Magyar Nemzet, 1983. november (46. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

4 csaknem fele tagja a KISZ- nek, s szervezésükkel, mozgó­sításukkal még jobban haszno­sítható alkotókedvük. Az előadásokat követően a fiatal szakemberek szekcióülé­seken tájékozódtak az egyes ágazatok, alágazatok műszaki fejlesztésének fő irányairól, tanácskoztak a KISZ KB ha­tározatából adódó helyi fel­adatokról. Külön munkacso­portban cserélték ki tapaszta­lataikat a bányászat, az ener­getika, a vegyipar, a kohászat, a gépgyártás, a számítástech­nika, az elektronika, a távköz­lés, a közlekedés, az építőipar, valamint a könnyűipar terüle­tén dolgozó fiatalok. A tanácskozás szekcióülésein az egyes ágazatokra jellemző sajátosságok mellett a részve­vők valamennyi munkacso­portban megvitatták annak a nagyszabású tervkoncepciónak az előzetes elgondolásait is, amely az elektronika elterjesz­tésének társa­dalmi-gazda­sági programját tartalmazza. Bővülnek a magyar—finn gazdasági kapcsolatok Másodízben találkozott — a MAHIR szervezésében — a finn Mainosrengas OV cég magyar partnereivel. A finn v­állalat már 1981-ben kapcso­latba lépett a MAHIR-ral an­nak reményében, hogy a ma­gyar gyártó vállalatok számá­ra piacot teremt Finnország­ban, illetve a meglevő együtt­működésüket bővíti. A sok­oldalú reklámvállalat keddi rendezvényén megjelentek a Metalimpex, a Chemokomp­­lex, a Videoton, a Lehelex, a Budavox, a Terimpex képvise­lői és más cégek megbízottai. Simo Lateenmäki, a Mainos­rengas igazgatója a többi kö­zött elmondotta, hogy tavaly főleg a beruházási javak cseré­je emelkedett ki, így Finnor­szágból komplett papírgyártó­­sor érkezett hazánkba a Trans­­elektrotól szállított turbina el­lenében. Bízik abban, hogy a fogyasztási cikkekben eredmé­nyes szállítási csereegyezmé­nyek születnek, ily módon a fogyasztási cikkekben emelke­désre lehet számítani. A meg­beszéléseken Csepregi Miklós, a MAHIR vezérigazgató-he­lyettese kifejezte azt a remé­nyét, hogy a finn cég és ma­gyar partnere ebben hatéko­nyan közreműködhet. Orvosi műszerek piacán Nem kis feladat napjainkban az egészségügyi intézmények orvosi műszerekkel és készülé­kekkel való ellátása. Ha mind­ehhez hozzászámítjuk a lakos­sági szükségletet , a külön­böző gyógyászati segédeszközö­ket, például a nagyothalló­­készülékeket, a műtétek utáni egyéb kellékeket, a fogászat­hoz szükséges anyagokat —, akkor mutatkozik meg csak a maga valóságában a feladat nagysága. Napjainkban igen sok erőfeszítést kell tenni azért, hogy a kívánt szinten lehessen tartani az egészségügyi ellá­tást. Okos ötletekkel, helyes gazdaságszervezéssel, a hazai gyártók felkutatásával, itthoni alapanyagok felhasználásával igyekeznek ennek a feladatnak eleget TeffhlT"*'" ........ . Az Otv­óSi M­űszerKéreSkC­* dStm Vállalat igazgatója, Zen­tai Róbert mondja: három és negyed milliárdos évi forga­lommal segítik, szolgálják a betegellátást. A lakossági igény évi 350 millió forintot­ tesz ki ebből az összegből, a többit az egészségügyi intézmények kor­szerűsítésére, a legfontosabb gyógyászati készülékek és mű­szerek beszerzésére fordítják.­­ Az áremelkedés következ­tében, ebben az évben kétmil­lió dollárral kevesebb áll ren­delkezésünkre, mint tavaly,— magyarázza helyzetüket. — Célunk a szintentartás, anél­kül, hogy ez az egészségügyi ellátás rovására menne. Eddig tőkés importból szereztük be az egyszer használatos fecs­kendőket, az idén a Mátraplafst Szövetkezet annyit gyárt belő­le, ami teljesen fedezi az igé­nyeket. Igaz, hogy tizenötmillió forintos fejlesztési alappal mi is hozzájárultunk ehhez a le­hetőséghez. — Sok hasonló kapcsolatuk van? — Hasonló a helyzet a Me­dicor egyszer használatos injek­cióstűivel és a különböző telje­sítményű EKG-készülékeivel. Említhetném még a Nagymaro­si Ipari Szövetkezetet, amely a koraszülöttek baby-respiráto­­rához szükséges fejlesztést ol­dotta meg. Lengyel importtal tudjuk pótolni az életmentő defibrilátort, a művese haszná­latához szükséges egyik tarto­zékot az idén az NDK-ból szár­mazó import segítségével tud­juk megoldani. Kizárólag tőkés import volt eddig a pacemaker, amiből az idén ugyancsak az NDK-ból kapunk ötvenet. Ez az­ első széria: 1985-ig a teljes szükséglet felét, körülbelül 600 darabot folyamatosan innen szerezzük majd be. Segít a hód­mezővásárhelyi Metripond is, amely megkezdte a magyar csípőízületi protézisek gyártá­sát. Az első széria bevizsgálása az NDK-ban folyik: amennyi­ben a minőségi követelmé­­nyeknek mindenben megfelel, megindul folyamatos gyártása. S mottevő gondunk a nagyot­­u '­­-­fyékek beszerzése, s­zovjetunióból 1984- vásárolunk. A fel­­s­ő hozzát­etőleges szá­mítás szerint, egymillió dollá­ros deviza-megtakaritás érhető el — Úgy hírlik, félkész termé­keket is importálnak. — Félkész nyugati termék importálása és itthoni befeje­zése útján húsz-ötven százalé­kot takarítunk meg, így az NSZK-kisműszerek felületi megmunkálását itthon végez­tetjük. Finnországból laborató­riumi pipetták részegységeit hozzuk be, amit itthon szerel­nek össze, ez 50 százalékkal kevesebb devizát igényel. De beszélhetek a nagyfrekvenciájú sebészeti részegységek behoza­taláról is — Árucserére nincs lehető­ség? — Kísérletezünk a szükséges deviza részbeni kitermelésével is, így a nyugatnémet Erbe cég részére lekötöttünk 350 ezer dollár értékű szerződést az Orvosi Műszer Szövetkezet ál­tal készített ultrahangos ke­­zelőberen­dezésből, amelyért az említett nagyfrekvenciájú se­bészeti anyagokat kapjuk. Megállapodtunk a jugoszlávok­­kal egymillió dollár értékben: mi Polipropylént adunk, s ezért egyszer használatos gyógyá­szati segédeszközöket kapunk. Bízunk benne, hogy az említett megoldások továbbfejleszthe­­tők. Most készült egy megálla­podásunk, a nyugatnémet Braun-céggel: infúziós üveg­palackok ellenében attrauma­­tikus tűket s különböző egyéb, egyszer használatos eszközöket kaptunk a szerződés értelmé­ben. Mindezt évben megtartja az OMKV a Gyártót keresünk kiállítást, ahol néhány készü­lékre, eszközre mindig akad vállalkozó. Ezt az idén decem­berben is megrendezik és a szö­vetkezeteken, valamint a kis­iparosokon kívül számítanak a gazdasági munkaközösségek ér­deklődésére, segítőkészségére is. F. R. Magyir Nemzet Emlékülés Babits Mihály születésének 100. évfordulóján Babits Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszak kezdő­dött kedden az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztálya, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság rendezésében az Akadé­mia felolvasótermében. Az emlékülést Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Hangsú­lyozta: Babits Mihályt nem­csak az irodalmi műfajok, s a tanulmányírás magas fokú mű­velőjeként tisztelhetjük, de olyan humanistaként is, aki az írást mindig az emberiség ügyének rendelte alá. Az elbocsátott vad című pá­lyakép-vázlatában Keresztury Dezső akadémikus kiemelte: Babits Mihály életművének mélységét, minőségét, sokrétű­ségét tekintve a kivételes nagy­ságok közé tartozik. Sokáig a formaművészt látták benne, holott mindvégig a nagy mo­ralisták személyes hitelű páto­sza határozta meg tevékenysé­gét. Legnagyobb tudős­ vállal­kozását, s egyben legjellegze­tesebb lírai alkotását. Az euró­pai irodalom történetét a sze­mélyes élmény, s a vallomás hevessége teszi máig lebilin­­cselővé. A továbbiakban Németh G. Béla akadémikus a költő egyik legjellemzőbb­ és legjelentősebb versének, a Mint különös hír­mondónak jelentését, művészi versalkotó elemeit tárta a hall­gatóság léé, bemutatva Babits utolsó korszakának érzelmi és gondolati élménykörét, költői üzenetét, művészi módszereit. Majd Nemes Nagy Ágnes, Rába György és Lator László emlé­kezett századunk irodalmának egyik fő alakjára. Az emlékülés második ré­szében a regényíró Babits Mi­hályt mutatta be Sőtér István akadémikus. Referátumában Sőtér a regények és a versek közötti fontos összefüggésekre is rámutatott. Tolnai Gábor akadémikus emlékeztetett ar­ra, hogy Az európai irodalom története című műve kiadásá­hoz Babits nem járult hozzá, mert az akkori fasiszta rendel­kezések értelmében az illetékes minisztérium olyan döntést hozott, hogy­ a műből hagyják ki a „zsidófa­iú” írókat, így például Heinét, Freudot és Thomas Mannt. Kabdebó Lóránt előadásában felvázolta a költőnek Szabó Lőrinccel és Illyés Gyulával való barátsá­gát. Babits nemzetfelfogásáról Szabó Miklós, a Tanácsköztár­saság és Babits viszonyáról pe­dig Sípos Lajos tartott elő­adást. Változik az egészségügyi bérrendszer Az egészségü­gvi bérrendszer korszerűsítéséről tárgyalt ked­den tartott ülésén az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének központi vezetősége. Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes bevezetőjé­ben elmondta: hamarosan megjelentetik az egészségü­gyi dolgozók munkabérére vonat­kozó új jogszabályt, amelynek tervezetét az utóbbi­ évben több fórumon vitatták meg az egészségügyi intézmények ve­zetői, szakszervezeti testületei és a véleményeket, a javasla­tokat figyelee nbe véve módosí­tottá­k. Az 1984. ja­n­uá­r 1 - én ha­­­tályba lépő rendelet egyszerű­síti a bérrendszert, tájtét­essé teszi, hogy az egészségügyi dolgozókat képzettségüknek, munkájuk jellegének, munka­­körülményeinek, teljesítmé­nyüknek megfelelően — diffe­renciáltan — javadalmazzák. Az egészségügyi intézmények vezetői a helyi sajátosságok, követelmények, munkafeltéte­lek­­ figyelembevételével ma­guk dönthetnek: dolgozóikat mennyi munkabér illeti meg, kik részesülhetnek munkahe­lyi, műszak-. ... veszélyességi pótlékban. Fontos, hogy a ren­delet alkalmazása során egyet­­­­len egészségügyi dolgozó bére se csökkenjen — hangsúlyozta­­a, m­in­iszterhelyettes. A Magyar Nemzet megkérdezte: Puskázhatnak-e az Elmebajnokság résztvevői? Úgy hírlik, némi könnyebb­ség vár a közeljövőben az El­­meba­jnokság című televíziós játék résztvevőire, akiket vil­lamosszékre emlékeztető val­latófotelba ültetett a rendezői elképzelés. A szóbeszéd sze­rint a döntőbe jutottak, ha akarnak, puskázhatnak is. Ugyanis­ hamarosan a köny­vesboltokba kerül a vetélke­dővel azonos című kötet, amely a műsor felépítésével megegyező szerkezetben több mint ezer kérdést és választ tartalmaz. De a könyvben sze­replő harminc témakörnek eddig csupán háromnegyede került képernyőre. — A többi kérdést az elkö­­vetkező adásokban szándéko­zik föltenni? — t­aggattuk Eg­ri János műsorvezetőt. — Még véletlenül sem for­gatok ilyesmit a siemben, hi­szen akkor a játékosok köny­­nyűszerrel fölkészülhetnének. Nekünk pedig nem ez volt a célunk a kiadvány megjelen­tetésével, hanem az, hogy le­győzzük a televíziós műsorok múlandóságát. A hang elszáll, a kép eltűnik, az adásidő után tíz perccel már senki sem tud­ja pontosan felidézni a látot­takat, hallottakat. Márpedig az Filmebajnokságban kiváló szakértők, egyetemi tanárok, akadémikusok működtek köz­re, s nekik is hosszú heteket kellett kutatással­­eltölteniük, hogy a kérdésköröket kidol­gozzák Fájlaltuk volna, ha ez a szellemi produktum ,sem­mivé lesz, holott az emberek szeretnek játszani, szíves ert teszik mérlegre — akár tár­saságban, akár magányosan — tudásukat. A napokban meg­­jelenő könyv ahhoz nyújt se­­gítséget­ htv­'’ gktnek kedve tartja. hérm'knr f'',htp'mn­t,­hessen bizonyos, i­órá’lopál megszerzett ismereteket. A legizgal­masabb témaköröket válogattuk a kiadványba, mint említette, olyanokat is, amelyek ugyan nem hangzot­tak el az adásban, de sokakat érdekelnek. Hogy csak néhány példát említsek a kötet sokré­tűségére: Magyarország mű­emlékeit éppúgy körüljárhat­juk általa, mi­nt az ókori Egyiptomot vagy a beat nagy évtizedét. II. Rákóczi Ferenc életével, a szabadságharc for­dulataival, a huszadik száza­di magyar színházzal és Rejtő Jenő regényalakjaival egy­aránt megismerkedhetünk­. A­­ műsorban olykor rá­kényszerültek, hogy helyesbít­senek. A kiadványba vajon nem csúszhattak be hasonló tévedések? — Ilyesmi természetesen mindig előfordulhat, de úgy vélem, ennél szigorúbban kor­rigált és lektorált könyv ke­vés lát napvilágot. Még a gon­dosság ellenére is maradha­tott persze a szövegben hiba, de remélem, csak­­nagyon ke­vés. A tipográfusoktól a fe­dél tervezőig mindenki­: nagyon . SQ-értőkész volt, a kiadvány­­szervező, munkaközösség, az Editora pedig ügyesen han­golta össze a munkát. (-zt) Három szövetkezeti ágazat konferenciája A mezőgazdasági, a fogyasz­tási és az ipari szövetkezetek­nek hatszáz képviselője vesz részt a sorrendben második szövetkezeti konferencián Deb­recenben. A Szervezési és Ve­zetési, Tudományos Társaság november 25-i és 26-i rendez­vényén három aktuális témát tűztek napirendre. A vállalko­zásokról, az érdekeltségről és a szövetkezetek együttműködésé­ről hangzanak el előadások. Az újságírószövetség székhá­zában e tanácskozásról tartott tegnap előzetes sajtótájékozta­tót az SZVT. Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese az egyes témakörök aktualitásait elemezte. A szövetkezetek életében a vállalkozási döntések előkészí­tése, menete több tekintetben eltérő az iparétól, másként ér­vényesül itt a személyek, veze­tők, illetve a kollektívák sze­rep®­ felelőssége. Ezen a terü­leten is szükség van az előre­lépésre, a megalapozottabb előkészítésre és a helyes ará­­nyok kialakítására. A gazdasá­gi célok valóra váltásának egyik fontos tényezője a szö­vetkezeti tagság és vezetők ér­dekeltségének a javítása. A szövetkezetek egymás közöt­ti gazdasági együttműködését ugyancsak aktuális kérdésnek tartják a konferencia szerve­zői: az ágazaton belül sokkal kevesebb a termelési kooperá­ció, mint amennyire szükség lenne. g• 1- Szerda, 1983. november 23. " A könyv jövője Befejeződött az Olvasó népért mozgalom konferenciája Az Olvasó népért mozgalom harmadik országos konferen­ciája tegnap folytatta mun­káját. A tanácskozáson meg­jelent Rátkai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes, aki a művelődésügy négy kiemelke­dő dolgozójának nyújtotta át A szocialista kultúráért ki­tüntetést. A későbbiekben a kultúra és a gazdaság viszo­nyáról beszélt a miniszterhe­lyettes .— Tudomásul kell vennünk — mondotta —, hogy kényszerhelyzetben vagyunk. Mégsem a kesergés a felada­tunk, hanem az, hogy okosan alkalmazkodjunk a pillanatnyi körülményekhez. Sohasem volt bővében a pénznek ez a tárca, s a gondokat az is tetézte, ho­gy nem mindig éltünk oko­san a szűkös anyagi eszközök­kel. Ha az elhivatottság, a le­lemény nagyobb teret kap a jövőben, akkor elképzelhető, hogy e kényszerhelyzetben is a vártnál jobb eredményeket tudunk elérni. — Jókor­ ülésezik ez a kon­ferencia — említette felszó­lalásában Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára —, akkor, amikor az újragondolás szán­déka hatja át társadalmunk minden területét. A folyamat­ban a népfront eszközeivel is segítenünk kell a gazdaságpo­litikát annak felismerésében, hogy a kultúra elodázhatatla­­nul fontos beruházás. Ugyan­akkor a művelődés munkásai­nak is meg kell érteniük, hogy a gazdasági felemelkedés a kultúra ügye is. A két terü­let összehangolt fejlődésén kell fáradoznunk mindany­­nyiunknak. A jövő­­ olvasóközönségének, a mai gyerekeknek és fiata­loknak a helyzetéről, könyv­vel való ellátottságáról, olva­sói igényeiről, átfogó — né­mileg szomorú — képet festett a konferencia­ Nagy Attilától, a Kön­y­v­tár­tudományi és Mód­szertani­ Központ munkatársá­tól megtudhattuk egyebek kö­zött, hogy az általános iskolát elvégzettek egyharmada nem tanuul meg rendesen olvasni; a Kincskereső című folyóirat, szerkesztője pedig azt fájlalta, hogy alapos kritikai szemlézés nélkül, lát napvilágot a gyer­mekirodalom. Az olvasótábo­rokat viszont a vitázók szinte mindegyike hasznos, eredmé­nyeket felmutató formájának tartotta. Elhangzott egy aján­lás is, mely szerint szükséges lenne, hogy az olvasótábort nevelési módszerekkel a taní­tóképző intézmények hallgatóit is megismertessék. Vacha Imre, a budapesti Anyanyelvvédők Klubjának képviseletében ugyancsak el­gondolkodtató javaslatot tett: az Olvasó népért mozgalom­nak még figyelmesebben­­kel­lene keresnie azokat a ponto­kat, ahol más, szintén a mű­velődés ügyében serénykedő szervezetekhez kötődhetne. Az ötlet konkrét tapasztalatra, követendő példára támaszko­dik. A mozgalom beszéd- és magatartáskultúrával foglalko­zó munkacsoportjának sikerült ugyanis felvenni a kapcsolatot a Tudományos és Ismeretter­jesztő Társulattal. A tanácskozáson egyébként sajnálatosan kevesen foglal­koztak szóbeli megnyilvánulá­saink helyes avagy helytelen voltával, noha az írott kul­­­túra a beszélt kultúrában gyö­keredzik. S az eszmecsere so­rán is kitűnt, hogy azokat a felszólalásokat követte élénk figyelem és taps, amelyek a szónoklattan szabályait sem veszítették szem elől. Fájda­lom: nem minden hozzászóló élt a hatáskeltés ezen eszközé­vel, s inkább az idősebb gene­rációk tagjai voltak birtoká­ban e­­ képességnek. A konferencián természet­szerűen többször terítékre ke­rült a könyvkiadás és -terjesz­tés ügye. Sokan hiányolták, hogy a kiadók nagyrészt­ tá­volmaradtak a tanácskozástól A könyvterjesztő intézmények azonban egytől egyig képvisel­tették magukat. Preszter Sán­dor, a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat igazgatója a könyvszakma, átszervezéséről szólván az intézkedés jótékony hatásait", emelte­ ki azt pél­dául,­ hogy a raktárakba ke­rült könyvek hat hét helyett hat nap alatt, jutnak el a könyvesboltokba. A még min­dig fellelhető hiányosságok szerinte működési zavaroknak köszönhetők. A raktárak nem tudnak megbirkózni a" kizú­duló könyvm­erínyiséggel, nem­ " képesek azt tartalékolni mind-­ addig, amíg az emberek ér­deklődése ismét megnövekszik­­e kötetek iránt. Ezért első lép­csőben kedvezményes áron kí-' nálják a kiadványokat, utána az antikváriumoknak ajánl- ' ják fel őket. A maradékot el­ajándékozzák vagy megsem­misítik. A Műveit­­Siép által zúzdába küldött könyvek érté­ke az idén mintegy három­millió forint volt, az elaján­­dékozottak ára pedig elérte­ a­­ 25 millió forintot. A Könyvértékesítő Vállalat igazgatója, Drucker Tibor óvott tőle, hogy a mozgalom az extenzív szakaszról az­ in­tenzív szakaszba lépjen át. — Míg az emberek milliói fél­­­analfabétáknak’ tekinthetők,­­ addig ezt nem tehetjük meg — mondotta, majd hozzátet­­­­te: — Bízom a könyv, az ol­­vasó nép jövőjében, a magyar, könyvszakma megújulásában. A hétfői javaslatot — mely a közösségi házaknak , a kis­településekre kiterjedő rend­szerét sürgette — egy felaján­­­ lással is megtoldotta Drucker­­ Tibor. Kétmillió értékű köny­vet ígért a jövendő intézmény­­hálózatnak.. A tanácskozáson Fekete Gyula, a Magyar Írók Szövet­ségének alelnöke, a HNF Ol­vasó népért mozgalmi munka­bizottságának elnöke tartott­­ záróbeszédet. Utalt a gazda­ságnak és a kultúrának a két­­ nap alatt oly sokat emlegetett viszonyára, aláhúzván, hogy­ a tartalékokat mielőbb fel kell­­ kutatni . — Nem adhatjuk fel a re­ményt — hangsúlyozta —, hogy a nem vagy keveset" ol­vasókat is megnyerjük a könyvnek, hogy Magyarország olvasói térképén felszámol­juk a még létező fehér forto- ’­kát. Ehhez azonban olyzan­ ki­­adói háttérre vann szükségünk, amely jól válogatott Irodalom­­­mal felkelti az olvasás iránti­­ kíváncsiságot és sajátos igé­nyeket is kielégít: öregbetűs és úgynevezett ,,hangos'' köny­veket is megjelentet azokból­­' az értéket képviselő alkotá­sokból, amelyek iránt sokan érdeklődnek. S azonkívül —­­hangsúlyozta —, hogy a három tárcához szétszórt könyvnyom­tatás, a kiadás és a- terjesztés­ érdekeit egyeztetni igyek­szünk, mielőbb ajánlatos len­­ne új­ra létrehozni — a hagyo­mányokra támaszkodva és­ az új tapasztalatokkal gazdagít­va — a könyvbarátok szerve­zetét. A korábbinál jóval nagyobb figyelmet kell fordítanunk az oktatásra — mondotta befe­jezésül —, mert az olvasó nép ideáljának alapfeltétele, hogy a gyerekek, a jövő irodalom­­fogyasztó közönsége megtanul­jon olvasni. (mátraházi) A Rio de Janeiroban megtartott XII. politika­tudományi, és a Ciu­­dad de Mexico-i X. szociológiai vi­­lágkon­gresszusról számol be Kul­csár Kálmán a Szociológia legújabb számában. A magyar résztvevők szereplése sikeres volt, de — mutat a szerző — mindkét tanácsko-­­ záson bizonyos kiábrándultság volt észlelhető a kutatás eddig kiala­kult, intézményes formáival kap­csolatban. Ugyanakkor pozitívum a­z elméleti érdeklődés fokozódá­sa, ami „nem­­ a lejárt, nagy elmé­letekhez fogható konstrukciókban jelentkezett, hanem az empirikus kutatásokkal összefüggő elméleti szempontok jelentkezésében.” Köz­li a folyóirat Somlai Péter A csa­ládi stabilitás kapcsolati szemlé­lete címűi tanulmányát, amely be­hatóan — és újszerűen — foglal­tor­zik az un. ,.személyközi ,komne­­tenelá,'*val, amely olyan, tartósab­b folyamatban érvényesíthető képes­ség, amivel egy másik, szentv­élyt saját szándéka ellenére ösztönzünk. A ..eigán,v-vítá”-hoz szól hozzá egy érdekes ..felmérés” alapján, köz­vetetten: Szakolczai Arnád. A szer­ző a magyar cigányság számára különösen fontos tanyasi és érzel­mi­ érték csoport­okát mutatja be. (Az­ ideológiai értékek — a kuta­tások bizonysága szerint — a tel­jes népességhez viszonyítva ke­vésbé fontosak a cigányság szá­mára.) Feltétlenül figyelemre mél­tó Lengyel György és Pártos Gyu­­la tanulmánya, az un. ..hagyomá­­nyos vezető­ típus** felbomlásáról. Fel körni’ííiuari vállalatnál vég­zett kutatás eredményeit össze­gezve, a szerzők megállh­ ut i-ok, hus­ v az újonnan kialakult gazda­sági szituáció ..paradox Volta ab­ban rejlik, hogy rákényszeríti a vezetést egy vállalati stratégia ki- ,­alakulására, ugyanakkor meg is gátolja abban, hogy ezt a stratégiát­­ követhesse”.

Next