Magyar Nemzet, 1984. március (47. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
4 Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökletével szerdán ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, megjelent és felszólalt Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője és Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke is. A KISZ központi bizottsága Kovács Jenőnek, a KB titkárának szóbeli kiegészítése után előterjesztést vitatott meg és fogadott el a KISZ ideológiai munkájának javításával öszszefüggő feladatokról. Ezt követően a KISZ központi bizottsága Szórádi Sándor titkár előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az ifjúsági szövetség környezetvédelmi feladatairól szóló határozatot. Végezetül a központi bizottság személyi kérdésekben döntött. Kovács Jenőt érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt felmentette titkári tisztségéből, központi bizottsági, intéző bizottsági és titkársági tagsága alól. Emőd Pétert kooptálta a központi bizottság tagjai sorába és megválasztotta a központi bizottság titkárává, az intéző bizottság és a titkárság tagjává. A központi bizottság Barabás Miklóst — akit az Országos Béketanács főtitkárává választott — érdemei elismerése mellett felmentette a titkársági tagsága alól. Cservény Vilmost, a központi bizottság tagját megválasztotta a titkárság tagjává, és megbízta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkári teendőinek ellátásával. Bajtársi találkozó A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége bajtársi találkozót rendezett szerdán a Belügyminisztérium Művelődési Házában a szovjet hadseregben és a szovjetunióbeli partizánegységek kötelékében harcolt, valamint az antifasiszta iskolákat végzett tagjai számára. Ispánovits Márton, a MEASZ főtitkára üdvözölte a megjelenteket és megemlékezett az egykori eseményekről. Végh László, a MEASZ szovjet tagozatának elnöke ismertette a szövetség célkitűzéseit és a tagozat előtt álló feladatokat. A bajtársi találkozón jelen volt és felszólalt Vlagyimir Szergejevics Zotov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. A magyar és szovjet vasutasok munkaversenye A MÁV vezérigazgatóságán szerdán a szovjet és a magyar vasút képviselői közösen értékelték a záhonyi üzemigazgatóság és a szovjet határállomás kollektívái közötti nemzetközi munkaverseny tavalyi eredményeit. A két vasút által alapított vörös vándorzászlót ezúttal a szovjet vasutasok nyerték el. ..sM"magyar és szovjet vasuta-, scjjet dolgozóinak munkaversenyes éve segíti az, évről évre kirftkvő nemzetközi áruforgalom lebonyolítását. A verseny fő célkitűzése a külkereskedelmi áruszállítási tervek teljesítése, a vasúti kocsik és mozdonyok jobb kihasználása, a nemzetközi expresszvonatok menetrendszerűségének javítása, az önköltség csökkentése. A szerdai találkozón a két vasút képviselői megegyeztek abban, hogy a Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaverseny keretében többletvállalások teljesítésével még eredriményesebbgp^^fogpaki együttműködni. Kitüntetések Az Elnöki Tanács eredményes munkájuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából, Geréb Sándor rendőr ezredesnek a Szocialista Magyarországért Érdemrendet, Bálványi Ferenc rendőr ezredesnek a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta. A kitüntetéseket szerdán Horváth István belügyminiszter adta át. Az Elnöki Tanács Kemény Péternek, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kerületi bizottsága titkárának eredményes munkája elismeréseként, más munkaterületre kerülése alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Jassó Mihály, az MSZMP budapesti bizottságának titkára szerdán adta át. Az Elnöki Tanács Nagy Mihályné bv. ezredesnek — nyugállományba vonulása alkalmából — a büntetésvégrehajtási testületben kifejtett eredményes munkássága elismeréséül a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Mikkója Imre igazságügy-miniszter szerdán adta át. Elhunyt dr. Juhász Pál Az Egészségügyi Minisztérium és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem közös gyászjelentésben közölte, hogy dr. Juhász Pál egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pszichiátriai klinikájának igazgatója életének 68. évében, súlyos betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A neves professzor 1914 és 1967 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektora volt A Magyar Pszichiátriai Társaságnak megalakulása óta elnöke, az Ideggyógyászati Szemle felelős szerkesztője volt. Az NDK-beli és a francia neurológiai és pszichiátriai társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Tudományos tevékenysége kiterjedt a neurológia és a pszichiátria szinte valamennyi területére. Pályája utóbbi két évtizedében érdeklődésének előterében a neurózis és a szociálpszichiátria i ■kéritek álltak. Kutatásaival iskolát teremtett. Egyetemi tanárként orvosgenerációk sorát, oktatta, nevelte. Munkásságának gyümölcse kilenc könyv, több könyvrészlet és mintegy 160 közlemény is. Magyar Nemzet Tervezők és tudósok összefőadása a népgazdasági tervezőmunkában Az Országos Tervhivatal — a különböző társadalmi és érdekképviseleti szervek mellett — a Magyar Tudományos Akadémiával is közös munkaprogramot írt alá az 1986—1990 közötti évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásában való együttműködésre. Az MTA-val kötött megállapodás azt a célt szolgálja, hogy az Akadémia — mint az ország legfőbb tudományos szerve — segítse elő a VII. ötéves népgazdasági terv minél teljesebb tudományos és szakmai alátámasztását; elemző munkájával, javaslataival járuljon hozzá a terv gazdaságpolitikai irányvonalának tudományos megalapozásához. Az Akadémia részvétele a népgazdasági tervezőmunkában nem újkeletű. Tudományos testületeiben, valarszint intézeteiben rendelkezésre álló — és általa mozgósítható — szellemi kapacitásban rejlő erőt a kormányzati szervek nemcsak a közeli feladatok megtervezésében és megoldásában, hanem a hosszú távú, az ezredfordulóig terjedő tervkoncepció céljainak, feladatainak kimunkálásához is igénybe vették és veszik. Ezen a téren az Akadémia feladata, szerepe és felelőssége 1977-től jelentősen megnövekedett. A Minisztertanács felkérésére részt vett a hosszú távú tervezőmunkában. Ennek során is megvalósult a tudomány és a tervezés közötti dialógus, erősödött az állandó és intézményes kapcsolat. E hasznos és eredményes tevékenység elismerése több kormányzati és akadémiai fórumon, így az Akadémia közgyűlésén is kifejezésre jutott. A hosszú távú tervezés programjaival összhangban az Akadémia 8 teljes és 16 részprognózist, 1 összefoglaló és 8 részkoncepciót dolgozott ki részben önállóan, részben más szervekkel és intézményekkel közösen. Tudományos testületei felkérésre vitaüléseken zsűrizték a hosszú távú népgazdasági tervezőmunka keretében elkészült és rendelkezésre bocsátott 24 prognózist és 9 öszszefoglaló koncepciót, továbbá saját kezdeményezésből a részkoncepciók egy részét. Emellett az MTA elnöksége a tervezőmunka mindhárom munkaszakaszának lezárásakor — széles körű előkészítés után — megvitatta és véleményezte az addigi munkák összefoglaló dokumentumait, összességében az Akadémia tudományos testületei, intézményei érdemben .88 alkalommal készítettek, vitattak, bíráltak olyan tervezési dokumentumokat, amelyek a népgazdaság hosszú távú céljaival, a feladatok megoldása alternatív útjainak kijelölésével közvetlenül összefüggtek. A viták és az eszmecserék úgy értékelhetők, hogy mind a tervezőszervek és intézmények, mind a tudomány szempontjából hasznosak voltak. A tudós testületek észrevételei, javaslatai — a kiépült szoros kapcsolat alapján — már menetközben a tervezőszervek rendelkezésére álltak, amelyek azokat mérlegelték, így például az iparfejlesztésben a lehetséges „áttörési” pontok kimunkálásában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok perspektíváinak felvázolásában, a biológiai anyagok (biomassza) hasznosítási lehetőségeinek feltárásában és az ezzel kapcsolatos feladatok kijelölésében. Az MTA a hosszú távú népgazdasági tervei munkának kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, ezért az abban való részvétel mellett — a kormány felkérésére — külön előterjesztést készített és nyújtott be, amelyben A hoszszú távú társadalmi-gazdasági fejlődés fő irányairól című dokumentumot értékelte, és ajánlásokat fogalmazott meg a hosszú távú koncepció további formálásátó'' 7. Ezt az előterjesztést a Minisztertanács megvitatta és elfogadta. Az Akadémia ahogy fontos és megtisztelő feladatának tekintette az ezredfordulóig szóló hosszú távú társadalmigazdasági tervezőmunkában való közreműködést, ugyanúgy azon célok k munkálásában és megvalósításában való részvételt is, amelyek a magyar népgazdaság VII. ötéves tervében kerülnek megfogalmazásra. Az Akadémia közreműködése igen sokrétű, illetve felsorolása is terjedelmes lenne, így csak példákkal illusztrálható. A természetszerűleg akadémiai feladat, A tudományos kutatás fő irányai című részkoncepció kidolgozása mellett szerepet vállal A műszaki fejlesztéspolitikai koncepció előkészítésében, több műszaki-gazdasági koncepció formálásában. Intézetei önálló prognózisokat készítenek például a világgazdaság várható fejlődésének a termeléspolitikára ható követelményeiről; a népgazdaság 1986—s0. évek közötti fejlődésének fő kérdéseiről; részt vesznek a külgazdasági koncepció elkészítésében, a közgazdasági szabályozórendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásában. Természetesen azAkadémia tudományos testületei számos tervdokumentumot fognak megvitatni, véleményezni. A népgazdasági tervezés segítése mellett fontos feladatának tartotta és tartja az Akadémia, hogy kezdeményezze és vállalja a társadalom és a gazdaság szempontjából nagy jelenségű kérdések tudományoselvetését, és ezekre a körültekintő válaszadás megalapozását. E tevékenységi körében az elmúlt időszakban az Akadémia a kormány, valamint kormánybizottságok felkérésére vagy saját kezdeményezéséből elvégezte több — a társadalom és a gazdaság egészét vagy nagy részét érintő — problémakör feltárását, törekedve arra is, hogy megfelelően előkészített, részletesen kidolgozott és széles körben megvitatott javaslatokat terjesszen a döntésre érett kérdésekben a felső állami és társadalmi szervekhez. IFánszel Pál Magyar Tudornál) 'OS Akadémia A Magyar Wikid megkérdezte: Szereti-e a Werthert Kórodi András? Goethe regénye Az ifjú Werther szenvedései alapján írt Massenet-operát március 3-án és 5-én Mikó András rendezésében kettős szereposztásban mutatja be az opera az Erkel Színházban. A Werther címszereplője Kelen Péter, illetve Bándi János, karmesterre Kórodi András. Tőle kérdeztük : — Miért váratott magára 1892, a bécsi premier óta mostanáig a budapesti bemutató? — A műsorra tűzésben „ludasnak” érzem magam, mert évekkel ezelőtt az ostendei nemzetközi énekversenyen fiatal művészek előadásában részleteket hallottam a Wertherből. Nagyon megragadott a mű, és itthon azzal állítottam be Mihály András igazgatóhoz, mit szólna. h ha mi is eljátszanánk. Az erre alkalmas művészgárdával rendelkezünk. A mi repertoárunk a francia zene nagy vonulatait tekintve amúgy is szegényebb, mint az olasz és a német művekben. — Ezek szerint szereti ön a Werthert? — Megszerettem, és most, hogy dolgozunk rajta, egy sor olyan mesterfogást fedeztem föl a partitúrában, ami Ostendében nem derült ki. Ez a nagyon érzelmes, és mindig a cselekményt követő zenei szövet, számomra meglepő módon, magában rejti azt a kompozíciós elvet, amelyet Wagner műveiben vezérmotívumnak nevezünk. Vagyis van egy gondolat, egy helyzet, ami meghatározott zenei céllal szólal meg a zenekarban és a színpadon. Itt ez a zenei gondolat minden újabb megjelenésekor új arcot ölt, és az idilli családi boldogságtól a szétzilált, fölzaklatott érzelmi válságig az adott, motívum variálásával a sokféleségben egységet alkot. Egyébként azért is kedvelem a művet, mert rendkívül hálás és jól énekelhető. A női főszerepet szokatlan módon nem szoprán, hanem mezzohangra írta Massenet, és finom színpadi érzékkel a Goethénél olvasható hősökhöz kontrasztként hozzákomponált egy koloratúr szerepet, Sophiét is. A Goethe műveit, a Faustot, a Mignont, a Werfhert főképpen francia zeneszerzők írták operaszínpadra, itt a franciás szellem nem könnyíti-e el a német költő súlyos gondolatait? — Miután sokéves Faustkapcsolatom van, az az érzésem, hogy szerben Gounod nagyszerű, de a Goethe eszméitől csaknem független operájával, a Werther olyan elemekkel bővíti a művet, amelyek az operaszínpadin az eredeti tartalom jobb megértését szolgálják. Goethe iránt nagyon tiszteletreméltó volt Massenet, a lírai elemek dintő többsége teljes összhangban áll a Goethelevelek gondolataival és hangulatával. Olyan zenei megfogalmazásról beszélhetünk, amely kiérezteti Goethe soraiból a bennük lévő érzelmek gazdagságát. (gábor) Csütörtök, 1984. március 1. Száz éve született Novobátzky Károly Novobátzky Károly fizikus professzor születésének századik évfordulójára emlékezett tegnap a hazai tudósvilág. Délelőtt a Mező Imre úti temetőben levő sírját az MSZMP KB, az MTA, az ELTE és az ELFT képviselői koszorúzták meg. Délután tudományos emlékülést tartottak, ahol a fenti szervezetek képviselői emlékeztek a neves tudósra, tanárra. Tarján Imre megnyitóját követően Nagy Károly, Marx György és Lovas István akadémikusok, valamint Valkó Iván Péter, a tudományok doktora tartott előadást. A magyar fizika világháborúk előtti történetében szigetként emelkedik ,ki Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Zempléni Győző alakja. Az első iskolateremtő, maradandó hatású egyéniség Ortvay Rudolf volt, a két háború között neki köszönhette az indítást több nemzetközileg is jelentős magyar (köztük sok, külföldre szakadt) fizikus. Ortvay munkáját a második világháború után két nagy tanáregyéniség, Gombás Pál és Novobátzky Károly folytatta. Gombás Pál az anyagszerkezet. Novobátzky Károly a térelmélet területére terjesztette ki azt. Mint profeszszorok és iskolateremtő kutatók ők indították el a felszabadulást követő magyar fizikai kutatások lendületes fejlődését. Novobátzky Károlyhoz és iskolájához fűződik a magyar kvantumtérelméleti, részecskefizikai kutatások kibontakozása. Novobátzky Károly a budapesti Tudományegyetemen szerzett matematika—fizika szakos tanári oklevelet. Hallgató korában az EötvösKollégium tagja volt. A századfordulón volt egyetemi hallgató, amikor a modern fizika megszületett. Klupathy professzor szemináriumán egyszer jelentkezett, hogy szívesen ismertetné Max Planck hőmérsékleti sugárzást kvantumhipotézissel értelmező tanulmányát. A professzor elutasította a gyanús hipotézis bemutatását. Novobátzky Károly tanult Eötvös Lorándnál, de az Eötvös-epigonok konzervativizmusa nyomasztotta. • Inkább átjárt a Műegyetemre, hogy ott Kőnig Gyula praktikusabb matematikáját és Zemplén Győzőnek az elektromágneses erőtér elméletét bemutató előadását" hallgassa. A kutatói lendületet korán félbeszakította a történelem. Máramarosszigetre nevezték ki gimnáziumi tanárnak, majd az olasz frontra ütegparancsnoknak. (Groteszk irónia, hogy az első világháborús frontszolgálatot élete szép szakaszaként tartotta számon: messze voltak a felettesek. Azért azok is megtudták ma már legendás hírű cselekedetét, a külön tisztikonyha feloszlatását, és meg is rótták érte.) A háború után, 1919-ben a budapesti Kölcsey Gimnáziumba került. Az itt eltöltött 25 évre mindig szívesen emlékezett vissza. Fizikát tanított és szerette azt tenni. Az osztálykönyvet mindig utólag írta be — a szünetben —, hogy az óra 50 percéből semmi ne veszszen kárba. Élményszerűen mutatta be a newtoni dinamikát, amikor még inkább az erők egyensúlya volt a divat. A tantestület jó és a diákok által szeretett tanárként tartotta számon. Tanítványai közül többen ma egyetemi professzorok. De az iskolának nem volt tudomása róla, hogy Novobátzky tanár úrnak a harmincas években a tanulmányai kezdtek megjelenni a Zeitschrift für Physikben. Ez volt a modern fizika hősi évtizedeinek avantgarde folyóirata. Novobátzky Károly rendteremtő, szintézisalkotó tudóstípus. Egyetemi éveinek nagy élményeia Maxwell-féle elektromos mező. Planck kvantum■ hipotézise után hamar következett az einsteini, relativitás-i elmélet, majd a heisenbergi kvantummechanika. Ortvay Rudolf adta az egyetemi szemináriumokra bejáró gimnáziumi tanár kezébe a könyvtárkulcsot, ő biztatta, hogy tartson előadást a relativitás- elméletről, amelynek legjobb hazai szakértőjeként és terjesztőjeként tartották számon az egyetemen is. Novobátzky Károlyt elbűvölte az einsteini allkotás absztrakt szépsége, amely a gravitációt (az Eötvös Lorándot annyira foglalkoztató egyesetemes erőt) a geometriai tér megnyilvánulásaként magyarázta meg. Ehhez a térelmélethez képest már szürkének hatott a , Faraday— Maxwell-féle elektromágneses mező képe. Novobátzky Károly első tanulmányában, a gravitáció és elektromágnesesség egyesített geometriai elméletének megalkotására tett kísérletet. Olyanokkal osztozott ebben a törekvésében, mint Einstein, Schrödinger, Weyl, Lánczos. A végtelen szabadsági fokú mező és a kvantummechanika viszonya volt a másik nagy kihívás. Az elektromágneses mező önállószabadsági fokait tisztán elkülönítve tárgyaló kvantumelméleti tanulmánya nyerte el a legrangosabb nemzetközi elismerést, ez az írás lett a Coulomb-mérték alapműve. A felszabadulás után nem lehetett kétséges, hogy Ortvay Rudolf megürült elméleti fizikai tanszékére Novobátzky Károly tanár urat kell m meghívni pedig a Kölcsey Gimnázium fizikatanárának még egyetemi doktorátusa sem volt. Az új munkahelyen bontakozott ki igazán rendkívüli tanári tehetsége. Sok professzor egyetlen tárgyat szeret tanítani évről évre. Novobátzky professzor magára vállalta a fizika összes fejezetének elméleti tanítását. A rutin kényelménél fontosabb volt számára, hogy hallgatóit megismerje, hogy éveken át figyelemmel kísérhesse és tanácsaival bátoríthassa önálló kutatóvá érésüket. Személyes érdeklődése abban tükröződött, hogy az elektrodinamika és relativitáselmélet egyetemi tankönyveit írta meg, amelyeket ma egy emberöltő múltán sem szárnyalhatunk túl. Az elektromos mező, a geometriai tér és a kvantummozgás logikai egységbe foglalása (ha szükséges a határok tisztázása) foglalkoztatta étel. ..véget tudnak töprengéseiről. Csak, ha nem volt elég anyag az általa szerkesztett folyóirat új számához, vagy ha tanulmányt kértek tőle egy ünnepi számba, akkor emelt ki egyet-egyet az íróasztalában (a korábban Eötvös Loránd által használt hatalmas asztalban) őrzött számításai közül. Puritán volt és szigorú, önmagához is. Nem használta a szolgálati kocsit. Nem szerette, ha beosztottja fizetésére panaszkodik, vagy tanítási idő alatt kér szabadságot. Nem becsülte a kritikát, az eredeti gondolatok érdekelték. Élete nyolcadik évtizedében kíváncsian érdeklődött a kibontakozó kvarkelméletről és szurkolt sikerének. Többletértékként tartotta nyilván, ha egy gondolat új volt és szokatlan. Professzori működésére a világos logika volt a legjellemzőbb. A tábla bal felső sarkában kezdte az apró betűs bevezetést. Ahogy követték egymást az egyenes sorok, esztétikai szépséggel bontakozott ki az előadási óra tartalma. Szerette, ha a legérdeklődőbb hallgatók, tanársegédek óra után bejöttek szobájába. „Ha egyvalaki megértette az óra teljes szépségét, megérte a fáradságot” — mondta. Talán másként hangzik, mint egyes, ma divatos pedagógiai szólamok. De e szavak jelzik a kitűnő, friss tehetségek és a fiatalság iránt érzett tiszteletét. Számára a kreativitásra nevelés nem jelszó volt, hanem életcél. Fontosabbak voltak számára tanítványainak eredményei. Ezért örült, hogy fizikus. Ezért tudott jó tanítványokat nevelni. Ma a magyar elméleti fizikusok újabb eredményeit (..budapesti kvarkzsák”, „nemlineáris terek”, „korai univerzum") becsülik és alkalmazzák Moszkvában éppúgy, mint Kaliforniában. Talán soha nem volt olyan jó a magyar fizikusok híre a nagyvilágban, mint manapság. És e fizikusok közül igen sokan Novobátzky Károly követőinek vallhatják magukat egyenes ágon. Ahogy a kiváló princetoni professzor megfogalmazta: ,,A tanítványaid a Te halhatatlanságod!” Mary György