Magyar Nemzet, 1985. június (48. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

4 Azonosságok és különbségek Mi a programja? »Az új törvény alapján joggal várhatjuk, hogy a választók a politikai bizalom mellett ne csak a jelöltek személyiségjegyeire szorítkozva válasszanak, hanem a népfrontfelhívásra épülő reális választókerületi programok alapján is.” (A Társadalmi Szemle májusi számából) Szolnok megye 4-es számú választókerületének három jelöltje közül kettő nem szerepelt a Hazafias Népfront jelöltjeinek ajánló listáján. A jelölőgyűlés részvevői azonban úgy döntöttek, hogy Jász Zoltánné újszászi óvónő mellett Léderné dr . Faragó Margit szemész főorvos és dr. Urbán Mária tószegi gyermekgyógyász-szakorvosra is szavazhassanak június 8-án. Így ők is a népfront jelöltjei lettek, mert elfogadták annak programját. Esélyegyenlőség A képviselőjelöltek egyéni programja bizonyos mértékig meghatározza a választókerület jövőjét is. Vajon milyen azonosságok és különbségek fogalmazódtak meg a képviselőjelöltek elképzeléseiben ? Milyen programok közül választhatnak a térség polgárai? Jász Zoltánná az újszászi összevont Óvodai Intézmény 2-es számú óvodájának a helyettes vezetője. Váratlanul érte a jelölés. Az elmúlt másfél évtizedben volt szakszervezeti és vöröskeresztes aktivista, családvédelmi felelős, tagja a népfront községi bizottságának. — Leginkább lakóhelyem gondjait ismerem, ezért annak jövőjéről, a feladatokról már az itteni jelölőgyűlésen is határozott elképzeléseket fogalmazhattam meg. Megválasztásom esetén legsürgősebb feladatnak az iskola kínzó tanteremgondjainak enyhítését tekinteném, hiszen tarthatatlan, hogy egy első osztályos tanuló negyvennégy társával" összezsúfolva próbálja elsajátítani az alapfokú ismereteket. Még az iskolánál maradva nagyon fontos feladatomnak tartanám azt, hogy megfelelő tornateremben sportolhassanak a gyerekek. Programomnak — úgy vélem — fontos eleme az, hogy minél több munkalehetőséget biztosítsunk a kisgyerekes anyáknak, hiszen a miénknél kisebb településen is jól megoldották már ezt a gondot. Szükséges ezt a kérdést megoldani azért is, mert sok bevándorló él a községben és egy helybéli munkahely több szállal kötné őket a településhez. Természetesen időközben ismerkedtem a választókerület többi településének gondjaival is. Tudom, a tószegiek évek óta az útépítést tartják a leginkább sürgető feladatnak. Úgy érzem, bár az idő rövid volt erre, de sikerült ráéreznem néhány, sokakat érintő nehézségre, és ezzel nyertem meg a választók bizalmát roshoz. Hogy fokozzuk a falvak népességmegtartó erejét, ami magában foglalja a víz- és a gázprogram megvalósítását, a szilárd burkolatú utak építését, a jó alapellátást, az oktatás színvonalának javítását. Szerencsés vagyok, hiszen szorgalmas, igyekvő, szülőföldjüket szerető emberek választottak képviselőjelöltjükké, akik sok energiát és pénzt áldoznak arra, hogy — ha másként nem megy — maguk hozzák közelebb a falut a városhoz. Bárkit választanak is közülünk képviselővé, feladat van bőven, hiszen Újszászon alapvető feladat a gázprogram megvalósítása, a kollégium építése és a tanterembővítés, Tószegen pedig létfontosságú a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása. Tiszavárkonyban régi — jogos — óhaj a tornaterem felépítése és a vezsenyiekkel együtt az, hogy a falut üdülőfaluvá fejleszthessék. Besenyszögön és Tiszajenőn mielőbb szilárd burkolatú utakat kell építeni. Nagykörűn — a tiszasülyiek, hunyadiaviak, és a kőtelkiek igényeit is figyelembe véve — egyesített oktatási és művelődési központot kell építeni. Alapellátás Dr. Urbán Mária tószegi gyermekgyógyász-szakorvost lakóhelyének választópolgárai jelölték a listára. Igaz, mint mondja, korábban is megkeresték őt a község vezetői, akkor nem vállalta a közmegbízatást. Amikor a tószegi jelölőgyűlésen felállt valaki és azt mondta: legyen helybéli jelöltjük, hiszen van alkalmas ember. Engem javasolt, akkor már nem tudtam nemet mondani. Úgy éreztem, hogy nemcsak az orvosnak, hanem az embernek szól az elismerés. Hogy a helybéliek tószeginek tekintenek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy csupán azt,tudom.. .a„tószegieknek jó, ■ minőségű ivóvízre, aótiszavány. - konyiaknak pedig tornateremre van jogos igényük. Ismerem az egész választókerület gondjait, csak hát a programom megfogalmazásánál ezt nem volt módomban más községekben közzétenni. Nem számítottam a jelölésre, ezért nem is készültem önálló programmal. Azt azonban tudom, hogy a képviselő bőségesen választhat, a kongresszusi irányelvek, a népfront programja és a következő tervidőszak fejlesztési céljai közül melyiket tartja legsürgősebben megoldandónak. És ez adja a programok közötti különbséget. Röviden talán úgy tudnám összegezni elképzeléseimet, hogy az alapellátás fejlesztését tartom legsürgősebb feladatnak, hiszen csak így csökkenhetnek a város és a falu között meglevő különbségek. Ez éppúgy vonatkozik a közlekedésre,, mint a kereskedelmi, vagy az egészségügyi alapellátás javításra. Gondolja csak el, jogos elégedetlenséget vált ki az emberekből, hogy nekik 36 forinttal többet kell fizetniük, ha cipőt akarnak venni a gyermeküknek, mert cipő, tornacipő csak Szolnokon kapható. Bármilyen különös, nálunk — ha egyáltalán kapható — a primőr áru többe kerül, mint a városi piacokon. A falu és város közti ellátásbeli különbségeket tükrözi az is, hogy a választókerület településeinek többségében csak hetenként kétszer lehet töltelékárut kapni az üzletekben. Holott nem hiszem, hogy az ebből adódó különbségek ,az árualapok hiányából, sokkal inkább a szervezés, fogyatékosságaiból, adódnak. Ugyancsak jogos igénye a vezsenyieknek és a tiszasehőieknek a gyermekorvosi ellátás megszervezése, és a besenyszegieknek az öregek napközijének újjáépítése, valamint egy főállású fogorvosi állás létesítése és még folytathatnám., Programomban azért hangsúlyozom az alapellátás javításának szükségességét, mert ezzel visszaadhatjuk a honi falvak önbecslését. Cs. N. L. Közelebb a várost Léderné dr. Faragó Margit, a szolnoki Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet szemész főorvosa két cikluson át volt az újszásziak országgyűlési képviselője. A jelölőlistára választókörzetének székhelyközségében, Újszászon vették fel. — Valójában sosem tudtam igazán felmérni, hogy megfeleltem-e a képviselőségből adódó feladatnak. Örülök, hogy a jelölőgyűlésen kedvező választ kaptam erre a kérdésre. Nem szerepeltem a jelöltek között, hát bevallottam választóimnak, hogy nem készültem saját programmal. Egyébként is, egy kicsit idegenkedtem ettől a kifejezéstől, mert a képviselő programjában a lakosság igényeinek kell megfogalmazódnia. Csak így — és a lakosság példamutató összefogásával érhettük el — azt, hogy egyik településen, amely már-már sorvadásra volt ítélve, ma már a vezetékes ivóvízre vágyakoznak az emberek. Így hát programom nem is lehet más, mint az, hogy a falu közelebb kerüljön a rá Jlagjar Nomm Hogyan szavazzunk június 8-án? A választás napja június 8., szombat. Ezen a napon 6 órától 18 óráig lehet szavazni. A helyi választási elnökség elrendelheti, hogy ahol reggel 6 óra előtt a helyi körülmények miatt várhatóan jelentősebb számú választó kíván szavazni, ott a szavazás reggel 5 órakor kezdődjék. A szavazatszedő bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tarthasson ott, ahol a nyivántartásban felvettek egyötöde vagy ennél több választó 18 óráig nem szavazott.A szavazatszedő bizottság 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja a szavazást, ha a nyilvántartásba felvett valamennyi állampolgár szavazott. A szavazáskor be kell mutatni a személyi igazolványt. A szavazatszedő bizottság munkáját jelentősen megkönynyíti, ha a szavazók bemutatják a választási nyilvántartásba való felvételükről szóló értesítést is. Aki nyilvántartásba vétele után állandó lakhelyét megváltoztatta, vagy ideiglenes tartózkodási helyén kíván szavazni, annak be kell mutatnia az előbbi esetben a volt állandó lakóhely szerinti tanács igazolását, az utóbbi esetben pedig az állandó, lakóhelye szerinti illetékes tanács igazolását arról, hogy. az ottani választást-^nyilvántartásból 'törölték „DC .' i— Aki a választás napján nem tartózkodik állandó lakóhelyén, annak az állandó lakóhelye szerinti tanácstól igazolást kell kérnie. Aki ilyen igazolással rendelkezik, az az országos választási listára szavazhat. A szavazatszedő bizottság visszautasíthatja annak a szavazatát, akinek nincs választójoga vagy aki személyazonosságát igazolni nem tudja. A szavazatszedő bizottság határozata ellen kifogást lehet emelni a helyi választási elnökségnél, amely ezt haladéktalanul elbírálja és véglegesen határoz. A választópolgár — borítékkal együtt — három szavazólapot kap: az országos választási listára, az országgyűlési képviselőre és a tanácstagra való szavazáshoz. Aki ideiglenes tartózkodási helyén szavaz, egy szavazólapot kap az országos listára történő szavazáshoz. Az országos választási listán 35 képviselőjelölt neve szerepel. Aki változtatás nélkül hagyja a listát, az valamennyi jelölt mellett szavaz. Az egyik szavazólapon két vagy több országgyűlési képviselőjelölt neve szerepel. A jelöltre nevének meghagyásával, ellene nevének áthúzásával lehet szavazni. Ha minden jelölt nevét áthúzzák, az valamennyi jelölt ellen leadott szavazatnak minősül. Érvénytelen az a szavazat, amelyen egynél több nevet hagytak meg, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, amelyből nem állapítható meg, hogy a szavazó kire szavazott. A szavazás titkosságát a szavazófülke, a boríték és az urna használata biztosítja. A szavazófülkében csak a szavazó tartózkodhat. Az a szavazó, aki nem tud olvasni, vagy akit teszi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár segítségét. A szavazófülke használata kötelező. A szavazás titkossága H' ugyanis a. « szavazófülke használata nélküli_ki biztosit-; hátó. ; ü y ? i ! U A jelölt akkor tekínthető megválasztottnak, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott és az összes érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. Érvénytelen a szavazás, ha a választásra jogosultak fele vagy annál kevesebb szavazott, valamint akkor is, ha egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Ezekben az esetekben az illetékes választási elnökség pótválasztást ír ki, amit újabb jelölő gyűlés előz meg. Pótképviselő és póttanácstag az lesz, aki a megválasztott képviselő és tanácstag mellett az érvényes összes szavazatoknak legalább egynegyedét megkapta. A Magyar Nemzet megkérdezte: Miként őrzi örökségeinket a prágai Magyar Kulturális Központ? Nemrégiben avatták föl Prágában, a Károly Egyetem egykori kollégiumának falán, a Malostranesti namestin — a Kisoldal téren —, a Moldva folyó bal partján, halálának 250. évfordulója alkalmából II. Rákóczi Ferenc emléktábláját. Hogyan folytatja tovább a Rákóczi-emlékek ápolását a prágai Magyar Kulturális Központ? — kérdeztük Marjanek Ferenc megbízott igazgatótól. — Rákóczi emlékét őrzi a kassai dómban kriptája, az épület falán levő emléktábla, és szülőfalujában, Borsiban is van emléktábla. Jindrichov Hradec (Neuhaus) dél-szlovákiai város múzeumában külön Rákóczi-szoba van, annak emlékére, hogy 1688—1690 között az ottani jezsuita kollégiumban tanult. Ezeket a helyeket az évfordulón megkoszorúzták az illetékes csehszlovák szervek, a magyar kulturális küldöttség, valamint a nagykövetség képviselői. (Azóta koszorút helyezett, el a prágai emléktáblán Köpeczi Béla művelődési miniszter is.) — Végeztek-e egyéb hagyományörző munkát? — Intézetünk hungarológiai tevékenységének, amelyet a jövőben fejleszteni akarunk, nincs nagy múltja. Szeretnénk föltérképezni a csehországi magyar vonatkozású emléket. Az elmúlt évben például Radnóti Miklós születésének 75. évfordulóját fölhasználtuk arra, hogy a libereci textilszakközépiskolában — amelyben a költő tanult — a helyi szervekkel karöltve megemlékezzünk Radnótiról, fölelevenítve az iskolában eltöltött éveit. Az iskola vezetésével és a járási kulturális szervekkel együtt irodalmi estet rendeztünk műveiből. — Mi várható a jövőben? — Fontos feladatunknak tekintjük fölkutatni a magyar vonatkozású emlékeket, mindenekelőtt a számunkra kevésbé ismert cseh területeken. Ide tartozik minden olyan magyar nevet viselő intézmény, utca, tér, szobor, emléktábla, amely valamilyen módon múltunkhoz kötődik. Eleven hungarológiai kapcsolatokra törekszünk; az egyetemi és főiskolai intézményekkel szoros kontaktust építünk ki, így például a prágai egyetem magyar tanszékével, a brnói egyetem történeti tanszékének magyar kutatóhelyével. — Csak cseh területre terjed ki ez a tevékenység? — Természetesen kiterjed szlovák vidékekre is, ahová ebben az évben — akárcsak Csehországban — a központi rendezvények mellett eljutottunk. Jó alkalmat kínált erre mindkét ország felszabadulásának negyvenedik évfordulója. Erőinket azonban nem aprózhatjuk szét; tervszerűen néhány nagy megyére összpontosítunk, ebben az évben északmorvaországi, dél-csehországi, nyugat-szlovákiai területekre, Pozsonyra. Ápoljuk természetesen a közelmúlt forradalmi hagyományait is: közösen megkoszorúzzuk a cseh ellenállási mozgalomban elesett magyar katonák sírjait Dél-Csehországban. Most készülünk a megemlékezésre Schönherz Zoltán születésének nyolcvanadik évfordulójára: ismeretes, hogy a kommunista mártír a szlovákiai kommunista pártban is aktív tevékenységet fejtett ki. A tervezett pozsonyi magyar kulturális központ megalakulása a szlovákiai propagandatevékenység terhét ■remélhetően lassan majd leveszi intézményünk válláról. (gábor) Szombat, 1985. június 1. Fejesetek a választójog történetéből ]. ..[képviseleti jelleg erősítése HAZÁNK FELSZABADULÁSA merőben új helyzetet teremtett az államhatalmi- " népképviseleti szervek "kiépíttése, fejlődése vonatkozásában is, hiszen a történelmileg kompromittálódott, szétziláló-dott úri osztály helyébe új társadalmi osztályok, rétegek lép- ttek a politika színpadára. A szovjet hadsereg még csak az ország egy részét szabadította fel, de a napi közigazgatási, ellátási feladatok megoldását nem lehetett halogatni. A felszabadított területek a háborús pusztítás következtében súlyos élelmezési és közbiztonsági problémákkal küzdöttek,hiányoztak a termelés újjászervezéséhez szükséges nyersanyagok, szakemberek, gyakorlatilag megszűnt az áramszolgáltatás, sokfelé megsemmisültek az utak, a vasutak. Ebben a történelmileg bonyolult helyzetben mindenfajta központi intézkedés nélkül, spontán módon sorra alakultakmeg a községi és városi nemzeti bizottságok, amelyek valódi népképviseleti szervek voltak, miután sokáig minden hatalom e testületek kezében koncentrálódott. Számos feladatuk mellett a nemzeti bizottságok egyik legfontosabb ténykedése az ideiglenes nemzetgyűlési választások megszervezése volt, s a népképviselőket 1944 decemberének elején népgyűlések keretében választották meg a településeken közfelkiáltással, a Függetlenségi Front programja alapján. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása után egyre inkább a politikai viszonyok fokozatos konszolidációja volt a jellemző, amely folyamatot jelentősen meggyorsította az ország teljes felszabadítása. Ebben a politikai légkörben kezdődtek meg 1945 tavaszán a novemberi nemzetgyűlési választást megelőző választójogi küzdelmek. A kommunista,, párt már május folyamán az általános, egyenlő, közvetlen, és titkos választójogi törvényért .szállt síkra, ,. .politikai , ,elszigetelődéstől tartva a jobboldali pártok látszólag egyetértettek ezzel a programmal. Ugyanakkor — mondván, hogy ez sértené a „szabad akaratnyilvánítás” elvének érvényesülését — ellenezték a baloldali erők azon követelését, amely szerint a fasisztákat meg kellfosztani szavazati joguktól. De a reakciós erők más vonatkozásban is megkíséreltek nyomást gyakorolni törvényelőkészítő munkára. Így továbbra is arra a köztisztviselői karra szerették volna rábízni a választások konkrét lebonyolítását, amely osztályhelyzetéből fakadóan az egyik legfontosabb bázisa v él a polgári pártoknak. Ma próbálták a választójogosultság korhatárát is felemelni, hiszen erősen tartottak a radikális fiatal szavazóktól. Egyes nyugati országok mintájára kötelezővé akarták tenni a szavazáson való részvételt, s a távolmaradók megbírságolását javasolták stb. A VITÁK LEZÁRÁSAKÉNT az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. szeptember 13-án elfogadta az 1945. évi VIII. tc.-et, amely a felszabadulás utáni első választójogi törvényünk lett. A jogszabály messze meghaladta a Horthy-korszak valamennyi választójogi normáját intézményei demokratizmusát illetően; számos haladó, valóban népképviseleti jellegű megoldása még ma is elevenen él választási rendszerünkben, Így például a törvény megszüntette a vagyoni és műveltségi, valamint az egyhelybenlakási cenzust, felszámolta a férfiak és a nők közötti, a választójog területén mindaddig meglevő jogegyenlőtlenséget, s minden 20. életévét betöltött személynek aktív és passzív választójogot biztosított. A választójogi törvény igen progresszív vonása volt az is, hogy csupán az elmebetegeket, a szabadságvesztés-büntetésre elítélteket, az előzetes letartóztatásban levőket, az internáltakat, a politikai jogaik gyakorlásának felfüggesztésére ítélteket, a népellenes bűnösöket, továbbá a fasiszta pártok, szervezetek tisztségviselőit -írta ki a választók közül. A választási törvény más vonatkozásokban is a baloldal egyre inkább megszilárduló politikai pozícióinak fokozatos térnyerését tükrözte. Így például a törvény a jobboldal minden ellenkező irányú próbálkozása ellenére megtartotta a lajstromosválasztókerületeket. Az adott viszonyok között ugyanis rendkívül igazságtalan lett volna az, ha az egyéni kerületekben a jelölt csupán néhány tucat szavazat miatt vesztette volna el a képviselői mandátumot, hiszen a koalíciós időszakban — különösen a városi és budapesti körzetekben — egy-egy mandátum sorsa gyakran csak egy „hajszálon” múlott. (Arról nem isbeszélve, hogy az iparosodott vidékeken és a fővárosban voltak a legnagyobb számban a munkáspártok szavazói.) Ezzel szemben a lajstromos rendszer lehetővé tette az abszolút többséget nem kapó, de relatíve sok szavazattal rendelkező jelöltek megválasztását is, ezért e szisztéma természetesen sokkal hívebben fejezte ki a választópolgárok valóságos akaratát. A TÖRVÉNY pontosan meghatározta azt is, hogy egy-egy választókerületben hány képviselőjelöltet lehet állítani; egy-egy pártlajstrom a lajstromra esett minden 12 000 szavazat után egy-egy mandátumot kapott Az 1945. évi VIII. tc. az úgynevezett országos lajstromot is ismerte. Ez természetesen nem hasonlított a mostani választási rendszerben bevezetendő országos választási listára, hiszen a többpártrendszer körülményei között minden bizonnyal nehéz lett volna összeállítani egy valamennyi politikai tömörülés számára elfogadható ilyen névsort. Az országos lajstrom a képviselői mandátumok elosztásának egy olyan módja volt, amely szerint a versengő pártok összesen 50 mandátumot országos választási eredményeik alapján oszthattak el , egymás között. A szavazók — a közvetlenség elvének töretlen érvényesülése érdekében közvetlenül, a képviselők nevét tartalmazó lajstromokra, voksolhattak, azaz elektorrom volt közbeiktatva a választás során. . ...."• Szintén a baloldali pártok álláspontjának megfelelően volt megszövegezve a törvény számos eljárásjogi szabálya is. Ebből a szempontból leglényegesebb az a rendelkezés volt, amely a választások lebonyolításából, szervezéséből teljesen kizárta a közigazgatási gépezetet, s e feladatok ellátását társadalmi szervekre bízta. A szavazók összeírását ún. összeíró bizottságok végezték, amelyek később választási és szavazatszedő bizottságokká alakultak át. AZ 1945-öS VÁLASZTÓJOGI törvény történelmi jelentősége mindenekelőtt abban állt, hogy — a tanácsköztársaság választójogi rendelkezéseitől eltekintve — először hozott létre hazánkban általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot. Magyarország közel ezeréves históriájában először fordult elő, hogy a felnőtt lakosság mondhatni teljes számban járulhatott a szavazóurnákhoz egyik legalapvetőbb állampolgári jogával élve. Tóth Antal Arató Emil-emlékérem Arató Emil-emlékérmet alapított az egészségügyi miniszter jóváhagyásával az Alkohológiai ,Tudományos Módszertani Központ. Az Országos Alkoholizmus Elleni Klubbizottság javaslatára létrehozott, s az Antialkoholista Munkás Szövetség egykori elnökének arcképét és jelmondatát viselő plakettel az alkoholizmus elleni tevékenységet honorálják. Az emlékérmet első alkalommal az alkoholizmus elleni klubmozgalomban, az alkoholbetegek rehabilitációjáért kifejtett sokéves munkásságáért dr. Soóky András, dr. Simek Zsófia, Fekete János, Kordisz Pál, Hepp Béla, Mátrai Tibor, Rubint József, Sebesy Sándor, Szabó Ferenc és Szálái László kapta.