Magyar Nemzet, 1983. július (46. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Péntek, 1983. július 1. Moszkvai tudósítónk hírmagyarázata Jövendő modellek HÁLATLAN FELADAT a jóslás, különösen a politikában az. Kivált olyan bonyolult korban, mint amilyen a mienk, az elmúlt egy-két évti­zed krónikáiból tucatjával hozhatók föl példák arra, hogy váratlan események miként húztak keresztül sok , helyütt számításokat, a tudománytör­ténet pedig sok olyan esetet ismer, amikor hirtelen felfe­­dezések borították föl az elő­zetes elgondolásokat. Az elmúlt évek krónikáinál ír M aradva: milyen gyorsan rob­bantak be a világgazdaságba az­ olajárak, ki tudta kiszámí­tani, miként alakulnak-formá­­lódnak az arab világ belső ügyei, vagy, ki látta pontosan e­rre, hogy az iráni sah meg­döntése nyomán milyen for­dulatok követik egymást, amint hogy a nyugat-európai terroristák töltényeinek a­­rímpályáját sem tudta senki előre fölmérni. Annyi bízvást megállapítható, hogy válságok és változások, tragédiák és pál­­fordulások, hirtelen szövődött barátságok és váratlan szakí­tások, kozmikus gondok és földi bajok szép számmal sze­repelnek a közelmúlt­ króni­káiban. De az ember nem nyugszik bele ebbe. Az egész világ fej­lődését fölmérni igyekvő glo­bális modellek tanúsítják, hogy a jövőkutatásra nem saj­nálják a fáradságot a tudósok, talán arra gondolnak — és nem is alaptalanul —, hogy a kudarcok tanulságai is ér­lelhetnek sikert.­ A globális rendszerelemzés nyugati kí­sérletei ismertek, hivatkozik is rájuk a két szovjet tanul­mány, amely a Vapros­i F­ilo­­zófii egyik legújabb számában jelent meg. Dzsermen Gvisia­­nyi akadémikus, a tudomány és a­­technika­­fejlesztésével foglalk­ozó állami aő­bizottság el­­nökh­elyettese­ egyeb­ek között­megállapította, hogy, a „globá­lis rendszer” számára élet-­ halál kérd­és a tartós béke, a fegyverkezési verseny mérsék­lése. Két egymással szorosan összefüggő folyamatot külön­böztet meg az akadémikus, és figyelemre méltó módon vi­­­lágunk egészére vonatkoztat­ja elemzését. CSAK BÉKÉS KERETEK között oldhatják meg sikere­sen földünk népei napjaink olyan égető gondjait, mint amilyen a természeti környe­zet megóvása, a növekvő né­pesség energia- és élelmiszer­ellátása, az egészségügyi szín­vonal emelése. A második pont lényege úgy foglalható össze, hogy a fegyverkezési verseny esetleges megfékezé­se nyomán „jelentős összegek" szabadulhatnak föl, amelyeket éppen az előbb fölsorolt gon­dok orvoslására lehetne for­dítani. Például arra, hogy az iparban olyan technológiák kapjanak helyet, amelyek nem szennyezik a környezetet. A modellek többsége arra szólít föl, hogy a tudományos­technikai forradalom eredmé­nyeivel erőteljesebben kell számolni. A műszaki haladás új technológiákat hoz létre, amelyek a termelékenységet szüntelenül növelhetik, és le­hetővé teszik, hogy adott eset­ben újakkal váltsák föl a már kimerült erőforrásokat. Az át­fogó elemzések szerint a la­kosság gazdasági aktivitása két tényezőtől függ: a demog­ráfiai folyamatoktól és a mű­szaki haladástól. Hozzátehet­jük, alighanem függ még a közgazdaságilag nehezen meg­fogható emberi tényezők ösz­­szességétől is. Az egész globá­lis rendszer egyik legfonto­sabb eleme a demográfia kér­désköre. A robbanás — a je­lek szerint — tovább tart: a legutóbbi jóslatok úgy vélik, hogy az ezredfordulóra a mostani, 1.7—1.8 százalékos vi­lágátlagot számításba véve, földünkön 6.1—6.4 milliárd ember él majd. A globális gondok kiélező­dése összefügg a tudományos haladás „kétarcúságával”. Az ellentmondást Gvisianyi úgy fogalmazza meg, hogy egyfelől a tudomány hasznosítása kö­zelebb vihet és talán visz is a nagy feladatok — környez­­eti és energiaválság, hogy csak ezt a két példát említi­sok­­ sikeres megoldásához, ám másfelől az előrelépő ku­tatások „negatív következmé­nyekkel is járhatnak”, ame­lyek „nemcsak az egyes em­ber életét, hanem egész Föl­dünk létét is fenyegethetik”. A híres Jan Tinbergen pro­fesszort idézte arról, hogy bé­keidőben háborús célokra for­dítják „a világ össztermelésé­nek jelentős részét, és az ösz­­szes jövedelmek negyven szá­zalékát használják föl tudo­mányos kutatásokra”. NYITOTT KÉRDÉS egyelő­re, hogy a fegyverek fölemész­tette irdatlan összegeknek si­kerül-e határt szabni: az aka­démikus a globális rendszer egyik kérdőjelét abban látja, hogy a válságok miként eny­hülnének, a fejlődő országok gondjai hogyan mérséklődné­nek, ha a katonai összkiadáso­kat három százalékkal csök­kentenék, és ezt az összeget a „globális rendszer” rendelke­zésére bocsátanák? A jövő kérdőjele ez aligha­nem, hiszen a tudomány pil­lanatnyilag nemcsak a béke, hanem a harci eszközök „szol­gálóleánya” is. Az ide kapcso­lódó nyugati teóriákat Gvisia­­nyi két csoportba sorolja: egy részük apologetikus és azt ál­lítja, hogy: a.­Kapitalista társa­­­dalom ,szinte d­irtom­atikusan­b szavatolja'a problémák dicijét, máss részük kritikai jellegű, és azt fejtegti, hogy az ellentmondások csaknem menthetetlenül , a katasztrófa felé sodorják az emberiséget. Megegyeznek a nyugati elmé­letek abban, hogy a nyugati világ gonldjait iparkodnak ál­talánosítani: ezt az eljárást a cikk, szerzője helyteleníti. Az átfogó modellekről írt tanulmányt Agenbeg­jan és Granberg akadémikus is. Ki­fejtik, hogy a különféle ba­jok leküzdéséhez összehangolt cselekvésre, és főként békére van szükség: ebben az össze­függésben a modellek önma­gukban is a béke ügyét erősí­tik. Sok egyéb mellett kitér­nek az akadémikusok a világ­gazdasági árak előrejelzésére: írásuk szerint a jövőváltozatok megegyeznek abban, hogy az ezredfordulóig terjedő idő­szakban „csak a színesfémek, az olaj és a földgáz világpiaci árra fog emelkedni”, míg a fel­dolgozóipari termékek terén viszonylagos árcsökkenés vár­ható. FÖLSOROLJÁK, mi min­dent kell figyelembe venni a szocialista országok jövőmo­­delljeinek a kidolgozásakor: a külkereskedelem hatását, a KGST-tagországok gazdasági mechanizmusainak a változa­tait, az objektív folyamatok és a gazdasági döntések össze­függésrendszerét, a harmadik világhoz fűződő kapcsolatokat és általában a nemzetközi élet folyamatait a nyugati orszá­gok gazdasági döntéseinek a hatását. A korántsem teljes fölsorolásból is kitűnik, hogy az átfogó elképzelések nem az elzárkózással számolnak, ha­­­­nem az egymásrautaltság fo­kozódásával. A térségek nagy gondjait fürkészve, a model­lek a jövőbe „repülnek”,­­ de végül is a jelen fölött köröz­nek. Martin József Javuló munkakörülmények az agrárüzemekben Egészségügyi tanácskozások­ ­ KÖZÉLETI HÍREK Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Kanada nemze­ti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Edward Ri­­chard Schreyer főkormány­zót. Theodore Jean Arc­and, Kanada budapesti nagyköve­te, hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön foga­dást adott a rezidenciáján. Részt vett a fogadáson Schul­­theisz Emil egészségügyi miniszter, Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes, valamint poli­tikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Csütörtökön Ausztriába utazott dr. Juhárz Zoltán bel­kereskedelmi miniszter, dr. Norbert Steger osztrák al­­kancellár, szövetségi keres­kedelem és iparügyi minisz­ter meghívására. A két mi­niszter a kereskedelmi és ide­genforgalmi kapcsolatok kér­déseit vitatja meg. A SZÖVOSZ meghívására június 24—30. között Abdul R­ahman al-Modahkár­ak, a Kuvaiti Union Coop elnöké­nek vezetésével szövetkezeti küldöttség tartózkodott ha­zánkban. A vendégek Szla­­■meniczky Istvánnal, a SZÖ­VOSZ elnökével tárgyaláso­kat folytattak a két ország fogyasztási szövetkezeteinek gazdasági együttműködéséről, a fejlesztés lehetőségeiről. Látogatást tettek a Hungaro­­coop és a Hungarofruct szö­vetkezeti külkereskedelmi vállalatnál, a Hungaronektor­nál és a hernádi Március 15. Tsz-ben. A tárgy­alások alapján a jövőben növelni kívánják a magyar méz- és a gyümölcs- , exportot, s lehetőség kínál­kozik egyéb mezőgazdasági termékek, élelmiszerek szál­lítására, továbbá szellemi exportra is. A kuvaiti szö­vetkezeti küldöttség csütör­tökön elutazott Budapestről. Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a Magyar Újságírók Országos Szövetségének dele­gációja, amelyet Fodor Lász­ló, a szövetség alelnöke, a Népszava főszerkesztője ve­zet. A küldöttség a KNDK fővárosában, Phenjanban „Az imperializmus ellen, a barátságért és a békéért” el­nevezésű nemzetközi újság­író konferencián vesz részt. Kádár János találkozott Gilberto Vieirával Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt­ Központi Bizottságának­ első ,, titkára csütörtökön a KB székházában" taktikázott, a hivatal­os’látoga­tsiéóiíd'Kantikhan tart­lalkodó, Gilberto Vieirával, a Kolum­biai Kommunista Párt főtit­kárával. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást pártjaik felada­tairól. Vélemény cseréltek a kommunista mozgalom, vala­mint a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös fi­gyelmet fordítva Közép-­­ és Latin-Amerika helyzetére. A két párt vezetői aggoda­lommal .. szóltak­­ a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib térség­ben, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és támogatóik el­len, a szabadságért, a társa­dalmi igazságért küzdő sal­­vadori, chilei és más latin­­amerikai hazafias erőket. Ki­fejezték szolidaritásukat a kubai és nicaraguai­­­ néppel,­ amelyek országaik függeteny­ségét és építő munkájuk ered­­­ményeit védelmezik. Állást foglaltak amellett, hogy a la­tin-amerikai válsággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szolgálná az ame­rikai földrész, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés el­mélyítésére és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsolatok fejlesz­tését a Magyar Népköztársa­ság és a Kolumbiai Köztársa­ság között. A találkozón jelen volt V­ár­­­konyi Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Gáspár Sándor a VII. kerületben Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának , tagja, a SZOT főtitkára csütörtökön Józsefvárosba látogatott.­ A vendéget­, a VIII. kerületi pártbizottság székházában Gál János első titkár és Mol­nár Ferenc tanácselnök fo­gadta, s tájékoztatást adtak a csaknem 120 ezer lakosú vá­rosrész politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. A Politikai Bizottság tagja ezt követően megtekintette a Baross utcai­ rekonstrukciós területet, ahol a városrész új lakónegyede létesült, felke­reste a Százados úti lakótele­pet és­ a művésztelepet. A jó­zsefvárosi körséta után a több mint 10 ezer dolgozót foglal­koztató Taurus Gumiipari Vállalattal ismerkedett. A vállalat öt gyárában évente csaknem 8 milliárd forint ter­melési értéket állítanak elő, világszínvonalú gyártmányaik egy részét. A vállalat vezetői­nek ismertetője után üzemlá­togatás következett: megte­kintették az abroncsgyárat, a szerszámgyártást és a keres­kedelmi központot. Gáspár Sándor délután a kerületi pártbizottságon aktí­vaértekezleten adott tájékoz­tatót időszerű politikai kérdé­sekről. Átadták a tatabányai húsfeldolgozó üzemet Munkásgyűlésen avatták fel csütörtökön a Komárom me­gyei Adatforgalmi és Húsipa­ri Vállalat tatabányai üzemét. Az egykori elavult, kis vágó­híd helyén nagy teljesítményű és korszerű húsfeldolgozót lé­tesítettek félmil­liárd­­forintos költséggel. Beruházás közben sem szünetelt a­ húsfeldolgo­zás, fokozatosa­n bontották fel a régi épületeket, és a­ terme­léssel párhuzamosan építették az új létesítményt. A régi vá­góhídon évente 80 000 dar­ab sertést és 7000 szarvasmarhát dolgoztak fel, az új évi 220 000 sertés és 28 060 szarvasmar­ha feldolgozására alkalmas. A korábbinál lényegesen jobb munkakörülményeket terem­tettek, s a korszerű gépekkel­­lehetőség nyítt a választék bő­vítésére és az export növelé­sére is. A munkásgyűlésen Kovács Imre, a MÉM miniszterhelyet­tese adta át az új létesítményt a vállalat 660 dolgozójának. Beszédében elmondta, hogy a hazai húsipar az utóbbi idő­ ben örvendetesen növelte a választékot. Ellátási gondok nincsenek, a készítmények minőségét azonban gyakran kifogásolják a vásárlók. Az új tatabányai üzemben olyan korszerű berendezéseket sze­reltek fel, amelyekkel kielé­gíthetik a fogyasztók minőségi igényeit is. A HÍVE és az MSZBT vezetőinek találkozója Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának és Bíró Gyulának, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárának a vezetésével csütörtökön meg­beszélést folytattak a két moz­galom vezető munkatársai. Át­tekintették és értékelték a két éve kötött együttműködési megállapodást, egyeztették a soron levő közös­ tennivalókat. Megállapították, hogy a ma­gyar—szovjet barátság ápolá­sában és elmélyítésében a népfrontmozgalom és a bará­ti társaság együttműködése már eddig is jó eredménye­ket hozott Körvonalazták azokat a lehetőségeket is, ame­lyek még gyümölcsözőbbé te­hetik a népfrontbizottságok és az MSZBT-tagcsoportok kö­zös munkáját a magyar— szovjet barátság erősítésében. Kinevezték az Esti Hírlap új főszerkesztőjét Kelen Béla kitüntetése Kelen Bélát, a budapesti pártbizottság és végrehajtó bizottságának tagját, az Esti Hírlap főszerkesztőjét­ érde­mei elismerése mellett, nyug­állományba vonulása miatt a budapesti pártbizottság fel­mentette főszerkesztői tisztsé­géből. A budapesti pártbizott­ság Paizs Gábort, a pártbi­zottság tagját, a budapesti PB osztályvezetőjét­ érdemei elismerése mellett felmentet­te osztályvezetői funkciójából és kinevezte az Esti Hírlap fő­­szerkesztőjévé.­ * Az Elnöki Tanács Kelen Bé­lának, az Esti Hírlap főszer­kesztőjének a munkásmozga­lomban kifejtett több évtize­des munkássága, valamint ki­emelkedő újságírói, szerkesz­tői tevékenysége elismerése­ként, nyugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköz­­társaság Zászlórendje kitünt­­tetést adományozta. A kitün­tetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Maróthy László, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára és Lakatos Ernő, az­­ MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője. Megbeszélés a mezőgazdaságról .Csütörtökön­­a MÉM és­ az „MKDOSZ vezetői " megbeszé­l­­és­t" tartottak, amelyen átte­kintették az elmúlt két év ágazati gazdasági és szakszer­vezeti munkájának eredmé­nyeit, és vázolták a további feladatokat Megállapították: az agrár­gazdaság fejlődésében, a jó színvonalú belső ellátásban és az export növelésében meg­határozó szerepe volt a me­ző-, az erdő-­ és a vízgazdál-­­ kodási dolgozók fegyelmezett, jól szervezett munkájának. A gazdálkodás eredményei mel­lett örvendetes az üzemegész­ségügyi ellátás fejlődése; je­lenleg már 200-nál több­ gaz­daságban rendszeres orvosi ellátásban részesülnek Sportru­­gozók. Az állami gazdasá­gon folytatódott az elért , egészségtelen lakások felszá­molása, tavaly ezerből költöz­hettek korszerű lakásba a dolgozók. Ehhez tízmillió fo­rint központi támogatást kap­tak az üzemek. Az idei feladatokról szólva a MÉM és a MEDOSZ veze­tői megállapították: a terme­lési tervek teljesítéséhez adot­tak a feltételek. A betakarítási munkáknál a balesetek meg­előzésére — a szakszervezet közreműködésével — fokozott gondot­ kell fordítani a mun­kavédelmi előírások betartás 3 Mától önállóak a csepeli vállalatok A Minisztertanács márciusi határozata alapján július 1- től megszűnik a ..Csepel Vas- és Fémművek Tröszt, az egyes csepeli vállalatok önállóan, il­letve egy részük közös­­válla­latként indítja a második fél­évet.. Tori Antal miniszteri biz­tos elmondta: három hónapot­­vett igénybe a szervezeti át­alakulás előkészítése. Külön bizottság foglalkozott a sze­mélyi­­kérdésekkel, az egyes csepeli vállalatok közötti va­gyonmegosztással. A csepeli vállalatok között azonban to­vábbra is vannak közös érde­kek, s a megalakult igazgató tanács valamint a CSM Ipari Központ ezeket hivatott koor­dinálni. A csepeli vállalatoknak, kü­lönösen a következő hónapok­ban nagyon sok gondot kell még megoldaniuk. Minden egyes vállalatnál intézkedése­ket dolgoznak ki a költségek csökkentésére, a gyártmányok átfutási idejének rövidítésére, a készletek mérséklésére. Fon­tos feladat továbbá a szerve­zett termelés biztosítása és a kapacitások jobb kihasználás Sajtótájékoztató a mongol forradalom évfordulója alkalmából Mongóliában július 11-én ünnepük a népi forradalom, győzelmének 62. évfordulóját. Ez alkalomból tartott sajtótá­jékoztatót csütörtökön a Mon­gol Népköztársaság budapesti nagykövetségén Badámtarin Baldo nagykövet. A S'­uhe-Bator vezette Mongol Népi Forradalmi Párt harcénak siker­e óta eltelt több mint­ hat évtized eredményei­ről szólva elmondotta: a'mon­gol nép a forr­ád­filmi, párt ve­zetésével és a­­ Szovjetunió sokoldalú támogatásával gyö­keres politikai, gazdasági,­ társadalmi és , kulturális vál­tozásokat hajtott­ végre az or­szágban. Mongólia a feudaliz­mus és középkori elmaradott­ság állapotából átlépett a szo­cializmus társadalmi viszo­­­nyai közé A Mongol Népi Forradalmi Párt 1981 májusá­ban tartott XVIII. kongresz­­szusán hozott határozatok je­lölik meg az ország további fejlődésének útját. A nagykövet kiemelte, hogy Magyarország és Mongólia a folyamatosan erősödő kétol­dalú kapcs­olatok és a KGST - integráció keretében számos területen folytat gyümölcsöző együttműködést Baldo"­­ hangsúlyozta: a Morigai Népköztársaság a jö­vőben is következetesen foly­tatja békeszerető külpolitiká­ját, s hozzá kíván járulni a szocialista országok testvéri barátságának és egységének erősítéséhez.

Next