Magyar Nemzet, 1985. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

2 Összeült a Biztonsági Tanács az izraeli akciók megvitatására New Yorkból jelenti a Reu­ter és az AFP. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa csütörtökön megkezdte a vitát az izraeli megszállók dél-libanoni ke­­gyellm­keesései­ ügyében beter­jesztett libanoni panaszról. Libanon ENSZ-nagykövete ecsetelte a megszállt Dél-Li­­banonban egyre romló hely­zetet. Felszólította a testületet, hogy „gyors és határozott dön­téssel” ítélje el Izraelt és szó­lítsa fel arra: haladéktalanul vessen véget a dél-libanoni te­lepülések és lakóik elleni em­bertelen akcióinak, teljesen vonja ki csapatait Libanon te­rületéről. Az Egyesült Államok bejrúti nagykövete útján már koráb­ban azzal fenyegette meg a li­banoni kormányt, hogy vétót emel a Biztonsági Tanácsban, ha a testület csupán Izraelt ítéli el , a dél-libanoni el­lenállók tevékenységét és a szíriai csapatok libanoni jelen­létét nem. Az izraeli delegátus a BT- ülésen elhangzott felszólalá­sában a libanoni panasz hala­déktalan elutasítását követel­te, azt állítva, hogy az izrae­liek tulajdonképpen „önvéde­lemből” cselekszenek, hiszen nem hagyhatják megtorlatla­­nul a „terroristák gyilkos tá­madásait” katonáik ellen, ép­pen amikor kivonulnak az or­szágból. Az ülést csütörtökön elna­polták, miután a résztvevők a libanoni és az izraeli küldött után meghallgatták még Szí­ria, Egyiptom, az Egyesült Ál­lamok, és­ , Katar , nagyköveté­nek felszólalását. Február 18. óta az izraeli megszállók — ellenállók után kutatva — számos dél-libano­ni síita mohamedán falut von­tak ostromzár alá. Az akciók­ban több embert megöltek vagy letartóztattak. Az MTI bejrúti jelentése szerint az izraeli csapatok csütörtökön is nagy erőkkel folytatták a dél-libanoni la­kosság terrorizálását célzó „vaskezű politika” végrehajtá­sát. A megszállt térséget szigo­rú blokád alatt tartják, Tyrt és körzetét teljesen elvágták az ország többi részétől. A bejrúti állami rádió szerint a megszállók kollektív büntetés­ként számos helyen lezárták az ivóvízvezetéket és elvágták a villamoskábeleket. Teljesen leállították a túri kikötő for­galmát, a Libanonból küldött élelmiszerszállító hajók kikö­tését is meggátolják. Továbbra is folytatódnak azonban az ellenállási akciók. A hazafiak csütörtökre virra­dóan rakétákkal és kézifegy­verekkel támadták Kaszmije közelében az egyik izraeli ál­lást. Peresz egyetért az egyiptomi javaslat több pontjával Kairóból jelenti az MTI. Az egyiptomi megbízottakkal foly­tatott tanácskozásai után nyi­latkozatot tett Simon Peresz izraeli miniszterelnök Hoszni Mubarak egyiptomi államfő javaslatairól. Peresz öt pontot említett, mint amelyeket Izrael képes elfogadni a Mubarak­­javaslatokból. Az izraeli— jordániai kapcsolatfelvételt; a jordániai küldöttség kiegészí­tését „palesztin személyisé­­­­gekkel, de nem a PFSZ tagjai­val”; a javasolt megbeszélések kairói helyszínét; azt az elgon­dolást, hogy a találkozó házi­gazdája Mubarak elnök le­gyen, valamint, hogy az Egye­sült Államok vegyen részt ezen. Peresz szerda esti beszédé­ben nem részletezte, hogy me­lyek Mubarak „ígéretes eleme­ket tartalmazó” javaslatának Izrael által elfogadhatatlan részei. Eszmat Abdel-Megid egyip­tomi külügyminiszter csütörtö­kön­ közölte: Mubaraknak a The New York Times-ban megjelent nyilatkozata valójá­ban azt jelenti, hogy Eyiptom a PFSZ-re, „a palesztin nép egyetlen törvényes képviselő­jére” bízza, kiket delegál az Izraellel folytatandó külön­­tárgyalásokra. Szerinte Kairó pillanatnyilag csak azt akarja elérni, hogy létrejöjjön egy közös jordániai—palesztin tár­gyaló küldöttéig, s ez felvegye az Egyesült Államokkal a tár­gyalások fonalát. A nyilatkozatot Kamal Hasz­­szan Ali miniszterelnök és Ta­­mir izraeli kabinetfőnök kairói tanácskozásai után tették köz­zé. A megbeszélésekről az iz­raeli megbízott azt mondotta, hogy Mubarak és Peresz talál­kozójának gondolata nem me­rült fel. A Jemeni M­­HI bírálja Husszein és Arafat megállapodását Damaszkuszból jelenti a TASZSZ. Az Ammanban létre­­jöt jordániai—Palesztinai meg­állapodás „a palesztinai arab nép önrendelkezési és önálló államalapítási jogára mért csapást jelent — hangoztatta Damaszkuszban a Jemeni NDK államfője, a Jemeni Szocialis­ta Párt KB főtitkára, aki két­napos hivatalos látogatást tett Hafez Asszad szíriai államfő­nél. Ali Nasszer Mohammed hoz­záfűzte: „a megállapodás el­távolodik az arab csúcsérte­kezletek döntéseitől és a pa­lesztin parlament határozatai­tól, keresztülhúzza a PFSZ egységének megőrzésére tett erőfeszítéseket.” Az AP jelentése szerint a PFSZ és Jordánia között létre­jött megállapodás tartalmának értelmezése körüli vitát tovább bonyolítja az a nyilatkozat, amelyet Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke adott az egyik arab nyelvű, Londonban megjelenő hetilapnak. Az interjúban a hivatalos katari hírügynökség tudósítá­sa szerint Arafat azt mondta, hogy a közel-keleti békeren­dezés alapjaként a PFSZ el­fogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242-es számú határo­zatát is. Jasszer Arafatnak ez az első nyilvánosságra hozott interjú­ja február 11-e óta, ekkor írt alá megállapodást Husszein jordániai király és Jasszer Arafat. Ugyanakkor Jasszer Arafat több vezető munkatársa, köz­tük Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője (külügyminiszter) a minap a KUNA kuvaiti hírügynökség­nek nyilatkozva kijelentette: a Jordánia és PFSZ között született megállapodás nem értelmezhető úgy, hogy a PFSZ elfogadná a Biztonsági Tanács 242-es számú határo­zatát, amely a palesztinok ügyét menekültkérdésként ke­zeli. Algéria és Marokkó véleménycseréjt Algírból jelenti a Reuter. Algériai és marokkói politiku­sok a nyilvánosság kizárásá­val a közelmúltban többször is találkoztak és véleményt cseréltek a kilenc éve elhúzó­dó nyugat-szaharai konfliktus legújabb fejleményeiről. Ezt közölte csütörtökön Bendzse­­did Sadli algériai államfő. Szavai szerint a kapcsolat­­felvételre azért került sor, mert Algéria meggyőződése szerint „nyitva kell hagyni az ajtót a párbeszéd előtt”. Az ál­lamfő azonban megjegyezte, Algír továbbra is előnyben ré­szesítené az öt észak-afrikai maghreb-állam — Algéria, Marokkó, Tunézia, Líbia és Mauritánia — csúcstalálkozó­ját, azzal a feltétellel, hogy azon a nyugat-szaharai nép képviselői is részt vehetnek. A Nyugat-Szahara függet­lenségéért küzdő Polisario Front gerillái szerdán marok­kói alakulatokkal ütköztek meg a Bou Craa-i foszfátbá­­nyáktól mintegy száz kilomé­terre az Amserdad-i körzet­ben és jelentős veszteségeket okozta az ellenségnek. Negy­venkét marokkói katona el­esett és hatvanhét megsebe­sült — jelentette az APS al­­gérai hírügynökség. Magyar Nemzet Konsztantyin Csernyenko a választási tapasztalatokról Moszkvából jelenti az MTI. Csütörtökön Moszkvában át­nyújtották Konsztantyin Cser­­nyenkónak képviselői igazol­ványát. Az SZKP főtitkárát, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökét Moszkva kujbisevi vá­lasztókerületének szavazói vá­lasztották, képviselőjüknek, az DSZSZSZK Legfelső Taná­csába. A képviselői igazolvány át­vétele kapcsán Csernyenko ki­jelentette, hogy a választási tapasztalatok szerint megnőt­tek a választópolgárok elvárá­sai képviselőikkel szemben. Kedvező, jelenségként emlí­tette meg azt is, hogy a kü­lönböző szintű tanácsok az eddigieknél határozottabban élnek jogaikkal a lakosság jó minőségű fogyasztási cikkek­kel történő ellátása érdekében, a korábbinál aktívabban vesz­nek részt az országos méretű iskolareform megvalósításá­ban, a törvényhozó szervek te­vékenységének ellenőrzésében a rend és a fegyelem megszi­lárdításában az élet különbö­ző területein. A vasárnapi választások eredményeiről szóló jelenté­seiket szerda délután tették közzé a köztársasági választá­si bizottságok. A Szovjetunió tizenöt szövetséges köztársa­ságában összesen 6728 legfel­sőbb tanácsi küldöttet válasz­tottak. A magyar nagykövet felszólalása a genfi értekezleten Genfből jelenti az MTI. A genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén felszólalt Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Sajnálattal állapította meg, hogy az értekezlet már hosz­­szú évek óta képtelen ered­ményt felmutatni, sőt — a nemzetközi viszonyokban ta­pasztalt, jól ismert okok miatt — egyetlen égető kérdés kap­csán nem tudott eljutni még az érdemi tárgyalások meg­kezdéséig sem. Egyes jelek azonban lehető­séget adnak az óvatos bizako­dásra. Két hét múlva meg­kezdődnek a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között az űrfegyverke­zés megelőzéséről és a nukleá­ris fegyverkezési verseny meg­fékezéséről. Magyarországon várakozással tekintenek a tár­gyalásokra, és remélik, hogy azokon hatékony megállapo­dások születnek majd. A ma­gyar kormánynak változatla­nul meggyőződése, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének nincs ésszerű alter­natívája, s ezért köztük a pár­beszéd elengedhetetlenül fon­­t­­os. Ehhez az őszinte politikai készség tényleges megnyilvá­nulásaira van szükség — hang­súlyozta Meiszter Dávid, majd rámutatott arra, hogy a két­oldalú tárgyalásokkal párhu­zamosan célratörő erőfeszíté­seket kell tenni a leszerelési értekezlet sokoldalú fórumán is. Az értekezlet napirendjén szereplő témák közül nagy­követünk mindenekelőtt a tel­jes atomcsend — a nukleáris fegyverkísérletek teljes és ál­talános betiltása — kérdésében sürgette a szerződéshez veze­tő érdemi tárgyalások hala­déktalan megkezdését. Lengyel termelési nehézségek Varsóból jelenti az MTI. Az év eleje óta rendkívül súlyossá vált a gázhiány a lengyel ipar­ban. Ezt írja csütörtökön a Zycie Warszawa lap. Üveg­gyárak, acélöntödék, vegyipari üzemek állnak, mert hiányzik a működésükhöz elengedhetet­len földgáz, vagy városi gáz. A lap által megkérdezett Jer­­zy Tombak, a lengyel Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat igazgatója szerint ennek nem­csak a kemény tél az oka, ha­nem a felelőtlen tervezés is. A gázhiány második oka Tombak szerint az, hogy a nagy hidegben akadozik a Szovjetunióból érkező csőveze­tékes földgázszállítás is. Emiatt naponta csaknem öt­millió köbméterrel kevesebb gázt kapott Lengyelország a tervezettnél. A termelési zavaroknak azonban az egyik oka az, hogy a tervek kidolgozásakor lénye­gesen több gázzal számoltak, mint amennyi rendelkezésre állhatott, vagyis — fogalma­zott Tombak igazgató — papí­ron többet osztottak el, mint amennyi volt. A súlyos helyzettel kapcsola­tos az a hír, hogy kedden egy­napos munkalátogatást tett­­ Moszkvában a lengyel vegy­ipari és könnyűipari miniszter,­ Edward Grzyna, és kért segít­­­­séget a termeléskiesés enyhí-­­ tése céljából. Gejdar Alijev, az­­­SZKP PB tagja, első minisz-­­ terelnök-helyettes pedig saját­­ kérésére fogadta a Stanislaw­­ Kocioleket, Lengyelország­­ moszkvai nagykövetét, s a len-­­ gyel—szovjet gazdasági együtt­működésről tárgyaltak. Ugyancsak az MTI jelentette a lengyel kormány sajtóirodá­jára hivatkozva, hogy nem volt­ semmiféle munkabeszün-­­ tetés vagy demonstráció csü- ■ törtökön, azon a napon, amely­­■re korábban 15 percre általá-­­ nos sztrájkot hirdetett az egy- I kori Szolidaritás szakszervezet illegalitásban tevékenykedő vezető csoportja. A sztrájkfelhívást a szerve­zők szinte az utolsó pillanat­ban lefújták, miután a kor­mány elébe ment a közvéle­mény és a szakszervezetek kí­vánságának, s hétfőn úgy dön­tött, hogy az eredetileg már­cius elejére tervezett széles körű élelmiszer-áremeléseket több lépcsőben fogja bevezet­ni. A külpolitika hírei­ ­ (Peking, Tanjug) Paul Wolfowitz, amerikai külügyi államtitkár befejezte négyna­pos pekingi látogatását. Tár­gyalópartnereivel, köztük Vu Hszüe-csien külügyminiszter­rel Vietnamról, Kambodzsá­ról, Tajvanról és az ameri­kai—kínai gazdasági kapcso­latokról folytatott eszmecse­rét.­­ (Iszlámábád, Reuter) Pa­kisztánban csütörtökön meg­tartották Ziaul Hakk államfő katonai kormányzata által rendezett választások második felvonását, amelyen a négy tartomány — Pandzsáb, Szind, Beludzsisztán és az Északnyu­gati Tartomány — törvényho­zó testületeinek tagjaira sza­vaztak a választók. A hét ele­jén országos nemzetgyűlési választást tartottak. Politikai pártok nem vehettek részt a választásokon. Több városban tüntetések voltak. 0 (Tokió, AP) A Koreai NDK csütörtökön bejelentet­te, hogy hazaküld két dél­koreai halászhajót. A hajókat huszonhárom nappal ezelőtt tartóztatták fel, mert illegáli­san halásztak a KNDK fel­ségvizein.­­ (Bonn, MTI) Hermann Axen, az NSZEP KB titkára vezetésével csütörtökön kül­döttség érkezett Bonnba. Vé­­lem­énycserét folytatnak az SPD képviselőivel a vegyi fegyverektől mentes európai övezetek létrehozásáról. Axen ma találkozik Wolfgang Schauble államminiszterrel, a kancellári hivatal vezetőjével.­­ (Brüsszel, MTI) Belga politikai pártok, békemozgal­mi szervezetek kezdeménye­zésére huszonhét ország kül­döttségei érkeztek Brüsszelbe, ahol csütörtökön nemzetközi tanácskozás kezdődött az eu­rópai béke és biztonság meg­őrzéséről. Az értekezleten részt vesz az Európai Bizton­ság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának kül­döttsége is. ( Madrid, TASZSZ) A sal­­vadori kormány bejelentette, hogy a március 31-re terve­zett választások után kész fel­újítani a párbeszédet a fel­kelőkkel. A felszabadítási front képviselői választási propagandafogásnak minősí­tették a közlést. N­egyed századdal ezelőtt nagyköveti szinten is megerősítettük, hogy nincse­nek áthidalhatatlan ellentétek hazánk és a semleges Finn­ország között. Az elmúlt hu­szonöt évben ez az alapvető tény további, kibővült tartal­­­mat nyert. Időről időre alka­lom nyílik arra, hogy diplo­matáink, politikusaink — a legfelsőbb szintekig — szemé­lyes találkozókon is megerő­síthessék: országaink nézetei a nemzetközi élet szinte min­den kérdésében nagyon közel állnak egymáshoz, vagy ép­penséggel egybeesnek. Termé­szetes következménye ez ha­zánk külpolitikai célkitűzései­nek, valamint a finnek realis­ta szemléletű, több évtizedes hagyományainak. A helsinki külpolitika meg­határozója a Paasikivi—Kek­­konen irányvonal, amelynek a folytatójaként ma már ott emlegetik a jelenlegi államfő­nek, Mauno Koivistónak nevét is. Történelmünkben mindig a tollnak kellett helyrehoznia azt, amit a kard elrontott — mondotta a második világhá­ború után J. K. Paasikivi el­nök, a békeszerető, nemzet­közileg aktív semlegesség kez­deményezője és első megvaló­sítója. Ezeknek az alapelvek­nek azután olyan gyümölcsö­ző gyakorlati következményei voltak és vannak, mint pél­dául Finnország és a Szovjet­unió példamutató, jószomszé­di kapcsolatai, valamint az európai enyhülés legmaradan­dóbb eredménye, a helsinki konferencia. Másfél évvel ezelőtt Finn­országban járva Kádár János, az MSZMP első titkára joggal utalhatott arra, hogy a ma­gyar—finn barátságnak egyik hathatós tényezője a két nép közös békeszándéka. A távoli múltra emlékező, természetes érzelmi kötődést pedig, mind jobban gazdagítja a politikai, gazdasági, és kulturális kap­csolatokban a közös érdekelt­ség is. Mindez a gyarapodás szoros összhangban van Hel­sinki szellemével, a kölcsönös bizalomra és megértésre épülő politikával. Az eltelt negyed százados utat áttekintve megállapítha­tó, hogy sikerült tartalommal megtölteni azt a keretet, ame­lyet a nagyköveti szintű érint­kezés biztosított. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet­ben a múlthoz hasonlóan nagy jelentősége van annak, hogy a világpolitika alakításában ki­sebb befolyással rendelkező országok is bizonyságát adják — egymáshoz fűződő kapcso­lataik erősítésén keresztül — az enyhülés vívmányait, a béke és biztonság megőrzését szolgáló elkötelezettségüknek. A magyar—finn együttmű­ködés ennek az elvnek a megvalósulása. Közös tőből fakadó nyelvünk szótárai mára ugyan nem sok azonos kife­jezést őriztek meg, a minden­napok gyakorlata viszont azt mutatja, hogy a tárgyalóasz­tal mellett a két nép, illetve vezetőik, kevés szóból is értik egymást. Budapest — Helsinki Péntek, 1985. március 1. Nicaragua felfüggeszti fegyvervásárlásait Mexikó átmenetileg leállította az olajszállításokat Havannából jelenti az MTI. Nicaragua újabb egyoldalú kezdeményezéseket tett a kö­zép-amerikai válság békés megoldását szolgáló tárgyalá­sok megkönnyítése érdekében. Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő szerda este bejelentette, hogy a kubai katonai tanács­adók közül ötven májusban, további ötven később elhagyja az országot. Emellett Nicara­gua meghatározatlan időre felfüggeszti újabb fegyverek, köztük korszerű katonai re­pülőgépek vásárlását. Nicaragua bízik abban, hogy kezdeményezései ösztönözni fogják a közép-amerikai kor­mányok politikai készségét a Contadora-terv elfogadására — mondta Dániel Ortega. Az államfő kifejezte reményét, hogy az amerikai kormány hajlandó lesz felújítani a ja­nuárban megszakított párbe­szédet és lemond a nicaraguai ellenforradalmárok anyagi tá­mogatásáról. Dániel Ortega ezzel egyidő­­ben ismét megerősítette: a sandinista kormány bármikor kész egy kétpárti amerikai kongresszusi küldöttséget fo­gadni, hogy az amerikai tör­vényhozók a helyszínen győ­ződhessenek meg a sandinis­ta hadsereg védelmi jellegé­ről. Az MTI washingtoni jelen­tése szerint Victor Hugo Tino­­co nicaraguai külügyminiszter­­helyettes Washingtonban tár­gyal a törvényhozás tagjaival egy ilyen küldöttség útjának lehetőségeiről. A Fehér Ház csütörtökön elutasította a nicaraguai kor­mány legújabb javaslatait. Larry Speakes szóvivő elégte­lennek minősítette azokat és hangoztatta, hogy Ortega el­nök a javaslatokat elsősorban az amerikai kongresszus befo­lyásolására szánta. A kong­resszusnak a közeli jövőben kell döntenie a nicaraguai el­lenforradalmároknak a kor­mány által szánt tizennégy­­millió dollár segély sorsáról. Az AFP jelentése szerint Mexikó ideiglenesen felfüg­gesztette nicaraguai olajszál­lításait. Ezt a mexikói ener­giaipar egyik illetékese jelen­tette be. A szállításokat mind­addig nem újítják föl, amed­dig „Nicaragua nem rendezi megnyugtató módon külső pénzügyi kapcsolatait” — hangsúlyozta Eliseo Mendosa energiaügyi államtitkár. Mexikó és Venezuela ked­vezményes feltételek mellett szállít a közép-amerikai or­szágoknak napi 130 ezer hordó nyersolajat az öt és fél évvel ezelőtt San Joséban létrejött megállapodásuk alapján. A Szovjetunió és Mexikó a közel­múltban 250 ezer tonna, nyers­­olajat ígért Nicaraguának, míg Kuba ennek mintegy har­madát. Mexikó most Nicaragua el­maradt fizetéseivel indokolja lépését. Venezuela néhány hó­nappal ezelőtt ugyanezen ok­ra hivatkozva állította le ni­caraguai olajkivitelét. B­ernardo Sepúlveda Havannában Havannából jelenti az MTI. A Contadora-csoport közvetí­tői tevékenysége jelenti az egyetlen lehetséges alternatí­vát a közép-amerikai regioná­lis háború kirobbanásával szemben — jelentette ki csü­törtökön Havannában Bernar­­do Sepulveda Amor mexikói külügyminiszter, aki hatnapos látogatást tesz Kubában és részt vesz a két ország együtt­működési vegyes bizottságá­nak tanácskozásán. Mexikó továbbra is elköte­lezi magát a Contadora-cso­port politikájának folytatása mellett. Feltétlenül szükséges­nek tartja, hogy a közép-ame­rikai országok képviselői is­mét sürgősen üljenek tárgyaló­asztalhoz, újítsák fel a Wa­shington által egyoldalúan megszakított amerikai­ nica­raguai tárgyalásokat. Ma iktatják be az uruguayi elnököt Montevideóból jelenti a Prensa Latina. Több mint hetven ország küldöttsége — államfők, kormányfők és más magas rangú politikusok ve­zetésével — vesz részt a nem­rég megválasztott uruguayi elnök, Julio Maria Sanguinetti beiktatásának ünnepségein. Többek között Dániel Ortega nicaraguai, Raul Alfonsin ar­gentínai, Eilisario Betancur kolumbiai, Oscar Mejia Vieto­­res guatemalai és Luis Al­­berto Monge Costa Rica-i ál­lamfő, Craxi olasz és González spanyol miniszterelnök lesz jelen a ceremónián. A szovjet küldöttséget Balli Jarkuliev, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökhelyet­­tese vezeti. A meghívottak között van Scultz amerikai külügyminiszter is.

Next