Magyar Nemzet, 1983. június (46. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

Szombat, 1983. június 4. Szigorúan ellenőrzik a jövedelmek és a teljesítmények összhangját A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése KÖZÉLETI HÍREK Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Claude Es­­tier-t, a Francia Szocialista Párt Központi Bizottságának elnökét, a francia nemzet­­gyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettesét, aki az In­terparlamentáris Unió buda­pesti tanácskozásán részt ve­vő francia küldöttség veze­tőjeként tartózkodik hazánk­ban. A találkozón véleményt cseréltek az európai béke és biztonság, valamint a nem­zetközi élet más fontos kér­déseiről. Megerősítették az MSZMP és az FSZP közötti kapcsolat folytatására irá­nyuló kölcsönös szándékot. Demetriosz Hrisztodulu, Ciprus mezőgazdasági és a természeti kincsekkel foglal­kozó minisztere, aki J­ancsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter meghí­vására öt napot töltött ha­zánkban, pénteken elutazott Budapestről. Látogatása so­rán tárgyalásokat folytatott a két ország közötti agrár­kapcsolatok fejlesztéséről, és mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari üzemek, valamint ku­tatóintézeteket tekintett meg. Nagy János külügyi állam­titkár és Ronka István kül­­ügyminiszer-helyettes június 1—3. között Budapesten meg­beszélést folytatott Marij Ivanovval, a bolgár külügy­miniszter első helyettesével. Marij Ivanovot fogadta Pója Frigyes külügyminiszter. A kormány és a szakszervezetek tanácskozása A Minisztertanács és a Szak­­szervezetek Országos Tanácsá­nak képviselői Lázár György­nek, a Minisztertanács elnöké­nek és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökleté­vel pénteken megbeszélést tar­tottak a SZOT székházában. Megvizsgálták a legutóbbi tanácskozásukon megjelölt fel­adatok és megállapodások vég­rehajtásának helyzetét. Meg­állapították, hogy azok meg­valósítása rendben folyik,­­ille­tőleg egy részük teljesülőben van. A megbeszélésen a kormány­ képviselői tájékoztatást adtak az 1933. évi népgazdasági terv eddigi" végrehajtásának tapasz­talatairól és az időszerű fel­adatokról. Eszerint a gazdaság négyhavi fejlődése egészében elfogadhatóan illeszkedik az éves terv gazdaságpolitikai irányvonalába. Figyelmet ér­demel azonban, hogy egyes te­rületeken olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek — ezek közé tartozik, hogy az ipari termelés és az export az idő­arányosnál kisebb —, ha nem történik változás, veszélyeztet­hetik a tervben kitűzött fő célok elérését. A tanácskozás részvevői egyetértettek abban, hogy a kitűzött feladatok teljesítése — különösen az egyensúlyi követelmények betartása — további folyamatos és célirá­nyos intézkedéseket kíván. Egyetértettek abban, hogy több figyelmet kell fordítani a gaz­daságosan kihasználható mun­kahelyek teljesebb kihasználá­sára, másrészt biztosítani kell, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezett mértéket. A felhasználási előirányzatok betartása szempontjából is nagy fontossága van a teljesít­mény szerinti bérezés követ­­kezetes alkalmazásának. Erre azért is fel kell hívni a figyel­met, mert a gazdálkodó szer­vezetekben — bár a követel­ményt elvileg elfogadják — e gyakorlat még nem vált álta­lánossá. A kormány vezetői tájékoztatást adtak arról, hogy az­ illetékes­ állami szervek utasítást kaptak a bérek és jö­vedelmek, valamint a teljesít­mények összhangjának szigorú ellenőrzésére. A kormány kér­te a szakszervezeteket, nyújt­sanak segítséget ahhoz, hogy e törekvésnek következetesen érvényt lehessen szerezni. A SZOT vezetői felhívták a kormány figyelmét­­egyes ipar­ágak között meglevő bér­­feszültségekre. Egyetértés ala­kult ki abban, hogy ezek meg­oldására — a gazdasági lehe­tőségek figyelembevételével — későbbi időpontban vissza kell térni. A kormány és a SZOT kép­viselői egyetértően megállapí­tották: a teljesítményhez iga­zodó egyéni bérezés szem­pontjából nagy fontossága van a besorolási és a tarifarend­­s­zer korszerűsítésének, ami az év végéig előreláthatóan befe­jeződik. Véleményt cseréltek a csalá­di pótlékok és a legalacsonyabb nyugdíjak részleges emelésé­nek előkészítő munkálatairól is. Ezek megfelelően haladnak. Azokról az előkészületekről is tárgyaltak, amelyek, lehetővé teszik az iparban a 40 órás munkahét bevezetésének jövő évben való megkezdését. Megállapították, hogy a szá­mításba vehető árualapok ösz­­szességében biztosítják a ke­reslet kielégítését. Egyetértet­tek ugyanakkor abban, hogy sok a javítanivaló az áruala­pok megfelelő elosztásában, az üzletek nyitvatartásában, és, hogy jobban meg kell követel­ni az áruk minőségének a rak­tározás és a szállítás közben való megőrzését. Azt is szüksé­gesnek tartották, hogy az árak ellenőrzése folyamatosabb,­­ az indokolt felelősségrevonás pe­dig szigorúbb legyen. A kormány és a SZOT veze­tői értékelték a szocialista bri­gádvezetők VI. országos ta­nácskozását.­ A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta a munkavé­delmi helyzet tavalyi alaku­lásáról szóló jelentést, vala­mint a jövő évi szakszervezeti tagdí­jbesorolás irányelveire tett előterjesztést. Ezután ál­lásfoglalást fogadott el az MSZMP KB április 12—13-i ülésének határozatáról. Állás­­foglalásában az elnökség nagy­ra értékeli, hogy a határozat a dolgozók véleményének és tapasztalatainak figyelembe­vételével készült, s részlete­sebben foglalkozik határozat­ba foglalt értékelések realitá­sával. Kifejti az elnökség, hogy a szakszervezetek a to­vábbiakban is segítik a XTL pártkongresszus határozatai­nak megvalósítását, a társada­lom céljainak elérését. Tisztelet a környezetvédőknek A környezetvédelmi világ­nap alkalmából megemléke­zést tartottak pénteken a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal, a SZOT és a Magyar Építő­művészek Szövetsége szerve­zésében a TIT Természettu­dományi Stúdiójában. Az ün­nepségen megjelent Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Pozsgay Im­re, a Hazafias Népfront főtit­kára. A vendégeket Borvendég Béla, az építőművészek szö­vetségének elnöke üdvözölte, majd Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter mondott beszédet. — Az építészetnek arra kell vállalkoznia, hogy az embert Mártír Nemzet környezetével együtt fölemel­je — hangoztatta egyebek kö­zött. — A településfejlesztés előtt álló nagy feladatokat csak úgy oldhatjuk meg, ha tekintettel vagyunk a környe­zet harmóniájára, ha vállaljuk érte a küzdelmet. Ezt követően Gonda György államtitkár, az OKTH elnöke nyújtotta át a Pro Natura-em­­lékérmet és Az emberi környe­zetért című kitüntetést azok­nak, akik a környezet- és ter­mészetvédelem érdekében vég­zett munkájuk során kiemel­kedő eredményeket értek el. Pro Natura-emlékérmet ka­pott: Balogh János akadémikus. Fran­cia József, az OMFB főosztályve­zetője, dr. Hed­er Sándor, a IHBtM Erdőrendezési Szolgálat irodaveze­tője, Madas András nyugdíjas mi­niszterh­ely­ettes, A. V. Szidoren­ko akadémikus, az MTA tiszteletbeli tagja, halála ut­án, Tóth György, a szegedi Kiss Ferenc szakközép­iskola tanára. Az emberi környezetért ki­tüntetésben részesült: Bata­s­falvi Attilán**, OKTH főelőadója, dr. Balogh Mihály­né, a soproni Széchenyi István Gimná­zium tanára, Barna György, a DÉLTERV szakosztályvezetője, Bi­­hácsi János, az IFKFV gépkocsive­zetője, dr. Bozai József­né, a za­laegerszegi Ságvári Endre Gimná­zium tanára, Dávid János a len­­gyeli mezőgazdasági szakközépis­kola kertésze, Erdei András épí­tészmérnök, dr. Fodor István, az MTA dunántúli tudományos inté­zete osztályvezetője, dr. földvári János, Baranya megyei tanácsel­­nökhelyettes, Fecze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályvezetője, Győri Imre, a szarvasi járási hiva­tal elnöke, Horváth Judit, a Ko­márom megyei tanács környezet­­védelmi titkára, dr. Kéri János, a Magyar Áll­ami Földtani Intézet osztályvezetője, Kiss János, a fel­el­őíbrői Rákóczi MGTSZ - pöks, dr. Korbonits Dezsőn­é építész, a V­ATI osztályvezetője, dr. Kovács Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Parm terü­­letkezelője, dr. Kovács Mihály, az Országos Bányaműszaki Felügye­lőség osztályvezetője, Kuslits Ti­bor, a Dunai Vasmű főosztályveze­tője, M. Baló Borbála, a l­AKÓ­­TERV kertés­zmérnöke, Mészáros Ferenc­ ezredes, dr. Nagy Kálmán, a Heves megyei KÖJÁL főmérnö­ke, Pólyák László, a Környezetvé­delmi Intézet veszprémi mérőállo­másának munkatársa, Rózsavölgyi Imre, a Dél-dunamúli Regionális Vízmű Vállalat nyugdíjas igazga­tója, Sárvári Márta, a Magyar Nem­zet­­munkatársa, Sircz János, a SZOT Munkavédelmi intézete tu­dományos osztályvezetője. Szabó László, a Környezetvédelmi intézet debreceni mérőállomásának tech­nikusa. Szinetér Miklós, a körmen­di általános iskola tanára, dr. Tóth Albert, a Szolnok megyei tanács művelődési osztályának szakfel­ügyelője, Varró Gusztáv, az OTP Fejér megyei Igazgatóságának fő­előadója, várbíró György, az MSZMP Borsod megyei bizottsá­gának munkatársa. A Hazafias Népfront Orszá­gos Titkársága által alapított Széchenyi István Emlékpla­kettet V. Nagy Imre egyetemi tanár, a környezetvédelmi munkabizottság elnöke adta át. Több éves társadalmi mun­kája elismeréseként az emlék­plakettet kapta. A népfront mohácsi városi bi­­zottsága, Maglód nagyközség nép­­frontbizottsága, a Környezetvédel­mi Intézet szegedi állomása, a veszprémi erdőfelügyelőség, a Kos­­suth Lajos katonai főiskola, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műterme, a MOHOSZ Veszprém megyei intézőbizottsága, dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkár, dr. Kolombusz Lász­lóné, a MI­­­­olna megyei bizotságának elnöke, Farkas József Bács-Kiskun me­gyei népfronttitkár, Kurucz Mik­lós bükkábrányi tsz-elnök, Teubel György Fejér megyei tanácselnök­­helyettes, Mózes Pál Nagykanizsa tanácselnöke, Mastala Gergely Bé­kés megyei természetvédelmi elő­adó, Báli József, a tarnaőrsi Vak Bottyán Tsz elnöke, dr. Nagy Bé­la, a Kertészeti Egyetem tanára, dr. Maron Mihály, a Szabolcs me­gyei KÖJÁL igazgató főorvosa, Szabó János, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, dr. Baranyai Vince nyugdíjas, dr. Bor­sos Zoltán, a Nyugat-magyarorszá­gi Fagazdasági Kombinát erdésze­tének főmérnöke. Somogyi János, a Somogy megyei földhivatal nyu­galmazott munkatársa. Horvát Béla, a SZOT munk­avédelmi osz­tályának helyettes vezetője. Ko­szorús Ferenc, a Vasutasok Szak­­szervezetének főtitkára. Kerék­gyártó Mihály, az ózdi Gábor Arott ipari szakmunkásképző intézet ta­nára, Dombóvár városi. Járási tűz­­oltóparancsnok-ág kollektívája. A záródokumentum vitája az IPU-konferencián Eszmecsere a vidéki tudományos centrumokról A Hazafias Népfront orszá­gos elnöksége mellett működő, Erdei Ferenc nevét viselő tu­dománypolitikai klub a vidé­ki tudományos centrumok helyzetét tekintette át pénte­ken a szegedi akadémiai bi­zottság székházában tartott ülésén. Márta Ferenc akadé­mikus, a klub elnöke tartott vitaindító bevezető előadást, majd Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára tájékoztatott a megye tudományos és kultu­rális életéről. A tudománypolitikai klub törekvése, hogy a társadalmi fejlődés szempontjából leg­fontosabb kérdéseket vitasson meg és a vélemények össze­gezésével nyújtson segítséget az országos szerveknek megfe­lelő állásfoglalások kialakítá­sához. A szegedi tanácskozá­son elhangzott, hogy a vidéki kutatóbázisok fejlesztése és általában az egyetemek kuta­tási lehetőségeinek javítása az elkövetkező évek sürgető fel­adata. A klub tagjai szombaton Makón megkoszorúzzák a név­adó Erdei Ferenc sírját és szü­lőházát. Az Interparlamentáris Unió­nak­­az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó V. konferenciája pénteken bi­zottsági ülésekkel folytatta munkáját az Országházban. A tanácskozás három szekciója megvitatta a záródokumen­tum három fő fejezetének ter­vezetét. A konferencia I. számú bi­zottságában a szerkesztő cso­port elnöke. Hanns Klein nyu­gatnémet képviselő elmondot­ta, hogy a szerkesztők a mad­ridi találkozón részt vevő sem­leges és el nem kötelezett or­szágok javaslatát vették ala­pul, s azt egészítették ki, il­letve módosították a NATO- országok, a román, valamint a magyar IPU-csoport indít­ványának egyes részleteivel. Az ülés résztvevői között vita bontakozott ki a határozatter­vezet egyes pontjairól. A nyu­­gati országokból érkezett kép­viselők az emberi jogokkal kapcsolatos újabb tétel beik­tatását szorgalmazták a hatá­rozattervezetbe. A szocialista országok küldöttei kifejtették, hogy e kérdéscsoporttal az TPU-konferencián külön bi­zottság foglalkozik A vitában végül a bolgár küldöttség ve­zetője kompromisszumos ja­vaslatot terjesztett elő az em­beri jogokkal kapcsolatos pa­ragrafus szövegéről. A bolgár javaslatot az ülés elfogadta, s beiktatta a paragrafust a kon­ferencia elé terjesztendő hatá­rozattervezetbe. Az ülés még két módosítást hagyott jóvá: osztrák javas­latra külön kifejezte a részt vevők reményét, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások eredményesek lesznek, Hol­landia és Norvégia indítvá­nyéra pedig szovjet—amerikai csúcstalálkozót szorgalmazott. A módosító indítványokkal együtt a bizottsági ülés részt­vevői elfogadták a 13 pontból álló határozattervezetet. Az ülést bezárva Jacques Baumel francia képviselő, a bizottság elnöke elégedetten nyilatkozott a dokumentum­­tervezetről, bár hozzáfűzte: a legutóbbi brüsszeli találkozó­hoz képest ez nem tartalmaz jelentősebb előrehaladást. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó II. számú bizottság vita nélkül tudomásul vette és a szombati plenáris ülésnek elfogadásra javasolta szer­kesztő csoportja határozatter­vezetét, amely a mostani IPU- tanácskozás záródokumentu­mának gazdasági részét ké­pezheti majd. A gazdasági ha­tározattervezetet Magyaror­szág, valamint a semleges és el nem kötelezett országok előzetesen beterjesztett javas­latára alapozták és kiegészí­tették Románia, illetve a NATO-tagállamok javaslatai­nak egyetértésre talált részei­vel, valamint Ciprusnak a Építhetők h­aitit­usa A MAGYAR NEMZET OLTÁSOSZOLGÁLATÁNAK FOGADÓÓRA­: CÍME: Budapest, Népszínház (tea 24. 1091 Jogi triesttil hétfő 15 órától 18 óráig szerda 15 órától 18 óráig csütörtök 15 órától 18 óráig (kivéve a hónap első csütörtökét) péntek 15 órától 18 óráig minden hónap második és harmadik keddjén, 15 órától 17.35 óráig földközi-tengeri térség béké­jére és biztonságára vonatkozó felhívásával. A humanitárius és­ egyéb ügyekkel foglalkozó, III. szá­mú bizottság szintén vita nél­kül hagyta jóvá, és a plenáris ülésnek elfogadásra javasolta szerkesztőinek csütörtökön ki­dolgozott határozattervezetét. Ennek alapjául a semleges és el nem kötelezett országok ter­vezete szolgált, a módosítá­sokhoz a magyar javaslatokat, a nyugati és a szocialista or­szágok küldötteinek felszóla­lását vették figyelembe. A vé­gül is létrejött konszenzus ki­alakításában döntően két té­makör okozott nehézséget. Az egyik az emberi kapcsolatok­ról rendezendő szakértői talál­kozó összehívását, a másik a rádiós tájékoztatás bővítésé­vel összefüggő állásfoglalást érintette. Az alapul szolgáló dokumentumot a nyugati or­szágok parlamenti képviselői­nek kívánságára a tömegtájé­koztatási együttműködést, az újságírói munka megkönnyí­tését szorgalmazó passzussal egészítették ki; szocialista — főként lengyel — javaslatra pedig tudományos, kulturális, oktatási kooperációra vonat­kozó résszel bővítették. Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke péntek este a Városháza dísz­termében fogadást adott az IPU-konferencia résztvevőinek tiszteletére. Jelen voltak az Interparlamentáris Unió ve­zető tisztségviselői, a magyar országgyűlés számos képvise­lője, közéletünk több kiemel­kedő személyisége. Markája Imre tárgyalásai Hollandiában Pénteken hazaérkezett Há­gából dr. Markája Imre igaz­ságügyminiszter, aki F. Kort­­hals Altes igazságügyminisz­­ter meghívására tett látogatást Hollandiában. A megbeszélé­­sek során tájékoztatták egy­mást országaik jogi életéről, a jogalkotás előtt álló feladatok­ról, és a jogalkalmazás helyze­téről. Áttekintették­ a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit a jog, az igazságszolgáltatás terüle­tén. Igazságügyminiszterünk láto­gatást tett a holland parla­ment vezetőinél, s találkozott a legfelsőbb bíróság elnökével és a legfelsőbb bíróság mellett működő főügyésszel. Dr. Markója Imre felkereste a hágai nemzetközi bíróság és a hágai nemzetközi magánjogi értekezlet vezetőit is. A hol­land jogi élet vezető képvise­lői előtt előadást tartott a ma­gyar jogászok tevékenységé­ről a törvényhozás és a jog­­alkalmazás területén. Kulturális együttműködés Lengyelországgal Május 30. és június 3. között Budapesten tartotta XI. ülését a magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködé­si vegyes bizottság. Az ülésen értékelték az 1981—1985. évi kormányközi kulturális mun­katerv eddigi megvalósítását, megvitatták a két ország fővá­rosában működő kulturális központok tevékenységét, s a közvetlen kapcsolatban álló kulturális intézmények együtt­működésének helyzetét. Az ülésről készült jegyző­könyvet pénteken a Művelődé­­­si Minisztériumban írta alá Drecin József művelődési mi­niszterhelyettes, a vegyes bi­zottság magyar tagozatának elnöke, illetve Waclaw Janas kulturális és művészeti mi­niszterhelyettes, a lengyel ta­gozat elnöke. Waclaw Janast budapesti tartózkodása során fogadta Köpeczi Béla művelődési mi­niszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Rátkai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes megbeszélést folytatott a lengyel miniszter­helyettessel. A magyar művészet Innsbruckiján Magyar kulturális hetet ren­dez a Művelődési Minisztérium Innsbruckban június 6—11. kö­zött. Kiállításon mutatják­­ be az 1920-as évek magyar kép­zőművészetét, az Emberábrá­zolás a képzőművészetben cí­mű néprajzi anyagot és a Nemzeti Múzeum XVI. századi tiroli éremgyűjteményét. Az osztrák rádió tiroli stúdiója kortárs magyar írók műveiből készített összeállítást közvetít az Ausztriában ősszel megjele­nő antológia anyagából. Bemu­tatkozik a Kecskés-konsort, az Új Zenei Stúdió és a Ko­dály kvartett. A filmesteken Makk Károly műveit és a Balázs Béla stúdió rövidfilm­jeiből összeálított válogatást vetítik. A Kalocsa népi tánc­együttes Tirol két városában lép fel. Mit keresnek a vásárlók a TÜZÉP-telepeken A számítások szerint ebben az évben mintegy hatvanezer lakás épül fel magánerőből, s ennek megfelelően a lakos­ság építőanyag-szükséglete jó­val meghaladja a korábbi évekét. A jó idő beköszön­tével különösen megnöveke­dett a TÜZÉP-telepek építő­anyag-forgalma. A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes főosztályának tájékoztatása szerint a keres­kedelem — a hazai ipar ter­mékeiből és importból — ösz­­szességében kielégíti az ez évi igényeket, a hiányokat inkább választékproblémák és a szál­lítás egyenetlenségei, okozzák. Cementből,­­ csempéből, padló­burkolóból és parkettából j­ó az ellátás, a választékot több importtermék is színesíti A falazóanyagok közül a vásár­lók gyakran hiába keresik a telepeken a kisméretű téglát, annak ellenére, hogy több téglagyárban szombati és vasárnapi műszakot tar­tanak, s így a terveket az év végéig mintegy huszon­négymillió darabbal túltelje­sítik. Tetőcserépből, ajtókból és ablakokból a hiányokat még az idei építési szezon­ban beérkező importtal eny­híti a kereskedelem. Az összességében kielégítő építőanyag-kínálat már csak azért sincs mindenütt össz­hangban a kereslettel, mert az építkezés „divatja” is vál­tozik, időben és országrészen­ként egyaránt. 3

Next