Magyar Nemzet, 1985. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

ip Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA X°S ?S~J a Kikelet Megkésve köszönt ránk az idén az annyira várt tavasz. Szeszélyes az időjárás, hava­zásról érkeztek jelentések még március végén is, viha­rok, esők, égiháborúk köve­tik egymást, nehezen érke­zik meg a kikelet. Pedig sürget a határban és a ker­tekben a mezőgazdasági munka. Más esztendőkben ilyenkor már duzzadnak ,a rügyek az ágakon, bokro­sod­ik az őszi gabonavetés és ekék vasa, hasítja a megpir­­kadt, felszáradt talajt. Az idén a kései kitava­szodás szinte megbénította a munkát a földeken, hi­szen a sok csapadék követ­keztében belvizek fakadtak fel, eláztak az utak, nem le­het megkezdeni a tavaszi munkákat. Főleg a kerté­szetekben okoz nagy gondot ez a késedelem, ami kiha­tással lesz a lakosság zöld­ségellátására is. A gondokat tetézi, hogy a téli viharok alaposan megté­pázták a fóliasátrakat. Ha­zánkban 210—240 ezer hek­tárra tehető a fóliasátrak alatt művelt melegágyi te­rület, tehát a viharkár igen tetemes. Nem csupán az összetépett fólia ára számít ebbe bele, hanem a védelem nélkül maradt vetemények elpusztulása, kifagyása is. A fóliasátrak egy részében ugyanis palántákat neveltek a gazdaságok, s ez a hetven -nyolcvan hektárnyi palán­ta megfagyott, amit most igen nehéz pótolni. Az így keletkezett kése­delem jelentős, a miniszté­rium illetékesei két-három hétre becsülik az elmaradást a munkákban. A fóliát ugyan sikerült beszerezniük a gazdaságoknak és a háztá­jiban, kiskertekben termelő gazdáknak is — az állami szervek­ messzemenő támo­gatásával —, de ezek alatt a palántázást, a nevelést elölről kellett kezdeni, ala­pos késedelemmel. Ez pedig érezteti majd a hatását a piacokon: később érkeznek az idén a primőrök és bizo­nyára az árakban is meg­mutatkozik a kései kitava­szodás. A piacot járó házi­asszonyok máris tapasztal­ják ezt. Az esős, hideg tavasz azonban nemcsak a kerté­szetben akadályozza a mun­kát; március végén a szán­tóföldeken alig lehetett még embereket látni. A mély ta­laj nem teszi lehetővé a ne­hezebb gépek mozgását, az időszerű munkák így szintén késedelmet szenvednek. Márciusban lett volna az őszi kalászosok fejtrágyázá­sának optimális ideje, be is kellett volna fejezni a hónap végére, de sok helyütt még ma is végzik ezt a munkát. A metszés vontatottan haladt, még mindig van metszenivaló néhol a nagy­üzemi gyümölcsösökben. Nem nagyon­ sürget a rügy­­fakadás, még hidegek az éj­szakák, s így nehezen indul meg a nedvkeringés. Érthető a mezőgazdasági dolgozók türelmetlensége, mivel máris két-három he­tes késésben vannak, s rövid idő alatt kell elvégezniük a legfontosabb munkát: a ta­vaszi vetést például. Az ár­pát néhol azért már vetik, végezni is kellene vele ápri­lis első napjaiban, mert csak az időben elvetett mag­hoz jó termést. A földekre men­ni vetőgéppel azonban szá­mos vidéken még most is le­hetetlen. Az országban 120 ezer hektáron terveztek ár­­parvetést, ezt semmiképpen sem tudják már teljesíteni. Különösebb kára a népgaz­daságnak ebből talán még­sem származik, mert helyet­te vetnek majd később ku­koricát. Ebből a szemszögből nézve a kései kikelet még haszonnal is járhat, mivel a kukorica értékesebb takar­mány. Kukoricából valószínűleg többet vetnek a tervezett­nél és ha elérik az egymillió 170 ezer hektárt, ha jól megszervezik a munkát és mag kerül az elmaradt ta­vaszi árpa helyére is. Vető­mag ehhez a megnövekedett területhez lesz elegendő, mert külföldről is hoztunk be hazánk éghajlati viszo­nyainak legjobban megfele­lő, nagy termőképességű hibrideket is. Ez is hozzáse­gíti majd a mezőgazdaságot, hogy megtermelje az idénre tervezett 15,6 millió tonna gabonát. Ennek a megfeszí­tett tervnek a megvalósítá­sára szükség lesz a szokott­nál is nagyobb mértékű összefogásra, az anyagi-mű­szaki és technikai feltételek megteremtésére, az eddigi tapasztalatoknak a gyakor­latban való szélesebb körű alkalmazására. „Szándék, akarat és tudás!" — így jel­lemezte Váncsa Jenő minisz­ter a mezőgazdasági vezetés előtt álló legfontosabb fel­adatokat. Szándékban, akaratban és tudásban nincs is hiány, ezt bizonyítja az az egészséges türelmetlenség is, amellyel a gazdaságok vezetői és tag­jai a kitavaszodást várják. Éppen e késedelem miatt nagyobb feladat vár az idén a lakosság ellátásában a háztáji és kisegítő gazdasá­gokra. Lesz piaca a salátá­nak, a zöldpaprikának, re­teknek, újhagymának, pa­radicsomnak. És ára is. Te­hát érdemes volt a hobbi­kerteknek is többet termel­niük és jobban bevonni a munkába a családtagokat. Ne maradjon egyetlen kert, egyetlen hétvégi telek sem megműveletlen, mert csak ily módon tudjuk ellensú­lyozni a kései kitavaszodás, a kedvezőtlen időjárás hatá­sát. Magvakat a tavaszi vetés­hez bőségesen vásárolhat­nak a kerttulajdonosok, nö­vényvédő szerekből és kerti szerszámokból is van válasz­ték, már csak a napsütés hiányzik! Reméljük, az sem várat magára sokáig. A szakértők véleménye szerint a két-három hetes késést egy hirtelen felmelegedés egy hét alatt képes feledtet­ni, ha ezt az ember szor­galma is segíti. Ebben pe­dig remélhetőleg az idén sem lesz hiány. A türelmetlenség bizako­dással is párosul, az őszi ve­tések jól teleltek, a búza szépen fejlődik, a talaj ka­pott elegendő nedvességet a két száraz esztendő után, így hát bizonyos vonatko­zásban kicsit derűlátóak is lehetünk az idei esztendő terméskilátásait illetően. Illés Sándor Lázár György vezetésével párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába A külpolitikai helyzet NYUGTALANÍTÓNAK NEVEZTE Georgij Arbatov akadé­mikus, hogy az amerikai kormány álláspontja nem világos, nem pontosan körvonalazott. A moszkvai televízió ,,9-es stú­dió” című külpolitikai műsorában a Szovjet Tudományos Aka­démia Amerika-kutató Intézetének igazgatója a genfi tárgya­lásokkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy hasonló hord­erejű eszmecserék kezdetét korábban mindig a politikai lég­kör enyhülése kísérte. Észrevétele szerint ezt most szándéko­san mulasztják el Washingtonban. Kifejtette, „az MX-raké­­tákra természetesen nem engedményekkel fogunk válaszol­ni..., hanem arra törekszünk, hogy megőrizzük az erőegyen­súlyt.” Jevgenyij Grigorjev, a Pravda főszerkesztő-helyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Genf előestéjén több nyu­gat-európai ország támogatta az amerikai űrfegyverkezési programot, addig a párbeszéd kezdete óta bizonyos fejlődés tapasztalható a nézeteikben. Attól tartanak, hogy amennyiben a csillagháborús program megvalósul, akkor — ahogy ők mond­ják — különböző biztonsági zónák jönnek létre, s ez hátrányos lenne számukra. Ugyanakkor apró előrelépésnek tekinthető, hogy Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet és Schultz külügyminiszter esz­mecseréin sikerült elsimítani az NDK-ban kémtevékenységet folytató amerikai őrnagy halálával kapcsolatos problémákat. Washingtonban „kielégítőnek” nevezték az erről folytatott megbeszéléseket NYOLC PÁRT vett részt Salvadorban a törvényhozási hely­­hatósági választásokon , valamennyien a jobboldal, illetve a szélsőjobboldal képviseletében. Bár a szavazások eredménye lényegében nem változtatja meg a közép-amerikai ország bel­politikai erőviszonyait, a nemzetgyűlés, új felállása befolyásol­hatja a baloldali erőkkel egyszer már megkezdett, majd félbe­szakított tárgyalások jövőjét. Csupán a Napóleon Duarte elnök vezette Kereszténydemok­rata Párt és a szélsőséges Nacion­al­sta Köztársasági Szövetség számíthat arra, hogy esetleg többséghez jut a hatvantagú par­lamentben. Az államfő sajtóértekezletén mindenesetre azt mondta, hogy abban az esetben is folytatja a párbeszédet a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front küldöttségével, ha tömörülése kisebbség­ben marad a törvényhozásban. A TÉRSÉG MÁSIK ORSZÁGÁBAN, Hondurasban továbbra is feszült a belpolitikai helyzet, a kormányzó Liberális Párton belüli hatalmi harc következményeként. A kabinet „hazaáru­lással vádolja a legfelsőbb bíróság elnökét és négy további, újonnan felesketett tagját. Hírügynökségi jelentések szerint összeesküvés vádjával 15—20 évi börtönbüntetésre is ítélhetik őket. A válságos helyzetben Suazo Cordova elnök, aki külön­leges katonai alakulatokat vezényelt a főváros stratégiailag fontos pontjaira, azt állította, hogy a hadsereg teljes támoga­tását élvezi. Búcsúztatás a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulójára rendezett moszk­vai jubileumi kiállítás meg­nyitására párt- és kormány­­küldöttség élén vasárnap a Szovjetunióba utazott. A de­legáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Faluvégi La­jos és Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és Raj­nai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Veress Péter és Rajnai Sándor a szovjet fő­városban csatlakozik a párt­os kormányküldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Maróth­y László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt a búcsúztatásnál Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Tudósítónk teleje Ma nyílik a magyar jubileumi kiállítás a szovjet fővárosban Párt- és kormányküldöttség élén vasárnap a délutáni órák­ban rövid baráti látogatásra Moszkvába érkezett Lázár György miniszterelnök. Amint a TASZSZ is beszámolt róla, a magyar kormányfő hétfőn megnyitja a hazánk felszaba­dulásának negyvenedik év­fordulója alkalmából rende­zett jubileumi nemzetgazdasá­gi kiállítást. A Lázár György vezette kül­döttséget a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­­­­kének első helyettese, Nyiko­­­laj Rizskov, az SZKP Központi­­ Bizottságának titkára, Ivan­­ Arhipov első miniszterelnök­helyettes és, Nyikolaj Talszin miniszterelnök-helyettes fo­gadta. Miniszterelnökünk hétfői programjához tartozik, hogy rövid egynapos moszkvai tar­tózkodása idején írják alá azt a megállapodást, amely az ezredfordulóig rögzíti hazánk és a Szovjetunió között a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés tovább­fejlesztésének programját. A hétfői ünnepélyes aktus után keddtől majd három hétig a moszkvai nagyközönség is föl­keresheti a népgazdasági kiál­lítási terület második számú pavilonját, amelyet ezekben a napokban magyar zászló díszít. Amint rövid híradásában az Izvesztyija beszámolt róla, ilyen nagyszabású bemutatót hazánk másodszor szervez a Szovjetunióban. A rendezők arra törekedtek — írják elis­merően a híradás szerzői —, hogy széles érdeklődésre szá­mot tartó termékeket, árukat vonultassanak fel. Pénteki sajtóértekezletén Veress Péter külkereskedelmi miniszter utalt egyébként rá, hogy e seregszemle elsősorban nem kereskedelmi célokat szol­gál. Persze, a szervezők, ren­dezők, vállalati képviselők szá­mítanak arra is, hogy a kiál­lítás ösztönzi a kereskedelmi szándékokat, egyengeti az utat az esetleges üzletkötések előtt. A hétfő reggeli ünnepélyes megnyitó előtt vasárnap a magyar pavilonban minden műszaki munka befejeződött. A magyar pavilon ízlésesen elrendezett anyaga az áruk, a gépek, berendezések „nyelvén” beszél: egyfelől hazánk nem­zetgazdaságáról, másfelől a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról. A rövidesen megkezdődő magyar kulturális napok bizonnyal előmozdítják egymás szellemi kincseinek, maradandó értékeinek még elmélyültebb, színvonalasabb megismerését is. Nemcsak üz­letemberek töltik meg zsúfo­lásig a Budapestről Moszkvá­ba közlekedő repülőgépeket, hanem művészek, együttesek, delegációk is. Az események­ről néhány szovjet lap a hét végén már közölt előzetes ismertetést: „Abban a rövid tíz napban, amikor egy baráti ország kulturális képviselői nálunk vendégszerepelnek, ar­ra törekednek, hogy a legjob­bat és a legjellemzőbbet mu­tassák be nemzeti művésze­tükből, kifejezzék az évszáza­dos hagyományokat, a törté­nelmet, a mai irányzatokat” —­ írja előzetesében az Izvesztyija, majd az Operaház produkció­ját, a Cédrust méltatja. A kul­turális napok rendezvénysoro­zatát ez a balett nyitja meg kedden este a Nagy Színház­ban. A közeljövő eseményeit ismertetve a Moszkovszkaja Pravda vasárnapi száma egy pillantást vet a múltba: régi, nagy sikerű vendégszereplé­sekre emlékeztet. Sokfelé ágazik tehát a negy­venéves jubileum alkalmából Moszkvában most kezdődő rendezvénysorozat, a két or­szág gazdasági, politikai, tu­dományos, kulturális életének legkülönfélébb területeit fog­va át. Martin József TASZESZ-nyilatkozat Dél-Afrikáról Moszkvából jelenti az MTI. A TASZSZ hírügynökség va­sárnap nyilatkozatban ítélte el az utóbbi napokban felerősö­dött terrort, amelyet a pretoriai rezsim alkalmaz a Dél-afrikai Köztársaság többségi színes bőrű lakossága, az embertelen apartheid rendszerrel szemben fellépő afrikaiak ellen. A Dél-afrikai Köztársaság­ban végbemenő események az apartheid rendszer mély vál­ságáról tanúskodnak — mu­tat rá a nyilatkozat. A Pre­toria által reklámozott, úgy­nevezett „alkotmányos refor­mok” nem vezettek és nem is vezethettek a lakosság nagy része életének javulásához. A TASZSZ a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a preto­riai fajüldöző rezsim nem mondott le a független afrikai államokkal szemben alkalma­zott, a hivatalos állami poli­tika rangjára emelt terroriz­musról sem. Az általa létre­hozott és felfegyverzett ban­dák továbbra is Angola és Mozambik területén garázdál­kodnak, s durva nyomásnak vannak kitéve más, úgyneve­zett frontállamok is. Pretoria továbbra sem hajlandó alá­vetni magát az ENSZ és más nemzetközi fórumok határo­zatainak, amelyek a függet­lenség azonnali és feltételek nélküli megadását követelik Namíbiának. A dél-afrikai fajüldözőknek ezekért a tetteiért azoknak az imperialista köröknek, köztük az Egyesült Államoknak is,­­viselniük kell a felelősséget, amelyek­ továbbra is aktívan együttműködnek a Dél-afrikai Köztársasággal, s ily módon az apartheid politika és az ag­resszió folytatására ösztönzik. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának ez év március 12-én egyhangúlag elfogadott hatá­rozata követeli, hogy a preto­riai kormány vessen véget az ország őslakossága elleni erő­szaknak és elnyomásnak, s haladéktalanul hozzon intéz­kedéseket az apartheid rend­szer megszüntetése érdekében. A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a Szovjetunió elvárja ennek a döntésnek és a Biztonsági Ta­nács más, a nemzetközi kö­zösség valamennyi tagjára nézve kötelező határozatának maradéktalan végrehajtását — szögezi le a nyilatkozat. A Szovjetunió felszólít min­den államot, hogy határozott lépésekkel vessenek véget a Dél-afrikai Köztársaság faj­üldöző rendszere rémtetteinek. Régen itt van már az ideje annak, hogy az ENSZ alapok­mányával összhangban haté­kony intézkedéseket alkal­mazzanak ezzel a rezsimmel szemben — mutat rá befeje­zésül a TASZSZ nyilatkozata. Dobrinyin és Shultz washingtoni eszmecseréi Washingtonból jelenti az MTI. Több mint egyórás meg­beszélést folytatott szombaton az amerikai külügyminiszté­riumban Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete George Shultz kül­ügyminiszterrel. Dobrinyin a megbeszélést követően közölte az újságírók­kal : áttekintették a szovjet— amerikai kapcsolatok egészét. Megállapodás jött létre, hogy tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan lehet megelőzni az olyan tragikus incidensek meg­ismétlődését, mint ami a múlt héten történt az NDK-ban. Mint Dobrinyin elmondotta: a kérdésről az Egyesült Álla­mok európai erőinek főpa­rancsnoka és az NDK-ban ál­lomásozó szovjet hadseregcso­­port főparancsnoka fog meg­beszéléseket folytatni. Ugyan­ezen a tárgyaláson tisztázzák véglegesen a mostani incidens körülményeit. Az amerikai külügyminisz­térium első állásfoglalásában kielégítőnek nevezte a szom­bati találkozó eredményét. Schultz azt mondotta, hogy ez­zel a két fél „maga mögött tudja” a múlt heti incident.

Next