Magyar Nemzet, 1983. január (39. / 46. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

14 i Egy­­eles tudományszervező ír­agyarország helyzetének 1867-ben bekövetkezett fordu­lata tette lehetővé modern közintézményeinek, ezen belül közgyűjteményeinek felállítá­sát. A Bach-korszak végén, Eper­jesen született Fejérpataky Lászlónak — Eötvös Loránd pályatársának — élete a múlt század 70-es éveitől ehhez a korszakos előrelépéshez kötő­dik. Születésének 125. évfor­dulóján méltatjuk benne a történészképzés alapstúdiumá­nak, a történelem segédtudo­mányának kiváló egyetemi oktatóját. Huszonkét éves ko­rában egyetemi magántanár, az oklevél- és címertan tudó­sa, jeles tudományszervező. Petőfi özvegyének későbbi fér­jétől vette át a tanszék veze­tését, akadémikus, lett, az MTA II. osztályának titkára, köz­gyűjtemény-szervező. Elgon­dolásainak egy része életében megvalósult, másik része ha­lála után öltött intézményi testet. Ilyen az egyetemi ta­nulmányokra épülő szervezeti (posztgraduális) továbbképzési rendszer. Törekvéseinek konkrét ered­ménye legmaradandóbban a modern közgyűjteményekben mérhető. öt évvel a kiegyezés utáni előtérbe került a magyaror­szági levéltárak szervezeti és tartalmi kérdése. A földesúri előjogok megszűnésével értel­müket vesztett vidéki kúriák­ban, az egyházi hiteleshelyi, a törvényhatósági és a községi ,­levéltáriakban, illetve a központi rendi archívumban feküdtek el az irattömegek. Csoportosításukról alig eshet­­ szó. Ezért születnek javaslatok az Országos Levéltár szervezé­sére és a kialakítandó modern levéltárszervezetben nélkülöz­hetetlen szakemberek egyete­mi képzésére. A kormányzat 1874 őszén ki­nevezte az Országos Levéltár levéltárnokát (igazgatóját), és megbízta az európai — első­sorban a belga, francia, olasz, német — levéltárintézmények tanulmányozásával. Pauler Gyula, különösen párizsi ta­pasztalatai alapján hangsú­lyozta, hogy nálunk is elen­gedhetetlen a történelmi, nyel­vi és jogi ismeretekkel felvér­tezett szakember, levéltáros és kezelőtiszt. A törvényhatósági tisztvise­lők képesítésének szabályozá­sakor a levéltárosok ügyében is döntés született, az 1983. évi I. törvénycikk ,,fogalmazói" és „kezelői” szakra tagolta a le­véltárosokat, és alkalmazásu­kat differenciált alapképzéstől tette függővé. A szakvizsga előfeltétele az Országos Levél­tárban töltött gyakorlat volt. Az egyetemen folyó levéltá­rosképzés egyik oszlopa Fejér­­pataky László lett, mint a tör­ténelmi szeminárium vezető tanára, aki elvégezte a hall­gatók felkészítését jelentősen megkönnyítő szemináriumi könyvtár megszervezését is. 1885. július elején, az orszá­gos kiállítást kísérő rendez­vényként kongresszust tartott a Magyar Történelmi Társulat. Fejérpataky László egyetemi magántanár főreferátumában javaslatot tett, hogy javítsák a történelem segédtudomá­nyainak oktatási feltételeit. 1882-ben nevezte ki a kor­mányzat a múzeum országos könyvtárának fejlesztése érde­kében Fejérpataky Lászlót a levéltár (kézirattár) vezetőjé­vé. Ebben a minőségben a szinte ömlesztetten álló kéz­iratos anyag szakszerű cso­portosításának rendszerét épí­tette fel és célul tűzte ki a múzeum nagynevű alapítója szándéka megvalósításaként a hungaricum-gyűjtemény létre­hozását. A gyarapítást három irányban indította el: hagya­ték-ajándékozást és -megvé­telt kezdeményezett, kiterjedt összeköttetést szervezett kül­földi könyvkereskedésekkel (antikváriumokkal) felvásár­lás érdekében; jogszabály­módosításban vett részt. Meg­szerezte Kisfaludy Sándor és Kossuth Lajos könyvtárát. Szigligeti, Erkel, Gyulai, Jókai, Arany irodalmi hagyatékát vagy több kéziratát, az Ibrá­­nyi család okleveleit stb. Ami a jogszabály módosítá­sában való részvételét illeti, az 1848. évi XVIII. tc. héza­gának megszüntetéséről van szó. A köteles sajtópéldányok­nak az országos központi könyvtárba, térítés nélkül tör­ténő eljuttatását a törvény előírta, de büntető következ­mény nélkül. A Fejérpatak­tól sugallt jogszabály folytán a növekedés 20 és 550 száza­lék között mozog! De ennél A Hazafias Népfront Kör­nyezetvédelmi Munkabizott­ságának decemberi értekezle­tén a biogáz mezőgazdasági hasznosításáról volt szó. A Magyar Nemzet­ben erről megjelent tudósításához fűzött észrevételeket dr. Nagy Sán­dor ugyanott (1982. december 21-én). Ezek néhány vonatko­zásban kiegészítésre, illetve pontosabb megfogalmazásra szorulnak. Az Agrártudományi Egye­tem kísérleti biogáztelepe Gö­döllőn 1962—69 között állott fenn. 8 darab egyenként tíz köbméteres erjesztőtartályból, egy darab száz köbméteres vízzárás gáztartóból és ezek szerelvényeiből állott. Az er­jesztéstechnológiai alapkísér­leteket és egy fejlesztő célú kisebb átalakítást követően a bevezetett és az adott viszo­nyok közt legmegfelelőbb technológiával folyamatosan (télen—nyáron) működött. Hetven tehén almos trágyájá­ból éves viszonylatban 31—33 ezer köbméter, havonta 2500— 2800 köbméter, azaz napi 80— 90 köbméter 21­01 köbméter fűtőértékű biogázt termelt. Vagyis nem ,,13—20 köbméter gázt termelt, negyedét a ter­vezett mennyiségnek” mint azt a hozzászólásokban olvas­hattuk, hanem a tervet bőven teljesítette, s közben az Egye­temi Tangazdaság központi üzemegységének üzemi kony­háját és borjúnevelőjét éve­ken át ellátta tüzelőenergiá­­val. Az Indiában 1963—64-ben létesített hazai tervezésű (É. M. MÉLYÉPTERV) biogázte­lep nemcsak működött, de az­óta is, immáron 18 éve műkö­dik. Ennek előkészítésében, illetve helyszíni kutató-fej­lesztő és üzemelési munkáiban a tervező vállalaton kívül a­­ Hőtechnikai­ Kutató Intézet a gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Vízgazdálkodá­si Kutató Intézet munkatársai is részt vettek. Az 191­1. évi gödöllői biogáz- b­ankéten nemcsak külföldi cé­gek magyarországi biogáz­­mintatelepének létesítését je­lentették be, hanem hazaiét is, amely hazai kutatási ta­lényegesebb a máig is felül­múlhatatlan gyarapítás-szisz­témák bevezetése. Ritka, nagy formátumú, gya­korlati, egyben tudós ember volt Fejérpataky László. A két évszázadba ívelő életműve — 1923-ban hunyt el — gazdag, sokoldalú. Méltán tartott em­lékének tisztelgő tudományos ülést a közelmúltban az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem Bölcsésztudományi Kara Történelem Segédtudományi Tanszéke. Virágh Ferenc pasztalatok és tervezés alap­ján, továbbá teljes egészében, hazai kivitelezésben készül. A mintaüzemek egy éven belül egymás után lépnek termelés­be, és tapasztalataik alapján kerülhet sor további nagy biogázüzemek létesítésére. A nagyüzemi biogázprogra­mot valóban jól kiegészíthetik a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban létesítendő mintaüze­mek, amelyek megalapozhat­ják a legmegfelelőbbnek bizo­nyuló megoldások elterjedését a legalább 15—20 állatot tartó kisgazdaságokban is. Ezek tu­lajdonosainak érdeklődésére és öntevékenységére számítani is lehet, de mivel a trópuso­kon esetleg megfelelő, nagyon kis teljesítményű, egyszerű megoldások hazai viszonyaink között legtöbbször nem vezet­nének a várt eredményre, ré­szükre is meg kell adni a­ se­gítséget. Végül az eredmények köz­zétételéről. A kezdeti — a já­ratlan út nehézségeit is tükrö­ző, de előremutató — eredmé­nyeket egy évtizeden át a tel­jes hazai érdektelenség övez­te. Az energiaválság küszöbé­re a hazai tervezés felkészü­letlenebből érkezett, mint ahol a külföld műszaki fej­lesztése rr­ár­a tartott. Ezért most valutában is fizetni kell (például a külföldi licence­­kért). De a hazai tapasztalatok és eredmények nem vesztek kárba. Talajerőgazdálkodási, környezetvédelmi és energia­gazdálkodási, takarékossági érdekek fűződnek ha­zffosítá­­sukhoz, s így ma már­ kevésbé marasztalhatok el azzal, hogy az eljárás ..nem perspektivi­kus”. De most már nem­ elég a biogázeljárás jelentőségének unos-untalan tszrtérelgetése, szükségtelen, sőt, káros lehet az eufórikus vágyakat ébresz­tő hangzatos hírverés. A kitar­tó alkotó-fejlesztőmunka ideje jött el. Ezen a téren kell most ismét bizonyítani, hogy érde­mes eredményeket lehessen közzétenni­, amelyekre most nagyobb a társadalmi igény. Kovács Károly, tudományos munkatárs Agrártudományi Egyetem Gödöllő Kissé higgadtabban a biogázról Mas­oni 7.Pt biztonságosan szállíthat PÉNZT, ÉRTÉKET RIASZTÓTÁSKÁVAL. Most ÖTVENSZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL vásárolhat pénzszállító riasztótáskát, amíg a készlet tart. Műszaki Boltban, Bajcsy-Zs­inszky út 53. REJTVÉNY­SAROK 1. Nemzeti függetlensége kikiál­tásának 70., felszabadulásának 31. évfordulóját ünnepelte az elmúlt év végén Albánia. Melyik század­ban élt az ország legendás hírű hőse. Szkander bég? a) a tizenharmadikban b) a tizenötödikben e) a tizenhetedikben 2. 19 80. óta dolgoznak a Borso­di Vegyi Kombinát szakemberei Líbiában, az Abu Kamash-i vegy­ipari üzemben. Mi a hazánkénál csaknem hússzor nagyobb területű ország fővárosa? a) Dakar b) Tananarive el Tripoli 3. Minden évben megszavaztat­ják a világ legnagyobb autós szak­lapjainak munkatársait arról, hogy melyik gépkocsit tartják az év legjobb konstrukciójának. Az el­múlt évben melyik típus nyerte el az Év autója címet? a) Audi 10(­ b) Ford Sierra et Volvo 760 4. Nemrég ünnepelte a világ a kiváló francia mérnök, Eiffel szü­letésének 150. évfordulóját. Me­lyik alkotása tekinthető meg ha­zánkban? a) a Nyugati pályaudvar­ba a Lánchíd és a Vígszínház A helyes megfejtést beküldők között öt darab 300 forintos vásár­lási utalványt sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1983. január 22. Cím: Lapkiadó Vállalat Reklám­­szerkesztősége 1073 Bp., Lenin krt. 9—11. „Rejtvénysarok’’. A megfej­tést­ a megjelenéstől számított egy héten belül szíveskedjenek bekül­deni. A nyertesek nevét és a he­lyes megfejtést a beküldési határ­idő letelte után megjelenő keddi számunkban közöljük. (P.. P.) Szombat, 1983. január 12. Divatul szólva... Az öltözködési stílusokat (farmer, klasszikus, folklór, matróz, stb.) olvasóink már jól ismerik. Ezúttal más a „tantárgy”: egy-egy ruhaforma, szabásvo­nal sokak előtt eddig, talán ismeretlen elnevezés. Tessék megnézni a rajzot, az első: huzatruha. Először 1975 tava­szán jelentkezett nálunk, a Magyar Divat Intézet infor­mációs bemutatóján láttuk. Az új ruhatípus egy-kettőre ál­talános divattá vált, mer­t rendkívül kényelmes. Jelleg­zetessége a ragján vagy teljes szabás, s a lefelé erősen bővü­lő vonal. Az ujja többféle megoldást mutat: szélesen visszahajtott kézelő, könyékig vagy a könyék alá érő kes­keny pánttal összefogott bő ujj. A ruha hosszát, általában a divat irányítja. Idei új vál­tozatában a nyak gödörig érő félkör alakú kivágást keskeny pánt keretezi. Divatos kis ál­­lógallérral, meg ékalakú kivá­gással is. A fontos az, hogy mindenképpen bebújós, leg­feljebb hátul rövidke cipzár csukhatja. Huzatruha: ezt a nevet azért is kapta, mert a bő ruha alá a pulóver, blúz, de akár a nadrág is húzható. Modellünk a rajzon a most nagyon di­vatos virágos flanellból ké­szült. Tunika-ruha a következő. A tunika, vagyis a hosszabbított blúz szintén ismerős már­ rendkívül közkedvelt. Az új tunika-ruha hossza körülbelül 5—10 centivel a térd fölé ér, önállóan is viselhető, de leg­divatosabb mégis hosszú cső­­vonalú nadrággal. Amint ezt aprókockás modellünk is mu­tatja. A csávónál nem szorul magyarázatra, a nadrág szá­ránál jelentkezik, akárcsak a cigarettavonal: a nadrág szá­ra egyenes, keskeny, akár a cső, vagy a cigaretta. A deré­kon viszont apró tűzések sze­­gőzések adják meg a bőséget. • Most újdonság a rakott nad­rág: a derékvonaltól a csípőig a nadrág mindkét oldalán haj­tásokkal bővül, lefelé szoros, majdnem a térdig gombolt. Mellénykabát: tavaszi divat lesz. Ujjanélküli ruhahosszú­­ságú mellényt jelent. Egy szép modell: tojáshéjszínű kámzsa­­galléros kötött ruha, kétoldalt végig nyitott csokoládébarna mellénykabáttal. A kabát dí­sze is újdonság: az ikerzseb. Leginkább ballon vagy bőr­kabátra alkalmazzák a gom­­boláspánt két oldalához helye­zett egymás fölötti azonos nagy­­ságú zsebeket. (f. b.) JI KERESZTREJTVÉNY Milyen jó is visszanézni, / vissza Pestre szép Budáról, / csöndes este, mikor messze / minden ablakszem kitárul. Ezzel a négy sorral kezdő­dik LÁNYI SAROLTA fenti című verse, amelynek utolsó szakaszát a rejtvény vízszintes 1. és a 10., valamint a függő­leges 22. és az 1. számú sorá­ban idézzük. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: EB. YR. TJ. ÓK. FZ. TR). 16. Két egyforma kötőszó. 17. Hi­vatásból pásztázza az eget. 18. Városunk. 19. A magyarságba beolvadt nép. 20. Férfinév. 21. Madár.­ névelővel. 23. Fém. 24. Osztrák író. (Ottó). Nálunk Kossuthról irt könyvével­­ lett ismert. 26. Angol hosszmérték. 27. Szorzóképző. 28. Írótömb. 29. Vállalati levélpapír. 30. Idegen női név. 31. Erjesztő hatású fehérje a szervezetben. 32. Hosszú nyelű csatabárd. 33. Csúnya bűncselekmény. 34. Fényképészeti­­utánrajzolás. 35. Évszak. 36. A Te részedre. 37. Izraeli kikötőváros. 38. A gabonatermelés római isten­nője.­ 40. Közeledik. 41. Meg­csinálható. 42. Papírból kinyír vmt szöveget. 43. Nagy­on okos. 44. Berillium és oxigén.,45. Pál szomszédja. 46. Mezőgazdasági. 47. Egykori Bihar megyei köz­ség (1904. ápr. 24-én, csendőr­­sortűz). 48. Háztáji gazdaság. 49. Nagyon kívánó. 50. Magyar film címe. 51. Volt­ színház­­igazgató (Nándor). 52. Agrár­közgazdász, akadémikus, poli­tikus (Ferenc, 1910—1971). 53. Azon a helyen. 54. Görög-ró­mai mitológiában az évszakok istennői. 55. Uszály. 56. Az amerikai Nagy-tavak egyike. 57. Becézett férfinév. 58. Finn hosszútávfutó (Lasse). A mün­cheni olimpián kétszeres aranyérmes volt. 59. Verseny­szám. 60. Nagytermetű. 61. An­gol filmcsillag (Belinda). 62. Szám. id. rövidítése. 63. A menekülés lehetősége. 64. Nyelvtani művelet. 65. Neves színészünk (András). FÜGGŐLEGESEN (kétbetű­sök: SS. LL. MZ. YR. KI. IM. GS. KK). 2. A fejünk fölé emeljük őket. 3. Dunántúli fo­lyócska. 4. München folyója. 5. Visszasír. 6. Szeretettel vesz körül (többször is). 7. Neveze­tes pesti utca. 8. Cselekvést ki­fejező szófajok. 9. Magas­ hő­emelkedés. 11. Gyümölcs. 12. Ágakat metsz. 13. Hölgyek. 14. Magyar autóbusz. 1,5. Nagyon érdekes. 17. Sakknagyság (Ist­ván). 21. Gyógykenőcs, névelő­vel. 25. Féldrágakő. 26. Ame­rikai filmrendező (Peter). Ná­lunk bemutatott filmje a John és Mary a tévében 1977. dec. 17-én. 27. Sporteszköz. 28. Amerikai néger származású francia énekesnő (Josephine). 29. ... — Star, tévé­készülék. 30. Nagyon néz. 32. Nagyobb súly. 33. Az Újpesti Dózsa csapata. 34. Az ügyvitel költ­ségei. 36. Esetleg. 37. Jól el­tesz. 38. Nagyon piciny. 39. Női társalgás. 41. Kossuth-dí­­jas egyet. tanat, akadémikus (András), energetikus. 43. Na­gyon kis egységekre tagol. 44. Elbeszélő író (Jób. 1868—1919). 45. Az ízeltlábúak testének leghátulsóbb része. 46. Svájci folyó. 48. Maláji háromélű kés. 49. Német roham. 50. Ze­nei előírás: erősen, hangosan adandó elő. 51. New York ál­lam fővárosa a Hudson mel­lett. 52. Ilyen a falevél és a munkás kéz. 54. Ragadozó. 55. ÉÉÉÉÉÉÉÉ. 56. Ókori ország a mai Irán területén (főváro­sa Susa volt). 58. ... maior, váratlan akadály. 59. Befize­tés, röviden. 60. Neves színé­­szünk (Lajos). 61. Albán pénz­egység. Valló Emil Beküldendő a Lányi-vers négy­­sorának megfejtése. Ha­táridő: január 31. Címzés: Ma­gyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest. Pf. 276. * Január 8-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: A művész szeresse az életet és­­ mutassa meg, hogy szép. — Nélküle kételkednénk benne. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Barlai Ferenc, Be­­reczky Ernő, dr. Holló Domokos­­né, Homoky Erzsébet, dr. Léamán Leóné, Lugosy László, Madarász János. Pruzsincky Miklósné, Su­­rányi Károly, Vinda Lászlóné. Vidékiek: Akurám­i Sándor, Debrecen : Bodonyi József. Ka­zincbarcika: dr. Borostyánkői Bé­la Kiskunfélegyháza: Losonczy Béláné, Szigetbecse:­­Monori Ist­ván­né, Debrecen: Szanyó Ferenc, Győr: Szabó Terézia, Szolnok: Varga Sándorné. Siófok:­irj. Vass Zoltán. Székesfehérvár: Vereb Attiláné. Heves. A nyertesek nyereményüket posz­tán kapják meg. NEM MENNI, NEM HINNI . .

Next