Magyar Nemzet, 1984. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-08 / 288. szám

14 A Délmagyarország évfordulójához Negyven éve, 1944. novem­ber 19-én indult újra a szegedi Délmagyarország, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front országos lapjaként. Sz. Simon Istvánnak a Magyar Nemzet 1984. november 18-i számában megjelent visszaemlékezéséhez egy rövid igazítást és egy hosszabb kiegészítést fűznék. Az igazítás a dátumhoz kapcsolódik: sok közlemény­ben van zavar a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front megalakulásával kapcsolatban. Két eseményről, két napról van szó: 1944. december 2-án megalakult Szegeden (valószí­nűleg a városházán; erről nem szól a másnapi tudósítás­ a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, egyszersmind a Szege­di Nemzeti Bizottság is. Zász­lót viszont másnap, tehát 3-án, vasárnap délután bontott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a Városi (most Nemzeti) Színházban. Helyesen utalt Simon István a Délmagyarország haladó múltjára, amely alkalmassá tette — valószínűleg Erdei Ferenc javaslatára­­— az újra­indításra, arra, hogy a nem­zeti összefogás, a Függetlensé­gi Front lapja legyen. A Délmagyarországot a né­met megszállás után betiltot­ták, utolsó száma 1944. ápri­lis 16-án jelent meg. Munka­társai közül deportálták Be­­rey Gézát, Dettre Jánost, Hart­­mann Mihályt, Herczeg Sán­dort, Tölgyes Gyulát. Dettre a topolyai internálótáborban a halálba menekült Auschwitz elől, Vér György munkaszol­gálatosként pusztult el. Egye­dül Berey Géza tért vissza 1945 nyarán. Viszontagságait Hitler­ Allee című könyvében (1979) örökítette meg. A Délmagyarország a pol­gári demokratikus ellenzék lapja volt, de a húszaisn évek második felében a munkás­ság érdekeit is képviselte. „A Délmagyarország támogatja a munkásságot — A munkásság támogassa a Délmagyarorszá­­got!” — volt ez időben a jel­szava. Az 1910-ben Mikszáth Kálmán biztatásával indult lapnak eladdig csaknem négy évtizedes története során olyan nevek voltak munkatársai, mint Juhász Gyula, Móra Fe­renc, Kosztolányi Dezső, Jó­zsef Attila, Larbó Dezső, Rad­nóti Miklós, Berczeli Anzelm Károly, Hont Ferenc. Szeged felszabadulása után egy héttel, október 18-án már megindult ugyan a Szegedi Népakarat, de kilenc szám után, 27-én meg is szűnt. Zuszmano­­vics alezredes, a szovjet had­sereg 7. ügyosztályának veze­tője tiltotta be, mert néhány cikkének balos, túlzó hangvé­tele miatt veszélyeztette a Horthy-hadsereg még remélt átállásának esélyeit. Különben is mint „a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja szegedi szervezetének” a lapja jelent meg, elmaradva a párt buda­pesti és moszkvai vezetőinek döntésétől, hogy a Békepárt Magyar Kommunista Pérként születik újjá a fölszabadult területeken. Vas Zoltán, aki szeptember közepén hagyta el Moszkvát, s októberben a föl­szabadult Viharsarokban szer­vezte a pártot, szintén tájéko­zatlan volt. Az ő Országvesz­­tők és országmentők című cikke, amely a Szegedi Nép­akarat első számának első lapján jelent meg, s amelyet több más lap is átvett, egyik oka volt a lapok betiltásának. November 5-én Szegedre ér­kezett a Magyar Kommunista Párt négy­ vezetője: Gerő Ernő, Farkas Mihály, Nagy Imre és Révai József, s még aznap megalakította az új Központi Vezetőséget. A népfrontpoli­tika szellemében azonnal tájé­kozódtak a lehetséges szövet­ségesek felől. Vas Zoltán no­vember 9-én behozta Szeged­re Makóról Erdei Ferencet és öccsét, Sándort. November 12-én — szép őszi napsütésben — Révai és Erdei kiment Alsóközpontra (a mai Móra­­halomra), hogy megnyerjék koalíciós társul a kisgazda­­párt vezetőjét, Balogh István plébánost A történeti irodalomban el­fogadott nézet, hogy Balogh Istvánt a szociáldemokrata Valentiny Ágoston polgármes­ter ajánlotta Révaiék figyel­mébe. Valószínűleg onnan, hogy Balogh István szerint Valentiny üzent neki, s ő már várta a vendégeket. Donászy Kálmán azonban, maga is kis­gazdapárti, s az egyetlen, aki a szereplők közül még él, hi­hetőbben azt írta­ már húsz évvel ezelőtt, hogy ő ajánlotta Balogh­ Istvánt ifjúkori­­­sárító e­­rősének, Révai Józsefnek, aki­vel még az első világháború végén, a Galilei Körben ba­rátkozott össze, s akivel most régi ismerősként köszöntötték egymást. Tanulságos dolog megfigyel­ni, hogyan kerül bele valaki a történelemcsinálásba. Balogh István egyrészt Donászy aján­lása révén, másrészt félreér­tésből lett a fölszabadulás utá­ni hazai história jelentős fi­gurájává. Tudták ugyanis ró­la, hogy hajdan a Délmagyar­ország egyik tulajdonosa volt. A kor történészei és visszaem­­lékezői általában ezt is írják róla: ezen a címen került bele a Délmagyarország szerkesztő bizottságába, majd a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front elnöki posztjára, végül Deb­recenben így lett belőle mi­niszterelnökségi államtitkár, amely Dálnoki Miklós Béla mellett miniszterelnök-helyet­­tességnek felelt meg. Valójában Balogh István csak 1938 és 1940 között volt a Délmagyarország részvényei többségének tulajdonosa. Ham­vas Endre Csanádi püspök nem nézte jó szemmel közéleti és üzleti tevékenységét, ezért Ba­logh István 1940. május 21-én eladta részvényeit Berey Gé­zának. Balogh István maradt azonban a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat Részvénytársaság elnöke. Csakhogy a német megszállás után, 1944. március 22-én Ba­logh István lemondott elnöki tisztéről és igazgatósági tagsá­gáról is. Erről azonban csak egy jegy­zőkönyv maradt a részvény­­társaság 1944 március 23-i üléséről, a külvilág nem szer­zett róla tudomást. Donászy úgy ajánlotta, és Révai meg Erdei úgy tárgyaltak vele, mintha övé lett volna a betil­tott lap. Balogh István pedig elhallgatta, hogy lemondott tisztségéről, így született meg „a szegedi hazafiak kézfogá­sa”, ahogyan Révai nevezte megállapodásukat, amelyet már 14-én megfogalmaztak, de csak 21-én írtak alá. Ezen a napon három okmányt írt alá a három párt két-két kép­viselője; közülük kettő maradt fönn. A Hírlapkiadó Kft. (kor­látolt felelőségű társaság) ala­pító okirata, szerződése elve­szett vagy lappang; megma­radt azonban az ezt kiegészítő Megállapodás, amely a régi és új Délmagyarország jogviszo­nyait tisztázta, és főként Berey Géza jogait rögzítette; és meg­van az a megállapodás is, amely a közben, 19-én, már megjelent Délmagyarország politikai irányvonalát hatá­rozza meg. Első pontjában így: „A lap a demokratikus, füg­getlen, népi Magyarországért küzd. Éppen azért fő ellenség­nek a németeket és nyilas bé­renceiket tekinti, de követke­zetes kritikát gyakorol a 25 éves Horthy-rendszer fölött is. Elismeri, hogy Horthy fegy­verszüneti kérelme alkalmas lett volna az ország helyzeté­nek enyhítésére, de nem áll a Horthy-legitimitás álláspont­ján. A lap Horthy Miklós sze­mélyével szemben a bírálatban tapintatos lesz anélkül, hogy a tárgyilagos kritikáról le­mondana.­ Különbséget tesz a Szálasi-féle banditauralom és a Horthy képviselte magyar reakció között.” A­ 2. pont a Vörös Hadsereg­gel való együttműködést, a 3. pont a szomszéd népekkel való egyetértést, a 4. a földrefor­mot, az 5. a demokratikus pár­tok összefogását, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakítását sürgette. A kor történészei ezt az ok­mányt minősítik az első olyan átfogó politikai dokumentum­nak, amely a népfront első programját fogalmazta meg. Ebben áll történelmi jelentő­sége. A kisgazdapárt részéről Balogh István és Berey Gézá­­né Csányi Piroska, a Nemzeti Parasztpárt nevében Erdei Ferenc és Erdei Sándor, a Magyar Kommunista Párt kép­viseletében pedig Dénes Leó és Koncz László írta alá. Ré­vai József és Donászy Kálmán aláírása tanúként szerepel az okmányon. Ugyanezek írták alá az említett és szintén fönnmaradt, a szerződést ki­egészítő, Megállapodás­t is. így született, így indult meg negyedszázada a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front első lapja, a Délmagyarország, e minőségében a Magyar Nemzet elődje. Péter László — KRÉMFEHÉRSAJT! — Külföldet már meghódította, most a hazai vásárlókat várja — KRÉMFEHÉRSAJT! — 20 dekás adagban, korszerű csomagolásban — KRÉMFEHÉRSAJT! — A korszerű tejipar terméke — KRÉMFEHÉRSAJT! — Jellegzetes, sajátos, sajtos, sós íz — KRÉMFEHÉRSAJT! —­ Fogyasztható kenyérrel, vajjal salátának, — vagy csak magában — KRÉMFEHÉRSAJT! — nűtve tárolva, két hétig is frissen marad — KRÉMFEHÉRSAJT! Magyar Nemzet Irányítástechnikában jártas műszerészeket — lehetőleg német nyelvtudással —* keresünk felvételre korszerű, automatizált berendezések KEZELÉSÉRE, KARBANTARTÁSÁRA jó kereseti lehetőséggel. ] Jelentkezni lehet: a kőbányai sörgyár MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI CSOPORTJÁNÁL személyesen, a Budapest X., Maglód­ út 17. szám alatt. Telefon: 574-70/376-OS mellék. Szombat, 1984. december 1­ 1 A szépség öröm forrása öröm és gond a karácsony, öröm és gond a közelgő báli szezon, mely épp az óév bú­csúztatóval veszi kezdetét. Mit ajándékozzunk, mivel szerez­zünk örömet? — ezer és ezer családban teszik fel a kér­dést. A szépség öröm forrá­sa, s ha ezt jól az­ ágyunk­ba véssük, karácsonyi és bá­li gondjaink megoldásához is közelebb jutunk. Szerencsés véletlen vagy­ a választást megközínyítő, tapin­tatos és jó időzítés, e hónap elején került a Kőbányai Gyógyszerárugyár ötvenmillio­­modik kozmetikuma belföldi értékesítésre és ezekben a na­pokban találkozhatunk leg­újabb, világszínvonalú termé­kükkel, a Fabulissimo-soro­­zattal az üzletekben. Úgy is mondhatjuk, hogy ezzel a — nevében is a felső fokot ki­fejező — szépségápolási cik­kel teljessé lett a korábban már közkedvelt, negyvenhat készítményt számláló Fabulon­­család. A Fabulissimo-sorozat két­féle krémből és kétféle am­pullából áll, amely külön­­külön, vagy kombináltan hasz­nálva valóságos szépségkúrát ad. A kiváló ránctalanító, re­generáló és bőrfiatalító koz­metikumok hatását klinikai vizsgálatok igazolják, nem vé­letlen, hogy a gyár e termé­kével a menedzserek nemzet­közi szervezetétől Majna- Frankfurtban az idén novem­berben nemzetközi technoló­giai díjat kapott és a kitün­tetés értékét csak emeli, hogy ez volt az első olyan elisme­rés, amellyel kozmetikai cik­ket jutalmaztak. A hazai szépségápolásban új megoldás az ampullás ki­szerelés, így télidőn, amikor a bőr amúgy is több árta­lomnak van kitéve, érdemes bővebben foglalkoznunk vele. A fejlett kozmetikai iparral rendelkező államokban általá­nosan használják már az ef­féle bőrápoló szereket, az am­pullának ugyanis nagy előnye, hogy a felhasznált anyagok koncentráltabban kerülnek a bőrbe. Az ampullák, akárcsak a szép, maratott, matt üvegté­gelyben forgalomba kerülő krémek, kétféle változatban készülnek. A hidroaktív kú­ra, mely hat ampullából áll, elsősorban a zsíros, de víz­hiányos, rugalmasságát vesz­tett bőr intenzív kezelésére ajánlott. Az ugyancsak hat ampullából álló vitalizáló kú­ra a zsírszegény, fáradt és ráncosod­ásra hajlamos bőr ápolására alkalmas. Noha az ampullák elsősorban kúrasze­rű, házi kezelésre készülnek, hatásukat fokozza az elektro­­kozmetika segítségével történő felhasználásuk. A hétköznapokra, minden­napos alkalmazásra bőven ele­gendő a két Fabulissimo „szu­perkrém”, mely kizárólag ter­mészetes hatóanyagokból ké­szül, köztük a külföldön is újdonságnak számító jojoba olajból. Felhasználási javasla­tuk azonos az ampullákéval, rendszeres alkalmazásuk üdé­vé, bársonyossá teszi a fá­radt, a környezeti ártalmak­tól télen különösen igénybe vett bőrt. A feltűnően szép csomago­lású Fabulissimo-termékek so­rozatban vagy egyenként is kaphatók, nemcsak ajándék­ként szereznek örömet, hanem a szépség varázslatával is. (s. m.) KERESZTREJTVÉNY TÉLI ESTE Csendes este, téli este s min­den oly lágy ma, / a békesség hópihéi hullanak szobámba. Falu Tamás kedves versé­nek folytatása a rejtvény víz­szintes 1. és a függőleges X. számú sorában. VÍZSZINTESEN (kétbetű­sök: VL, AG, SÍ, TÓ). 16. Si­vatagban élő arab vándor­pásztor. 17. Európai félsziget. 18. Fakorona, névelővel. 19. Távirati kő. 20. Magasabbra tesz. 21. J. G. F. 23. A szélben ide-oda mozog. 24. Erdélyi költő, népdalgyűjtő (János, 1811—­75). 25. ... halála az okoskodás. 26. Pat betűi. 27. Csonttá aszott ember. 28. Por és víz. 29. Természetes el­használódás. 30. Amerikai polgári közgazdász és szocio­lógus (1793—1879). 31. Kelet­ázsiai gyaloghintó. 32. Tisztes­ség, becsület. 33. Férfinév. 34. Hangosan kíván. 35. Hatal­munkban levő vagyontárgy. 36. Borától világhírű közsé­günk. 37. Korsószerű népi ivóedény. 39. Bizonytalanul áll. 41. Egykori község a Her­­nád felső völgyében. 42. ... Vasmű. 43. Az ókori római naptárban március, május, július, október 15-e és a többi hónap 13-a. 45. A sólyomfé­lékhez tartozó kártékony ma­dárfajunk. 46. ... du Faur, német kohómérnök (1786— 1855.) Az első kohász, aki ge­nerátorgázt állított elő. 48. Di­vatos (csúnya) törpe. 49. Rán­tani való. 51. Szűk, sötét kis szoba (ford.). 52. Honfoglaló­­ magyarokhoz csatlakozott ka­­­ nép. 53. Német író (Lud­­wig, 1786—1837). 54. Ütésre használt régi fegyver. 55. Elektromos töltésű részecs­kék. 56. Az a bizonyos nagy­néni (odaát). 57. Visztula mel­lékvize. 58. Búzavirágféle gyomnövény. 59. A poklokat is megjárt Lőrinc. 60. ... Jat­­szen, kínai politikus, forradal­mi demokrata. 61. Szeretni, latinul. 62. Veszteségek. 64. Idegen női név. 65. Gépipari központ Moszkva közelében. 66. A semmi egynemű betűi. 67. Adóállomás. 68. Nagy, be­­hemót ember (testőr). 69. Mustárgáz. FÜGGŐLEGESEN (kétbetű­sök: Öl, SI, N­, NB, LU, GA, AT, PR, TA). 2. Hegység a Bodrog és a Hernád völgye között 3. ötlet, gondolat 4. ... fu. 5. Svéd színész, ren­dező és író. 6. A Bán-patak mellékvize a Bükkben. 7. Francia férfinév. 8. író, pub­licista (Ernő, 1918—74). 9. Párizsi divat-világcég (Chris­­tian). 10. Végtelenül nagy. 11. A Capi­tolium egyik meredek szirtje. Rómaiak a halálra ítélteket sokáig innen letaszít­va végezték ki. 12. Illés ro­konneve. 13. Krumplifajta. 14. Német hivatal (ford.). 15. Ol­csó szálloda. 19. Ahol a küllők összefutnak a járműben. 21. Női név. 22. Grimasz. 24. Idő­nek előtti. 25. Arab vezér, akiről a Gibraltárt elnevez­ték. 27. Tündérkirályné Shakespeare-nél. 28. Lapos. 29. Zeneszerző és zenetörté­nész (Rezső, 1906—62). 30. CUR. 31. ... vulgus (latin ki­fejezés: a műveletlenek, hoz­zá nem értők tömege). 32. Totl dal ..., olasz operaéne­kesnő. 36. A földben kotorni. 37. Nyelvjárás, tájnyelv. 38. A síiták az ő fiában, Aliban lát­ják Mohamed igazi utódját. 40. Afrikai állam (fővárosa Libreville). 42. Népi korpás liszt. 44. Műszaki fokbeosztás. 47. A kocsis ülése. 49. Baranya megyei község. 50. Spanyol női név. 52. Kétszeres olim­piai, háromszoros világbajnok birkózónk (István, 1939—70). 53. Neves magyar táncmű­vészcsalád. 54. Földesúr, a cári Oroszországban. 57. Be­cézett női név. 59. Tejtermék. 61. Zamatos ital (ford.). 62. A tyúkanyó hangja. 63. Erdé­lyi folyó. 65. Műveltetőképző. Valló Emil Beküldendő a Falú Tamás­­vers sorai. Határidő: decem­ber 15. Címzés: Magyar Nem­zet szerkesztősége, 1392 Buda­pest. Pf. 276.★ November 24-i számunk ke­resztrejtvényének megfejtése: Az őszben állsz, tűnődve jársz. / Hullatja vén lombját a hárs. / Kip-kop kopog a holt avar, / titokzatos halk nesz za­var. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Atinay Károly, 1205; Árkos Károlyné, 1136; Kállay József, 1158; Kristóf Emőke, 1222; Magyar Endre, 1091; Nagy Dezső, 1201; Pálffy Jánosné, 1093; Tevesz Ferencné, 1122; Vadnai Zsuzsa, 1068; Zemplén István, 1033. Vidékiek: Bornemissza Benőné, Kiskőrös: Góré Tibor, Záhony: Havasi János, Keszthely: Kaintin Béla. Oros: Koroknay József, Üllő; Pocsai Lászlóné. 3917: Sunányi Hed­­vig, Kunhegyes; Tamási László, Zalaszentbalázs; Temela Piroska, Érsekvad­kert; Várfalvi Magdolna, Békéscsaba. A nyereményeket postán küld­jük el.

Next