Magyar Nemzet, 1983. március (46. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

Vasárnap, 1983. március 27. A békésebb válásért Weiss Emília professzor a vétkességkutatásról :— A válások egyik legérzé­kenyebb problémája, az úgy­nevezett láthatás. Akár meg­egyeztek benne a szülők, akár nem, gyakran hallani, hogy a gyerek és a családból kiváló házastárs találkozását a gon­dozó szülő módszeresen meg­akadályozza. Mi a véleménye erről Weiss Emíliának, a pol­gári és családi jog egyetemi tanárának? — Ez sajnos jellemző álla­pot. De ha a szülők engedéke­­nyebbek volnának is,­­ a jog­szabály és a bírói gyakorlat szigorítaná a láthatást. A bí­róság ugyanis csak annyi időt engedélyezhet a családból ki­vált szülőnek arra, hogy gyermekével találkozhasson, amennyit a gyámhatóság vitás esetekben jóvá­hagy. Ez havi 48 óra — általában minden második hétvége — és ezenkí­vül évi 30 nap. Ily módon a gyerek a vakáció egy részét az­zal a szülővel töltheti, akivel nem él együtt. Nagy a tét — Nem értem. Ha mindkét házastárs alkalmas a nevelés­re, és az anya,­­akinél elhe­lyezték, nem arcapta órákban, napokban kikötni, hogy gyer­meke mennyi időt tölthet az édesapjával, miért van szükség a láthatás korlátozására? — Valóban, a bíróságok ál­talában jobban építhetnének a szülők jószándékára, feltéve, ha van ilyen, és az, akinek láthatási jogot adtak, tud és akar időt szánni a tartalmas együttlétre. A harmonikus lát­hatás egyik feltétele volna, hogy a házassági bontóperek­ben ne élezzék ki a vétkesség­kutatást.­­ A minap a Család- és Nőtvédelmi Tudományos Tár­saság és a Jogászszövetség családjogi bizottsága közös vi­taülésén ön arról beszélt, hogy bizonyos helyzetek és­­jogsza­bályok­ m­integy biztatnak a vétkességkutatásra. Holott kor­szerű családjogi törvényünk száműzte a válásból a vétkes­ség elvét. Ha a felek között nincs megegyezés, a bíróság megállapítja, hogy ki a fele­lős a házasság feldúlásáért. Miben különbözik ez a vétkes­ségi elv érvényesítésétől? — A vétkességi elv azt je­lenti, hogy a házasság felbon­tását csak a vétkes házasfél­lel szemben lehet kérni. A nem vétkességi bontórendsze­rünkben pedig hátrányok érik, aki felelős a házasság megrom­lásáért. Társadalmi igény is, hogy a nem­ megegyezéses bon­tóperekben a bíróság állapítsa meg, ki a vétkes abban, hogy idáig fajult a helyzet, így kí­vánva erősíteni a családjogi felelősséget és így szolgálva elégtétellel a vétlen félnek, romlik a házasfelek közötti viszony, elmérgesül a tárgya­lások légköre. Némely esetben azonban sikerül a bírónak az indulatok lecsillapítása, és a bontás békésebb útra terelése. Esetleg rábírja a házasfeleket, hogy megegyezzenek a vitás kérdésekben. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a la­kás odaítélésében elsősorban a családvédelmi érdek az irány­adó, a gyermek elhelyezése­,­ben pedig a szülő alkalmassá­ga az elsődleges szempont. Főként akkor kerülhet mérle­gelésre a vétkesség, ha mind­két szülő alkalmas a gyerek® nevelésére. — Utánanéztem. A Legfel-­ sőbb Bíróság 17. számú irány-­­elvében olvasható: „Nemegy-,­szer mindkét szülő egyaránt képes és alkalmas a gyermek nevelésére, körülményeik, sze­mélyi tulajdonságaik erre megfelelőek. A gyermeket azonban — ha a házasságot a bíróság felbontja — csak egyi­küknél lehet elhelyezni. Ebben a helyzetben a körülmények­ben fennálló kis különbség döntő lehet a gyermek elhe­lyezésénél.” Lehet, hogy a bí­róság a kis különbséget netán a vétkességben látja, és ezért a Tétlennek ítélt házastársnál helyezi el a gyereket? — Igen, a Legfelsőbb Bíró­ság irányelvének éppen az volt az egyik célja, hogy a há­zasság felbomlásában való fe­lelősségnek a korábbinál vala­mivel nagyobb jelentőséget adjon a gyermek elhelyezésé­ben. — Általában az az elv ér­vényesül, hogy akié a gyerek, azé a lakás. És ez jobbára az anya.­­ Azért alakult ez így, mert a házasságok időtartama gya­korta rövid, és a váláskor a gyerek még kicsi. Ilyenkor in­dokolt, hogy az­ anya gondoz­za. Követendő elv, hogy a gyerekét nevelő­­szülőt­őlel kö­telezhessék a lakás elhagyá­sára. Azza­l viszont nem értek egyet, hogy ezt a szülőt a jog érdekeltté teszi a másik há­­zastárs vétkességének a bizo­nyításában, azért, hogy a la­kást a gyerekkel kizárólago­san neki ítéljék. Még akkor is, ha annak mérete, beosztása alapján elrendelhetnék a meg­osztott lakáshasználatot. Az sem kivételes, hogy a lakás megszerzéséért egy tettlegessé­­gig fajuló veszekedést provo­kálnak. Ilyenkor a bíróság elé nem az ok, hanem az okozat kerül. Manapság nemegyszer egy fél életet áldoznak egy otthonért. Ezzel nincs arány­ban az a hátrány, hogy a há­zasság feldúlásában kimondott vétkességgel valaki elveszthes­se a fedelet a feje felől. Te­hát a jogát, hogy a lakásban maradhasson. Kirívó esetektől eltekintve, mint például a ga­rázdaság, az iszákosság, a bru­talitás. Elveszett befektetés — Megemlítette azt is, hogy a vétkesség kimondása az ajándékok visszakövetelését is gátolja. A polgári törvénykönyv 582. §-ának 3. bekezdése kimond­ja: „Az ajándékozó visszakö­vetelheti az ajándékot... ak­kor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az aján­dékot adta, utólag véglegesen meghiúsult és enélkül ajándé­kozásra nem került volna sor.” A visszakövetelés a leg­gyakrabban az egyik házastár­sat érinti, aki a másikat aján­dékozta meg, vagy még inkább a házastárs szüleit, akik örök­lakást, vagy pénzt fektettek a házasságba. Jogukat a gyakor­lat úgy korlátozza, hogy a há­zastárs vétkessége a házasság feldúlásában akadálya az ajándék visszakövetelésének. És ha a vétkes házastárs szü­lei járultak hozzá az otthon­alapításhoz, nekik is felszá­mítják gyermekük cselekede­tét. Tehát a szülők lakóinak a gyermekük vétkéért. — Ez igen elgondolkoztató. Az említett vitaülésen egyik vidéki bíró is felemlítette, hogy éppen abban az időszak­­­an lohasztjuk le a szülök ajándékozási kedvét, amikor segítségük nélkül nagyon sok fiatal nem tud otthont terem­teni. «io» /.tojá’.síralo i.t.. — Azért vallom, hogy ne erőltessük­ a vétkesség, kutatá­sát és ne terjesszük ki a megvi­torlását, mert ennek — a ta­pasztalat szerint — nemcsak a felelősséget növelő következ­ményei vannak, hanem hátrá­nyai is. Kivált a gyerek sínyli meg, ha a szüleiben a válóper lefolyása tovább szította az in­dulatokat és nem képesek együttműködni, amikor dönte­ni kell az ő sorsának alakulá­sáról. Kovács Judit A kis különbség — Milyen kérdésekben lehet hátrányos következménye a bontóperi ítéletben kimondott vétkességnek? — Elsősorban a lakáshasz­nálatban, a gyermek elhelye­zésében és újabban az ajándé­kok visszakövetelésében. Na­gyok a tétek. Ezért gyakorta a válóper folyamán tovább A COOPTOURIST üdülőszövetkezetek Országos Szervező Irodája (1136 Budapest, XIII., Sallai Imre u. 15. a. Telefon: 319-137.) ÖRÖKÖS ÜDÜLÉSI JOGOT kínál megvásárlásra Zalakaroson és Gyulán. Részletes felvilágosítás: a szervező irodában, valamint bármelyik Cooptourist-irodában. Pályázati hirdetmény! AZ AZÚR KERESKEDELMI VÁLLALAT I­­ÉRBE KÍVÁNJA ADNI ÖTÉVES IDŐTARTAMRA az adott bolt üzletkörére vonatkozó magánkereskedői igazolvánnyal rendelkezőknek, vagy annak megszerzésé­re jogosultaknak a 311. sz. HL, Meggyfa utca 29., festék-háztartási, 809. sz. Vill., Baross utca 107. háztartási, 1808. sz. XVIII. Ady Endre utca 12. festék-háztartási, 2005 sz. XX., Török Flóris utca 230. festék-háztartási, 2011. XX., Vörösmarty utca 134. festék-háztartási, 2052. sz. XX., Jókai Mór utca 91. illatszer-,, 2103. sz. XXI., Kalamár József utca 84. háztartási­ festék, 2205. sz. XXII., Dózsa György utca 35. festék - háztartási­ boltokat. A boltokra vonatkozó részletes adatokról, a bérleti dí­jakról, a szerződéskötési biztosítékról, az óvadék, a há­rom hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány és a szakképesítést igazoló iratok benyújtásának módjáról, és az egyéb pályázati és szerződési feltételekről minden érdeklődő számára tájékoztatást adunk 1983. április 5- én, kedden, délután 15 órakor a Budapest V., Ferenczy István utca 20—22. szám alatti földszinti kultúrtermünk­ben. A pályázatokat legkésőbb 1933. április 21-én, csütörtö­kön­, délután 16.30 óráig lehet benyújtani a vállalat igazgatói titkárságán (Budapest V., Ferenczy István utca 20—22., I. emelet). A versenytárgyalás helye is a Budapest V- Ferenczy István utca 20—22. szám alatti földszinti kultúrter­münkben, ideje 1983. április 29. (péntek), délután 11 óra. „A mozgáshoz hely kell Beszélgetés Kárpáti Rudolffal Egy esztendeje alakult meg a Hazafias Népfront Országos Lakóterületi Szabadidősport Bizottsága. A testület elnöke Kárpáti Rudolf, aki olimpián hat, világbajnokságokon hét aranyérmet szerzett kardvívás­ban. Ez a tiszteletet paran­csoló eredménysor a garancia rá, hogy ő és az általa vezetett bizottság szívén viseli a moz­gás, a sport ügyét. A­ tapasz­talatokról kérdeztük most Kárpáti Rudolfot. — Mi történt egy esztendő alatt? !— A mese a szokásos. Létre­jött egy testület, nekiláttunk a Szervezésnek. Munkabizottsá­gok alakultak, kidolgoztuk a feladatokat. Az a lényeg, hogy alulról építkezzünk, tehát a szülők és a gyerekek igényei­hez igazítsuk a programunkat. Nem szándékunk ösztönözni a mozgásra, a propaganda nem a mi dolgunk. Inkább segíteni szeretnénk ott, ahol már létez­nek a szabadidősport feltételei, ahol már szeretik, űzik és űz­nék az éppen népszerű sport­ágat. A­ bizottság szerepe a koordinálás, hiszen a testület­ben olyan szervezetek képvise­lői kaptak helyet — így a KISZ, az MHSZ, a SZOT és mások küldöttei —amelyek­nek megvan a maguk sport­­programja. — Önkéntes sportolásról lé­vén szó, nem lehet könnyű az összehangolás. — Nem könnyű, de nem itt vannak a gondjaink. Két dol­got említek, ami hosszú távon is gátolhatja a munkánkat. Az egyik a lakótelepek ügye. Még ma se általános, hogy a terve­zésnél a sportpályákat odakép­zeljék az építési területre, pe­dig enélkül nehéz nagy töme­geket megmozgatni. Minden tiszteletem a lakóterületi sport­egyesületeké, amelyek egy-egy használaton, kívüli mosókonvo­­­iában, garázsban ütöttek ta­nyát. Tisztelem őket..­.de nem ez a követendő példa!"A moz­gáshoz hely kell. A másik gond a sportszerek ára. Nem olcsó nálunk a mez, a labda vagy a súlygolyó, ám a drágaság egyik oka megszüntethető. Ezek a cikkek ugyanis luxus­adóval terheltek. Kérdezem én: arányban áll-e az adó miat­ti gazdasági előny azzal a hát­ránnyal, hogy sportszerek hí­ján csak kevesen sportolnak annyit, amennyit megkíván az egészségük? Én itt inkább aránytalanságot, mint arányt látok. — Mik az elképzeléseik? — A kezdet kezdetén va­gyunk. A testület valamennyi tagja régi, kipróbált sportem­ber, vannak tapasztalatai eb­ben a munkában. Éppen ezért elsősorban arra ügyelünk, hogy jó irányban induljunk el. Szer­vezésről lévén szó, három­négy esztendőre van szükség, hogy kialakuljanak a működé­si formák. Ez hosszú idő, ép­pen ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy rossz vágányról startoljunk. Jelen­leg a gondos előkészítés idő­­­szakát éljük. Felmérjük az igé­nyeket és a lehetőségeket, ezekhez alkalmazkodva dol­gozzuk ki, miben tudunk segí­teni. — Sokas szerint az iskolai és a diáksport lehet az alap. — így igaz. Magyarországon az általános és a középiskolák­ban 1 millió 700 ezer gyerek tanul. Náluk az a lényeges, hogy ők nemcsak szombaton és vasárnap találhatnak időt a sportolásra, hanem hétközben, az órák, a tanulás után is. Van idejük, aminek arra is elegen­dőnek kellene lennie, hogy megszeressék a mozgást. Ki kellene dolgozni egy olyan ösztönzési, érdekeltségi rend­szert, amelyben a pedagógusok a sportra is figyelnének, nem­csak a tanulásra. Kétségtelen a tanrend a legfontosabb, ám meggyőződésem, hogy egy fizi­kailag felkészült gyerek szelle­mileg fogékonyabb a nagy át­­lagnál. "Nem új dolog ez, jó­magam is tapasztaltam sport­­pályafutásom során. — A sportoláshoz pálya kell. — .Ez szintén ösztönzés kér­dése. Valamiképpen rá kellene venni a klubokat, a pálya­tulajdonosokat, hogy akkor, amikor az élsportolók nem edzenek, kapjanak teret a kö­zelben lakó amatőrök. Felmerő sétáim során sok Helyütt lát­tam üres sporttelepeket, csar­nokokat, mert az adott klub élversenyzői éppen edzőtábor­ban vagy külföldön voltak. Lé­tezett a Nyitott Pálya akció. Ha valaki a reklámhadjárat hatá­sára a megadott időpontban lement a pályára, először be­engedték, másodszor megkér­ték, jöjjön egy kicsit később, harmadszor megint közbejött valami, negyedszer pedig már meg se próbálta. Szervezetlen volt az akció, ezen kellene vál­toztatni, érje meg az egyesü­leteknek, hogy az amatőrök is használják a létesítményeiket. — Nálunk nagyon kevés az amatőr sportverseny, pedig ve­télkedni a legtöbb ember sze­ret.­­ Terveink szerint több sportágban lesz Népfront Kupa, persze ez csak ideiglenes el­nevezés. Ami a lényeg: mi is tudjuk, hogy a versenyzés moz­gósít. Egy-egy viadalra való felkészülés egyet jelent a rendszeres sportolással. Ezért a Népfront Kupa megteremt­heti a tömeges sportolás lehe­tőségét. — A szervezéshez szervezők kellenek. — Az országban sok olyan ember él, aki szaktudását a köz szolgálatába állítja. Például sportpályát épít, volt ilyen eset elegendő. Hiszem, hogy a sza­badidősport nem elsősorban az anyagiak miatt tart ott, ahol tart. Igénybe kell venni az emberek szolgálatait, ám arra ügyelni kell, hogy megbecsül­jük a segítségüket. Tehát ha kérnek, javasolnak valamit, az a legkevesebb, hogy választ kapnak a kezdeményezésükre.­­ A bizottságban különféle intézmények, testületek képvi­selői foglalnak helyet. Leh­etsé­­ges-e egyáltalán a hatásos együttműködés? — Mindenki előtt világos, hogy­ amit elvégez a­ szabadidő­­sportért, az a saját intézménye hírnevét öregbíti. A KISZ, a SZOT vagy az MHSZ a sport­ban nagyobb szervezési hagyo­­mányokkal rendelkezik, mint a Hazafias Népfront. A nép­front aktivistáinak az a sze­repük,­hogy miután, mindenütt állandó kapcsolatban állnak az államigazgatás apparátusával, segítsék a sportot szervező in­tézmények munkáját, teremt­senek kapcsolatot a kezdemé­nyezők és azok között, akiknek hivatása a megvalósítás. Hogy így legyen, ahhoz szervezet kell, ennek kiépítése most a bizottságunk legfontosabb fel­adata. M. P. , _ 0 _ -.J o * i . j, 'A,, r ; Értékpapír “ESv'eíft'öl 'bfe'áfeeft" rtolm­á ésát­ a pénzügyminiszter? Az idei költségvetés vitájában az or­szággyűlésen mondta: „...a befektetéseket kívánja hatéko­nyabbá tenni az a lehetőség, hogy a vállalatok a jövőben az érdekeltek közötti szabad megállapodás alapján saját forrásaikat nemcsak saját vál­lalatuknál, hanem — az eddi­gieknél rugalmasabban, kötet­lenebbül — más vállalatoknál kínálkozó kedvezőbb fejlesz­tésre is befektethetik.” Évekig, évtizedekig nem „bolygatta” gazdasági életün­ket a kötvény, a részvény, nem lehettek birtokosai értékpapí­roknak a vállalatok, szövetke­zetek. A múlt évben azonban megjelent a törvényerejű ren­delet: „polgárjogot” kapott az értékpapírok vásárlása, válla­latok közötti értékesítése , a szabad tőke hatékonyabb be­fektetése. A miniszter szavait most mégis értetlenül fogadták né­hol: ugyan hol vannak ma sza­bad pénzek, le nem kötött ala­pok? Most, amikor a gazdál­kodás megannyi gondját, ba­ját jegyezzük: a vállalatok vásárlóereje alaposan meg­csappant. A választ mégis éppen nap­jainkban kaptuk meg; híre kelt,'' hogy'Sz AHam­ia Fejleszté­si Bank az Országos Kőolaj­és Gázipari Tröszttel 200 mi­­lió forint értékben bocsát ki értékpapírokat. Az állam a Keszthely és Hévíz környéki földgázbekötések költségeinek 40 százalékát fedezi, a többit például az 50—100—500 ezer és egy-, illetve kétmillió forint­ kötvényekből kívánják finan­szírozni. Üzletet ajánlanak hát: ked­vezőt, 11,5 százalékos kamatú befektetést. Vállalkozást, nye­reségnövelő eszközt azoknak a cégeknek, melyeknek van, de kevés a pénzük ahhoz, hogy saját fejlesztéseiket fedezzék, ám ha nem forgatják, akkor .­­ bárhogy is van, csökken bizony vásárlóértéke. Az idei első nagyobb akció megkezdődött tehát: értékpa­pírok kerülnek a forgalomba — újabb mód, lehetőség a jö­vedelmező gazdálkodásra. Hi­szen az adós, a kötvénykibocsá­tó kötelezi magát: az előre meghatározott módon fizet vissza, s állja a kamatokat is. És mert ezt teszi, ennyire biz­tos a dolgában: jövedelmező az ő vállalkozása is. A gázköt­vény alighanem figyelmet ér­demlő kezdeményezés: üzlet, melynek nyertesei lesznek — mind a két oldalon. (gergely) A Magyar Nemzet megkérdezte Mi történik, ha valaki elveszíti a születési anyakönyvi kivonatot? A kérdést Kassai Jánosnak, az V. kerületi Tanács anya­könyvvezetőjének tettük fel. — Az eredeti születési anya­könyvi kivonat olyan, mint maga a szülés: egyszeri és megismételhetetlen. Tudni kell róla, hogy rózsaszínű és ille­tékmentes. — Mindez azonban nem zár­ja ki azt, hogy mondjuk egy pár napos apa elveszíti öm­fe­­ledt örömében. Mi a teendő ilyenkor? —, ötvenforintos okmánybé­­lyeg ellenében kivált egy kék színűt. Ha elhagyja, addig is­mételheti meg ezt, amíg van pénze bélyegre. — És a kék színű kivonatra is kifizetik az anyasági se­gélyt? — Erre nem tenném le a nagy esküt. Ugyanis mint a külföldi állampolgárral kötött házasságkötést követően a kintről kapott ajándékcsoma­gokat, itt is a megfelelő ere­deti anyakönyvi kivonaton kell feltüntetni a különféle se­gélyeket. — Ezek szerint elképzelhető, hogy valaki azért, mert nem a rózsaszín, hanem kék születé­si anyakönyvi kivonattal iga­zolja gyermeke világrajöttét, elesik a kétezer-ötszáz forint anyasági segélytől? — Bármilyen szomorú, de attól tarthatnak, hogy máshol is felveszik ezt az összeget. Mindenesetre a munkáltattól függ, hogy fizetnek-e vagy sem. Találomra felhívtam a Moz­góképüzemi Vállalat munka­ügyi osztályát, ahol az SZTK-s elmondta, hogy ha valaki a szülést megelőzően négyszer volt terhesgondozáson s ezt igazolni tudja, akkor termé­szetesen jár neki a teljes ösz­­szeg. Ha kevesebbszer, akkor csak ezer forint. Koraszülés esetén akkor is kifizetik a kétezer-ötszáz forintot, ha csak egyszer volt gondozáson a kis­mama. K­iis ha egy kék születési anyakönyvi kivonattal akarja felvenni az őt megillető anya­sági segélyt? — Nekem az eredeti kell. — De hát azt mondjuk, ki­dobta az elhasznált papírper­lenkával. — Az esetben nincs kont­­roll hogy esetleg máshol nem vette fel a pénzt. Ettől füg­getlenül utánajárunk és ha tisztázódik a dolog, valószínű, hogy fizetünk. Bár a 17 éves praxisomban ilyen esettel még nem találkoztam. (K. P.) 5

Next