Magyar Nemzet, 1985. október (48. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

2 m­iniszter-helyettes, Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának álta­lános elnökhelyettese, Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója és Várkonyi József, hazánk hararei nagykövete. Ezután Losonczi Pál szálláshe­lyére hajtatott. Útja a fővárosson át vezetett, virágzó fasorok övez­te, ragyogóan, tiszta sugárutakon. Harare tavaszi színekben pom­pázik. Az Elnöki Tanács elnöke rö­­vid Programm­egbeszélés után udvariassági látogatást tett Ca­naan Banana köztársasági elnök­nél Figyelmet érdemel, hogy már ez az első beszélgetés túlment az ilyenkor szokásos protokolláris­­kereteken. A zimbabwei államel­nök szerint jelentős lehetőségek vannak a kapcsolatok bővítésére; ajánlotta, hogy Magyarország te­kintélyesebben vegyen részt Zim­babwe nagyarányú fejlesztési programjainak megvalósításában. Losonczi Pál válaszában kiemel­te, hogy hazánk elsősorban a mezőgazdaság, az egészségügy, és a közlekedés fejlesztésében tudna közreműködni. ■Ennek alátámasztására, érde­mes megemlíteni: amikor világ­szerte arról beszélnek, hogy Af­rika képtelen ellátni magát éle­lemmel, Zimbabwet nam a három­éves szárazság ellenére sikerült harminc százalékkal növelni a mezőgazdasági termelést. Gazda­sági programjuk egyik sarkalatos pontja éppen a fő kérdés megol­dása, folytatása, valamint az egészségügyi ellátás ingyenessé és általánossá tétele. Canaan Banana este a Meikles szállodában díszvacsorát adott a magyar államfő tiszteletére. Azon pohárköszöntők hangzottak el. Tóth Gábor Teljes nézetazonosság Közös közlemény a látogatásról A ruandai megbeszélések be­fejeztével Losonczi Pál és José Eduardo dos Santos közös köz­leményben foglalta össze az érintett kérdéseket, s megálla­pították: a barátság és a köl­csönös megértés szellemében tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről. A felek megállapították, hogy mind a nemzetközi politikai kér­désekben, mind a pártjaik és kormányaik együttműködését meghatározó alapelvekben teljes a nézetazonosság. Losonczi Pál nagyra értékelte azokat az eredményeket, ame­lyeket az angolai nép az elmúlt tíz év alatt az MPLA—Munka­párt vezetésével rendkívül nehéz külső és belső feltételek között ért el függetlenségének, területi integritásának megvédésében, a gyarmati rendszer maradványai­nak felszámolásában. A Magyar Népköztársaság támogatásáról biztosította az angolai nép erő­feszítéseit, hogy felszámolják a dél-afrikai fajüldöző rezsim fegyveres agresszióinak következ­ményeit. Egyetértését fejezte ki az Angolai Népi Köztársaság diplomáciai lépéseivel, amelyek célja a katonai csapatszétválasz­tás és a dél-afrikai csapatok tel­jes kivonása a dél-angolai terü­letekről, valamint annak bizto­sítása, hogy a Dél-afrikai Köz­társaság beszüntesse az angolai ellenforradalmárok katonai tá­mogatását. A két államfő megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és­ az Angolai Népi Köztársaság kapcsolatai a két nép érdekeinek megfelelően a béke és a társadalmi­­haladás javára, közös eszméik, a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapelvei sze­rint, eredményesen fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és az MPLA—Munkapárt együttműkö­dése meghatározó jelentőségű a két ország kapcsolatainak erősí­tésében, a két nép közötti barát­ság elmélyítésében. Megerősítet­ték, hogy további lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok, a műszaki­tudományos és a kulturális együttműködés bővítésében. A feszültségek csökkentése ■ Az időszerű nemzetközi kérdé­sek áttekintése során aggodal­mukat fejezték ki a nemzetközi helyzet éleződése miatt, amelyet az imperializmus szélsőséges kö­reinek a katonai erőfölény meg­szerzésére irányuló törekvése idéztek elő. Ezek az erők fokoz­zák a fegyverkezési versenyt, gyorsítják a világűr militarizálá­­sára irányuló tervek megvalósí­tását. A két államfő hangsúlyoz­ta, hogy van lehetőség a nemzet­közi feszültség csökkentésére, a kölcsönös bizalom helyreállításá­ra, a béke és biztonság megőr­zésére. Kifejezték reményüket, hogy a genfi szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások és a novemberi csúcstalálkozó sikere jelentősen hozzájárulhat a világbéke és biztonság megszilár­dításához. Nagyra értékelték és támogatásukról biztosították a Szovjetunió kezdeményezéseit, amelyek a leszerelés és béke ügyének előmozdítására irányul­nak. Támogatásukról biztosították a SWAPO vezette namíbiai nép küzdelmét az ország független­ségének elnyeréséért. Megerősí­tették, hogy a namíbiai kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. számú határozata­­ alapján kell megoldani. Elítélték a pretoriai rezsim által foganatosított, úgy­nevezett átmeneti intézkedéseket, a namíbiai bábkormány létreho­zását. A namíbiai kérdés rendezésé­nek öszekapcsolását a kubai in­ternacionalista csapatok Angolá­ból való kivonásával úgy tekin­tik, mint az Angolai Népi Köz­társaság belügyeibe való nyílt beavatkozást. Losonczi Pál és José Eduardo dos Santos elítélte a pretoriai re­zsim fajüldöző politikáját Sür­gették, hogy valamennyi ország vezessen be széles körű és haté­kony szankciókat a Dél-afrikai Köztársaság ellen. Kifejezték szo­lidaritásukat a dél-afrikai nép­pel, az afrikai nemzeti kong­resszussal az apartheid rezsim elleni küzdelemben. Elkötelezett támogatás Losonczi.■■ Pál biztosította az angolai elnököt, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja az Angolai Népi Köztársaságnak az ország külső fenyegetettségének elhárítására, szuverenitásának és területi integritásának megvédé­sére tett erőfeszítéseit. Méltatta Angola nemzetközi tevékenysé­gét, azt a sokoldalú segítséget, amelyet a dél-afrikai térség füg­getlenségi mozgalmainak jogos küzdelméhez nyújt. Kiemelte Angola hozzájárulásának jelen­tőségét az el nem kötelezett moz­galom céljainak valóra váltásá­hoz, a nemzetközi légkör javítá­sához és a világbéke megőrzésé­hez. Ennek fontos eseményeként értékelte a mozgalom külü­gy­­minisztereinek 1985 szeptembe­rében Luandában megtartott ta­nácskozását. A két fél külön foglalkozott az afrikai népek helyzetével és aggodalmának adott hangot az afrikai földrészt sújtó politikai, társadalmi és gazdasági problé­mák miatt. Hangsúlyozták, hogy ezek megoldásában az Afrikai Egységszervezet nélkülözhetetlen szerepet játszik. A két fél egyetértett abban, hogy az európai biztonság és együttműködés elmélyítése, a katonai szembenállás csökkenté­se és a bizalom erősítése Euró­pában, a világbéke megszilárdí­tásának fontos tényezője. Losonczi Pál Kádár János és saját nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaságba José Eduardo dos Santost, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Jaruzelski helyzetértékelése A lengyel szakszervezetek választási felhívása Varsóból jelenti az MTI. Az Egyesült Államokban a realizmus kezd felülkerekedni Lengyelor­szág megítélésében — ezt a kö­vetkeztetést vonta le Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első tit­kára, lengyel kormányfő az ame­rikai társadalmi és gazdasági élet képviselőivel, az amerikai sajtó kiemelkedő személyiségeivel való New York-i találkozói alapján. A Trybuna Ludhsban, a LEMP lapjában hétfőn megjelent nyi­latkozatában Jaruzelski aláhúzta, egyre több kiemelkedő amerikai személyiség látja be a lengyelel­lenes amerikai gazdasági korláto­zások értelmetlenségét. Jaruzelski Lengyelország számára nagyon hasznosnak minősítette New York-i látogatását, amelynek során részt vett és felszólalt az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakának általános vitájában, tárgyalásokat folytatott számos külföldi politi­kussal, és nyilatkozatot adott a The Washington Post, a The New York Times című vezető ameri­kai lapoknak, továbbá a CBS te­levíziós hálózatnak. A lengyel kormányfő a Trybuna Luduban megjelent nyilatkoza­­­­tában annak a véleményének adott hangot, hogy Lengyelország nemzetközi pozíciója — az 1981-es válság miatti meggyengülés után — immár helyreállt. Az MTI másik jelentése sze­rint két héttel a lengyel parla­menti választások előtt a szak­­szervezetek a szavazásban való aktív részvételre szólították fel tagjaikat. A hétfői lapokban meg­jelent felhívásában emlékeztet rá, hogy a szakszervezetek 128 kép­viselőjelöltre tettek közvetlenül javaslatot, ezek közül 103 neve ott szerepel a jelöltlistákon. A lengyel diákszövetség hason­lóképpen tömeges választási rész­vételre hívta fel tagjait és az ösz­­szes lengyel egyetemistát és főis­kolai hallgatót. Üdvözletek a szovjet kormányfőhöz Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban üdvözölte Nyikolaj Rizskovot a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé történt kinevezése alkalmából. Csao Ce-jang kínai miniszter­­elnök szintén jókívánságait küld­te Nyikolaj Rizskovnak abból az alkalomból, hogy kinevezték a szovjet Minisztertanács elnöké­nek. Csao Ce-jang sikert kívánt az új szovjet miniszterelnöknek. Az üzenet ugyancsak kifejezésre juttatta azt a reményt, hogy a kínai—szovjet kapcsolatok folya­matosan javulni és fejlődni fog­nak a békés egymás mellett élés öt elve alapján. Az üzenetküldés tényét, az üzenet tartalmát hét­főn hozták nyilvánosságra Pe­­kingben. Moszkvai tudósítónk telexe Várakozás a párizsi csúcs előtt Elemzést közölt a Moscow News című hetilap Radomir Bogdanov tollából. Az Amerika­­kutató Intézet igazgatóhelyette­se a nemzetközi kapcsolatok rendszerét tekintette át és eközben tette föl a kérdést: miért Fran­ciaországba vezet Mihail Gorba­csov első nyugati útja főtitkárrá választása óta? A tudós kutató fontos tényként értékeli a küszö­bönálló párizsi látogatást és há­rom pontban foglalja össze a vá­laszt. Az utazás azt tanúsítja, hogy a Szovjetunió nagy jelen­tőséget tulajdonít a Nyugat- Európához fűződő jó kapcsola­toknak. A tőkés világrendszer or­szágai közül földrajzilag ez van legközelebb a Szovjetunióhoz, és ami ennél fontosabb: az „öreg” földrészen élők alighanem érzé­kenyebbek a háború és béke ügyeire, mint más kontinensek lakói. Európa volt a színhelye a legpusztítóbb háborúknak, és itt halmozódott föl a legtöbb harci eszköz. Az érvelés második pont­ja szerint az SZKP főtitkárának párizsi útja bizonyság arra is, hogy a Szovjetunió javítani kí­vánja a Franciaországgal a ha­gyományos baráti kapcsolatokat. Szorosan összefügg ezzel a har­madik elem: szovjet vélemény szerint Franciaország építő jellegű szerepet játszhat a kelet—nyu­gati kapcsolatok javításában. Az Izvesztyijában emlékezte­tett arra, hogy éppen a szovjet— francia kapcsolatokban mutatko­zó kedvező változások egyenget­ték az utat a hidegháborús kor­szakból az enyhüléshez. A cikk szerint a Szovjetunió „illúziók nélkül, józanul" tekint Párizs politikájára, látja az érdekek egybeesését, de különbözőségei­ket is. Egészében azonban a „pluszok” felülmúlják a „mínu­szokat”, ami lehetővé teszi, hogy mindkét fél kölcsönösen előnyös­nek tekintse az együttműködést. A televízió munkatársa vasár­nap este azt emelte ki, amiben a két ország egyetért. Hangsú­lyozta, hogy Párizs nem helyesli a különféle korlátozásokat a ke­let-nyugati kereskedelemben, gazdasági kapcsolatokban, ezen az úton nem követte Washing­tont. A szerteágazó együttműkö­dés jelképének nevezte az 1982-es közös szovjet—francia űrrepü­lést Azt is megemlítette, hogy Párizs helyteleníti az SDI-prog­­ramot. A szovjet hírmagyarázók a közös pontokra, az együttműkö­dés lehetőségeire, ígéretes ki­bontakoztatására helyezik a hangsúlyt ezekben a napokban. Az NSZK és Finnország után Franciaország a Szovjetunió har­madik legnagyobb tőkés partne­re, a forgalom meghaladja az évi négymilliárd rubelt. A Pravda hétfői száma ugyancsak a gazda­sági együttműködésről adott át­tekintést. A tudósítók szerint Franciaországban népszerűek a Ladák és a Niva gépkocsik, évenként huszonötezret ad el ide belőlük a szovjet külkereskede­lem. Nyugtázták, hogy a Renault cég­ részt vesz a Moszkvics gyár most folyamatban levő felújítá­­sában. A hírmagyarázók általában az együttműködés jövőjére, lehető­ségeire helyezik a hangsúlyt. A szocialista párti francia kor­mányzat politikájából, nemzetkö­zi tevékenységéből mindenekelőtt a hetente­ érdekeltséget emelik ki és nem vitás, hogy a magas szintű szovjet—francia párbeszéd egyszersmind az összeurópai dia­lógust is serkenti. Martin József Washingtonban a jordániai uralkodó Rendezési elképzelések a Közel-Keletről A jelek szerint nem sikerült egyeztetni­­ az álláspontokat Ronald Reagan és Husszein wa­­­shingtoni megbeszélésein, mi­után a jordániai uralkodó azt szorgalmazza, hogy hívjanak össze olyan széles körű konfe­renciát, amelyen minden érin­tett fél képviseltetné magát.­ „A békéről, nem pedig a fegy­verekről tárgyaltunk” — jelen­tette ki hétfőn Reagan amerikai elnök, miután csaknem egy órán át folytatott megbeszélést a Fe­hér Házban Husszein jordániai uralkodóval. Az elnök azonban utalt arra, hogy nagyszabású fegyverszállításokat javasolt Jor­dániának, s ezt azzal indokolta, hogy „azokat, akik békét akar­nak, nem lehet a béke ellenfelei­­nek kegyére hagyni”. Az ellnök a múlt hét végén terjesztette elő fegyverszállítási tervezetét, mely­­ne keretében Jordánia egy-két­­milliárd dollár értékű amerikai fegyvert, köztük negyven korsze­rű repülőgépet és nagy számú légvédelmi rakétát kapna. A hétfői megbeszélésen a jelek szerint nem sikerült teljesen egyeztetni Reagan és Husszein álláspontját a Washington által kezdeményezett közel-keleti tár­gyalásokkal kapcsolatban. Bár a két államfő a tárgyalást követően csak igen röviden nyilatkozott erről, mindketten utaltak arra, hogy Jordánia „meghatározott körülmények között” hajlandó a közvetlen béketárgyalásra Izrael­lel. Husszein ezt úgy értelmezi, hogy széles körű nemzetközi kon­ferenciát kell összehívni minden érdekelt fél, így a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a kö­zel-keleti kérdésben ■ érdekelt Szovjetunió részvételével, s ennek keretében lehetne megtartani a közvetlen tárgyalást Izrael és egy jordániai—palesztinal tárgyaló küldöttség között Washington és Tel Aviv mereven ellenzi a PFSZ részvételét s nem akarják meg­engedni azt sem, hogy a Szovjet­unió bekapcsolódjék a rende­zésbe. A palesztin küldöttség összeté­telével kapcsolatos kérdésekről ezúttal sem Reagan, sem Hoszé szein nem nyilatkozott a tárgya­lás után. Washington jelezte, hogy kész tárgyalni a palesztinok­kal, de ehhez a PFSZ-nek a nyil­vánosság előtt kell deklarálnia Izrael állami létének elismerését. Reagan tőkés találkozót tervez Washingtonból jelenti az AFP. Ronald Reagan amerikai elnök javasolta, hogy másik fejlett tő­kés ország vezetőivel együtt „október végén” New Yorkban tartsanak találkozót. A cél a no­vemberi genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítése — közölte hétfőn Washingtonban a Fehér Ház szóvivője, Edward Djeresian. A találkozón az Egyesült Álla­mokon kívül Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Olasz­ország, a Német Szövetségi Köz­­társas­ág és Japán vezetői ven­nének részt. A szóvivő szerint a „munkajel­­legű találkozóra" szóló meghívást még „nem minden vezető fogad­ta el”. A találkozó időpontja egybeesik az ENSZ megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából rendezen­dő ünnepségekkel, amelyekre ok­tóber 23—24-én a világ számos vezetője New Yorkba látogat. A­ Fehér Ház hétfői bejelenté­se azért is figyelemre méltó, mert a hét legfejlettebb tőkés or­szág vezetői évente általában egyszer találkoznak. Az idei tő­kés „csúcs” májusban volt Bonn­ban. A külpolitika hírei 0 (Moszkva, MTI) Baráti lég­körű megbeszélést folytatott hét­főn a Kremlben Andrej Gromiko és Didier Ratsiraka, madagaszká­­ri elnök, a Malgasi Forradalom Élcsapata párt főtitkára. A ma­­dagaszkári vendég péntek óta tartózkodik munkalátogatáson a Szovjetunióban. 0 (Moszkva, MTI) Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára hétfőn fogadta Guy de Muysert, az EGK soros elnökének tisztét betöltő Luxemburg moszkvai nagyköve­tét és átadta neki azt a levelet, amelyet a KGST küldött vála­szul az Európai Közösségek Bi­zottságának a bizottság ez év jú­lius 29-én kelt levelére. 0 (Havanna, MTI) Kubába ér­kezett Julius Nyerere tanzániai elnök. A politikus hivatalos, ba­ráti látogatásával Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, ál­lam- és kormányfő meghívásá­nak tesz eleget. 0 (Genf, TASZSZ) Teljes ülést tartott hétfőn Genfben az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség.­­ (Genf, AFP) Rendkívüli ülést kezdtek hétfőn Genfben az Általános Vámtarifa és Kereske­delmi Egyezmény, a GATT tag­államai. Napirendjén egy új át­fogó nemzetközi kereskedelmi tárgyalási forduló előkészítése szerepel. a Kedd, 1985. október 1. Táviratok Kína nemzeti ünnepén A Kínai Népköztársaság meg­alakulásának 36. évfordul­ója alkalmából Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár . A Nemzetközi Kulturális Inté­zet hétfőn fogadást rendezett a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepének előestéjén. A fogadá­son megjelent Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Bari­­ty Miklós külügyminiszter-de-T­öbb esztendőn át tartott nagy forradalmának a győzelmé­ről emlékezik meg ma Kína, a népköztársaság kikiáltásának a 36. évfordulóján. Mint min­den ilyen jellegű mozgalom­nak megvoltak a csúcsai, kiemel­­ke­dő mozzanatai, de hasonló­képpen egyes szakaszokban a hullámvölgyei is. Most, a visz­­szatekintés napján az ázsiai szo­cialista ország újabb lendületé­hez érkezett, így érthető, ha in­kább a jövőbe néz, mint hát­ra, a közelmúlt viszontagságai­ra. A napokban tartott országos pártértekezlet és a központi bi­zottsági ülések jelentős változá­sokat határoztak el. Elismerve a „történelmi vezetők” érdemeit, nagyszabású személyi átcsoporto­sításokat hajtottak végre a fia­talítás jegyében, hogy az irányí­tásban szóhoz jussanak a dina­­­mikus erők, ők hajthassák vég­re a gazdasági-társadalmi refor­mokat. Ez persze csak a keret, a munkához szükséges feltételek megteremtése, a lényeg az átala­kítási program, hogy a világ leg­nagyobb lélekszámú állama fej­lődésében megfelelhessen az idők követelményeinek. Ehhez természetesen nem ele­gendők a belső döntések, meg­felelő nemzetközi körülményeket is kell teremteni hozzájuk, ör­vendetes jelenség, hogy az utób­bi időben Kínának észrevehetően javultak az államközi kapcsola­tai a­ többi szocialista országgal. Ezt a folyamatot, amelynek az György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Li Hszien­­tjien államelnököt és Csao Ce­­■ Jangot, az Államtanács elnökét,­lyettes, valamint a politikai, a kulturális és a társadalmi élet több személyisége. Jelen volt Zhu Ankang, a Kínai Népköztár­saság magyarországi nagyköve­tek elindulásához a pekingi vezetők is hozzájárultak, a Szovjetunió, mint elsősorban érdekelt szocia­lista nagyhatalom serkenti és tá­mogatja; a közelmúlt időszaká­ban egymás követték a kezde­ményezések — köztük személye­sen Mihail Gorbacsové is ■—, hogy gyorsítsák a lehetőségek ki­­aknázását, minél messzebbre jussanak el. A szocializmus nem­zetközi érdeke, hogy a rende­zés mélységében és kiterjedésé­ben minél nagyobb eredmények­re jusson. A feltételekhez ugyan­akkor hozzátartozik, hogy a né­zetek a világpolitikai ügyekben is közelítsenek egymáshoz. En­nek az ideje több jel szerint még nem érkezett el, mert Kína, fő­képpen a létfontosságú ázsiai kérdésekben, azokon belül is az indokínai térséget illetően más álláspontot vall, ami egyebek között az akadálya annak, hogy Kambodzsa sorsa a nemzetközi szervezetekben — mert belső konszolidációja befejezett tény — megnyugtató módon rendeződ­jék. A többi szocialista állam — köztük Magyarország is — re­méli, hogy ezek a véleménykü­lönbségek átmeneti jellegűek, az akadályok fokozatosan elhárul­nak. A maguk részéről evégett hajlandók újabb erőfeszítéseket tenni. Ugyanakkor rokonszenvvel kísérik a szocialista kínai tár­sadalom belső megújulási törek­véseit, és ehhez, a nemzeti ün­nepen sok sikert kívánnak a népköztársaság népének. Az új panamai vezető letette a hivatali esküt Panamavárosból jelenti az AFP: Erik del Valle, Panama új elnö­ke letette a hivatali esküt. Ez alkalomból mondott beszédében hangsúlyozta: „A köztársaság történelmének nehéz időszakát éli át, veszélyben az ország tár­sadalmi-politikai stabilitása.” Elődje, Nicolas Ardito Barletta pénteken mondott le. Erik­ ,del Valle, eddigi alelnök a parlament rendkívüli ülésén vette át a tisz­tét. HÍRMAGYARÁZATUNK: Az adósságválság politikai kár­­vallottainak listájára illik Nico­las Ardito Barletta neve. Pedig tavaly májusban, amikor a vá­lasztásokon elenyésző többséggel — az ellenzék szerint csalással — befutott, sokan éppen azzal érveltek mellette, hogy gazdasági ismeretei, és különösen a wa­shingtoni pénzügyi körökhöz fű­ződő kapcsolatai révén ő az al­kalmas személy, aki szembeszáll­hat a súlyosbodó válsággal. A nagy hatalmú Nemzeti Gárda is ezért állt ki mellette, amikor so­kan elvitatták választási győzel­mét. Panamaváros a nemzetközi bankélet egyik központjának szá­mít ugyan, s az ország részesedik a csatorna jövedelméből is, a gaz­dasági válságot mégsem tudták elkerülni. A külföldi­ tartozások meghaladják a három és fél mil­liárd dollárt. A mintegy hétszáz­ezer munkaképes korú lakos húsz százalékának. ..nsincs .. állandó megélhetési forrása. A technokrata Ardito Barletta nélkülözte a latin politikusok karizmáját. Úgy látszik, jelentős üzleti és hatalmi körök ezért dobhatták oda áldozati bárány­ként a tömegek elégedetlenségé­nek a csillapítására. A vihart a Nemzetközi Valutaalaphoz küldött szándéklevél indíttotta el, még augusztusban, amikor a kormány újabb kölcsönök fejében további nadrág­szíj-megszorító intézkedé­seket ígért. Az elnök tagadhatat­lanul elébe ment az IMF igényei­nek. Menesztése Washingtonnak szól figyelmeztetés is lehet, hi­szen hitelek és kedvezőbb törlesz­­tési feltételek híján utóda sem maradhat hosszú ideig az elnöki székben. Vita a brit Munkáspárt kongresszusán Megkezdődött az érdemi munka a brit Munkáspárt kong­resszusán. A tanácskozás már a politikai szervezet választási kampányának szellemében zaj­lik. Hétfőn a brit Munkáspárt Bornemouth-i kongresszusán a résztvevők kifejtették, hogy a közkiadások általános visszaszorí­tását célzó konzervatív politika „kiéheztette” az iskolarendszert, a pedagógusok sztrájkolnak, mi­közben sem tanteremből, sem tanszerből nincs elég. Ezt a hely­zetet a Munkáspárt új oktatási törvénnyel kívánja orvosolni,­­ mégpedig azon az elvi alapon, hogy a tanulás és képzés általá­nos jogát nem lehet egyes­ réte­gek és csoportok előjogával fel­cserélni. Hasonlóan orvosolni kívánja majd a Munkáspárt a lakáshely­zetet is, amelynek jellemző ada­tai — a kongresszus szerint — a tanácsi lakásra várók számának másfél millióra duzzadása és to­vábbi 2 millió ember lakásviszo­nyainak elfogadhatatlansága. Erős érzelmeket kavart az első napnak a brixtoni események ál­tal erősen időszerűsített vitaté­mája, a párton belüli „fekete szekciók" kérdése. A Reuter jelentése szerint több mint 200 embert vettek őri­zetbe a hatóságok Brixtonban az elmúlt két napon történt zavar­gásokban. Bár hétfő reggelre helyreállt a nyugalom, a rendőr­ség azonban, egyelőre megerősí­tett egységekkel veszi körül a za­vargások színhelyét. HÍRMAGYARÁZATUNK: A felépülés jeleit mutatja a Labour a legutóbbi választási ve­resége óta, ám attól még messze van, hogy újjászülessék. Ez fo­galmazódik meg a már két évvel későbbi szavazásokra előrete­kintő, a szakszervezetekkel közö­sen kiadott nyilatkozatból. „Az új partnerség — új Britannia"­­ból. Természetes, hogy a jelen­legi gazdasági helyzetben a Mun­káspárt a több mint hárommil­liós munkanélküliségért ostoroz­za a kormányt, s a jóléti állam helyreállítását ígéri. Ugyanakkor a gazdasági stratégia még nem rajzolódik ki világosan, mint ahogy az sem, valóban olyan tel­jes-e az egyetértés a belső vál­sággal küszködő szakszervezetek és a baloldali párt között, mint azt a manifesztum hirdeti? Ellen­kező esetben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a Labour már nem képviseli a teljes munkás­­mozgalmat, miközben a konzerva­tívokból kiábrándult szavazók a a szociáldemokrata—liberális szö­vetséghez pártolnak át. Így nem kizárt, hogy a legközelebbi vá­lasztások után — hiába az emel­kedő népszerűségi mutatók — a Munkáspárt az árnyékkormány­ból is hátrább, a „harmadik erő" szerepébe kényszerül. Ennek a veszélynek próbál elébe vágni, a kedvező feltételeket kihasználni, Neil Kinnock pártvezetőnek a centrumhoz közelálló politikája. ­­ 0 (Moszkva, MTI) Közös hatá­rozatban hagyta jóvá a közfo­gyasztási cikkek termelése és a szolgáltatások fejlesztésének az 1986-ig tartó időszakra szóló komplex programját az SZKP Közpon­ti Bizottsága és a Szov­jetunió­­ Minisztertanácsa. A ter­vezetet előzőleg áttekintette és jóváhagyta az SZKP KB Politikai Bizottsága.

Next