Magyar Nemzet, 1984. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-01 / 282. szám
Szombat, 1984. december 1. yen szerepet töltenek be a szocializmus építésében. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában igényli a tömegszervezetek és -mozgalmak alkotó részvételét, számít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, figyelembe veszi véleményüket. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, a munkásosztály, a bérből és fizetésből élő dolgozók legátfogóbb szervezeteire. A magyar szakszervezetek a hatalom gyakorlásának részesei, önállóan látják el feladataikat, mozgósítják a dolgozókat a szocialista építőmunkára, képviselik és védelmezik tagjaik érdekeit, a dolgozók törvényes jogait. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szocialista rendszerünk aktív politikai tényezője, a magyar ifjúság egységes politikai szervezete, a párt irányításával, szervezetileg önállóan működik. Az ifjúsági szövetség erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. Nevelje tagságát, a fiatalokat szocialista hazánk szeretetére, felelős magatartásra és cselekvésre, erősítse a nemzeti érzést és az internacionalista szolidaritást. A Hazafias Népfront eredményesen segíti a párt szövetségi politikájának érvényesítését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti öszszefogást. A szövetségi politikát követve erősítse népünk összeforrottságát, mozgósítson az ország előtt álló feladatok megoldására. VII. A párt nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a társadalmi haladás legfontosabb és legkövetkezetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, hagyományokkal és követelményekkel összhangban alakítják politikájukat, és fejtik ki tevékenységüket. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikai befolyása világméretekbenszélesedik,szervezeti ereje növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a megújulás érdekében folyó törekvések jellemzik. A testvérpártok a legfőbb közös célok elérése érdekében erősítik internacionalista szolidaritásukat. A kommunista és munkáspártok összefogását nem gyengíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zajlanak a szocializmushoz vezető utakról, a már létező, illetve a még csak célként megjelölt szocialista társadalomról, a pártok közötti viszony követelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom öszszefogásának erősítésében. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véleménycserét, ennek két- és többoldalú formáit. Osztozik a világbéke megőrzését, a társadalmi haladást szolgáló közös erőfeszítésekben. Pártunk szorosan együttműködik az SZKP-val, fejleszti együttműködését a szocialista országokban tevékenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés országokban működő kommunista és munkáspártokkal, bővíti együttműködését a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival. Szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. Tovább építi kapcsolatait a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért.★ Pártunk, forradalmi küldetésének megfelelően, történelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért, politikája kifejezi, hűen képviseli népünk alapvető érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egyaránt, szolgálják népünk felengedését és a társadalmi haladás, a szocializmus, a béke egyetemes ügyét. Maow Nemzet ••Ünnepség Szegeden A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front jubileumának köszöntése A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 40. évfordulójáról ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg pénteken Szegeden a városi tanács dísztermében. A Himnusz hargjai után Illyés Gyula Haza a magasban című verse hangzott el, majd Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket. Köztük az elnökségben helyet foglaló Aczél Györgyöt, a Központi Bizottság titkárát, Bence Valériát, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnökét és Gáspár Sándort, a SZOT elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát, Kállai Gyulát, a HNF OT elnökét és Apró Antalt, az országgyűlés elnökét. Komócsin Mihály megnyitó beszédében felidézte a negyven évvel ezelőtt történteket, hangsúlyozva: a történelem igazságtétele volt, hogy a Vörös Hadsereg éppen ebben a térségben lépte át a magyar határt és kezdte meg Magyarország felszabadítását. Megemlékezett a kezdet nehézségeiről, amikor a szegedi kommunisták és a hazafias érzelmű polgárok, megértve az idők szavát, megkezdték az élet újraindítását. Ezután Kállai Gyula, a gyűlés ünnepi szónoka lépett a mikrofonhoz. Kállai Gyula beszéde Ezekben a napokban, hetekben, hónapokban Magyarország felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepeljük. Az ünnepi megemlékezések sora, több mint fél esztendőt ölel át, s az ország keleti határától a nyugatiig, Battonya térségétől Nemesmedvesig mindenütt bensőséges érzésekkel tölti el az ország lakosságát — kezdte beszédét Kállai Gyula. — Őszinte tisztelettel és a testvéri barátság érzéseivel gondolunk ezekben a napokban mindazokra, akik segítettek kezünkről leverni az elnyomatás bilincseit Mindenekelőtt a Vörös Hadsereg harcosaira, a magyar nép és más baráti népek fiaira, akik a hazánk felszabadításáért folyó harcban a barbár német és magyar fasizmus áldozataivá lettek, az embertelen küzdelemben hősi halált haltak. De azokra is, akik e harcban győzelmet aratva ma is itt vannak közöttünk. A mai Magyarország — politikai és világnézeti meggyőződésüktől s akkori pártállásuktól függetlenül — tiszteletre és követésre méltó elődeinek tartja őket. — A magyar uralkodó osztályok, a Horthy-fasizmus és kormányzati rendszere kíméletlen népgyilkos és országvesztő , politikájának teljes csődje után ■ köszöntött ránk a felszabadulás. Európa egyik leginkább elmaradott, elnyomott és kizsákmányolt népe voltunk. Mindannyian ismerjük: József Attila milyen megdöbbentő leltárt állított össze népünk nyomoráról. De a valóság a legmerészebb költői szónál is szörnyűbbnek bizonyult. — Magyarországot a világ első szocialista államának katonái szabadították fel. Történelmünk során először fordult elő, hogy egy nagyhatalom népünk igazi barátjaként, felszabadítóként lépett országunk területére. Új honfoglalás — A felszabadult országrészben gyors ütemben megalakultak a kommunista pártszervezetek s megkezdték a munkát a szociáldemokrata és más antifasiszta erők is. . — A nép legjobb fiainak, akik a fasizmus és a háború ellen küzdve, a magyar újjászületést meghirdették, s érte a legtöbb áldozatot hozták, a felszabadulás örömteli pillanatai után tüstént a múltbeli súlyos örökség felszámolásának és a jövő tervezésének egyaránt nehéz gondjaival kellett szembenézniük. Azonnal hozzá kellett látni magának az életnek a megindításához. 1944—45 telén viharos gyorsasággal mélyreható népi demokratikus forradalom bontakozott ki hazánkban. Nemhiába neveztük akkor a népi demokrácia több intézkedését, így mindenekelőtt a földreformot — új honfoglalásnak. — Világos volt, hogy a tömegek akaratának kizárólag a kommunista és más antifasiszta pártok irányításával létrejött demokratikus szervek tudnak hangot adni, csak ezek képesek a demokratikus átalakulás munkáját megkezdeni és előrelendíteni. Ilyen szerveknek tekintettük a politikaimozgalmi összefogás és hatalom egységét kifejező nemzeti bizottságokat, a tőke munkásellenőrzését megvalósító üzemi bizottságokat és a földreform forradalmi eszközeként szolgáló földigénylő bizottságokat. A felszabadulás történelmi folyamatának két kiemelkedően fontos eseménye volt: 1944. december 3-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21—22-én pedig Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány. A remény jelszava — A Függetlenségi Front megalakulásakor különös helyzetben volt az ország. A tragikus és felemelő élmények együtt játszódtak le a szemünk előtt. Egyszerre éltük át a pusztulás, a szenvedés, az embertelenség borzalmait, a német megszállás és a fasiszta terror tobzódását, s ugyanakkor a felszabadító harcok, a nagy győzelmek, a régvárt szabadság örömét. — A Függetlenségi Front alakuló ülése a Magyar Kommunista párt hitet és erőt sugárzó jelszavának jegyében jött össze: Lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt akkor az ilyen reményt és erőt sugárzójelszavakra. Egyike volt ez a párt azon jelszavainak, mely valóban történelmi jelentőségre tett szert. — A magyar kommunisták javaslatára a nemzeti újjászületésnek átfogó, valóban a népet és a nemzetet felemelő országépítő tervét hirdette meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden elfogadott programnyilatkozata, ami a koalíciós pártok közös célkitűzése lett. — A programnyilatkozat elfogadása éppen ezért nemcsak a felszabadult területeken jelentett örömteli eseményt, de újabb erővel és lelkesedéssel töltötte el azokat is, akik — halálos veszély közepette — az ostromlott fővárosban és a még megszállt Dunántúlon küzdöttek a fasizmus ellen, elősegítve, hogy a szovjet hadsereg győzelmei nyomán ott is mihamarabb felvirradjon a szabadság napja. A nyilatkozatot öt párt és a Szabad Szakszervezetek képviselői írták alá, személy szerint Révai József, a Magyar Kommunista Párt, Valentino Ágoston, a Szociáldemokrata Párt, Balogh István, a Független Kisgazdapárt, Erdei Ferenc, a Nemzeti Parasztpárt, Örley Zoltán, a Demokratikus Polgári Párt és idősb Komócsin Mihály, a Szabad Szakszervezetek nevében. E dokumentummal hamarosan megismerkedhetett az egész ország. Együtt a szövetségesekkel . A magyar kommunisták már ekkor tudták, hogy történelmi küldetésüket egyedül, magukra hagyatva nem képesek teljesíteni: szövetségesekre, harcostársakra van szükségük. Ez nem volt új feladat számukra. Már a második világháború alatt a fasizmus és a háború elleni küzdelem időszakában szívósan és következetesen építették szövetségi rendszerüket minden antifasiszta demokratikus erővel, főleg a munkásosztály, a parasztság és haladó értelmiség demokratikus szervezeteivel, így jött létre a német megszállás hónapjaiban a Békepárt, illetve a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt politikai szövetsége, a Magyar Front. — A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tulajdonképpen a Magyar Front tevékenységének folytatója — talán úgy is lehetne mondani: jogutódja volt a felszabadított területeken. Az egész ország felszabadításáig a két szervezet párhuzamosan folytatta munkáját. A Magyar Front Budapesten és az ország még fel nem szabadult területein, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pedig Szegeden és a már felszabadult keleti országrészeken. A hazai illegális párt Központi Bizottságának 1944 őszi állásfoglalása a feladatokról, a kibontakozásról, a demokratikus átalakulásról, minden lényeges kérdésben megegyezett a Szovjetunióban működő emigráns magyar pártvezetés, az ún. Külföldi Bizottság által kidolgozott programmal. Mindez meggyőzően bizonyítja a marxista elmélet erejét és egységét. Mindaz, ami Szegeden történt, nagy hatást gyakorolt a másik nagy történelmi esemény érlelődésére is. Hozzájárult ahhoz, hogy létrejöjjenek azok a feltételek, amelyek közepette a híres, az 1849—49- es Kossuth-korlátához is bejövendő négyszázéves Református Kollégium oratóriumában öszszejöhettek a magyar népnek a nemzeti bizottságok által megválasztott igazi képviselői. Ennek köszönhető, hogy 1944. december 21—22-én. Debrecenben megalakult a dolgozó nép szuverenitását megtestesítő Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az újjászületés bölcsője A Szegeden elfogadott program legfőbb követelései fokozatosan helyet kaptak a kormány nyilatkozataiban, így a megalakulását bejelentő, a nemzethez intézett szózatában is. A kormány határozatot hozott a fegyverszüneti egyezmény megkötéséről, hadat üzent Németországnak, elhatározta, hogy törvényt alkot a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, a bankok, a bányák, s a legnagyobb üzemek államosításáról, megmutatva, hogy abból a katasztrófális helyzetből, amelybe a Szovjetunió ellen indított háborúval taszítottak bennünket, mégis van kivezető út. — Szeged büszke lehet arra, hogy nemzeti újjászületésünk egyik bölcsője volt. Annál is inkább, büszke lehet erre, mert ez ellenforradalmi korszak egészen más szerepet szánt ennek a gyönyörű Tisza-parti városnak. — A szegedi zászlóbontásra emlékezve levonhatunk néhány tanulságot. — A magyar kommunisták harca országunk szabadságának és függetlenségének, új társadalmi rendjének kivívásáért, népünk demokratikus, majd szocialista egységének megteremtéséért nem volt hiábavaló. Bebizonyosodott, hogy a nemzeti összefogás, a demokratikus nemzeti egységfront, a népfrontpolitika, amelyet akkor megfürdettünk, nem alkalmi jellegű, nem taktikai manőver, hanem politikánk elidegeníthetetlen része, a párt szövetségi politikája alapján egész további fejlődésünkneknagy előrelendítő ereje lett, nemcsak a romok eltakarításának idején, hanem az építő munka minden szakaszában. Ezt bizonyítja az a negatív tapasztalat is, hogy amikor a párt szövetségi politikája eltorzult, annak mindig az egész ország látta kárát. A helyesen értelmezett nemzeti egység politikája viszont sok súlyos feladat megoldására tett képessé bennünket. Erre támaszkodunk ma is, amikor szintén nagy és nehéz feladatokat kell megoldanunk. A 40 évvel ezelőtt Szegeden elfogadott program nemcsak akkori szorongató érzéseinkre adott megnyugtató választ, hanem hitet és reménységet öntött belénk, felvillantotta egy új korszak körvonalait, megmutatta a fejlődés távlatait is. Miként hittük és vallottuk: Lett magyar újjászületés! A magyar nép a szocializmus elkötelezett híve lett. S bár fejlődésünk nem volt egyenesvonalú, szektás-dogmatikus hibák, törvénytelenségek, majd a revizionisták kártevése zavarta, hátráltatta fejlődésünket, mégis igaz: a szocialista társadalmi rend építése nem megosztotta, hanem szilárd erkölcsi és politikai egységbe kovácsolta népünket. A kommunista pártok programjai sohasem csak egy osztály vagy réteg szűk értelemben vett társadalmi céljait fejezik ki, hanem mindig magukban foglalják az egész nép, az egész nemzet alapvető érdekeit. Megvédjük a békét — A felszabadulással belső és külső helyzetünk alapvetően megváltozott. — A Szovjetunió felszabadító harca nélkül nem nyerhettük volna vissza nemzeti függetlenségünket és szabadságunkat. És túl ezen, a Szovjetunió internacionalista segítsége nélkül nem építhettük volna fel új állami és társadalmi rendünket. A felszabadítás nagy művében így fonódtak egybe a Szovjetunió és Magyarország népeinek nemzeti érdekei és erre épül ma is megbonthatatlan barátságunk. — Nemsokára a fasizmus és japán militarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóját ünnepeljük. Ma ismét olyan időket élünk, amikor az imperializmus agresszív erőinek ellenséges tevékenysége nyugtalansággal tölti el az emberiséget. — Napjainkban azonban a nemzetközi erőviszonyok anynyira megváltoztak, hogy a béke erői képesek egy új világháború kitörését megakadályozni. Ezért mondjuk: korunkban egy új világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Csak küzdeni kell érte! — Ez ünnepi ülésünkről is kinyilvánítjuk: Mi készek vagyunk erre. Maradéktalanul támogatjuk a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének, a szocialista országok kormányainak, a világ békeszerető erőinek kezdeményezéseit és erőfeszítéseit az általános béke megőrzésére, a nemzetközi biztonság megszilárdítására, a békés egymás mellett élés politikájának folytatására — mondotta befejezésül Kállai Gyula. A kortanúk és a fiatalok képviseletében Az egykori résztvevők nevében Forgács István idézte fel a negyven évvel ezelőtti napok hangulatát. Elmondta, hogy tisztiiskolán volt a városban, de úgy gondolta, hogy számára már befejeződött a háború, nem fog élni és nem fog meghalni német érdekekért. A városházán hazafiak gyülekeztek, akik elérték, hogy a várost békésen, harc nélkül foglalhatta el a Vörös Hadsereg. „Emlékszem az első bevonuló tankokra — mondta Forgács István —, a Tisza körúton azt láttam, hogy katonák állnak körbe, harmonika szól, és a katonák táncolnak. A szegediek, nem lévén biztosak a jövőben, a házaikba húzódtak, de házról házra járva sikerült sokukat meggyőzni, hogy mielőbb vegyék ki a részüket az újjáépítésből. Nagyon különböző emberek jöttek össze és jutottak el egymáshoz, akik újrafogalmazták, mit jelent magyar hazafinak lenni, megértették, hogy a haza nemcsak a nemzetiszínű lobogót, a közös nyelvet jelenti, hanem a közös felelősséget is. Amit akkor azon a gyűlésen ígértek, az nem mindig valósult meg, de ma már azt hiszem, mindnyájan mondhatjuk: a népfront szellemében akarunk élni és akarunk dolgozni” Azoknak a nemzedékeknek a nevében, amelyek már csak történelemkönyvekből, emlékezésekből ismerik ezt az időszakot, Szögi Etelka, a Szegedi Textilművek munkása köszöntötte a gyűlés résztvevőit. Elmondta, hogy örökösei vagyunk a negyven évvel ezelőtt harcot folytatóknak, s bár a fiatalság néha türelmetlenebbül követeli a célok megvalósítását, ezt nem a kívülálló helyzetéből teszi. Komócsin Mihály a gyűlést bezárva emlékeztetett arra, hogy negyven évvel ezelőtt a nemzeti megmaradás és a nemzeti méltóság vezérelte, ösztönözte cselekvésre a Függetlenségi Front létrehívott, ez az ünnepialkalom is megerősíti azt a gondolatot, hogy a nemes célok képesek egybekovácsolni a nemzetet. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Emlékezés Háman Katára Hóman Kató, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő urnájánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke és Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagjai helyezték el a kegyelet virágait. Az évforduló alkalmából a Vasutasok Szakszervezete, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kerületi bizottsága, az MSZMP Kál nagyközségi pártbizottsága és közös tanácsa, valamint a Magyar Eszperantó Szövetség képviselői koszorúztak. Hámán Kató urnájánál családjának tagjai, a nevét viselő szocialista brigádok, intézmények, iskolák küldöttei is elhelyezték a tisztelet, a hála virágait. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Hámán Kató születése 100. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak pénteken az MSZMP IX. kerületi bizottsága székházában. 3