Magyar Nemzet, 1984. július (47. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
Ára: 1,40 forintMagyar Nemzet Vasárnap 1984. július 1 XB.VII. évfoltam 153. szám A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ítt. Híd. Mi jut eszünkbe róla? A folyó, a szakadék, amely fölött átível. A túloldal, ahová kerülő nélkül akarunk jutni. És jelenthet a szó kapcsolatot, összeköttetést, közeledést... Híd a tudományos irányítás és a technika között — ez a jelszava annak a nemzetközi tanácskozásnak, amely holnap kezdődik Budapesten. A Nemzetközi Automatizálási Szövetség tartja nálunk a kongresszusát. Moszkva, Basel, London, Varsó, Párizs, Boston, Helsinki és Kyoto után Budapest kapta meg a rendezés jogát — és szép kötelességét. Ez a szövetség kilencedik kongresszusa. Háromévenként rendezik meg, a közbenső években pedig húszharminc szimpóziont tartanak szerte a világban — negyvenegy ország műszaki tudományos szervezete, illetve akadémiája tagja a világszövetségnek. A tanácskozás ,,nyelve": a rendszer. Kiindulva abból, hogy a természet óriási rendszereket hozott létre, bonyolult fizikai kémiai kapcsolatokat. Ezek mellett és ezekre épülve az ember is megalkotta a maga egyre bonyolultabb, egyre nagyobb műszaki-gazdasági és társadalmi rendszereit. Az automatizálás tudósai a kibernetika, a matematika, a számítástechnika segítségével felrajzolják mindezek modelljeit, kimunkálják irányításuknak, ellenőrzésüknek a módozatait. A budapesti kongresszus több mint ezer külföldi és hazai résztvevője e komplikált rendszerek irányítására összpontosít: a kifejezetten technikai rendszerekére éppen úgy, mint a társadalmiakéra. Szó lesz itt a robottechnikáról, a rugalmas gyártórendszerekről, az automatizálás orvosi-biológiai lehetőségeiről, a mesterséges intelligencia kutatásainak eredményeiről. Rengeteg mindenről, ami a közeljövő valósága, ipari, hírközlési, közlekedési, mezőgazdasági, biológiai csúcstechnikája. A konferencia résztvevői előre deklarálták: nem a máról, a holnapról beszélnek és vitáznak, kérdeznek és válaszolnak majd. Mindezt itt, Magyarországon hallgatni, értékelni akarják a mi tudósaink, szakembereink mondanivalóját, véleményét is. Kétszeresen is indokolt ezért a kérdés: hol és merre tartunk mi ? A válasz nem könnyű. Hiszen a megméretés nemcsak köztünk és mások között időszerű, a környező világ ugyancsak vizsgálni kénytelen, hogy a műszaki fejlődés versenyében ki, kitől, mennyivel és miért maradt le. Kontinensünk ,,jegyzi” a tengerentúlról hallatszó bírálatot: Európa kiszorul a világ perifériájára". Az NSZK Japánhoz mérve lépéshátrányát megállapította: a szigetország stratégiákban gondolkodik, ők pedig „csak” piacban. Ez kevés. Az amerikaiak is elismerik a fölényt több területen, ők — mint olvasom egy szaklapban — a versenytárs ,,hoszszabb távú motivációs rendszere" miatt kényszerültek le a dobogó felső fokáról. (Ugyanis a vezető ipari országok többségében felismerték már, hogy a műszaki fejlesztés az a terület, amely nem kizárólag a piaci mechanizmusok alapján működik.) Végül is mit mondhatunk el a héten mi magunkról? Való igaz, a műszaki haladás nemzetközi térképén nehéz megjelölni a helyünket. A legtöbbre akkor jutunk, ha magunkévá tesszük a kongresszus szellemét: a tudományos irányítás és a technika közötti viszony értékelése itthon is fontos lehet. Mondjuk és bizonygatjuk sokszor, hogy jóformán alig jut pénz fejlesztésre, beruházásra. Azt már kevesebbszer kérdezzük magunktól, hogy meglevő forintjainkat a legjobban használjuk-e fel? E tudományos plénum is segíthet a válaszadásban. A hozzánk most ellátogató tudósok azt állítják, hogy az eddig nagynak és eléggé egységesnek tartott piac sok, egymásba fonódó kicsivé formálódik át. A fogyasztók igényei ugyanis mind jobban eltérnek egymástól. A jövő vállalatának ezért a mainál lényegesen rugalmasabbnak kell lennie. Magyarszakemberek folytatják is ezt az okfejtést értelmetlen Japánt, az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót példának venni, más léptékek jellemzők őrájuk. Biztonságosabb és célravezetőbb, ha saját méretkorlátaink alapján tervezünk. A kisebb tőkénk, a kevesebb pénzünk is elég lehet, ha azt jól, átgondoltan, a legfontosabb technológiai háttér megerősítésére fordítjuk. Például az elektronizálásra, a gépiparra — mert ez a két terület húzóereje lehet a többi hazai iparág rugalmas, versenyképes, gyors piaci alkalmazkodásának. E szép programhoz hogyan jutunk el? A jövőt kémlelő automatizálási világkongresszus egyik alaptézise az emberi tényező növekvő fontossága. Ahogy mondják, a ma termelésében még nem a legfontosabb láncszem a munkaerő. De később? A felügyeletnélkül dolgozó gépek csak azoknál a vállalatoknál hozhatnak sikereket, amelyeknél az emberek innovációs készsége, előrejutása, egyénisége a legfőbb forrás. S ezt a holnapot már ma kell látni, meglátni. Hogy kiknek? A Nemzetközi Automatizálási Szövetség elnöke, Vámos Tibor akadémikus erről szólva megállapította: ..Erősítenünk, bővítenünk kell a nagy tehetségű, nagy ambíciójú vezetők körét. Éppen ezért veszélyes, hogy a magyar ipar leggyengébb láncszeme ma a vezetői állomány. A rövid távú, pillanatnyi mérlegekre dolgozó, könyvelő jellegű vezető van ma előtérben.” A holnap kezdődő kongresszus mondandóját nem a házigazdáknak címezi. Hanem a világnak. Jó lenne, ha a tudósok e nemzetközi gyülekezete nemcsak a jegyzőkönyvek lanirak hagyna marndandó emlékeket hazánkban. Gergely László Nagy visszhangot keltett az új szovjet javaslat Erich Honecker és Olof Palme az enyhülés mellett foglalt állást A külpolitikai helyzet AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elvben kész találkozni a szovjet képviselőkkel, hogy tárgyaljanak a műholdromboló fegyverekről. Robert McFarlane amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó e kijelentéséhez azonban hozzáfűzte, hogy a találkozón meg kell majd vitatni a hadászati és a közép-hatótávolságú rakétákról Genfben folytatott tanácskozások felújításának a feltételeit is. A szovjet kormánynyilatkozatra válaszolva a washingtoni politikus úgy fogalmazott, hogy az amerikai kormányzat „kész bármely, Moszkva számára elfogadható helyen megbeszéléseket folytatni, és megállapodást keresni olyan reménykeltő tárgyalási módokról, amelyek a műholdromboló fegyverek ellenőrizhető, hatékony korlátozására vezethetnek.” A főtanácsadó szerint Washington diplomáciai csatornákon keresztül eszmecseréket folytat a Szovjetunióval a megbeszélések szeptemberi kezdéséről. Az angol rádió szombaton megállapította: a szovjet fővárosban valóban őszintén aggódnak az űrfegyverkezés legújabb fejleményei miatt. A BBC úgy véli: Moszkva szaván fogta Reagan elnököt, aki az utóbbi időben többször is közölte, bárhol, bármikor hajlandó tárgyalni fegyverkorlátozásról. De ez még nem előlegezi a sikert. Ugyanis Washington kifejtette: csak a műholdelhárító rendszerek tilalmáról nem tárgyal, mert nézete szerint egy ilyen megállapodás „keresztülvihetetlen" lenne. Az olasz lapok az első oldalon ismertették szombaton a szovjet javaslatot. Az újságok a hírügynökségi jelentésekhez hozzáfűzték, hogy a kezdeményezés nagy jelentőségű. A Corriere della Sera aláhúzza, hogy az indítvány az új fegyverek valamennyi típusának betiltására kiterjed. A La Repubblica arra emlékeztet, hogy az űrfegyverek moratóriumát már a múlt év augusztusában is javasolta a Szovjetunió — sikertelenül. A korábbiakhoz képest az jelenti a változást, hogy a mostani javasalt hivatakítan a aigyesz.i Adomok és a Szovjetunió közvetlen katonai tárgyalásaira. A független baloldali lap azt fejtegeti, hogy a szovjet lépés stratégiai módosulást is tükröz. Moszkva továbbra is meg van győződve arról, hogy Reagan újabb kijelentései mögött választási érdekek húzódnak meg, és a szovjet vezetők meg akarnak győződni a Fehér Ház igazi céljairól. A GENFI leszerelési értekezlet nyári ülésszakának a munka- ,játelemzi a Pravda. A lap szombati számábanmegállapítja, hogy a tekintélyes nemzetközi fórumon folyó tárgyalásokat el lehet, és el is kell mozdítani a holtpontról. A napirendre tűzött kérdésekben a Szovjetunió és más szocialista országok konkrét javaslatokat tettek, de Washington magatartása miatt az értekezlet évek óta egy helyben topog. A lap megemlíti a vegyi fegyverek betiltását célzó amerikai előterjesztést, amely a helyszíni ellenőrzés hatálya alól ki akarja vonni a magánkézben levő amerikai vegyi vállalatokat. A Pravda leszögezi, a siker eléréséhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy az államok akarják a megállapodást, és a Szovjetunió részéről megvan ez az akarat. A moskvai indítványt elemzi a világsajtó Nagy figyelemmel tanulmányozzák világszerte azt a moszkvai kormánynyilatkozatot, amelyben a Szovjetunió javasolta az Egyesült Államoknak: szeptemberben kezdődjenek tárgyalások az űrfegyverkezés megakadályozásáról. Washington Washingtonból jelenti az MTI. Őszinte amerikai tárgyalási készség, vagy újabb választási manőver? Így teszik fel a kérdést washingtoni politikai iegfigyelők a Fehér Háznak a Szovjetunió kozmikus fegyverzetkorlátozási javaslatára adott válasza kapcsán. A The Washington Post szombaton címoldalán idézte McFarlane nemzetbiztonsági főtanácsadó bejelentését: az Egyesült Államok kész szeptemberben felvenni a tárgyalásokat az lőfegyverekről. McFarlane szavai azonban a tekintélyes lap kommentátoraiban is kétséget ébresztettek. ..vajon nem arról van-e szó, hogy a kormányzat össze akarja kapcsolni ezeket a tárgyalásokat a rakétatárgyalásokkal". McFarlane nyilatkozata, amelynek szövege szombati sajtóértesülések szerint Reagan tanácsadóinak egész napos vitáját követően született, első helyen említi azt az amerikai szándékot, hogy a Szovjetunióval a megszakadt genfi tárgyalások újrafelvételéről tárgyaljanak, s csak ezután szól az űrfegyverekkel és egyéb fegyverzetkorlátozási témákkal kapcsolatos tárgyalási készségről. „Mindemellett a válasz jelentékeny lépés, amellyel a kormányzat felülvizsgálta álláspontját a Konsztantyin Csernyenko által néhány héttel ezelőtt előterjesztett tárgyalási javaslat eredetileg hűvös fogadtatásához viszonyítva'' — állapítja meg a The Washington Post. Emlékeztet a lap arra is, hogy idén márciusban Reagan elnök még olyan jelentést küldött a kongresszusnak, amely szerint az ellenőrzés problémái miatt nem is óhajt tárgyalásokat kezdeni műholdellenes fegyverrendszerekről. Londont Londonból jelenti az MTI. Az angol rádió szombaton megállapította, hogy Moszkvában valóban őszintén aggódnak az űrfegyverkezés legújabb fejleményei miatt. A BBC szerint, a szovjet fél szaván fogta Reagan, elnököt, aki többször is közölte: bárhol, bármikor hajlandó tárgyalni fegyverzetkorlátozásról. Ebből azonban mégnem következik, hogy az előrehaladásnak lennének biztosítékai. Washington ugyanis ugyanazzal a lélegzettel, amivel most igent mondott a szovjet javaslatra, kifejtette: csak a műholdelhárító rendszerek tilalmáról nem tárgyal. Szerinte ugyanis egy ilyen megállapodás keresztülvihetetlen volna. Amerikai nézet szerint valamennyi földi és tengeri telepítésű stratégiai rendszert be kell vonni a tárgyalások hatókörébe, holott ami ezeket a témákat illeti, a Szovjetunió korábban kifejtette: a nyugat-európai rakétatelepítéssel felborított egyensúly visszaállta előtt ilyen tárgyalásoknak nincs értelmük — vélte a BBC. Róma Rómából jelenti az MTI. A jelentős olasz lapok első oldalon ismertették szombaton a műholdromboló fegyvereket érintő szovjet tárgyalási javaslatot. Az újságok zöme a hírügynökségi jelentések tárgyszerű beszámolójához hozzáfűzte, hogy a szovjet kezdeményezés konkrét és nagy jelentőségű. A Corriere della Sera azt is megírta, hogy a Szovjetunió az elmúlt hónapok során több alkalommal kezdeményezte az e témára vonatkozó tárgyalásokat. A tekintélyes polgári lap is aláhúzza, hogy a mostani javaslat az űrfegyverek valamennyi tipusáinak betiltására kiterjedne. A La Repubblica annak a véleményének ad hangot, hogy a szovjet lépés stratégiai változást is tükröz. A Szovjetunió továbbra is meg van győződve afelől, hogy Reagannek az utóbbi időben tett kijelentései mögött választási érdeke húzódik meg, a szovjet vezetők tehát meg akarnak győződni a Fehér Ház igazi céljai felől. A javaslat jelentőségét méltatva a lap kiemeli: amennyiben Washington kedvező választ ad, a két nagyhatalom képviselői tárgyalóasztalhoz ülnek. „A labda mindenképpen az Egyesült Államok térfelén van és a válasz rendkívül nagy mértékben érinti a szovjet—amerikai kapcsolatok egészét” — hangsúlyozza a La Repubblica. Bécs Bécsből jelenti az MTI. Az osztrák hírközlő szervek nagy figyelmet szentelnek a szovjet kormány javaslatának, hogy lehetőleg szeptemberben az amerikai és a szovjet kormány kezdjen tárgyalásokat a világűr demilitarizálásáról. Az APA hírügynökség teljes terjedelemben közölte a szovjet kormány nyilatkozatát ismertető TASZSZ-jelentést. Hozzáfűzte, hogy Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára nemrég utalt annak szükségességére, hogy korlátozzák a fegyverkezés kiterjesztését a világűrre, és tárgyalásokat javasolt e témakörben. A szovjet kormány pénteki nyilatkozata, megfigyelők véleménye szerint, ezen túlmenően konkrét tárgyalási javaslatot tartalmaz — fűzi hozzá az APA. Az osztrák külügyminisztérium pénteken az esti óráiban közölte, hivatalos értesítést ugyan még nem kapott, de közismert Ausztriának az az álláspontja, hogy — ha az érdekelt felek óhajtják — bármikor kész ehhez hasonló tárgyalások megszervezésére. Az osztrák rádió szombat reggeli hírösszefoglalójában ismertette a szovjet kormány nyilatkozatát, a vele kapcsolatos első washingtoni reagálást és moszkvai tudósítójának kommentárját, amely szerint ezzel a lépéssel Moszkva ismét visszaszerezte a kezdeményezést a nemzetközi politikában. Bármint legyen is — hangsúlyozta az osztrák rádió moszkvai tudósítója — a nyugateurópai—szovjet dialógus mellett most a jelek szerint mozgásba jött a szovjet—amerikai dialógus is. A svéd minisztrrelmk hazautazott az NDK-ból Berlinből jelenti az MTI. Hasznosak voltak és a bizalmon alapultak megbeszéléseink, így vonta meg Olof Palmle svéd kormányfővel tartott véleménycseréjének mérlegét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. A két államférfi pénteken délután Stralsundban tanácskozott a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különösen pedig a béke megszilárdításáról, a fegyverzetek korlátozásáról és a leszerelést célzó hatékony intézkedések megtételéről A tárgyaló felek messzemenően egyetértettek abban, hogy mielőbb fordulatot kell elérni a nemzetközi kapcsolatokban az enyhülés javára, és erre megvan minden lehetőség A jelenkor legsürgősebb feladata a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása. Átfogó lépések szükségesek a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. Erich Honecker megerősítette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság támogatja azt a felhívást, amely négy földrész hat kompányfőjének nevében szólítja fel a nukleáris hatalmakat a megegyezésre. A péntek esti vacsorán elhangzott pohárköszöntőjében Honecker összegezte az NDK álláspontját. Hangsúlyozta: „A Német Demokratikus Köztársaság az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján küzd az általános, lehetőleg radikális leszerelésért mind nukleáris, mind hagyományos vonatkozásban. Következetesen kiáll azért, hogy egyre alacsonyabb szinten maradjon fenn az egyensúly, csökkentsék és végül számolják fel az összes nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyvert.” Az Egyesült Államok nyugat-európai rakétáinak visszavonása lehetővé tenné a szocialista országok ellenintézkedéseinek visszavonását is — mutatott rá. Az NDK vezetője hangsúlyozta, hogy a szocialista országok jóakarattal és reális programmal készek érdemi tárgyalásokat folytatni a politikai és katonai szembenállás csökkentéséről. Emlékeztetett a Prágában és Moszkvában kiadott nyilatkozatokra, valamint a Varsói Szerződés külügyminisztereinek, budapesti