Magyar Nemzet, 1985. december (48. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

Hétfő, 1985. december 2. A népfront segíti társadalmi céljaink elérését Öt városban tartottak megyei küldöttértekezletet KÖZÉLETI HÍREK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Zaid bin Szultán an-Nahajan sejket, az Egyesült Arab Emírségek el­nökét országa nemzeti ünnepe alkalmából. Nyikolaj Canyusevnek, az Észt KP Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével — az MSZMP Központi Bizottságának meghí­vására — november 25—30. között szovjet pártmunkás küldöttség tett látogatást hazánkban. A dele­gációt fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Ballai László, az KB osztályve­zetője. A vendégekkel megbeszé­lést folytatott Iványi Pál, a KB osztályvezető-helyettese. A kül­döttség tanulmányozta az MSZMP-nek a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokban és a külgaz­dasági munka párt irányításában szerzett tapasztalatait. Hámori Csabának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezeté­sével vasárnap magyar párt­küldöttség utazott Angolába, hogy részt vegyen az MPLA Munkapárt II. kongresszusán. A magyar küldöttség tagja, Bud­­zsákkia Mátyás, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője, Sós János, a KB külügyi osztá­lyának munkatársa és Gulyás András, hazánk luandai nagykö­vete, aki a helyszínen csatlako­zik a delegációhoz. Nagy Gábor külügyminiszter­helyettes november 28. és 30. között tárgyalásokat folytatott az Afgán Demokratikus Köztársa­ságban Sárvár Jures külügymi­niszter-helyettessel. A magyar külügyminiszter-helyettest fogad­ta Sah Muhammed Doszt külügy­miniszter és Mohammad Nabi Kamjar egészségügyi miniszter. Nagy Gábor találkozott Fatim Marufival, az Állami Tervbizott­ság elnökhelyettesével és K. Basarmal külügyminiszter-helyet­tessel. A látogatás során a ma­gyar külügyminiszter-helyettes kulturális és egészségügyi mun­katervet írt alá partnereivel. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke Jurij Izraelnek, a Szovjetunió Hidrometeorológiai és Környe­zetellenőrző Állami Bizottsága elnökének meghívására — no­vember 24. és december 1. között — magyar környezetvédelmi de­legáció élén­­ látogatást tett a Szovjetunióban. A tárgyaló fe­lek ismertették egymással orszá­gaik környezeti állapotának jel­lemző vonásait, egyeztették a leg­égetőbb környezeti gondok meg­oldását segítő tennivalókat. Az Ábrahám Kálmán vezette ma­gyar delegáció vasárnap érkezett haza. Werner Jurich, az NDK keres­kedelmi és ellátásügyi államtit­kára november­ 28-a és december 1.-e között Budapesten tárgyalt. Andrikó­­ Miklós belkereskedelmi államtitkárral aláírták a két or­szág közötti 1986. évi belkereske­delmi állami és szövetkezeti vá­lasztékcserére és műszaki-tudo­mányos együttműködésre von­at­­kozó jegyzőkönyveket. Az NDK- beli küldöttséget fogadta Juhár Zoltán belkereskedelmi minisz­ter. Pethő Tibornak, a BVT elnöksé­ge tagjának vezetésével békemoz­galmi küldöttség utazott szomba­ton Stockholmban, a Békevilág­tanács irodájának háromnapos ülésére. A tanácskozáson megvi­tatják a BVT jövő évi akcióprog­ramját, s azt, hogy a nemzetközi békemozgalom miképpen járul hozzá a jövő őszi koppenhágai bé­ke-világtalálkozó előkészítéséhez. Borsod-Aba­új-Zemplén Cselekvésre hívó program A hét végén folytatódtak a népfront megyei küldöttértekezletek. Ezúttal öt megyeszékhelyen elemezték az elmúlt fél évtized munkáját. A hozzászólások egyértelműen bizonyították, hogy az emberekben erősödött a közéleti érdeklődés, a felelősség közös dolgaink iránt. ,N­emzetemhez­­ azzal óhajtok tartozni, hogy vállalom" — Illyés Gyula gondolata volt olvasható a diósgyőri Vasas Művelődési Köz­pont színháztermében. Itt ren­dezték meg Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megye népfrontértekezletét, amelyen részt vett és felszólalt Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsa elnöke is. A megelőző időszakban hazánk egyik legna­gyobb megyéjében összesen 448 népfrontbizottságot választottak újjá. A Himnusz után Deme László, a megyei népfrontbizottság elnö­ke köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat, majd a részvevők Ződi Imre megyei népfronttitkár szóbeli kiegészítőjét hallgatták meg. A kongreszusra készülés jegyében megtartott választói gyűlésekről szólva kiemelte: — Ezek a fórumok voltak az első alkalmak a pártkongresszus és az általános választások után a tömegekkel a nyilvános poli­tikai eszmecserére. Közös dol­gaink iránt változatlanul élénk volt az állampolgári érdeklődés, s ez segítette a mozgalomban te­vékenykedő aktivistákat is, érez­hetővé tette a bizalmat a nép­front tevékenysége iránt. Felszólalt a megyei népfront­értekezleten Kállai Gyula, a országos tanács elnöke is. — A Hazafias Népfront VIII. kongresszusára való felkészülés a vége felé közeledik — mondotta a többi között.­ — Megismerked­ve az önök ötéves munkájáról szóló beszámolóval, meghallgat­va a szóbeli kiegészítőt, megálla­píthatom, hogy a megye nép­frontbizottságai értik a szerepü­ket. Az itt végzett munka ered­ményei is bizonyítják pártunk politikájának, szocialista céljaink helyességét, s ennek alapján nép­­frontmozgalmunk fejlődésének dinamizmusát. A Hazafias Nép­front nemcsak a nemzeti egység kerete, hanem munkára serkentő­ erő is. Kongresszusunk előkészü­letei rendben folynak. A Haza­fias Népfront tevékenysége iránt láthatóan megnőtt az érdeklődés. Az eddig lezajlott megyei érte­kezletek nem elsősorban panasz­napok és igénybejelentések vol­tak. Érdemben mondták el véle­ményüket a részvevők politikánk alapvető kérdéseiről. A hibák, a fogyatékosságok láttán kritikát mondók sem a szocializmus, ha­nem a fejlődés torzulásai, a szo­cializmustól idegen jelenségek ellen léptek fel. • Mit kérünk, mit várunk a­ kongresszustól? Mindenekelőtt azt, hogy a XIII. pártkongresszus társadalmi céljait emelje a nép­frontmozgalom cselekvési prog­ramjává. A mi beszámolónk és az állásfoglalás-tervezet szándé­kosan nem lezárt egész, nem ha­tározat. Sokkal inkább irányelv­­jellegű. Ez lehetővé teszi, hogy a végrehajtás során a gyakorlati munka követelményeinek meg­felelően továbbfejlesszük azokat. Felszólalt a népfrontértekezle­ten Fejti György, a megyei párt­­bizottság első titkára is, aki megállapította, hogy a népfront­mozgalom Borsod-Abaúj-Zemp­­lénben betölti hivatását. A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei népfrontbizottság elnökévé dr. Czibere Tibort, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát, titkárának ismét Ződi Imrét választották. (t. nagy) Nógrád A Nógrád megyei népfrontérte­kezleten Salgótarjánban 308 résztvevő értékelte­ a népfront­mozgalom ötévi munkáját. Az eseményen jelen volt Kovács Bé­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnöke, valamint a Nógráddal sokoldalú együttmű­ködést kialakított Óbuda kerületi népfrontbizottságának titkára, Szabó János is. A beszámolóban és Letovai Il­dikó megyei titkár szóbeli kiegé­szítőjében egyaránt nagy teret kapott a népfront településfej­lesztést segítő munkája, sokan Emberközpontú mozgalom Magyar Nemzet foglalkoztak ezzel a hozzászólók közül is. Utaltak arra, hogy a bi­zottságok a gazdaságpolitikai munkában kiemelt helyet szentel­tek a településfejlesztési tervek vitáinak. A tanácskozás jól ér­zékeltette: a lakosság véleményé­nek előzetes kikérése nagyban hozzájárult a figyelemre méltó nógrádi eredményekhez. 1981—84 között több mint 1,5 milliárd forint gazdagította Nóg­rád városait, falvait. A megye négyszer érdemelte ki a HNF OT és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elismerő oklevelét. Még szembetűnőbb a megyeszékhely eredménye: Salgótarjánban hat­szorosára nőtt a társadalmi mun­ka teljesítménye és négyszer lett tulajdonosa a Nemzeti Zászlónak. A hagyományok köteleznek — mondták többen is a szombati vi­tában. Majd azt hangsúlyozták, hogy a társadalmi munkát szer­vező népfronttevékenységet is meg kell újítani, az embereket közvetlenül érintő célok megfo­galmazása után az eddiginél is nagyobb figyelem szükséges a szervezésben. Bajta Ferenc, a sal­gótarjáni népfrontbizottság alel­nöke azt is indítványozta, hogy hozzanak létre a népfront égisze alatt a társadalmi munkát koor­dináló megyei szervet, s hasonlót ajánlott megfontolásra a népfront Országos Tanácsának is. A ké­sőbbi vita azonban inkább arra hajlott: megyei és országos szin­tű szervek létrehozása helyett az adott településen, illetve város­körzetben kell nagyobb figyel­met szentelni a közösséget gyara­pító társadalmi munka feltételei­nek javítására. Kovács Béla, a HNF OT alel­nöke személyes tapasztalatai alapján szólt a nógrádi változá­sokról, az öt évvel ezelőtti nép­frontértekezlet résztvevőjeként summázhatta: — Ez az öt év gazdag volt a népfront megyei életében is, a nógrádi bizottságok és aktivisták eredményesen munkálkodtak a VII. kongresszus állásfoglalásá­­­nak­ végrehajtásáért. A m­ostani kongresszus előkészületeinek kap­csán is úgy értékelhetjük, hogy a népfront tevékenysége kiszéle­­sedett. A továbbiakban arról beszélt, hogy a népfront emberközpontú mozgalom.­­Beszélgetni, vitatkoz­ni, meggyőzni — ez a módszer. S ez teszi szükségessé a még na­gyobb figyelmet a társadalmat foglalkoztató gondokra. A prob­lémaérzékenység a feladatok megvalósításában való részvétel­re is késztet. A népfront alelnö­­ke hangsúlyozta, hogy szükség van az őszinte párbeszéd folyta­tására, a jelentős feladatok pe­dig az emberek mozgásterének kiszélesítésével oldhatók meg. A népfront szerepe nagyobb, mint korábban, tevékenysége különö­­­sen az utóbbi 25-30 év alatt élén­kült meg — mondotta Kovács Béla. — Ennek eredménye mind­az, amiről ma a nógrádiak is­ számot adnak. A mozgalomra a megújulási készség jellemző, s­ ezt még tovább kell erősíteni. B A felszólaló, példákkal is il­­­lusztrálta, hogy a népfront mi­lyen sok mindent magára vállalt, milyen új célokért dolgozik. Devcsics Miklós megyei tanács­elnök átfogó képet adott a hete­dik ötéves terv főbb nógrádi teen­dőiről, hozzátéve: a tervezés még folyik, s a népfront több fórumon is véleményt mondott az elkép­zelésekről. Az értékelés minden esetben a feladatok sorolásával párosult, így például hangsúlyoz­ták, hogy a honismereti munka módszereiben is változásra van szükség, fel kell készülni arra, hogy a jelen eseményeit már más módszerrel és technikával kelll megörökíteni. A beszámoló és a feladatterv elfogadása után megalakult a HNF Nógrád Megyei Bizottsága, amely elnöknek ismét Kom­ok Nándort, a megyei könyvtár igaz­gatóját választotta, titkárként új­ból Letovai Ildikó kapott bizal­­­mat. A véleménycsere azonban még a népfrontkongresszus nóg­rádi résztvevőinek megválasztá­sával sem ért véget, a tizenhat hozzászólás után tizen írásban nyújtották be a népfrontmunkát gazdagító javaslataikat. (kelemen) ihogy lakossága — hangsúlyozta dr. Novák Ferenc — tovább csök­kent, egyharmada a városokban, kétharmada a községekben él. Mérséklődött a megyéből való el­vándorlás és a városokba áram­lás, a központi községekben a korábbinál többen telepedtek le. A mozgalom politikai és társa­dalmi tekintélyét növelte, hogy a párt- és tanácsi szervek igényel­ték a népfrontbizottságok véle­ményét, s döntéseiknél támasz­kodtak azokra. Különösen a tele­pülésfejlesztési tervek vitáinak és egyes sajátos társadalompoli­tikai kérdések — szocialista ha­­zafiság, a megye értelmiségének helyzete, a kistelepülések kultu­rális ellátottsága — vizsgálatá­nak voltak részesei. A hozzászólók részletesen ele­mezték a lakosság rétegeinek, nemzetiségeinek helyzetét, szól­tak az egyes településfajták gondjairól,, a műszaki értelmiség munkájáról, a honismereti tevé­kenység eredményeiről, a nyug­díjasok szerepéről társadalmi életünkben. Többen foglalkoztak felszólalásukban a családdal. Má­sok — mint Tröszt Tiborné ka­posvári gimnáziumi igazgatóhe­lyettes és Mihalics Veronika, a KISZ Somogy megyei bizottságá­nak első titkára azt hangsúlyoz­ta, hogy az ifjúság kritikus, de ne lehessen cinikus — s ez a fel­nőttek felelőssége is.­­ Felszólalt az ülésen dr. Mol­nár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Úgy ítélte meg, hogy a somogyi népfront tevékenysége valóságos teret biztosított az osztályok, ré­tegek, csoportok együttműködé­séhez, elősegítve ezzel a köz­­megegyezést és annak megújulá­sát is. Szólt a nyolcadik kong­resszus előkészületeiről, céljairól. Ehhez az „országos párbeszéd", azaz az ősszel lezajlott gyűlések jó alapot adnak. Az országépítő célok fel nem adásával a közös cselekvésre, jobb munkára kell önmagunk és a közösség figyel­mét öszpontosítani, ez a célja a kongresszusnak. Tanai Imre, az MSZMP So­mogy megyei bizottságának tit­kára a párt- és állami vezetés nevében köszöntötte­ a résztvevő­ket. Elismeréssel szólt a nép­frontaktivisták munkájáról és arról, hogy ezt egyre növekvő önállósággal és felelősséggel oldják meg. Az ülés résztvevői ezután megválasztották a tisztségviselő­ket és a kongresszusi küldötteket. A­ Hazafias Népfront Somogy megyi bizottságának elnöke ismét Rostás Károly, titkára dr. Novák Ferenc lett. (leskó) Pest és Veszprém megye. \ települések gyarapodásáért Élénk érdeklődés kísérte Pest megye népfront-küldöttértekezle­tét is, amelyet az MSZMP Pest megyei bizottságának oktatási igazgatóságán rendeztek meg. Az eseményen résztt vett és felszó­lalt Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Az elmúlt öt esztendő tevé­kenységét értékelő beszámoló ki­emelte: a népfront testületei és aktivistái fontos szerepet töltöt­tek be a megye közéletében, részt vettek a társadalmi, a politikai döntések előkészítésében, mozgó­sították a lakosságot a feladatok megvalósítására. Egyebek között ez eredményezte azt, hogy Pest megye lakossága 1984-ben több mint 1,2 milliárd forint társadal­mi munkával­­ segítette a telepü­lések fejlesztését. Sikerrel mun­kálkodott a népfront a falvak és a városok arculatának formálá­sán, a környezet, a természet szépségeinek a megóvásán. Az elmúlt öt évben csaknem 100 ezer csemetét ültettek el a fásítási mozgalom eredményeként. A népfront kezdeményező sze­repet vállalt Pest megyében a nemzetiségek, lakta településeken az anyanyelvi kultúra ápolásá­ban is. Gyarapodott a könyvtá­rakban a nemzetiségi hagyomá­nyok megismertetését szolgáló irodalmi alkotások száma, több óvodában megszervezték az anya­nyelv oktatását. A beszámolóban elhangzott: a mozgalom segíti a települések múltját kutatók te­vékenységét, s ennek köszönhe­tően évente mintegy 50 helytör­téneti krónika és tanulmány ké­szült el, továbbá megkezdődött a földrajzi nevek összegyűjtése. Veszprém megye népfront-kül­döttértekezletét a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájában rendezték meg. A tanácskozás részvevői és felszólalói között volt dr. Márta Ferenc akadémi­kus, a Hazafias Népfront­­ Orszá­gos Tanácsa titkárságának tag­ja is. Az elmúlt öt év munkáját ér­tékelő beszámoló kifejtette, hogy bővült a mozgalom tömegbázisa, különösen örvendetes, hogy si­került olyan embereket politikai cselekvésre ösztönözni, akik ed­dig csak passzív szemlélői voltak a közéletnek. Öt év alatt az 1170 falugyűlés csaknem 100 ezer részvevője közül 9400-an szólal­tak fel­ és 7155-en tettek közér­dekű bejelentést. Jól példázza a cselekvő szándékot, hogy a­ nép­front kezdeményezte „Veszprém megyéért” mozgalomban az 1981- ben elért 343 forinttal szemben tavaly már 842 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Veszprém megyében, kü­lönösen a Balaton-parton és az iparközpontokban környezetvé­delmi munkabizottságok, csopor­tok alakultak, 15 településen tár­sadalmi őrség működik. A városi és üdülőtelepi köztisztasági ak­ciókban az idén is több ezren vettek részt. A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletein megválasz­tott népfront-tisztségviselők: Pest megyében elnök Kovács Antalné, titkár Rákóczi László, Veszprém megyében elnök Nemecz Ernő, titkár Mógor Győző. Somogy Kaposváron a Dorottya Szálló nagytermében tartották meg a Hazafias Népfront Somogy me­gyei küldöttközgyűlését, melyen részt vett és felszólalt dr. Mol­nár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A nyílt légkörű rendezvény e mottóval végezte felelősségteljes munkáját: „Nemzeti egységben a tizenharmadik pártkongresszus országépítő programja megvaló­sításáért." A megjelenteket Ros­tás Károly, a HNF megyei bizott­­­ságának elnöke köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy­­ a mozgalom a szövetségi politika alapján a társadalmi osztályok és rétegek összefogása révén fejlődött ki, és az előtte álló feladatokat a mun­kásosztály, a kommunisták veze­tésével oldja meg. Dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára az el­múlt öt év mérlegét vonta meg. Leszögezte, hogy az elmúlt fél évtizedben a párttagok és párton­­kívüliek eredményes munkájá­val élénkebbé és tartalmasabbá vált a közélet. A nyílt és demok­ratikus légkör kedvezett a szö­vetségi politika még következete­sebb megvalósításának, a nehe­zebb gazdasági körülmények kö­zepette is folyamatosan gyarapo­dott Somogy társadalma. — So- Tartalmasabb a közélet A műszaki fejlesztés, az újító-alkotó szellem támogatása a megoldás Havasi Ferenc a nehéz helyzetben lévő bányászat gondjairól beszélt Tatabányán Szombaton a tatabányai nép­házban megkezdődött a Bányaipa­ri Dolgozók Szakszervezetének XXIII. kongresszusa. A tanácsko­záson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Bara­nyai Tibor, a SZOT főtitkára és Kapolyi László ipari miniszter. Kovács László, az ágazati szak­­szervezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongresszus óta vég­zett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kong­resszus határozatában megfogal­mazott tervek többsége megvaló­sult. Ha kisebb elmaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szénbányászati beruházások, szénhidrogén-bányászat, az alap­ú kutatások bővítése mellett felerő­södött a másodlagos és harmad­­lagos termelés szervezése. A kedvező változásokkal egyide­jűleg azonban újabb­ feszültség­források is keletkeztek. Az el­múlt években csökkent a bá­nyászszakma anyagi megbecsülé­se, pedig a bányászok nem kérnek többet, mint amennyit a nehéz föld alatti munka megérdemel. A bányásznyugdíjak és a társadal­mi juttatások egy részének reál­értéke mérséklődött, így a bá­nyászok egy rétegének életszín­vonala csökkent. Ebben az esztendőben nem volt zavartalan a lakosság szénellátása, és a bányászok sokszor már elvi­selhetetlen mértékű túlórázásra kényszerültek. Ezzel kapcsolat­ban a főtitkár hangsúlyozta, hogy a szakszervezet a jövőben ha­tározottabban fellép a túlműsza­­kok mértéktelenül nagy száma ellen. A vitában szót kért Havasi Fe­renc is. Hangsúlyozta, hogy a ha­zai szénbányászatban pillanatnyi­lag kialakult nehéz helyzet sem­miképp sem a föld alatt dolgozók hibája. Nem ők az okai a sokakat érintő szénellátási nehézségeknek. Köztudomású, hogy már jó né­hány esztendővel ezelőtt, koráb­ban kellett volna megkezdeni az új bányák építését, a régiek kor­szerűsítését, bővítését, a technoló­gia fejlesztését. A több évig tar­tó tétovázás következménye a napjainkra kialakult helyzet. Az új bányák természetszerűleg még nem dolgozhatnak azzal a kapa­citással, amely a népgazdaság szempontjából felszámolhatná a gondokat, a régi, a kimerülés ha­tárán lévő termelőhelyek pedig nem tudnak elegendő szenet adni. A bírálat azokat illetheti, akik sorozatosan hibákat követtek el annak idején a szénszükségletek mennyiségi felmérésében, a szén­bányászat jövőjének megtervezé­sében. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint hogy a régi tervek sze­rint hazánkban most évi 17 millió tonna szenet kellene kitermelni, a gyakorlat viszont azt igazolja, hogy a 24—25 millió tonna is ke­vésnek bizonyul, nem elegendő az ipar­ és a lakosság energiaigényei­nek kielégítésére. A lakosság ellá­tására eredetileg szánt szénmen­­­nyiségből korábban évente 4 mil­lió tonnát terveztek, ám a nap­jainkban felszínre hozott több mint 5 millió tonna szén is kevés, s ezért sajnos importra szerü­­­­lünk. Visszatérve a beszámolóban hallottakra — mondotta — Hava­si Ferenc — egyetértünk azzal, hogy mértéktelen túlórázással nem lehet felzárkózni a kívánt mennyiségi követelményekhez. Helyes, hogy a szakszervezet mint az egyik legjelentősebb érdekvé­delmi szerv, továbbra is szívén viseli a bányásztársadalom fizi­kai és lelki állapotát, fellép az egészséget károsító túlterhelés mindennemű formája ellen. Nyil­vánvaló, hogy a megoldás — ahogy ez már a vezetőség beszá­molójában kiviláglott — többek között a műszaki fejlesztésben, az újító-alkotó szellem támogatásá­ban és nem utolsósorban bánya­ A NAP Kockázni a kockázattal Szavamra, nem akarok beleszólni. Csak magamban be­szélek. Mit csináljak, ha kihallszik. Biztosan túl hangosan beszélek magamban. Kiabálok. Hallszik a sarkon túl is. Ahol renoválják a patikát. Nem akárhogy. Hosszan reno­válják. Április közepétől december közepéig. 250 nap. Két­millió forint. Gyanúsan olcsó. Hogy már az is baj? Baj. Tessék belegondolni. Új bútora is lesz a patikának. Az mennyi? Én legalább félmilliót kidobnék rá az ablakon. Azazhogy én egy garast se. Láttam Kecskeméten, hogy egy valamirevaló apotéka bútorait évszázadok múltán is kár kihajítani. Na, ebből a sarkiból nem lesz múzeum, ha­csak nem a renoválás maratoni múzeuma. Marad másfél­­millió forint. Nyolc hónap alatt napjára hat-hétezer, mun­kanapjára nyolc-kilencezer esik. Abszolút olcsó. Ha levo­nom az anyagot s a nyersanyagköltséget, mi marad? S ha hozzáadom a nyolchavi forgalomkiesést? Nem marad semmi. Átalakul bevétellé. Ha meggondolom, mennyivel dotáljuk a gyógyszereket! Csökken a forgalom, csökken a ráfizetés. Ha nyolc hónapig zárva van, talán még ren­tábilis is. No, de hát elkerülhetetlen volt. Immáron , húsz éve nem újították fel. Hát akkor ugye muszáj. Hol vannak már azok az idők, amikor egy patikát csak úgy ne,­­kimeszel­tünk, és patikatiszta volt. S a patikus tönkrement volna, ha nyolc hónapra bezár. Mi­ nem megyünk tönkre. Nincs aki. Patikushiány van. Amíg egy patika csukva van, kisebb a patikushiány is. A legjobb üzlet a bezárt patika. Ha másképp nem lehet el­intézni, renoválni kel. Hogy más nyolc hónap alatt Eiffel­­tornyot épít? És mit csinálnánk mi egy Eiffel-toronnyal?! Világkiállítást rendezünk köréje gazdasági reformból, vál­lalkozói kockázatból. Bizonyítandó, hogy Magyarországon a legnagyobb kockázatnak nincs kockázata. DIURNUS

Next