Magyar Nemzet, 1984. szeptember (47. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

o találkozóján a Szocialista In­­terncionálénak és a dél-afrikai „F­rontállamoknak” a jövő hé­ten a tanzániai Arusában tar­tandó konferenciájáról volt szó. A portugál kormányfő ha­marosan ötnapos hivatalos lá­togatásra az egykori portugál gyarmatra, Mozambikba uta­zik. A francia elnök rabati kor­mányforrások szerint a hét végén visszatér a marokkói fővárosba, ahol — mint előző látogatásán — elsősorban a marokkói—líbiai államszövet­ségről tárgyal. Claude Cheysson francia külügyminiszter csütörtökön este egynapos látogatásra Al­gériából Tunéziába érkezett. Cheysson a tervek szerint tár­gyal Faruk Kaddumival, a PFSZ politikai osztályának a vezetőjével is. Ka­dh­afi kormánya szabadon m­erd két brit állampolgárt Tripoliból jelenti az AFP. A líbiai kormány pénteken jóakarata jeléül felajánlotta, hogy szabadon enged két, Lí­biában fogva tartott brit ál­lampolgárt. Az amnesztiáról hozott döntést Ali Hu­deri, a líbiai külügyminisztérium il­letékese közölte délelőtt Tri­­poliban azzal a brit parla­menti küldöttséggel, amely pénteken fejezte be nem hi­vatalos látogatását. Líbiai részről azt is jelezték, hogy a másik négy brit fogoly ügye is hamarosan rendeződhet. A két ország között idén ta­vasszal megszakadtak a hiva­talos kapcsolatok, miután Lí­bia londoni nagykövetsége előtt egy Líbia-ellenes tünte­tés közben lövöldözés tört ki, s egy angol rendőrnő életét vesztette. Megfigyelők szerint a mostani döntés jelzi, hogy Tripoli a befagyasztott kap­csolatok felújítására törek­szik. Szürjet állásfoglalás a Biztonsági Tanács libanoni vitájában New Yorkból jelenti az ADN. A Szovjetunió, India, a Kínai Népköztársaság és több más ország képviselője elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsának péntekre vigadó­ra megtartott ülésén a meg­szállt Dél-Libanon lakossága ellen elkövetett izraeli bűn­­cselekményeket. Támogatták a libanoni kormánynak azt a követelését, hogy Dél-Liba­­nonból, a Bekaa-völgyből­ és a Rasaja-térségből haladékta­lanul vonják ki az, izraeli megszálló csapatokat. A felszólalók erélyes intéz­kedéseket követeltek a Biz­tonsági Tanácstól annak ér­dekében, hogy szerezzen ér­vényt az izraeli haderő kivo­nását sürgető, 1982-es hatá­rozatának. Richard Ovinnyikov, a Szov­jetunió képviselője utalt az Egyesült Államok felelősségé­re az izraeli agressziós politi­ka folytatódásáért és kijelen­tette, hogy az 1982-es inter­venció és az azt követő meg­szállás amerikai támogatás nélkül nem jöhetett volna létre. Az Egyesült Államok min­den tőle telhetőt megtett azért, hogy megakadályozza az iz­raeli csapatok kivonására vo­natkozó BT-határozat valóra­­váltását — mondotta a szov­jet küldött. A Közel-Kelet tartós békéje csak az ENSZ védnökségével létrejövő, át­­fogó rendezés révén képzel­hető el. Az ilyen megoldás útját egyengeti az a július végén előterjesztett szovjet javaslat, hogy a közel-keleti rendezésre hívjanak össze nemzetközi konferenciát — mondotta Ovinmyikov. Az ENSZ biztonsági tanácsa szombaton folytatja az Izrael ellen benyújtott libanoni pa­nasz kivizsgálását. I*rre«« é« Samir­nif^állapod­ása még ne­m­ tekinthető véglegesnek Jeruzsálemből jelenti az AFP. Az izraeli rádió csü­törtök esti jelentése szerint az Izraeli Munkapárt és a Li­­kud-töma között megállapo­dás jött létre arról, hogy a következő ötvenhónapos idő­szakban ,,nemzeti egységkor­­mány " intézi az ország ügye­it. A megállapodás értelmében Simon Peresz, az Izraeli Mun­kapárt vezetője, huszonöt hó­napig lesz miniszterelnök, az­tán Jichak Samir, a Likud­­tömb vezére tölti majd be a kormányfői tisztet a fennma­radó időre. Az első időszakban Samir megbízott miniszterelnök lesz — vagyis Peresz távollétében ő látja el az ügyeket —, és egyben ő irányítja az izraeli külügyminisztériumot. A had­ügyi tárca birtokosa Jichak Rabin volt munkapárti mi­niszterelnök lesz, a pénzügy­minisztérium élére a Likud­­tömb egyik tagját állítják. Az új kormánynak legalább hu­szonnégy minisztere lesz — fele-fele arányban oszlanak meg a tárcák a Munkapárt és a Likud között. Az AP jelentése szerint az izraeli munkapárti szövetség balszárnyán álló Mapam a ki­egyezés hírére pénteken azzal reagált, hogy ez esetben fel­bontja az 1989-ben kötött vá­lasztási szövetséget. Ez a fej­lemény megfoszthatja a Mun­kapártot parlamenti elsőségé­től. Viktor Sem­ Tov, a Mapam vezetője közölte, hogy pártja „nem tud részt venni ilyen jellegű egységkormányban, sőt a parlamenti támogatást is megvonja" jelenlegi szövetsé­gesétől a nagykoalíció létre­jötte esetén. Hozzátette, hogy pártjának vezetősége a jövő héten tanácskozik a kiválás­ról. A Mapam hat képviselői helyet szerzett a júliusi vá­lasztásokon, a munkapárti kö­zös listán. A nagykoalíció létrejöttét beharangozó csütörtök esti be­jelentés után pénteken mind­két párt vezetője óvatos for­mában elhárította, hogy akár megerősítse, akár cáfolja az egyezség hírét. Simon Peresz, a Munkapárt vezetője pénte­ken annak közlésére szorítko­zott, hogy vasárnapi újabb találkozójukon kell végleges megállapodásra jutniuk, „még egy vagy két függőben ma­radt kérdésben". Samir még ennél is tartózkodóbb volt, szerinte „korai még megegye­zésről beszélni, erről majd csak a problémák összességé­nek rendezése után lehet szó ". Szudáni kezdeményezés regionális tanácskozásra Kairóból jelenti az DPI. Szudán nyolc állam képvise­lőit hívta meg arra a regioná­lis értekezletre, amelyen a khartumi elképzelések szerint a vörös-tengeri hajózás biz­tonságának kérdéseit vitatnák meg. A MENA egyiptomi hír­­ügynökség a szudáni elnök, Dzsaafar Nimeri nyilatkozatát idézte. A konferenciát a szu­dáni fővárosban szeptember 18-án tartanák meg. Ha a valamennyi ország — Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jor­dánia, a Jemeni NDK és a Jemeni Arab Köztársaság, Dzsibuti, Szomália és Etiópia — képviselője részt venne a tervezett tanácskozáson, kü­lön érdekességet kölcsönözne neki az a körülmény, hogy a meghívott államok közül több 1979-ben megszakította diplo­máciai kapcsolatait Egyiptom­mal a Camp David-i különal­­ku miatt. Az egymással szom­szédos Szudán és Etiópia vi­szonya sem mondható kifeje­zetten jónak. Egyiptom és Szaúd-Arábia már közölte, hogy kész részt venni az értekezleten a hajó­zási útvonalak biztonságának megvitatására. A mai napig is ismeretlen eredetű vízi aknák számos ha­jót rongáltak meg a Szuezi­­öbölben és a Vörös-tengeren. Több NATO-államból is hajók érkeztek a térségbe a vízi ak­nák felkutatására és hatásta­lanítására — tevékenységük mindeddig eredménytelen volt. Major Novizpí A harmadik világ gazdasági válsága Genfből jelenti az MTI. A tőkés világ nemzetközi pénz­ügyi és kereskedelmi intéz­ményei nem felelnek meg ko­runk követelményei­nek, azo­kat újjá kell alakítani, hogy a fejlődő országok súlyos vál­ságát orvosolhassák — ezt hangsúlyozza az ENSZ Keres­kedelmi és Fejlesztési Kon­­ferenciája idei jelentése, ame­lyet pénteken tettek közzé. Az UNCTAD, amelyben megha­tározó szerepet játszanak a fejlődő országok, jelentésében megállapítja: a fejlődő világ összterméke 1983-ban egy szá­zalékkal csök­kent, s a követ­kező évekre is általában stag­nálás, sőt, további csökkenés várható. A gazdasági válság súlyos társadalmi kihatások­kal jár, sok helyütt, különö­sen Afrikában, drámai mó­don növekedett a szegénység. Afrikában a mezőgazdasági termelés csökkenése is hoz­zájárul a válságos helyzethez. A helyzet alakulásában nagy szerepe van a magas kamatok (nyugati) politikájá­nak, s annak, hogy 1982— 1983-ban „drasztikusan" csök­kent­­a tőkeáramlás a fejlő-,­de­ országokba. A fejlődőek (az OPEC-államokat nem szá­mítva) tavaly legalább tizen­­hárommilliárd dollár fizetést teljesítettek bankházaknak. Az UNCTAD a következő évek­ben is magas, sőt, emelkedő kamatokkal számol. A Reuter jelentése szerint a tőkés világ 1985-ben vár­hatóan 3 százalékos gazdasá­gi növekedéssel számolhat — közli a Nemzetközi Valuta­alap, az IMF tanulmánya, amely a pénzintézet szeptem­ber végén kezdődő közgyű­lésére készült. Az IMF szakértőinek szá­mítása szerint az Egyesült Ál­lamok gazdasága a jövő év­ben 4 százalékos, Japáné pe­dig több mint 4 százalékos növekedési ütemre számíthat. A nyugat-európai országok ennél szerényebb, 2-2,5 szá­zalékos gazdasági növekedési ütemet érhetnek el. Siromiko japán vezető politikust fogadott Moszkvából jelenti a­. MTI. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter ismét megerősí­tette, hogy a Szovjetunió kész gyakorlati lépéseket, tenni Ja­pánhoz fűződő kapcsolatainak megjavítása érdekében, ha ha­sonló szándékkal találkozik Tokió részéről is. Az SZKP PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese pénte­ken Moszkvában fogadta Sza­­kuraucsi Josiót, a kormányzó japán liberális demokrata párt vezető politikusát, a ja­pán parlament japán—szovjet baráti társaságának elnökét. A találkozón Gromiko ki­jelentette, hogy a Szovjetunió­ híve a párbeszédnek, de csalt­abban az esetben, ha az "el­mélyíti a kölcsönös megértést és ösztönzi a kétoldalú kap­­csolatok fejlődését. Felhívta tárgyalópartnere figyelmét azokra, a szovjet-japán kap­csolatok megjavítása érdeké­ben tett javaslatokra, amelye­ket a közelmúltban Konsztan­­tyin Csernyenko terjesztett elő Tokióban kiadott könyve előszavában. A két ország jó­szomszédi kapcsolatai létfon­tosságú érdekét jelentik a szovjet és a japán népnek és szükség van azokra az egye­temes és ázsiai béke meg­óvásához is. A szovjet kül­ügyminiszter ugyanakkor fel­hívta rá veendége figyelmét, hogy az utóbbi időszak té­nyei­­ a japán militarizmus szellemének újjáéledéséről, a más országokkal szembeni te­rületi követelések felújításá­ról tanúskodnak. Japán egy­re nagyobb mértékben kap­csolódik be azoknak az ame­rikai imperialista terveknek a megvalósításába, amelyek célja a fegyverkezési hajsza er­ősítése, a nemzetközi hely­zet­­élezése. A ciprusi törökök­­emetője elvetért Perez de Jucllar Javaslatával Nicosiából jelenti az AP. Raul­ Denktas, az egyoldalúan kikiáltott ,,Észak-Ciprusi Tö­rök Köztársaság" elnöke pén­teken feltételek nélkül támo­gatásáról biztosította a ciprusi probléma rendezésére kidol­gozott ENSZ-javaslatokat. Mint közölte, a ciprusi török fél már eljuttatta ilyen tartal­mú állásfoglalását Javier Pe­rez de Cuellar ENSZ-főtitkár­­hoz, aki a hónap elején elő­terjesztett „munka­javaslatai­ra" augusztus 31-ig kérte a két ciprusi fél válaszát. Denktas hangoztatta, hogy „kormánya” hajlandó, „bárhol és bármikor” tárgyalóasztal­hoz ülni a ciprusi probléma megvitatása céljából. A to­vábbiakban viszont a görög kormányfő csütörtöki állás­foglalását­­ kifogásolva azzal vádolta Athént, hogy akadá­lyozza a két ciprusi közösség párbeszédének lehetőségét. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök előző nap, Szpirosz Kiprianu ciprusi ál­lamfővel az ENSZ-tervezetről folytatott megbeszélése után megerősítette kormányának azt a korábbról ismert állás­pontját, amely szerint a cip­rusi probléma rendezésének elengedhetetlen előfeltétele a szigeten tartózkodó megszálló török haderők kivonása. Az ENSZ-főtitkár „munka­­javaslatait" eddig nem hozták nyilvánosságra. Közvetett for­rások alapján úgy tudják, hogy Pérez de Cuellar egy szövetségi államforma megvi­tatását javasolja a két ciprusi közösség vezetőinek. Bécsi találgatások a kabinet átalakításáról Bécsből jelenti az MTI. A szabadságon lévő Fred Sino­­watz kancellár csütörtökön este váratlanul egy Eisen­­stadt-környéki étterembe „magántalálkozóra” hívta ösz­­sze a szocialista párt elnök­ségét, majd közölték, hogy a testület, valamint a teljes pártvezetés hétfőn hivatalo­san is összeül Bécsben. A kancellár és minden illetékes személyiség teljes hallgatás­ba burkolódzik, de megfigye­lők nem kételkednek abban, hogy Sinowatz kormányának átalakítását jelenti be a jövő héten. Nem okozna meglepe­tést, ha távozna a kabinetből Herbert Salcher pénzügymi­niszter, akinek fellépései előd­je, Hannes Androsch ellen vegyes visszhangot váltottak ki, hiszen az SPÖ funkcioná­riusainak egy része változat­lanul támogatja Androscht. Számos más találgatás is van a személyi kérdésekben. A bécsi rádió például úgy tud­ja, hogy Erwin Lanc külügy­miniszter helyet cserél Led­­peld Gratz bécsi polgármes­terrel , ám a kombináció­kat illetékesek sem cáfolni, sem megerősíteni nem voltak hajlandók. Sinowatz kancellár már ko­rábban egyeztette elgondolá­sait a koalíciós kormányban helyet­­ foglaló helyettesével, Norbert Steger szabadság párti alkancellárral. Valószí­nűtlen, hogy e tekintetben módosulna a kormány össze­tétele, amelyben jelenleg az Osztrák Szabadság Pártot­­­3 miniszter és 3 államtitkár képviseli.­­­ (Addisz Ababa, TASZSZ) Mengisztu Hailé Mariam etióp vezető üzenetet intézett az el nem kötelezett országok ál­lamfőihez a mozgalom meg­alakításának huszonharmadik évfordulója alkalmából. Az üzenet az el nem kötelezet­tek egyeztetett lépéseit sür­geti az általános és teljes le­szerelés elérése érdekében. 0 (Új Delhi, TASZSZ) Ra­­masvami Venkataramant, In­dia új alelnökét pénteken hi­vatalosan beiktatták. Venka­­taraman 74 éves. Indira Gan­dhi kormányában 1980 óta a hadügyminiszteri posztot töl­tötte be. -0­ (Új-Delhi, AP) Kasmír­ban újabb összetűzés zajlott le az indiai és pakisztáni csa­patok között. A PTI hírügy­nökség jelentése szerint az in­diai területre behatolást meg­kísérlő pakisztáni katonák kö­zül hatan meghaltak. Szombat, 1984. szeptember 1. Moszkvai tudósítónk hírmagyarázata Párbeszéd-gondok Az ókori Róma a Potomac partján: a párhuzam önmagá­ban is érzékelteti, hogy a vi­lágpolitika változatlanul ne­héz időket él át, a nemzetközi életben egyelőre várni kell a valamelyest is derültebb idő­járásra. A Novoje V rém­­a szerkesztőségi cikke az ókori Róma világuralmi törekvéseit említi a mai washingtoni po­litikáról szólván, és a hason­latot személyi egybevetéssel is megtoldja, a Fehér Ház lakó­sát egy mondatban a magát művésznek képzelő császárhoz mérvén. Mindenesetre a cikk­nek az a címe: K­onv .,Tréfák és párhuzamok nélkül" és a zá­róbekezdés is hangsúlyozza: távol állnak Moszkvában at­tól, hogy bármifajta közvet­len párhuzamot vonjanak a Fehér Ház mostani gazdája és más személyiségek, különösen a lírát kedvelő irányzat kö­zött, kivált nem az elnökvá­lasztások záró szakaszában. Fölhívni kívánja csupán a fi­gyelmet a szerkesztő arra, hogy az amerikai politika mi­lyen súlyos veszélyekkel ter­heli meg Földünket. A Pentagon ,, aranykora ” Moszkva és Washington vi­szonyán a nyári hetek nem javítottak, ezt pontosan tük­rözik­­a felelős megnyilatkozá­sok, a lapok elemzései. Az űr­párbeszéd megkezdésére vo­natkozó szovjet javaslat nyo­mán rövid ideig úgy látszott, hogy az ősz végre meghozza a nagyhatalmi érintkezés egy meghatározott formáját. A besztercebányai nagygyűlésen a minap fogalmazta meg Usz­­tyinov marsall, honvédelmi miniszter, hogy Moszkva konkrét indítványát a világűr militarizálásának a megakadá­lyozására az amerikai kor­mányzat gyakorlatilag elvetet­te, és ténylegesen megakadá­lyozta a fegyverzetkorlátozási tárgyalási folyamat továbbvi­telét, más tanácskozásokat a fegyverkezési verseny megfé­kezésére. A határozott formában meg­fogalmazott szovjet kifogások és éles bírálatok két pontban foglalhatók össze: Moszkvában egyfelől rámutatnak arra, hogy Washington tovább viszi szuperfegyverkezési politiká­ját, másfelől a ,­,béke megőr­zéséről” beszél. Az említett hetilap idézte az amerikai Newsweeket, amely szerint Ronald Reagan személyében a Pentagon megtalálta legmeg­bízhatóbb barátját. Ennek eredményeként az amerikai hadügyminisztérium a gigan­tikus hadiköltségvetések nyo­mán olyan időszakba lép, amely bízvást nevezhető a Pentagon ..aranykorának”. Brüsszel nem Grenada A fegyverek, a szupermo­dern harci eszközök, a roppant költséges hadi programok „aranykora” következett volna el? A sajnálatos, mégis tény­szerűnek látszó megállapítást így indokolja a Novoje Vrem­­ja: a Newsweek következteté­se nem újságírói érzelmeken alapul, hanem azon, hogy az Egyesült Államok hadi kiadá­sai békeidőben még soha nem növekedtek olyan gyorsan, mint a reagani évek alatt. Hetvenöt százalékkal emel­kedtek 1981 óta, és az 1985-ös pénzügyi évben akár új re­kordot is dönthetnek, mert közelednek a 300 milliárd dollárhoz. Sorba vehetők pontosan azok az új fegyverek és fegy­verrendszerek, amelyek a Reagan-kormányzat éveiben születtek. Legutóbb, írja angol forrás nyomán a szovjet heti­lap, az úgynevezett ,,gondol­kodó fegyver” típusa is a gyártás küszöbére­­ érkezett: egy-egy ilyen rakéta körülbe­lül nyolcvan robbanótöltetet hordoz, s mindegyiküket olyan „okos" berendezésekkel szere­lik föl, hogy „megkeresik” az elpusztítandó célt. A hatal­masra duzzadt hadi kiadások számbavételekor Washington­ban azt a benyomást keltik, mintha „az Egyesült Államok az óvilág védelmére többet költene, mint maguk a nyu­gat-európai szövetségesek” — írja a hetilap, és részletesen elemzi, hogy emiatt súrlódás tapasztalható a szövetségi rendszeren belül. A nyugat­európai fővárosokban néha sokallják a költségeket, és időnként olyan kijelentésre ragadtatják magukat, mint amire a minap a belga Le Soir, Brüsszel — írta — meg nem Grenada. A hadi költségvetések ma­gasba tartó irányzatát — amint a szovjet értékelések kifejtik — amerikai részről azzal indokolják, hogy straté­giai fölényhez kívánnak jutni a Szovjetunióval szemben. Moszkvai elemzések arra mu­tatnak rá, hogy két világha­talom stratégiai erői hozzáve­tőleges egyensúlyban vannak. Washington ezt szeretné meg­bontani, a mérleget a maga javára billenteni. A szovjet fővárosban ezeket a törekvé­seket élesen bírálják, s kifej­tik, hogy a republikánus kor­mányzat veszélyes politikai irányvonalát az Egyesült Ál­lamokon belül is sokan bírál­ják. Az elnöki ,,mikrofonpró­ba" — magától értetődően — nem javított a nagyon lehűlt viszonyon, amely már csupán néhány érintkezési csatornát hagyott épen. Túl messzire . . . A nehézségeket egyáltalán nem titkolva, Moszkva mégis a párbeszéd híve, a konstruk­­tív, ésszerű dialógusé. Az elemzések természetesen nem vonatkoztatnak el az elnökvá­lasztásoktól, s a reagani kül­politika bírálatával párhuza­mosan ismertetik a demokra­táknak azokat a fejtegetéseit, amelyek szóvá teszik, hogy az elmúlt néhány év alatt a fe­szültség növekedett, s a világ az Egyesült Államok szám­ára sem vált biztonságosabbá. Amint a Pravda hírmagyará­zatából kiderült, Moszkvában különösen helytelenítik, hogy Washingtonban iparkodnak úgy tenni, mintha semmi sem változott volna, mintha lenné­nek „valamilyen kontaktu­sok", esetleg „tárgyalások". Ugyancsak nem értenek egyet a reagani ,,békeszerető” szó­­használattal. Korionov szent­­leíró ezt demagógiának neve­zi. A Fehér Ház lakóját is idézi: „Azt hiszem — mondta Reagan —, hogy túl messzire mentünk ahhoz, hogy most visszaforduljunk.” Valóban, mutat rá a Pravda hírmagya­rázója, túl messzire a­­ kon­frontáció útján. A kormányzat a dialógus alapjait rombolja szét — fej­tegeti a lap és a moszkvai elemzésekből úgy tűnik, hogy az elnökválasztások előtt alig­ha várható kedvező fejlemény az enyhülés átmentésében, mintha az űrpárbeszéd sorsa is ezt igazolná. A világ azon­ban abban reménykedik, hogy végül is semmifajta szélsősé­ges konzervativizmus nem tudja megakadályozni az atomkorban olyannyira szük­séges ésszerű és rendezett kapcsolatokat. Egyenjogú ala­pon ezt szorgalmazza Moszk­va, így talán mégis elképzel­hető, hogy a világpolitika be­látható időn belül a párbe­szédgondoktól eljut — a gon­dos párbeszédig. Martin József ­­ (Genf, DPA) Az ENSZ főtitkárhelyettesének közvetí­tésével folyó afgán —pakisztá­ni tárgyalások csütörtöki be­fejeztével bejelentették, hogy jövő februárban újabb for­dulót tartanak Genfben. Diego Cordovez főtitkárhelyettes technikai jellegűnek nevezte az eddigi megbeszéléseket, D­ (Moszkva, TASZSZ) Igor Jurjevics Andropovot, a szov­jet Legfelső Tanács Elnöksé­ge athéni nagykövetté nevez­te ki. A 43 éves Andropov 1681 óta a szovjet külügy­minisztérium külpolitikai ter­vező osztályán főtanácsadó­ként dolgozott.­­ (Varsó, PAP) Gdanskban megemlékeztek a lengyel kor­mány és a Lenin hajógyár sztrájkbizottsága képviselői által négy évvel ezelőtt alá­írt megállapodásról. Az év­forduló alkalmából pénteken virágokat helyeztek el a gdanski és gdyniai tragikus események során elhunyt ha­jógyári munkások emlékén emelt obeliszknél.

Next