Magyar Nemzet, 1986. február (49. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

a­ lat villamosítottak, így a villa­mosított vonalak aránya megkö­zelítette a 25 százalékot. A villa­mos vontatás aránya 51 száza­lékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelen­föld és a Budapest Nyugati pá­lyaudvar rekonstrukciója, folyta­tódott a Záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosz­­szúságú­ fél-autópálya épült. Be­fejeződött az Árpád-híd rekonst­rukciója és a Flórián tér rende­zése. 1985-től fogadja az utaso­kat az új Ferihegy—II. légikikötő. öt év alatt összesen 150 új vil­lamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró-motorkocsit és 4771 autó­buszt helyeztek üzembe. Buda­pesten két új metrószakaszon in­dult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személy­gépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növeke­dett és az állományon belül jelen­tősen emelkedett a gázolaj üzemű teherszállító gépjárművek ará­nya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. 1985. év végé­re a magántaxisok száma meg­haladta a 10 ezret, a teherautó­­­fuvarozóké pedig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés beruházá­saira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult A bekapcsolt főállomá­sok száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások szá­ma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985- ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással A rádióműsorok vételi lehető­sége URH-sávon jelentősen ja­vult Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereóadások sugár­zását A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bővült. Az I. műsorral besugárzott terület ará­nya 1985-ben 93 százalék volt A II. műsor vételi lehetősége az or­szág területének 54 százalékáról 82 százalékra emelkedett A posta és távközlés területén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emel­kedett. A kiskereskedelmi hálózat fej­lődéséhez az állami és szövetke­zeti üzletek kapacitásának bővü­lése, valamint a magánkereske­dők számának növekedése is hoz­zájárult A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzlethálózatuk ka­pacitását a­­ nagy alapterületű, széles áruválasztékot biztosító áruházak és ÁBC-áruházak léte­sítésével növelték, öt év alatt több mint 40 áruház és 250 ÁBC-áru­ház nyílt meg, miközben kis üz­letekből lényegesen kevesebb lett összességében az üzletek száma nem változott számottevően, alap­területük azonban körülbelül 10 százalékkal, az áruforgalmat meg­haladó ütemben nőtt 1980—1985 között A vendéglátó hálózat minőségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült reprezentatív szál­lodák vendéglátóhelyeinek meg­nyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szo­cialista kiskereskedelem szerve­zetei 4381 boltot és 7294 vendég­látóhelyet a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták át szerződéses üzemeltetés­re. 1985 közepén a magánkeres­kedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a magán­boltok száma 8900-zal, a magán vendéglátóhe­lyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben foglalkoztatottak száma, különösen a tervidőszak utolsó két évében csökkent, ugyan­akkor emelkedett a magánkeres­kedelemben dolgozóké. Öt év alatt a kereskedelem aktív kere­sőinek száma mintegy 20 ezer fő­vel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves vízzel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi vízművek napi kapaci­tása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség ará­nya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települések lakosságának, átmeneti megoldásként, palackoz­va vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna hálózat bővítése a korábbinál gyorsabb, de az igé­nyeknél és a vízhálózat fejlődésé­nél lassúbb volt, öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ezzel a csatornázott területen élő népes­ség aránya megközelítette a 46 százalékot ,­a közüzemek szennyvíz­tisztító kapacitása az elmúlt öt év folya­mán mintegy 40 százalékkal bő­vült. 1081—1985 években környezet­­védelmi beruházásokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszak­ban. Különösen a vizek minősé­gének megőrzésére fordított ösz­­szegek emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 száza­lékkal többen dolgoztak 1985-ben, mint 1980-ban. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a ki­vitel a behozatalnál lényegesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 száza­­lékkal volt több az 1980. évinél. Az áruforgalmi egyenleg, a ked­vezőtlen áralakulás ellenére, szá­mottevően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsola­taink meghatározó tényezője a tervidőszak folyamán a szocialis­ta országokkal folytatott tervsze­rű­ együttműködés volt. A külke­reskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az országokkal, túl­nyomórészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a koo­perációs kapcsolatok, nőtt az áru­forgalomban a szakosított termé­kek aránya. A rubelben elszámolt behoza­tal mennyisége 1985-ben lénye­gében megegyezett az öt évvel ko­rábbival. Az energiahordozók, több fontos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb részét változatlanul ebből a vi­szonylatból szereztük be. A rubelelszámolású kivitel, a passzívum mérséklése és az ár­veszteség ellensúlyozása érdeké­ben jelentősen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelke­dett. Mindenekelőtt az ipari kész­termékek értékesítése fokozódott, de jelentősen bővült az anyag­jellegű termékek és a mezőgazda­sági-élelmiszeripari termékek ex­portja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985-ben a tényleges fuvar­­fizetésekkel együtt 255 millió ru­bel aktívum keletkezett. A nem rubelelszámolású for­galom alakulását a tervidőszak folyamán az egyensúlyi helyzet javításának követelménye hatá­rozta meg. Különösen fokozódott e követelmény jelentősége az 1981—1982-ben kibontakozott nem­zetközi hitelválság idején. A nem rubelelszámolású be­hozatal 1985-ben 11 százalékkal több volt az 1980. évinél. A növe­kedésben nagy szerepe volt az 1985 évi importnak A nem rubel­­elszámolású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Ebben a viszonylatban az áruforgalmi egyenleg már 1981-ben egyensúly­ba került 1982—1984-ben a kivi­teli többlet fokozatosan nőtt öt év alatt összesen, a tényleges fu­varfizetésekkel együtt, 2,2 mil­liárd dollár aktívum keletkezett, ezen belül az 1985. évi kiviteli többlet meghaladta a 300 millió dollárt. , A tervidőszak folyamán, a for­galom összetételéből adódóan a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban nagyobb mérték­ben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 szá­zalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly ja­vításában fontos szerep jutott a nemzetközi idegenforgalomnak. 1985-ben 15 millió külföldi láto­gatott Magyarországra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980-ban. A külföldiek többsége, 1985-ben kereken háromnegyed része, szo­cialista országból érkezett. A Magyarországra érkező kül­földiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosz­­szabb ideig tartózkodott az or­szágban. A turisták száma 1984- hez képest 1 millió fővel, 1980-hoz képest 0,3 millió fővel emelkedett, és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosszabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelekből minden eddi­gi tervidőszak idegenforgalmi be­ruházásait meghaladó fejleszté­sek valósultak meg. Számos új szálloda épült és befejeződött több régi szálloda korszerűsítése. A ke­reskedelmi szálláshelyek befoga­dóképessége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növekedése. Elkészült a több célra hasznosít­ható B­udapest Kongresszusi Köz­pont. Bővítettek, korszerűsítettek egyes határátkelő helyeket. Magyar állampolgárok 1985-ben 5,5 millió esetben utaztak külföld­re. Ez kissé meghaladja az 1980 évit. A külföldre utazó magyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 mil­lió fő, a szocialista országokat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az ötéves tervidő­szak első éveiben a külföldiek szá­mánál gyorsabban, az utolsó­­évek­ben annál lassabban emelkedtek Az idegenforgalmi kiadások a terv­időszak folyamán jelentősen nőt­tek. A bevételek és a kiadások egyenlege évről évre számottevő aktívumot biztosított a népgaz­daságnak. Magyar Nemzet Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházások összege 1985-ben 236—237 milliárd forint volt, összehasonlító áron számolva 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szo­cialista szervek beruházásai 190— 191 milliárd forintot tettek ki, vo­lumenük az elmúlt öt év alatt 22 százalékkal csökkent. A lakossá­gi beruházások emelkedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialista szervek beruházásaira körülbelül 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd fo­rinttal kevesebbet az ötéves­­terv­ben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek előirányzatánál. A szo­cialista szervek beruházásain be­lül, az előző tervidőszakhoz vi­szonyítva a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a­­ter­melő infrastruktúra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. A népgazdaság állóeszköz-állo­mánya az öt év alatt több mint 1000 milliárd forint értékű új ál­lóeszközzel gyarapodott, ezen be­lül a szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak összege mintegy 900 milliárd forintot tett ki­ . A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Ebben, az építési árak átlagosnál nagyobb mértékű növekedése mellett, szerepet ját­szott az, hogy emelkedett az épí­tésigényes infrastrukturális beru­házások aránya. A befejezett beruházások meg­valósítási ideje a tervidőszak so­rán lényegében nem változott, to­vábbra is hosszú. A beruházások tényleges költségei általában meg­haladták az eredetileg­­tervezettet. A tervidőszak folyamán fokozó­dott az állóeszközfenntartási te­vékenység, az e célra felhasznált összeg 1980-ban 99 milliárd forint, 1985-ben mintegy 150 milliárd fo­rint volt. összehasonlító áron a nö­vekedés lényegében megegyezett az állóeszközállomány bővülésé­vel Tudományos kutatásra és mű­­­szaki fejlesztésre öt év alatt mint­egy 125 milliárd forintot fordítot­tak, a belföldön felhasznált nem­zeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a ter­melő ágazatokban, ezen belül több mint felét az iparban használták fel. Az ipar kutatási-fejlesztési ráfordításainak összege a terv­időszak alatt folyamatosan növe­kedett. Különösen a gépiparban és a vegyiparban volt jelentős a kutatásokra fordított összeg. A műszaki fejlesztési ráfordítás dön­­tő részét gyártmánykorszerűsítés­re, a gyártástechnológia fejleszté­sére, licenc-vásárlásokra fordítot­ták. A műszaki színvonal emelé­sét és egyben a kivitel bővítését nemzetközi együttműködések is segítették., Az ipari szervezetek körülbelül egyharmadának több mint kétezer együttműködési meg­állapodása van külföldi cégekkel. Az ily módon gyártott termékek aránya a tervidőszak végére a termelésben 13 százalék fölé, a kivitelben 31 százalékra emelke­dett Népesedés, foglalkoztatottság 1986. január 1-én az ország né­pessége 10 640 000 fő volt, 0,2 szá­zalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 százalékkal keve­sebb az öt évvel ezelőttinél. A né­pesség 1981-ben kezdődött fogyá­sának egyik oka a születések szá­mának, illetve arányának csökke­nése. A születési arányszám ala­kulása összefügg azzal,­ hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csök­kenésének másik összetevője a magas és emelkedő halálozási arány. 1985-ben a népesség fogyá­sának üteme valamelyest lassult. 1985-ben 130 000 gyermek szü­letett, 5000-rel több, mint 1984- ben. Az ezer lakosra jutó élve­­születések száma az 1984. évi 11,8- ról 12,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születések számának növekedéséhez az 1984- ben módosított és az 1985. év fo­lyamán bevezetett népesedéspo­litikai intézkedések is hozzájárul­tak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980 évi 13,6-del. A magas halálozási arányszám hát­terében a népesség öregedése és egyes korcsoportok halálozási arányszámának rosszabbodása áll. A halálozások ok szerinti ösz­­szetétele hosszabb ideje alig vál­tozik: legtöbben a keringési rend­szer betegségeiben halnak meg, ezt követően a daganatos halálo­zások és az erőszakos halálesetek száma a legnagyobb. A csecsemő­­halandóság 1983-ig csökkent, 1984-ben és 1985-ben ezer élveszü­­letettre 20 egy éven aluli halál­eset jutott, eggyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szint­je a tervidőszak folyamán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb népességből 66 százalék­ról 72 százalékra emelkedett a be­fejezett általános iskolai, vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők aránya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik, szem­ben az 1980. évi 23 százalékkal. A felső fokú végzettségűek száma 21 százalékkal magasabb, mint 1980- ban volt. Jelenleg a 25 éves és idősebb népesség 8 százaléka dip­lomás. Ez az arány 1980­-ban 6,5­ százalék volt. 1985-ben és a VI. ötéves terv­időszakban az aktív keresők szá­ma csökkent. A mérséklődés egy­­­részt azzal függ össze, hogy a nyugdíjkorhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak ak­tív kereső tevékenységet, más­részt azzal, hogy a munkavállalá­si korú népesség száma csökken. 1986. január 1-én az aktív kere­sők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban és 138 000 fővel keve­sebb az öt évvel azelőttinél. Ará­nyuk az ország népességén belül némileg visszaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalékról 45,8 szá­zalékra. Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedelme nominálértékben 1985-ben mint­egy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a terv­ben számítottnál nagyobb mérték­ben emelkedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves tervben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a terv­időszakban szerény ütemben, de folyamatosan, öt év alatt 7—8 százalékkal, lényegében a terve­zettnek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében jelentős szerepe volt a társadalmi jövedelmek 14 százalékos növeke­désének, de a kiegészítő tevékeny­ségek terjedése nyomán kb. 3,5 százalékkal­­emelkedtek a munka­­jövedelmek is. 1985-ben a munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó brut­tó havi átlagkeresete kereken 6000 forint, a mezőgazdasági szö­vetkezetekben dolgozók közös gaz­daságból származó átlag­keresete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985-ben némileg, mint­egy 0,5 százalékkal, a mezőgazda­­sági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reál­keresete pedig kb. 1 százalékkal növekedett. Az 1982—1984 évek­ben bekövetkezett mérséklődés következtében 1985-ben a reálbér és a reálkereset színvonala egy­aránt mintegy 5 százalékkal ala­csonyabb volt az 1980. évinél. A nyugdíjak és a pénzbeli tár­sadalmi juttatások összege 1985- ben folyó áron körülbelül 138 mil­­liárd forintot tett ki. Nyugdíjak­ra 92 milliárd forintot fizettek ki Ez az összeg az 1980. évit 64 szá­zalékkal haladta meg. Öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985. vé­gén 2,3 milliót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 szá­zalékkal emelkedtek, havi össze­gük 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 szá­zalékkal többet az 1980. évinél. A növekedés elsősorban abból származott, hogy a tervidőszak során hozott intézkedések ered­ményeként a családi pótlék gyer­mekenkénti összege emelkedett. Emellett a családi pótlékban ré­szesülő családok, illetve gyerme­kek száma is magasabb volt 1985- ben, mint 1980-ban. 1985. március 1-jével bevezet­ték a gyermekgondozási díjat. Ezt az év végéig átlagosa­n 67 ezer anya vette igénybe, a részükre ki­fizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. A gyermekgondozási se­gélyt igénybevevők száma 1985- ben 150 ezer volt, gyermekgon­dozási segély címén 2,8 milliárd forintot fizettek ki. A gyermek­­gondozási díjban és gyermekgon­dozási segélyben részesülők együt­tes száma annyi volt, mint 1984- ben a gyermekgondozási segélyt igénybevevőké. A kétféle jogcí­men kifizetett összeg 30 százalék­kal meghaladta az 1984. évi gyer­mekgondozási segély összegét. A három éven aluli gyermekek mintegy 15 százalékát bölcsődé­ben látják el. Ez az arány öt év alatt alig változott. A bölcsődei ellátás feltételei a tervidőszak fo­lyamán javultak: a férőhelyek va­lamint a szakképzett gondozónők száma emelkedett, a beíratott gyermekek száma csökkent. A zsú­foltság mérséklődött és egy gon­dozónőre kevesebb gyermek ellá­tása hárul. 1985-ben a lakosság egy főre jutó fogyasztása 1—1,5 százalék­kal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghaladóan, mintegy 15 száza­lékkal emelkedett a tervidőszak folyamán a szolgáltatások igény­bevétele. A termékek közül a tar­,­tós fogyasztási cikkek kiskereske­delmi forgalmában mintegy 16 szá­zalékos növekedés következett be öt év alatt több mint 1,5 millió televíziót értékesítettek, amelyből a színes készülékek száma meg­ közelítette a félmilliót. Az eladott hűtőszekrények száma 1,4 millió, a mosógépeké majdnem 1,3 mil­lió volt. A személygépkocsi eladá­sa a korábbi tervidőszakhoz ké­p­est mérséklődött, öt év alatt 484 ezer új személygépkocsit adtak el. Az élelmiszer-fogyasztás viszony­lag mérsékelten, öt év alatt 4 szá­zalékkal növekedett, összetétele korszerűbb lett. Az egy lakosra jutó hús- és halfogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kg-ra emel­kedett, továbbá nőtt a tej- és to­jásfogyasztás is. Nem történt ér­demi változás a lisztfélék, vala­mint a zöldség és gyümölcs fo­gyasztásában. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal, az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi években mint­egy 2,3 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket. A természetbeni társadalmi jö­vedelmek volumene a tervidőszak folyamán 15 százalékkal emelke­dett. E jövedelmek túlnyomó ré­szét az egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybevétele biz­tosítja. Tovább javult az egészségügyi ellátottság. A 10 ezer lakosra ju­tó orvosok száma az 1980. évi 28,8- ről közel 33-ra emelkedett. Az 1980. óta létesített általános or­vosi, valamint gyermekorvosi körzetek száma 359 volt. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma az 1980. évi 2104-ről 1939-re csökkent. 1981—1985-ben a fejlesztések és megszűnések következtében a működő kórházi ágyak száma kö­zel 6700-zal, 102 ezerre bővült. 1985-ben 10 000 lakosra 95,9 kór­házi ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösszetétel kívánatosnak tar­tott módosítása. A szociális otthonok férőhelyei­nek száma mintegy 3 ezerre, a ter­vezettnél mérsékeltebben emelke­dett és 1985 végén meghaladta a 37 ezret. 1985-ben az óvodáskorú gyerme­kek 91 százaléka járt óvodába. Az óvodások csökkenő létszáma mel­lett az intézményhálózat folya­matos fejlesztése lehetővé tette az ellátás minőségi javítását. Az egy óvodai csoportra jutó gyerm­ekek száma 26 fő, ez 1980-ben 31 fő volt. Az 1985 86. tanévben az általá­nos iskola nappali tagozatán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fővel többen az 1980 81. tanévinél. A létszámemelkedés 1984—1985 kö­zött mérséklődött. Az általános iskolai ellátás társadalmi-gazdasá­gi programjának eredménye, hogy a nagy létszámú korosztályok is­kolába lépésével az oktatás kor­­ábbi feltételei általában nem romlottak, egyes területeken ja­vultak. 1981—1985 között 5244 új osztályterem épült, az összes osztálytermek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985-ben 88 ezer pedagógus tanított, 13 ezer fővel­­több, mint 1980-ban. Az egy pedagógusra jutó tanulók szá­ma nem éri el a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma 27 fő, kevesebb, mint a korábbi években volt. A válta­kozva tanulók aránya az 1980 81. tanévinek csaknem felére, 12,3 százalékra csökkent. A tanulók 43 százaléka napközis-, 54 száza­léka étkezik az iskola szervezé­sében. A 8 osztályt befejezők több mint 93 százaléka továbbtanul; a ko­rábbiakhoz hasonlóan fele közép­iskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középis­kolák nappali tagozatain többen, a szakmunkásképző iskolákban kevesebben tanulnak, mint az elő­ző tanévben. A középfokú isko­lákban tanulók közel egyötöde la­kik diákotthonban, az igények nem voltak teljes körben kielégíthetők. 1985-ben 48,7 ezer fő, a megfelelő korosztály 35 százaléka érettségi­zett nappali tagozaton. A felsőoktatási intézményekben több mint 99 ezren, ebből 64 ezren nappali tagozaton tanulnak. A 18—22 éves népességből felsőok­tatásban részesülők aránya vál­tozatlanul 9,9 százalék. A nappa­li tagozatos hallgatók közel fele lakik diákotthonban. 1985-ben 25 ezren fejezték be felső fokú tanul­mányaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosztály 11 száza­léka nappali tagozaton végzett Szombat, 1986. február 1. Argentin küldöttség hazánkban A béke ügye elválaszthatatlan a társadalmi kérdések megoldásától Az Országos Béketanács meghí­vására kéttagú argentin béke­mozgalmi küldöttség tartózkodik hazánkban. Jorge Alberto Krey­­ness-szel, az Argentin Béketa­­nács főtitkárával jövetelük cél­járól, illetve az argentin béke­mozgalom lehetőségeiről és fel­adatairól beszélgettünk. — Nem először járok Magyar­­országon — mondotta a főtitkár. .— Így már korábban lehetőségem volt arra, hogy megismerkedjem a magyar békemozgalom valósá­gos tartalmával munkamódsze­reivel. Rendkívül rokonszenves az a naprakészség, ami a vezető testület irányító tevékenységét jellemzi. Jó dolog, hogy ez a mozgalom a legkülönbözőbb gon­dolkodású embereket tömöríti, és felhívásai, kezdeményezései eljut­nak az ország legkisebb telepü­léseire is. Számtalan olyan meg­közelítésre figyeltem fel, amit otthoni munkámban is hasznosí­tani tudok. Mostani látogatásunk ideje alatt tovább kívánjuk bő­víteni ismereteinket és még tar­talmasabbá tenni az OBT-vel fennálló kapcsolatunkat. — Köztudott, hogy Argentíná­ban nemrégen állt helyre a de­mokrácia, ugyanakkor az ország, Latin-Amerika többi államához hasonlóan, történelmének legsú­lyosabb gazdasági válságát éli át. Ebben a helyzetben mit tehet és tesz az Argentin Béketanács? — A mi esetünkben a béke, a leszerelés ügye elválaszthatat­lan a társadalmi, szociális kér­dések megoldásától. Argentíná­nak ma 50 milliárd dollár az adóssága. Az ezután fizetendő kamatok nem csökkennek, hanem nőnek, mert az erőltetett fegyver­kezés miatt a hitelező országok költségvetési deficitjüket így kí­vánják finanszírozni. Ennek az összefüggésnek a felismertetésé­vel különféle társadalmi szerve­zeteket, egyesületeket tudtunk országos méretekben megmozgat­ni. Több, mint kétmillió aláírást gyűjtöttünk a nukleáris háború megelőzése érdekében. Tavaly ősszel Buenos Airesben nemzet­közi konferencián foglaltunk ál­lást a világűr felfegyverzése el­len és fejtettük ki álláspontunkat; a latin-amerikai békemozgalmak továbbra is a tárgyalásokat tart­ják a nemzetközi konfliktusok legjobb megoldási módjának. Síkraszálltunk a népek önren­delkezési jogáért, a külföldi ka­tonai tanácsadók visszahívásáért és a bázisok leszereléséért. E cél­kitűzések emberek millióit kap­csolták a szolidaritási mozgal­makhoz. L A. Gazdaságpolitikai sorozat indul a televízióban Ötrészes gazdaságpolitikai so­rozat kezdődik a televízióban február 3-án, hétfőn. A vállalati siker kulcsa című ciklus azokat az előadásokat és hozzászólásokat adja közre, amelyek tavaly a Győrött megrendezett országos propaganda-tanácskozáson hang­zottak el, ahol politikusok, hazai vállalatok és szövetkezetek ve­zetői aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről, a vállalati gyakor­latban felmerülő tennivalókról folytattak eszmecserét. Az első rész témája a gazda­ságpolitika és a vállalati maga­tartás. Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB agitációs és propa­ganda osztálya vezetőjének meg­nyitó előadása után több vállalat — így a BUDA-FLAX Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Hunga­­rocamion és az Alba Regia Épí­tőipari Vállalat — vezetője mond­ja el, hogyan alkalmazkodnak a szabályozók változásaihoz, s mi­lyen módszerekkel valósítják meg a gazdaságpolitika céljait. Elzárták a fábiánsebestyéni kitörést Siker koronázta a 46 napja tartó munkát a fábiánsebestyéni 4-es számú fúrási ponton: pénte­ken a védelmi brigádok elfojtot­ták a geotermikus kitörést. A megközelítően 400 bár nyomással 4300 méter mélységből felszín­re törő nagy hőfokú melegvíz, illetve gőz kiáramlásának meg­szüntetéséhez a magyar szakem­bereknek amerikai szakértők nyújtottak segítséget, a munká­latokhoz pedig egy holland­ NSZK kooperációban készült, 26 méter magas kitörésgátlót alkal­maztak. " . A kút elzárására tett többszö­ri kísérlet során előre nem lát­ható gondokkal is meg kellett küzdeniük a védelmi egységek­nek. Az import kitörésgátló­­szerkezet tömítő részei, valamint a nyomás alatt nagy mélységbe lebocsátott csövek tönkremen­tek, s kicserélésük kevés re­ménnyel biztatott. Így egyetlen megoldás maradt a kitörés el­fojtására: 400 bár­­nyomással ma­gas fajsúlyú speciális iszapot saj­toltak a kútba Ehhez pénteken 13 óra 15 perckor kezdtek hozzá Százhúsz köbméter iszap besajto­­lása után a kút eredeti nyomása a felére csökkent, s lehetővé vált a kitörésgátló szerkezet elzárása Hosszú küzdelem után elnémult a hatalmas robaj, ismét csend van a fábiánsebestyéni határban.

Next