Magyar Nemzet, 1984. június (47. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
2 $pany»lor«i»sb«n «i«k iautasitják Lun« bíráló kijel**ntés«*it Madridból jelenti az MTI. A csütörtöki spanyol újságok éles hangú kommentárokban utasították vissza Joseph Luns leköszönő NATO-főtitkár Spanyolországot bíráló kijelentését. Luns az észak-atlanti szerződés külügyminisztereinek washingtoni tanácskozásán egyebek között ,,a diktatórikus rendszerek sajátosságának" nevezte a Spanyolország NATO- tagságról tervezett népszavazást. A madridi kormány szóvivője nyilatkozatában leszögezte, hogy a tervezett népszavazás Spanyolország kizárólagos belügye. Visszautasította a külső nyomást, s a ..spanyol nép önérzetét sértő összes felelőtlen kijelentést”. Guillermo Galeote, a Spanyol Szocialista Munkáspárt Végrehajtó Bizottságának titkára kifejtette azt a véleményét, hogy a referendum nagy meglepetést okozhat Washington számára. Gerardo Iglesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. Luns megállapítását ízléstelen provokációnak a spanyol belügyekbe való durva beavatkozásnak minősítette. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a spanyolok nagy többsége ellenzi az ország NATO-tagságát. A El Pais című lap szerint „ilyen helyzetben nem lehet azt várni, hogy Moszkva viszszatérjen a tárgyalóasztalhoz". Határozaderreel a BT elölt az Arab-öbölben kialakult feszültség csökkentésére Hírügynökségi jelentések szerint szerdán újabb hajó semmisült meg az Arab-(Perzsa)-öbölben. Az INA hivatalos iraki hírügynökségre hivatkozva több nyugati hírszolgálati iroda is azt jelentette, hogy az iráni Harg-sziget olajkikötőjétől délre szerdán iraki repülőgépek „közvetlen és pontos találattal nagy tengeri célpontot semmisítettek meg”. A bagdadi közlésből nem derült ki, hogy a hajó milyen zászló alatt futott, és azt sem tudni, hogy kereskedelmi vagy hadihajóról van-e szó. Az iraki gépek sértetlenül visszatértek bázisukra. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az el nem kötelezett országok határozattervezetet készítettek elő, amely elítéli a kereskedelmi hajók elleni támadásokat az öbölben, és követeli, hogy azonnal szüntessék be az ilyesféle akciókat — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség New Yorkból. A tervezet megerősíti a szabad hajózás jogát a nemzetközi vizeken és hangsúlyozza, hogy mindenképpen tiszteletben kell tartani a konfliktusban nem érintett országok területi sérthetetlenségét. A határozat szerzői azt javasolják a Biztonsági Tanácsnak, hogy amennyiben az érintett felek nem hajtják végre a testület ide vonatkozó határozatát, akkor vizsgálja meg hogy milyen hatékony, a helyzet súlyosságának megfelelő lépéseket lehetne tenni. Amerikai katonai küldöttség tartózkodik Kuvaitban, hogy az ország vezetőivel amerikai fegyverek eladásáról tárgyaljon — közölték csütörtökön kuvaiti katonai források. Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy Kuvait Szaúd-Arábiához hasonlóan Stinger típusú kézi légvédelmi rakétákhoz szeretne jutni. A libanoni kormány négypontos programja Bejrútból jelenti az MTI. Rasid Karami, az egy hónapja megalakult libanoni nemzeti egységkormány miniszterelnöke csütörtökön kilenc hónapra szóló rendkívüli hatalmat kért a szigorú biztonsági intézkedések közepette ülésező parlamenttől a polgárháborús konfliktus rendezésére. Elsődleges feladatként a közbiztonság megszilárdítását, a fegyvernyugvás állandósítását jelölte meg, mert ez — mint rámutatott — egyaránt elengedhetetlen feltétele az időszerű problémák megoldásának és a nélkülözhetetlen politikai reformok előkészítésének. A négy pontban összefoglalt kormányprogram előirányozza az ország egész területének felszabadítását, a biztonság és az állami szuverenitás maradéktalan helyreállítását, a szociális, a gazdasági és az újjáépítési feladatok teljesítését, a nemzeti megbékélést szolgáló politikai reformok bevezetését. Katami hangsúlyozta, hogy kormánya teljes mértékben vállalja a felelősséget az Izraellel kötött tavalyi különmegállapodás érvénytelesítéséért, és a Biztonsági Tanács határozataival összhangban követeli a megszállt Dél-Libanon teljes kiürítését, a nemzeti szuverenitás helyreállítását. A parlament a jövő hét elején kezdi meg a vitát a kormány programnyilatkozatáról és majd csak azt követően kerül sor a bizalmi szavazásra. Minthogy a jelenleg 90 tagú nemzetgyűlés 47 tagja már előzetesen, írásban bizalmat szavazott az új kormánynak, a kabinet törvényes beiktatása akkor sem ütközne elháríthatatlan akadályba, ha a biztonsági helyzet nem tenné lehetővé az ülésszak folytatását. Az iráni diplomácia vetítéje befejezte szófiai látogatását Szófiából jelenti az MTI. Hivatalos látogatását befejezve szerdán elutazott Szófiából Ali Akbar Velajati, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere. Az iráni vendég megbeszéléseket folytatott Petr Mladenov bolgár külügyminiszterrel és fogadta őt Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Az iráni diplomácia vezetője elutazása előtt, adott nyilatkozatában kedvezően értékelte látogatásának eredményeit és sikeresnek minősítette a bolgár —iráni gazdasági együttműködést. Az e területen kiépített kapcsolatok közül kiemelte az iráni olajszállítások, valamint a bolgár mezőgazdasági termékszállítások jelentőségét, s méltatta annak fontosságát, hogy bolgár szakemberek segítsegítségével mezőgazdasági és ipari létesítmények épülnek Iránban. Az első próbálkozón a brit szénhivatal és a sztrájkolók egyezkedésére Londonból jelenti az MTI. Csütörtökön megtartotta első nem hivatalos tárgyalását a brit országos szénhivatal és a sztrájkoló bányászszakszervezet küldöttsége. A találkozó színhelyét titokban tartották. Arthur Scargill, a szakszervezet elnöke megjelent, Jon McGregor, a szénhivatal elnöke azonban nem. A hivatal közlése szerint a legközelebbi tárgyalási fordulót „amint csak lehet”, megtartják. Peter Heathfield, a szakszervezet főtitkára kijelentette, hogy, derűlátó, bár tisztában van vele, hogy a megegyezésig még nagyon hosszú az út. Függetlenül a két szemben álló fél egyezkedésétől, az Orgreave-i kokszolónál — Sheffield közelében — folytatódtak a harmadik napja tartó összecsapások a bányászsztrájkőrség és a rendőrség között. Tíz sztrákőrt — akik megpróbálták megakadályozni a koksszal megrakott teherautók távozását az üzemből — a rendőrség letartóztatott. Később a sztrájkőrök elvonultak a helyszínről. M:'Un Vomot Igenjé vel t›-A#őlilás› a stockholmi értekezleten Varsóból jelenti az MTI. Stockholmban eddig azért nem sikerült áttérnie a konkrétabb tárgyalásokra, mert az Egyesült Államok és a NATO- országok, nem akarnak megegyezést.” ehelyett, egyoldalú előnyökre törekednek — jelentette ki szerdai felszólalásában Wlodzimierz Konarski nagykövet, Lengyelország képviselője. A csütörtöki varsói lapok tudósítása szerint Konarski megállapította, hogy a NATO- államok által javasolt szűkkörű, tisztán technikai jellegű katonai intézkedések nem segítenék elő az európai helyzet lényeges javulását. A technikai jellegű katonai intézkedéseket átfogóbb politikai lépésekkel kell párosítani. A különböző javaslatokban ez a közös elem, s ez lehetne a konferencia további munkájának alapja — húzta alá a lengyel képviselő. Taláros fogadtatás köszönti Reagant Írországban Londonból jelenti az MTI. Választási kampánya részeként ma , írói szagba — „ősei földjére” — , érkezik Ronald Reagan amerikai elnök. Fogadtatását, lépéseit, 43 millió ember fogja figyelni otthon — ennyi azoknak az amerikaiaknak a száma, akiknek az elődei ír származásúak voltak. A néhai John Kennedy 1963-as írországi utazására azonban most ez az út kevés amerikait fog emlékeztetni — vélik Londonban. Reagan tüntetőkkel és ellenszenvvel fogja magát szembetalálni, s a vele szemben állók koalíciójából nem hiányzik az ír római katolikus egyház sem. Közép-Amerikában sok ír pap tevékenykedik és azonosul — a Financial Times kifejezésével élve — ,,a felszabadítási teológiával”. Dr. Eamon Casey püspök, a dublini érseki cím várományosa annak idején részt vett a ,,halálbrigádok” által megölt Oscar Romero San Salvador-i érsek temetésén, és szemtanúja volt annak, amint a gyilkosok megtámadták a temetési misén egybegyűlt tömeget is. Casey püspök most egyike lesz azoknak, akik távolmaradnak Reagan galwayi látogatásától és a ceremóniától, amelynek keretében az ottani nemzeti egyetem díszdoktorává avatják a vendéget. Galwayben John Arden, a világszerte ismert drámaíró vezeti a Reagan-ellenes mozgalmat. Arden és felesége napok óta éhségsztrájkot tart a város főterén, mozgósítandó a helyieket Reagan, közép-amerikai politikája ellen. Az Egyesült Államok „támogatja az emberi jogok sárba tiprását és a nemzetközi jog semmibe vételét” — mondotta Arden. A dublini parlamentben vagy egy tucat honatya döntött úgy, hogy bojkottálni fogja az amerikai elnöknek a két ház együttes ülésén elmondandó beszédét. Dick Springet, a Munkáspárt vezérét pedig arra kötelezte pártja, hogy — miniszterelnök-helyettesként — hozza Reagan tudomására az amerikai politika iránti ellenszenv tényeit. Végül, a Reagan ellen tüntetők sorában ott lesznek a leszerelési és békemozgalmak képviselői. Svájcba érkezett a dél-afrikai miniszterelnök Lisszabonból jelenti a Reuter. Kétnapos hivatalos portugáliai látogatása befejeztével Pieter Botha dél-afrikai kormányfő csütörtökön nyugat-európai körútjának következő állomására, Svájcba érkezett. Botha szerdán lisszaboni sajtóértekezletén megismételte a Namíbia függetlensége kapcsán váltig hangoztatott kifogását, amely ürügyet szolgáltat a Dél-Afrika által megszállva tartott délnyugat-afrikai terület függetlensége elnyerésének megakadályozásához. Botha szerint Namíbia függetlensége megadásának „lényegében egyetlen akadálya van", s ez a kubai csapatok angolai jelenléte. A vendéglátó Soares miniszterelnök a sajtóértekezleten közölte, hogy a tárgyalásokon a két ország közötti kereskedelem bővítéséről, és harmadik államokban így például Mozambikban kivitelezhető közös beruházási tervekről esett szó. Soares egyben bejelentette, hogy a Dél-afrikai Köztársaságba szóló meghívást fogadott el. Ennek időpontját azonban csak később jelölik ki. A dél-afrikai fajüldöző rezsim képviselőjének portugáliai látogatása miatt Soarest saját kormányán belül is heves támadások érték. Soares a támadásokat kivédendő, azzal próbált érvelni, hogy Portugália szempontjából nem lehet közömbös a Dél-Afrikában élő mintegy 700 ezer fős portugál közösség sorsa. A külpolitika hírei (Párizs, MTI) Franciaországban fényes külsőségek között készülnek megünnepelni június 6-án a szövetségesek normandiai partraszállásának 40. évfordulóját. Mitterrand elnök oldalán Erzsébet angol királynő, Reagan elnök és Trudeau kanadai miniszterelnök is részt vesznek majd az ünnepségeken. Az előkészületek közben kínos feltűnést okozott az a hír, hogy a normandiai Bayeux városának polgármester-helyettese, aki az ellenzéki UDF tagja, a múlt héten a város emlékérmét nyújtotta át Heinz Harmel egykori SS- tábornoknak, aki a normandiai partraszállás idején a 10. SS páncélos hadosztály parancsnoka volt. (Ottawa, TASZSZ) Szovjet és kanadai tudósok kerekasztal-értekezletet tartottak Torontóban. A találkozón — amelyen a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, Egyesült Államok és Kanada Intézetének küldöttségét Georgij Arbatov akadémikus vezette — a nemzetközi béke és biztonság erősítésével, valamint a szovjet—kanadai kapcsolatok helyzetével összefüggő kérdéseket vitatták meg. (Tokió, MTI) Naky.mv. Jaszuhirol japán mm.?■ ? -kományának táncig:' bizV‹«:*ott" Norodom Szhanukot a kambodzssi kormánnyal szembeni ellenforradalmi tömörülés képviselőjét. 0 (Bonn, AFP) Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Bonnban találkozott János Károly spanyol királlyal, aki kétnapos magánlátogatásra érkezett az NSZK-ba. 0 (Algír, ADN) Csütörtökön Algírban véget ért az Afroázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének 6. kongresszusa. Az ülésen megválasztották a szervezet új vezető testületeit és zárónyilatkozatot fogadtak el. (Ouagadougou, UPI) Puccskísérletet hiúsítottak meg a múlt hét végén Felső-Voltában. A nyugat-afrikai ország fővárosában, Ouagadougouban — szerdán kiszivárogatott nyugati diplomáciai értesülések szerint — a hétfőre tervezett hatalomátvételi kísérletet megakadályozták, egy tucatnyi tisztet és tisztest letartóztattak. A puccskísérlet hírét hivatalosan, de kommentár nélkül megerősítették. (Varsó, PAP) Lengyelországban a varsói körzeti katonai bíróság ítéletet hozott a CIA két ügynökének ügyében. Jaciek Juzak lengyel állampolgárt 15 évi szabadszágvesz- ít ivr® ítélték és tíz évre eltiltották az állampolgári jogok gyakorlásától. Norbert Adameschek nyugatnémet állampolgárt 122évi szabadságvesztésre ítélték. Péntek, 1934. június 1. Amit a hiük mögött van BOTH ANTON Az egyébként akár évekig is eltartó, hosszadalmas huzavonát megkerülve, külön engedéllyel kapott brit állampolgárságot Zola Budd. Ez a törékeny, tizenhét esztendős kislány az atlétika egyik legnagyobb ígérete: azt mondják róla, úgy szedi a lábát, mintha valami elől menekülne. Az ő esetében különösen találó a hasonlat, bár már megszokhatta, hogy ha elindul egy versenyen, még ma is figyelmeztető táblák kísérik az útját: „Nem futhatsz el az apartheid elől.” Zola Budd ugyanis Dél-Afrikából költözött Londonba, és állampolgárságot is azért kellett változtatnia, hogy egyáltalán rajtengedélyt kapjon a nagyobb nemzetközi viadalokon. Ugye, akárcsak az angol rögbisek tervezett dél-afrikai túrája, vitát váltott ki Nagy- Britanniában. A sport ugyanis a nemzetközi kapcsolatoknak az a területe, ahol a nyugati államok többé-kevésbé egységesen tartják magukat Pretoria elszigeteléséhez. Gazdasági téren erről azonban aligha lehet beszélni, hiszen az afrikai földrész leggazdagabb állama a tőkés körforgás szerves része. Stratégiai szempontból ugyancsak fontos pillére a Nyugatnak. Elegendő csupán arra emlékeztetni, hogy a Jóreménység fokát a tőkés világ olajszükségletének a felé, az amerikai behozatalnak pedig az egyharmada kerüli meg a washingtoni stratégák terveiben, továbbá Pretoria megbízható ellensúlyt, jelem Angolával és Mozambikkal szemben. Ilyen feltételek mellett érthető, hogy a fehér kisebbség vezetői évtizedekig különösebb következmények nélkül szegülhettek szembe a világszervezet és a nemzetközi közvélemény nyomásával. Az elzártságnak ez a formája legfeljebb akkor volt kellemetlen, ha magánemberként külföldre utaztak, kormányszintén azonban nem kényszerítette ki a változást. Pretoriában mostanában mégis erőfeszítéseket tesznek azért, hogy igyekezzenek megváltoztatni, a szó szoros értelmében színesebbre festeni a rendszerről kialakult képet. Pieter Botha miniszterelnök nagy áttörésre készül a diplomáciai kapcsolatokban. Több mint kéthetes nyugateurópai körútján hat országot, Portugáliát, Nagy-Britanniát, az NSZK-t, Belgiumot, Ausztriát, valamint Svájcot keresi fel, és elképzelhető, hogy Rómában és a Vatikánban is fogadják. Vendéglátóit arról próbálja majd meggyőzni, hogy az úgynevezett ,,demokratizálódási" folyamat Dél- Afrikában lényeges eltérést jelent az eddig folytatott megkülönböztető politikától. Huszonhárom év óta nem vállalkozott pretoriai miniszterelnök ilyen jelentős körútra . 1961-ben Hendrik Verwoerd, az apartheid rendszer főideológusa járt utoljára Londonban, hogy előkészítse országa kilépését a Brit Nemzetközösségből. Botha mostani útját Dél-Afikában fokozott várakozással figyeli a sajtó, fordulópontot várnak tőle a nemzetközi kapcsolatokban , bár önmagában az a tény, hogy több fővárosban is fogadják, még nem biztosítja tárgyalásainak a sikerét. Körútja mégis olyan színezetet kap — azért is, mert több mint két évtizedes szünetet tör meg —, hogy Nyugat- Európa Washington mellé felzárkózva elfogadja a pretoriai érvelést az , állítólagos társadalmi átalakulásról. Éppen ez a látszat az, ami elleti útja több állomásán is erőteljesen tiltakozott — mint azt a svájci egyház tette — és várhatóan a továbbiakban is tüntetni fog a helyi közvélemény. A felkeresendő fővárosokban hivatalosan azzal érvelnek — mérsékelni próbálván a közhangulatot —, hogy az előrelépés érdekében szükség van a tárgyalásokra. Csakhogy a formális meghívás már többet jelent a nézetek megismerésének a szándékánál. Nem véletlen, hogy Botka csak egy magánjellegű programra hivatkozva utazhat Franciaországba. A párizsi vezetés nem volt hajlandó hivatalos meghívást küldeni számára , úgy ítélve, hogy ez közvetett módon az apartheid politika tudomásulvétele lenne. Bizonyos módosulások valóban megfigyelhetők a pretoriai politikában a korábbiakhoz képest, anélkül azonban, hogy ezek a változások az alapokat érintenék. Botha a fehér kisebbségnek azt az óvatosabb csoportját képviseli, amelyik a szélsőségesekkel szemben úgy ítéli meg, hogy csak bizomos engedményekkel, némileg hajlékonyabb magatartással lehet fenntartani az apartheid politikát. A miniterelnök Nyugat-Európának szóló érvei között az első helyen szerepel a dél-afrikai alkotmány módosítása, amely látszólag kiterjesztette a hatalom gyakorlását az ázsiaiakra és a „félvér” származásúakra is. Valójában azonban az újabb törvények megőrizték a fehérek parlamenti többségét anélkül, hogy változtatták volna az említetteket a gazdasági és a mindennapi életben érintő megkülönböztető intézkedéseken. Nem beszélve a több mint húszmillió feketéről — a lakosság mintegy háromnegyedéről —, akiknek a jogfosztottsága most még szembetűnőbbé vált. Botha fokozatosságot emleget, egyelőre azonban semmilyen elképzelése sincs arra, hogyan lehetne az együttélés emberi formáit kialakítani. És nem is a tervek, hanem a szándék nyivánvaló hiánya az, ami egyre jobban felörli a kiszolgáltatott helyzetben lévők türelmét. A faji megkülönböztetők ellen tüntetők éppen ezeket a távlatokat kérik számon. Különösen kényes helyzetbekerült a brit kormány, ahol az ellenzék — összekapcsolva Zola Budd állampolgárságát Pieter Botha látogatásával — az apartheid iránti engedékenységgel vádolja a torykat. Tekintettel Nagy-Britannia növekvő számú színes bőrű lakosságára és a gazdasági helyzet által kiéleződött faji ellentétekre, a dél-afrikai látogató — és az angol rendőrség — itt számíthat a leghevesebb tüntetésekre. Annál is inkább, mivel a dél-afrikai miniszterelnök várhatóan megpróbálja rávenni Thatchert arra, hogy Nagy-Britannia szüntesse be az Afrikai Nemzeti Kongreszszus ellenállóinak eddig nyújtott — főképpen erkölcsi — támogatását Az , előzetes hírek szerint az út egyik legfontosabb állomásának tartóit Londonban Botha azt is szeretné elérni, hogy engedélyt kapjon nyolc felderítő repülőgép vásárlására. Márpedig ha a tory kormány megértőnek mutatkozna, nyíltan megsértené az ENSZ által 1977-ben Dél-Afrikával szemben meghirdetett fegyverembargót — átlepve ezzel azt a határt, ameddig a tárgyalásokat meg a namíbiai rendezés és a „demokratizálódási” folyamat érdekében tett erőfeszítésekkel lehet magyarázni. A dél-afrikai miniszterelnök — akár előáll kéréseivel, akár alkalmasabbb időpontra halasztja — mindenképpen kellemetlen helyzetelé állíthatja vendéglátóit Londonban ért máshol is. Útjának eddigi visszhangja, a magyarázkodó politikusok és a szerveződő tiltakozások arra vallanak, ha Botha nem is hívatlanul toppant be Nyugat-Európába, a közvélemény mindenesetre nem várta az érkezését. Lambert Gábor