Magyar Nemzet, 1986. március (49. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

t­ ság elnöke volt. (A bizottság ha­táskörébe az állambiztonsági szer­vek, a határőrcsapatok, a ka­tonai elhárítás szervei tartoznak.) Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címére. Ab­szamát Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt közpon­ti bizottságának hibájából mini­málisra zsugorodott a helyi párt­szervek szerepe, hibákat követtek el a káderpolitikában, megsértet­ték a kollektív vezetés elveit. Az SZKP Központi Bizottságának kellett beavatkoznia, hogy ismét rend legyen. Az elkövetett hibák­nál levontuk a megfelelő tanul­ságokat — mondta Abszantel Ma­szalijev. Az uráli Udmurtijában van az A­SZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségességének szentelte felszó­lalását. Az üzem rekonstrukció­jával kapcsolatos huzavonát ugyanúgy bírálattal illette, mint az egyik új típus céljára kidol­gozott motort, amely „nem tar­tozik a legjobbak közé". Bírálta a kooperciós hibákat, amelyek lassítják az új típusokra való át-­­térést. Feladatok Szibériában Szibériának, ennek a zord ég­hajlatú, de természeti erőforrá­sokban hallatlanul gazdag vidék­nek a problémáit tárta a kong­resszus elé Szergej Manyakin, az omszki területi pártbizottság első titkára. Rámutatott a Szibéria „hasznosítása" és „élettel való megtöltése" közötti különbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, mégpedig nagyon ésszerűen és körültekintően megoldani. Szi­béria „megfiatalodásával" egyéb­­ként sajátos tennivalók is jelent­keznek. Omszk lakosságának át­lagéletkora jelenleg 31 év. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen a közle­kedésügyi miniszter első helyet­tese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Berzenko elvtárs?" — kérdezte a vitában felszólaló Alekszandr Szuharov, az egyik moszkvai metróépítő brigád veze­tője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 szá­zalékkal több munkát kell elvé­gezniük a szovjet főváros metró­építőinek, a programok egyhar­­madához még mindig hiányoznak a tervek ért i­stek­tésk­­érésért. Szovjet Örményország virágzá­sáról," a köztársaságok közötti együttműködés üdvös hatásáról beszélt felszólalásában".' Kareh Demicserjan, az örmény KP Központi Bizottságának első tit­kára, őt Viktor Misin, a Kom­­szomol Központi Bizottságának első titkára követte a szónoki emelvényen. Rámutatott, hogy a szovjet fiatalok méltó módon ki­veszik részüket az ország társa­dalmi és gazdasági fejlesztéséből, a vezető iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javí­tani kell. Emellett sok a nevelési gond, az ifjúság szabad idejének ésszerű és hasznos eltöltésével kapcsolatos probléma. Nagyobb figyelmet a kulturális tárcá­na­k Az élesen bíráló hangvétel foly­tatódott a szovjet kulturális mi­niszter felszólalásában. Pjotr Cyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának, kifakadt azok ellen a pénz­ügyi és tervező szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaságra nehezedő nem jöve­delmező terhet láttak a kultu­rális építő munkában Magatartá­suk következtében az elmúlt öt évben visszaesett a kulturális be­ruházások üteme. Cyemicsev mi­niszter elmondta, hogy a Szov­jetunióban jelenleg 622 színház működik, ez kevesebb a háború előtti számnál A miniszter ugyanakkor jelez­te, hogy az országban immár meglehetősen sok olyan művészeti alkotás születik, amelyek az új típusú kezdeményező szellemet mutatják be. segítik az előre­haladást fékező tényezők felszá­molását Szemjon Crosszu, a Moldovai KP KB első titkára a köztársaság ötéves tervének teljesítését ele­mezve szóvá tette, hogy a rész­leges elmaradás egyes pártszerve­zetek formális munkastílusára, a döntési bátorság hiányára vezet­hető vissza, ami különösen az in­tenzív gazdálkodásra való átté­résben okoz következetlenséget. Egy üzbegisztáni bentlakásos is­kola igazgatónője, Marjam Jaku­bova szólalt fel ezután. Ez a hat gyermekes idős asszony, aki há­rom és fél évtizede dolgozik pedagóguspályán, visszatért a po­litikai beszámolónak arra a részé­re, amelyben a pártszervezetek szerepének és felelősségének fo­kozásáról volt szó egy olyan fon­tos területen, mint a jó erkölcsi­­hangulati légkör fenntartása a családban, az iskolában, a mun­kahelyen. Jakubova asszony bí­rálta a tankönyvkiadást ,és az is­kolák ellátását. A délelőtti ülés utolsó szovjet felszólalója a volgográdi területi pártbizottság első titkára volt Vlagyimir Kalasnyikov ipari si­kerekről számolt be. Közölte, hogy elkezdődött egy új traktor­típus, a „Volgar" gyártása, s e gép teljesítménye kétszer akko­ra, mint elődjéé. Kalasnyikov bíráló hangnemben szólt a terü­leti építőipar szervezési gyenge­ségeiről. A péntek délelőtti ülésen üd­vözölte a kongresszust Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szocialista Etiópia ideiglenes Katonai Kormányzó Tai­ácsának elnöke, Gaston Plis­­sonnier, a Francia KP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára és Babrak Karmai, az Afga­­­nisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Demokra­tikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke. ■ A péntek délutáni ülés első és nagy érdeklődéssel várt szónoka Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminisz­­ttere volt. ■ A bányászlakás-építés fény- és­­árnyoldalait tárta a kongresszus elé egy Donyec-medencei bá­nyász, Jurij Satalov, beszámol­va egyfelől arról, hogy az elmúlt évben itt 1S ezer bányászcsalád jutott új lakáshoz, másfelől ar­ról, hogy a bányászlakótelepe­ken nem épültek sport- és kul­­turális létesítmények. ■ A Kongresszusi Palotát ezután­­a különböző köztársaságok isko­lásai, komszomol­istái népesítet­ték be. Üdvözölték a kongresszus­­küldötteit és vendégeit, s átnyúj­tották az elnökségnek a lenini­­ Komszomol szimbolikus jelenté­sét a fiatalok eredményeiről.­­ L A filmgyár­tás hiányosságai _.Dmitrij Cagarov, a szovjet Tá­­vol-Keleten fekvő primorjei ha­­tárterület pártbizottságának el­ső titkára rámutatott, hogy év­századunk végére itt lesz a Szov­jetunión belül a legdinamikusabb az energia-, a fűrészáru­ is a színesfémtermelés növekedése Ugyanakkor a közelmúltban visszaesés mutatkozott ezekben az ágazatokban. Cagarov bírá­lattal illette az Állami Tervbi­zottságot, amely egy évtizede ha­logatja egy bánya- és kohóipari komplexum létrehozását Szovjet Távol-Keleten, helyi nyersanyag­­bázisra építve. A kerületi párttitkárok hét­köznapjairól adott képet ezután Zsanna Fjodorova, a voronyezsi területről, majd Szapar Nyijazov, a Türkmén KP KB első titkára emelkedett szólásra. Az SZKP KB politikai beszámolója isme­retes módon e köztársaság párt­vezetését is elmarasztalta. Nyi­jazov elismerte a bírálat jogossá­gát, és ígéretet tett a köztársa­ságban elég hosszú ideje meg­figyelhető gazdasági pangás fel­számolására. Lev Kulidzsanov, a szovjet Filmművész Szövetség vezetősé­gének első titkára az emberi té­nyező szerepéről, a film neve­lési feladatairól beszélt. Elismer­te, hogy az utóbbi időben joggal bírálják a szovjet filmgyártást, a filmek egy része tartalmatlan, a forgatókönyveik gyatrák, kevés mű szól a munkásokról, nem elég a gyermekfilm. A péntek délutáni ülésen a külföldi vendégek, közül Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke és Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára üdvözölte a kongresz­­szust, amely ezzel zárta pénte­ki tanácskozását. Az SZKP XXVII kongresszu­sa ma is ülésezik. Olyan árulókat, akik fontos szol­gálati titkokat szolgáltattak ki külföldi szervezeteknek. Ezek az emberek a törvény által előírt szigorú, de megérdemelt bünte­tésben részesültek. Az imperializmus a szocializ­mus ellen vívott harcban fontos szerepet szán az ideológiai diver­­ziónak — mutatott rá az Állam­védelmi Bizottság elnöke. — Fegyverként használja fel a ha­zugságot, a rágalmakat, a szov­jet nép által választott társadal­mi rend elleni harcra vonatkozó felszólításokat. Ezek terjesztésé­ben nem elhanyagolható szerepük van a nyugati titkosszolgálatok által fenntartott különböző ellen­séges rádióadóknak. Mindez ösz­­szességében már nem ideológiai harc, hanem ideológiai diverzió, a Szovjetunió belügyeibe való nyílt beavatkozás, ami durván sérti a nemzetközi jog elveit és a szovjet törvényeket. Az ilyen ellenséges tevékenység elleni harcban határozottan alkalmaz­zák, s a jövőben is alkalmazni fogják a szovjet törvényhozás ál­tal előirányzott intézkedéseket. Csebrikov emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben egyes nyu­gati körök nagyon sokat beszél­nek a politikai és emberi jogok, emberi szabadságok szovjetunió­beli állítólagos megsértéséről, s ezek kapcsán megalapozatlan kö­vetelésekkel, igényekkel állnak elő, így akarják támogatni­­a szovjet állampolgárok között is előforduló árulók társadalomelle­nes tevékenységét, ösztönözni ezeket az embereket arra, hogy nyíltan ellenséges tevékenységet folytassanak. Nyugaton hősnek kiáltják ki mindazokat, akik fel­lépnek a szocializmus ellen és sokszor megrögzött bűnözőket vesznek pártfogásba. Nyugati védelmezőik ki akar­ják vívni e személyek számára azt a jogot, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista állam törvényeit. Ilyen jogot azonban mi soha senkinek nem adunk — szögezte le a szónok. A Szovjetunióban létrejött és működik a szervezeti-politikai, jogi, nevelési és egyéb intézke­déseknek az az átfogó rendsze­re, amely biztosítja a szovjet ál­lam és a szovjet társadalom biz­tonságának megvédését az impe­rializmus felforgató tevékenységé­vel szemben. Ebben a rendszer­ben fontos helyet töltenek be az Állambiztonsági Bizottság szervei, amelyek az SZKP, annak Köz­ponti Bizottsága irányítása alatt működnek. Állandó harcot vív­nak az imperialista titkosszolgá­latok manőverei ellen, s mindent megtesznek azért, hogy szava­tolják az ország biztonságát — hangsúlyozta felszólalásában Vik­tor Csebrikov. Ezután a Szovjetunióhoz fűző­dő viszonyról kijelentette: „Hős elődeink meghagyták: a szabadság és a függetlenség megőrzése vé­gett tartsatok mindig Oroszor­szággal. És íme, ma elérkeztünk az Afganisztán és a Szovjet-Orosz­­ország által megkötött barátsági szerződés aláírásának 65. évfor­dulójához. Barátságunk, amelyet beragyog a Nagy Október és Le­nin géniusza, nekünk, afgánok­nak, úgy fénylik, mint a szabad­ság napja. Az afgán forradalo­ fő után barátságunk igaz testvéri­séggé fejlődött. A szovjet történelem a nemzeti felszabadítás­­harcosainak nyúj­tott internacionalista, őszinte, végtelenül önzetlen és testvéri se­gítségnyújtás története. Népünk sohasem felejti el azt a hatalmas segítséget, amelyet a Szovjetunió­tól kapott. Csak Lenin hazája ké­pes ilyen kapcsolatok megterem­tésére egy fejlődő országgal. Eny­­nyire önzetlenül segíteni az új tár­sadalom építésében, a külső ag­resszió elhárításában csak egy igaz­i barát és testvér tud." Mariana Stahursa grafikája Viktor C­urbrikov: Határozot! intézkedések az ellenséges tevékenységgel szemben Beszédében Viktor Csebrikov szólt arról, hogy a Szovjetunió mélyen elkötelezte magát a béke ügye mellett Sajnos a vezető im­perialista hatalmak nem adják jelét annak, hogy készek lennének a fegyverkezési hajsza megállítá­sára Továbbra is erőpolitikát folytatnak ami nyílt, szovjetelle­­nességben, a Szovjetunió fölötti katonai fölény megszerzésére irá­nyuló lépésekben nyilvánul meg Ennek az irányvonalnak a meg­valósításában önálló szerepet töl­tenek be a különleges szolgálatok Az Egyesült Államok és más NATO-országok titkosszolgálatai kitartóan próbálkoznak a Szovjet­unió kül- és belpolitikájának le­járatásával. Igyekeznek megsze­rezni az ország politikai, katonai, gazdasági és tudományos-műszaki titkait, megpróbálnak beépülni az állami intézményekbe, fontos ka­tonai objektumokba, tudományos kutatóintézetekbe. Viktor Csebrikov beszámolt ar­ról is, hogy az utóbbi időszak­ban több szovjet minisztériumban és országos hatáskörű Irányító­­szervben imperialista titkosszol­gálatok ügynökeit leplezték le. Magyar Nevmzet Ittengisztu Dailé Mariam: Az imperializmus a forradalmi folyamatok meggátolására tör Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp­ Dolgozók • Pártja AKB főtit­kára, az ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanács elnöke felszóla­lásában rámutatott, hogy a szo­cialista rendszer megdönthetetlen erővé vált a világban. A Szov­jetunió a második világháború­ban szétzúzta a fasizmust majd véget vetett az imperializmus ka­tonai fölényének. Új szocialista országok születtek, és a szocia­lista világrendszer kezdettől fogva döntő szerepet játszik a béke megőrzésében. Mengisztu megállapította, hogy az imperializmus feszültséget szít Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban, igyekszik meggátolni­­a forradalmi folyamatokat, meg­akadályozni a marxista-leninista ideológia elterjedését a világban Egyre erőteljesebb az imperialista beavatkozás azoknak a fejlődő országoknak a belügyeibe, ame­lyek a fejlődés szocialista útját választották. Az imperializmus célja az, hogy aláássa az ott ki­bontakozó forradalmi folyamato­kat, megtörje a társadalmi igaz­ság elvein alapuló társadalom épí­téséért folytatott harcot. Mengisztu Hailé Mariam köszö­netét fejezte ki azért a segítsé­gért, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújta­nak az etióp népnek. Lanton Plíssonnirr: A szocializmus Mindaz, ami az SZKP XXVII. kongresszusának emelvényéről elhangzik, újabb példája annak az éles különbségnek, amely a szocializmus humánus céljai és ama mély válság között van, amelyben a tőkés országok népei élnek — jelentette ki pénteken az SZKP XXVII. kongresszusán Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt PB tagja, a KB titkára. A kapitalizmus a tudomány és a technika eredményeit a profit­­szerzés érdekében használja ki. Semmibe veszi az emberi szemé­lyiség érdekeit. Munkanélküliség­re kárhoztatja a dolgozók és az ifjúság milliós tömegeit. A Szovjetunió — mutatott rá Plissonnier — egészen más utat választott. Jelentős szerepet tu­ humánus céljai­ lajdonítva a nép önrendelkezésé­nek, az SZKP feltárja a szocia­lizmus demokratikus természetét, lehetővé téve ezzel az új ember megformálását. Ez előtt az új ember előtt nyitva áll a tudás, a társadalmi-politikai tevékenység és a személyiség teljes kibonta­koztatásához szükséges döntések útja. Plissonnier nagyra értékelte Mihail Gorbacsov Párizsban és Genfben előterjesztett javaslatait és különösen január 15-i indít­ványát, továbbá elítélte a fegy­verkezési versenyt, valamint­­az amerikai kormányzat „csalaghá­­borús" programját. A Francia Kommunista Párt — mondotta végezetül — elégedett az SZKP-val fenntartott kapcso­latainak gyümölcsöző jellegével Babrak Karmai: Tárgyalásokon kell rendezni az Afganisztán Babrak Karmai, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Forradalmi Tanács elnöke felszólalásának bevezető részében méltatta az SZKP kongresszusának jelentősé­gét. A továbbiakban elmondta, hogy nyolc évvel ezelőtt, az áp­rilisi forradalom meghozta a sza­badságot az afgán népnek. Ez alatt az idő alatt a népi hatalom az Afgán Demokratikus Köztár­saságban kénytelen volt elkesere­dett osztályharcot és igazságos há­borút folytatni. „A példátlanul nehéz körülmények ellenére az af­gán nép élcsapatának, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt­nak vezetése alatt, és a Szovjet­unió sokoldalú segítségnyújtásá­nak köszönhetően, több évszáza­dos elmaradottságot küzdött le, és körüli válságot nagy sikereket ért el’’ — mondotta Karmai. Az afganisztáni néphatalom­­ eredményeiről szólva hangsúlyoz­ta, hogy sikereik nagyobbak let­tek volna, ha külső erők nem akadályoznák az afgán népet az új élet építésében. „A világ meg­győződött arról, hogy az ameri­kai imperializmus baljós összees­küvése nem pusztán az Afgán De­mokratikus Köztársaság ellen, ha­nem a vele szomszédos népek el­len is irányul." Az afgán vezető rámutatott, hogy az Afganisztán körüli hely­zetet csak politikai tárgyalások útján lehet normalizálni, s e tár­gyalások eredménye egyben meg­oldja a korlátozott szovjet­­kato­nai kontingens kivonásának kér­dését is. Eduard Sevardnadze: A komoly és becsületes dialógus hívei vagyunk Elsősorban a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a fegyverkezési hajsza megfékezésével összefüg­gő kérdésekről­­beszélt a kong­resszuson elhangzott­­beszédében Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Sevardnadze leszögezte: a kor­szerű fegyverek nyújtotta lehe­tőség és e fegyverek jellege olyan, hogy egyszerűen értelmetlenné teszi a konfrontáció és a párharc politikáját. Kiemelte a Mihail Gorbacsov januári nyilatkozatá­ban szereplő, a tömegpusztító fegyverek maradéktalan megsem­misítését szolgáló program jelen­tőségét, s felhívta a figyelmet ar­­ra, hogy Nyugaton még mindig megvannak a nukleáris fegyve­rek prókátorai, akik ezeket az eszközöket csaknem egyetemes jótéteményként reklámozzák. Megpróbálják bebizonyítani, hogy szükség van az ilyen fegyverekre, mint a kölcsönös fékentartás esz­közeire, s nélkülük egyszerűen le­hetetlen létezni. Eduard Sevardnadze felidézte azt az értékelést, amelyet az SZKP kongresszusán elhangzott politikai beszámoló adott az Egye­sült Államok nukleáris fegyver­kezéssel kapcsolatos álláspontjá­ról, s leszögezte: ennek az értéke­lésnek helyessége maradéktala­nul bebizonyosodott azt követően, hogy a genfi tárgyalásokon részt­vevő amerikai­­küldöttség kiegé­szítő magyarázatot adott a­ wa­shingtoni álláspontról. „Új vagy a korábbinál konstruktívabb ele­meket nem találtunk ebben az álláspontban" — mutatott rá a szovjet külügyminiszter. Az európai közepes hatótávol­ságú rakétákra vonatkozó szovjet javaslattal­­kapcsolatos lyurgiiji t­agálártisről szólva Sevardnadze hangsúlyozta: korábban a NATO- államok vezetői a kétoldalú kap­csolatok javítását attól tették in­ge­desté, hogy ar Szovjetunió eltávolítani Európából közepes hatótávolságú rakétáit. Most, hogy a Szovjetunió kifejezte erre irá­nyuló készségét, ezek a politi­kusok szemmel láthatóan elveszí­tették lelkesedésüket, különböző kibúvókhoz, kertelésekhez folya­modnak. Meg akarják nehezíteni a meg­állapodást, s ezért mesterségesen bevonják a megvitatandó prob­lémák körébe az ázsiai katonai egyensúly kérdését. Hinnék megol­dását a megfelelő szakaszban a Szovjetunió által előterjesztett békeprogram előirányozza. Az egyetlen dolog, amit Franciao­r­szágtól és Nagy-Britanniától aka­runk az, hogy ne gyarapítsák meglevő nukleáris fegyverzetü­ket, ha létrejön a megállapodás az Egyesült Államokkal. Minden, e kérdéskörbe tartozó problémát közvetlenül is megvitathatnánk Franciaországgal és Nagy-Britan­­niával — szögezte le a szovjet külügyminiszter. A szovjet nukleáris leszerelési program ellenzőinek nem tetszik, hogy e program egybekapcsolja a hadászati nukleáris eszközök csökkentését a csapásmérő űr­fegyverek létrehozásának tilal­mával. Ennek pedig igen egysze­rű oka van: hiába is próbálják védelmi célokat szolgálónak fel­tüntetni a csillagháborús prog­ramot, az a­­legenyhébben fogal­mazva is ikertestvére a nukleáris fegyvereknek. Ha valaki azt ja­vasolja nekünk — mutatott rá a miniszter —■, hogy ne ellenezzük tovább a „hadászati védelmi kez­deményezést”, annak azt vála­szoljuk: az emberiség félreveze­tésében nem fogunk részt venni . A szónok a legnagyobb képmu­tatásnak nevezte azt az amerikai próbálkozást, hogy egybekapcsol­ják a nukleáris leszerelés kérdését a regionális konfliktusok megol­dásával. A regionális konfliktu­sokat olyanok emlegetik, akik maguk segítik elő fennmaradásu­kat és ki­terjedésüket.­Washing­tonban nem is titkolják, hogy a csillagháborús program egyik célja a hadászati parancsnoki posztok módosítása — jelentette ki Eduard Sevardnadze. „Az erő a­­legmeggyőzőbb érv ... Az erő pozícióiból tárgya­lunk az oroszokkal”. Az amerikai elnöknek ezek a szavai csak a szűk látókörű kispolgárokra hat­hatnak meggyőzően. Mi a ma­gunk részéről nem engedjük meg, hogy elragadjanak bennünket az érzelmek. A Szovjetunió meg­győződéséé híve a komoly és be­csületes párbeszédnek. A tárgyalásokra kölcsönös meg­állapodás értelmében, az egyen­lőség alapján került sor. Többfé­leképpen is lehet azonban a meg­­­érdekel­tek vagyunk a megbeszélések eredményességében, ezért arra törekszünk, hogy­­ tökéletesítsük a­ -tárgyalási­.A nedbés­izmuskoz úgy akarunk tárgyalni, hogy értékel­hető legyen javaslataink megala­pozottsága, s mindig a gyakor­lati eredmények elérését tartjuk szem előtt. Az utóbbi időben egyre gyak­rabban szemünkre vetik, hogy nyilvánosságot biztosítunk külpo­­­­litikai lépéseinknek, és azzal vá­dolnak bennünket, hogy propa­gandát folytatunk. Mi valóban hatalmas jelentőséget tulajdoní­tunk a nyílt diplomáciának. Mi­hail Gorbacsov, a leghatékonyab­ban alkalmazta ezt párizsi és gen­fi közszereplése idején. Felmerül azonban a kérdés, hogy ki mit ért propagandán. Nyugaton a pro­paganda fogalmát a demagógiával és a szónokiassággal kapcsolják össze. Számunkra a propaganda a szavak és a tettek egységét je­lenti és azt, hogy közvetlenül fordulhatunk a világközvéle­ményhez — mutatott rá beszédé­ben Eduard Sevardnadze. Szombat, 1986. március 1. Herbert Mies: Nem indulhat ki újabb háború német földről A Német Kommunista Párt (NSZK) tagjainak üdvözletét tol­mácsolta felszólalásában Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke. Az SZKP példát mutat az előt­tünk álló feladatok újító szemlé­letű megoldására. Ez a párt ma valóban dinamikus erőt jelent. Ezt az erőt nem lehet figyelmen kívül hagyni sem az országon belül, sem a nemzetközi küzdőté­ren. Nem lehet nem látni azt a hatást, amelyet az atomfegyve­rek teljes felszámolására tett szovjet javaslat gyakorolt min­den békeszerető erőre — mondta. Az NSZK békés jövője nem a fegyverkezési hajsza, nem az ame­rikai érdekeknek való teljes alá­vetettség, nem a revansizmus. Az NSZK békés jövőjét csak az olyan aktív politikával lehet biz­tosítani,, amely nem­ teszi lehető­vé, hogy újabb háború induljon ki német földről. Az NSZK jövő­jét a békés egymás mellett élés, a Szovjetunióval, az NDK-va­l és a többi szocialista országgal való együttműködés politikája jelent­heti — mondta Herbert Mies. Gus Hall: Az amerikai tudósok többsége elítéli az űrfegyverkezést Az SZKP kongresszusát üd­vözölve Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára kiemelte, milyen nagy jelentőségűek az emberiség békés jövője szempontjából a Szovjet­unió békekezdeményezései. Beszámolt róla, hogy az Egye­sült Államokon belüli széles körű háborúellenes mozgalomban a hidegháborús időszak tévedései és hamis mítoszai után most egyre erőteljesebben hangzik fel a jel­szó „A Szovjetunió moratóriu­mot hirdetett Miért nem cselek­szik így az Egyesült Államok is?" A szónok megbélyegezte a Pen­tagon csillagháborús terveit, s felhívta a figyelmet, hogy a tu­dósok, köztük az amerikai tudó­sok többsége is veszélyes illúzió­nak tartja a „kozmikus pajzs" létrehozásának gondolatát. Az er­re vonatkozó kijelentésekkel csak leplezni akarják az űrbéli tele­pítésre szánt legbonyolultabb nuk­leáris fegyverzetek kifejlesztését. Gus Hall elítélte az Egyesült Államok imperialista beavatko­zását Afrika déli részén, Közép- Amerikában, a Közel-Keleten és a Karib-tenger térségében

Next