Magyar Nemzet, 1985. június (48. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

2 Lemondást az érő alkalmazására! Olrg Griarrvszkij atilatkonta Stockholmból jelenti a TASZSZ. A stockholmi kon­­ferencia azon nemzetközi fó­rumok közé tartozik, amelyek arra hivatottak, hogy segítsé­gükkel kitörjünk a konfrontá­ció — fegyverkezési hajsza — ördögi köréből — mondot­ta Oleg Grinyevszkij, a stockholmi európai biztonság- és bizalomerősítő, valamint leszerelési konferencián részt vevő szovjet küldöttség veze­tője. Ebben nagy szerepe lehetne annak a szocialista javaslat­nak, amely az erő alkalmazá­sáról való lemondást célozza — hangsúlyozta a szovjet diplo­mata. Grinyevszkij felhívta a fi­gyelmet a Szovjetunió és a szocialista országok által elő­terjesztett, katonai intézkedé­sekre tett javaslatokra, ame­lyek ugyancsak fontos szere­pet játszhatnak az európai bizalom és biztonság erősíté­sében. Ez a javaslatok előirá­nyozzák a hadgyakorlatok mé­reteinek korlátozását, a jelen­tős hadgyakorlatok előzetes bejelentését, a gyakorlatokra történő meghívás jelenlegi gyakorlatának fejlesztését. Ezek a javaslatok kedvező visszhangra találtak sok sem­leges és el nem kötelezett or­szágnál. Most az Egyesült Ál­lamoktól és közeli NATO-szö­­vetségeseitől függ, hogy a stockholmi tanácskozás hozzá­kezdhet-e az érdemi munká­hoz — mondotta Grinyevszkij. Genscher üdvözölte a kezdeményezést a KGST és a Közös Piac együttműködésére­ ­ Bonnból jelenti az MTI. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere, pén­teken Bonnban nyomatékosan üdvözölte Mihail Gorbacsov­­nak, az SZKP KB főtitkárá­nak azt a kijelentését, hogy a Szovjetunió, a KGST kész kölcsönösen előnyös gazdasá­gi kapcsolatokat kialakítani a Közös Piaccal. Mint ismeretes, Mihail Gor­bacsov Bettino Craxi olasz kormányfővel való találkozója során kívánatosnak és idősze­rűnek nevezte, hogy a KGST és a Közös Piac fejlesszék a mindkét fél számára előnyös együttműködésüket. Genscher pozitívumnak ne­vezte Gorbacsov kezdeménye­zését, amely hozzájárulhat a kelet-nyugati viszony meg­szilárdításához, és kiépítésé­hez. Az ilyen gazdasági és fő­leg technológiai együttműkö­dés megfelel a helsinki biz­tonsági és együttműködési konferencia alapgondolatának, kedvező hatással lenne a poli­tikai kapcsolatokra is, s ezért a nyugatnémet kormány kész tanulmányozni ennek feltéte­leit— jelentette be Genscher nevében a bonni külügymi­nisztérium. Amin Gemajel befejezte damaszkuszi megbeszéléseit Damaszkuszból jelenti a Reuter. A libanoni polgárhá­borúnak csak az átfogó poli­tikai és intézményi reform vethet véget. Ennek megvaló­sításában segíthet Szíria és Li­banon katonai együttműködé­se — jelentette ki csütörtökön Amin Gemajel libanoni ál­lamfő Damaszkuszban Háfez Asszad szíriai elnökkel foly­tatott megbeszélése után. A biztonság fenntartását Szíria láthatná el a libanoni kormányhadsereggel együtt­működve a politikai reformok megvalósításáig — vélekedett Gemajel újságírók előtt. Szavaiból megfigyelők arra következtetnek, hogy az or­szág keleti és középső részén állomásozó szíriai csapatok napokon belül bevonulhatnak Bejrútba, hogy véget vessenek a síita és palesztin, illetve mu­zulmán és keresztény milíciák harcainak. Egy ilyen szíriai szerepvállalást több libanoni politikus is felvetett az utóbbi időben. (A szíriai csapatok 1976-ban vonultak be az Arab Liga kérésére a polgárháború dúlta Libanonba.) Gemajel közölte, hogy Asz­­szad elnökkel körvonalazták a megvalósítandó reformokat, amelyek a Rasid Karami liba­noni miniszterelnök nemzeti egységkormánya által tavaly kilátásba helyezett reformo­kon alapulnak. Az izraeli ki­vonulásról szólva Gemajel hangsúlyozta, hogy Libanon nem fogad el semmiféle Izrael által tervezett úgynevezett ha­tármenti biztonsági sávot. Bejrútból jelentette az ARP. Damaszkuszból pénteken ha­zatért Bejrútba Amin Gema­jel libanoni államfő. Gemajel kétnapos szíriai látogatása so­rán négyszer tárgyalt Háfez Asszad szíriai elnökkel. A libanoni rádió jelentése szerint az Amal síita mozga­lom pénteken egyoldalú tűz­szünetet hirdetett a palesztin táborok ellen folytatott harcai 12. napján. Hírügynökségi je­lentések ezt azzal hozzák ösz­­szefüggésbe, hogy Szíria az el­nöki találkozón elvben hozzá­járult csapatai Bejrútba kül­déséhez, a további vérontás megakadályozása érdekében. Az Amal fegyveresei fotóri­porterek beszámolói szerint el­lenőrzésük alá vonták a szab­­rai menekülttábort és Satila nagy részét is. A három bej­rúti menekülttábor környékén pénteken viszonylagos nyuga­lom uralkodott. A Reuter jelentése szerint az Amal fegyveresei és a pa­lesztin harcosok­­ algériai közvetítéssel — péntekre tűz­szünetet kötöttek, hogy a me­nekülttáborokból el lehessen szállítani a sebesülteket. Líbia ugyanakkor felaján­lotta a bejrúti táboraikat el­vesztett palesztinoknak, hogy területén menedéket biztosít számukra — jelentette a líbiai hírügynökség. Izrael pénteken kivonta csa­patait Dél-Libanon több kulcs­fontosságú településéről. A tervek szerint a jövő héten fejeződne be a megszálló iz­raeli haderők visszavonása a „biztonsági övezet” határáig Dél-Libanonban. Husszein a közel-keleti rendezésről Washingtonból jelenti az MTI. Husszein jordániai ural­kodó, aki több napos munkalá­togatást tett az amerikai fővá­rosban, pénteken egy washing­toni előadásában megismételte, esetleg soha vissza nem térő alkalom nyílik most a Közel- Kelet problémáinak rendezé­sére, s az Egyesült Államok­nak meg kell ragadnia ezt a lehetőséget. A Jordániai ural­kodó ismételten szólt arról, hogy a rendezésnek a Palesz­tinai nép törvényes jogai fi­gyelembe vételén kell alapul­nia, beleértve egy Jordániai— palesztin államszövetség lét­rehozását, s azt nemzetközi konferencia keretében kell előkészíteni. Husszein Reagan elnökkel, Schultz külügyminiszterrel és az amerikai kongresszus veze­tőivel folytatott tárgyalásain nyomatékosan azt hangoztatta, hogy a Jordániai—palesztin fél megfelelő feltételek esetén k­ész a tárgyalásra. Értesülések szerint a kongresszus vezetői­vel folytatott csütörtöki meg­beszélésén azt is elmondotta, Jasszer Arafat, a PFSZ vezető­je kész a szervezeten kívüli tekintélyes palesztin személyi­ségeket kinevezni egy olyan közös küldöttségbe, amely elő­készíthetné a tárgyalásokat és egyebek között az Egyesült Ál­lamokkal folytathatna erről megbeszéléseket. A The New York Times ér­tesülése szerint Husszein azt mondotta az amerikai törvény­­hozás tagjainak, hogy a PFSZ olyan jordániai—palesztin fö­derációt is hajlandó elfogadni, amelyben a külkapcsolatok és a katonai politika alakításáért egyértelműen a jordániai fél lenne felelős. Az értesülések szerint az amerikai fél nem adott egyér­telmű választ a jordániai ural­kodónak, azt azonban határo­zottan jelezte, hogy változat­lanul kifogásolja a Husszein által javasolt nemzetközi kon­ferencián a Szovjetunió rész­vételét. Kell Kinnock magyarországi látogatásáról Bécsből jelenti az MTI. Nell Kinnock, a brit Munkáspárt vezére Budapestről az osztrák fővárosba érkezve elismeréssel szólott budapesti látogatásáról, vezető magyar politikusokkal folytatott tárgyalásairól. Az MTI tudósítójának adott bécsi nyilatkozatában kiemel­te, hogy figyelemre méltónak tartja a magyar gazdasági gya­korlatot, valamint a választási rendszer korszerűsítését. Kinnock budapesti és bécsi tapasztalatait megemlítve ta­nulságosnak vélte a magyar— osztrák kapcsolatok alakulását. A két szomszédos ország vi­szonya a brit politikus szerint jó példa arra, hogyan lehet kö­vetkezetes, állhatatos politika eredményeként előmozdítani a Kelet és a Nyugat együttmű­ködését. Ez — mint mondotta — érett politika gyümölcse mindkét részről; olyan politi­káé, amely alkalmas gyakorla­ti eredmények elérésére külön­böző társadalmi és politikai rendszerű országok között. Támadás az ola­jklkotő ellen Irak és Irán légiháború­ja Bagdadból jelenti a TASZSZ. Az iraki fegyveres erők főpa­rancsnokságának pénteki köz­leménye szerint az elmúlt hu­szonnégy órában az iraki légi­erő csapást mért a Hárg-szige­­ten található legnagyobb iráni olajkikötőre, majd ezt köve­tően iszfaháni és hamadáni célpontokat támadott. Az elmúlt nap folyamán a Tigris keleti mellékfolyóján iraki helikopterek ellenséges naszádokat semmisítettek meg. Az IRNA teheráni hírügy­nökség közlése szerint az iráni nehéztüzérség tizenhárom ira­ki várost vett tűz alá, köztük Baszrát és Mandalit. Ugyan­csak az IRNA jelentette, hogy iraki vadászbombázók csütör­tökön támadást kíséreltek meg Teherán és Kum ellen, de az iráni légvédelem visszafordu­lásra késztette őket. Manaméból jelentette az AFP. Az iraki légierő pénteken ismét bombázta az iráni fővá­ros több kerületét — közölte az IRNA iráni hírügynökség. Az esetleges károk, illetve sé­rülések felmérése folyamatban van — tette hozzá az iráni hír­­ügynökség. A légitámadás hírét Bagdad­ban eddig nem erősítették meg. Ali Akbár Hasemi Rafszan­­dzsani, az iráni parlament el­nöke csütörtökön kijelentette, hogy Irán ismét bombázni fog­ja Bagdadot és más iraki vá­rosokat, amennyiben iraki részről nem hagynak fel a Te­herán elleni légitámadásokkal. Irak héthetes szünet után va­sárnap újította fel az iráni vá­rosok elleni légitámadásait, egyebek között azért, mert Te­herán elutasította a muzulmá­nok szent hónapja, a Ramadán idejére Bagdad által javasolt tűzszünetet. Fokozódik a feszültség Pandzsábban Szikh szélsőségesek akciói Új-Delhiből jelenti az AP. Szikh szélsőségesek újabb ter­rorakcióiról, a feszültség fo­kozódásáról érkeztek jelenté­sek pénteken India zömmel szikhek lakta Pandzsáb szö­vetségi államából, illetve a szomszédos — hindu lakosságú — Harijána államból. Mint a United News of In­dia (UNI) hírszolgálati iroda hírül adta, tíz személy — egy leányiskola diákjai és tanárai — súlyos mérgezést szenved­tek pénteken Szultánpur vá­rosában, amit vélhetőleg a szikh terrorcsoportok által meg­mérgezett víz okozott. Indiai sajtójelentések mér a hét ele­jén felhívták a figyelmet, hogy a szövetségi állami legfonto­sabb vízlelőhelyeit rendőrök őrzik, mert értesüléseik szerint szikh szélsőségesek a víz meg­­mérgezésére készülnek. A UNI beszámolt arról is, hogy Pandzsáb északkeleti ré­szén, feltehetően szikh fegy­veresek, halálosan megsebesí­tettek egy kereskedőt. Harijá­na államban egy négyfős cso­port egy autóbuszt akart kira­bolni. Pandzsábban jelenleg mint­egy százezer főnyi katonai és rendőri erő áll készenlétben a terrorcselekmények megaka­dályozására. A szikh szélsősé­gesek átfogó terrorakciókat he­lyeztek kilátásba a jövő hét­re. Akkor lesz egy éve annak, hogy a hadsereg elfoglalta a szikhek szent helyét, az am­­ritszári Aranytemplomot, és kifüstölte a templomban buj­káló szikh terroristákat. Azonos típusú pisztoly Feltehetően Ali Agca bűntársát vették őrizetbe a holland hatóságok Roermondból jelenti az MTI. A pápa hollandiai látogatása alatt őrizetbe vett gyanús tö­rök személy valószínűleg nem más, mint Urai Celik , az a terrorista, aki Ali Agca bűn­társa volt 1981. május 13-án a Szent Péter téren a pápa elleni merényletkor — közölte az illetékes főügyész. Az illető hamis iratokkal érkezett Hol­landiába. A rendőrség május 14-én vette őrizetbe elővigyá­zatosságból, miután gyanús­nak találta. Az iratok Aslan Semet névre szólnak. A ható­ságok egy pisztolyt találtak nála, s a fegyver — mint ki­derült — ugyanolyan típusú és sorozatszámú, mint az, amellyel a négy évvel ezelőtti merényletet elkövették. A holland rendőrség részle­tes leírást és ujjlenyomatot küldött az olasz biztonsági szerveknek azonosítás céljá­val. Celik létét a Szent Péter téri merényletben nyomozó hatóságok csak később fedez­ték fel helyszíni fotók alapján. Ilario Martdia vizsgálóbíró nyomozása szerint szorosan együttműködött Agyával, ő volt a gyilkos terrorista köz­vetlen irányítója, ő vásárolta a merénylethez használt fegy­vert, és jelen volt a téren a merényletkor. A holland rendőrség által lefoglalt pisztoly ugyanabból a 21-es sorozatból származik, mint a Szent Péter téri me­rénylethez használt fegyver, és a töltények is megeg­yezők. Celik letartóztatása befo­­lyással lehet a Rómában folyó Antonov-netre, amennyiben a vádirat több utalást tartalmaz rá, és ezeket mód nyílhat a tárgyaláson ellenőrizni, illet­ve fény derülhet megalapozat­lanságukra.­­ (New York, TASZSZ) Csütörtökön New Yorkban be­fejeződött az ENSZ Leszerelési Bizottságának ülésszaka. A ta­nácskozás során a szocialista és el nem kötelezett országok képviselői hangsúlyozták, hogy az atomfegyverekkel való kí­sérletek általános és teljes be­tiltása, az ilyen fegyverkészle­tek befagyasztása, s a világűr militarizálásának megakadá­lyozása elsődleges jelentőségű az egész emberiség szempont­jából.­­ (Peking, AP—DJ) Iván T. Grisin külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezetésével szovjet gazdasági és kereske­delmi küldöttség tartózkodik Kínában, melyet fogadott Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-he­lyettes. Korábbi közlés értel­mében Jao Ji-lin utazik majd későbbi időpontban Moszkvá­ba, hogy aláírja Kína és a Szovjetunió 1986—1990-re szóló gazdasági-kereskedelmi meg­állapodását.­­ (Havanna, MTI) A kubai csapatok­ angolai jelenléte ki­zárólag a két érintett kor­mányra tartozik — hangsú­lyozta háromnapos hivatalos kubai látogatásának befejezte­­kor tartott sajtóértekezletén Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár.­­ (Frankfurt, UPI) Ismeret­len merénylők pénteken pokol­gépet robbantottak a frankfur­ti amerikai légitámaszpont kö­zelében, a NATO egyik­­ üzemanyag-távvezetékénél. Szombat, 1985. június 1. Munkatársunk hírmagyarázata Szirlaki Athén, május 31. NÉGY ÉV­e azt lehetett hin­ni, nem múlható felül az az ün­nepi hangulat, amely akkor a görög választásokat­ megelőzte. Az athéni utcakép most rácá­­folt erre: a pártok egymás után tartották meg utolsó nagygyűlésüket, s minden al­kalommal százezreket mozgó­­sítottak. Szerdán a kommu­nisták ismertették programju­kat a Szintagma téren, csütör­tökön ugyanott az ellenzéki újdemokraták, záróakkordként pedig pénteken Andreasz Pa­pandreu vonultatta föl érveit az 1981-es nagy arányú győze­lem óta eltelt idő eredményei­nek vagy éppen hiányosságai­nak a megértéséhez. Athén ma felbolydult város, amelyet ellepnek a plakátok, zászlók, transzparensek, s a vá­lasztási költségeket észrevehe­tően az új demokrácia bírja in­kább. A pártot szeptember óta vezető Konsztantin Micotakisz jelölő beszédét hatalmas pom­pa kísérte: peterdák, rakéták röpültek, görögtüzek gyúltak, a házak tetejéről szórógépek ömlesztették a cédulákat, szól­tak a dudák és a vidékről a fővárosba szállított hívek kó­rusai. A késő éjszakában az­után felcsendült a szirtákb­a írt pártinduló, mintegy két­százezer ember lába megmoz­dult a hagyományos zenére. Táncolt a Szintagma, s az ott­­levőket máris a győzelem má­mora kerítette hatalmába — amit csak fokozott, hogy a kö­vetkező napon az újdemokrá­cia jelszavait Beethoven Öröm­ódája festette alá. Mennyiben jogosult ez az előlegezett ünneplés? — teszik fel a kérdést a megfigyelők, akik a külsőségeket és a medi­terrán temperamentumot sem hagyják ki a mérlegelésből. A látványosság a következtetés­nek olyan eleme, amely kife­jezi: az újdemokraták hatal­mas összegeket fordítottak a politikai viadalra, s június má­sodikén úgy lépnek a „ring­­be”, hogy nagyvonalúságukkal sokakat elkápráztattak. Egy­ben pedig érzékeltették, hogy nem­­ a gondok időszakát, ha­nem a fellendülés korát ígé­rik... E­ pazarló bőkezűséget a jelenleg még hatalmon levő Pánhellén­­ Szocialista Mozga­lom, a PASZOK is elismeri, a pénzforrásokat azonban az amerikai támogatók részéről sejti. MEGMOZDULTAK azok a hazai tőkés körök is, amelyek­nek riasztó Andreasz Papand­reu elképzelése Görögország szocialista útjáról. Ehhez kap­csolódik a másik elem, a ha­gyomány. Nevezetesen, hogy a második világháborút követő polgárháború után harminc­öt évig konzervatív, vagy ki­fejezetten jobboldali vezetés­hez szoktak a földközi-tengeri államban, a gyors és merész váltás szokatlan, esetleg visz­­szatartó is. Főleg annak a kis­­árutermelő középrétegnek, amely meghatározó az ország­ban. Papandreu váratlan győzel­mét ugyan 1981 őszén az ala­pozta meg, hogy az akkori ha­tározott elképzelések nélküli vezetés a csőd szélére sodorta az országot. Az infláció annak idején huszonöt és harminc százalék között mozgott, s bár az állapotok romlása már ak­kor összefüggött a világszer­­te tapasztalható visszaeséssel, a görögök jobbítást akartak. A PASZOK pedig ezt ígérte a vál­tozás meghirdetésével. Az ál­talános helyzet javítása mel­lett Papandreunak fontos kár­tya volt a kezében, a független külpolitika eszméje. A mostani számonkérés nagy­jából bírálat is a PASZOK címére, amely sok mindent nem tudott megvalósítani a négy évvel ezelőtti programjá­ból. Görögország továbbra is tagja a két nagy nyugati szer­vezetnek, ha Papandreu Brüsz­­szelben általában nem is kel­lemes partner, a hellászi pa­raszt kevéssé érti, miért neki kell megfizetnie az EGK-kö­­telék árát. E rossz hangulat pedig különösen figyelemre méltó, mert a PASZOK nagy tábora éppen a vidék volt. N­incs azonban kedvezőbb helyzetben a városi lakosság sem, mert a munkanélküliek száma ott is ugrásszerűen nőtt — egyes adatok szerint eléri a félmilliót —, s az inflációt sem sikerült jelentősen letörni. Jelenleg tizennyolc százalék, a legmagasabb a közös piaci tí­zek között Papandreu nem hajtotta végre a tervezett nagy­szabású államosítást, így köz­munkákra alig tudtak költe­ni. Óvatosságból viszont leállt a magánberuházás is, a kieső munkalehetőség érezteti hatá­sát. A PASZOK mindazonáltal javított a szociális ellátottsá­gon, nagyobb figyelmet fordí­tott a művelődésre és az egészségügyre, lépéseket tett a női munka elismertetéséért, s egyértelműen pozitív ered­ményként, Washingtontól ki­harcolta a görög szigeteken le­vő amerikai támaszpontok fe­lülvizsgálatát. Erről szerződést is kötöttek, mely szerint 1988-ig teljes egészében fel kellene számolni e bázisokat. A gyanút, hogy a mostani választásokban dolgoznak amerikai érdekek is, ez utóbbi tény erősíti meg, hiszen a Pen­tagonnak máris fejtörést okoz, hova telepíthetnék át katonai berendezéseiket a hellén par­toktól, s mivel ellensúlyozhat­nák az így támadt „légüres te­­ret”. VASÁRNAP tehát Washing­ton is választ kap rá, abba­hagyhatják-e erről megkezdett tervezgetést, vagy sem — mint ahogy arra is fény derül, lesz-e továbbra is olyan szövetsége­sük, amely nyíltan ellenzi a Pershingek nyugat-európai te­lepítését. Papandreu külpoliti­kai vonala ugyanis változat­lan. Ugyanakkor módosítani szeretne a gazdaság belső struktúráján, hogy minél előbb leszállíthassa az inflációmuta­tót, s állandó keresethez jut­tathasson legalább kétszázezer munkanélkülit. Micotakisz csupán százöt­venezer új helyet ígér, s át­gondoltan nem érinti a nép­szerűtlen amerikai kapcsolato­kat. A hazai érzelmekre épít ellenben azzal, hogy feltételek nélküli tárgyalásokat kezdene Törökországgal, a két szom­széd hosszú viszálykodásának a lezárására é­s a költségve­tés katonai kiadásokat érintő részének polgári célokra való­­felszabadítására. Ezen túl azonban a konzervatívok sem tudnak mást felkínálni, ezért az észrevehető űrt a P­ASZOK - kal szembeni támadással töltik ki. A nevükben szereplő de­mokráciát idézve azzal vádol­ják Papandreut — s ezen is­mét az érzelmekre építenek —, hogy törvénytelenül járt el, amikor megvonta támogatását Konsztantin Karamanlisz új­raválasztásához, a parlament­tel Szártekiszt emeltette az el­nöki székbe. A vita egyetlen szavazat körül folyik azóta is, a megbízott államfőén, akinek állítólag nem lett volna joga leadni voksát. Micotakisz ezért kilátásba helyezte: győ­zelme esetén lemondásra szó­lítja föl Szártekiszt, s a köz­­tiszteletben álló Karamanliszt, vagy más jelöltet választaná­nak elnöknek. Parlamenti többséggel meg is tehetné ezt, ehhez azonban vasárnap a hétmillió szavazó nagy részének az ő nevét kel­lene az urnákba dobnia. Né­­hány kisebb párt máris jelez­te, győzelem esetén hajlandó az kijdemokratákat támogatni. A másik oldalon viszont Flo­­rakisz, a Görög Kommunista Párt főtitkára közölte: bármi­lyen formában, de felzárkóz­nak a pánhellén mozgalom mellé. A TALÁLGATÁSOK ezzel természetesen még élénkebbé váltak, hiszen a PASZOK eset­leges visszaesésével nem is nélkülözhetné a GKP együtt­működését. Ami azt jelentheti, hogy a kormányzásba is be­vonná, ez viszont a polgárhá­ború óta jegyzett görög törté­nelemben először fordulna elő. A küzdelem pénteken éjjel Papandreu beszédével lezárult. A szocialista miniszterelnök még egyszer figyelmeztetett a jobbratolódás veszélyére, s megfontolásra szólította föl a görögöket. Még egy nap gon­dolkodási időt kaptak a vasár­napi szavazásig, ám Athénban úgy értékelik: bármelyik nagy párt mellett döntenek is, a kormány leendő vezetőjének a mainál bonyolultabb politikai felállásban kell majd irányíta­nia. Zsigovits Edit

Next