Magyar Nemzet, 1983. október (46. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
« Változatos programok a Természettudományi Stúdió őszi műsoraiban Megjelent a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti Bocskai úti Természettudományi Stúdiójának őszi műsorfüzete, amely a december végéig sorra kerülő rendezvényeket tartalmazza. A stúdió 1969-ben nyitotta meg a kapuit Évente több tízezren látogatják biológiai, egészségügyi, földrajzi, fizikai, matematikai, kémiai, környezetvédelmi, űrkutatási előadásait, szakköri rendezvényeit, filmestjeit, laboratóriumi gyakorlatait, egyetemi előkészítő tanfolyamait. Az utóbbi években megszaporodott az intézményben rendezett kiállítások száma; egy részük vándoroltatható bemutató, amelyeket művelődési házak, iskolák kölcsönözhetnek. A Természettudományi Stúdióban működő szakkörök és klubok is, egyre több kiállítást rendeznek, és a hozzájuk kapcsolódó egyéb programok — audiovizuális műsorbemutatók, vetélkedők, gyermekrajzpályázatok, az állatok tartásához szükséges kellékek bemutatója — sok érdeklődőt vonzanak. A tanulók részére szervezett délutáni programok változatosak, több tudományterület aktuális kérdéseivel foglalkoznak, jól kiegészítik az iskolai tananyagot. A programok keretében, a délutáni sorozatokon és az esti előadásokon egyre több fiatal, tehetséges szakember jut előadási lehetőséghez. A legnépszerűbbek továbbra is a földrajzi, útiélményeket felsorakoztató előadások, amelyeken az előadók többféle szemléltetési módot alkalmaznak. Az utóbbi időben a diaképek mellett egyre többen vetítenek mozgófilmet is, felhasználnak zenei és irodalmi illusztrációkat, eredeti, helyszíni hangfelvételeket. A szakköri foglalkozásokon írásvetítőt, diavetítőt, epidiaszkópot alkalmaznak a szemléltetéshez. Az elmúlt évben sok hallgatója volt a Kevesebb méreggel több és szebb gyümölcsöt című tanfolyamnak; az előadásokon kívül egy munkajegyzetet is kaptak a résztvevők, amelyet később a munkájuk során hasznosítani tudnak. Főleg telek nélkül kertészkedőknek ajánlja a stúdió a Zöldségtermesztés betonon című tanfolyamát. Az ott hallottak sejkségével mindenki az erkélyén is megtermelheti a család C-vitamin szükségletét, és a hallgatók szintén kapnak munkajegyzetet. ősszel folytatódik a Természetf ényképezésről című sorozat, amely hasznos gyakorlati tanácsokat ad a laboratóriumi munkák technológiájáról, a felhasznált anyagokról, az új felszerelésekről. Új előadássorozat mutatja be az Emberi űrrepülés történeté-t, dia- és hangfelvételek segítségével. Végigkísérhető az űrrepülés fejlődése az első rakétáktól a legújabb űrrepülőgépig. Az idősebb korúak figyelmébe ajánlható a gerontológiai sorozat, Az idősebb életkor problémái címmel. Foglalkozik az emberi öregedés sajátosságaival, különböző szerveink öregedésének a biológiájával, és azzal a kérdéssel: lehetséges-e a megfiatalítás? A televízió Unokáink sem fogják látni című előadásaihoz kapcsolódik az Unokáink mégis látni fogják című sorozat, amely tulajdonképpen kalandozásra hívja az érdeklődőket az ismeretlen Budapesten. A sorozat bevezetőjét Ráday Mihály, a televízió főmunkatársa tartja. A stúdiónak évek óta jó kapcsolata alakult ki a Magyar Földrajzi Társasággal, amely az őszszel is több előadását rendezi meg a Bocskai úton; a rendezvények vendégei osztrák, lengyel és magyar előadók lesznek.. Az utazást, a távoli tájak megismerését kedvelők főként a földrajzi sorozatok iránt érdeklődnek. Ázsia, Amerika, Afrika, valamint szűkebb környezetünk, Európa legszebb tájait láthatja a közönség a következő előadásokon. Huszonöt országban ötven nap alatt; Japán; Kamerával a mediterrán tájakon; Európa nagyvárosai; Norvégia; Nagy körutazás Észak-Amerikában; Örményország ősi földjén; Dél-csehországi utazások; Spanyolország; Tengerészekkel a nagyvilágban; A Magas-Tátra; Franciaországi bolyongások. A stúdióban változatlanul működik — és várja az új jelentkezőket — az akvarista, a macskatenyésztő és macskakedvelő, a galambász, a gombász, a kertbarát és a terrorista szakkör, a díszmadár barát klub, az ásványbarátok és a térképbarátok köre. Változatlanul igen nagy érdeklődésnek örvendenek a hajózástörténeti és hajómodellező, a tudományos-fantasztikus klub, továbbá a HCC — komputerkészítő klub rendezvényei. Figyelemre méltók a stúdió egyéb rendezvényei is. Minden pénteken tornafoglalkozást tartanak — gyógytornász segítségével — ,idős emberek számára. Az időszaki kiállítások mellett megtekinthető az öreges teremben a fizikai jelenségek állandó bemutatója. A tanfolyamok sorában említést érdemel a gombaismerős előadássorozat; a tanfolyam résztvevői a Gombaszakoktatási Bizottság előtt vizsgát tehetnek, és alapfokú gombaismerői képesítésről oklevelet szerezhetnek. A diákok számtalan program közül választhatnak. Az ifjú természetbarátok és a kis geográfusok klubján kívül ismét megrendezik a TV—TIT szabadegyetemet. Az ifjúságszámára szól a Haditechnika fiataloknak című előadássorozat. Matematikával, fizikával, földrajzzal és biológiával foglalkoznak az egyetemi előkészítők. Játékos ,fizikai kísérletekre nyújt lehetőséget Az öreges kör. A természet rejtélyeivel ismerkedhetnek meg a tanulók érdekes, izgalmas formában a Természet csodái című előadássorozaton. Az etológia klub tagjai az állatok életét figyelhetik meg. Külön programok szólnak a szakmunkástanuló intézetek, a szakközépiskolák diákjainak. Állatélettani, ásványtani, biológiai laboratóriumi gyakorlatokat rendeznek, kísérletezhetnek a kis fizikusok és a kis kémikusok baráti körének a tagjai. Külön rendezvényeken nyílik lehetőség kémiai feladatok megoldására, valamint matematikai kísérletekre (gyulag) . Mafflm Xerat Tárcái és Könyves Kálmán Dobos Ilona írja Tárcái története a szóhagyományban című, az Akadémiai Könyvkiadónál megjelent munkájában: „A honfoglalástól 1398-ig megszakítás nélkül királyi birtok volt a falu. Könyves Kálmán idején országos események színhelye volt, amelyről — értelmiségi közvetítéssel — a falulakói máig is tudnak.” Országos gyűlést tartottak itt, amelyre akirály ..összehívta az ország előkelőit”. Az itt hozott törvények szabályozzák az igazságszolgáltatás rendjét az úgynevezett istenítéletek helyett. Itt hangzanak el a Híres szavak, amelyeket évszázadokon át a boszorkányégetés teljes eltiltásaként értelmeztek. Dobos Ilona könyvében megszólaltat egy falubéli aszszonyt, aki visszaemlékezik arra, hogy gyermekkorában még megvolt Könyves Kálmán háza, föld alatti börtönnel, kaszatömlöccel... És még egy helyen olvasható Dobos Ilona kötetében: „A Könyves Kálmán-emlékek egy roskatag, düledező ház köré fonódtak.” Ez a mi házunk volt. Szüleim 1888-ban az anyai örökségbe kapott szőlők művelésére — Balmazújvárosról visszatértükben — egy korábbi uraságtól vásárolták meg. Részben lakhatóvá is tették. Az ingatlan megszerzésekor már hallották, hogy ez a nagyvíz volt Könyves Kálmán király országgyűlésének a helye. Ma is látom lelki szemem előtt az Előhegy lábánál a nagy házat. Elöl az utcára néző hatalmas terem, erébe két szobára való bútorunk fért bele, mellette egy kisebb szoba, kisebb terem. Ebből nyílott a börtön, egészen magasan vasrácos, ablakkal, ki nem láthattunk:' rajta — ezt mi éles* *' kamrának használtuk. Az udvarra méter ,vastag fallal nyírlett a hajdúk boltíves előszobája. Az utána következő helyiség — a mi bérházink — a hajdúk laktanyája volt, ebből is nyílt egy nagyobb börtön, ugyancsak magasan elhelyezett vasrácsos kis ablakokkal és a falban olyan kétágú vaskapcsokkal, amelyekbe embert lehetett kikötni. A ház végén puszta falak meredeztek. Tudtunk arról, hogy akisebb szobából egy lyuk nyílott a pince kaszabörtönébe. A lyukat édesapám rakatta be. A megélhetés sodra 1901-ben Kassára , vitte családunkat. A tárcán házban csak annyi bútorzat maradt, hogy a szőlők munkáltatására hazautazó szülő vagy vakációban a három gyermek is meghalhasson. Távollétünkben 1912-ben a ház leégett. pedig épp azelőtt cserepeztettük bankkölcsönből. Az adósság fedezetlen maradt. A házat, a szőlőt elárverezték. .. A tűzeset után , egy kénes újságban megjelent Hubay Kálmán tarcali községi jegyző rajza a csupasz, falakról, ezzel a szöveggel: egy nevezetes Jróz pusztulása. S leírta a Könyves Kálmán-országgyűlést, amelynek valaha e falaik ad, ■hatrak otthont. 1972-ben jártam kutató szándékkal Tarcalon. A Imi. régi Felső utcánk ma már Könyves Kálmán, utca. Egykori házunk telkén,már két ház áll, a 34. és 36. szám alattiak. Megvan a pince, a kaszabörtön is, pontosan lemérhettük a régi ház helyét, a pincehálózat alaprajzát is elkészíthettük. Mindezt elküldtem a miskolci Herman Ottó Múzeumnak. Az idén fölvetettem, nem lehetne-e a helyet emléktáblával megjelölni. 1996 májusában lesz kilencedik centenáriuma annak, hogy Könyves Kálmán azt a tarván országos zsinatot megtartotta. Jó lenne, ha legalább akkorra Tarcalon emléktábla hirdetné, hogy a 900 éven át fennmaradt szóhagyomány .szerint'B,or is volt'ez a neve. zetes’sírűlés. . ■ . . " Ín, 89 évemmel ma még tudom ezt. 102 esztendőt kellene megélnem, hogy 1996-ban magam is elmondhassam még —emléktábla híján — az érdeklődőknek. Dr. Somlyai József A Nyelvőr - rejtekhelyen azokban még a címét is hitetlenkedve fogadták: nem is hallottak róla. S így volt ez a belvárosi utcai újságosoknál is. No, majd a hírlapboltokban lesz! Végigpásztáztam azokat is: a Kálvin tér alatt, a Belvárosban: nincs, nem tartják, nem is ismerik. Végre is a legilletékesebb helyre fordultam, az Akadémiai Könyvesboltba, elvégre az Akadémia nyelvművelő folyóiratáról van szó. Augusztus 24-én kerestem a kirakott folyóiratok közt a polcon, hiába. Az eladótól kértem a legújabb számot. Eltűnt a raktárban, majd kihozta a tavalyi utolsó számot. Közöltem, hogy nem ezt keresem, már van ennél újabb szám is. Tagadólag rázta a fejét., — De az előfizetők már augusztus elején megkapták az idei 1. számot s 14-én mái az újság is hírt,adott róla! — érveltem. Erre újra eltűnt a raktárban, s kisvártatva visszatért öt példánnyal. Kettőt mindjárt megvettem, a többit odatette a polcra. Ezek után megkérdezem: Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond híres nyelvművelő folyóirata hogyan töltse be hivatását, ha mint valami ritkaságot eldugva őrzik egy raktárban s a fővárosban egyetlen egy helyen kapható (ott is nehezen), vidéken pedig szinte lehetetlen hozzájutni. Kinek érdeke, hogy szigorú őrizet alatt tartsa a magyar nyelvművelés több mint százéves, nagy hagyományú, sok százakhoz szóló folyóiratát? Mikor kerülnek vissza példányai újra az újságos bódékba, hírlapboltokba, vasúti pavilonokba, ellenszerül a gyakran gyatra, felületes stílusú — és jóval drágább! — magazinok és bikkfanyelvű hivatalos tájékoztatók szomszédságába? Sz. F. A Magyar Nemzet 1983. augusztus 14-én a Napló rovatban hírt adott arról, hogy megjelent a Magyar Nyelvőr legújabb száma, s ismertette tartalmát is. Lesiettem, minthogy valamikor a Körtér újságos bódéiban is lehetett kapni a folyóiratot, most A Velencei-tó mellett, Agárd nyugati területén minden igényt kielégítő, korszerű üdülőkomplexumok létesülnek. Agárdon, az üdülőtelep közelében, körülbelül hétszáz méterre sporttelep is kialakításra kerül. Az üdülőhely vonzását fokozza, hogy Gárdony közelében, az üdülőteleptől másfél kilométerre 52 Celsius-fokos meleg vizet találtak és többmedencés termál uszoda épül. A földszinten egy szoba, hálófülkés, az első emeleten egyszobás, a második emeleten pedig kétszobás komfortos üdülőlakrészek épülnek. Valamennyihez loggia is tartozik. Az első ütem építése már megkezdődött, terv szerint 1984-ig három épület kerül átadásra, míg a második ütem épületeinek tervezett átadási ideje: 1985. év vége. Egy odülőlakrészre kilencen szereznek hasznául (üdülési jogot évi huszonnyolc napra, mely kétszer tizennégy napos bontásban is igénybe vehető. A használati jog elidegeníthető és örökölhető. Egy személy több üdülőhasználati jogot is szerezhet. Érdeklődni és jelentkezni levélben a „Napsugár” Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezetnél, Budapest 111. Pf. 234. 1536. Kívánságára telefonügyeletünk részletes tájékoztatót küld. Az ügyelet hívható munkanapokon 9 órától 12 óráig és 14 órától 14 óráig a 645-376 telefonszámon. Csütörtök, 1983. október 20. A Lillának írt levelek sorsa Ferenczy Miklós kutatásai során arról értesültünk, hogy Csokonai Lillája 1855. február 20-án halt meg a dunaalmási Lévai-házban. A költő leveleit zsoltároskönyvével együtt, kifejezett kérésére, vele temették el. A közelmúltban újabb adat merült fel Lilla leveleinek hollétére vonatkozóan. Kőművesek szedték össze a Lillához írott leveleket, továbbá ékszereit a Lévai-ház padlásán. A pléhládában őrzött levélemlékeket Szomódon, a Fő utca 57.számú házba talázták be — özvegy Filipsz Józsefivé vallomása szerint, aki jelen volt ezen munkálatoknál.. Ferenczy Miklós fényképet is közölt az idős nőről a befalazás színhelyén. Ezt az irodalomtörténeti eseményt özvegy Filipszné szemtanú már nem erősítheti meg, mivel az elmúlt évben meghalt. Hunyadi István Az új Nemzeti Színház és a mozgássérültek Az új Nemzeti Színház okán egy sokak számára fájó problémát szeretnék felvetni. Minden, a magyar kultúra iránt nem közömbös ember boldog örömmel -olvasta lapjuk szeptember 22-i számában Komor Vilma riportját, amelyből megismerhette az új Nemzeti Színház tervezésének szempontjait. Az én örömömbe azonban némi üröm is vegyült. Felmerült bennem ugyanis a kérdés, hogy az egyébként igen körültekintő és valóban nagyszerű munkát végző tervezőgárda a számos egyéb szempont mellett figyelembe vette-e a tolókocsiban közlekedő mozgássérültek jogos kulturális igényeit és közlekedési szempontjait? Noha a terveket teljes részletességgel nem ismerem, élt a gyanúval, hogy nem vette figyelembe. E feltételezésemet a cikk következő mondatára alpozofil: „Az (utcáról beérkező Sz. Zs.) közönség . .. széles, teraszszerű lépcsőn ér a foyer felső szintjére.” Tehát megint egy. középüket,,amely, csajt féj csőkönkeresztül • ■ közelíthető meg !(Tejon gondolták-e a tervezők arra, hogy ezzel a megoldással legalább száz évre akaratlanul is kizárnák a „művészet e szent csarnokáéból azt a ma talán, csak néhány száz (országosan bizonnyal több ezer), de sajnos évről évre növekvő számú, egyébként teljes jogú állampolgárt, akitolókocsiban kénytelen közlekedni. Bízom abban, hogy nincs késő, és a tervek végleges elfogadásáig még kialakítható egy esztétikus megoldás, amely lehetővé tenné, hogy esténként két-három tolókocsi„ rokkant’ is megtekinthesse, az előadásokat. E konkrét eseten túlmenően, érdemes lenne elgondolkodni, azon, miért nem létezik Magyarországon olyan építési szabvány, amely előírná, hogy, csak olyan középületet lehessen építeni, amely legalább a liftig tolókocsival is megközelíthető. Megalázó dolog, amikor valakit két-három teljesen funkciótlan, buta díszlépcső zár ki, mint másodrendű állampolgárt, a közösségi élet különböző színtereiről. Pedig nem anyagi kérdés, hogy az épületeket már sieger szempont figyelembevételével tervezzék meg. Szitár Zsolt: Az új Nemzeti Színház terveiben a mozgássérültek fogadására felkészültünk. Lépcső igénybevétele nélkül futnak a földszinti előcsarnokba, fotocellás, automatikus nyitású ajtókon keresztül. A földszintről külön felvonóval futhatnak a nézőtér szintjére, ahol külön páholyt is tervezünk a felvonóhoz közel, a részükre. Megemlítem, hogy Polinszky Tibor építészmérnök a mozgássérültek ügyének nagy felkészültségű szakértője, a tervezővállalat mérnöke, és a műszaki tervezésbe őt is bevonják majd. Hofer Miklós építészmérnök Az ÁFOR válasza Augusztus Oomán Emberség címmel írást közöltünk arról, hogy az 5 5. számú úton munkatársunk tüzet észlelt, s a közeli benzinkútnál megpróbált volna a tűzoltóknak telefonálni. A benzinkútkezelő azonban rendkívül udvariatlanul elutasította. Most az AFOR vezérigazgató-helyettesétől a következő válaszlevelet kaptuk: „Értesítem Önöket, hogy lánuk ISS1. augusztus 30-i számában megjelent, Emberség című cikkükben foglaltakat kivizsgáltam, s a vizsgálat eredményéről az alábbi tájékoztatást adom. A vizsgálat alapján megállapítottam, hogy a szolgálatban lévő dolgozónk magatartása összeegyeztethetetlen a szocialista kereskedelem viselkedési normáival. Vállalatunk hírnevének védelme érdekében nevezett dolgozó figyelmeztetésben res/esfiH, s egY)sterűl\eg más munkahelyre ■l^lyé/stik át. A kellemetlenségért a panaszostól ezúton kérem Szívek elnézését.’* , ?• '•■•'■ i, ‘gy.. Új helyen, régi szolgáltatásokkal várja KEDVES VÁSÁRLÓIT * / KöíNYVÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT NEMZETISÉGI KÖNYVESBOLTJA, NÉMET, ROMÁN, SZERB-HORVÁT, SZLOVÁK könyvek gazdag választéka könyvtárosoknak és egyéni vásárlóknak is, a Lehel piacnál! C . fim: Budapest XIII., Bulcsú utca 23 a. 1134. Telefon: 498-743.