Magyar Nemzet, 1984. április (47. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
Színesebb kínálattal A kiskereskedői foglalkozásról mindenkinek van valamilyen véleménye. A többség azt mondja: jó, hogy vannak, hiszen a „maszek” rendszerint kedves, udvarias, köszön a vevőjének. Jólesik bemenni az általában tiszta, rendezett kis üzletekbe, sválogatni, kérdezgetés anélkül, hogy éreztetnék: szívességet tesznek a vevőnek. Sok olyan holmit találunk meg náluk, amit a legnagyobb állami üzletekben is hiába keresünk. De mindennek ára van. A magánkereskedő általában nem adja olcsón a portékát. A friss, kemencemeleg házikenyeret, a játéküzletek pultjairól hiányzó kisautókat, a butikok egyedi darabjait meg kell fizetni. Ez eddig természetes. Csak akkor váltja fel „az árukínálat színesítése és a választékbővítés, a mindig a vevő rendelkezésére állás” felett érzett örömöt a felháborodás, ha a butikbeli egyedi darabról kiderül, hogy silány holmi, ha azért kaphatjuk meg tetemes felárral a kapós játékot, mert az ötletes boltos felvásárolta az állami üzleteknek szánt kevéske készletet, amikor az árucikk értéke — legyen az bármilyen keresett és hiányt pótló is — nincs arányban az árával. .. Azt a képet, amely a közvéleményben róluk kialakult, ismerik ők maguk is. A Kiskereskedők Országos Szervezetének holnap kezdődő országos választmányi ülésén ezek a témák hangsúlyosan szerepelnek. A kiskereskedők legutóbbi küldöttközgyűlése óta végzett számvetés kemény, kritikus megállapításokat tartalmaz.társadalmunk oly mértékben togan.Ja, ismeri el egy-egy réteg, adott esetben szakma tevékenységet, amennyi hasznot jelent tevékenysége a munkamegosztásban. A kiskereskedelem — úgy tűnik — most kerül a „helyére” a társadalmi ranglistán. Az utóbbi időben a gazdasági és társadalmi szervezetekkel, sőt az államigazgatási szervekkel való kapcsolattartásuk lényeges tartalmi változást tükröz. A KISOSZ képviselője ma már résztvevője a magánkereskedőket érintő kérdések vitájának, bevonják a döntések előkészítésébe is. A kapcsolatrendszer tartalmi változását tükrözi az a tény, hogy ma már a megfelelő feltételek fennállása esetén minden magyar állampolgárnak joga van magánkereskedői tevékenység folytatására. Egyre több oumon foglalkoznak munkájukkal, elismerve mindazt, ami jó és hasznos, bírálva viszont azokat a viszszásságokat, amelyek nem vetnek jó fényt e szakmára, s a szakmában becsületesen dolgozó többségre. A magánüzletek számának gyarapodásától azt vártuk, hogy bővül a kereskedemi hálózat, színesedik a kínálat. E reményeinkben nem csalódtunk. Az árubeszerzés, az árak alakítása, a minőségvédelem azonban a magánkereskedőknél nem egyértelműen dicsérhető. A kereskedelmi felügyelőségek a közelmúltban összegezett vizsgálata és egyéb hatóságok tapasztalatai azt mutatják, hogy tájékozatlanságból, gondatlanságból, olykor szándékosságból sem ritka eset az árképzésre vonatkozó előírások megszegése. A közvélemény elítéli, a hivatalos rendelkezések tiltják az állami és szövetkezeti kiskereskedelemből való áruvásárlást , mégis egyre több esetben fordul elő. S a hamis termékjelzésekkel kínált árucikkek, a bizonytalan eredetű külföldi holmikkal való manipulálás azt jelzi: még mindig nem talált kellő megértésre a figyelmeztető szó, hogy jó néhányan csak a gyors haszonszerzésre törekednek. A KISOSZ nem egy-egy boltos, hanem valamennyi magánkereskedő érdekképviseleti szerve. Kötelessége tehát olyan hatékony eszközöket alkalmazni, amelyekkel — ha szükséges, egyes emberekkel szemben — érvényt szerez a többség érdekének. Kereskedni ma nem könnyű. Az üzletek növekvő száma és a rendelkezésre álló áru mennyisége között több szakmában nincs harmónia. Magyarországon a kiskereskedelmi forgalomból közel négy százalék a magánkereskedelem részesedése. A „maszekok” természetes törekvése, hogy olyan árucikkekkel csalogassák boltjaikba a vevőket, amelyek kapósak, divatosak, amelyekért érdemes benyitni hozzájuk. Hogy honnan szerzik be az ilyen árut — az már korántsem ennyire egyszerű kérdés. Joggal remélikvárják, hogy a nagykereskedelem ugyanúgy szolgálja ki őket, mint „állami” társaikat. Azt viszont mi várjuk tőlük, hogy kereskedelemszervező tevékenységükkel ők se tétlenkedjenek, ne ölbe tett kézzel várják, érkezik-e szállítmány, vagy sem, hanem kutassák fel az eladókat. Keressék meg a vállalkozó szellemű kisiparosokat, mérjék fel vevőkörük igényeit, s amit sokan keresnek, csináltassák meg, készíttessék el — s akkor nem kell az áruellátás nehézségein siránkozni. S hogy ez mennyire nem lehetetlen, arra jó példa: a KISOSZ és a KIOSZ együttműködési megállapodást írt alá. A szervezett kapcsolattartás eredményesnek bizonyult: tavaly tizenegy megyében találtak érdeklődő partnereket, s rendeztek közös árubemutatókat kisiparosok és kiskereskedők. Ez idén Budapesten és Csongrád megyében hasonló eseményre kerül sor , mindkét fél okulására és hasznára. Hiszen ha az iparosok tudják, mit lehetne jó áron eladni, a kereskedők pedig megtalálhatják szállítóikat, az mindkettőjüknek megélhetést, hasznot jelent. A vásárlóknak pedig azt, hogy több termék közül választhatnak, s hogy reális áron juthatnak a különböző cikkekhez. Rácz Judit .- ’ . / . -■ II . • Magyar Nemzet ................... .......................... 1 ■" ........... 1 1 .""iifi., i ■" ii ■ —-----------------------------■ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA / TIT A mediterrán térségben maradnak az amerikai hadihajók Arafat ismét találkozott az egyiptomi elnökkel A külpolitikai helyzet A LIBANONI négyhatalmi erők kötelékében befejezi részvételét az Egyesült Államok. A Fehér Ház bejelentése szerint Reagan elnök az amerikai kongresszushoz küldött jelentésében azt fejtegette, hogy a katonai jelenlét nem a megfelelő eszköz a célok elérésére. A tizenöt hadihajó és az ezernyolcszáz tengerészgyalogos mindazonáltal továbbra is a Földközi-tenger térségében marad. Reagan azt is közölte, hogy döntése nem függ össze a helyzet alakulásával, és azt ígérte: „Az Egyesült Államok nem hagyja magára Libanont.” Az elnök azt bizonygatta, hogy Washington továbbra is elkötelezett az ország szuverenitása iránt, s szorgalmazta az összes külföldi erő kivonását. A hírügynökségek emlékeztetnek rá, hogy az első amerikai egységek 1982 szeptemberében érkeztek Libanonba, és a bejrúti nemzetközi repülőtér környékén foglalták el állásaikat. Tavaly októberben az ellenállás robbantásos akciót hajtott végre az amerikaiak bejrúti körlete ellen, s kétszáznegyvenegyen meghaltak. Idén februárban a bejrúti partoknál cirkáló hadihajókra vonták vissza a tengerészgyalogosokat. A UPI adatai szerint az amerikai csapatkontingens kétszázhatvannégy katonája vesztette életét Libanonban. Mint Washingtonban jelezték, a bejrúti amerikai nagykövetség védelmére száz tengerészgyalogos marad ott, s korlátozott számban katonai személyzet segédkezik a kormányerők kiképzésében. Befejeződött közben az 1250 fős francia katonai egység kivonása is. A négyhatalmi erőknek ez a köteléke jóval a brit, az olasz és az amerikai csapatok után hagyta el a fővárost. A KÖZÖS PIAC mezőgazdasági miniszterei hosszú tárgyalások után véglegesen megállapodtak az új idényre szavatolt agrárárakról és a kiadások csökkentését szorgalmazó reformintézkedésekről. Az egyezményről a tanácskozáson elnöklő Michel Rocard számolt be szombaton. A garantált árakat a termények többségénél egy százalékkal csökkentették. Az egyezség — mutatnak rá a megfigyelők — alapvető fordulatot jelent az EGK történetében, mert a korlátlan teljas áldások rendszerét olyan szabályozásokkal váltják fel, amelyben a fölöstej ad. előidéző termékeknél a rögzített ár csak bizonyos termelési szintig érvényes, azon túl nem. Közös nevezőre tudtak jutni a tejtermelés korlátozásában is, és az EGK számára ez nagy fontosságú, hiszen a legutóbbi csúcsértekezlet éppen azért fulladt kudarcba, mert erről a kérdésről elhúzódott a vita. Írország vétót helyezett kilátásba, ha a többiek nem fogadják el igényét tejtermelésének évi ötszázalékos növelésére, a visszafogás helyett. Ezt azzal indokolta, hogy ez az ágazat nagy részarányt képvisel a gazdaságban. A tagországok végül is hozzájárultak ahhoz, hogy Dublin emelje a termelést. A másik kilenc tagállamra viszont öt-nyolc százalékos csökkentés érvényes. A megállapodás várható költsége azonban a számítások szerint meghaladja a költségvetésben rendelkezésre álló összeget, s a többlet előteremtéséről a kormányoknak kell majd gondoskodniuk valamilyen módon. Ehhez azonban az szükséges, hogy megegyezzenek Nagy-Britannia visszatérítési követeléseiről is, máskülönben aligha tölthetik fel egységesen a közös forrásokat. A bejrúti kabinet befejezetnek tekinti a négyhatalmi erő küldetését Washingtonból jelenti a UPI és az AFP. Ronald Reagan amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok befejezi részvételét a gyakorlatilag már feloszlott libanoni négyhatalmi erők kötelékében. A Fehér Ház helyettes szóvivőjének washingtoni bejelentése szerint Reagan az amerikai kongresszushoz címzett jelentésében azzal indokolta a döntést, hogy „az amerikai részvétel többé nem szükséges, illetve nem a megfelelő eszköz” az amerikai célok elérésére. A tizenöt amerikaihadihajó és az 1800 tengerészgyalogos ugyanakkor továbbra is a Földközi-tenger térségében marad, és a 6. amerikai flotta kötelékében teljesít majd szolgálatot. Reagan azt is közölte, hogy döntése nem függ össze a libanoni helyzet alakulásával, és azt ígérte, hogy „az Egyesült Államok nem hagyja magára Libanont”. Az amerikai elnök azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is „elkötelezett” Libanon szuverenitása iránt, és szorgalmazta, hogy az összes külföldi erő vonuljon ki onnan. Az első amerikai tengerészgyalogos egységek 1982 szeptemberében szálltak partra Libanonban, és a bejrúti nemzetközi repülőtér környékén foglalták el állásaikat. Tavaly október 23-án a libanoni ellenállás nagyszabású robbantásos akciót hajtott végre az amerikai katonák bejrúti körlete ellen; 241-en meghaltak. Idén február közepén a bejrúti partoknál cirkáló hadihajóra csoportosították át a tengerészgyalogosokat. A UPI adata szerint a békefenntartónak nevezett amerikai csapatkontingens 264 katonája vesztette életét Libanonban. A tervezettnél korábban, már pénteken befejeződött a Bejrútban állomásozó 1250 főnyi francia katonai egység kivonása. A nyugati négyhatalmi erők kötelékébe tartozott francia kontingens utolsóként, jóval a brit, az olasz és az amerikai egységek után hagyta el a libanoni fővárost. Charles Hernu francia hadügy- és Claude Cheysson külügyminiszter szombaton Bejrútba érkezett, hogy jelen legyen a négyhatalmi erők kötelékéhez tartozó francia katonák utolsó csoportjának búcsúztatásán. A két minisztert röviddel megérkezésük után fogadta Amin Gemajel libanoni államfő, majd a kikötőbe mentek, ahonnan rövid ünnepség után hazaindult a Clemenceau repülőgépanyahajó, fedélzetén a francia katonákkal. Ugyancsak szombaton az olasz kormány utasításának eleget téve elhagyta a libanoni partokat az olasz flotta három hadihajója, amely Bejrút közelében cirkált. Elie Szalem libanoni külügyminiszter szombat délelőttlevelet juttatott el Franciaország, Olaszország, Anglia és az Egyesült Államok bejrúti diplomáciai képviselőjéhez. A levélben a libanoni kormány befejezettnek nyilvánítja a négyhatalmi erő küldetését és köszönetét fejezi ki tevékenységéért. Miközben Bejrútból teljes nyugalomról érkeztek jelentések, a megszállt Dél-Libanonban is folytatódtak az izraeli terror ellen tiltakozó sztrájkok, megmozdulások. A mohamedán vallási és politikai vezetők sürgős kezdeményezéseket követelnek a bejrúti kormánytól az izraeli bekebelezési tervek meghiúsítására. A megszállók teljesen elszigetelték Dél-Libanont az ország többi részétől. Mubarak megbeszélése a PFSZ vezetőjével Kairóból jelenti az MTI. Az egyiptomi elnök külpolitikai főtanácsadója, Oszama El- Baz, Kairóban bejelentette, hogy Hoszni Mubarak államfő megbeszélést folytatott Jasszer Aráláttál Conakryban, és — az iráni—iraki háború ügyében — üzenetet küldött Indira Gandhi indiai miniszterelnöknek. • Mubarak, aki szombaton tért vissza a guineai fővárosból, Ahmed Sekou Touré elnök temetésen vett részt. Ebből az alkatomból tanácskozott a PFSZ elnökével. Arafat december 22-én járt Kairóban, s Egyiptom sokat fáradozott azon, hilfey Jr irzlánia a palesztin szervezettel kbzon álláspontot alakítson ki, majd pedig— bevonva Izraelt — folytatódjanak a tárgyalások a palesztin úgynevezett önkormányzatról. Az Egyiptom sugalmazta tárgyalások Husszein király és Arafat között valóban megkezdődtek, de nem jártak sikerrel, így Egyiptomnak az a kísérlete, hogy az autonómia-tárgyalásokkal hidat verjen a Camp Dávid miatt eltávolodott arab közösséghez, egyelőre úgyszintén sikertelen maradt. Oszama El-Baz szerint Mubarak és Arafat tanácskozásain az emigráns palesztin parlament, a palesztinai Nemzeti Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról is szó volt. Mubarak Conakryban tanácskozott — El Baz szerint — George Bush amerikai alelnökkel is. Ezen a tárgyaláson — mint mondotta — Libanonról, Irán és Irak háborújáról, illetve „a közel-keleti békerendezés folyamatának felélesztéséről”volt szó. Oszama El-Baz bejelentette, hogy Mubarak az indiai kormányfőhöz intézett üzenetében az el nem kötelezett országok közelépését sürgette az iráni—iraki ellenségeskedések megszüntetése érdekében. Mint a Reuter jelentette, az amerikai szenátus egyik bizottsága pénteken megszavazta azt a javaslatot, amely az 1985-ös pénzügyi évre 815 millió dolláros segélyt irányoz elő Egyiptom számára, vagyis 65 millióval többet, mint amenynyit Reagan elnök eredetileg kért. A bizottság a döntését megelőzően megszavazta azt is, hogy az Izrael számára nyújtandó amerikai segély összegét az elnök javaslatához képest 350 millió dollárral növeljék, így az összesen 1,2 milliárd dollárt tenne ki. Ugyancsak növekszik az Egyesült Államok másik közelkeleti szövetségesének, Szudánnak szánt katonai szállítások összege az idén október 1-én kezdődő 1985-ös pénzügyi évben. A tervek szerint a jelenlegi 45 millió dolláros katonai segélyt 65 millióra emelik. A Biztonsági Tanács megvizsgálta Irak )s Irán kapcsolatait New Yorkból jelenti a TASZSZ. New Yorkban ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s megvizsgálta az „Irak és Irán közötti kapcsolatok helyzetét”. A testület tagjai tudomásul vették az ENSZ- főtitkár által megbízott szakemberek jelentését, akiknek az volt a feladatuk, hogy megvizsgálják a vegyi fegyverek Iránban történt alkalmazásáról szóló állítások valódiságát. Javier Arias Stella, a Biztonsági Tanács elnöke nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy szigorúan tiszteletben kell tartani az 1925-ös genfi jegyzőkönyvben foglaltakat. Ez a dokumentum megtiltja a fojtó, mérgező, illetve más, hasonló jellegű gázok, valamint bakteorológiai eszközök katonai alkalmazását. A nyilatkozat tűzszünetre és az iráni—iraki konfliktus békés rendezésére való nyomatékos felszólítást, tartalmaz. Az AP jelentése szerint az iraki haditengerészet parancsnoka kijelentette, hogy az iraki erők fenntartják Irán legfontosabb olajkikötője, a Harg-sziget blokádját s figyelmeztette a külföldi hajókat, hogy ne közelítsék meg a szigetet. Londonban a brit hadügyminisztérium szóvivője szombaton megerősítette, hogy négy aknaszedő hajót indított a Hormuzi-szoros felé arra az esetre, ha Irán beváltaná korábbi fenyegetéseit s lezárná a stratégiai jelentőségű víziutat. Irak és a Koreai NDK elhatározta, hogy felújítják diplomáciai kapcsolatukat — jelentette be szombaton Szaddam Husszein iraki elnök a francia Le Figaro lapnak adott nyilatkozatában. Az iraki elnök élesen bírálta az Egyesült Államok közép-keleti politikáját, amiért Washington mérgesgáz bevetésével vádolja Irakot. Tihaknmsak franciaországban az ipar átszervezése ellen Párizsból jelenti az MTI. Szenvedélyes hangulatú tüntetések zajlottak le pénteken egész napon át Franciaország több városában, elsősorban Lotharingiában, a kormánynak az ipari átszervezés kérdésében hozott döntése ellen, amely a kohászatban a termelés csökkentését és 20 000 munkahely megszüntetését irányozza elő a következő