Magyar Nemzet, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
“55 '&* *’»*«** ■**a*-’” †»-jAl illh' I• •---'•*, 3,·\*t''**vt4*Jbym*''k'':-.* .-v''-..- v- o-- ■ ■./ ‚ K'e’dd '0 9^'november-HSe^lj ^ Csak dohogunk: hétről hétre mind nehezebb a választás, oly mértékben meggyérült-- az új műsorok száma, tárgy unalmas olvasmánnyá lett a hetii radioprogram is. Annál, több" ^ismétlést hallgathatunk mostanában. Ezen a héten például két korábban közvetített .- ■Társalgó került clrk Amikor .először" műsorára tűztéli őket, *ih'tdggyiket Szívesen fogadtuk. Mert*' nagyszerű sorozat ‘a Társalgó. Méltatva e műsor erényeit, hasznát, igéttyp.s.séget, fontosságot és egyéb kiválóságait, annak örvendezhetünk leginkább, hogy hétről h^.re új mondandókat lelnek a sorozat szerkesztői és munkatársai. A rádiózás lehetőségeit keresve, nemcsak új,hangot hoztak ők, de arra is példát mutatnak mindig, hogy korunkban mi. Ilyennek kell lennie a több hallgatóréteg érdeklődését fölkeltő műsornak. Szívesen hallgattuk tehát a két ismétlést, ugyanakkor hiányzott a hetiúj Társalgó is,, Ami valójában elmaradt. Erősíteni kellene inkább, s nem megkurtítani ezt a kitűnőműsort. Néha úgy tetszik, hogy most, toha gyerekként hányódik a heti programban, s rovására a műsoridővel is szívesen takarékoskodnak.. Megérdemelné pedig, hogy édes gyermekének tekintse a Rádió,’ s növekedését ,serttenye a műsoridőt se sajnálja tőle.. A Társalgó kísérletként indult, de már régen bebizonyította létjogosultságát. Csütörtökön este a Női üzenet nőknek, 1932-ből címűműsorban, akorabeli lr pok asszony rovatait,mutatta be Zelényi Lili összeálítása. Kortörténeti és ‘ művelődéstörténeti dokumentumoknak is tekinthetők ~az műsor darabjai," amelyeket a hangulathoz illő korabeli zene fűzöttegybe. A tallózó könyvek pél’dájára,. és.„igénye,. szerint készült elsszeállításban' remek szórakoztatást'' találhattunk. S noha a Kábáréti s itt töttöknél mérsékeltelbib közönségsikerre számíthatott, mégis ..nemesebb és okosabb „szórakoztatást nyújtott, mint a százszor hallott kabarétréfák. Sokszor szóvá tettük, tesz-e valamit a Rádió nemzeti önismeretünk elmélyítéséért. Nos, ilyen típusú műsorokkal rengeteg hasznosat tehetne, hiszen a korabeli lapok rovataiból kibontakozó , társadalomra az ugyancsak figyelemre méltó ábrázolása ama régvolt kornak,"amelyet például a magyarság átélt. Részleteinek, hangulatai hitelesen idézték föl a korszak erkölcsiségét, de receptjei, s még apróhirdetései is fényt vetettek ama neobarokk Magyarország ellentmondásos állapotára. Amontázsszerű megfogalmazás önként kínálkozott,, s ugyancsak hasznos rendezői elgondolásnak, bizonyult a harsányabbra fokozott tempó. Egyetlen ellenvetésünk van: néha mintha már-már szétesett volna a műsor, defő vonala, a Zágony Viola érzelmes regénye folytatásokban szerencsére fordulataival és hangulatával mégis összefogta. . Az átlagos rádióhallgató bizonyára nem mindig élvezi önfeledetten a hasonló szerkezetű,montázsokra épülő műsorokat. Éüle és figyelme még a hagyományos dramaturgiai megközelítéshez szokott. Mégis, hisszük, hogy az ilyen igényű összeállítások ugyancsak újabb lehetőségeket kínálnak a rádiós alkotóknak.. Útkereső szándékuk soha ki ne fogyjon : sok ilyen műsorban beszéltessenel.. . Bányai Gábor rendező kitűnő és megértő színészeket talált- s munkáját jó kedvvel segítették zenei dolgozótársai is. • A Rádiószínház pénteken este mutatta be Schivajda György A szent család című hangjátékát. Az író előzetes magamesztségeféle nyilatkozata, lényegesen többet ígért annál, amit hallottunk. Hangjátákának anatómiai hibája, hogy aránytalanul hosszúra nyúlt, s megirigyelve a dokumentumjátékok nyers valószerűségét, éppen olyan hatásokat akart elérni egy-egy jelenetével, mint amit a mikrofonnál ellopott párbeszédek sugároznak. Túl sok figyelmet fordított a külsődleges eszközökkel összeeszkábált hitelességre, s ennek árán inkább lemondott mondandójának költőiségéről is. Nagy kár érte. Fülünk hallatára egy remek hangjáték lehetősége ment veszendőbe. Ami maradandó benne, az Gobei Hilda alakításával emelkedett igazi magaslatra. Sem a darabnak, sem a Matyar . .Rádiónak ,nem vált, dicsőségére, hogy A szent család szereplői kénytelenek voltak trágár, szavakat használ-" ni. Noha ’ ezek a szavak a köznapi* magyar beszéd tartozékai, nem szívesen talál,kozunk velük nyomtatásban sem. Akkor sem lelkesedünk, ha a dokumentumjátékokban halljuk őket, ám végképp nem tartjuk kívánatosnak, hogy ünnepelt szerzők filmben, televízióban vagy akár hangjátékban is ily bőséggel éljenek alkalmazásuk lehetőségével. ’A trágár szavakkal teletűzdelt, otromba párbeszédek semmiféle realizmust: nere hordoznak, inkább írói modortalanságnak hatottak Schwajda hangjátékában is. Egyáltalán nem feledtették, inkább hangsúlyozták A szent család szerkezeti és egyéb fogyatékosságait. Nyilvánvaló, hogy gondosabb dramaturgiai és rendezői munkával jobb hangjáték kerülhetett volna a Rádiószínház műsorára. Igazán örvendezhettünk, hogy az Arany János nyomában című négyrészes irodalmi sorozat összeállítására és krónikás előadására dr. Sáfrán Györgyi vállalkozott. A műsor negyedik, befejező része „Dunának szélén, a pesti parton” címmel vasárnap este hangzott el. A költő pesti éveit összefoglaló egyórás műsor azoknak is meglepetést szerzett, akik úgy hiszik magukról, hogy jól eligazodnak Arany János világában. Arra is rádöbbenhettünk újra, milyen káprázatos kincsesházunk van Arany Jánosköltészetében. Miért nem gazdálkodik vele pazarlóbban a Rádió? Olykor hetek elmúlnak anélkül, hogy akár a költő nevétis kiejtenék. Verseit csak nagynéha hallhatjuk. A sorozat utolsó részéről szólva, ismét azon tűnődtünk, miért hiányzott a műsorból néhány kiváló színművész versmondása. Rendezői tévedés avagy fölületesség volt például elsősorban Gáti József, Kállai Ferenc, Bessenyei vagy Malőr ■ mellőzése? • Nemzeti költészetünkön gallérozódok előadóraészetük igazán ide illettvolna!" ... Kiss Károly Az újságárusoknál már megveheti az legújabb számát! Érdekelni fogja a tetőtér-beépítés megvalósításának lehetősége Elsajátíthatja a fém- és fafelületek festését Tanácsot Kán lakásának egyszerű és korszerű világításához És még sok, hasznos tanács" az OTTHON ÉS lÉTIXIKA. . legújabb számában’. Ma kezdődik a szovjet hanglemezhél Mától november 12-ig Tartják az idén a hagyományos szovjet hartyemazketet, amelyen csaknem 120-féle Melódiakiadvány vásárolható meg,összesen 170 ezer példányban — jelentették be a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat hétfői sajtótájékoztatóján a Zeneművészek Klubjában. A lemezfesztiválon, amelynek ünnepélyes megnyitójára Szolnokon kerül sor, sok újdonságot vásárolhatnak meg a magyar zenekedvelők. A Melódia— Hungaroton közös kiadványok sorábantalálható Csajkovszkij b-moz zdrigoraversenye, D-dúr hegedűversenye. IV.,-- V., —VI. •szimfóniája. ■ valamint Muszorgszkij. Grieg. Schumann művei olyan művészek tolmácsolásában, mint Richter. Dávid Ojsztrah. Nyesstyerenko: az együttesek között a Bécsi. Szimfonikusok. amoszkvai Állami FilharmóniaSzimfonikus Zenekara. a monte- carlói Nemzeti Opara zenekara hallható. Külön érdekesség hogy a Szovjet Állami Szimfonikus Zenekar Korusztantin Ivanov vezényletével a Kods 17-centenárium tiszteletére a C-dúr szimfóniát és a Szovjet Állami Akadémiai Kórus és Gyermekkar, valamint, Ilpnfalvy Róbert közreműködésével — ugyancsak Ivanov vezényletével és magyarul — a Psalmus Hunngaricust adja elő. NAPLÓ Illyés Gyula műveiről kerekasztal-beszélgetést rendez a Magyar Rádió és a TIT József Attila Szabadegyeteme november 3-án, szerdán délután 6 órakor a Kossuth Klubban. A beszélgetés részvevői Czine Mihály, Németh G. Béla, Szegedy-Masszák Mihály. • Vitavezető:' Bélád!' Miklós. Közreműködik Macsi Szabó Gábor. — A Eötvös Loránd Tudományegyetem XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Irodlomtudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti 'Társaság ' "rendezésében a-60 éves Iüyés’Gyula életművéről november 1- 3-án tudományos ülésszakot rendez az ELTE Bölcsészettudományi Kar tanácstermében (Bpest, V., Pesti Barnabás utca 1.). A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalmi Tudományok Osztályának rendezésében Nagy Péter akadémikus, tegnap délután az Argiluskérdéshez címmel megtartotta székfoglaló előadását. Az olaszországi, Vercelliben megrendezett nemzetközi kétzongorás versenyen, amelyet a XVIII—XIX. században v élt híres hegedűművész-komponistáról, Giovanni Battista Viottiról neveztek el, harmadik díjat nyert Láng Gabriella és Kollár Zsuzsa, akik az idén fejezték be tanulmányaikat, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Fellegi Ádám zongoraművész hétfőn Lengyelországba utazot, ahol három koncertet ad Varsóban és Katowicében. . Ezt követően Torontóban és más kanadai városban ad több hangversenyt A művész műsorán Beethoven, Muszorgszkij, Prokofjev és Kodály művei szerepelnek. Tátrai Vilmos tiszteletére, 70. születésnapjaalkalmából, ünnepi hangversenyt rendeztek vasárnap a.. Zeneakadémián, annak a "Tátrai vonósnégyesnek a közreműködésével, amelyet a művész Útidban alapított. Fellépett a Magyar kamarazenekar is, amelynek-Tátrai Vilmos 1957 ótavezetője. A Tátraivonósnégyes az idén mégnovember 11-én, 19-én és december 12-én ad egy- egy koncertet "a Zeneakadémián. " Első díjat nyert pénteken a Kansas állambeli -, Indapenience-város nemzetközi dalfesztválján Movész,Rerzső, tánc-, dalénelesig.. Ő kapta a fesztivál közönségútját is. .. .. ----------------------------------------------------— - | • - ' *•• • v 'v- t ‘ Az üvegkalap Kálnoky László versei 1980—81-ből Megtanultuk, hogyan kell kormos arccal kifutni az égő házból, az omló. Falak közül, pergőtűzben rohanni Át a nyílt utcán.. és a kellemetlen Élmények csúf salakja lerakodott, írásainkban is. Fül-andalító Zenét mi már nem szolgáltathatunk. Süllyedő városunk című — a tavalyelőtt hetvenéves Vas Istvánnakajánlott— versében írja fentieket a most het-tvenéves Kálnoky László. Tudjuk, s nemcsak ebből és nem is csak az 1930-ban és 31-ben született -költeményeit tartalmazó kötetből,de mindabból, amit a költő azóta írt, hogy 1942-ben megjelentette a korérzést saját betegségén át kifejező,mintegy összegező Szanatóriumillégiá-t, hogy sok kellemetlen (és még több, csak enyhítve annak nevezhető élményben volt része. De tudjuk azt is, hogy sokan és sokáig nem tudtak (nem tudtunk) Kálnoky Lászlóköltői és emberikiválóságáról." Amelyhez mindig hozzátartozott, hogy nem kívánt andalítani sem fület, sem lelket. Kópén ezért: a ertír salakja kifejezésben — szívünk szerint — megmásítanánk a jelzőt. Ez a „salak” ugyanis — szép. Az, mert Kálnokyel merte — és el is tudta — mondani mindazt, ami nyom°sztotta-,-És mert az őszinteség bizonyos értelemben megesés is— van ködös és .ködösítő a őszinteség"’ is — Kálnoky- megtanultaaz ő«mint»ség technikáját is. Hogysalaktalanul adjott hangot a salaknak, is. Az elmúlt tíz évben— ha úgy tetszik vádőskorú költészetében —mintha ízség-, „technikásabban” volna őszinte. Kiváló költőből jelentős költővé vált, ami azt is jelenti, hogy már a legértőbb szeret sem képes felfedezni azt a bravúrt, ahogyan például Homálynoky Szaniszló — dunántúli születésű, pályatársa — helyhez és évhez (hónaphoz, naphoz) kötött, ráérős ,történeteiben a költő azt mondja el, ami veled, velem, mindanyinyiunkkal megeshet. A pergőtüzet az anekdotában, az anekdotát a pergőtűzben. A drámát ,szolid (vagy csak annak álcázott?) köznapjainkban, a bohóctréfát látványos drámai szcéniáinkban, 1958- ban — amikor még nemigen' figyelték (figyeltünk) arra, hogy mit is mond Kálnoky és hogy mit mondanak róla Rónay György azt írta (a Lázas csillagok című kötet kapcsán), hogy Kálnoky az, aki „leghívebben ragaszkodik ahhoz a nagy lírai hagyományhoz (és annak esztétikájához, a képek szerkesztésétőla strófaalkotás mértanáig), amelyet Baudelaire neve jelöl." Nagyszerű eredményeket ért el — tehetjük hozzá (utólag) — ezzel a hűséggel. Még impozánsabbak azok az újabb vers,ei, versciklusai, amelyek azóta keletkeztek, hogy „hűtlen” a mesteréhez, mestereihez. Amióta elsősorban önmagához hű. Az omló falak rettenetéhez ,ugyanúgy, mint a zord emléket nem ,annyira „megszéfszítő”. Inkább humanizáló iróniához. . • III. kötete .címadó versében Kálnoky arról az üvegkalapról szól, amit FilippoMarinari — az olasz futurista (később fasiszta), költő — fúva— tett magának egy muránál hutában. Felteszi. .a kérdést: vajon miért ,nem terjedt "el az újszerő..kalaptól vatt.• mert hogy. eddig nem .sikerült ennek okára bukkannia. ..sem az „olasz irodalom történetében, sem az üvegipari azakkönyvekben”. De méz ..a divatlapoknak. . a férfiket apókkal faplelkozó oldalain”. sem. S. ..miután .árt. a látszólag prózai látomását rész’ntezi. roár-már n^ó^ainak látszó sorokban. ho*v miminden. történhetne, .vele.é« ágg, ^ei^zdőv.gh h.s F, M arhogy., 'az " üvegkalapot" akár éjjéliedényként is lehetne használni’. És amennyiben" másnap kimossuk, akár újra fejünkre tehetjük, hogy rekkenő hőségben ismét a Csobogó alá tartsuk, és a kínzó szomjúságtól megszabadulva, újból felüdítsuk magunkat. Ebben a ,,slussz-poén”-ban erkölcsi tartás i 1* van, ha ■ a moralizálás legcsekélyebb nyoma nélkül is. Azt üzeni — mulatságosan bár, de keményen — Kálnoky: ne csak a tiszta forrásra, de a tiszta (nemcsak megtisztított, eredendően tiszta) edényre isügyeljünk, amikor iszunk. A zárójelbe tett szavak a vers elején — (később fasiszta) — külön nyomatékot ad üzenetének: De mert a vers ravaszul ,egyszerű fordulataiban még több ilyen ,,csavarintás” van, megfejtésünk, ha igaz is, egyszerűsítő. Nemcsak politikai, de szellemi divatok — és egyáltalán, a divatszerűség — ellen is mozgósítja tudatunkat (és tudatalattinkat) ez a vers. Mint ahogy sok más vers is több szólamú, nyílt és rejtett üzeneteket hordozó ebben a kötetben (is). A hosszabb versek ugyanúgy, mint a rövidebb Duba Gyula ingoványos talajra merészkedett új regényének cím- és témaválasztásával. A cím,j örvénylő idő”, gyanút kelt, hátha az idő múlásának, elvesztésének, megtalálásának irodalmi közhelyei keltek új életre. A téma egy falu sorsa, valaha volt paraszti közösségek elsüllyedése sóhajtozónosztalgiát ígér: újabb: • veszélyes zátony a regény időhatárainak kiválasztása: 1947--1966, -a történelmifolyamat ellensematikus ábrázolását, • az 50-es évek „könyörtelen leleplezését” sejteti: ' ' ’A regény írója azonban nem a krónikás szerepét ölti magára, nem a coleur locale, nem érdekes emberek sorsának elbeszélése miatt írta meg ..könyvét. A rendkívüli ökonómiával szerkesztett regény lapjain nem a, Garam menti falu anakronisztikussá vált törvényeinek lassú sorvadásáról van szó, nem arról, hogy ezek kénytelen,kelletlen átadják, helyüket egy új értékrendszernek. Duba szerint ugyanis e törvényeket anélkül pusztították el, hogy elveszítették volna életképességüket. A regény ideje a leépülés, a szétroncsolódás folyamata, melyben a "szilárd értékrendszer , alapján ítélő, gondolkodó emberek szép, okos gyülekezetét. megtörtén .xakaislé. ..el. keseredett.. .Önállotlan. .emberek váltják .fel. gazdálkodó parasztokból .élelemtermelő béralkalmazottak lesznek. . Pedig az általuk képviselt tartás és erő felhasználható lett volna az új rendszer számára is. Sallai sógor, aki beteg feleségével egész életében el nem apadó bizakodással járja az orvosokat, kórházakat, fürdőket, soha bele nem nyugodva az ítéletbe, a dacos Újrakezdés, telpraállás embere. Nagybenei István, „a gazda”, házát pedig a gondos agaki értelem becsülete tartja egyenesen. 1947-ben, már államosítás alatt álló gazdaságában új lovat vásárol, mert a birtokra ló kell — akárkié is. Az ilyenfajta,iránytűt" jeletítő gasztítvények azonban — bár a falu jó szándékkal felajánlja őket — értékből, bűnné degradálódtak. A falu életét szervetlenül, kívülről irányító" új " világ -így nélkülözni, volt kénytelen az "emberekből rejlő ,"'energiákat." .Nem építhetett a meglevő alkotóerőkre, hiszen a hebehürg,’a termekkel a gazdálkodás szorgalmát, kényszerítésse! a megfontolt döntéseket ir: "tótig ki' következésesen"" a pa-" rss.Vt'okból. S áhóSvan Atyai.a • ispaprolo'” forrTtdn’mér • ev-vre n^m-obb ma‘»/'nvábó',-.is hagyományait is ’n' itátakülön - bek. Több szonettet is olvas, hatunk itt bizonyítva, hogy a forma régi, mestere ki tudja fejezni ebben a, műfajban is ,azt a bennünk is élő formátlanságot, amely csak akkor " javulhat, ha azzal a bátorságga nézünk, szembe velé , mint’ amire a költő mutat példát. „Aköltészet a kegyetlen mesterség — nyilatkozta nemrégiben a Kortársban Alföldy Jenőnek Kálnoky, — mert a közepes majdnem, annyira fülv-leges, mint a. gyönge, míg egy közepes mérnök .vagy. orvos hasznos .munkát. végezhet a maga területén, ha tisztában van képességeinek határaival, s nem vállalkozik erajot meghaladó feladatokra." Kissé kegyetlen szavak esek egy valóban ,,kegyetlen ,mesterség'’-ről. . (Hiszen , mit cs’rtáljon ezek után sok olyan költő, aki nemcsak magát véli beérkezettnek, de annak tarják és mondják mások is?" Bizonyos azonban, hogy Kálnoky többek mellett azért nagy költő, mert kaján és fájdalmas, bravúros és őszinta versei — esetleg a költő szándéka ellenére is — arra biztatják olvasóit, hogy mégiscsak vállaljanak, még szerényebb képességekkel is s nehéz közegben, nehéz feladatokat. (Magvető) (antal) levők gondolkodási automatizmusai pótolták. A helyi értékekkel mit kezdeni nemi tudó, új viszonyok végül is beleivódtak a falu életébe. A regény egyik érdeme, hogy " nem elégszik meg az' 50-es évek hibás gazdaságpolitikájának sztereotípiáival. Nem az elkeseredés nagyjeleneténél vágja el a törzs téntet fonalát. Pedig a megyei vezetők és a parasztok abszurd összecsapása, a groteszk verekedésbe fúló falugyűlés Szinte kínálja a „végső • tanul‘ Ságot’'- —s asorsa önálló alakításától megfosztott közösség érzelmei immár artikulálatlanul robbannak. Duba regényében azonban az érzelmek elcsitulnak, a szenvedélyek lehiggadnak, a tsz prosperál. Az emberek gyarapodnak, van már centrifuga, televízió, fekete-tengeri nyaralás. Az utolsó akkord azonban mégsem a szocialista falu nehézségek árán megvalósult idillje, hanem komor temetés. Nagybene István, „a" gazda” szimbolikus halála. A szimbólum azonban nem a „vele egy egész világ pusztul” közhelyét példázza. .".Fölösle ges" emberként”, magányosan és "némán hal meg, és ugyan, így elnémultan él Atyais: ha nem értelmes tervezés és önálló döntés irányítja az életet, harrem öntörvényeib-" fakad a fejlődés, látszatoka-", álaktivitást nincs '-értelme fenntartani. Az sajátként megélt értékrendszert nem porcol-' hatja a jólét és a„békében maradás” nyugalma. (Madách) Kotta Magdolna Örvénylő idő Duba Gyula regénye ÚJ KÖNYVEK fcOSSÜTn KATH0: ítossüTn A o^zö^zdivsáki ifatö'vctlsfzctcK . IV. kongresszusa A • kultríráról — Vélemények-Fe'vv®i,fc«zés és •'gazdaság: S/á* néti — egy csalad A n«mz*tf:ozi t^p*énetébdl — 19*3. Déstány András: Gábriel Marcel AKADÉMIAI. KIADÓ: b'HPmUdal iratok ^a^arorsF'* külpolitikájáho*. .1*3*?—1945. . V. .. kötet (Öss^s'áTL: juhász Gy.) . GONDOLAT KIADÓ: • • V. F. -A'/musz: Irrim?nuel Ku’nt* Kinder Pál: Kö/.ös .múltúnk • (Kri-'•* • -tshony * ........................... .*. Bpr^imr.f. A. ^POEZIáviai .bxgta^-az irodalom rövid története (Fanitrii *’ •_ ■*' •• ■ ■' • Hpcv^dj. Árpád:. Modernséges ^radício . .. .. ’ . Matol^cs Támos*:' Állattartás őseink ■ * • Gedeon: Népünk és nyelvünk. \ ■ . t : RNL'R NYOMDA: A ' évszázad mezszyéjén —*A csabai üzemeinek története -