Magyar Nemzet, 1984. október (47. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

Kedd, 1934. október 2. W­ashingtoni tudósí­tónk hírmagyarázata Régi vagy új PANASZKODOTT a múlt hét derekán a demokraták el­­nök­jelöltje, hogy az „új Rea­gan" elorozta tőle a fegyver­­korlátozás témáját: három és fél évig a ..régit”, a nagyhatal­mi megegyezések ellenfelét hallhattuk, most — néhány nappal a választások előtt vi­szont úgy beszél, mint­­ Wal­­ter Mondale. Az ellenzéki je­lölt persze igyekszik kétségbe­vonni a ,,személycserét”, és sorra szembeállította a „két Reagant”, a gyakorló elnököt és az újraválasztásra készülőt, a harsány retorikáját és az enyhültebb hangneműt. S Mondale vasárnap, a maga szokásos heti rádióbeszédében negatív­­ mérleget készített a múlt heti szovjet—amerikai tárgyalásokról, megvádolva a washingtoni kormányzatot, hogy nem érte el, amit elér­hetett volna, s ennek az oka: nem tette meg a megtehetők A demokrata politikus érvként a saját megbeszélésére hivat­kozott Andrej Gromikóval: a lehetőség megvolt. A kormány vezetői viszont derűlátóan beszélnek az esz­mecserék „kapunyitó” eredmé­nyéről. Schultz külügyminiszter, McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap tévémű­sorban szerepelt, és óvatos de­rűlátással ítélte meg a közel­jövőt. S ami a fő: minden szavukkal azt igyekeztek hang­súlyozni, hogy az „új Reagan” nemcsak november első kedd­­jéig létezik, hanem utána is. Hiszen ez mindenkinek a fő kérdése: mennyiben van szó csupán kampánytaktikáról, és mennyiben beszélhetünk ma­gának az amerikai külpolitiká­nak a módosulásáról? A kor­mányzat persze kerüli a vál­tozásra utaló megfogalmazáso­kat, és állítása szerint az el­nök és emberei kezdettől fog­­t­a és töretlenül megegyezésre készültek Moszkvával (bár maga Reagan ENSZ-beszédé­­ben akaratlanul is elárulta, hogy szándékosan halogatta a párbeszédet, hiszen ,,helyre kellett állítani Amerika ere­jét”). KORMÁNYA de hát aligha vajt a világnak, amely szíve­sen emlegetné, hogy rákény­szerült vonalának módosításá­ra • ilyenkor egyszerűen más­ról és másként beszélnek, mint eddig, és ebből mindenki levonhatja a maga következ­tetését. A hangnem változása rendszerint a politikáét is előre vetíti, csakhogy a jelen eset­ben valóban van egy lényeges befolyásoló tényező, ami óva­tos ítéletalkotásra készteti a megfigyelőket: a választás. Mert, ha fölényesen vezet is ma Ronald Reagan Walter Mondale ellenében, közismer­ten gyenge pontja az elnök­nek általában a külpolitika, és, azon belül is a szovjet—ame­rikai viszony súlyos megrom­lása kormányzása idején. Egy­felől igaz, hogy a jelek sze­rint a Fehér Ház nincs rá­szorulva a párbeszédre, vagy akár annak csak a látszatára, hiszen enélkül is nyerne talán Reagan novemberben. Másfelől az elnök mégis szükségét érzi megnyugtatni a lakosságot: győzelme esetén „minden ere­jével” javítani próbálja a szovjet—amerikai viszonyt. Ez most vagy a választási „túl­biztosításra” (netán kételyek­re?) vall, vagy pedig valóban „új Reaganre”. Egész héten ezen vitatkozott az amerikai közélet. Nyolc és fél órát tárgyalt Andrej Gromiko Reagannel és Schultz-cal, s nyolc és fél per­cet négyszemközt pénteken a Fehér Házban egyedül az el­nökkel. A hírlapírók tisztes távolból láthatták az ovális iroda ablakán át, hogy a két államférfi élénken gesztikulál­va beszélget, s utóbb kiszi­várgott: az elnök igyekezett meggyőzni szovjet vendégét őszinte egyezkedési szándéká­ról. Amerikai kormánytisztvi­selők is elismerték háttértájé­koztatóikon, hogy most előbb Moszkvának meg kell mérnie a reagani szavak, ha úgy tetszik, ígéretek súlyát, s csak aztán dől el, kialakul-e a világ vár­ta érdemi alkudozás a két nagyhatalom között. Maga Gromiko nem véletlenül hangs­­úlyozta ENSZ-beszédében, hogy lássuk a tetteket: a sza­vak fajsúlyát azok adják. Vagyis a megegyezés a kap­csolattartásról, a további tár­gyalásokról valójában ennek a mérésnek a formája. Választ tehát a kulcskérdésre csak ké­sőbb adhatunk. Ám az ,,új és régi Reagan” belső csatája e folyamat elválaszthatatlan ré­sze, hiszen talán nem is any­­nyira magáról az elnökről kell „­döntenie”, hanem kormány­zata akár e két csoportba oszt­ható tényezőiről. Azokról te­hát, alak a ,,régi Reaganhoz" ragaszkodnak, és főként őt is odakötnék a korábbi politiká­hoz, és azokról, akik jelét ad­ják annak, hogy a választások utánra is rászorítanák az ál­lamfőt az „új reagani” poli­tikára. Egyes megfigyelők gyanítják, hogy a Gromiko­­tárgyalások fő célja éppen ez lehetett: elejét venni annak, hogy a konzervatívok — ilyen megbeszélések hiányában — az erőpolitika diadalának és arra szóló „mandátumnak” értelmezhessék a novemberi győzelmet, amelynek a fő alapja mégiscsak a kedvezőbb gazdasági helyzet. FELTŰNÉSt keltett az el­nök ENSZ-beszédében az a mondat, amelyben megfontol­ni ígérte a „kölcsönös önmeg­tartóztatást” az űrtárgyalások idejére: ez akár ígéret is lehet egy későbbi moratóriumra. Kormányilletékesek érzékel­tetni próbálták, hogy Rea­gan ily módon „fellebbentette a függönyt”, bepillantást en­gedve Gromikónak a várható amerikai kompromisszum­készségbe. Mivel ezt hétfői cikkében a konzervatív köz­író, William Safire is kipécéz­­te, mint oktalan engedményt, valami lehet a dologban ... A múlt hét biztató „fejleménye” volt, hogy egy szombat esti tévévitában a szélsőséges Pat P­uchanar ugyanazért rótta meg Reagant, amiért Mondáié: „az utóbbira jellemző politika eltulajdonításáért”. Bucha­­nan persze komoran vészt jó­solt az elnöknek a ,,vetélke­désért Mondale pályáján", ám az akár jó jel is lehet, ha a „régi reaganisták” vészt szi­matolnak. Csakhogy az ő sza­vaik tétlenségükről egyáltalán nem árulkodnak. A belső harc az „engedmények” ellen alig­hanem már javában dúl. S most az a kérdés, ebbe a küz­delembe melyik Reagan avat­kozik bele? Tudni vélte a vasárnapi The Washington Post (és Scultz persze ingerülten cáfolta), hogy készülvén a találkozóra Gromikóval, az elnök közvet­len köre „nagy titokban” tar­totta a dolgot, amíg csak le­hetett, így óhajtván megaka­dályozni „a Pentagon akna­munkáját". Értesülések szerint azt a kritikus mondatot az „önmegtartóztatásról” az elnö­ki beszédben a megelőző hét­végén hol bevették a szövegbe, hol kihagyták . . . Végül benne maradt, és ez tagadhatatlanul jól jel, ám ettől még válto­zatlanul le kell küzdeni azok­nak az ellenállását, akik sem­miképpen nem akarják korlá­tozni az űrfegyverkezést, és például siettek „megjósolni”, hogy ilyesmibe — vagyis bár­miféle­­moratóriumba — „soha­sem mennek bele". Néhány amerikai szemleíró máris fel­veti, hogy „megint önmagunk­kal tárgyalunk”, tehát az al­kudozás nagyobbik része Wa­­shingtonon belül folyik, ám ez úgy látszik, elkerülhetetlen. LÉNYEGES kérdést vet ez fel, mennyiben számíthatnak a megegyezés hívei az „új Rea­gan” eligazodására a témában, és a vita frontvonalai között? A The Washington Postban az elnököt a helyi hírlapírók kö­zül legrégebben ismerő Lou Canyon írta, hogy Reagan ed­dig nemcsak felettébb tájéko­zatlan volt a fegyverkorláto­zás alapkérdéseiben, hanem abban is, mi zajlik saját kor­mányzatának a különböző szintjein, ki­fúrja például minden erejével, és terjeszt elő a másik félnek eleve elfo­gadhatatlan javaslatokat. Vagyis ahhoz, hogy a világ valóban komolyan vegye az „új Reagant”, neki is így kel­lene tennie­­ a témával. Avar János Miitín^’ikr/rt Már a tervezésben érvényesítsék a környezetvédelem szempontjait Mérleg a licencvásárlásokról KÖZÉLETI HÍREK A Nigériai Szövetségi Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban­ üdvözölte Mohammed Buhari dandártábornokot, Ni­géria államfőjét. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Lansana Conté ezredest, a Guineai Köztársaság elnö­két az ország nemzeti ünne­pe alkalmából. A Ciprusi Közt­ársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Szpirosz Kiprianu köz­­társasági elnököt. • Vasárnap hazaérkezett Génfből az Interparamertáris Unió magyar csala­­djának delegációja. Barcs Sándor a magyar csoport elnöke, Dar­vasi István, az IPU végre­hajtó bizottságának tagja és Pethő Tibor országgyűlési képviselő a szervezet 72. kon­ferenciájának vett részt. Palotás Rezső, hazánk új franciaországi nagykövete át­adta megbízólevelét Francois Mitterrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének. Hétfőn a Parlamentben ülé­seztek az országgyűlés tiszt­ségviselői, az állandó bizott­ságok, valamint a megyei képviselőcsoportok vezetői. A résztvevők legfelsőbb nép­­képviseleti szervünk soron­­következő, őszi ülésszakára készülve tájékoztatókat hall­gattak meg az október 18-án kezdődő plénum témáiról. Elutazott hazánkból a zim­babwei nőszervezet három­tagú küldöttsége. A vendégek háromhetes látogatásuk ide­jén ismerkedtek Magyaror­szág társadalmi felépítésével, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának munkájával, a ma­gyar nők helyzetével, vala­mint más társadalmi szerve­zetek tevékenységével. Testvérpárti delegációk látogatása Giorgio Napolitano Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szeptember 28. és október 1. között Buda­pesten tartózkodott Giorgio Napoliano, az Olasz Kom­munista Párt Vezetőségének tagja. Az olasz pártvezetővel meg­beszélést folytat­ott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Szű­rös Mátyás, a KB titkára, va­lamint Berecz János, a KB tagja, a Népszabadság fő­szerkesztője. A szívélyes, elvtársi légkö­­rű találkozókon széleskörű véleménycserére került sor a két párt helyzetéről és tevé­kenységéről, valamint , a nem­zetközi helyzet, a kommunis­ta- és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. A párt Központi Bizottsá­gának meghívására szeptem­ber 25—30. között hazánkban tartózkodott Nagy-Britannia Kommunista Pártjának kül­döttsége, élén Ron Halverson­­nal, a Politikai Bizottság tag­jával. A küldöttség ismerke­dett az MSZMP bel- és külpo­litikai tevékenységével, a XIII. kongresszus előkészületeivel; tanulmányozta a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfejlesz­tésének kérdéseit, valamint a szakszervezetek­­ szerepét. A küldöttséget fogadta Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A brit vendégek megbeszélést folytattak Bara­nyai Tiborral, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjével. Látogatást tettek Veszprémben, valamint ipari és mezőgazdasági üzemeket tekintettek meg. Ugyancsak pártunk Közpon­ti Bizottságának meghívására szeptember 26.—október 1. kö­zött látogatást tett hazánkban Eduardo Viera, az Uruguayi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja is. Szűrös Mátyás, a KB titkára fogadta az uruguayi kommu­nista vezetőt, akivel Györke József, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője folyta­tott megbeszélést. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két or­szág helyzetéről, pártjaik te­vékenységéről. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista-­ és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. * Pártunk Központi Bizottsá­gának vendégeként szeptem­ber 23. és 30. között látogatást tett Magyarországon a Japán Szocialista Párt pártmunkás küldöttsége is, Szugano Hisza­­micu szenátor vezetésével. A japán vendégeket — akik­kel Kovács Imre, a KB osz­tályvezető-helyettese folytatott tárgyalást — fogadták Bullai László és Horn Gyula, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, és Magyar Gábor mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes. A delegáció prog­ramja során megismerkedett a magyar mezőgazdaság és élel­miszeripar szervezetével és számos létesítményével. Erősödő gazdasági együttműködés az NDK-val Gerhard Schiffer, az NDK miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szeptember 27. és 29. között Budapesten az 1986—1990. évi tervkoordinációról tárgyaláso­kat folytatott Faluvégi Lajos­sal, a Minisztertanács elnök­­helyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével. Átte­kintették a két ország között érvényben levő termelési kooperációs és gyártásszakosí­tási megállapodások teljesíté­sének helyzetét. Megállapod­tak ezeknek az 1985 utáni idő­szakra történő meghosszabbí­tásában, továbbá új egyezmé­nyek kidolgozásában. Az 1986 —1990. évi tervkoordináció ed­dig végzett munkálatának ér­tékelése során egyetértettek abban, hogy az együttműkö­dés fejlesztése érdekében a gépiparban — különös tekin­tettel a mezőgazdasági gép­gyártásra, a mikroelektroni­kára, és a robottechnikára —, továbbá a vegyiparban és az élelmiszer-gazdaságban kell újabb lehetőségeket feltárni. Jóváhagyták az 1986—1990. évi­­tervkoordináció folytatá­sának irányát és ütemtervét. Megállapodásra jutottak a mindkét népgazdaság számára fontos nyers- és alapanyagok, továbbá mezőgazdasági ter­mékek szállításának 1985 utá­ni folytatásában. Gerhard Schürer és kísérete elutazott hazánkból. Veress Péter szófiai tárgyalásai Veress Péter külkereskedel­mi miniszter Hriszto Mirisztor­nak, a Bolgár Népköztársaság külkereskedelmi miniszterének meghívására 1984. szeptember 28—30. között látogatást tett az őszi plovdivi vásáron. Ven­déglátójával áttekintették az ez évi árucsere-forgalmi jegy­zőkönyv teljesítésének helyze­tét, és aláírták az 1985. évi árucsere-forgalmi jegyzőköny­vet. Veress Pétert fogadta Grisa Filipov miniszterelnök. Rossz ivóvíz, szennyezett levegő •Értékvédők tanácskozása Országos értekezletet tar­tottak hétfőn Budapesten, a Jókai Klubban a megyei kör­nyezetvédelmi titkárok, vala­mint a környezetvédelmi fel­ügyelőségek és a nemzeti par­kok igazgatói. Ábrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke bevezető beszédében elmondta: a tanácskozás egyik célja, hogy közösen felmérjék ,milyen intézkedések születtek az utóbbi időben a környezet védelmére, számba vegyék a legégetőbb gondokat, vala­mint az ezek megszüntetésé­hez szükséges tennivalókat. Hangsúlyozta: ma már egyre erősebb az igény a környezet értékeinek megvédésére, ám az intézkedéseknek körülte­­kintőeknek kell lenniük, a helyi előnyökön, érdekeken kí­vül számolni kell az esetleg máshol jelentkező káros mel­­lékhatásokkal is. A drága be­ruházásokon kívül sokat lehet tenni a környezet megóvásá­ért jobb szervezéssel, körül­tekintéssel. Mint mondta, igen fontos lenne már a tervezés stádiumában■ érvényesíteni a környezetvédelmi szemponto­kat, hiszen ezzel mentesülni lehet a többletköltségektől. A megyék környezetvédelmi képviselői felszólalásaikban elismerték, hogy sok erőfeszí­tés történt már eddig is a tisz­tább, egészségesebb környezet kialakításáért, de még mindig vannak olyan hiányosságok, amelyek következtében egyes területeken az elfogadhatónál rosszabb az ivóvíz, szennye­­zettebb a levegő, kopárabb a vidék. Somogy megyében pél­dául úgy érzékelik, hogy nincs kellőképpen egyeztetve a me­zőgazdaság és a környezet­­védelem érdeke. Tolna me­gyében a rendeletek, utasítá­sok megtartásával van még baj, sokan inkább vállalják a bírság kifizetését, mint a ha­tásos intézkedések megtételét. Szolnok megye környezetvé­delmi képviselője ehhez hoz­záfűzte, hogy sokszor nincs is meg a vállalatoknak az anya­gi lehetőségük a szükséges be­rendezések megvásárlására. Békés megyében azt nehez­ményezik, hogy a környezet­­védelmi titkárok nem kapnak elégséges és megbízható in­formációkat a szennyezésmé­résekkel megbízott különböző szervektől. Többen is felve­tették, hogy a hatékonyabb megyei munka érdekében jobb információáramlásra lenne szükség a­ hivatal és a megyei körn­yezetvédelmi szakembe­rek között. A tizenkettedik tanév a fiatal kutatók iskoláján A Magyar Tudományos Aka­démia Szegedi Biológiai Köz­pontjában hétfőn megkezdő­dött a fiatal kutatók iskolájá­nak 12. tanéve. Az 1973-ban kezdődött képzési formában eddig a száztíz hazai résztvevő mellett 41 országból 189 har­minc éven aluli pályakezdő biológus, biokémikus, fizikus, matematikus, orvos, stb. ka­pott továbbképzést. A hallga­tók többsége az afrikai és az ázsiai fejlődő országokból ér­kezett a 11 hónapos kurzu­sokra. A hétfőn kezdődött tizen­kettedik tanfolyamon nyolc magyar és tizennyolc külföldi ifjú szakember gyarapítja is­mereteit a nemzetközi hírű szegedi biológiai központban. A tanultakat laboratóriumi gyakorlatoként vizsgálhatják a résztvevők. Mindegyikük be­kapcsolódik a biológiai köz­pont egy-egy fontos kutatást végző csoportjának munká­jába. Korszerűsí­tés A külpiaci retnem képesség eszköze Az elmúlt évtizedben mint­egy félszáz külföldi licencet vásároltak a hazai vállalatok. Annak ellenére, hogy a fel­­használásuk nem mindig volt sikeres, a külföldi szellemi termékek számottevően hoz­zájárultak a műszaki fejlődés gyorsításához, a külpiaci ver­senyképesség javításához. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara kooperációs tagozata, amely a külföldi licencek ha­zai hasznosításának eredmé­nyeit vizsgálta meg, megálla­pította, hogy e vásárlások eredményeként az érintett vál­lalatok jelentősen növelték jö­vedelmezőségüket. Viszonylag kevés az olyan szellemi ter­mék, amelyet nem hasznosí­tottak a termelésben. Arányuk csupán 5—6 százalék, míg például Japánban a feleslege­sen megvásárolt műszaki eljá­rások aránya eléri a 20—25 százalékot. Magyarországon azonban szemben a távolkeleti országgal az esetek többségé­ben a piaci igények téves prognosztizálása, illetve a be­ruházási források hiánya hiú­sította meg a licenc haszno­sítását. Kedvezőtlen tendencia, hogy manapság elsősorban kisebb, csupán a termelés részfolya­matait korszerűsítő szellemi termékre futja. Nem segíti a licencvásárlásokat az sem, hogy a hazai engedélyezési el­járás túl hosszadalmas. Jelentős feladat tehát az összhang megteremtése, mert mai prob­lémáink megoldása mellett egyre sürgetőbb az, hogy hosszabb távra megteremtsük a gyorsabb műszaki előreha­ladásnak, a termelési szerke­zet korszerűsítésének feltéte­leit. Zászlólev­onás Vasárnap reggel ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással levonták a gellérthegyi fel­­szabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját, amely a Fegyveres Erők Napja tiszteletére lengett az árbocon. Fogadás Kína nemzeti ünnepe alkalmából Ma Lie, a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a Kí­nai Népköztársaság megalaku­lásának 35. évfordulója alkal­mából fogadást adott hétfőn a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács ■Láiékoztatási Hivatalának el­nöke, Nagy Gábor kizü­gymi­­niszter-helyettes valamint a politikai, a társadalmi a gaz­dasági és a kulturális élet több más képviselője. OH volt a bu­­danesi diplomáciai képvisele­­tek számos vezetője és testa. i

Next