Magyar Nemzet, 1984. október (47. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
Kedd, 1934. október 2. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Régi vagy új PANASZKODOTT a múlt hét derekán a demokraták elnökjelöltje, hogy az „új Reagan" elorozta tőle a fegyverkorlátozás témáját: három és fél évig a ..régit”, a nagyhatalmi megegyezések ellenfelét hallhattuk, most — néhány nappal a választások előtt viszont úgy beszél, mint Walter Mondale. Az ellenzéki jelölt persze igyekszik kétségbevonni a ,,személycserét”, és sorra szembeállította a „két Reagant”, a gyakorló elnököt és az újraválasztásra készülőt, a harsány retorikáját és az enyhültebb hangneműt. S Mondale vasárnap, a maga szokásos heti rádióbeszédében negatív mérleget készített a múlt heti szovjet—amerikai tárgyalásokról, megvádolva a washingtoni kormányzatot, hogy nem érte el, amit elérhetett volna, s ennek az oka: nem tette meg a megtehetők A demokrata politikus érvként a saját megbeszélésére hivatkozott Andrej Gromikóval: a lehetőség megvolt. A kormány vezetői viszont derűlátóan beszélnek az eszmecserék „kapunyitó” eredményéről. Schultz külügyminiszter, McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap tévéműsorban szerepelt, és óvatos derűlátással ítélte meg a közeljövőt. S ami a fő: minden szavukkal azt igyekeztek hangsúlyozni, hogy az „új Reagan” nemcsak november első keddjéig létezik, hanem utána is. Hiszen ez mindenkinek a fő kérdése: mennyiben van szó csupán kampánytaktikáról, és mennyiben beszélhetünk magának az amerikai külpolitikának a módosulásáról? A kormányzat persze kerüli a változásra utaló megfogalmazásokat, és állítása szerint az elnök és emberei kezdettől fogta és töretlenül megegyezésre készültek Moszkvával (bár maga Reagan ENSZ-beszédében akaratlanul is elárulta, hogy szándékosan halogatta a párbeszédet, hiszen ,,helyre kellett állítani Amerika erejét”). KORMÁNYA de hát aligha vajt a világnak, amely szívesen emlegetné, hogy rákényszerült vonalának módosítására • ilyenkor egyszerűen másról és másként beszélnek, mint eddig, és ebből mindenki levonhatja a maga következtetését. A hangnem változása rendszerint a politikáét is előre vetíti, csakhogy a jelen esetben valóban van egy lényeges befolyásoló tényező, ami óvatos ítéletalkotásra készteti a megfigyelőket: a választás. Mert, ha fölényesen vezet is ma Ronald Reagan Walter Mondale ellenében, közismerten gyenge pontja az elnöknek általában a külpolitika, és, azon belül is a szovjet—amerikai viszony súlyos megromlása kormányzása idején. Egyfelől igaz, hogy a jelek szerint a Fehér Ház nincs rászorulva a párbeszédre, vagy akár annak csak a látszatára, hiszen enélkül is nyerne talán Reagan novemberben. Másfelől az elnök mégis szükségét érzi megnyugtatni a lakosságot: győzelme esetén „minden erejével” javítani próbálja a szovjet—amerikai viszonyt. Ez most vagy a választási „túlbiztosításra” (netán kételyekre?) vall, vagy pedig valóban „új Reaganre”. Egész héten ezen vitatkozott az amerikai közélet. Nyolc és fél órát tárgyalt Andrej Gromiko Reagannel és Schultz-cal, s nyolc és fél percet négyszemközt pénteken a Fehér Házban egyedül az elnökkel. A hírlapírók tisztes távolból láthatták az ovális iroda ablakán át, hogy a két államférfi élénken gesztikulálva beszélget, s utóbb kiszivárgott: az elnök igyekezett meggyőzni szovjet vendégét őszinte egyezkedési szándékáról. Amerikai kormánytisztviselők is elismerték háttértájékoztatóikon, hogy most előbb Moszkvának meg kell mérnie a reagani szavak, ha úgy tetszik, ígéretek súlyát, s csak aztán dől el, kialakul-e a világ várta érdemi alkudozás a két nagyhatalom között. Maga Gromiko nem véletlenül hangsúlyozta ENSZ-beszédében, hogy lássuk a tetteket: a szavak fajsúlyát azok adják. Vagyis a megegyezés a kapcsolattartásról, a további tárgyalásokról valójában ennek a mérésnek a formája. Választ tehát a kulcskérdésre csak később adhatunk. Ám az ,,új és régi Reagan” belső csatája e folyamat elválaszthatatlan része, hiszen talán nem is anynyira magáról az elnökről kell „döntenie”, hanem kormányzata akár e két csoportba osztható tényezőiről. Azokról tehát, alak a ,,régi Reaganhoz" ragaszkodnak, és főként őt is odakötnék a korábbi politikához, és azokról, akik jelét adják annak, hogy a választások utánra is rászorítanák az államfőt az „új reagani” politikára. Egyes megfigyelők gyanítják, hogy a Gromikotárgyalások fő célja éppen ez lehetett: elejét venni annak, hogy a konzervatívok — ilyen megbeszélések hiányában — az erőpolitika diadalának és arra szóló „mandátumnak” értelmezhessék a novemberi győzelmet, amelynek a fő alapja mégiscsak a kedvezőbb gazdasági helyzet. FELTŰNÉSt keltett az elnök ENSZ-beszédében az a mondat, amelyben megfontolni ígérte a „kölcsönös önmegtartóztatást” az űrtárgyalások idejére: ez akár ígéret is lehet egy későbbi moratóriumra. Kormányilletékesek érzékeltetni próbálták, hogy Reagan ily módon „fellebbentette a függönyt”, bepillantást engedve Gromikónak a várható amerikai kompromisszumkészségbe. Mivel ezt hétfői cikkében a konzervatív közíró, William Safire is kipécézte, mint oktalan engedményt, valami lehet a dologban ... A múlt hét biztató „fejleménye” volt, hogy egy szombat esti tévévitában a szélsőséges Pat Puchanar ugyanazért rótta meg Reagant, amiért Mondáié: „az utóbbira jellemző politika eltulajdonításáért”. Buchanan persze komoran vészt jósolt az elnöknek a ,,vetélkedésért Mondale pályáján", ám az akár jó jel is lehet, ha a „régi reaganisták” vészt szimatolnak. Csakhogy az ő szavaik tétlenségükről egyáltalán nem árulkodnak. A belső harc az „engedmények” ellen alighanem már javában dúl. S most az a kérdés, ebbe a küzdelembe melyik Reagan avatkozik bele? Tudni vélte a vasárnapi The Washington Post (és Scultz persze ingerülten cáfolta), hogy készülvén a találkozóra Gromikóval, az elnök közvetlen köre „nagy titokban” tartotta a dolgot, amíg csak lehetett, így óhajtván megakadályozni „a Pentagon aknamunkáját". Értesülések szerint azt a kritikus mondatot az „önmegtartóztatásról” az elnöki beszédben a megelőző hétvégén hol bevették a szövegbe, hol kihagyták . . . Végül benne maradt, és ez tagadhatatlanul jól jel, ám ettől még változatlanul le kell küzdeni azoknak az ellenállását, akik semmiképpen nem akarják korlátozni az űrfegyverkezést, és például siettek „megjósolni”, hogy ilyesmibe — vagyis bármifélemoratóriumba — „sohasem mennek bele". Néhány amerikai szemleíró máris felveti, hogy „megint önmagunkkal tárgyalunk”, tehát az alkudozás nagyobbik része Washingtonon belül folyik, ám ez úgy látszik, elkerülhetetlen. LÉNYEGES kérdést vet ez fel, mennyiben számíthatnak a megegyezés hívei az „új Reagan” eligazodására a témában, és a vita frontvonalai között? A The Washington Postban az elnököt a helyi hírlapírók közül legrégebben ismerő Lou Canyon írta, hogy Reagan eddig nemcsak felettébb tájékozatlan volt a fegyverkorlátozás alapkérdéseiben, hanem abban is, mi zajlik saját kormányzatának a különböző szintjein, kifúrja például minden erejével, és terjeszt elő a másik félnek eleve elfogadhatatlan javaslatokat. Vagyis ahhoz, hogy a világ valóban komolyan vegye az „új Reagant”, neki is így kellene tennie a témával. Avar János Miitín^’ikr/rt Már a tervezésben érvényesítsék a környezetvédelem szempontjait Mérleg a licencvásárlásokról KÖZÉLETI HÍREK A Nigériai Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mohammed Buhari dandártábornokot, Nigéria államfőjét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Lansana Conté ezredest, a Guineai Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Szpirosz Kiprianu köztársasági elnököt. • Vasárnap hazaérkezett Génfből az Interparamertáris Unió magyar csaladjának delegációja. Barcs Sándor a magyar csoport elnöke, Darvasi István, az IPU végrehajtó bizottságának tagja és Pethő Tibor országgyűlési képviselő a szervezet 72. konferenciájának vett részt. Palotás Rezső, hazánk új franciaországi nagykövete átadta megbízólevelét Francois Mitterrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének. Hétfőn a Parlamentben üléseztek az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok, valamint a megyei képviselőcsoportok vezetői. A résztvevők legfelsőbb népképviseleti szervünk soronkövetkező, őszi ülésszakára készülve tájékoztatókat hallgattak meg az október 18-án kezdődő plénum témáiról. Elutazott hazánkból a zimbabwei nőszervezet háromtagú küldöttsége. A vendégek háromhetes látogatásuk idején ismerkedtek Magyarország társadalmi felépítésével, a Magyar Nők Országos Tanácsának munkájával, a magyar nők helyzetével, valamint más társadalmi szervezetek tevékenységével. Testvérpárti delegációk látogatása Giorgio Napolitano Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 28. és október 1. között Budapesten tartózkodott Giorgio Napoliano, az Olasz Kommunista Párt Vezetőségének tagja. Az olasz pártvezetővel megbeszélést folytatott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, valamint Berecz János, a KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon széleskörű véleménycserére került sor a két párt helyzetéről és tevékenységéről, valamint , a nemzetközi helyzet, a kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 25—30. között hazánkban tartózkodott Nagy-Britannia Kommunista Pártjának küldöttsége, élén Ron Halversonnal, a Politikai Bizottság tagjával. A küldöttség ismerkedett az MSZMP bel- és külpolitikai tevékenységével, a XIII. kongresszus előkészületeivel; tanulmányozta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit, valamint a szakszervezetek szerepét. A küldöttséget fogadta Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A brit vendégek megbeszélést folytattak Baranyai Tiborral, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjével. Látogatást tettek Veszprémben, valamint ipari és mezőgazdasági üzemeket tekintettek meg. Ugyancsak pártunk Központi Bizottságának meghívására szeptember 26.—október 1. között látogatást tett hazánkban Eduardo Viera, az Uruguayi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja is. Szűrös Mátyás, a KB titkára fogadta az uruguayi kommunista vezetőt, akivel Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője folytatott megbeszélést. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. * Pártunk Központi Bizottságának vendégeként szeptember 23. és 30. között látogatást tett Magyarországon a Japán Szocialista Párt pártmunkás küldöttsége is, Szugano Hiszamicu szenátor vezetésével. A japán vendégeket — akikkel Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyettese folytatott tárgyalást — fogadták Bullai László és Horn Gyula, a Központi Bizottság osztályvezetői, és Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A delegáció programja során megismerkedett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szervezetével és számos létesítményével. Erősödő gazdasági együttműködés az NDK-val Gerhard Schiffer, az NDK miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szeptember 27. és 29. között Budapesten az 1986—1990. évi tervkoordinációról tárgyalásokat folytatott Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével. Áttekintették a két ország között érvényben levő termelési kooperációs és gyártásszakosítási megállapodások teljesítésének helyzetét. Megállapodtak ezeknek az 1985 utáni időszakra történő meghosszabbításában, továbbá új egyezmények kidolgozásában. Az 1986 —1990. évi tervkoordináció eddig végzett munkálatának értékelése során egyetértettek abban, hogy az együttműködés fejlesztése érdekében a gépiparban — különös tekintettel a mezőgazdasági gépgyártásra, a mikroelektronikára, és a robottechnikára —, továbbá a vegyiparban és az élelmiszer-gazdaságban kell újabb lehetőségeket feltárni. Jóváhagyták az 1986—1990. évitervkoordináció folytatásának irányát és ütemtervét. Megállapodásra jutottak a mindkét népgazdaság számára fontos nyers- és alapanyagok, továbbá mezőgazdasági termékek szállításának 1985 utáni folytatásában. Gerhard Schürer és kísérete elutazott hazánkból. Veress Péter szófiai tárgyalásai Veress Péter külkereskedelmi miniszter Hriszto Mirisztornak, a Bolgár Népköztársaság külkereskedelmi miniszterének meghívására 1984. szeptember 28—30. között látogatást tett az őszi plovdivi vásáron. Vendéglátójával áttekintették az ez évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv teljesítésének helyzetét, és aláírták az 1985. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. Veress Pétert fogadta Grisa Filipov miniszterelnök. Rossz ivóvíz, szennyezett levegő •Értékvédők tanácskozása Országos értekezletet tartottak hétfőn Budapesten, a Jókai Klubban a megyei környezetvédelmi titkárok, valamint a környezetvédelmi felügyelőségek és a nemzeti parkok igazgatói. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnöke bevezető beszédében elmondta: a tanácskozás egyik célja, hogy közösen felmérjék ,milyen intézkedések születtek az utóbbi időben a környezet védelmére, számba vegyék a legégetőbb gondokat, valamint az ezek megszüntetéséhez szükséges tennivalókat. Hangsúlyozta: ma már egyre erősebb az igény a környezet értékeinek megvédésére, ám az intézkedéseknek körültekintőeknek kell lenniük, a helyi előnyökön, érdekeken kívül számolni kell az esetleg máshol jelentkező káros mellékhatásokkal is. A drága beruházásokon kívül sokat lehet tenni a környezet megóvásáért jobb szervezéssel, körültekintéssel. Mint mondta, igen fontos lenne már a tervezés stádiumában■ érvényesíteni a környezetvédelmi szempontokat, hiszen ezzel mentesülni lehet a többletköltségektől. A megyék környezetvédelmi képviselői felszólalásaikban elismerték, hogy sok erőfeszítés történt már eddig is a tisztább, egészségesebb környezet kialakításáért, de még mindig vannak olyan hiányosságok, amelyek következtében egyes területeken az elfogadhatónál rosszabb az ivóvíz, szennyezettebb a levegő, kopárabb a vidék. Somogy megyében például úgy érzékelik, hogy nincs kellőképpen egyeztetve a mezőgazdaság és a környezetvédelem érdeke. Tolna megyében a rendeletek, utasítások megtartásával van még baj, sokan inkább vállalják a bírság kifizetését, mint a hatásos intézkedések megtételét. Szolnok megye környezetvédelmi képviselője ehhez hozzáfűzte, hogy sokszor nincs is meg a vállalatoknak az anyagi lehetőségük a szükséges berendezések megvásárlására. Békés megyében azt nehezményezik, hogy a környezetvédelmi titkárok nem kapnak elégséges és megbízható információkat a szennyezésmérésekkel megbízott különböző szervektől. Többen is felvetették, hogy a hatékonyabb megyei munka érdekében jobb információáramlásra lenne szükség a hivatal és a megyei környezetvédelmi szakemberek között. A tizenkettedik tanév a fiatal kutatók iskoláján A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában hétfőn megkezdődött a fiatal kutatók iskolájának 12. tanéve. Az 1973-ban kezdődött képzési formában eddig a száztíz hazai résztvevő mellett 41 országból 189 harminc éven aluli pályakezdő biológus, biokémikus, fizikus, matematikus, orvos, stb. kapott továbbképzést. A hallgatók többsége az afrikai és az ázsiai fejlődő országokból érkezett a 11 hónapos kurzusokra. A hétfőn kezdődött tizenkettedik tanfolyamon nyolc magyar és tizennyolc külföldi ifjú szakember gyarapítja ismereteit a nemzetközi hírű szegedi biológiai központban. A tanultakat laboratóriumi gyakorlatoként vizsgálhatják a résztvevők. Mindegyikük bekapcsolódik a biológiai központ egy-egy fontos kutatást végző csoportjának munkájába. Korszerűsítés A külpiaci retnem képesség eszköze Az elmúlt évtizedben mintegy félszáz külföldi licencet vásároltak a hazai vállalatok. Annak ellenére, hogy a felhasználásuk nem mindig volt sikeres, a külföldi szellemi termékek számottevően hozzájárultak a műszaki fejlődés gyorsításához, a külpiaci versenyképesség javításához. A Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagozata, amely a külföldi licencek hazai hasznosításának eredményeit vizsgálta meg, megállapította, hogy e vásárlások eredményeként az érintett vállalatok jelentősen növelték jövedelmezőségüket. Viszonylag kevés az olyan szellemi termék, amelyet nem hasznosítottak a termelésben. Arányuk csupán 5—6 százalék, míg például Japánban a feleslegesen megvásárolt műszaki eljárások aránya eléri a 20—25 százalékot. Magyarországon azonban szemben a távolkeleti országgal az esetek többségében a piaci igények téves prognosztizálása, illetve a beruházási források hiánya hiúsította meg a licenc hasznosítását. Kedvezőtlen tendencia, hogy manapság elsősorban kisebb, csupán a termelés részfolyamatait korszerűsítő szellemi termékre futja. Nem segíti a licencvásárlásokat az sem, hogy a hazai engedélyezési eljárás túl hosszadalmas. Jelentős feladat tehát az összhang megteremtése, mert mai problémáink megoldása mellett egyre sürgetőbb az, hogy hosszabb távra megteremtsük a gyorsabb műszaki előrehaladásnak, a termelési szerkezet korszerűsítésének feltételeit. Zászlólevonás Vasárnap reggel ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amely a Fegyveres Erők Napja tiszteletére lengett az árbocon. Fogadás Kína nemzeti ünnepe alkalmából Ma Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából fogadást adott hétfőn a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács ■Láiékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor kizügyminiszter-helyettes valamint a politikai, a társadalmi a gazdasági és a kulturális élet több más képviselője. OH volt a budanesi diplomáciai képviseletek számos vezetője és testa. i