Magyar Nemzet, 1983. augusztus (46. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
Ára: 1,10 forintMa®jr Nemzet A HAZAFIAS IV ÉPFRONT LAPJA Kedd 1983. annsztns 2 XLVI. rfolyam 181. szám Izgalmas könyvlista Hogy mi az értelme egy könyvjegyzéknek? Többek szerint semmi. Ami ugyanis már megjelent, az a múlté, s célunk az új, modern nyomdatermékek előállítása. Ez néhány szakterületen talán igaz, hiszen egy 30—40 éves orvosi, gyógyszerészeti munka nem nevezhető sem maxternek, sem történeti értékkel bíró műnek. Ugyanez áll az űrkutatás új eredményeit felvonultató, mondjuk húsz esztendővel ezelőtt megjelent munkára is: az ott felsorolt adatokat a szakma mai kérdéseivel foglalkozó szakember aligha tudja használni. Azok a könyvjegyzékek tehát, amelyek kizárólag ilyen jellegű munkákat tartalmaznak, kevéssé hasznosak a ma kutatói számára. Csakhogy nem minden könyvjegyzék ilyen. Ha valaki egy-egy témakör kutatásába fog, első feladata, hogy feltérképezze annak irodalmát: tudja, mi az, amit már tudományterületéről a hazai vagy külföldi szakemberek megírtak. Sajnos az egyetemi oktatásban a ,,jegyzék-ismeret” vagy elegánsabb szakkifejezéssel: a bibliográfia-ismeret nem tartozik a szigorúan megkövetelt vizsgafeladatok közé, mgy az egyetemről kikerülők többsége alig-alig tud eligazodni tudományának szakirodalmi forrásaiban. Nem mindenható az oly sokszor középpontba állított könyvtári Egyetemes Tizedes Osztályozás ismerete sem, mert a megfelelő olvasottságot, a széles körű szakirodalmi forrásismeretet, egyszóval a fejben tárolt tudást semmifajta könyvtári szakozás nem helyettesítheti. Minden tudományos mű csak akkor tudja feltárni az adott témakör mélységeit, ha megírását a széles körű forrásfeltárás előzte meg. Csakhogy — és ez okoz könyvkiadásunkban is sok nehézséget — a könyvjegyzékek összeállítóinak specialistáknak kell lenniük, különben alapos munkát nem tudnak végezni. A másik gond, hogy kevés kiadó vállalkozik az elkészült jegyzékek közreadására. Az az általános vélemény ugyanis, hogy e bibliográfiákat — néhány szakemberen kívül — senki sem használja, minek hát kinyomtatni. Az előbbi állítás első fele valóban igaz: kevés a biblioamitákat alkotó módon használók száma. Oka egyrészt az, hogy a tudományos kutatással foglalkozók egy része nem is ismeri e jegyzeteket, nem érzi hasznukat, n°m tud eligazodni bennük, é® végül is úgy érzi, nincs szüksége rá. A ..kutatók” e csoportjának tehát valóban nem érdemes könyvjegyzékeket nyomtatni. Van azonban egy másik csoport, amely szívesen venné kézbe e nagy jegyzékeket, csakhogy számuk nem elégné nagy ahhoz, hogy a művek kinyomtatása gazdaságos legyen. Így azután a nagy ..listák" többnyire kéziratban" maradnak. Ez nem újdonság, így volt ez már a múlt században is. A nagyhírű Szinnyei József földói mácikk-jegyzékének nagyobbik fele is kéziratban maradt, és csoda, hogy hatalmas írói életrajzi lexikonét ki tudta nyomatni. Gulyás Pál hasonló öszszeállítása is kiadatlan maradt, ennek sajtó alá rendezését napjainkban végzi az MTA Könyvtára. De maradtak kéziratban nagy filozófiai és földrajzi bibliográfiák éppúgy, mint történelmi és más címjegyzékek. Az 1945 előtti magyar tudományos irodalom éppen ezért csak igen hiányosan feltárt: ötven évvel ezelőtt megszűnt a bibliográfiai központ, mely e hiány pótlására vállalkozott, s e csoport azóta sem alakult újjá. Néhány napja jelent meg a Műszaki Könyvkiadó gondozásában az 1498—1975 közötti kartográfiai irodalmat feltáró hatalmas összeállítás, remek tipográfiai és nyomdai kivitelben, de — sajnos — aránylag silány tartalommal. Fel kellene végre figyelni arra, hogy az effaits szakieleeű címjegyzékek összeállítása nem azonos a nagy nehezen fellelt és a szerzők betűrendjébe sorolt címek egymás után írásával. Ezek a visszatekintés ik ugyanis nagy szakértelmet kívánnának: a munka szerkesztőjének ismernie kell a társtudományok egykori publikációit éppúgy, mint a már megjelent jegyzékeket és persze komoly címleírói gyakorlattal kell rendelkeznie. A műnél mindez hiányzik. Kis hiárott a történeti összeállításokban járató® szakrektor is. Persze nem könnyű feladatra vállalkozik az, aki azt ígéri, hogy háromszáz év publikációittekinti át egyetlen tudományterületen. Több évtizedes ,,rutin” kell, hogy valaki akár csak meg is közelítse a teljességet, hiszen az elmúlt évszázadokban több száz nyomda és kiadó gondozásában jelentek meg hazánkban tudományos munkák és mn- 1 ve?rateíVV»’н. Ezek részlege® eнrvb°avű’*é®e is szinte gigant'Vn® feladat. E kiadvány is arra figyelmeztet bennünket: komolyabban kellene venni a bibliográfusi szakmát. A múltban megjelent kiadványok összesítése nem egyszerűen tisztelgés az egykori alkotók előtt, hanem fontos forrás a ma és a jövő kutatói számára. Számtalanszor előfordult már a természettudományok fejlődésében is, hogy egyegy régebbi eredmény valamilyen modern „adalékkal” együtt újszerű egészet adott, de hogy ezt adhatta, ahhoz szükség volt a múltbeli eredmény pontos ismerőtére és gyors megtalálhatóságára. Anatle Francé egyszer azt mondotta: nincs izgalmasabb olvasmány egy kön'y'jegyzéknél. Ezen a legtöbben persze mosolyognak. De talán érdeme® lenne újravondolni • lehetségges. hnmr ef»v piciny igazság máds relik a nagy francia mondásában? Talán mpc kellene nénd, hotrv hol is mondta, miért mondta ezt. müven szövegkörnyezetben h°lve7keöik el e furcsának tűnő állítás Csakhogy ahhoz először kézbe kell vennünk Anatole Francé műveinek jegyzékét. Dani Platron Genfben megnyílt a fajüldözés elleni világkonferencia Josonei Pál üzenete Genfből jelenti az MTI .Javier Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár megnyitóbeszédével Genfben hétfőn megkezdődött a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni II. világkonferencia. A főtitkár beszédében élesen elítélte a fajüldözés és a faji megkülönböztetés minden formáját. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üzenetet intézett a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harc második világkonferenciájához. A II. világkonferencia megrendezését 1979-ben az ENSZ- közgyűlés 34. ülésszaka határozta el. A mostani tanácskozáson 88 ország küldöttsége vesz részt. Áttekintik az ENSZ által 1973- ban meghirdetett fajüldözés elleni harc elmúlt évtizedének eseményeit és értékelik az I. világkonferencián elfogadott akcióprogram megvalósításában elért eredményeket. A konferencia napirendjére felvették továbbá az Izrael által megszállt arab területek, valamint Jeruzsálem kérdését, foglalkoznak a palesztin nép önálló államalapítási jogával. Az Egyesült Államok és Izrael bojkottálja a konferenciát. Heltai Imre az ENSZ-közgyűlés jelenlegi, 37. ülésszakának elnöke hétfőn felszólalt Genfben. Beszédében kiemelte annak jelentőségét, hogy a világ számos népe és kormánya a fajüldözés és faji megkülönböztetés elleni harcnak szentelt évtized alatt elkötelezte magát az apartheid minden formájának megszüntetése mellett. Mint mondotta: az ENSZ szakértői által tíz év alatt készített tanulmányok azt bizonyítják, hogy a faji megkülönböztetés gyakorlatának súlyos következményei vannak. Bár a faji megkülönböztetés politikájának és gyakorlatának mély történelmi gyökerei vannak, a világszervezet által elfogadott program, s ennek megvalósítása megmutatja, hogy lehet ellene hatékonyan küzdeni. Hollai Imre fontos feladatként jelölte meg, hogy a világ valamennyi tisztességes emberét mozgósítsák erre a küzdelemre. A fajüldözés és a faji megkülönböztetés időnként a faji felsőbbrendűségre vonatkozó elképzelésekben, vagy a faji alapon, illetve a bőrszín, vallás, illetve nemzeti identitás alapján történő elzárkózásban nyilvánulhat meg. A megkülönböztetés irányulhat nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok, illetőleg idegen munkások ellen is. Mindennek hangsúlyozása azért szükséges — mondotta Hollai Imre —, mert léteznek olyan kényelmes illúziók, mintha a faji megkülönböztetés csak a Délafrikai Köztársaságban, az intézményesített fajüldözés bástyájában léteznek. Ez távolról sem igaz — mondotta. A fajüldözés, illetve a Újabb harcok a Bekaa-völgyben Reagan megbízottja találkozott a Salvadori hazafiak képviselőjével A külpolitikai helyzet A HELSINKI ÉRTEKEZLET nyolcadik évfordulójáról vezércikkben emlékezett meg hétfőn a Pravda. A lap bevezetőben leszögezi: valamennyi államnak, amely 1975-ben aláírta a helsinki záróokmányt, kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy Európa fölül elháruljon a nukleáris háború veszélye, hogy kontinensünk a béke övezetévé váljék, ahol az országok a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján működhetnek együtt a haladás és a népek jóléte érdekében. A cikk felidézi, hogy a Helsinkibe vezető utat a Szovjetuniónak, az NDK-nak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának az NSZK- val kötött kétoldalú szerződései és a Nyugat-Berlinről létrejött négyoldalú megállapodás nyitotta meg. Az államközi kapcsolatok megélénkülése, a hosszú távú gazdasági szerződések az enyhülés olyan anyagi bázisát teremtették meg Európában, amely már nem egy, a tengerentúlról indított rohamot kiállt. A Pravda azzal folytatja gondolatmenetét, hogy a befejezéséhez közeledő madridi találkozó bizonyítja: a mai tőkés világban léteznek olyan irányzatok is, amelyek reálisan számításba veszik a nemzetközi helyzetet. Ezek az erők megértik, hogy a világban visszafordíthatatlan folyamatok mentek végbe, s a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése nemcsak nélkülözhetetlen, hanem kölcsönösen előnyös is. A lap kitér az eurorakéták telepítésének veszélyeire, s rámutat, hogy a Pershingek elhelyezésével elsősorban az NSZK helyzete változik meg, hiszen ez az egyetlen a nyugateurópai országok közül, amelynek kormánya hozzájárul az első csapás mérésére szolgáló fegyverek rendszerbe állításához. Veszélybe kerülnének a szocialista államokhoz fűződő sokoldalú és fejlődő kapcsolatai, s ez a fejlemény gyökeres ellentétben állna Helsinki eszméjével. A Pravda végezetül megállapítja: Európa útja a békéhez, a békés egymás mellett éléshez hosszúnak és nehéznek ígérkezik, de földrészünk fő feladata mégiscsak az, hogy tovább mélyítse és megszilárdítsa az enyhülési folyamatot. A GENFI tanácskozások kilátásait nagymértékben javítaná a madridi találkozónkeres befejezése — mondta Genscher nyugatnémet külügyminiszter rádiónyilatkozatában. Hozzátette, hogy a maga részéről mind a genfi, mind a madridi megbeszélések eredményét illetően bizakodó, s úgy véli, mindkét helyen van még lehetőség a konkrét megállapodásra. A bonni diplomácia vezetője megismételte, hogy kormánya örömmel üdvözölne egy mielőbbi, jól előkészített szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Jelezte, hogy a Szovjetunióhoz, az NDK-hoz és a Varsói Szerződés más tagállamaihoz fűződő kereskedelmi kap, csőlátókat az NSZK a politikai stabilizálás jelentős elemének tekinti. Kifejtette ismét Genscher, hogy ha a genfi tárgyalásokon nem sikerül megállapodni az eurorakétákról, akkor a két küldöttségnek közbülső megoldásra kell törekednie. A Der Spiegel legfrissebb számában arról ír, hogy az amerikai vezetőket felháborították Kohl kancellár és Genscher megjegyzései a közbülső megoldás keresésének szükségességéről. A lap szerint az amerikai leszerelési szakértők körében bizonyos idegesség tapasztalható, mert a Genfben esetleg előterjesztendő újabb szovjet javaslatra pillanatnyilag nincs megfelelő washingtoni „ellenkoncepció”. faj, a bőrszín, a vallás, a nemzeti és etnikai hovatartozás alapján történő megkülönböztetés sajnos mindennapos jelenség számos országban, több magasan fejlett országban is. A megkülönböztetés megdöbbentő példák fordulnak elő naponta szerte a világon, s ezek mindenki előtt ismertek. .Mindez azt követeli tőlünk, hogy ismételten elkötelezzük magunkat e borzalom felszámolása mellett. „Kijelenthetem — hangsúlyozta Hollai Imre —, hogy ez a küzdelem, amelyet én az értelem dekolonializálásának neveznék — még a gyarmati uralom alól való felszabadításnál is jelentősebb feladat.” Napjainkban már 116 ország tagja a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről kötött nemzetközi egyezménynek — állapította meg Hollai Imre, s végezetül hangsúlyozta annak szükségességét, hogy további államok is csatlakozzanak az egyezményhez, előmozdítva így annak egyetemessé válását. Stone és Zamora bogotai megbeszélése Havannából jelenti az MTI. Richard Stone, Reagan amerikai elnök közép-amerikai különmegbízottja vasárnap a kolumbiai fővárosban találkozott Ruben Zamorával, a Salvadori Forradalmi Demokratikus Front elnökével. Ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok és a Salvadori hazafiak hivatalos képviselői közvetlen tárgyalást folytattak. A kétórás találkozóról egyelőre nem adtak részletes tájékoztatást. Belisario Betáncur kolumbiai államfő — akinek segítségével létrejött a találkozó — sajtóértekezletén csakannyit közölt, hogy Stone és Zamora' világbé'S??T?sé a középamerikai válság békés megoldását szolgálta. Zamora a megbeszélés után kijelentette, hogy ezt az első találkozót „igen rövid időn belül” több is követi majd. a Caracol kolumbiai rádióállomásnak adott nyilatkozatában Zamora nem közölt részleteket Stone-nal folytatott tárgyalásai részleteiről. „Igen kényes folyamatról van szó, ami nagy elővigyázatosságot igényel” — mondotta. Kilenc latin-amerikai ország külügyminiszterei Panamavárosban befejezték a középamerikai válságos helyzet békés, politikai eszközökkel történő rendezéséről tartott tanácskozásaikat. A háromnapos megbeszéléseken nem sikerült olyan diplomáciai áttörést elérni, amely lehetővé tenné a Honduras és Nicaragua közötti háború veszélyének elhárítását. A tanácskozásokat a Contadora-csoporthoz tartozó Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Panama kezdeményezte, és Salvador, Guatemala, Costa Rica, Honduras és Nicaragua külügyminiszterei vettek rajta részt. A panamai megbeszéléseken az Egyesült Államokkal szoros szövetségben levő Salvador, Guatemala, Costa Rica és Honduras nem volt hajlandó elfogadni azt a felhívást, hogy a térségben számolják fel a külföldi katonai jelenlétet Nicaragua viszont bejelentet- te, hogy elfogadja a felhívást. McFarlane új tervek nélkül érkezett a Közel-Keletre Bejrútból jelenti a TASZSZ és a Reuter. Az elmúlt huszonnégy órában a libanoni hazafias erők az ország több részén is sikeres akciókat hajtottak végre a megszálló izraeli katonák ellen. Rajosa, Szafar és Kfarhuk környékén, valamint Bhamdun városban több izraeli állást is lőttek — jelentette a TASZSZ Bejrútból. Dél-Libanonban a megszálló izraeli katonák Zrarije falut támadták meg, ahol razziát tartóztak és több embert letartóztattak. Eközben az El Fatah palesztin szervezet szemben álló erői között heves tüzérségi párbajra került sor. A Bekaa-völgyben fekvő Baalbek város környékén hétfőn délelőtt súlyos harcok folytak, és az összecsapásnak az ARP szerint több polgári áldozata is van. Az Arafathoz hű erők és a zendülők nehézfegyvereket és harckocsikat is bevetettek. A WAFA palesztin hírügynökség jelentése szerint a Szíriai egységek a hét végén Kelet-Libanonban bekerítették az El Fatah Arafathoz hű erőinek egyik dandárját és ezek egyik utánpótlási központját. A központ körülzárására azután került sor, hogy az Arafthoz hű egységek megállították Abu Mussa híveinek támadását. A hét folyamán több mint ötven ilyen támadás érte az Arafathoz hű erőket — hangzik a WAFA jelentése. Az Egyesült Államok közelkeleti katonai és diplomáciai jelenlétének fokozódására utal, hogy egyidejűleg Libanonban tartózkodik Robert McFarlane közel-keleti különmegbízott és helyettese, Richard Fairbanks, valamint John Vassey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. McFarlane hétfőn tárgyalt Szalem libanoni külügyminiszterrel és Gemajel libanoni elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, Vádi Haddaddal. A TASZSZ bejrúti jelentése szerint az amerikai diplomata Libanon után felkeresi Izraelt, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Szíriát is. Ez utóbbi állomás azért is említésre méltó, mert McFarlane elődjét, Habibot a damaszkuszi vezetés nem volt hajlandó fogadni — „arabellenes magatartása miatt”. A Szíriai kormánylap, a Tisrin azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy újabb Szíriai—izraeli háborút készít elő, s így akarja rákényszeríteni Damaszkusz, hogy törvényesen ott tartózkodó csapatait vonja ki Libanonból. A The Wall Street Journal című amerikai lap McFarlane közel-keleti missziójával kapcsolatban azt írta, hogy az elnöki megbízott diplomácia poggyásza semmi újat sem tartalmaz, és fő küldetése az, hogy csillapítsa az amerikai kormányzat arabellenes politikai irányvonalának bírálatát Eközben John Vessey tábornok, akit vasárnap Gemajel elnök fogadott, hétfőn Isszana Huri hadügyminiszterrel tárgyalt Bejrúti diplomáciai források szerint lehetséges, hogy az izraeli csapatátcsoportosítás keretében a Suf-hegység térségéből a későbbiekben kivonuló megszálló alakulatokat amerikai tengerészgyalogosok váltják fel. Asszad Szíriai elnök országai fegyveres erőinek napján a hadsereghez intézett üzenetében vitatta az Egyesült Államoknak a közel-keleti közvetítői szerephez való jogát" Izraelt egész történelme során mindenkor Washington bátorította az agresszióra, ugyan-