Magyar Nemzet, 1984. július (47. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

Ára: 1,40 forintMagyar Nemzet Vasárnap 1984. július 1 XB.VII. évfol­tam­ 153. szám A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA í­­tt. Híd. Mi jut eszünkbe róla? A folyó, a szakadék, amely fölött átível. A túl­oldal, ahová kerülő nélkül akar­unk jutni. És jelenthet a szó kapcsolatot, összeköt­tetést, közeledést... Híd a tudományos irá­nyítás és a technika között — ez a jelszava annak a nemzetközi tanácskozásnak, amely holnap kezdődik Bu­dapesten. A Nemzetközi Automatizálási Szövetség tartja nálunk a kongresszu­sát. Moszkva, Basel, Lon­don, Varsó, Párizs, Bos­ton, Helsinki és Kyoto után Budapest kapta meg a ren­dezés jogát — és szép köte­lességét. Ez a szövetség kilencedik kongresszusa. Hároméven­ként rendezik meg, a köz­benső években pedig húsz­harminc szimpóziont tarta­nak szerte a világban — negyvenegy ország műsza­ki tudományos szervezete, illetve akadémiája tagja a világszövetségnek. A tanácskozás ,,nyelve": a rendszer. Kiindulva ab­ból, hogy a természet óriási rendszereket hozott létre, bonyolult fizikai kémiai kapcsolatokat. Ezek mellett és ezekre épülve az ember is megalkotta a maga egyre bonyolultabb, egyre nagyobb műszaki-gazdasági és társa­dalmi rendszereit. Az auto­matizálás tudósai a kiber­netika, a matematika, a szá­mí­tástechni­ka segí­tségével felrajzolják mindezek mo­delljeit, kimunkálják irá­nyításuknak, ellenőrzésük­nek a módozatait. A buda­pesti kongresszus több mint ezer külföldi és hazai részt­vevője e komplikált rend­szerek irányítására összpon­tosít: a kifejezetten techni­kai rendszerekére éppen úgy, mint a társadalmia­kéra. Szó lesz itt a robottechni­káról, a rugalmas gyártó­­rendszerekről, az automati­zálás orvosi-biológiai lehető­ségeiről, a mesterséges in­telligencia kutatásainak eredményeiről. Rengeteg mindenről, ami a közeljövő valósága, ipari, hírközlési, közlekedési, mezőgazdasági, biológiai csúcstechnikája. A konferencia résztvevői előre deklarálták: nem a máról, a holnapról beszélnek és vi­táznak, kérdeznek és vála­szolnak majd. Mindezt itt, Magyarországon­­ hallgat­ni, értékelni akarják a mi tudósaink, szakembereink mondanivalóját, véleményét is. Kétszeresen is indokolt ezért a kérdés: hol és mer­re tartunk mi ? A válasz nem könnyű. Hiszen a meg­méretés n­emcsak köztünk és mások között időszerű, a környező világ ugyancsak vizsgálni kénytelen, hogy a műszaki fejlődés versenyé­ben ki, kitől, mennyivel és miért maradt le. Kontinen­sünk ,,jegyzi” a tengeren­túlról hallatszó bírálatot: Európa kiszorul a világ pe­rifériájára". Az NSZK Ja­pánhoz mérve lépéshátrá­nyát megállapította: a szi­getország stratégiákban gon­dolkodik, ők pedig „csak” piacban. Ez kevés. Az ame­rikaiak is elismerik a fö­lényt több területen, ők — mint olvasom egy szaklap­ban — a versenytárs ,,hosz­­szabb távú motivációs rend­szere" miatt kényszerültek le a dobogó felső fokáról. (Ugyanis a vezető ipari or­szágok többségében felis­merték már, hogy a műszaki fejlesztés az a terület, amely nem kizárólag a piaci me­chanizmusok alapján műkö­dik.) Végül is mit mondhatunk el a héten mi magunkról? Való igaz, a műszaki hala­dás nemzetközi térképén ne­héz megjelölni a helyünket. A legtöbbre akkor jutunk, ha magunkévá tesszük a kongresszus szellemét: a tu­dományos irányítás és a technika közötti viszony értékelése itthon is fontos lehet. Mondjuk és bizony­gatjuk sokszor, hogy jófor­mán alig jut pénz fejlesztés­r­e, beruházásra. Azt már ke­vesebbszer kérdezzük ma­gunktól, hogy meglevő fo­rintjainkat a legjobban használjuk-e fel? E tudományos plénum is segíthet a válaszadásban. A hozzánk most ellátogató tu­dósok azt állítják, hogy az eddig nagynak és eléggé egységesnek tartott piac sok, egymásba fonódó kicsi­vé formálódik át. A fogyasz­tók igényei ugyanis mind jobban eltérnek egymástól. A jövő vállalatának ezért a mainál lényegesen rugalma­sabbnak kell lennie. Magyar­­szakemberek folytatják is ezt az okfejtést értelmetlen Japánt, az Egyesült Államo­kat, a Szovjetuniót példá­nak venni, más léptékek jel­lemzők őrá­juk. Biztonságo­sabb és célravezetőbb, ha saját méretkorlátaink alap­ján tervezünk. A kisebb tő­kénk, a kevesebb pénzünk is elég lehet, ha azt jól, át­gondoltan, a legfontosabb technológiai háttér megerő­sítésére fordítjuk. Például az elektronizálásra, a gép­iparra — mert ez a két te­rület húzóereje lehet a töb­bi hazai iparág rugalmas, versenyképes, gyors piaci al­­ka­l­mazkodásának. E szép programhoz ho­gyan jutunk el? A jövőt kémlelő automatizálási vi­lágkongresszus egyik alap­tézise az emberi tényező növekvő fontossága. Ahogy mondják, a ma termelésé­ben még nem a legfonto­sabb láncszem a munkaerő. De később? A felügyelet­­nélkül dolgozó gépek csak azoknál a vállalatoknál hoz­hatnak sikereket, amelyek­nél az emberek innovációs készsége, előrejutása, egyé­nisége a legfőbb forrás. S ezt a holnapot már ma kell látni, meglátni. Hogy kik­nek? A Nemzetközi Auto­matizálási Szövetség elnöke, Vámos Tibor akadémikus er­ről szólva megállapította: ..Erősítenünk, bővítenünk kell a nagy tehetségű, nagy ambíciójú vezetők körét. Ép­pen ezért veszélyes, hogy a magyar ipar leggyengébb láncszeme ma a vezetői ál­lomány. A rövid távú, pilla­natnyi mérlegekre dolgozó, könyvelő jellegű vezető van ma előtérben.” A holnap kezdődő kong­resszus mondandóját nem a házigazdáknak címezi. Ha­nem a világnak. Jó lenne, ha a tudósok e nemzetközi gyülekezete nemcsak a jegy­­zőkönyvek lanirak hagyna marndandó emlékeket ha­zánkban. Gergely László Nagy visszhangot keltett az új szovjet javaslat Erich Honecker és Olof Palm­e az enyhülés mellett foglalt állást A külpolitikai helyzet AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elvben kész találkozni a szovjet képviselőkkel, hogy tárgyaljanak a műholdromboló fegyverek­ről. Robert McFarlane amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó e kijelentéséhez azonban hozzáfűzte, hogy a találkozón meg kell majd vitatni a hadászati és a közép-hatótávolságú raké­tákról Genfben folytatott tanácskozások felújításának a fel­tételeit is. A szovjet kormánynyilatkozatra válaszolva a wa­shingtoni politikus úgy fogalmazott, hogy az amerikai kor­mányzat „kész bármely, Moszkva számára elfogadható helyen megbeszéléseket folytatni, és megállapodást keresni olyan re­ménykeltő tárgyalási módokról, amelyek a műholdromboló fegyverek ellenőrizhető, hatékony korlátozására vezethetnek.” A főtanácsadó szerint Washington diplomáciai csatornákon keresztül eszmecseréket folytat a Szovjetunióval a megbeszé­lések szeptemberi kezdéséről. Az angol rádió szombaton megállapította: a szovjet főváros­ban valóban őszintén aggódnak az űrfegyverkezés legújabb fejleményei miatt. A BBC úgy véli: Moszkva szaván fogta Rea­gan elnököt, aki az utóbbi időben többször is közölte, bárhol, bármikor hajlandó tárgyalni fegyverkorlátozásról. De ez még nem előlegezi a sikert. Ugyanis Washington kifejtette: csak a műholdelhárító rendszerek tilalmáról nem tárgyal, mert né­zete szerint egy ilyen megállapodás „keresztülvihetetlen" lenne. Az olasz lapok az első oldalon ismertették szombaton a szov­jet javaslatot. Az újságok a hírügynökségi jelentésekhez hoz­záfűzték, hogy a kezdeményezés nagy jelentőségű. A Corriere della Sera aláhúzza, hogy az indítvány az új fegyverek vala­mennyi típusának betiltására kiterjed. A La Repubblica arra emlékeztet, hogy az űrfegyverek moratóriumát már a múlt év augusztusában is javasolta a Szovjetunió — sikertelenül. A ko­rábbiakhoz képest az jelenti a­ változást, hogy a mostani javas­alt hivatakí­tan­ a ai­­gyes­z.i A­domok és a Szo­v­jetunió közvetlen katonai tárgyalásaira. A független baloldali lap azt fejtegeti, hogy a szovjet lépés stratégiai módosulást is tükröz. Moszkva továbbra is meg van győződve arról, hogy Reagan újabb kijelentései mögött választási érdekek húzódnak meg, és a szovjet vezetők meg akarnak győződni a Fehér Ház igazi céljairól. A GENFI leszerelési értekezlet nyári ülésszakának a munka- ,­­ját­­elemzi a Pravda. A lap szombati számában­­megállapítja, hogy a tekintélyes nemzetközi fórumon­ folyó tárgyalásokat el lehet, és el is kell mozdítani a holtpontról. A napirendre tűzött kérdésekben a Szovjetunió és más szocialista országok konkrét javaslatokat tettek, de Washington magatartása miatt az érte­kezlet évek óta egy helyben topog. A lap megemlíti a vegyi fegyverek betiltását célzó amerikai előterjesztést, amely a helyszíni ellenőrzés hatálya alól ki akarja vonni a magánkéz­ben levő amerikai vegyi vállalatokat. A Pravda leszögezi, a si­­­­ker eléréséhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy az álla­mok akarják a megállapodást, és a Szovjetunió részéről meg­van ez az akarat. A moskvai indítványt elemzi a világsajtó Nagy figyelemmel tanul­mányozzák világszerte azt a moszkvai kormánynyilat­kozatot, amelyben a Szov­jetunió javasolta az Egye­sült Államoknak: szeptem­berben kezdődjenek tárgya­lások az űrfegyverkezés megakadályozásáról. Washington Washingtonból jelenti az MTI. Őszinte amerikai tár­gyalási készség, vagy újabb választási manőver? Így teszik fel a kérdést washingtoni po­litikai i­egfigyelők a Fehér Háznak­­ a Szovjetunió koz­mikus­­ fegyverzetkorlátozási javaslatára adott válasza kap­csán. A The Washington Post szombaton címoldalán idézte McFarlane nemzetbiztonsági főtanácsadó bejelentését: az Egyesült Államok kész szep­temberben felvenni a tárgya­lásokat az lőfegyverekről. McFarlane szavai azonban a tekintélyes lap kommentáto­raiban is kétséget ébresztet­­t­ek. ..vajon nem arról van-e­ szó, hogy a kormányzat össze akarja kapcsolni ezeket a tár­gyalásokat a rakétatárgyalá­­sokk­al". McFarlane nyilatkozata, amelynek szövege szombati sajtóértesülések szerint Rea­gan tanácsadóinak egész na­pos vitáját követően született, első helyen említi azt­ az ame­rikai szándékot, hogy a Szov­jetunióval a megszakadt gen­fi tárgyalások újrafelvételéről tárgyaljanak, s csak ezután szól az űrfegyverekkel és egyéb fegyverzetkorlátozási témákkal kapcsolatos tárgya­lási készségről. „Mindemellett a válasz je­lentékeny lépés, amellyel a kormányzat felülvizsgálta ál­láspontját a Konsztantyin Csernyenko által néhány hét­tel ezelőtt előterjesztett tár­gyalási javaslat eredetileg hű­vös fogadtatásához viszonyít­va'' — állapítja meg a The Washington Post. Emlékeztet a lap arra is, hogy idén már­ciusban Reagan elnök még olyan jelentést küldött a kongresszusnak, amely szerint az ellenőrzés problémái miatt nem is óhajt tárgyalásokat kezdeni műholdellenes fegy­verrendszerekről. London­t Londonból jelenti az MTI. Az angol rádió szombaton megállapította, hogy Moszkvá­ban valóban őszintén aggód­nak az űrfegyverkezés leg­újabb fejleményei miatt. A BBC szerint, a szovjet fél sza­ván fogta Reagan, elnököt, aki többször is közölte: bárhol, bármikor hajlandó tárgyalni fegyverzetkorlátozásról. Ebből azonban még­­nem következik, hogy az előrehaladásnak len­nének biztosítékai. Washington ugyanis ugyanazzal a lélegzet­tel, amivel most igent mondott a szovjet javaslatra, kifejtet­te: csak a műholdelhárító rendszerek tilalmáról nem tárgyal. Szerinte ugyanis egy ilyen megállapodás keresztül­vihetetlen volna. Amerikai nézet szerint valamennyi föl­di és tengeri telepítésű stra­tégiai rendszert be kell vonni a tárgyalások hatókörébe, hol­ott ami ezeket a témákat ille­ti, a Szovjetunió korábban ki­fejtette: a nyugat-európai ra­­kétatelepítéssel felborított egyensúly visszaállta előtt ilyen tárgyalásoknak nincs értelmük — vélte a BBC. Róma Rómából jelenti az MTI. A jelentős olasz lapok első olda­lon ismertették szombaton a műholdromboló fegyvereket érintő szovjet tárgyalási ja­vaslatot. Az újságok zöme a hírügynökségi jelentések tárgyszerű beszámolójához hozzáfűzte, hogy a szovjet kezdeményezés konkrét és nagy jelentőségű. A Corriere della Sera azt is megírta, hogy a Szovjetunió az elmúlt hónapok során több alkalommal kezdeményezte az e témára vonatkozó tárgyalá­sokat. A tekintélyes polgári lap is aláhúzza, hogy a mos­tani javaslat az űrfegyverek valamennyi tipu­sáinak betiltá­sára kiterjedne. A La Repubblica annak a véleményének ad hangot, hogy a szovjet lépés stratégiai vál­tozást is tükröz. A Szovjetunió továbbra is meg van győződve afelől, hogy Reagannek az utóbbi időben tett kijelenté­sei mögött választási érdeke húzódik meg, a szovjet veze­tők tehát meg akarnak győ­ződni a Fehér Ház igazi cél­jai felől. A javaslat jelentősé­gét méltatva a lap kiemeli: amennyiben Washington ked­vező választ ad, a két nagy­hatalom képviselői tárgyaló­­asztalhoz ülnek. „A labda mindenképpen az Egyesült Államok térfelén van és a vá­lasz rendkívül nagy mérték­ben érinti a szovjet—amerikai kapcsolatok egészét” — hang­súlyozza a La Repubblica. Bécs Bécsből jelenti az MTI. Az osztrák hírközlő szervek nagy figyelmet szentelnek a szovjet kormány javaslatának, hogy lehetőleg szeptemberben az amerikai és a szovjet kor­mány kezdjen tárgyalásokat a világűr demilitarizálásáról. Az APA hírügynökség tel­jes terjedelemben közölte a szovjet kormány nyilatkozatát ismertető TASZSZ-jelentést. Hozzáfűzte, hogy Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára nemrég utalt annak szükségességére, hogy korlá­tozzák a fegyverkezés kiter­jesztését a világűrre, és tár­gyalásokat javasolt e téma­körben. A szovjet kormány pénteki nyilatkozata, megfi­gyelők véleménye szerint, ezen túlmenően konkrét tárgyalási javaslatot tartalmaz — fűzi hozzá az APA. Az osztrák külügyminiszté­rium pénteken az esti órái­ban közölte, hivatalos értesí­tést ugyan még nem kapott, de közismert Ausztriának az az álláspontja, hogy — ha az érdekelt felek óhajtják — bármikor kész ehhez hasonló tárgyalások megszervezésére. Az osztrák rádió szombat reggeli hírösszefoglalójában ismertette a szovjet kormány nyilatkozatát, a vele kapcsola­tos első washingtoni reagálást és moszkvai tudósítójának kommentárját, amely szerint ezzel a lépéssel Moszkva ismét visszaszerezte a kezdeménye­zést a nemzetközi politikában. Bármint legyen is — hangsú­lyozta az osztrák rádió moszk­vai tudósítója — a nyugat­európai—szovjet dialógus mel­lett most a jelek szerint moz­gásba jött a szovjet—ameri­kai dialógus is. A svéd minisztrrelm­­k­ hazautazott az NDK-ból Berlinből jelenti az MTI. Hasznosak voltak és a bizal­mon alapultak megbeszélé­seink, így vonta meg Olof Pal­­m­le svéd kormányfővel tartott véleménycseréjének mérlegét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtaná­csának elnöke. A két államférfi pénteken délután Stralsundban tanács­kozott a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különösen pedig a béke meg­szilárdításáról, a fegyverzetek korlátozásáról és a leszerelést célzó hatékony intézkedések megtételéről A tárgyaló felek messzeme­nően egyetértettek abban, hogy mielőbb fordulatot kell elérni a nemzetközi kapcsolatokban az enyhülés javára, és erre megvan minden lehetőség A jelenkor legsürgősebb felada­ta a nukleáris katasztrófa ve­szélyének elhárítása. Átfogó lépések szükségesek a fegy­verzetek és a fegyveres erők csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alap­ján. Erich Honecker megerősítet­te, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság támogatja azt a felhívást, amely n­égy földrész hat kompányfőjének nevében szólítja fel a nukleá­ris hatalmakat a megegye­zésre. A péntek esti vacsorán el­hangzott pohárköszön­tőjében Honecker összegezte az NDK álláspontját. Hangsúlyozta: „A Német Demokratikus Köztár­saság az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján küzd az általános, lehetőleg radikális leszerelésért mind nukleáris, mind hagyományos vonatkozásban. Következete­sen kiáll azért, hogy egyre alacsonyabb szinten maradjon fenn az egyensúly, csökkent­sék és végül számolják fel az összes nukleáris és egyéb tö­megpusztító fegyvert.” Az Egyesült Államok nyu­gat-európai rakétáinak vissza­vonása lehetővé tenné a szo­cialista országok ellenintézke­déseinek visszavonását is — mutatott rá. Az NDK vezetője hangsú­lyozta, hogy a szocialista or­szágok jóakarattal és reális programmal készek érdemi tárgyalásokat folytatni a poli­tikai és katonai szembenállás csökkentéséről. Emlékeztetett a Prágában és Moszkvában ki­adott nyilatkozatokra, vala­mint a Varsói Szerződés kül­ügyminisztereinek, budapesti

Next