Magyar Nemzet, 1983. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

Csütörtök, 1933 szeptember 1. Angol változások Csekély segély MEGŐRZI-E a konzervatív kormány a munkanélküli se­gély vásárlóértékét, ha ismét hatalomra kerül? — kérdezte a műsorvezető az angol tele­vízió egyik választási kam­­pányprograim­jában Sir. Geoff­­rey Howe-tól, az akkori pénz­ügyminisztertől. A kincstár­­ügyek irányítója hosszabb elemzésbe kezdett, s a riporter türelmesen végig is hallgatta a magyarázatot, de ahogy a felelet elhangzott, újra meg­tudakolta, mi is lesz a munka­­nélküli segélyek sorsa. Sir Geoffrey azonban megint ki­tért a válasz elől, bár sokáig fejtegette a nézetét. Mit mást tehetett tehát a kérdező, mint ismét nekiveselkedett, ám ez­úttal célratörőbben fogalma­zott : ..Kérem, Sir Geoffrey, mondja meg, megmarad-e a munkanélküli segély .vásárló­értéke a következő esztendők­ben is. igen vagy nem?’' A né­zők végül is csak annyit tud­tak meg, hogy a parlament majd ősszel megvitatja ezt a problémát. Ezt az apró júniusi londoni közjátékot azért, érdemes föl­idézni, mert ismét a lapok első oldalára kívánkozott a té­ma. Olyan értesülések terjed­tek el ugyanis a szigetország­ban, hogy a Thatcher kormány csökkenteni akarja a szüleik­kel lakó fiataloknak a munka­nélküli segélyét. A tory kabinet csak az egészségügyi ellátás színvona­lának és a nyugdíjak reálér­tékének ,a fenntartását ígérte meg, azt valóban sosem jelen­tette ki, hogy a felnőtteknek járó legkevesebb heti huszon­öt fontos munkanélküli segélyt nem módosítja. Miközben a szakemberek felülvizsgálják a közkiadások szerkezetét, a konzervatív párt, méglehet próbaként, kiszivárogtatta azt a tervét, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb munkanél­küliek segélyét megnyirbálja. Jelenleg a juttatás összege — életkortól függően — heti lő.80 és 20.55 font között van. Margaret Thatcher e szándé­kokról nyilatkozva arról el­mélkedett, hogy a fiatalok sze­retik a mostani rendszert, mert „van egy csomó pénzük, és nem kell dolgozniuk" A kormányfő szerint azonban túl korán hagyatkoznak­­az ál­lamra, s miközben ezt teszik, esetleg egy életre megfosztják magukat attól a lehetőségtől, hogy tanuljanak, fejlődjenek. AZ FAXÉN­ZEKI Munkás­pártnak a vezérségre legesélye­sebb jelöltje élesen bírálta­­ezt az elké­pzelést, és azt fejtegette, hogy Thatcher azért támadja a fiatalokat, mert ők a legki­szolgáltatottabbak, a legtehe­­tetlenebbek az­ ilyen akciókkal szemben. Kei­ Kinnock meg hozzátette megjegyzéséhez, hogy a kormányfő annyit ért ezekhez a problémákhoz, mint ő a molekuláris fizikához. Más kérdés, ésszerű volt-e, hogy ezzel hozakodott elő. El­lenfelei rosszakarói ugyanis azt terjesztik róla, hogy mint a labourista árnyékkormány hosszú időn át volt oktatási miniszterének nem elég magas a végzettsége,é s az egyetemet is csak többszöri nekifutásra, nagy nehézségekkel végezte el. Hasonlóan heves viták vár­hatók ősztől a Westminster­ben is, amikor a toryk majd előterjesztik a közkiadásokkal kapcsolatos gondolataikat. A The Daily Telegraph mint­egy előlegezve a bizalmat a konzervatívoknak, megszólal­tatta Brian Abel-Smitht, a London School of Economics professzorát, aki azt fejtette ki, hogy minden (nyugat)-euró­pai ország költségvetésének a szűkebbre szabásán fáradozik, a lassú gazdasági növekedési ütem, a nagyarányú munka­­néküliség miiatt nem tudják fi­nanszírozni a segélyeket. Párt­állásra tekintet nélkül a kor­mányzatok megszorításokra kényszerülnek, bár egyiküknek sem célja a jóléti állam lerom­bolása. . . A befolyásos szaklap, a The Economist alapjában véve egyetért ezzel a nézettel, de azoknak az érveit is elfogadja, akik azt mondják, a túlságo­san magas munkanélküli jut­tatások is okozzák a rossz fog­lalkoztatási helyzetet, az­­ em­berek szándékosan maradnak otthon, mert ha nem csinálnak semmit, akkor sem járnak rosszul anyagilag. Példákkal is alátámasztotta mondandóját a londoni újság. Már 1978-ban, a munkáspárti Callaghan-kor­mány időszakában a kenyér­keresők negyven százaléka — elbocsátása eset­én — megkap­hatta segélyként jövedelmének a kilencven százalékát. A to­ryk megszüntették ugyan a keresettől függő kiegészítése­ket a munkanélküli juttatás­ban, de a helyzet alapvetően nem változott. A novembertől érvényes új költségvetés ugyanis lehetővé teszi, hogy egy kétgyermekes apa a brit átlagjövedelem 84 százalékát szerezze meg a munkanélküli segélyből a családi pótlékból és a különböző állami hozzá­járulásokból. GYERMEKTELEN­­házas­párnál ez az arány hatvan, az egyedülállóknál negyven százalék. Ennek is köszönhet­ték a toryk átütő választási győzelmüket. Felmérések sze­rint a munkanélküliek 42 szá­zaléka — kivéve a két legsze­gényebb réteget — a konzer­vatívokra szavazott. A brit gazdasági lap ezért nem szá­mít arra, hogy lényegében megreformálnák a munkanél­küli segélyezés rendszerét. Ezt igazolják a tervezett közkiadá­sok is, amelyek összességükben emelkednek, legfeljebb, a növe­kedési ütemük lassul. Ezt­ a véleményt osztja a Mar­vi­sm Today is, megjegyez­ve, hogy az 1979—80-as és az 1984—85-ös pénzügyi időszak­ban a társadalmi juttatások összege 77 milliárdról 126 mil­liárd fontra ugrik. Egyes té­teleket megkurtított volna a Munkapárt is, hogy könnyebb Munkáspárt is, hogy könnyeb­ben átvészelje a visszaesést. A toryk­­csökkentési tervei azon­ban az új jobboldal filozófiái­­ban gyökereznek, s etekintet­­ben a konzervatívok minőségi változásokat idéztek elő a köz­kiadásokban, s e tevékenysé­güket­ folytatni fogják a követ­kező öt évben is. Az ideológiai lényeget Thatcher úgy fogal­mazta meg az 1979-es párt­­kongresszuson, hogy ..itt az ideje megváltoztatnunk a gya­korlatot, abban az értelem­ben, mit tehet az állami pol­gáraiért, s mit tehetnek ők magukért”. Az egyéni kezde­ményezés, az önerőre támasz­kodás értékeit éleszti fel a terv kormányzat, s igyekszik lazítani az emberek függőségét az államtól. Az irányváltás legszembe­tűnőbb eleme — a Marxi­sm Today szerint — az, hogy el­adják a tanácsi házakat. Eddig félmillió kelt el­ az állami la­­kásvagyonnak a tíz százaléka, a­iközben kevesebb otthon épül közpénzből. Az egészség­ügyben a magánkórházak mindinkább versenyre kelnek az államiakkal, s a magánbiz­tosítók ma már a lakosság hét százalékával állnak kapcsolat­ban, öt esztendő alatt megkét­szerezték a befolyásukat. Ha­sonló a­ helyzet az oktatásban is, ahol a magániskolák kerül­nek előtérbe, s csökken a köz­ponti támogatás a tankönyvek­­re. A MINŐSÉGI változásokra utal — szögezi le a folyóirat — a család fontosságának a hangsúlyozása is. A tory ideo­lógusokat felkavarja, hogy szaporodnak a válások, maga­sabb a törvénytelen gyermekek aránya, s mind több nő áll munkába ötven százalékuk dolgozik, holott a konzervatí­vok szeretnék a családi tűzhely mellett látni őket. A konzervatívok mindazon­által nem ragaszkodnak maka­csul elképzeléseik valóra vál­tásához, gyakorlatiasan közelí­tik meg a kérdéseket. Igaz ugyan, hogy 1977-ben még tíz ember közül hatan azt mond­ták, hogy a társadalmi jutta­tások túlságosan elterjedtek, könnyen hozzáférhetők, de má­ra változott a helyzet. A fel­mérések azt jelzik, hogy­­az adócsökkentést a társadalmi szolgáltatások kárára szorgal­mazóknak az aránya egyhar­­madáról egyötödére esett visz­­sza, a megkérdezettek négy­ötöde nem akarja az egész­ségügy, az oktatás és általá­ban a jóléti rendszer csorbítá­sát, még akkor sem, ha az adók esetleg emelkednek. Beke Miklós lsít m­­ár V’ri Trezji! A DIVSZ a békéért Szeptember 1-én a békéért meghirdetett világakció napja alkalmából nyilatkozatot tett közzé a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Hangsúlyozza, hogy minden békeszerető erő­nek össze kell fognia annak ér­dekében, hogy a második vi­lágháború borzalmai soha töb­bé ne ismétlődhessenek meg. Az utóbbi időben annak lehe­tünk tanúi, hogyan megy ve­szendőbe az enyhülési politika sok vívmánya." A két nagyha­talom közül csak a Szovjetunió mondott le arról, hogy első­ként alkalmazzon atomfegy­vert, az Egyesült Államok szél­sőséges militarista körei vi­szont megnyerhető nukleáris háborúról, erőpolitikáról be­szélnek. Ugyanakkor nem ér­kezett érdemi válasz a Szov­jetunió és a Varsói Szerződés békejavaslataira. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség megalakulásától kezdve legfontosabb feladatá­nak tartja a béke védelmét — hangsúlyozza állásfoglalásában a világszövetség. Felhívással fordul a haladó, békeszerető ifjúsághoz: tegyen­ meg min­dent, hogy szeptember elseje újabb értelmet nyerjen, s le­gyen nyitánya a NATO euró­pai rakétatelepítési tervei el­len szervezett őszi ifjúsági bé­keakcióknak. Erősödő termelési kapcsolatok Lengyelországgal Szerdán jegyzőkönyv aláírá­sával befejezte munkáját Var­­sóba­n a magyar—lengyel gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 20. ülészaka. A jegyzőkönyvet ma­gyar részről Marjai József, a kormány elnökhelyettese, len­gyel részről Zbigniew Madiej mini­szt­erel­nök - helyettes írta alá. Az ülésszakon értékelték a két­ ország közötti gazdasági együttműködés, a termelési kooperáció és szakosítás, va­lamint az áruforgalom helyze­tét. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok a ked­vezőtlen világgazdasági körül­mények ellenére jól, mindkét ország gazdasági céljainak megvalósítását elősegítve, szé­les körűen és dinamikusan fej­lődtek. A termelési kapcsolatok el­sősorban a gépipar és a vegy­ipar különböző területeire össz­pontosulnak. A jelenlegi ülés­szakon az autóbuszgyártásban, az elektronikai iparban, a szá­mítástechnikában, a mezőgaz­dasági gépgyártásban, a vegyi szálak és egyes gumiipari ter­mékek­­ gyártásában irányoz­ták elő az együttm­űködés to­vábbfejlesztését és bővítését. Feladatokat adtak a bányá­szatban és energiaiparban, va­lamint az építőiparban meg­levő lehetőségek együttes hasznosítására, új együttmű­ködési formák és megoldások alkalmazásával. Megállapodtak, hogy a ter­melési kapcsolatok további ki­­szélesítése érdekében megh­osz­­szabbítják, illetve a kölcsönös érdekek és lehetőségek mér­tékében bővítik az érvényben lévő együttműködési megálla­podásokat. A kölcsönös áruszállítások fejlesztését a hagyományos megoldások mellett nagy mér­tékben elősegítették a felek igényeihez és lehetőségeihez rugalmasan alkalmazkodó új kapcsolati formák. Az árucse­re múlt évi jelentős — 22 száz­­alékos — növekedését köve­tően ez évben a forgalom is­mételt évközi bővítésével a korábbinál teljesebbé válik a két ország szükségleteinek köl­csönös kielégítése. Áttekintették az 1986—1990. évekre szóló népgazdasági ter­vek koordinálásának előkészí­tési munkáit és meghatározták a tervkoordinációban érintett gazdasági szervezetek felada­tait. Megállapodtak, hogy folya­matossá és rendszeressé teszik a gazdaságirányítási és nép­­gazdasági tervezési tapaszta­latok és fejlesztési elgondolá­sok kölcsönös tanulmányozá­sát a bizottság által megha­tározott szervezeti keretek kö­zött. Marjai József látogatást tett a plocki aratógépgyárban. Kormányunk elnökhelyette­sét fogadta Wojciech Jaruzels­­ki hadseregtábornok, a LEMP első titkára, a minisztertanács elnöke. Varsói tartózkodása során Marjai József megbeszélést folytatott Józef Czyrekkel, a LEMP KB Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával, Ja­­nusz Obodowskival, a minisz­tertanács első elnökhelyettesé­vel, a tervbizottság elnökével és Zénón Komenderrel — a minisztertanács el­nök­hel­yette­sével. Az ülésszak befejeztével Marjai József­­szerdán haza­érkezett Budapestre. Tizenkilenc magyar vállalat a brnói nemzetközi vásáron Huszonötödik alkalommal rendezik meg Brnóban a nem­zetközi gépipari kiállítást és vásárt. Ludovit Tóth, a keres­kedelmi tanácsos helyettese megnyitója után Jaroslav Ku­néza, a brnói vásár és kiállítás vezérigazgató-helyettese adott részletes tájékoztatót az elő­készületekről. Kiemelte: a gépipari termé­kek cseréjét hazánk és Cseh­szlovákia vállalatai között nemcsak árucsereforgalmi, kooperációs és szakosítási egyezmények támogatják, ha­nem a távlati tervek egyezte­tése, az előnyös fizetési meg­állapodások. Példaként említet­te, hogy az 1981—1985. évekre aláírt kétoldalú egyezmény alapján a két ország közötti árucsere 58 százalékát gépipari gyártmányok alkotják. A szeptember 14—21. között rendezett kiállításon 2500 vál­lalat jelenik meg termékeivel,­ a kiállítók között szerepel har­minc iparilag fejlett állam cé­ge. A kiállítási terület 40 szá­zalékát külföldiek veszik igénybe. A külföldiek között 19 magyar külkereskedelmi vállalat szerepel. A Magyar Nemzet munkatársa kérdésére a vezérigazgató-helyettes el­mondta: az idén is negyven körül osztanak ki aranydíjat a legkorszerűbb termékekre A magyarok négy aranydíjra je­lentették be igényüket. Hár­mat nevezett a BUDAVOX, egyet pedig a Metrim­pex. Új biztonsági berendezések a bányákban A műszaki fejlesztés, a kor­szerűsítések nyomán javulnak a bányászok munkakörülmé­nyei, a biztonságos munkavég­zés fel­tételei. A mélyművelésű szénbá­nyákban ma már a fövesztés csaknem 70 százalékát géppel végzik, a szállítást szinte tel­jes egészében, a rakodást pe­dig több mint 80 százalékban gépesítették. V utóbbi két­­három évben mintegy 10 szá­zalékkal nőtt a szénbányászat­ban a termelékenység, bár a bányászok még így is csak túl­munka árán tudják kielégíteni az igényeket. Ezen a munka jobb szervezésével, a vágat­hajtási technológiák fejleszté­sével, a kiszolgáló és járulékos munkafolyamatok további gé­pesítésével kívánnak változtat­ni. A bányák biztonságának fo­kozására is újabb megoldáso­kat, eljárásokat, berendezése­ket fejlesztettek ki. Nemcsak az újonnan nyitott bányákban — ahol a technikai színvonal európai mércével mérve is ma­gas —, hanem a régiek felújí­tása során is nagymértékben fokozták a bányászok bizton­ságát. Az utóbbi hónapok tra­gikus eseményei azonban arra is felhívták a szakemberek fi­gyelmét, hogy a műszaki fej­lesztés nem pótolhatja a mun­kavédelmi előírások szigorú betartását, annak ellenőrzését. Ezért a bányákban sorra felül­vizsgálják a működési és mun­kavédelmi szabályzatokat, pon­tosan meghatározzák a felelő­sök körét, szigorítják az ellen­őrzéseket. A Dorogi Szénbányák a munkahelyek víztelenítésére kétmillió forintért jó hatásfo­kú szivattyúkat vásárolt, több bányaüzemben pedig nagy tel­jesítményű ventillátorokkal to­vább javítják a szellőztetést. A márkushegyi bányában olyan automatikus metánmérő és ellenőrző műszerek működ­nek, amelyek már akkor ki­kapcsolnak minden energia-, forrást és leállítják a gépeket, berendezéseket, ha a levegő metántartalma eléri az egy százalékot. M­őttek a keresetek a postánál• A megváltozott gazdasági körülmények között is sikerült teljesíteni a posta éves terveit, s megállítani a postai szolgál­tatások színvonalának további romlását — állapították meg a Postások Szakszerevezetének központi vezetősége csütörtöki ülésén, amelyen a szakszerve­zet­ XI. kongresszusa óta eltelt időszak tapasztalatait össze­gezték. A beszámoló adatai szerint minden évben kedve­zően alakult a posta nyeresé­ge, ez tette lehetővé, hogy a költségvetési támogatás csök­kenése ellenére javítsák a pos­tás dolgozók bérszínvonalát, szociális helyzetét és munka­­körülményeit. A postások bér­fejlesztése az utóbbi három év­ben 23,1 százalék volt. Ez csökkentette ugyan a más ága­zatokhoz viszonyított elmara­dást, de nem oldott meg min­den gondot. A testület felhív­ta a figyelmet, hogy a szociális ellátásban elért eredmények megóvása mellett még na­gyobb gondot kell fordítani a postások lakáshelyzetének ja­vítására, a munka biztonságá­nak fokozására, a nehéz körül­mények között élők támogatá­sára. Kisebb bevétel a MAHART-nál és a MALÉV -nél A közlekedés minden alága­­zata kielégítette a népgazda­ság és a lakosság igényeit az év első felében — állapította meg szerdai ülésén a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Klézl Róbert közlekedési mi­­niszterhelyette­s beszámolójá­ból kitűnt: a helyi személy­­szállítás kilomé­ter-teljesítmé­nyei 1,7 százalékkal növeked­tek; ennél­­valamivel nagyobb arányban nőtt a szállított uta­sok száma, elsősorban a vidé­ki helyi tömegközlekedés fej­lődése eredményeként. A Vo­lán helyi járatott 4,3 százalék­kal többen vették igénybe, mint tavaly az első félévben. Az áruszállításban megállt a csökkenő tendencia. Több mint 20 százalékkal fokozta teljesítményét a nemzetközi közúti áruszállítás és 17 szá­zalékkal javította eredményeit a vízi közlekedés. Az export­­szállítások élénkülése is ta­pasztalható: a közúti közleke­désben 29,3 száz­alékkal, a vízi közlekedésben csaknem 23 szá­zalékkal növekedtek. A testület foglalkozott a köz­lekedési vállalatok gazdálko­dásával is, s megállapította, hogy a pénzügyi helyzet az előző évhez képest romlott.- ‘A MAHART bevételeinek csök­kenését az üzemeltetési költ­ségek emelkedése és a világ­piaci konkurrencia árcsökken­tő hatása okozta, a MALÉV gazdálkodását a kedvezőtlen­ nemzetközi helyzet, a verseny éleződése, valamint a költség­­vetési támogatási rendszerben bekövetkezett számos változás érintette hátrányosan. .­ Losoncy Pál, az Elnöki Ta­­nács elnöke Líbia nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Moamer El- Kadhafi ezredest, a líbiai for­radalom vezetőjét. A szocialista népi líbiai arab dzsamahirija vezetésé­nek meghívására Schultheisz Emil egészségügyi miniszter vezetésével magyar kor­mányküldöttség utazott Tri­­poliba, hogy részt vegyen a líbiai szeptember 1-­i forrada­lom 14. évfordulójának alkal­mából rendezendő ünnepsé­geken. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács, Lázár György, a Mi­nisztertanács és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fo­gadta dr. Házi Vencelt, ha­zánknak az Amerikai Egye­sült Államokba akkreditált rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki a­ közel­­jövőben utazik állomáshe­lyére.. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán fogadta Aboubacar Kaba rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetet, a Guineai Népi és For­radalmi Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál je­len volt Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. Dr. Gonda György állam­titkárt, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökét hatvanadik születésnapja alkalmából, a Minisztertanács nevében szerdán köszöntötte Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Az Elnöki Tanács dr. Dan­­kó Gellért rendőr ezredes­nek és dr. Rétlei Miklós rend­őr alezredesnek eredményes munkájuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta. A közlekedés az év első felében kielégítette a népgazdaság és a lakosság igényeit Százezer hen la­nt üdülhet az u­tóidényben KÖZÉLETI HÍREK Mérsékelt érdeklődés a tanácstagok beszámolói iránt Szerdai ülésén a Városházán az 1983. évi tanácstagi beszá­molók tapasztalatait értékelte a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A fővárosi és a kerületi ta­nácstagok április 15. és június 30. között számoltak be vá­lasztóiknak a testület és a r­a­­guk tevékenységéről. E beszá­molón kívül — a társadalmi szervekkel együttműködve — a kerületi tanácsok 133 olyan rendezvényt­ szerveztek, ame­lyen üzemi dolgozókkal, fiata­lokkal és a lakosság különböző rétegeivel­­találkoztak a ta­nácstagok. A tanácstagi beszámolókon 135 708-an, a választójogosul­tak 9,25 százaléka vett rész­t, valamivel kevesebben, mint az elmúlt évben. A legnagyobb érdeklődés a XXII., a XIV., a XVI., a IV. és az V. kerületi beszámolókat kísérte. Az új

Next