Magyar Nemzet, 1984. január (47. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

4 Innovációs pénzintézet Agrár Innovációs Társulás néven új innováció pénzinté­zetet alapított az Állami Fej­lesztési Bank, a Mezőgazdasá­­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a SZÖ­­VOSZ. A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban, valamint az élelmiszer-gazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgá­ló ágazatokban az innovációs folyamatokat finanszírozza Az új kis bank a teljes innovációs folyamatot átfogva hivatott, se­gíteni a találmányok haszno­sítását. új technológiák, ter­mékek kifejlesztését és beveze­tését. Mindehhez a társulás kamat ellenében innovációs kölcsönt, illetve részesedés fe­jében végleges tőkejuttatást nyújt, így részben átvállalja a fejlesztések kockázatát. A tár­sulás kezdő vagyonát az ala­pítók adták össze. A tagok azonban célszerűnek tartják, hogy a továbbiakban a társu­láshoz szabad fejlesztési alap­jaikkal, illetve műszaki fej­lesztési pénzeszközeikkel álla­mi vállalatok, szövetkezetek, illetve állami gazdaságok is csatlakozzanak, s így bővítsék a bank finanszírozási lehető­ségeit. Az Állami Fejlesztési Bank 80 millió forintot adott a társulás kezdő vagyonához, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a továbbiakban új tanok csatlakozásával növeli hozzá­járulását.. Hétmillió tonna szén Visontán az év első munka­napjának reggelén az ország legnagyobb külszíni fejtésén dolgozó bányászok gondos elő­készítés után mozgásba hozták a gépeket. Az újévi ünnep al­kalmával ugyanis — kivéte­lesen — 24 órás munkaszü­netet tartottak az egyébként folyamatosan üzemelő bányá­­ban. Ebben az évben a Mátra­aljai Szénbányák Thorez bá­nyaüzemében hétmillió tonna szén felszínre hozásét terve­zik- a szomszédos Gagarin Hő­erőmű fűtőanyagigényeit pon­tosan,­ naprakészen kívánják kielégíteni A szén minőségé­nek javítását is tervezik. A visontai bányászok munkájá­nak jelentőségét mutatja, hogy a hazai szén mennyisé­gének körülbelül egynegyedét ők­­ termelik, és az­­ általuk adott fűtőanyaggal a Gagarip Hőerőmű állítja elő a szénre alapozott hazai villamos energia felét. A legnagyobb feladatok a téli hónapokban várnak a bá­nyászokra. Az év el­ső hónap­jában nem kevesebb, mint 620 ezer tonna szenet szolgáltat­nak a Gagarin Hőerőműnek Vonzó a pécsi vásár Rekonstrukció kezdődött a híres pécsi vásárok terén, ahol évente száznál több nagyvá­sárt, illetve szakosított vásárt tartanak. Ez­ minden hónap el­ső vasárnapján már idegen­­forgalmi látványosság is: ha­zánk különböző tájairól és Európa­ sok országából kere­sik fel a turisták. Ezreket vonzanak a rendszeresen is­métlődő állatvásárok,­ autó-és zsibvásárok is. A fejlesztés tűz eladók és a vásárlók, nem kü­lönben a nézelődők fogadta­tását szolgálja: megvalósítása 25 millió forintba kerül, amit a piac- és vásárfelügyelőség magy.­­ gazdálkodik ki. Az 1985-ben befejeződő rekonst­rukció finanszírozásába be­vonták a vásározókat is. Le­véltel fordultak az ország minden részéből rendszeresen Pécsre látogató kiskereske­dőkhöz és kisiparosokhoz, fel­ajánlva,­ hogy állandó és­­név­vel ellátott helyet­­ kapnak a vásártéren a több évre meg­előlegezett helypénz fejében Már eddig háromszázötven vá­sározó kötött szerződést és utalt át csaknem tízmillió fo­rintot a pécsi felügyelőségnek. A rekonstrukció első szaka­szában — ez év végéig — el­készült a vásártér­­általános te­reprendezése. A­ fejlesztés so­rán­­ugyanis kétszeresére bő­vítik a területet, amelynek nagysága negyedmillió négy­zetméter lesz. Mi invír V'nszi't Több nyereség , rövidebb munkaidő Negyvenórás munkahétre tért át január elsejétől Szol­nok megye két nagyvállalata, a martfűi Tisza Cipőgyár és a Kőolajkutató Vállalat. Az évente tízmillió párnál több utcai sport- és szabadidő cipőt, csizmát, munkavédelmi ba­kancsot készítő Tisza Cipő­gyárban úgy szervezték meg a munkát, hogy egyenletes le­gyen a termelés, és a minőség se csökkenjen A rövidített munkahétre való áttérés fel­tételeit a kollektív a kimagasló munkával teremtette meg. 1988-ban, a vállalat történeté­nek egyik legsikerültebb esz­tendejét zárták, a belföldi és export megrendeléseiknek egyaránt hiánytalanul eleget tettek, s 1984-re is megkötöt­ték a szállítási szerződéseket. A vállalati n­yereség megköze­líti a 400 millió forintot. A Kőolajkutató Vállalat ne­héz körülmények között dol­gozó olajbányászai részére már az elmúlt évben negyven órában rögzítették a heti mun­kaidőt, s az intézkedést most a vállalat egész kollektívájára kiterjesztették. Ésszerűbb helyiséggazdálkodás a főv­árosban A Budapesti Irodahelyiség­­elhelyező Bizottság — amelyet három évvel ezelőtt hívott életre a kormány —­ eddig ke­reken 100 helyiség ügyében hozott döntésével 170 ezer négyzetméternyi irodaterület vagyis több mint 2 mil­liárd forint értékű épületva­­gyon sorsáról rendelkezett. Az idén különösen sok kérelmet intéztek: majdnem 50 helyiség ügyét zárták le, ezzel csaknem 70 ezer négyze­tméternyi iro­daterület lelt új gazdára. Meg­oldották többek között a Medimpex elhelyezését: a jövő év elején beköltözik az­ Októ­ber 11. utcai épületbe, amelyet az Industrialexport adott át, mivel új székházba távozott. Ezzel tesznek pontot az Orszá­gos Tervhivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal rendelkezésére bocsátott Roo­­sevelt téri úti irodaház építé­sében eredetileg érdekelt kül­kereskedelmi vállalatok kárta­lanítási és költözködési ügy­é­­nek végére. Rendezték tehát az érdekeltek gondjait: közü­lük például a Tanimpex a volt Munkaügyi Minisztérium épületében, a Nikex pedig a Mészáros utcai új irodaházban már korábban elfoglalta kor­szerű otthonát, s most már a Medimpex is révbe jut. Döntöttek az Országos Bé­­ketanács önálló elhelyezéséről. Felmondhatja társbérletét a Hazafias Népfront székházá­ban, mert önálló otthont kap az V kerületben, a Széchenyi rakparton, a megszűnt Boripa­ri Iroda helyiségeiben. Meg­kezdődött a volt Könnyűipari Minisztérium épületének kor­szerűsítése a földszinti tartó­oszlopok megerősítésével. Az építők előreláthatólag 1985 vé­gére fejezik be az épü­let meg­fiatalítását és megszépítését, hogy méltó otthona legyen a Műszaki és Természettudomá­­nyi Egyesületek Szövetségé­nek. Magyar mangánérc-hasznosítási eljárás Új magánérc-feld­olgozó tech­nológiát dolgozott ki a Vas­ipari Kutató Fejlesztő Válla­lat. Az eljárás máris nagy szetés­­zetközi érdeklődést keltett. A csehszlovák Tesla -,és a bolgarr technikai kereskedelmi válla­lat a közelmúltban kötött szer­ződést a magyar vállalattal,­­és érdeklődnek a technológia iránt NDK-beli vállalatok is. Az eljárás termékeinek meg­vásárlására igényt jelentettek be az NSZK-beli Varta és Bass cégek. Az új technológia az ala­csony mangántartalmú ércek sokoldalú, minden eddiginél­ gazdaságosabb hasznosítására nyújt lehetőséget. Hazánkban a bányászott ércek mangántar­talma igen alacsony, átlagosan 22 százalék, s ezért a kohósí­­tás­a már nem gazdaságos. A VASKÚT úgynevezett hidro­­metallurgiai el­járá­sok segítsé­gével a külföldön ismert eljá­rásoknál olcsóbb, módszert dol­gozott ki. Egyúttal megoldották a több mint, ,70... (Százaléknyi melléktermék és meddő hasz­nosítását is..Korábban a környe­zetvédelmi, gondot jelentő mel­léktermékek magas , aránya kérdőjelezte meg az alacsony mangántartalmú ércek feldol­gozásának gazdaságosságát, most viszont éppen a másod­lagos hasznosítás jelenti az el­járás fő erősségét. A csehszlovák és bolgár fél a közelmúltban megkötött szerződés értelmében 200 ezer rubelt fizet azért, hogy a vál­lalat kísérletet végezzen annak kiderítésére: alkalmazható-e az eljárás az érintett országok mangánérc vagyonának feldol­gozásánál. Amennyiben a kí­sérletek pozitív eredményt hoz­nak, megvásárolják a magyar hasznosítási eljárást. Jeges ár Lenin­gr­ád­rai­ Jeges árhullám söpört­­végig az új év­­első napján Lenin­­grád tengerparti részein. Az elmúlt évek legnagyobb árvi­ze — amely a kétszázhatvan­ötödik volt a­­ város fennál­­­­lása óta — szerencsére nem, követelt emberáldozatot. Szilveszter éjszakáján a Botteni-öböl térségében tom­boló vihar végigszáguldott Finnországon­­és a Ladoga- , tavon, majd Leningrád tér­ségébe érve, nyugatra fordult. Az így kialakult ,,bukdácso­ló” ciklon a partra nyomta a Balti-tengerre kivezető , Finn-öböl vizét. A jeges ár harmincöt négyzetkilométer­,­nyi területen öntötte el Le­­ningrád­ part menti rész­ét, a házak pincéit, a Pina-öböl üdülőövezetében fekvő váro­­­soké­t­ és településeket. Az ár­hullám következtében a víz szintje kétszáz­huszonöt centi­vel emelkedett. A védelmi intézkedések, az önkéntes meryealakulatok, tűzoltók és a rendőrség ön­feláldozó munkája jelentősen csökkentette a károkat. A vá­ros hétfőn már a megszokott életét élte. Kitüntetések Az Elnöki Tanács Tömpe Istvánnak, az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalma­zott elnökének több évtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elis­meréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz­­társaság Babérkoszorúval Éke­sített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losoncai Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Óvári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága titkára és Sarlós István miniszterelnök­helyettes. Az Elnöki Tanács Váradi Sándornak, az I. kerületi rendt­­őr­főkapitányság nyugalmazott vezetőjének hosszú idő óta végzett mozgalmi munkája el­ismeréseként. 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Ma­gyarországért érdemrend ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést Jassó Mihály, a bu­dapesti pártbizottság titkára adta át. Az Elnöki Tanács Papp Jó­zsefnek, az MSZMP Vác vá­rosi bizottsága első titkárának több évtizedes mozgalmi mun­kássága elismeréseként, nyu­galomba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért érdemrendet adományozta A kitüntetést Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának első titkára hétfőn adta át a megyei pártbizottság szék­­házában. Az Elnöki Tanács Vincze Jó­zsefet, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettesét, több év­tizedes, eredményes munkássá­ga elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért érdemrenddel tüntette ki. Az Elnöki Tanács Jankó Imrét, a Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Válla­lat igazgatóját eredményes gazdasági és társadalmi tevé­kenységének elismeréséül, nyugállományba vonulása al­kalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Ú­­ határátkelőhely Hétfőn felavatták Vámos­­szabadinál — Győr­ közelében — a magyar—csehszlovák határ legújabb átkelőhelyét. Az ava­táson Caramvölgyi Károly ve­zérőrnagy, a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsnoka mondott beszédet. Ott volt az átadáson Tóth Imre vezérőr­nagy, a Határőrség országos parancsnoka és Anton Nemes, a csehszlovák határőrség or­szágos parancsnoka. Mint az avató beszédben elhangzott: a turistaforgalom fontos szerepet tölt be a két ország közötti ba­ráti kapcsolatok fejlesztésében. Ez a forgalom átmeneti csök­kenés után 1988-ban ismét emelkedett. Az év első 11 hó­napjában ,több rpink ,3­ millió csehszlovák állampolgár érke­zett hozzánk, ami a Magyar­­országra irányuló teljes utas­forgalomnak több mint 89 szá­zaléka volt. Ugyanezen idő­­alatt több mint kétmillió ma­gyar utas utazott külföldre a magyar—csehszlovák határát­kelő­helyeken, túlnyomó rész­ben csehszlovákiai trik­éval.. Az új átkelőhelyen együtt dolgozik a magyar és a cseh­szlovák vám-, valamint­­az út­­levélkezelő szolgálat. Számuk­ra is kényelmes körülménye­ket teremtettek. Büfét, pénzbe­váltó helyet alakították ki, s kirendeltséget tart fenn mind­két­ ország utazási szervezete, valamint a Hungarocamion. A forgalom hétfőn délben indult meg az ország legújabb határátkelő­helyén. A A Magyar Nemzet megkérdezte: kevesebb-e a kávé az új M­escafé üvegekben? Több olvasónk szóvá tette, hogy az új formájú nescafés üvegekben egy-két ujjnyival kevesebb kávé van, s ez két­­három adag feketének volna elég. Megkérdeztük a Kereske­delmi Minőségellenőrző Inté­zetet, vizsgálják-e ezt a ter­méket, és milyen tapasztalatok­ra tesznek szert ennek nyomán. A KERMI osztályvezetőjétől, dr. Dömölki Ferencnétől a kö­vetkező választ kaptuk: — A Compack Kereskedelmi Vállalat Nescafé termékeit rendszeresen vizsgáljuk. Az idén vásárlói panaszbejelenté­sek alapján, több esetben el­lenőriztük szúrópróbaszerűen a gyártó vállalatnál, a nagyke­reskedelmi raktárban és a kis­kereskedelmi bolthálózatban vett­­mintáknak­­ a­ tartalmát. A minták tiszta tömege mind át­lagban, mind egyedileg meg­felelt az előírásoknak. A legki­sebb eltérés is . -belül.­ Volt' ' a NESTLÉ cég által, engedélye­zett maximálisan 3 százalékos tűrési határon. A szemmel ész­lelt kitöltési hiány nem tö­meghiány, mert a cég által szál­lított töltőanyag térfogatsúlya változó, az apróbb, szemcsés, porszerű nescafé nem tölti ki teljesen az üveget. Az új típusú üvegformára való átálláskor a Compack Vállalat nagyobb térfogatsúlyú kávét töltött az üvegekbe, ez okozhatta a panaszt tevő vá­sárlókban a hiány érzetét. A rendszeres ellenőrzést az inté­zet­­ továbbra is­ folytatja. A KERMI véleménye után kénytelenek­­ vagyunk , elhinni, hogy az­ előírt mennyiséget­­ megkapja a­ vásárló, aki ez esetben csupán optikai csaló­dásnak esett áldozatul. (­ r.) Kedd, 1034. január 3. Népességrobbanás A hatvanas években azzal ijesztgették az emberiséget, hogy a fejlődő országok nagy­arányú természetes szaporo­dásával nem tud lépést tarta­ni sem az élelmiszer-termelés, sem a munkaalkalmak terem­tése. Ily módon — ha a 2000. évre időzített bombát nem hatástalanítják — világkataszt­rófa fenyeget. A népesség gyors növekedését az okozta, hogy, főként a pusztító járványok megfékezésével, kevesebb em­ber halt meg, növekedett az át­lagos életkor. Minthogy egész­séges ivóvízzel, védőoltások­kal, elemi közegészségügyi rendszabályokkal még jóval több élet volna megmenthető, reménykedtek abban, hogy a fejlődő országok újabb győ­zelmet aratnak a halálon. A robbanás elkerüléséhez tehát egyetlen teendő van: a születé­sek erőteljes visszafogása. Azt is feltételezték, hogy miként annak idején Európában, a fej­lődő országok asszonyai is ráéb­rednek: nem kell tíz gy­erme­­ket szülniük, ha ötöt akarnak felnevelni. Ezt 1965-ben az ENSZ védnöksége alatt tartott belgrádi tudományos konfe­rencián állapították meg­. Néhány hely­en azonban a­­ szü­letésszabályozás korlátozás­­s­sá fajult, és nem önkéntes, ha­nem önkényes volt. A beavat­kozásokkal emberi jogokat sér­tettek meg. Igaz, hogy hosszadalmas, olykor hiábavaló erőfeszítés volt, írástudatlan, az elemi hi­giénés szabályokat nem isme­rő asszonyokat, férfiakat meg­tanítani a fogamzásgátlók al­kalmazására. Kivált a tablettá­kat szedték rendszertelenül a nők. Jónéhány ötletes egészség­­ügyi felvilágosító módszerrel valamelyes eredményt mégis elértek, amit türelemmel, las­sacskán tovább gyarapíthattak volna. Tömeges, gyors sikert azonban csak erőszakkal mu­tathattak fel. Így történhetett meg, hogy a páciens beleegye­zése nélkül olyan műtéteket vé­geztek férfiakon és nőkön, ami­vel nem szabályozták, hanem véglegesen korlátozták a szülé­seket, meddőséget idézve elő. Politikai és vallási visszahatá­sok, társadalmi megrázkódta­tások figyelmeztettek a mód­szer tarthatatlanságára: a pénzt és tudást, amellyel mind az egészségügyi, mind az élelm­ezésügyi világprogramo­kat és a nemzeti gazdasági ter­veket támogathatnák. FELESZMÉLÉS A hetvenes évek közepén már ráeszméltek, hogy a népes­ségrobbanást nem lehet pusz­tán születésszabályozással meg­állítani. 1974-ben tartotta meg az ENSZ az első kormányszin­tű népesedési világkonferen­ciát, amely egy akciótervet fo­gadott el. A világnépesedési akciótervben érvényesült a szocialista országok álláspont­ja, nevezetesen, hogy a népe­sedési folyamatok alakulására csak­­­ társadalmi-gazdasági fejlődéssel összhangban lehet hatást gyakorolni. Ezt bizonyí­totta Kuba, ahol az iskolázott­ságban elért csúcseredmény az egészségügyi ellátás fejlődése és az iparosodás vetett véget a túlnépesedésnek. A halandó­ság nagymértékben­­ csökkent és­ az egy-két gyermekes család vált tipikussá. Lehet, hogy idővel ott is kevesellni fogják az évi születéseket. A népi Kí­nában is hasonló folyamat ta­núi lehetünk. De ezek a kivé­telek. A mai prognózisok nem kü­lönböznek a­­ régiektől. 2000- ben Földünkön legalább hat­­milliárd emberre számíthatunk, annak ellenére, hogy a fejlődő országokban a halandóság to­vábbi visszaszorításának a tar­talékait nem aknázták ki. A népességrobbanás mégis lekerült a napirendről, más robbanások (lásd: olajár), más fenyegetések (helyi háborúk, hidegháború, nukleáris fegy­verkezés) elterelték róla a fi­gyelmet. A népesedés normális szintje kevesebb halálozással, és születéssel akkor alakulhatna ki, ha az ú­j gazdasági világ­rend érvényre juthatna. Ehelyett világválság dúl, ami­ számos fejlődő ország már el­ért eredményeit is megrabolja, fegyverkezésre­­pazarolják azt VILÁGKONFERENCIA 1984 nyarára az ENSZ Gaz­dasági és Társadalmi Tanácsa nemzetközi népesedési konfe­renciát hívott össze Mexikóvá­rosban. Az előkészítő tanács­kozások tárgya bizonyítja, hogy a szakemberek leteltek az egy­oldalúságról. Négy szakértői tanácskozáson vitatták meg a termelékenység és család, a népességm­egosztás, -vándorlás és fejlődés, a népesedés, erő­források, környezet és fejlődés," a halandóság és egészségpoli­­tika összefüggéseit. Most elő­ször tartottak, 1983 októberé­ben, európai népesedési konfe­renciát Szófiában, amelyen földrészünk demográfiai gond­jait is megvitatták. ..Felfedez­ték­ tehát, hogy Európa népe­sedési folyamatai is hozzájá­rulnak a változásokhoz. 1965-től 1974-ig évi 2 száza­lékkal növekedett a világ né­pessége, 1974—1983-ig 1,7 szá­zalékkal. A némileg kisebb növekedést az európai népesség fogyása és Kínának az iparo­sodó országokra emlékeztető kisebb termelékenysége adja. De így is földünk népessége évente 100 millióval gyarapo­dik, egy teljes Indiával, vagy a Szovjetunió, az Egy­esült Ál­lamok, Japán, Anglia és Fran­ciaország lakosságának az ösz­­szegével. Európában és a fej­lett ipari országokban 1970- ben egyszázalékos volt a ter­mészetes szaporodás, most fél százalékos és az ezredforduló­ra, amikorra a népességrobba­nást időzítették, zéró növeke­déssel számolhatunk. Svédor­szágban és néhány észak- és nyugat-európai államban el­terjedt a jelszó a házasulok körében ..egy gyerekét sem’.’­­ Ami ’ feltehetően a gazdasági válság és a háborús pánik reakciója. A fegyverek között nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem a csecsemősírás sem háborgatja a felborzolt idege­ket. Igaz, a családok kisebb gyermekvállalási kedve már régóta tartó irányzat a vén Európában. Egy másik európai gond­, a halandóság. Több or­szágban az utóbbi időben na­gyobb, mint volt,­másutt pedig alig kisebb. pálfordulás . A szemlélet fejlődése tehát, észlelhető A hatvanas évek, kö­zepére jellemző egyszerűsítés helyett tíz év elteltével ráesz­méltek, hogy mindenfajta nemzeti, népesedési program csak a társadalmi-gazdasági tervezés , részeként valósulhat meg. Ebben a szellemben foly­tak le 1983-ban az előkészítő tanácskozások is. A fe­l­ódő or­szágok túlnépesedése­­mellett pedig észreveszik, hogy a fej­­­lett ipari országok népessége alig növekszik, sőt fogy. Nem­csak Afrikát, Latin-Amerikát, Ázsiát látják, hanem Európát is. Mindezek ellenére, a több szempontú demográfiai elemzés­­ekből a világkonferencia ja­vaslattervezete — amelyet az ENSZ népesedési bizottsága 1984 januárjában készül meg­vitatni — elsősorban azt a kö­vetkeztetést vonja le, hogy a születésszabályozás módszereit hatékonyabban kell alkalmaz­ni. Ez bizony kettősség, ellent­mondás. Ha a születésszabályozás az eszköz, akkor mi a cél? A né­­pességfe­jlődés stabilizálása. Szakértők szerint ez gazdagabb eszköztárral is csak a jövő szá­zad közepére sikerülhet. A földnépesség változatlan nagy­ságának kialakulása úgy kép­zelhető el, hogy a fejlődő or­szágokban lassul, a fejlett ipa­ri államokban pedig gyorsul a népesség növekedése. Ám hogy milyen lehet az üteme e két­irányú mozgásnak, s melyik az a szint, amelyen megállapodik a népességszám itt is, ott is, még megválaszolatlan kérdés. Kovács Judit

Next