Magyar Nemzet, 1985. december (48. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
Hétfő, 1985. december 2. A népfront segíti társadalmi céljaink elérését Öt városban tartottak megyei küldöttértekezletet KÖZÉLETI HÍREK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Zaid bin Szultán an-Nahajan sejket, az Egyesült Arab Emírségek elnökét országa nemzeti ünnepe alkalmából. Nyikolaj Canyusevnek, az Észt KP Központi Bizottsága titkárának vezetésével — az MSZMP Központi Bizottságának meghívására — november 25—30. között szovjet pártmunkás küldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációt fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Ballai László, az KB osztályvezetője. A vendégekkel megbeszélést folytatott Iványi Pál, a KB osztályvezető-helyettese. A küldöttség tanulmányozta az MSZMP-nek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és a külgazdasági munka párt irányításában szerzett tapasztalatait. Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével vasárnap magyar pártküldöttség utazott Angolába, hogy részt vegyen az MPLA Munkapárt II. kongresszusán. A magyar küldöttség tagja, Budzsákkia Mátyás, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője, Sós János, a KB külügyi osztályának munkatársa és Gulyás András, hazánk luandai nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a delegációhoz. Nagy Gábor külügyminiszterhelyettes november 28. és 30. között tárgyalásokat folytatott az Afgán Demokratikus Köztársaságban Sárvár Jures külügyminiszter-helyettessel. A magyar külügyminiszter-helyettest fogadta Sah Muhammed Doszt külügyminiszter és Mohammad Nabi Kamjar egészségügyi miniszter. Nagy Gábor találkozott Fatim Marufival, az Állami Tervbizottság elnökhelyettesével és K. Basarmal külügyminiszter-helyettessel. A látogatás során a magyar külügyminiszter-helyettes kulturális és egészségügyi munkatervet írt alá partnereivel. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke Jurij Izraelnek, a Szovjetunió Hidrometeorológiai és Környezetellenőrző Állami Bizottsága elnökének meghívására — november 24. és december 1. között — magyar környezetvédelmi delegáció élén látogatást tett a Szovjetunióban. A tárgyaló felek ismertették egymással országaik környezeti állapotának jellemző vonásait, egyeztették a legégetőbb környezeti gondok megoldását segítő tennivalókat. Az Ábrahám Kálmán vezette magyar delegáció vasárnap érkezett haza. Werner Jurich, az NDK kereskedelmi és ellátásügyi államtitkára november 28-a és december 1.-e között Budapesten tárgyalt. Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkárral aláírták a két ország közötti 1986. évi belkereskedelmi állami és szövetkezeti választékcserére és műszaki-tudományos együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyveket. Az NDK- beli küldöttséget fogadta Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. Pethő Tibornak, a BVT elnöksége tagjának vezetésével békemozgalmi küldöttség utazott szombaton Stockholmban, a Békevilágtanács irodájának háromnapos ülésére. A tanácskozáson megvitatják a BVT jövő évi akcióprogramját, s azt, hogy a nemzetközi békemozgalom miképpen járul hozzá a jövő őszi koppenhágai béke-világtalálkozó előkészítéséhez. Borsod-Abaúj-Zemplén Cselekvésre hívó program A hét végén folytatódtak a népfront megyei küldöttértekezletek. Ezúttal öt megyeszékhelyen elemezték az elmúlt fél évtized munkáját. A hozzászólások egyértelműen bizonyították, hogy az emberekben erősödött a közéleti érdeklődés, a felelősség közös dolgaink iránt. ,Nemzetemhez azzal óhajtok tartozni, hogy vállalom" — Illyés Gyula gondolata volt olvasható a diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében. Itt rendezték meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye népfrontértekezletét, amelyen részt vett és felszólalt Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsa elnöke is. A megelőző időszakban hazánk egyik legnagyobb megyéjében összesen 448 népfrontbizottságot választottak újjá. A Himnusz után Deme László, a megyei népfrontbizottság elnöke köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat, majd a részvevők Ződi Imre megyei népfronttitkár szóbeli kiegészítőjét hallgatták meg. A kongreszusra készülés jegyében megtartott választói gyűlésekről szólva kiemelte: — Ezek a fórumok voltak az első alkalmak a pártkongresszus és az általános választások után a tömegekkel a nyilvános politikai eszmecserére. Közös dolgaink iránt változatlanul élénk volt az állampolgári érdeklődés, s ez segítette a mozgalomban tevékenykedő aktivistákat is, érezhetővé tette a bizalmat a népfront tevékenysége iránt. Felszólalt a megyei népfrontértekezleten Kállai Gyula, a országos tanács elnöke is. — A Hazafias Népfront VIII. kongresszusára való felkészülés a vége felé közeledik — mondotta a többi között. — Megismerkedve az önök ötéves munkájáról szóló beszámolóval, meghallgatva a szóbeli kiegészítőt, megállapíthatom, hogy a megye népfrontbizottságai értik a szerepüket. Az itt végzett munka eredményei is bizonyítják pártunk politikájának, szocialista céljaink helyességét, s ennek alapján népfrontmozgalmunk fejlődésének dinamizmusát. A Hazafias Népfront nemcsak a nemzeti egység kerete, hanem munkára serkentő erő is. Kongresszusunk előkészületei rendben folynak. A Hazafias Népfront tevékenysége iránt láthatóan megnőtt az érdeklődés. Az eddig lezajlott megyei értekezletek nem elsősorban panasznapok és igénybejelentések voltak. Érdemben mondták el véleményüket a részvevők politikánk alapvető kérdéseiről. A hibák, a fogyatékosságok láttán kritikát mondók sem a szocializmus, hanem a fejlődés torzulásai, a szocializmustól idegen jelenségek ellen léptek fel. • Mit kérünk, mit várunk a kongresszustól? Mindenekelőtt azt, hogy a XIII. pártkongresszus társadalmi céljait emelje a népfrontmozgalom cselekvési programjává. A mi beszámolónk és az állásfoglalás-tervezet szándékosan nem lezárt egész, nem határozat. Sokkal inkább irányelvjellegű. Ez lehetővé teszi, hogy a végrehajtás során a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően továbbfejlesszük azokat. Felszólalt a népfrontértekezleten Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára is, aki megállapította, hogy a népfrontmozgalom Borsod-Abaúj-Zemplénben betölti hivatását. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei népfrontbizottság elnökévé dr. Czibere Tibort, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát, titkárának ismét Ződi Imrét választották. (t. nagy) Nógrád A Nógrád megyei népfrontértekezleten Salgótarjánban 308 résztvevő értékelte a népfrontmozgalom ötévi munkáját. Az eseményen jelen volt Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnöke, valamint a Nógráddal sokoldalú együttműködést kialakított Óbuda kerületi népfrontbizottságának titkára, Szabó János is. A beszámolóban és Letovai Ildikó megyei titkár szóbeli kiegészítőjében egyaránt nagy teret kapott a népfront településfejlesztést segítő munkája, sokan Emberközpontú mozgalom Magyar Nemzet foglalkoztak ezzel a hozzászólók közül is. Utaltak arra, hogy a bizottságok a gazdaságpolitikai munkában kiemelt helyet szenteltek a településfejlesztési tervek vitáinak. A tanácskozás jól érzékeltette: a lakosság véleményének előzetes kikérése nagyban hozzájárult a figyelemre méltó nógrádi eredményekhez. 1981—84 között több mint 1,5 milliárd forint gazdagította Nógrád városait, falvait. A megye négyszer érdemelte ki a HNF OT és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elismerő oklevelét. Még szembetűnőbb a megyeszékhely eredménye: Salgótarjánban hatszorosára nőtt a társadalmi munka teljesítménye és négyszer lett tulajdonosa a Nemzeti Zászlónak. A hagyományok köteleznek — mondták többen is a szombati vitában. Majd azt hangsúlyozták, hogy a társadalmi munkát szervező népfronttevékenységet is meg kell újítani, az embereket közvetlenül érintő célok megfogalmazása után az eddiginél is nagyobb figyelem szükséges a szervezésben. Bajta Ferenc, a salgótarjáni népfrontbizottság alelnöke azt is indítványozta, hogy hozzanak létre a népfront égisze alatt a társadalmi munkát koordináló megyei szervet, s hasonlót ajánlott megfontolásra a népfront Országos Tanácsának is. A későbbi vita azonban inkább arra hajlott: megyei és országos szintű szervek létrehozása helyett az adott településen, illetve városkörzetben kell nagyobb figyelmet szentelni a közösséget gyarapító társadalmi munka feltételeinek javítására. Kovács Béla, a HNF OT alelnöke személyes tapasztalatai alapján szólt a nógrádi változásokról, az öt évvel ezelőtti népfrontértekezlet résztvevőjeként summázhatta: — Ez az öt év gazdag volt a népfront megyei életében is, a nógrádi bizottságok és aktivisták eredményesen munkálkodtak a VII. kongresszus állásfoglalásának végrehajtásáért. A mostani kongresszus előkészületeinek kapcsán is úgy értékelhetjük, hogy a népfront tevékenysége kiszélesedett. A továbbiakban arról beszélt, hogy a népfront emberközpontú mozgalom.Beszélgetni, vitatkozni, meggyőzni — ez a módszer. S ez teszi szükségessé a még nagyobb figyelmet a társadalmat foglalkoztató gondokra. A problémaérzékenység a feladatok megvalósításában való részvételre is késztet. A népfront alelnöke hangsúlyozta, hogy szükség van az őszinte párbeszéd folytatására, a jelentős feladatok pedig az emberek mozgásterének kiszélesítésével oldhatók meg. A népfront szerepe nagyobb, mint korábban, tevékenysége különösen az utóbbi 25-30 év alatt élénkült meg — mondotta Kovács Béla. — Ennek eredménye mindaz, amiről ma a nógrádiak is számot adnak. A mozgalomra a megújulási készség jellemző, s ezt még tovább kell erősíteni. B A felszólaló, példákkal is illusztrálta, hogy a népfront milyen sok mindent magára vállalt, milyen új célokért dolgozik. Devcsics Miklós megyei tanácselnök átfogó képet adott a hetedik ötéves terv főbb nógrádi teendőiről, hozzátéve: a tervezés még folyik, s a népfront több fórumon is véleményt mondott az elképzelésekről. Az értékelés minden esetben a feladatok sorolásával párosult, így például hangsúlyozták, hogy a honismereti munka módszereiben is változásra van szükség, fel kell készülni arra, hogy a jelen eseményeit már más módszerrel és technikával kelll megörökíteni. A beszámoló és a feladatterv elfogadása után megalakult a HNF Nógrád Megyei Bizottsága, amely elnöknek ismét Komok Nándort, a megyei könyvtár igazgatóját választotta, titkárként újból Letovai Ildikó kapott bizalmat. A véleménycsere azonban még a népfrontkongresszus nógrádi résztvevőinek megválasztásával sem ért véget, a tizenhat hozzászólás után tizen írásban nyújtották be a népfrontmunkát gazdagító javaslataikat. (kelemen) ihogy lakossága — hangsúlyozta dr. Novák Ferenc — tovább csökkent, egyharmada a városokban, kétharmada a községekben él. Mérséklődött a megyéből való elvándorlás és a városokba áramlás, a központi községekben a korábbinál többen telepedtek le. A mozgalom politikai és társadalmi tekintélyét növelte, hogy a párt- és tanácsi szervek igényelték a népfrontbizottságok véleményét, s döntéseiknél támaszkodtak azokra. Különösen a településfejlesztési tervek vitáinak és egyes sajátos társadalompolitikai kérdések — szocialista hazafiság, a megye értelmiségének helyzete, a kistelepülések kulturális ellátottsága — vizsgálatának voltak részesei. A hozzászólók részletesen elemezték a lakosság rétegeinek, nemzetiségeinek helyzetét, szóltak az egyes településfajták gondjairól,, a műszaki értelmiség munkájáról, a honismereti tevékenység eredményeiről, a nyugdíjasok szerepéről társadalmi életünkben. Többen foglalkoztak felszólalásukban a családdal. Mások — mint Tröszt Tiborné kaposvári gimnáziumi igazgatóhelyettes és Mihalics Veronika, a KISZ Somogy megyei bizottságának első titkára azt hangsúlyozta, hogy az ifjúság kritikus, de ne lehessen cinikus — s ez a felnőttek felelőssége is. Felszólalt az ülésen dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Úgy ítélte meg, hogy a somogyi népfront tevékenysége valóságos teret biztosított az osztályok, rétegek, csoportok együttműködéséhez, elősegítve ezzel a közmegegyezést és annak megújulását is. Szólt a nyolcadik kongresszus előkészületeiről, céljairól. Ehhez az „országos párbeszéd", azaz az ősszel lezajlott gyűlések jó alapot adnak. Az országépítő célok fel nem adásával a közös cselekvésre, jobb munkára kell önmagunk és a közösség figyelmét öszpontosítani, ez a célja a kongresszusnak. Tanai Imre, az MSZMP Somogy megyei bizottságának titkára a párt- és állami vezetés nevében köszöntötte a résztvevőket. Elismeréssel szólt a népfrontaktivisták munkájáról és arról, hogy ezt egyre növekvő önállósággal és felelősséggel oldják meg. Az ülés résztvevői ezután megválasztották a tisztségviselőket és a kongresszusi küldötteket. A Hazafias Népfront Somogy megyi bizottságának elnöke ismét Rostás Károly, titkára dr. Novák Ferenc lett. (leskó) Pest és Veszprém megye. \ települések gyarapodásáért Élénk érdeklődés kísérte Pest megye népfront-küldöttértekezletét is, amelyet az MSZMP Pest megyei bizottságának oktatási igazgatóságán rendeztek meg. Az eseményen résztt vett és felszólalt Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Az elmúlt öt esztendő tevékenységét értékelő beszámoló kiemelte: a népfront testületei és aktivistái fontos szerepet töltöttek be a megye közéletében, részt vettek a társadalmi, a politikai döntések előkészítésében, mozgósították a lakosságot a feladatok megvalósítására. Egyebek között ez eredményezte azt, hogy Pest megye lakossága 1984-ben több mint 1,2 milliárd forint társadalmi munkával segítette a települések fejlesztését. Sikerrel munkálkodott a népfront a falvak és a városok arculatának formálásán, a környezet, a természet szépségeinek a megóvásán. Az elmúlt öt évben csaknem 100 ezer csemetét ültettek el a fásítási mozgalom eredményeként. A népfront kezdeményező szerepet vállalt Pest megyében a nemzetiségek, lakta településeken az anyanyelvi kultúra ápolásában is. Gyarapodott a könyvtárakban a nemzetiségi hagyományok megismertetését szolgáló irodalmi alkotások száma, több óvodában megszervezték az anyanyelv oktatását. A beszámolóban elhangzott: a mozgalom segíti a települések múltját kutatók tevékenységét, s ennek köszönhetően évente mintegy 50 helytörténeti krónika és tanulmány készült el, továbbá megkezdődött a földrajzi nevek összegyűjtése. Veszprém megye népfront-küldöttértekezletét a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájában rendezték meg. A tanácskozás részvevői és felszólalói között volt dr. Márta Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának tagja is. Az elmúlt öt év munkáját értékelő beszámoló kifejtette, hogy bővült a mozgalom tömegbázisa, különösen örvendetes, hogy sikerült olyan embereket politikai cselekvésre ösztönözni, akik eddig csak passzív szemlélői voltak a közéletnek. Öt év alatt az 1170 falugyűlés csaknem 100 ezer részvevője közül 9400-an szólaltak fel és 7155-en tettek közérdekű bejelentést. Jól példázza a cselekvő szándékot, hogy a népfront kezdeményezte „Veszprém megyéért” mozgalomban az 1981- ben elért 343 forinttal szemben tavaly már 842 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Veszprém megyében, különösen a Balaton-parton és az iparközpontokban környezetvédelmi munkabizottságok, csoportok alakultak, 15 településen társadalmi őrség működik. A városi és üdülőtelepi köztisztasági akciókban az idén is több ezren vettek részt. A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletein megválasztott népfront-tisztségviselők: Pest megyében elnök Kovács Antalné, titkár Rákóczi László, Veszprém megyében elnök Nemecz Ernő, titkár Mógor Győző. Somogy Kaposváron a Dorottya Szálló nagytermében tartották meg a Hazafias Népfront Somogy megyei küldöttközgyűlését, melyen részt vett és felszólalt dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A nyílt légkörű rendezvény e mottóval végezte felelősségteljes munkáját: „Nemzeti egységben a tizenharmadik pártkongresszus országépítő programja megvalósításáért." A megjelenteket Rostás Károly, a HNF megyei bizottságának elnöke köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a mozgalom a szövetségi politika alapján a társadalmi osztályok és rétegek összefogása révén fejlődött ki, és az előtte álló feladatokat a munkásosztály, a kommunisták vezetésével oldja meg. Dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára az elmúlt öt év mérlegét vonta meg. Leszögezte, hogy az elmúlt fél évtizedben a párttagok és pártonkívüliek eredményes munkájával élénkebbé és tartalmasabbá vált a közélet. A nyílt és demokratikus légkör kedvezett a szövetségi politika még következetesebb megvalósításának, a nehezebb gazdasági körülmények közepette is folyamatosan gyarapodott Somogy társadalma. — So- Tartalmasabb a közélet A műszaki fejlesztés, az újító-alkotó szellem támogatása a megoldás Havasi Ferenc a nehéz helyzetben lévő bányászat gondjairól beszélt Tatabányán Szombaton a tatabányai népházban megkezdődött a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Kapolyi László ipari miniszter. Kovács László, az ágazati szakszervezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határozatában megfogalmazott tervek többsége megvalósult. Ha kisebb elmaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szénbányászati beruházások, szénhidrogén-bányászat, az alapú kutatások bővítése mellett felerősödött a másodlagos és harmadlagos termelés szervezése. A kedvező változásokkal egyidejűleg azonban újabb feszültségforrások is keletkeztek. Az elmúlt években csökkent a bányászszakma anyagi megbecsülése, pedig a bányászok nem kérnek többet, mint amennyit a nehéz föld alatti munka megérdemel. A bányásznyugdíjak és a társadalmi juttatások egy részének reálértéke mérséklődött, így a bányászok egy rétegének életszínvonala csökkent. Ebben az esztendőben nem volt zavartalan a lakosság szénellátása, és a bányászok sokszor már elviselhetetlen mértékű túlórázásra kényszerültek. Ezzel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta, hogy a szakszervezet a jövőben határozottabban fellép a túlműszakok mértéktelenül nagy száma ellen. A vitában szót kért Havasi Ferenc is. Hangsúlyozta, hogy a hazai szénbányászatban pillanatnyilag kialakult nehéz helyzet semmiképp sem a föld alatt dolgozók hibája. Nem ők az okai a sokakat érintő szénellátási nehézségeknek. Köztudomású, hogy már jó néhány esztendővel ezelőtt, korábban kellett volna megkezdeni az új bányák építését, a régiek korszerűsítését, bővítését, a technológia fejlesztését. A több évig tartó tétovázás következménye a napjainkra kialakult helyzet. Az új bányák természetszerűleg még nem dolgozhatnak azzal a kapacitással, amely a népgazdaság szempontjából felszámolhatná a gondokat, a régi, a kimerülés határán lévő termelőhelyek pedig nem tudnak elegendő szenet adni. A bírálat azokat illetheti, akik sorozatosan hibákat követtek el annak idején a szénszükségletek mennyiségi felmérésében, a szénbányászat jövőjének megtervezésében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a régi tervek szerint hazánkban most évi 17 millió tonna szenet kellene kitermelni, a gyakorlat viszont azt igazolja, hogy a 24—25 millió tonna is kevésnek bizonyul, nem elegendő az ipar és a lakosság energiaigényeinek kielégítésére. A lakosság ellátására eredetileg szánt szénmennyiségből korábban évente 4 millió tonnát terveztek, ám a napjainkban felszínre hozott több mint 5 millió tonna szén is kevés, s ezért sajnos importra szerülünk. Visszatérve a beszámolóban hallottakra — mondotta — Havasi Ferenc — egyetértünk azzal, hogy mértéktelen túlórázással nem lehet felzárkózni a kívánt mennyiségi követelményekhez. Helyes, hogy a szakszervezet mint az egyik legjelentősebb érdekvédelmi szerv, továbbra is szívén viseli a bányásztársadalom fizikai és lelki állapotát, fellép az egészséget károsító túlterhelés mindennemű formája ellen. Nyilvánvaló, hogy a megoldás — ahogy ez már a vezetőség beszámolójában kiviláglott — többek között a műszaki fejlesztésben, az újító-alkotó szellem támogatásában és nem utolsósorban bánya A NAP Kockázni a kockázattal Szavamra, nem akarok beleszólni. Csak magamban beszélek. Mit csináljak, ha kihallszik. Biztosan túl hangosan beszélek magamban. Kiabálok. Hallszik a sarkon túl is. Ahol renoválják a patikát. Nem akárhogy. Hosszan renoválják. Április közepétől december közepéig. 250 nap. Kétmillió forint. Gyanúsan olcsó. Hogy már az is baj? Baj. Tessék belegondolni. Új bútora is lesz a patikának. Az mennyi? Én legalább félmilliót kidobnék rá az ablakon. Azazhogy én egy garast se. Láttam Kecskeméten, hogy egy valamirevaló apotéka bútorait évszázadok múltán is kár kihajítani. Na, ebből a sarkiból nem lesz múzeum, hacsak nem a renoválás maratoni múzeuma. Marad másfélmillió forint. Nyolc hónap alatt napjára hat-hétezer, munkanapjára nyolc-kilencezer esik. Abszolút olcsó. Ha levonom az anyagot s a nyersanyagköltséget, mi marad? S ha hozzáadom a nyolchavi forgalomkiesést? Nem marad semmi. Átalakul bevétellé. Ha meggondolom, mennyivel dotáljuk a gyógyszereket! Csökken a forgalom, csökken a ráfizetés. Ha nyolc hónapig zárva van, talán még rentábilis is. No, de hát elkerülhetetlen volt. Immáron , húsz éve nem újították fel. Hát akkor ugye muszáj. Hol vannak már azok az idők, amikor egy patikát csak úgy ne,kimeszeltünk, és patikatiszta volt. S a patikus tönkrement volna, ha nyolc hónapra bezár. Mi nem megyünk tönkre. Nincs aki. Patikushiány van. Amíg egy patika csukva van, kisebb a patikushiány is. A legjobb üzlet a bezárt patika. Ha másképp nem lehet elintézni, renoválni kel. Hogy más nyolc hónap alatt Eiffeltornyot épít? És mit csinálnánk mi egy Eiffel-toronnyal?! Világkiállítást rendezünk köréje gazdasági reformból, vállalkozói kockázatból. Bizonyítandó, hogy Magyarországon a legnagyobb kockázatnak nincs kockázata. DIURNUS