Magyar Nemzet, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-31 / 306. szám
Péntek, 1982. december 31. Maow Nemzet t,B + Z után: Helici-D. A Biogal ismét lépett... • A debreceni Biogal gyógyszergyár két esztendeje kapott hitelt a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt-től — a magyar vállalatok közül elsőként —, hogy közös gyárat építsen a svájci Ciba Geigy konszern leányvállalatával, a Zyma AG- vel, egy májgyógyszer hatóanyagának, a Cyamidol—3 nevű anyagnak az előállítására. Akkor azt ígérték, hogy az új gyár 1983-ban már működni fog. És most itt a hír, egy újabb társulás létrehozásáról, egy 1983-ban felfuttatandó új termékről. Csakhogy ez nem az. Hogy is van ez? Évente egy új gyár? Krém és társaság Két esztendeje, hogy a legutóbb megtettem az utat a debreceni vasútállomástól a Kiserdő széléig, a gyárig. Akkor is ugyanilyen rozsdás levelekből terült szőnyeg elém, nyirkos, hideg volt az idő, és ugyanúgy fúrták-fúrták az utat, akárcsak most. Pedig mennyi minden változott azóta ... Mozaikkockákként rakom magamban az emlékeket, adatokat, neveket, számokat, akár a vizsgára igyekvő diák. Emlékszem a Biogal igazgatójának, Kéri Tibornak két esztendővel ezelőtti szavaira. A B-1-Z elnevezésű új cégről faggattam. Sokadik lehettem a sorban, az igazgatónak mármár túlzottnak is tűnt a nagy érdeklődés. Szavai is óvatosabbra formálódtak. — Nem akarunk kirakatüzem lenni — mondta. — Egyáltalán nincs garancia arra, hogy más üzemeknek is ez volna az egyetlen lehetséges megoldás ahhoz, hogy megtalálják a helyüket változó gazdaságunkban. Nyilvánvaló, hogy két egyforma gazdasági ügylet nincs, s ezt a mostanit ■sem lehet majd egyszerűen lemásolni. Ódzkodtak a„bezzeg a Biogair’-szereptől, ám az érdeklődés, most ismét feléjük fordul. December 10-én adták át az új, gyárat, a svájci—magyar közös vállalatot. És ugyanebben az időben kelt szárnyra a hír, hogy a Vegacillinről, a Maripenről, a Valeriánáról ismert debreceni gyár, most kozmetikai termékkel jelentkezik a piacon. Birmann Erzsébet, a Magyar Nemzeti Bank Innovációs Alapjának igazgatója így foglalta össze az új termék születésének történetét: — Az Innovációs Alapnak Nedeczky Jenőnné, a Patientia feltalálója felajánlotta új találmányát, a bőr regenerálóládását elősegítő kozmetikai készítményt. A termék kifejlesztésére, gyártására és az értékesítésben való közreműködésre a Biogal jelentkezett. Az együttműködés tartós kapcsolat lesz, megszületett a Helia S D kutatási-fejlesztési-termelési-értékesítési társaság. Nevét az első közösen kifejlesztett termék adta. Tevékenysége arra irányul, hogy új, eredeti,, elsősorban természetes alapanyagú kozmetikumok sorát állítsa elő a hazai szükségletek minél igényesebb kielégítésére és exportcélokra. A társulás keretében a pénzügyi befektetés közös vállalásával a Biogal látja el a fejlesztési és termelési feladatokat, az Innovációs Alap a termékek Újdonságvizsgálatában és a piacfeltárásban nyújt segítséget. Biztonság — másokkal A Biogal igazgatója kimondva, kimondatlanul a gyár közgazdasági magatartásáról beszél. A túlélés stratégiájáról. A növekedés ésszerű lehetőségeiről. A célravezető vállalati viselkedésről, gondolkodásról és cselekvésről, a kockázatról. — Itt ez a két újdonság, a magyar—svájci gyár, meg a Helia—a társulás — mondja. — Az előbbi létrehozásának indokait talán nem kell magyarázni. Az utóbbiról kérdeznek ma sokan. Hogy ugyanis miért, gyártunk kozmetikumot? Nos, azért, mert rendelkezünk a gyógyszergyártáshoz szükséges magas színvonalú technológiával, el tudjuk készíteni a tisztaságra rendkívül kényes termékeket. Ez kell a gyógyszergyártáshoz , de a kozmetikumokhoz is. Az egész világon érezhető folyamat a gyógyszergyártás diverzifikálódása, a világ nagy gyógyszergyárai valamenynyien foglalkoznak valamilyen formában kozmetikummal, vagy növényvédőszer-gyártással, esetleg más vegyipari tevékenységgel. Ha pedig képességünk, gyártási hátterünk, műszaki és szellemi felkészültségünk megvan rá, miért ne csinálnánk? — Két esztendő alatt két újdonsággal „rukkoltak ki”. Úgy is fogalmazhatnánk: két új gyárat hoztak létre. Mi a következő lépés? — Még nem tudom. Ez folyamat. Számos új tárgyalásunk van, jelentős világcégekkel akarunk létrehozni termelési együttműködéseket. Magyarán: a gyár korszerűsítési programjába bekapcsoljuk a külföldi tőkét, technológiát, gépeket. Igaz, most a Helia SD, a ránctalanító krém a beszédtéma, de a Biogal alapvetően penicillint gyárt. Új, eredeti penicillin-származékok kikísérletezésén fáradozunk, s ezeknek előállításában kívánunk érdekeltté tenni tőkés cégeket is. A cél: a Biogal helyzetének hosszú távú stabilizálása. Számomra az a meglepő, hogy abban a gazdasági helyzetben, amikor mindenki panaszkodik, önök gyarapodnak. Lehet, hogy épp a recesszió éveiben növekszik óriássá a debreceni gyógyszergyár? — Egyszerű az alapképlet, még ha a megvalósítás nehezebb is. Olyan termékkel kell jelentkezni, amellyel ki lehet egészíteni a meglevő választékot. Itthon is, külföldön is. A Helia—D ilyen: máris nagy az érdeklődés Olaszországból, a skandináv államokból. Ami a növekedést illeti . . . hát, itt azért akadnak gondjaink. Jócskán.A fejlesztéshez, további fejlődésünkhöz terület kell. Mégsem kapjuk meg. A városi tanács már hozzájárult a fejlesztéshez, az engedélyező papírok azonban csak késnek valahol. Ez pedig óvatos becslések szerint is millió dolláros veszteségeket jelenthet, hiszen a fejlődéshez bizonyos feltételeket meg kell teremteni. Például új kiszerelő üzemet kell létrehoznunk. Kellene! Mert így, terület hiányában, egyelőre nemigen megy. Megint a csomagolás... Tegyük hozzá az igazgató szavaihoz, hogy a Biogal nem fizet és nem is fizetett soha környezetszennyezési büntetést. Fejlesztési elképzelései felvázolásakor pedig mindenfajta környezetvédelmi előírásnak meg kívánt felelni, még a legszigorúbbaknak is. Az engedélyek pedig állítólag környezetvédelmi aggályok miatt késnek. Úgy rémlik, bürokratikus akadályai vannak a Bional fejlesztésének, hiszen — mint az igazgató mondta — semmiféle környezetvédelmi veszélyt nem jelöltek meg a gyár kérését eleddig visszautasító illetékesek, tehát a debreceniek nem is igen tudják, hogy milyen szennyezést kell megszüntetniük, vagy megakadályozniuk? Másrészt: soha, semmilyen bizottság, semmilyenszakember nem járt náluk megvizsgálni a jelenlegi helyzetet . . . Baktatok a kísérleti üzem felé. Ezüstszínű csövek futnak mellettem az úton, ahogy e°v vegyi gyárhoz illik, az út szélén légkalapácsok püfölik a betont. A laboratóriumban azonban csend fogad, tégelvek és pontos műszerek tiszteletet parancsoló, nyugodt világa. A kísérleti csoport vezetője, egyúttal a Helia—D krémek termékmenedzsere: Kristii .Tánosné. fr Versbeszédű. nontosap fogalmazó fiatalasszony. Elmondta, hogy a Helia—D a panatorgéról kapta a nevét fiai Inni fTel’ an dans annonsi piruai a növényh-si készül a sinfóanyag. Iereződést kötöttek el a téesszel a növény ..biológiailag tiszta”. .. azaz vegyszermentes előállítására. * A gyár számára nevelt napraforgókat nem permetezik, nem használnak vegyszeres gyomirtást.) A jövőben kiegészítik a terméket sorozatta, elkészítik a Helia—D testápolót, teenager-krémet (jobb neve még nincs), körömerősítőt, kézápolót. Később más, természetes hatóanyagokkal is kísérleteznek majd. „Újra felfedezzük a szőlőkozmetikát” — hallom. Debrecenben egy év se kellett hozzá, hogy az ötletből árucikk legyen. Látványos út. Mégis — talán éppen ezért —, az érdekel: a ránctalanító krém termékmenedzserének homlokán mi sokszorozta a ráncokat? Kristófné körbemutat a polcokon: egymás mellett sorakoznak a szebbnél szebb tégelyek, csomagolóeszközök. Van honnan mintát venni. Mégis ... —Ez nehéz — mondja Kristófné. — Megtalálni a háttériparral a kapcsolatot. Jó termékeket már tudunk gyártani Magyarországon, csomagolni azonban még nem. .Nekem szerencsém van, akikkel munkakapcsolatban állok, csaknem mindannyian jó szándékú szakemberek, tudásuk javát adják. De hát . . . az aranykupák színe nem arany, az ezüst nem ezüst. A kartondobozok is múl sok, mint amilyet szeretnének. » Mit lehet ehhez hozzátenni? És kell-e egyáltalán ? Kapuvári Gábor Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Erdélyi Ferencnének, a Minisztertanács titkársága osztályvezetőjének nyugállományba vonulása alkalmából több évtizedes eredményes munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Az Elnöki Tanács Blatonszky Kálmánnak, a Közlekedési és Szállítási Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége titkárának a szakszervezeti mozgalomban végzett ,több mint három évtizedes, eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalma-ból a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetés,.., csüstörtöökön Timmer József, a SZEOT titkára adta át. Az Elnöki Tanács Löffler Józsefnek, a Szentendre és Vidéke Áfész elnökének több évtizedes szövetkezeti munkája elismeréséül, nyugálormányba vonulása alkalmából a Munka, Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést csütörtökön Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke adta át. Pusztai Bélát, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei tanács elnökhelyettesét, a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntetők, ki nyugdíjbavonulása alkalmából, a közigazgatásban végzett több évtizedes eredményes munkájáért. A kitüntetést a megyei tanács székházában Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke nyújtotta át. A béke közös jogunk ,A DJVSZ elnökének nyilatkozata — A jelenlegi konfliktusoktól terhes nemzetközi helyzetben elengedhetetlenül szükséges valamennyi haladó, békeszeretv ere cselekvő ,összefogása a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, az enyhülés vívmányainak, megőrzése érdekében — hangsúlyozta Valid Maszri, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában, melyben értékelte a szervezet idei munkáját, és szólott jövő évi terveiről is. — A béketörekvések támogatását a DVSZ mindig is fontos feladatának tekintette. A békéért, a leszerelésért, az enyhülésért folytatott harc megkülönböztetett jelentőséget kap napjainkban, amikor az imperialista és hidegháborús erők politikájának következményeként nukleáris világkatasztrófa veszélye fenyegeti az emberiséget. A bonyolult, válságoktól terhes nemzetközi légkörért elsősorban az Egyesült Államok politikáját terheli a felelősség. Ez a politika aláássa a nemzetek közötti problémák megoldásának egyetlen reális útját, a békés tárgyalások lehetőségét, és a nemzetközi egyensúly megbontására, a katonai fölény megszerzésére törekszik. A békeakciók mellett szervezetünk tevékenységében változatlanul fontos helyet foglal el az antiimperialista szolidaritás, amelynek keretében támogatjuk az elnyomás alatt, és az igen nehéz körülmények között élő fiatalokat, fellépünk az imperialista politikának áldozatul esett népek jogaiért: szolidárisak vagyunk Indokína népeivel, "a nicaraguai, az" angolai fiatalokkal, Dél-Afrika ifjúságával. Akcióink során kifejezésre juttattuk együttérzésünket a libanoni nép szenvedéseivel, síkraszálltunk a palesztin kérdés tárgyalásos megoldása mellett. Szolidaritásunk cselekvő támogatást is jelent: például számos nemzetközi ifjúsági brigád dolgozik a fejlődő országokban, így Nicaraguában jelenleg is tevékenykedik egy egészségügyi kollektíva. — Az új esztendőben folytatjuk a leszerelési világkampány programját — folytatta a DÍVSZ elnöke. Jelentős tömegmegmozdulásokat szervezünk. A demonstrációkop — Portugáliában, Franciaországban, Nyugat-Németországban — ismételen felhívjuk majd a figyelmet arra, hogy különösen veszélyes az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésről szóló NATO-döntés, amelynek valóra váltására már több országban megkezdődtek az előkészületek. A világszövetség a jövőben is törekszik az együttműködés elmélyítésére, más politikai erőkkel, tekintet nélkül politikai, vallási nézetekre, ideológiai hovatartozásra. A DÍVSZ folytatja a dialógust valamennyi haladó, demokratikus nézetet valló ifjúsági mozgalommal. Magyar—csehszlovák árucsere 1983-ra Csütörtökön Budapesten Vas János és Ludovit Priecel külkereskedelmi miniszterhelyettesek aláírták az 1983. évre szóló magyar—csehszlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A két ország közötti áruforgalom az ideihez képest 10 százalékkal tovább bővül. Jövőre a forgalom több mint felét a járművek, gépek és berendezések adják. Nő a távközlési együttműködés, az építőipar exportja. A magyar iparcikkek között sokféle alkatrész is szerepel a szomszéd ország elektronikai termékeihez és kőolajipari berendezéseihez. A csehszlovák gépkivitel legnagyobb jelentőségű tételei a járműipari gyártmányok és a mezőgazdasági gépek. 1983- ban a Pécsi Hőerőmű rekonstrukciója csehszlovák kivitelezésben kezdődik meg. Tovább folytatódik —esetenként nő — az alapvető nyersanyagok és mezőgazdasági termékek kölcsönös szállítása. A fogyasztási cikkek forgalma az átlagot meghaladóan bővül: többek között legalább 13 000 Skoda személygépkocsit, 20 000 mopedet, több mint egymillió hektoliter sört, 11 000 mosógépet és centrifugát, 48 000 porszívót, 50 000 lemezjátszót és 20 000 kályhát szállít a csehszlovák külkereskedelem. Cserébe főleg ruházati cikkeket, tévékészülékeket, magnetofonokat, fémtömegcikkeket küldünk a baráti országba. Hiszem, hogy lesz közönség Szalkszentmártoni élő hagyomány Dunaújváros innen légvonalban legfeljebb hét kilométernyire lehet. Években mérve, a távolság megvan egy század is. És ezzel semmiképp sem a túlparti kéményeknek szeretnének kedveskedni, még kevésbé, Szalkszentmártont bántani, csak arra figyelmeztetni magunkat, hogy másképp kell az időt múlatni a Duna innenső és túlsó partján. A szalki oldalon most szemlélődéssel, . . A község módos — talán gazdag is. Tegnapi jómódját részint a régi Pest—Baja országainak , köszönhette,, mai csöndjét viszont annak, hogy a múlt kissé elkerüli. A falu fehér, mint, a hagyományőrző alföldi települések általában, csak a jelesebb épületek sárgák. .Sok áll még a régiek közül. Errefelé általában téglából építkeznek, bővebben ,mérve,a teret és az anyagot,mint az ínségesebb vidékeken, így kevesebbet kellett bontani. És a Duna mindig sokféleképp gondoskodott a partközelben élőkről. A kocsma sorsa Itt egy kocsmárosnak még a múlt század közepén is illett volna meggazdagodni, különösen a falu közepén álló nagykocsma és mészárszék bérlőjének, hiszen az még ma is a község egyik legnagyobb épülete. Petrovics Istvánnak 1844 és 1846 között ez nem sikerült. Sőt. Az a pénze is ráment, ami a szabadszállási árvíz és a dunavacsei vállalkozás után megmaradt. Az eset nem sok szót érdemelne, mint ahogy a dugást követő árverés sem, ha a sorsüldözte kocsmáros fiát nem nevezik Petőfi ■ Sándornak. Az egykori nagykocsma ma emlékmúzeum. Nem természetesen, nem ■ i,s szerencsére. A szerencsének aház újabb történetéhez vajmi kevés, köze van. Jóllehet a helyi Petőfi - kultusznak a századfordulótól kezdve sok ünnepe van és a költő szobája 1906-tól megjelölt emlékhely, de jóval később tojás- és zsírbeszolgáltató. Pedig a szalki nagykocsma kíméletet érdemelt volna akkor is, ha nem több önmagánál — kétszázötven éves nemesarányú, jeles épület. Mai jósorsát nagyrészt a helybelieknek köszönheti, akik a hatvanas években Irodalmi és Múzeumi Társaságot alapítanak és idejekorán összegyűjtik a fellelhető tárgyi emlékeket. Nagyralátó terveik közt még folyóirat-kiadás is szerepel, amiből nem tudni mi lesz, de az emlékház ügye mégiscsak országossá válik: 1972-ben avatták, az ünnepségen Simon István beszélt, inkább, mivel ők is csárdát béreltek a rév mellett. Történetei között számos hiteles volt, ezeket mind megjegyeztem . .. Például 1957-ben jutott eszembe, hogy hallottam: Petőfiék cégtáblája alatt valamikor színes freskók voltak. Azon nyomban elkezdtem a falat kaparni és valóban megtaláltam a marhavérrel festett díszítéseket. — Hogy él ma az egykori Petőfi-kultusz? — Eleven hagyomány. Talán nem úgy, mint az én gyerekkoromban, amikor az Ifjú Polgárok Lapjának pályázatára ötven Petőfi-verset tanultam meg de a hagyomány él. Máskülönben nem lehetett volna, mondjuk 1961-ben a község lakóit arra bírni, hogy hozzák rendbe ezt a házat úgy, ahogy tették és nem küldene egy gyári munkás maga festette Petőfi-képet. Megörökíteni a kötelesség Matics Pál, Majsai Károlyhoz hasonlóan sajátjának érzi a községet és hagyományait. Felesleges volna eldönteni: ki tett többet azért, hogy megmaradjanak. A múzeum igazgatója tanárember, Matics Pál mezőgazda, utóbb a helyi tanács elnöke, de mindenekelőtt a hely történetének és a Petőfi-emlékek legfőbb kutatója. — Miként lett azzá? — Véletlen is, szerencse is. Családom a legrégebbi szentmártoni családok közül való. Felmenőim érdeklődő, mindig tanuló és olvasó parasztemberek voltak akiktől sok régi történetet hallhattam . . . Gyerekkoromban kaptam egy fényképezőgépet. Úgy éreztem akkor, így gondolom ma is, hogy köteles vagyok mindent megörökíteni és följegyezni, ami az itteni emberek életével összefügg. Még akkor kezdtem például a dunai vízimolnárok mindennapjait fotózni, vagy lefényképezni az öreg házakat. Ki tudna ma a vízimalmokról, ha ezt nem teszem? Ha tudna is, ki őrizte , volna meg a képeket? Nekem szerencsére még a háború viszontagságai között is megmaradtak a felvételeim. Gyűjtök régi követ az egykori Szalk (Zók) falu maradványaiból és feljegyezem a felejtésre ítélt dűlőneveket. — Ki olvassa el idővel ezeket a feljegyzéseket? — Hiszek benne, hogy lesz közönségük, mint ahogy talán van a faluról kiadott monográfiámnak is. De ehhez kissé nyugodtabb idők kellenek, mint a mai kapkodó világ, ami talán anyagiasabb, mint szeretnénk. Nem több pénzre van szükségünk. Olyan családi tűzhelyekre, amely mellett jut idő napjában egy félórát beszélgetni — csak magunkról. 1-ja így lesz, sokan lesznek kíváncsiak arra, honnan jöttünk, mit végeztünk. (megay) Itt kell születni... A hatalmas kocsmaépület tornáca a bajai országútra néz. Az udvaron , kőlábakon álló szín, födele alatt utazószekerek, melyekből a lovakat, mintha az imént fogták volna ki. Petőfi egykori szobájában a múlt század közepének tárgyai, közülük néhány valóban a Petrovics családé lehetett, amelyeket például Lakosék, Kisék őriztek több nemzedéken át, mint az egykori árverésről ,a valót. Voltaképp mindegy, hogy Petőfi valóban üldögélt-e a sarokban álló gyalogszéken vagy sem — a környezet hiteles, mint a nagy ház, hátrább a mészárszék, vagy a pincék minden zuga. A múzeumban kellemes meleg van. A kemencékben fűtenek, sok a látogató, évente százezer ember is megfordul itt. Most az emlékház hivatalosan zárva van, így szabad Majsai Károly igazgatóval a Petrovics szülők szobájában az asztal mellett ülve beszélgetni. — Hogyan lesz valaki Szalkszentmártonban a Petőfiház igazgatója? — Mindenekelőtt itt kell születni. Aztán az első nemzedék nyelvén kell hallani a visszaemlékezéseket. Apám nagyanyja kétesztendős volt, mikor a Petrovics család ide költözött. Ő még sok mindent hallhatott a szüleitől. Annál is Román filmkoktél Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete csütörtökön filmkoktélt adott a nagykövetségen a Román Népköztársaság kikiáltásának 35. évfordulója alkalmából. A MAGYAR NEMZET Olvasószolgálatának új címe: Budapest, Népszínház utca 24. 1981. Fogadóórái: Jogi tanácsadás hétfő 15—18 szerda 15—18 csütörtök 15—18 (kivéve a hónap első csütörtökét) péntek 15—18 Építkezők tanácsadója minden hónap első és utolsó péntekén 16—11.30 .