Magyar Nemzet, 1985. augusztus (48. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

2 I­icillíris ülés Felszólalások a­­ iulauik­a-palotában­ Az EGK levele a KGGST titkárához a kapcsolatfelvételről Brüsszelből jelenti az AFP és a UPI. Levéllel fordult az Európai Közösségek Bizottsága a KGST titkárához a két gaz­dasági szervezet közötti kap­csolatfelvétel ügyében, és eb­ben megerősíti az EGK készsé­gét a párbeszédre. Egyben bő­vebb tájékoztatást kér a KGST részéről további elképzeléseit illetően. Az EGK azt ajánlja a szo­cialista­­országok gazdasági szervezetének, hogy a két gaz­dasági csoport közötti kapcso­latfelvétel keretébe ne foglal­ják bele a KGST-tagországok és az EGK közötti bilaterális megállapodásokat. Ezzel kap­csolatban brüsszeli diplomá­ciai források arra hívják fel a figyelmet, hogy az EGK, ha nem is zárkózik el a dialógus­tól, azt a továbbiakban felté­telekhez köti. A hivatalos nyilatkozat sze­rint a brüsszeli bizottság Vja­­cseszlav Szicsovnak, a KGST Végrehajtó Bizottsága titkárá­nak továbbította kedden a le­velet. Májusban Gorbacsov java­solta a két szervezet közötti együttműködést, majd a KGST — Szicsov levelével — június­ban megkereste az Európai Közösségeket, és átfogó szinten hivatalos kapcsolatfelvételt ajánlott — tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű tárgyalá­sok 1981 óta szünetelnek, újra­kezdésük ösztönzést adna az össz-európai folyamatnak. Helsinkiből jelenti az MTI. A konferencia szerda délelőtti plenáris ülésén Karolosz Papu­­liasz görög külügyminiszter arról beszélt, hogy Görögor­szág külpolitikájának alapel­vé­re tette a záróokmányban ■megjelölt magatartási normá­kat. A görög külügyminiszter szerint egy másik aláíró or­szág — Törökország — viszont súlyosan megsérti ezeket a normákat, amikor megszállva tartja egy független ENSZ- tagország (Ciprus) területének 30 százalékát. Ennek ellenére Görögország úgy véli, hogy bár a nemzetközi politikai helyzet a záróokmány aláírása óta más tekintetben is rosszabbo­dott, a helsinki folyamat nél­kül a nemzetközi helyzet még rosszabb lenne. •­­ Helyet­­t Joe Clark kanadai külügy­miniszter azokhoz csatlakozott, akik — a konferencia résztve­vőinek alapjában véve tenge­rentúli kisebbségeként — kiáb­rándultságuknak adtak hangot az európai együttműködés ed­digi eredményei láttán. A helsinki folyamat iránti tisztelet és felelősségvállalás jellemezte Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszter be­szédét, aki ugyancsak rámuta­tott, hogy­­ az eltelt tíz év a megpróbáltatások évtizede volt azok számára, akik hisznek a helsinki folyamatban. Szólt viszont arról is, hogy az euró­pai országok sok tekintetben sikerrel megőrizték a különfé­le területeken korábban kiala­kult együttműködés szintjét a földrészen honoló nehéz poli­tikai viszonyok között is. A béke és a biztonság kér­déseiben tanúsítandó türelem és a folytonosság mellett ér­velt San Marino külügyminisz­tere és a Vatikán képviselője is. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rámutatott: a mostani tanács­kozásnak két kérdésre kell vá­laszt adnia: helyes volt-e a záróokmány aláírásakor vá­lasztott út a merre repül ez az út a továbbiakban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem­ utópisztikus fogalmazvány, ha­nem realista, kiegyensúlyozott dokumentum, amelynek mon­danivalója különösen fontos az Európa közepén egymás mel­lett­ élő két Németország szá­mára. „A helsinki folyamat nem fordította meg ugyan a történelem menetét, de meg­felel­ a földrészen élő népek reményeinek és érzelmeinek” — jelentette ki Genscher. A fő feladat a nyugatnémet felfogás szerint most a bizton­sági folyamat dinamizmusának megőrzése. Mindemellett Gen­scher az emberi jogok és a ke­let.A nyugati technológi­acsere kérdésében az egyeztetett nyugati álláspontot fejtette ki, mondván, hogy az NSZK ,,nem­ hallgathat, amikor az emberi jogok megsértéséről van szó”. A délelőtti plenáris ülés Bel­gium és Portugália külügymi­niszterének­­ beszédével fejező­dött be. Délután Csehszlovákia, Mál­ta,­­ Nagy-Britannia, Svédor­szág, Ciprus, Olaszország és Spanyolország külügyminiszte­rei értékelték az európai kon­tinensnek a helsinki záróok­mány aláírása óta megtett út­jai a külügyminiszteri talál­kozó szerda délutáni plenáris ülésén. Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter az évtized fő tanulságát abban je­lölte meg, hogy a záróokmány kiállta az idők próbáját, noha a szocialista országok mindig tudták: az enyhülés útján a haladás nem lesz akadályta­lan. A csehszlovák külügy­miniszter kifogást emelt a kon­tinens egyes országaiban ta­pasztalható revansista törek­vések, a jaltai és a potsdami megállapodások megkérdőjele­zését célzó kísérletek "ellen. El­ítélte azt a próbálkozást, hogy az emberi jogok és szabadság­­jogok kérdését szembeállítsák a legfontosabb emberi joggal, az embereknek azzal a jogá­val, hogy békében éljenek. Sir Geoffrey Home elismeré­sét fejezte ki azok „képzelő­­ereje és elszántsága” iránt, akik tíz é­vvel ezelőtt tető alá hozták a helsinki megállapo­dást, megszerkesztették a zá­róokmány szövegét. Rámuta­tott ana, hogy az európai biz­tonsági folyamat legfontosabb céljai közé tartozik a feszült­ség enyhítése Európában és a világban, a fegyverzet korláto­zási megállapodások létrejötté­hez viszont a bizalom légköré­re van szükség. A IS­ZT nyilatkozata A TASZSZ jelentette: A Hel­sinki Záróokmány Európa és a világ ..népeinek azt a, vágyát, tükrözi, hogy békében és­­ biz­tonságban éljenek, fejlesszék az egymás közötti kapcsolato­kat, és a jelen és a jövő nem­zedékeit megmentsék a hábo­rú borzalmaitól — mutat rá a Béke világtanácsának a doku­mentum aláírása tizedik év­fordulója alkalmából nyilvá­nosságra hozott nyilatkozata. A Helsinki melletti Haik­ko városban kétnapos ülést tar­tott a volt hadviseltek világ­­szövetségének összekötő bi­zottsága. A bizottság amely a négy legnagyobb veterán szer­vezet nevében tanácskozott, úgy döntött, hogy 1986 decem­berére Bécsbe összehívják a hadviseltek második világ­konferenciáját. A napirenden a leszerelés és a biztonság idő­szerű kérdései szerepelnek majd. Várkonyi Péter ezm­ecsréi Várkonyi Péter külügymi­niszter szerdán Helsinkiben hét kétoldalú találkozón vett részt — közölte a magyar kül­ügyminiszter szóvivője. Délelőtt a magyar diplomá­cia vezetője a Finlandia palo­tában eszmecserét folytatott norvég kollégájával, Svenn Strayjel, majd Joe Clark ka­nadai külügyminiszterrel. Ké­sőbb Franciaország helsinki ■nagykövetségén Roland Dumas francia külügyminiszterrel ta­lálkozott. A kora délutáni órákban a Hotel Hesperiában Várkonyi Péter Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter meghívásának tett eleget. Ké­sőbb ismét a Finlandia palotá­ban Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel, dr. Leo­­pold Gratz osztrák külügymi­niszterrel és Peter Barry íror­szági külügyminiszterrel tár­gyalt. A kétoldalú találkozókon a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdések közül el­sősorban azokról cseréltek vé­leményt, amelyek szoros kap­csolatban állnak a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulóján, a 33 ország kül­ügyminiszteri tanácskozásán felmerülő problémákkal. Szó­ba került a helsinki folyamat jövője, s ezzel kapcsolatban valamennyi kétoldali találko­zón hangsúlyozták az október­ben Budapesten megrendezen­dő­­Európai Kulturális Fórum jelentőségét. .­ helsinki kormány fogadása Helsinkiből, jelenti a TASZSZ. Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán, talál­kozott olasz kollégájával, And­­reottival. A két politikus ki­fejezte elégedettségét a szov­jet—olasz párbeszéd aktív jel­legéről s azt, mennyire hasz­nosnak tartják a két ország kapcsolatainak elmélyítését. Találkozott Andreottival Stefan Olszowski lengyel kül­ügyminiszter is. A két politikus elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy országaik együttműködése sikeresen fej­lődik. Olszowski találkozott továb­bá Joe Clark kanadai külügy-­­miniszterrel, akivel az enyhü­lés megszilárdításának fon­tosságát hangsúlyozta. Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere találkozott Spa­nyolország, Görögország, a Va­tikán, Svájc, Ciprus, Hollan­dia, Belgium és Csehszlovákia külügyeinek irányítójával. Szerdán a finn kormány fo­gadást adott a konferencia részvevőinek. Ezen többek közt jelen volt Mauno Koivisto finn elnök és Kalevi Sorsa kormányfő. Mattjar Vinzor Jugoszláviában értékelték a koszovói helyzetet Belgrádból jelenti az MTI. A Jugoszláviában élő albán nacionalistákkal és irredenták­kal folytatott küzdelemben el­ért eddigi eredmények ellené­re sem szabad lebecsülni je­lenlegi ellenséges tevékenysé­güket — állapította meg Ko­szovó mostani politikai-biz­tonsági helyzetét, értékelve Hi­ja Vakics, a szocialista auto­nóm tartomány elnökségének tagja. Vakics a koszovói antifa­siszta fegyveres harc megkez­désének évfordulóján rende­zett nagygyűlésen mondott be­szédet. Kifejtette: a tarto­mányban az albán nacionalis­ta szervezetekre az elmúlt években komoly csapásokat mértek. Az ellenség azonban még mindig nem szenvedett teljes vereséget, átgondoltan és szervezetten tevékenykedik, kihasználja az ország gazda­sági és­­egyéb nehézségeit, tá­madja forradalmi vívmányait. A falakra ellenséges jelszava­kat írnak, röplapokat szórnak, előfordulnak sírgyalázások. Kétséget és bizalmatlanságot igyekeznek szítani Koszovó különböző nemzetiségű lakosai között, megfélemlítenek, meg­támadnak békés embereket. A szerbek és crnagoraiak koszovói kitelepülését érintve elmondta, hogy ez a folyamat — bár mérséklődött — még mindig tart. Bátori j­ónak ne­vezte azt, hogy az utóbbi idő­ben egyesek visszatérnek Ko­szovóra. Hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus elleni harcot nem lehet cs­upán jelszavak­kal folytatni, hanem konkrét akciókra és személyes helyt­állásra van szükség. „Nem kö­tünk sem eszmei, sem politikai kompromisszumot azokkal, akik társadalmi, gazdasági és politikai rendszerünket, a for­radalom, a szocialista építés vívmányait, az állampolgárok békés, nyugodt életét fenyege­tik, nyugtalanságot és bizal­matlanságot keltenek” — han­goztatta Hija Vakics. A havannai tanácskozás elemzi az­ adósságok orvoslását Havannából, jelenti az MTI. Fidel CoaStiro kubai állam- és kormányfő meghívására a la­tin-amerikai és karibi orszá­gok ezer képviselője­ kezdett tanácskozást kedden Havanná­ban a térség országainak el­adósodása nyomán kialakult helyzetről. A különböző irány­zatú politikai párt- és tömeg­szervezetek küldöttein kívül volt katonai vezetők, közgaz­dászok, értelmiségiek, egyhá­zi személyiségek is jelen van­nak a szombatig tartó találko­zón, hogy kötetlen formában, előzetes napirend és záróköz­lemény kimunkálása nélkül folytassanak párbeszédet. Castro megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az eladóso­dás a térséget súlyos gazdasá­gú nehézségek elé állította. A megoldás átfogó társadalmi­­gazdasági intézkedésekkel kép­zelhető el. Július 8-án, a nemzetgyűlés­ben elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az adóssá­gok eltörlése önmagában még nem megoldás, s ezért szor­galmazta új nemzetközi gazda­sági rend megteremtését és a latin-amerikai gazdasági in­tegrációt. A keddi felszólalók hangsú­lyozták, hogy a térség orszá­gai csak egységes fellépéssel orvosolhatják a jelenlegi gaz­dasági problémákat. A közép-amerikai válság békés rendezését sürgető nyilatkozatot írtak alá Limában Managuából jelenti az EFE. Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő kedden hangsúlyozta: az amerikai kormány nyomást gyakorol Luis Monge Costa Rica-i elnökre, hogy hívja vissza diplomáciai, képviseletét Managuából. Az Egyesült Államok így próbálja a Nicaragua elleni fegyveres agresszió feltételeit előkészíteni — mondotta Or­tega. Nicaragua több ízben az­zal a javaslattal fordult a szomszédos országhoz, hogy tárgyalások útját­ rendezzék a két ország közötti nézeteltéré­seket. Megismételte felhívását, hogy Costa Rica és Nicaragua képviselői Panamában dolgoz­zák ki azokat a konkrét intéz­kedéseket, amelyek segítségé­vel egy biztonsági övezetet lé­tesítenének a közös határvidé­ken. A nemzetközi felügyelő erőkben olyan dél-amerikai országok képviselői kaphatná­nak helyet, mint Argentína, Brazília, Uruguay és Peru. A TASZSZ jelentése szerint a közép-amerikai válságot bé­kés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani — olvas­ható abban a nyilatkozatban, amelyet húsz latin-amerikai ország képviselője fogadott el Limában. Az aláírók között szerepel az argentin, a bolí­viai, a kolumbiai, a perui, az uruguayi és a dominikai ál­lamfő is. Valamennyien az új perui elnök, Alan Garcia be­iktatási ünnepségén vettek részt. Támogatásukról biztosítot­ták a közép-amerikai válság békés rendezésén fáradozó Contadora-csoport kezdemé­nyezéseit. A Limai Nyilatkozat elítéli a fegyverkezési­­­hajsza minden formáját, és követeli, hogy a katonai kiadások csökkentése révén több pénzt fordítsanak a szociális-gazdasági célokra. Bírálták a fejlett ipari álla­mok protekcionista intézkedé­seit, és sürgették a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját. O (Kampala, AP) Tito Ok első altábornagy, Uganda új elnöke szerdán hazatért Dar es-Salaamból, ahol Julius Nyerere tanzániai államfővel és más vezetőkkel tárgyalt. Az ugandai katonai tanács szer­dán kinevezte a kelet-afrikai ország új miniszterelnökét, Paulo Muwanga személyében.. A megbuktatott Obote elnök rendszere alatt, egy időben al­elnöki és hadügyminiszteri tisztséget látott el.­­ (Luanda, TASZSZ) Meg­nyílt az angolai MPLA-Mun­­kapárt, KB háromnapos ülése. Ezen elemzik az el nem kö­telezett országok Luandában szeptemberben tartandó kül­ügyminiszteri konferenciájá­nak és az MPLA-Munkapárt II. kongresszusának előkészü­leteit. Csütörtök, 1985. augusztus 1. Kant Jak­ut ismertette a Szovjetunió közel-keleti álláspiont,i­tt Moszkvából jelenti a TASZSZ. A közel-keleti válság megoldásával kapcsolatos szovjet álláspontról, a Szovjet­unió és a térség országai közti kapcsolatokról adott nyilatko­zatot az Al-Kabasz kuvaiti lapnak Leonyid Zamjatyin, az­­SZKP KB Nemzetközi Tájé­koztatási Osztályának vezető­je. Hangsúlyozta, hogy a közel­­keleti válságot csak minden érdekelt fel együttes erőfeszí­téseivel lehet megoldani. A Szovjetunió szerint olyan nem­zetközi konferenciát kellene összehívni a térség problémái­nak rendezésére, amelyen részt vennének a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezet, a Szov­jetunió és az Egyesült Államok teljes jogú képviselői is. A Szovjetunió elutasít min­den olyan kísérletet — mondta —, amely a rendezés ürügyén megfosztaná a palesztinokat törvényes jogaiktól, megmásí­taná az önálló palesztin állam létrehozásáról hozott ENSZ- határozatot. Simon Per­esz izraeli minisz­terelnök „béketervének” lé­nyege nem más, mint a PFSZ és a Szovjetunió kirekesztése a tárgyalásokból — mondta Zamjatyin. A közel-keleti válság kulcs­kérdése a palesztin probléma. Jelenleg a PFSZ egységének a megőrzése a legfontosabb fel­adat — mondta. A Szovjetunió szerint az or­szág problémáit csak békés áron, a libanoniak nemzeti megegyezése alapján lehet megoldani. Ennek figyelembe kell vennie a libanoni haza­fiak érdekeit is, és azt, h­ogy megmaradjon az ország szu­verenitása, területi egysége. Ideje, hogy az izraeli meg­szállók teljesen kivonuljanak az országból. A tárgyalások és a békés megoldás fontosságát hangsú­lyozta az iraki—iráni háború­val kapcsolatban is. A Szov­jetunió kezdettől fogva értel-­ metlennek tartotta ezt a test­vérháborút. Az arab népek­nek egységre lenne szükségük,­­ hogy erőfeszítéseiket az izraeli agresszió ellen fordíthassák. A Szovjetunió nagyra érté-­ keli a közel-keleti kérdésben tanúsított elvi és következetes Szíriai politikát. Háfez ,Ase­­szad Szíriai elnök moszkvai tárgyalásain a két fél egyet­értett, hogy tovább kell erősí­teni a kapcsolatokat. A Szov­jetunió továbbra is sokoldalú segítséget fog nyújtani Szíriá­nak és a többi arab országnak" a független fejlődésért, a­z igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtéséért vívott harcukhoz. Zamjatyin végezetül kijelen­tette, hogy addig, amíg fenn­állnak a szovjet—izraeli dip­lomáciai kapcsolat megszaka­dásának okai, minden realitást nélkülöznek a szovjet állás­pont változásával­­ kapcsolatos találgatások. Folytatódtak a bejrúti heves összecsapások Bejrútból jelenti az AFP és a Reuter. Újabb ellenállási ak­ciót hajtottak végre szerda reggel a megszállt dél-libanoni Arnun városban egy izraeli katonai járőr ellen. Az akciót végrehajtó fiatal­ember — egy Szíria-barát li­banoni politikai párt tagja a, robbanóanyaggal "megrakott gépkocsiját robbantotta fel. Nyolcan vesztették életüket, köztük három izraeli katona és öt libanoni polgári személy. A robbantásra két nappal az után ,.került sor, hogy az izraeli légierő "palesztin célpontokat bombázott a "kelet-libanoni Bekaa-völgyben. Heves tűzharcok voltak Bej­rútban a város két övezetét el­választó „zöld vonal” mentén. Az összecsapásokban hárman meghaltak és tizenheten meg­sebesültek. A harcokba ágyú­kat, aknavetőket és légvédelmi rakétákat is bevetettek. Szerdán a libanoni síita Ama­ szervezet milicistái elhe­lyezték Bejrútban azokat a harckocsikat, amelyeket a szervezet kapott Szíriától. A negyven harckocsi, megfigye­lők szerint, érezhetően módo­sítja a libanoni erőviszonyo­kat. Simon Peresz izraeli minisz­terelnök a Jo­rdán-folyó meg­szállt nyugati partján élő iz­raeli telepesek ellen végrehaj­tott legutóbbi, ellenállási ak­ciókra válaszolva­ szerdán ki­látásba helyezte, hogy az­­iz­raeli­ biztonsági erők’ „kemé­nyen fellépnek az erőszak le­küzdése érdekében". Az intéz­kedések kényszerkitelepítést és a lakóházak lerombolását fog­lalhatják magukba — mond­ta. Az izraeli hatóságok kijá­rási tilalmat rendeltek el Nab­­luszban, és több személyt le­tartóztattak. Pretoria hazarendelte washingtoni nagykövetét Johannesburgból jelenti a UPI: Dél-Afrika kedden kon­zultációra hazarendelte Wa­shingtonba kinevezett nagykö­vetét. Herbert Beukes két hó­napja tartózkodik állomáshe­lyén, megbízólevelét azonban még nem adta át a Fehér Ház­ban. A pretoriai külügyminisz­tériumban nem adtak részlete­sebb magyarázatot az ügyre. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Álla­mok a Botswana ellen elköve­tett dél-afrikai katonai agresz­szió elleni tiltakozásául június 15-én szintén hazarendelte pretoriai nagykövetét. Wa­shington a dél-afrikai vezetés tudomására hozta, hogy diplo­matája addig nem tér vissza, amíg Pretoria meg nem szün­­teti a közelmúltban bevezetett szükségállapotot. Az Európai Közösség úgy foglalt állást, hogy gazdasági szankciókat kell hozni Dél-Af­­rika ellen, ha nem vonják vissza a rendkívüli állapot in­tézkedéseit. A külpolitika hírei (Bonn, DPA) Az NSZK csak akkor dönt a Hadászati Védelmi Kezdeményezés ame­rikai programban való részvé­telének módjáról és feltételei­ről, ha visszatér az Egyesült Államokból a kérdés tanulmá­nyozására odautazó nyugatné­met szakértői küldöttség. A miniszterekből és üzletembe­rekből álló küldöttség utazá­sára várhatólag szeptember­ben kerül­­ sor — közölte a bonni kormányszóvivő.­­ (Washington, Reuter) Az amerikai szenátus megszavaz­ta az Egyesült Államok 1986- ra szóló katonai költségveté­sét, de a képviselőházban szeptemberre halasztották a szavazást. A szenátus és a képviselőház megszavazta a két évre szóló külföldi segély­­programot is.­­­ (Új-Delhi, AP) Két fia­talember szerdán lelőtte az in­diai parlament egy tagját. Ez volt az első olyan gyilkosság Indiában­, amely Radzsiv Gandhi egyik közeli híve el­len irányult — mutatnak rá a megfigyelők.­­ (Róma, AP) Kisebb kor­mányátalakítást hajtottak vég­re Rómában. Craxi miniszter­­elnök Valerio Zanonét nevezte ki környezetvédelmi minisz­­tern­ek Alfredo Biondi helyett. Francesco Fortét, a közös piaci ügyek miniszterét Boris Fort­­ana váltotta fel.­­j. (Varsó, MTI) Egy hónap­pal megbízatása lejárta előtt megtartotta utolsó, plenáris ülését a lengyel parlament. A reform végrehajtásáról, a vál­lalati önigazgatásról­, a parla­menti képviselők jogairól és kötelességeiről, valamint a rendőri szolgálattal foglalkozó törvénytervezetről tanácskoz­tak. A­ parlament elfogadta a rendőrség és a biztonsági szol­gálat tagjairól és szolgálatuk­ról szóló törvényjavaslatot. 10 (Moszkva, MTI) A Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Japán képviselői Tokióban befejezték megbeszéléseiket a polgári repülés biztonságának növeléséről. A felek dokumen­tumot írtak alá.

Next