Magyar Nemzet, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

Szerda, 1982. december 1. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Az elhanyagolt Dél LATIN-AMERIKAI útjára — a State Department vezetője mellett — gazdasági miniszte­reit vitte magával kedd este Reagan elnök, a feleségét el­lenben otthon hagyta. Ez utób­bi tény korántsem magánjelle­gű: a júniusi nyugat-európai körutat a Reagan-házaspár együttes jelenléte jellemezte az amerikai tévések és kö­zönségük által annyira cso­dált óvilági palotákban és kas­télyokban. Az e heti utazás vi­szont szigorúan gyakorlatias. A Fehér Ház a munkára he­lyezte a hangsúlyt, már csak azért is, mert némelyek nem értik, miért éppen akkor hagy­ta el az elnök Washingtont, amikor összeült az általa vis­s­­szahívott törvényhozásnak — a sok, januártól már kibukott tagja miatt — „béna kacsa” ülésszaka. Talán mert maga sem vár sokat kényszeredett kongresz­­szusától, netán mert feledtet­ni szeretné legutóbbi külföl­di szereplését, az utána ki­robbant amerikai-európai vitát, Ronald Reagan felfe­dezte az „élh­anyagolt” déli földrészt. Amerikai elnökök ritkán utaznak Mexikónál dé­lebbre, a spanyolul is valame­lyest beszélő Carter egy-két kísérletét leszámítva, elvétve került latin-amerikai főváros az államfői programba. Nixon és Ford például csak a közvet­len szomszédig jutott el, Johnson se sokkal messzebb, ha eltekintünk a Kuba-elle­­nes uruguayi AASZ-üléstől. Felfedezni és feledtetni ment hát Délre Ronald Reagan, hi­szen a kora nyári Falkland­­válságban sokáig két lovon lovagló washingtoni kormány végül előnyben részesítette az európai szövetségest. Kedden derült rá fény, hogy a Fehér Ház felhatalmazta Brazíliát egy határmenti csúcstalálkozó létrehozására, ám az argentin elnök „korainak” minősítette a randevút Reagannel. Ettől függetlenül, Washingtonban az utazás jelképes voltát hang­súlyozzák: az­­ Egyesült­­Álla­mok ezennel­­megerősíti, kap­csolatait déli szomszédaival. Eleinte ugyan csak Brazília meglátogatásáról volt szó, az­tán menet közben bővült a program. Mivel biztonsági okokból nem hoztak mindent nyilvánosságra, „meglepeté­sek” is elképzelhetők. Beke­rült a kolumbiai és a Costa Rica-i megálló, s mindjárt hozzá a magyarázat: az elnök a demokratikus fejlődést óhajtja méltányolni ezeknek az országoknak a kiválasztá­sával. A múlt hét végén aztán bejelentettek egy hondurasi kitérőt is, ahol Reagant nem­csak a helyi elnök várja, ha­nem az odasiető guatemalai juntavezér is, míg a Costa Ricaiak szája ízét az keseríti meg, hogy a washingtoni ven­dég oda a salvadori államfőt hívta. A JELKÉPEK KÖRE tehát sajátosan bővült. Találkozván a guatemalai Rios Mantz tá­bornokkal, Reagan azt jelzi, hogy kormánya „normalizál­­ni” óhajtja a Carter alatt az emberi jogok okán megromlott viszonyt a juntával, amelynek „javulásáról” Washington kész bizonyítványt adni. A hondu­rasi látogatás pedig aligha­nem jogossá teszi a nicaraguai félelmeket. Washington ugyan csökkentette valamelyest a hangerőt, Schultz külügymi­niszter mellőzi elődje, Alexan­der Haig közép-amerikai har­ciasságát, ám a nyomás nem csökken a forradalmi ország­ra. Reagan és tárgyalópartne­rei gyaníthatóan elsősorban azokról cserélnek eszmét, akik az elnöki tanácskozássorozat­ból kimaradtak — a sandinis­tákról. S bár az éppen e hét­re esedékes amerikai—hondu­rasi hadgy­akorlatot sietve el­halasztották, az utóbbi időben túl sok leleplezés érzékeltette a Nicaragua ellen Honduras­­ból kiinduló akciók szerepét Washington terveiben. A karibi térségben ter­mészetesen számon fogják kérni Reagantól tavaszi, nagy hangerővel meghirdetett se­gélyprogramját. Hír szerint Costa Rica elnöke eleinte azt hitte, csakis erről lesz majd szó, és főleg saját, ugyancsak nagy bajban levő országa tá­mogatásáról. Fő témának tart­ják ezt Kolumbiában is — a Reagan által szorgalmazott, a kábítószer-kereskedelemmel­­ szembeni „közös harc" mellett.­­ Szó se róla, a washingtoni­­ kongresszus megszavazta a kí­nált pénzt, aminek majd a fe­lét a salvadori junta kapja. A latin-amerikaiak azonban már Kennedy „Szövetség a hala­dásért” segédprogramja óta hajtogatják, hogy nem any­­nyira pénztámogatásra, mint inkább kereskedelmi egyen­lőségre és lehetőségekre van szükségük. Példaként: egyetlen cent változás a cukor árában Do­minika számára húszmillió dollárt jelent, évi exportjöve­delmének két százalékát. „Ka­­rib-medencei programjában” a Reagan-kormány ígért egy újítást is: vámmentes bebo­csátást e térség számos export­­termékének, vagyis az ame­rikai piacvédelem lazítását. Az ügy megrekedt a protekcionis­ta hangulatú képviselőházban. Reagan elnök minden erejére szükség volna Washingtonban, hogy a mostani pótülésszakon lehessen valami a latin-ame­rikaiaknak annyira fontos do­logból. Talán hazatérve körút­járól jobbak lesznek majd az elnök érvei: a déli szomszé­dok igazi nagyvonalúságot várhatnak a patrónus szerep­re igényt tartó, de pénztárcá­ját se nagyon, piacát pedig még kevésbé megnyitó Egye­sült Államoktól. Reagan egyébként is jóval többet tehetne a latin-ameri­kaiakért idehaza, mint nagy körútjával — véli keddi cik­kében Joseph­ Kralt. Az Egye­sült Államok kulcsszerepet játszik a világgazdaságban, inflációellenes harca nyomta le a fejlődő országok termé­keinek árát, s a recesszióból való kilábalás késlekedése a déli — és nemcsak ottani — súlyos gazdasági bajok fő oka. A világgazdasági fordulat első­sorban a Reagan-kormány gazdaságpolitikájától függ — állítja Kraft. KÉTSÉGTELEN — noha Rea­­ganék még­­ most is , a. cancuni és ó,cg.o.n . h­a­ngúlí­tát a 11 ..,e­lvei két, vallják, s a magángazdaság, gyógyszerére esküsznek, a nemzetközi pénzügyi intézmé­nyek visszafogását hirdetik —, hogy a nagy latin-amerikai adós országok csőd szélére ke­rülése rákényszerítette Wa­shingtont a cselekvésre. Ha semmi egyébért, azért, mert Mexikó, Brazília, Argentína s a többiek fizetésképtelensége az Egyesült Államok legna­gyobb bankjaiban — a fő hi­telezőknél — okozott pánikot. Nemcsak az amerikai pénz­ügyminisztérium és a szövet­ségi banktanács lépett ezután tagadhatatlanul nagyvonalúan, hanem a Nemzetközi Valuta Alap hitelkeretének növelésé­vel szembeni washingtoni vi­szolygás is csökkent a veszé­lyek növekedése láttán. Brazíliát a térség legfon­tosabb országának, a jövő szá­zad „szuperhatalmának” tart­ják Washingtonban. Ekként az is jelképes lesz, hogy Reagan elnök ellátogat az ország pénz­ügyi központjába, Sao Pauló­­ba, amolyan „bizalmi szava­zásként” Gazdasági-stratégiai együttműködés: ez most a kulcsszó, s a washingtoni vára­kozások szerint ennek nyomán „elvárható” a szorosabb poli­tikai kooperáció is. Ez utóbbi­tól azonban Brazília eddig éppúgy vonakodott, mint az Egyesült Államok is a keres­kedelmi feltételek teljes mó­dosításától. KERÜLNI fogják a Fehér Ház jelzései szerint a Reagan­­körúton a „Haig-korszak” túl­zónak minősített retorikáját, a hangsúlyt nem a kelet-nyu­gati konfrontáció Latin-Ame­­rikára való kiterjesztésére té­ve, hanem az északi és déli földrész együttműködésére. Washingtont óvni igyekszik a latin-amerikaiakat a külső fegyvervásárlástól (miközben sietve fegyverzi fel Nicaragua szomszédait). S persze a „kül­ső beavatkozás” várn­a. KuH„ Nicaragua „veszélyforrássá” nyilvánítása a csendesebb re­torikában is megmaradt. El­végre minden Latin-Ameriká­­ba tartó elnök szinte tanács­adóként magával viszi előd­jét, James Monroe-t, aki a déli szomszédságot egyszer s mindenkorra próbálta Wa­shington kizárólagos érdek­övezetének nyilvánítani. Avar János Main Nemzet Dr. Lothar Kolditz a Hazafias Népfrontnál Dr. Lothar Kolditz akadé­mikus, az NDK Nemzeti Front Országos Tanácsának elnöke, aki a Magyar Tudományos Akadémia meghívására tartóz­kodik Budapesten, kedden a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában meg­beszélést folytatott Kállai Gyulával, az Országos Tanács elnökével és Pozsgay Imre fő­titkárral. A megbeszélések so­rán a felek tájékoztatták egy­mást a két partnerszervezet legfontosabb feladatairól és napjaink időszerű politikai kérdéseiről. Véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzetről és a kétoldalú együttműködésről. A megbeszéléseken részt vett Bencsik István, az Országos Tanács alelnöke és Kovács Béla, az HNF OT titkára. Chli­ari­no Rossi tárgyalásai Chiarino Rossi uruguayi gazdasági és pénzügyminisz­ter-helyettes vezetésével no­vember 27—30. között gazda­sági küldöttség folytatott tár­gyalásokat hazánkban a két­oldalú kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. A megbeszélések eredmé­nyeként Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyettes és Chiarino Rossi magyar— uruguayi kereskedelmi meg­állapodást írt alá. Megállapí­tották, hogy lehetséges a két­oldalú árucsere-forgalom nö­velése. Ennek érdekében mind­két félnek további erőfeszíté­seket kell tenni. Lehetőség van magyar kikötői, kórházi, oktatási berendezések, vala­mint transzformátor-alállomá­­sok és autóbuszok szállítására és különböző uruguayi termé­kek (hal, textíliák és bőráruk) importjának növelésére. A delegáció vezetőjét fogad­ta Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Garai Ró­bert külügyminiszter-helyettes -------------------- ---------■-----:—r* Átadták a Buzágh Aladár-díjakat A Magyar Tudományos Aka­démia kémiai tudományok osztályának ülésén kedden át­adták az 1982. évi Buzágh Ala­dár-díjakat. A fődíjat Kőrös Endre, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem szervetlen és analitikai kémiai tanszékének egyetemi tanára nyerte el az oszcillációs reakciók terén el­ért nemzetközileg is elismert kutatási eredményeiért. Díj­ban részesült: Csákiné dr. Tombácz Etelka, a József At­tila Tudományegyetem kol­loidkémiai tanszékének mun­katársa, a humátok kolloid­kémiája, valamint az agyag­­ásvány-humán kölcsönhatások kutatása területén elért ered­ményeiért, valamint Noszál Béla, a kémiai tudományok kandidátusa, az ELTE szer­vetlen és analitikai kémiai tanszékének munkatársa az élettani hatású makromoleku­lák donor csoportjainak pro­­tonálódási és komplex képző­dési reakcióira jellemző cso­portállandó fogalom bevezeté­séért. Előadássorozat a Könnyűipari Műszaki Főiskolán A magyar—szovjet könnyű­ipari kapcsolatokról rendeztek kétnapos előadássorozatot a Könnyűipari Műszaki Főisko­lán. Az előadások foglalkoztak könnyűipari szakemberkép­zésben való együttműködésé­vel is, a főiskola ugyanis több mint öt esztendeje kapcsolat­ban áll a kijevi könnyűipari műszaki főiskolával. Ennek keretében a textil-, a ruházati és a bőrfeldolgozóipari tan­székek közös kutatási témá­kon dolgoznak. Rendszeressé vált az oktatók és a hallgatók cseréje: a kijeviek hazánkban, a budapestiek pedig a Szov­jetunióban teljesíthetik köte­lező termelési gyakorlatukat. Az előadássorozathoz két ki­állítás is kapcsolódott, ame­lyek a Szovjetunió 60 éves fej­lődését, illetve a szovjet könyvkiadás és a szovjet iro­dalom magyarországi megje­lenését mutatják be. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. ­Nicolae Ceausescu fogadta Aczél Györgyöt és Várkonyi Pétert Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Várkonyi Pé­ter, a Központi Bizottság tit­kára, november 29—30-án a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára látogatást tett Bukarest­ben. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, fogadta Aczél Györ­gyöt és Várkonyi Pétert. Az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárai megbeszélést folytattak Petru Enacheval és Miu Dobrescuval, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagjaival, a KB tit­káraival. Az őszinte, nyílt légkörű tár­gyalásokon kölcsönösen tájé­koztatták egymást az országa­ikban folyó szocialista építő­munka eredményeiről és a na­pirenden levő feladatokról. Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet legfontosabb fejleményeiről. Kiemelten ke­zelték a szocialista országok­nak az enyhülés, az együttmű­ködés, a béke megőrzésére irá­nyuló kezdeményezéseit. Átte­kintették a magyar—román kapcsolatok alakulását. Meg­különböztetett figyelmet fordí­tottak a Kádár János és Ni­colae Ceausescu 1977. évi talál­kozóján az együttműködés fej­lesztése érdekében elhatáro­zott közös lépések és intézke­dések megvalósítására. A Ma­gyar Népköztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság együttműködése, a magyar és a román nép barátságának el­mélyítése, egymás kölcsönös megismerése és a tisztelet erő­sítése érdekében elengedhe­tetlenül szükséges a politikai, gazdasági, tudományos, okta­tási, kulturális kapcsolatoknak és a két ország lakossága érint­kezéseinek folyamatos fejlesz­tése, a két szomszédos szocia­lista ország sokoldalú együtt­működésének erősítése. Ebben fontos ösztönző szerep illeti meg a Magyarországon élő ro­mán és a Romániában élő ma­gyar nemzetiséget. Megálla­podtak abban, hogy a nyitott kérdések rendezése érdekében megbeszéléseiket Budapesten folytatják. Aczél György és Várkonyi Péter kedden este hazaérkezett Budapestre. A Szovjetunió megalakulására emlékezett az MSZBT országos elnöksége Kedden a Parlament vadász­termében ülést tartott a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. A tanács­kozást Apró Antal, ᣠMSZBT elnöke nyitotta meg, majd a Szovjetunió megalakulása 60.­ évfordulójára emlékezve mél­tatta a szovjet állam létrejöt­tének történelmi jelentőségét. Emlékeztetett rá: a sok nem­zetiségű szovjet állam ma egységesebb, összeforrottabb társadalmi, politikai, eszmei, ideológiai szempontból, mint a világ bármelyik egynemzeti­­ségű állama. A világ egyhato­­dán fejlett szocialista társa­dalom él, dolgozik sikeresen, a kommunizmus építésén. A megnyitót követően György Sándor, a társaság tit­kára összegezte az MSZBT- nek az ifjúságnak a szocialis­ta hazafiságra és proletár in­ternacionalizmusra nevelése területén elért eredményeit, körvonalazta a további teen­dőket. Egyebek között hang­súlyozta: speciális és fontos teendői vannak e téren a tár­sadalmi szervezeteknek, kö­zöttük a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak is. Az MSZBT, mint az egész társadalmat átfogó tömegmoz­galom sokat tesz azért, hogy népünk, ifjúságunk megismer­je a Szovjetuniót, az SZKP politikáját, a magyar—szovjet együttműködés múltját és je­lenét, távlatait, hozzájárulva a magyar ifjúságnak a szocia­lista hazafiság és proletár in­ternacionalizmus szellemében történő neveléséhez. György Sándor hangsúlyozta: a ma­gyar—szovjet baráti mozga­lomnak különös figyelmet kell fordítania a munkahelyi, isko­lai, nevelési lehetőségek ki­használására. A barátsági moz­galom arra ösztönöz, hogy az iskolákban és munkahelyeken mind több magyar—szovjet barátsági klub alakuljon. Az MSZBT arra törekszik, hogy növelje a lehetőségeket talál­kozásokra a szovjet fiatalok­kal, a Szovjetunió tájainak, városainak, népeinek meg­ismerésére. A vitában felszólalt Köpf Lászlóné, a KISZ központi bi­zottságának titkára és Timmer József, a SZOT titkára is. Megkezdte munkáját a KGST külkereskedelmi állandó bizottsága Moszkvában kedden meg­kezdte munkáját a KGST kül­kereskedelmi állandó bizott­ságának ülésszaka. A szerve­zet tagállamain kívül a mun­kában részt vesz Jugoszlávia képviselője is. A jelenlegi ülésszak feladata, hogy meg­vizsgálja: milyen intézkedések szükségesek a tagállamok kö­zötti külkere­skedelem továb­bi bővítése és tervszerű irá­nyítása érdekében. A KGST fennállása óta a tagállamok közötti kereskede­lem évi növekedési üteme el­érte a 11 százalékot, ami jóval meghaladja a nemzeti jövede­lem és az ipari termelés növe­kedési ütemét. Idén a külke­reskedelem értékének növeke­dése az előző évihez képest kereken tíz százalék lesz. A korábbiakhoz hasonlóan a jövőben is a Szovjetunió lesz a szervezet alapvető fűtő­anyag-, nyersanyag- és fém­exportőre. Igen jelentős a gép­ipari együttműködés. Szaljul—z Előkészületek a visszatérésre Anatolij Berezovoj és Va­­lentyin Lebegyev, akik több mint kétszáz napot töltöttek az űrben és ezzel megdöntöt­ték a világűrben való tartóz­kodás időtartam-rekordját, most — miközben folytatják feladataik végrehajtását — megkezdték az előkészületeket arra, hogy visszatérjenek a Földre — írja a TASZSZ szovjet hírügynökség. A két űrhajós kedden fel­öltötte azt a vákuumos űrru­hát, amely a földi nehézkedést imitálja. A 202. nap feladatai közé tartozott az elhasznált beren­dezések egy részének az űr­állomásról a teherszállító űr­hajóba való átrakása, a súly­talanság körülményei közötti növénytermesztéssel kapcsola­tos kísérletek elvégzése és te­levíziós beszélgetés az Irányító központtal. A Magyar Jogász Szövetség új főtitkára A Magyar Jogász Szövetség elnöksége kedden ülést tartott, melyen részt vett dr. Markósa Im­re igazságügy-miniszter. Az elnökség — érdemei elismeré­se mellett, nyugállományba vonulására figyelemmel — dr. Jókai Lorándot fölmentette a főtitkári teendők ellátása alól. Egyidejűleg a szövetség főtit­kárának megválasztotta dr. Nagy László egyetemi tanárt. Külföldi lapok melléklete a magyar gazdaságról A Schweizerische Havten,­­zeitung című vezető svájci gazdaságpolitikai hetilap leg­újabb számában a magyar gazdaságot bemutató négy tel­jes oldalas melléklet jelent meg, a Magyar Kereskedelmi Kamara gondozásában. A melléklet interjút közöl dr. Bácskai Tamással, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igaz­gatójával Magyarország hitel­­politikájáról. Nagy teret szen­tel továbbá a magyar—svájci együttműködésnek, így pél­dául a Biogal Gyógyszergyár és a Zyma­ cég BZ néven ala­pított vegyes vállalatának, va­lamint a Ganz Villamossági Művek és a Brown Boveri Compan­y közötti hagyomá­nyosan jó kapcsolatoknak. A magyar gazdaságpolitika célkitűzéseit, a magyar ipar, külkereskedelem és idegenfor­galom tevékenységét bemuta­tó hatoldalas „Magyarország melléklet” jelent meg a nyu­­gatnémet Handelsblatt keddi számában. Részletes adatok­kal, elemző írásokkal, fényké­pekkel illusztrálva és hirdeté­sekkel kiegészítve mutatja be a magyar gazdaságot a nyu­gatnémet olvasónak. Az egyes cikkek ismertetik a gazdaság­­irányításunk tökéletesítését és rugalmasságát szolgáló intéz­kedéseket, a magyar gazdasági vezetésnek a külkereskedelmi egyensúly biztosítását szolgáló lépéseit, a kis- és középválla­latok fejlesztését, idegenforgal­munk­­javuló szolgáltatásait és a mindkét fél számára elő­nyös nyugatnémet—magyar kooperációs együttműködést.. Koszorúzás Markos György sírjánál Markos György egyetemi ta­nár, a hazai geográfia kiemel­kedő művelője születésének 80. évfordulója alkalmából de­cember 2-án — csütörtökön — 14 órakor a Farkasréti teme­tőben koszorúzási ünnepséget rendez az MTA föld- és bá­nyászati tudományok osztása, a Magyar Földrajzi Társaság, és a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem. Más­nap a kiváló tudósra emlékez­ve ünnepi ülést rendeznek a Magyar Tudományos Akadém A helyi könyvkiadásról kiállítás és tanácskozás Pécsett A helyi könyvkiadás negyed­­százada című kiállítás meg­nyitásával keden kezdődött a ma nem hivatásos könyvki­adók, valamin könyvtárosok és kutatók háromnapos talál­kozója és szakmai tanácskozá­sa Pécsett. A megyei könyv­tárak, levéltárak, múzeumok s egyéb kiadók több mint két­ezer kötetét és más kiadvá­nyát megyénként bemutató ki­állítást Tóth Dezső művelődé­si miniszterhelyettes nyitotta meg. A feladatok közös elem­zésére teremt fórumot a ki­állításhoz kapcsolódó kétna­pos, országos szakmai tanács­kozás, amelynek résztvevői tapasztalatot cserélnek a helyi kozás, amelynek résztvevői­ről. A pécsi mozgalmi házban december 9-ig látható a kiál­lítás. j

Next