Magyar Nemzet, 1985. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-12 / 85. szám
12 llíjWXPWpf__________________ HONUNK A HAZÁBAN Veszprémben vagy fúj a szél, vagy harangoznak. A harangszó arról beszél, miképp győzedelmeskedett a kereszténység a pogány lázadó Koppány seregei felett éppen itt, a legrégibb magyar püspökség területén. Az örökké fújó szél pedig arra figyelmeztet, hogy közel a Bakony. A történészek nem értették, miért éppen ezt a vizekben oly szegény helyet választotta Géza fejedelem kedvenc tartózkodási helyéül. Pedig a vadban gazdag Bakony erdejeinek és a Balatonnak a közelsége megfelelő magyarázatot ad erre. VESZPRÉM: A rebellis város Anonymus krónikájában beszámolt arról, hogy: „Szalók apja, Csaba, meg Örkény apja, Őse továbblovagolva a Balaton vize mentén, elérkeztek Tihanyhoz, majd miután ott a népeket meghódították, tizennegyed napra bejutottak Veszprém várába.” A krónika később íródott, a település neve előbb született. Maga a személynév, Bezprem nyugati szláv eredetű, jelentése: makacs, önfejű. Boleszló lengyel király második feleségétől, Judittól született fia viselte e nevet. Később Boleszló elűzte feleségét, és fiát; mindkettő Istvánnál talált menedéket. Települési helyük kapta a fiú nevét. Az újabb kutatások nagy jelentőséget tulajdonítanak Géza fejedelem (970—997) itteni egyházszervező munkájának. 993-ban Géza özvegyét, Saroltot Koppány pogány sógora, Kupa erőszakkal akarta feleségévé tenni. Arra vonatkozólag pedig, hogy a X. század végén ez a hely kulcsfontosságú volt a hatalomban, az is utal, hogy István Itt, Veszprém alatt mért megsemmisítő csapást Koppányra. A tatárokat a város könynyebben vészelte át, mint a XXI. század végén az oligarchák okozta károkat. T 27si-ban Csák Péter dúlta fel a várat, felégette könyvtárát, épületeit, elrabolta kincseit. Kun László írta erről egy oklevélben: „Ehhez hasonló gonoszság az országban nem történt." A XV. században olasz építészek költöztek a városba. Műveihet azonban csak az 141if-ben készült, úgynevezett Vetési Katula őrizte meg. Vetési Albert, a humanista püspök Mátyás király diplomatája is volt. A közben megerősített várfalakat a megye akkori főispánja emeltette, hiába, mert a következő 100 évben a történelem vihara szinte mindent megsemmisített itt. Az 1515-ös Veszprémi Zsinat emléke az anyakönyvezés bevezetése. A török mohácsi győzelme után a város népe Szapolyai mellé állt. A trónviszályban a többször gazdát cserélő város tönkrement. Az 1531 márciusában ide összehívott országgyűlésre a széthúzó rendek csak követeiket küldték el. 1549-ben Veliszián bég támadta meg a várost, majd három év múltán Ali budai pasa hadai végleg bevették. Egy hatalmas tűzvész után 1557-ben csak három ház maradt meg. Tíz évvel Buda felszabadítása után a városban „506 ház állt, 238-nak katona volt a gazdája”. A kuruc labanc világban a Bakony sűrűje biztos menedéket adott Rákóczi szabadcsapatainak, s nehogy Veszprém vára is oltalmul szolgáljon, I. Lipót leromboltatta falait. Csak a Vigyázótorony maradt épségben. Bottyán generális győzedelmes dunántúli csatái után 1708-ban Heister generális elfoglalta a várost. A csapást nemsokára egy másik követte, óriási pestisjárvány tizedelt. Az 1720-as összeírás mindössze 3500 lelket számlált. 1723-ban épült fel az új székesegyház. Két évtizeddel később a megyeháza. A század derekán formálódott a bárok városközpont. Ebben nagy részt vállalt Fellner Jakab jeles magyar építőművész. Mária Terézia évente három vásárt engedélyezett csak a rebellis városnak. 1744-ben a aeitelytartótanács Veszprémet a káptalan joghatósága alá helyezte, s polgárai csak nehezen vívták ki a biztonságt nyújtó királyi város címet. 1766-ban Tumler György ezermester molnárlegény hidraulikus vízvezetéket készített. 1788-ban lett a város ismét megyeszékhely, majd egy évvel később megnyílt első nyomdája is. A XIX. század a reformok és a népjog kivívásának jegyében telt. 1839-ben Hunkár Antal — később Kossuth egyik segítőtársa — került a főispáni székbe. Ő kezdte meg a 48- as nemzetőrség szervezését is, s a város a hatodik honvédzászlóalj toborzóhelye lett. A helységet őrző...edoyánszky és Noszlopi csapatai azonban — győztes csaták után — a világosi fegyverletétel hírére Komáromba vonultak. Az elnyomás évei után a kiegyezés sem hozott sok változást. A István király, aki külföldi mintára szervezte országát, feleségét, Gizellát frank szokás szerint megkoronáztatta. Hogy hol, azt pontosan nem tudjuk, tény azonban, hogy a királyné koronáját a veszprémi egyháznak adományozta, ahogyan ezt a középkori uralkodók gyakorta tették ékszereikkel. A hagyomány szerint a Szent Mihály tiszteletére felszentelt veszprémi templomot Gizella építtette, s aranynyal, ezüsttel, díszes edényekkel és ruhákkal gazdagon megajándékozta. A templomot István is oltalmába vette, és az oklevelek szerint nyolcezer font arany büntetéssel fenyegette azt, aki bántalmazni merészeli. A veszprémi püspökség valószínűleg annak köszönhette kiváltságos helyzetét, hogy területén feküdtek az Árpádház legnevezetesebb birtokai, így szinte a királyi család házi püspökségévé vált. S ha Gizellát talán nem itt koronázták is királynévá, a város mégis a királynék székhelye lett. Megkoronázásuk joga a veszprémi püspököt illette, aki egyben a királyné kancellárja is volt. Ezt a jogot soha nem rögzítették írásban, csak a szokáson alapult. S hogy ez mindenképp fontos kiváltság volt, bizonyítja az is, hogy a király koronázására jogosult esztergomi érsek megtámadna a veszprémi püspök jogát. Az 1216-ban készült írásos egyezmény tesz pontot a torzsalkodás végére, ebben rögzítik a következőket: ha a király és királyné koronázása egyszerre történik, akkor a királyt az esztergomi érsek keni fel és koronázza meg, a királynét pedig a veszprémi püspök. Amennyiben a királynét egyedül koronázzák, a felkenést az gazdasági élet pangott. 1875- ben lett rendezett tanácsa a város, s igyekezett vonzását ismét megteremteni. 1880— 1893. között négy földrengést és három tűzvészt élt át. Utáni rohamos építkezések kezdődtek, intézmények, üzemek létesültek, de a századfordulón még egyetlen nagyipari vállalata sem volt. A XX. századot rendezetlen, falusias városkép köszöntötte, s a vasút is csak 1909-ben ért el ide. Még ebben az esztendőben ismét tűzvész pusztított, évekre visszavetve a fejlődést. A II. világháború során az épületek 70 százalékot iránt szenvedtek. Az elmúlt negyven év során ipari, tudományos és kulturális központtá vált. Soós Péter érsek, a koronázást a püspök végzi. Ha az érsek valamely oknál fogva távol van, mindkét szertartás a veszprémi püspököt illeti. Az érsek és a püspök vitája nem csupán személyi ellentéteket tükröz, hanem azt is mutatja, hogy a királyné kancellárjának a tisztét betöltő veszprémi püspök jelentős jövedelmekre tett szert, a tét tehát ez esetben az egyházi hatalom újrafelosztása volt. A királyné-koronázás jogát először 1613-ban sértették meg, ekkor az esztergomi érsek szentelte királynévá II. Mátyás feleségét, Annát. Igaz, hogy a török hódoltság miatt a veszprémi püspökök több mint száz évig száműzetésbe kényszerültek, így azután a királyné-koronázáshoz való joguk lassan feledésbe ment. Legközelebb 1867-ben Ferenc József feleségét, Erzsébetet koronázta veszprémi püspök. Utoljára pedig 1916-ban Zita királynét. A veszprémi vár utcájának a végén, a mellvéden szoborpár áll, István és Gizella. A királyné ölében kéttornyú templom makettjét tartja, a kedves veszprémi székesegyházét. A várost ő tette a királynék városává, s lehet, hogy itt is van eltemetve. Nyughelyéről éppúgy nincsenek adatok, mint a többi magyar királynőjéről. Szinte biztos azonban, hogy nem őt rejti a passaui bencés apácák niederburgi zárdájának templomában a sírhely, ahogyan ezt sokáig hitték. Az a Gizella valószínűleg a bajor királyi család egy másik tagja. A veszprémiek tehát tovább reménykedhetnek abban, hogy kedves királynéjuk a város alatt nyugszik. Honthy Kinga A királyné kancellárjai A megőrzés igénye Nem is olyan régen még úgy tűnt, joggal aggódtak Veszprém múltjáért, azok, akik kétségekkel telve nézték, miként újul meg — talán túlságosan is — a város. Az a lendület, amely elpusztította a régi negyedeket, már nem terjedt ki a hajdanvolt megőrzésére, s miközben újabb lakótelepek épültek, pusztultak a műemlékek, közöttük a Vár is. Erről pedig még az útikönyvek is azt írják, hogy Magyarország egyik legszebb természeti környezetében épült barokk épületegyüttese. Az ország tizenöt műemléki városmagja közül ez a veszprémi az egyik legfontosabb és legrosszabb állapotú. Tíz éve végeztek ugyan sortatarozást a házakon, ám ennek mára már csak halvány nyomai maradtak, s az amúgy is rossz karban lévő várat az évi egymillió ide látogatóturistát sem kímélte. A házak udvarán vadvizek csillognak, a vízlevezetés még a középkori és a XIX. századi nyomvonalakon folyik, és a századfordulón készült a villany- és vízvezeték-hálózat. A vár siralmas állapotát az is előidézte, hogy csupán a hetvenes években tisztázódott, melyik épület egyházi, melyik állami tulajdonú, kire tartozna tehát a karbantartás. Most már néhány egyházi épületen kívül állami tulajdonba kerültek az épületek, és üzemek vállalkoztak rá, hogy,, teteme összegekért, elvégzik a hélyreáliítást. Mostanra megkezdődött a vár öt évig tartó rekonstrukciója. Ennek keretében megújítják a műszaki szerkezetét, megerősítik a sziklákat, amelyekre ez a négyszáz méter hosszú, száz méter széles városmag épült. A szakemberek ugyanis jogosan tartottak attól, hogy megindul a dolomitszikla, amelyet az évszázadok során lezúduló víz kikezdett. A rekonstrukció nyomán nemcsak az épületek újulnak meg, hanem teljesebbé válik a vár történeti-régészeti képe is. Az építők kirajzolják a régi középkori várfalak nyomvonalát, hogy így követhető legyen, miként alakult ki a XVII— XVIII. századi átépítés után a vár mai képe. A vár egyetlen utcájának a végén, István és Gizella szobra mellől látható, milyen volt egykor ez a város. S mellette az is, hogy milyen lett. A Dózsa-város apró, talán már pusztulásra is ítélt iparosházai fölé fenyegetően s magabiztosan magasodnak a Felszabadulás , úti lakótelep panelépületei. S inkább csak a lelátó kövébe vésett nyíl irányát követve találja meg a kutató szem a valamikor 1013 és 1031 között alapított veszprémvölgyi apácák kolostoré- nak a romjait. Odáig elmenni, már csak kevesen vállalkoznak, igaz, az út biztató, a rom is csak inkább történelmi, mint művészeti értékű. Helyette inkább a 46 méteres mélység fölé ívelő viaduktot választják a turisták. A 150 méter hosszú híd, amely a második világháború alatt fontos stratégiai, közlekedési pont volt, 1938-ban épült Folly Róbert tervei szerint. A veszprémiek megszokták, az ide látogatók pedig úgy őrzik meg, mint a város egyik könnyen megjegyezhető képét. Tulajdonképpen csak a városközpontban érezhető igazán, mennyire törekszik fejlődni ez a település. S szerencse, hogy ezt a nagy megújulási vágyat megfékezték azok, akik azt szerették volna, hogy Veszprémnek a jellege megmaradjon. A meggondolatlan rombolást mára felváltotta a megőrzés igénye, s ahogy befejezéséhez közeledik az új városmag építése, egyre-másra szaporodik a képbe illeszkedő, azt megőrző, felújított, korszerűsített régi házak száma. Sok mindent lehet mondani erre az alakuló városra. Szokás címkéket ragasztani rá. Vannak, akik előszeretettel nevezik a vegyipar fellegvárának, mások a Bakony fővárosának, megint mások a Balaton fővárosának. Az biztos, hogy szerencsésebb fekvést aligha lehetett volna választani neki. .Néhány kilométerre, a Bakony és a Balaton, mindenki megtalálhatja a kedvére való vidéket. Több kicsi társadalom él ebben a városban, s ezek talán soha nem találkoznak egymással. Saját életét éli az egyetem polgársága, külön világ a kutatóintézeteké, megint más a színházé. Hogy ebből a sokféleségből összeáll-e Veszprém arculata, hangulata? Nem is igazi kisváros, nem is nagyváros. Egyik jellegét még nem vesztette el, a másikat még nem sikerült kialakítania. Azt azonban, hogy felejthetetlenül szép, elsősorban annak köszönheti, hogy régi utcáin sétálva akarva akaratlanul megérinti a látogatót a történelem, a sokszínű, tarka múlt, s megértjük, hogy nem véletlenül lett a királynék büszke városa. (hu A városi pecsét lenyomata a XVIII. századból Péntek, 1985. április 12. Látnivalók Bakony Múzeum, Lenin liget 5. Időszaki kiállítások. Nyitva: hétfő kivételével 10-től 18 óráig. Bakony ház, Lenin liget 7. Népi műemlék, nyitva hétfő kivételével intől 18 óráig. Vármúzeum, Tolbuchin u. 2., a Veszprémi vár története kiállítás. Nyitva: V.-tól X.-ig — hétfő kivételével — 10-től 18 óráig. Püspöki Székesegyház, a vár területén. XI. századi román, szentéje és altemploma gótikus. Küső homlokzatán középkori részek. Jelenlegi formájában neoromán, 1910-ből. Tűztorony, úgynevezett Vigyázó-torony, Tolbuchin u. l. Középkori eredetű, is14—17. között magasítva. Nyitva: V.-től X.-ig, 9- től 17 óráig. Domonkos romok, Traktor utca. A Domonkos apácák templomának és kolostorának romjai a XIII., század közepe. Illetve a XV. század végéről. Egyl.-ori jezsuita templom romjai. Sallai utca, 1773-ból, barokk eredetű. Gizella Kápolna Tolbuchin u. 1?. Tizenharmadik századból való koragótikus kápolna, kombMintlemekkel. Nyitva: V től X-k, hétfő kiv£‘oí£vo? io-tol 1 W ‘áráig.*" Szentgyorgy K-bolna. Tolbuchin u. 8. X — XI. és XII. századi románkori épület: az alap.falai, modern vérsőértssletben. Megtekinthető: v-től X-ig, hétfő kivételével, to-tő! 18 óráig. B*» Sára-puszta (Nemesvámosnál) római kori vita és kiállítás az ásatások a vágóból. Megtekinthető V. hó 1-től, X. hó S-ig — hétfő kivételével — 10-től 18 óráig. Kittenberger Kálmán állat-/ ke»*t. znotó*Ti*»l gyöjtemény. embersomhású mermok, európai bölénytenyészet. t«erl« és oroszlángén részét. háziállat-bemutató. Nyitva: 10-től 17 óráig. A város címere A táj konyhájából A Veszprém megyei Gasztronómiai Társaság gyűjtéséből megismertetjük a kabhegyi rostélyost. •Hozzávalók 4 személyzet 1 szelet, 15—18 dgk-os hátszín, 10 dkg .zsír, 1 fej vöröshagyma. 2 db paprika, 2 db paradicsom. 20 dkg lecsó 6—8 dkg füstöltszalonna, 5 tojás, 2 dl tejszín, 2 dl tejföl. 1 csomag kapor. Töröttbors, paprika, só, ízlés szerint. Az elkészítés módja: az előkészített hátszínt vékonyra kiklopfeljük. Az apró kockára vágott szalonnát, a karikára vágott vöröshagymát zsíron megpirítjuk, pirospaprikával megszórjuk, majd a cikkekre vágott zöldpaprikával és paradicsommal együtt fedő alatt megpároljuk. Ezután belekeverjük a felvert tojásokat és összesütjük az egészet. Ezzel a raguval megtöltjük az előkészített rostélyos szeleteket, összegöngyöljük, átkötözzük (vagy hústűvel megtűzzük), és kevés zsíron elősütjük őket. Kevés apró kockára vágott hagymát a zsírban megpirítunk, pirospaprikával megszórjuk, csontlével felengedjük, sóval, töröttborssal ízesítjük, és ebben pároljuk az elősütött hústekercseket. A már megpárolt rostélyosokat kivesszük, a kötöző zsineget vagy a tűket eltávolítjuk és ezután a tekercseket felszeleteljük. A megmaradt levet tejszínes habarással besűrítjük, finomra vágott kaporral ízesítjük, egy pillanatra összeforraljuk, majd leszűrjük, átpaszírozzuk. A felszeletelt rostélyosokat ezzel a mártással öntjük le és lúdgége tésztával tálaljuk. Szálláshelyek Hotel Veszprém, kétcsillagos. 8200. Budapest u. 6. Tel.: 80-12345. Telex: 32-501. Erdei Motel, 8201 Kittenberger Kálmán utca 13. (IV. hó 20-tól, X. hó 14-ig, üzemel). Telefon: 80-11971. Telex: 32-350. A fizető-vendéglátásban különböző nívójú villák, nyaralók, lakrészek és szobák rendelhetők a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal címén. 8201 Münnich Ferenc u. 3. Telefon: 8003750. Telex: 32-350. A fővárosiak szálláshelyigényüket, a Budapest Tourist bármelyik irodájában bejelenthetik.