Magyar Nemzet, 1986. április (49. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
Kedd, 1986. április 1. Változatlanul hiány van hazai fekete-fehér és színes televízióból Felavatták az új orgonát Pannonhalmán KÖZÉLETI HÍR Kovács Antal államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésével hazaérkezett a magyar vízügyi küldöttség Kairóból, ahol március 22. és 29. között tárgyalásokat folytatott Iszam Radi Abdel-Hamid öntözési miniszterrel, a két ország hosszú távú vízügyi együttműködésének fejlesztéséről. Kovács Antal államtitkárt fogadta Juszef Vali miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági miniszter. Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusáról hazaérkezett az MSZMP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének vezetésével részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusán, szombaton hazaérkezett Prágából. A fogadtatásnál jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Bernhard Vogel hivatalos látogatása Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Bernhard Vogel, a Német Szövetségi Köztársaság Rajna-Pfalz tartományának miniszterelnöke. A vendéget és kíséretének tagjait a Ferihegyi repülőtéren Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Készülődés az ünnepre Április 4-e tiszteletére a főváros és valamennyi település utcáit, tereit zászlódíszbe öltöztették már, s felkerültek a színes dekorációk a középületek, állami intézmények homlokzatára is. Budapesten díszkivilágítást kapnak majd a középületek és a műemlékek. Április 3-án, csütörtökön, ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én, pénteken délben zenés őrségváltás lesz a Parlament előtt. A felszabadulás évfordulója alkalmából az Országházban átadják a művészet területén elért kimagasló eredményekért a Kiváló és Érdemes Művész címeket, valamint az Elnöki Tanács kitüntetéseit az állami és gazdasági élet különféle területein dolgozóknak, eredményes munkásságuk és közéleti tevékenységük elismeréséül. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben. A meghívottak között lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. Országszerte koszorúzási ünnepségeken tisztelegnek a hazánk szabadságáért vívott harcokban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái emléke előtt. Április 3-án az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téren a Szovjet Hősök Emlékművét és a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Elviszik a kegyelet koszorúit a harkányi bolgár hősi emlékműhöz, Beremenden a jugoszláv katonák temetőjébe, a hajdúböszörményi román katonai sírkertbe, a solymári angol katonaitemetőbe, és a Budaörsi útra, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművéhez. Az évforduló alkalmából a fővárosban átadják a Margit Kórház-Rendelőintézet új épületét. Várpalotán megnyitják az Országos Vegyészeti Múzeumot, Visontán pedig üzembe helyezik a Mátra Gázbetongyárat. Pécset országos délszláv színjátszó találkozóra invitálják a művészetkedvelőket. A Heves megyei fiatalok a hagyományos felszabadulási emlékprogramot rendezik meg Kékestetőn: az ország legmagasabb pontján emelkedő emlékműnél hálatüzet gyújtanak, s ünnepi műsorral köszöntik április 4-ét. Pénteken Gyöngyösön egésznapos kulturális diák-rendezvénysorozaton méltatják a történelmi évfordulót. Budavár felszabadulása Ma kezdődik az esztergomi konferencia Buda címerébe egy főnixmadár képe illene. A várost, történelme során, huszonnégyszer érte háborús csapás. Az adat Zolnay László könyvéből való Számadását végezve bizonyára elcsodálkozott a tudós szerző is, hogy áll Buda még és históriájának számtalan tárgyi, építészeti emlékét őrzi — akkor is, ha a legtöbbet a föld alatt. A városnak különös ünnepe a százötven esztendős török uralom alól való felszabadulás közelgő háromszázadik évfordulója. Középkori kincsei javarészt az 1686-os ostromban pusztultak el. Ami belőlük megmaradt, azzal csákány végzett, hogy a vár ismét — ezúttal osztrák — erőddé legyen. De régi képe még így is felidézhető. Sőt. Az 1849-es pusztító ostrom után is! És majd száz évvel később, miután a második világháború tette rommezővé, még mindig megőrzött magából annyit, hogy szívós munkával és erős hittel olyanná tehettük, ahogy ma látható. A mohácsi csatavesztés után Szulejmán szultánnak alig volt több, mint egy diadalmas fölvonulás, mikor az elárvult Budába tért. Seregével elvitte, amit lehetett, janicsárjai búcsúzóul fölgyújtották a várost, de még nem vették birtokukba. 1526 és 1541 között, vagyis a város végleges török elfoglalása között nyolcszor vonulnak Budán át — vagy csak falai alá szultáni, császári és magyar hadak. A város többször cserél gazdát. Inkább hadi erősség már, mintsem szorgalmas polgárok lakhelye. Végezetül 16. száznegyvenöt évre királyainkvárosa törökké lett. A hódítók ötödik nemzedéke nőtt fel falai között, mikor a számukra végzetes ostrom megkezdődött. Ez azonban még nem az oszmán birodalom bukása, hanem a hanyatlás kezdete, amit néhány elhamarkodott hadi vállalkozás siettet. Buda visszafoglalása legalább annyira az európai keresztény hatalmak elhatározása és ügye, mint a magyaroké. Bécsből nézve a császárváros három évvel korábbi török ostroma tette sürgőssé, és ki tudja, hogy Thököly Imre kurucai a „két pogány” közül melyik zászlaja alá kényszerülnek, ha vezérüket Kara Musztafa bécsi kudarca után vasra nem vereti a váradi pasa... Az egyesült európai haderő, amikor 1686. június 21-én körülveszi Budát — körülbelül hetvenötezer katonából áll. Az egyes csapatok közt gondosan elosztva — a magyarok száma úgy tizenötezer lehet. Mielőtt azonban a seregek harcba szálltak volna, megkezdődtek azok a diplomáciai és katonai előkészületek, melyek végső eredménye Magyarország török megszállásának megszűnése volt. A Budavári Emlékbizottság és az esztergomi városi tanács Buda visszavételének háromszázadik évfordulójára készülve április 1-én és 2-án konferenciát rendez „A magyarországi felszabadító háborúk és Európa" cím Magyar Nemzet mel. A tanácskozáson tizenöt előadás hangzik el történelmünknek egy, viszonylag ritkán felidézett korszakáról, amelyben — oly hosszú magára hagyattatás után — hazánk sorsa az európai diplomácia központi kérdése lett. M. L. Többet vásároltunk az év első két hónapjában A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első két hónapjában a lakosság 76,9 milliárd forint értékű árut vásárolt, ami folyó áron számolva 8,6 százalékkal, összehasonlítható áron pedig 1,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Legnagyobb mértékben a ruházati termékek, továbbá a vegyes iparcikkek és az élelmiszerek forgalma növekedett. Az alapvető élelmiszerekkel való februári áruellátást jónak minősíti a jelentés. A gyümölcskonzervek kínálata a tavalyihoz képest számottevően bővült, de néhány termékből, például olcsóbb húsfélékből, diabetikus készítményekből változatlanul előfordulnak hiányok. Burgonyából, vöröshagymából, almából bőséges a kínálat, s a korábbihoz képest javult a választék zölség- és főzelékfélékből is. A szabadpiacokon az előző hónapinál 23 százalékkal több primőrt kínáltak, és különösen hónapos retekből, salátából, uborkából növekedett a felhozatal. Sóskából, zöldpaprikából, paradicsomból viszont csökkent a kínálat a hónap folyamán. A ruházati termékek mennyi-sége elegendőnek bizonyult, öszszetétele azonban továbbra sem találkozik a kereslettel: több helyütt szín- és mérethiányokat regisztráltak. A vegyes iparcikkek kínálata nem változott lényegesen. Kismértékben javult a kínálat hazai hűtőszekrényekből, villanybojlerekből, fagyasztószekrényekből, varrógépekből és egyes sportszerekből. Változatlanul hiány van hazai fekete-fehér és színes televízióból, valamint automata mosógépből. Nem javult a lemezradiátorok, fürdőszoba-felszerelések választéka, s még mindig hiányoznak az üzletekből egyes — főként kiegészítő — bútorok. Az előjegyzett tüzelőt a Tüzép■telepek mindenütt leszállították, s az utalványokat beváltották. Egyhavi jövedelem szeszesitalra A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített arról, hogy 1960 és 1984 között hogyan alakult hazánkban az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi forgalma. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent kiadvány a kiskereskedelmi forgalom alakulásán kívül tartalmazza azt is, hogyan változott az árusított italmennyiség fajták szerinti összetétele, továbbá nemzetközi áttekintést is ad a szeszesital-fogyasztásról. Az adatok azt mutatják, hogy hazánkban 1984-ben a szeszes italok forgalma 2,8-szerese volt az 1960. évinek. Bár a forgalomnövekedés üteme az utóbbi években csökkent, a lakosság évente még mindig jövedelmének egyhavi összegét költi szeszes italok vásárlására, ami túlságosan magas arány. Az alkoholtartalmú italok forgalmának a kiskereskedelem összességéből való részesedése alig változott, jelenleg csakúgy, mint 25 évvel ezelőtt, mintegy 11 százaléknyi. Változott viszont a forgalom struktúrája: erőteljesen megnőtt a boltok szerepe az értékesítésben a vendéglátás rovására, másrészt csökkent a borértékesítés, s számottevően növekedett az égetett szeszes italok részesedése. Ezt a folyamatot az árarány-változások is elősegítették. Az egy főre jutó évi fogyasztás — 100 százalékos szeszfokra átszámítva — megközelíti a 12 litert, mintegy kétszerese az 1960. évi mennyiségnek. Magyarország az európai országok sorában az ötödik helyen áll (bár fogyasztásban a nyolcadik, sör fogyasztásban a kilencedik, az égetett szeszesital-fogyasztásban az első helyre kerültünk). Mérges megjegyzés Az ünnepek előtti áruellátást ellenőrző körútján találkoztunk szombaton délelőtt Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettessel. A kínálatra nem lehetett panasz, friss kenyér, tej volt mindenütt, hús, zöldség, tojás, sonka várta a Vásárlókat , s tizenegy óra körül már szinte alig volt forgalom. A miniszterhelyettes egy mérges megjegyzését viszont tolmácsoljuk a közértek, édességboltok dolgozóinak, mert arra hívja fel a figyelmet, hogyan lehet az egyébként nagyon jó áruellátást figyelmetlenséggel, nemtörődömséggel elrontani. A mérges megjegyzés a csokoládéfigurákra, nyuszikra, tojásokra vonatkozott. Hatalmas árucédulát ragasztottak a figurákra a Diósgyőri Csokoládégyárban, mégpedig úgy, hogy letépni sem lehetett. Aki megkísérelte eltávolítani, csak úgy tehette, hogy az egész sztaniolos csomagolópapír lejött. S mert általában ajándéknak szánták e különben kedves jószágokat, s az ajándékot árral együtt senki sem szívesen adja — nagyon sokan bosszankodhattak! Aki húsvéti ajándékcsomagot vásárolt e kedves figurákból, valóságos árcédulakiállítást vihetett magával. A letéphetetlen árú csokoládéfigurák számtalan „zsűrin” mentek keresztül: a gyárban ellenőrizték őket, átvette a FŰSZERT, átvették a boltvezetők, de sehol nem akadt egyetlen ember, akinek feltűnt volna a dolog. A miniszterhelyettes mérges megjegyzését belső utasítás követi majd, ilyen eset többet nem ismétlődhet meg. Dr. J.) Kegyetlen árusok A két új „családtag", Dávid és Góliát rendkívül jól érzi magát körünkben. Születésére nézve Dávid: nyúl, Góliát pedig: kiskacsa. Esznek-isznak, járkálnak le s föl a lakásban, hagyják magukat szeretgetni, s békésen bújnak egymáshoz, amikor épp nyugtot hagy nekik a két fiú. A „gazdák" igencsak megörültek a váratlan húsvéti látogatásnak. . Vajon hány családban szereztek hasonló örömet a nyuszi és a kiskacsa társai? De vajon hány sebezhető gyermeklélekben keltettek szomorúságot azok a kis állatok, amelyeket kegyetlen tenyésztők csak a pénzre gondolva árusítottak a piacokon? Dobozban, ládában, kosárban ugyanis olyan kisnyulakat is kínálgattak — mellesleg meglehetősen borsos áron —, amelyek nagyon aranyosak váltak bár, elesettségükben szánnivalók, de a hozzáértők egyszersmind azt is tudták: halálraítéltek. A szopós nyuszik ugyanis anyjuktól elválasztva elpusztulnak. Még nem képesek az önálló táplálkozásra: simák, reszketnek — és másnapra elalszanak. Ki védi hát meg ezeket az apró jószágokat a kegyetlen tenyésztőktől — és ki védi meg a gyermekeket az oktalan bánattól? (gyulsy) Dorogi intézkedések a bányabiztonság növelésére A Dorogi Szénbányák vállalatnál az idén 65 millió forintot költenek a munkakörülmények javítására. . A legfőbb pénzt a fő bányaveszélyek elleni védelemre, az ártalmas munkahelyek megszüntetésére fordítják. A bányatérségek megfelelőbb levegőellátására az eddiginél korszerűbb szellőztetőgépeket, légterelő berendezéseket szerelnek fel. Jelentős összeget fordítanak a porártalom elleni védelemre. Új-Ebszőny bányájában és a 21-es aknamezőben a vízbetörés megelőzésére új vízmentesítő telepeket alakítanak ki. Különleges műszereket vásárolnak a vízkiemelő szivattyúk megbízhatóságának, hatásfokának állandó ellenőrzésére. Ugyancsak új berendezéseket alkalmaznak az akna- és személyszállító kötelek megbízható ellenőrzésére. A bányatüzek megelőzése érde Eiffel-tárlat Tavaszi szakkiállítások Kőbányán A Hungexpo szervezésében április 15-én négy tavaszi szakkiállítás nyílik a kőbányai vásárvárosban. A legrangosabb közöttük a Construma nemzetközi építőipari kiállítás, melyen több mint 250 kiállító 11 ezer négyzetméteres területen mutatja be újdonságait. A Construma az idén először szerepel az UFI (Nemzetközi Vásárok Szövetsége) rendezvényeinek sorában, és ez azt jelzi, hogy ez a rendezvény már a nemzetközileg is elismert építőipari szakkiállítások közé kezd tartozni. Az Autóservice gépjárműipari bemutatóra több mint 100 kiállítót várnak. Első ízben rendezik meg Kőbányán a BUSPARTEXPO autóbusz- és az AVIAEXPO repüléstechnikai bemutatót. A két kiállításon 23 cég mutatja be kínálatát, újdonságait. A szakkiállításokkal egyidőben más rendezvények is várják a látogatókat. A Közlekedési Minisztérium önálló közlekedéspolitikai kiállítást rendez a B-pavilonban. Idén is megszervezik az Építettük ’85-ben című kiállítást, amely áttekintést nyújt arról, hogy mivel gazdagodott az ország egy év alatt. Igen érdekesnek ígérkezik a 16-os pavilonban megnyíló Eiffel-kiállítás; anyagát a párizsi Eiffel-torony és a budapesti Nyugati pályaudvar francia mérnökének munkáiból — makettjeiből, tervrajzaiból, kézirataiból — állítják össze. Hatszáz főnyi közönség Meg kellett ismételni a húsvéti hangversenyt Áment Ferenc Lukács koncertjével hétfőn megkezdődött Pannonhalmán az idei orgonahangverseny-sorozat. A művész Bach, Liszt és más szerzők alkotásait szólaltatta meg, s a műsor iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a nap folyamán meg kellett ismételni. Így a két nyitó hangversenynek összesen 600 főnyi közönsége volt. A húsvéti koncerten már az új orgona hangjaiban gyönyörködhetett a közönség. A 41 regiszteres orgonának 3500 fém és fa sípja van. Készítéséhez 19 mázsa ónlemezt, tíz köbméter luc-, borovt és vörösfenyőt használtak fel. Legnagyobb fémsípja hat méter magas és 110 kilogrammot nyom. A magyar közreműködőkön kívül két NSZK-beli orgonagyár is szállított hozzá felszereléseket. Építésére összesen 16 ezer 500 munkaórát fordítottak. Az idei program érdekessége egyébként, hogy valamennyi koncerten játszanak Liszt-műveket. Az augusztus 20-i koncert egyúttal megünneplése lesz a pannonhalmi orgona-hangversenyek húszéves jubileumának is. A sorozat záróhangversenyét karácsony másnapján rendezik meg. mÁprilis 2-án: nosztalgiavonat Megy a gőzös Kanizsára... Április 2-án a Buda—Kanizsa közötti vasútvonal megnyitására emlékezve jubileumi nosztalgiavonatot közlekedtetnek a 125 évvel ezelőttmegnyílt vasútvonalon. Kratochwill Tivadar, a MÁV tájékoztatási főosztálya vezetője az alábbiakat mondta el munkatársunknak a 125 éves jubileummal kapcsolatban: — Közismert, hogy a MÁV nehéz gazdasági helyzetben van, mégis olyan döntés született, hogy nagyon szerény keretek között megemlékezünk a Széchenyi István kezdeményezésére megépült vasútvonal 125 éves fordulójáról. Széchenyi István az 1848-as „Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül" címmel közreadott munkájában azt javasolta, hogy ezen az útvonalon épüljön meg a Budáról, Székesfehérvár, Siófok, s a Balaton mellett, Károlyvároson keresztül Fiume és Buccariig vezető vasútvonal. Ez a vonal szerepel az 1848. évi XXX. törvénycikkben is. A vasutas társadalom hagyománytisztelő, ápolja Széchenyi kezdeményezéseit. A történelmi eseményt idéző mostani ünnepség bevezetőjeként a Déli pályaudvar vérmezői oldalán április 2-án emléktáblát avatnak, az utascsarnokban kiállítás nyílik. Ugyancsak emléktábla-avatásra kerül sor Székesfehérvárott és Nagykanizsán. Erre az eseményre meghívták az osztrák, az olasz és a jugoszláv vasutak igazgatóságainak képviselőit is. Az emléktábla-avatás után a Déli pályaudvarról induló különvonatot az Északi Járműjavító szocialista brigádjai által felújított és egykor a Déli Vasút tulajdonában levő 302 610 számú gyorsvonati gőzös vontatja Kanizsáig. A hat kocsiból álló szerelvényen korhű vasutas egyenruhában ketten teljesítenek majd szolgálatot. Egyikük Lovas Gyula, a GYSEV köztiszteletben álló nyugdíjasa lesz. A soproni vasutas tollából erre az alkalomra korabeli fényképekkel illusztrált kiadvány jelent meg. Még egy érdekesség: az emlékvonat indulását követően öt perccel másik vonatot is indítanak, amelyre a jegyeket a MÁVTOURS fővárosi és vidéki irodáiban lehet váltani. A rendezők bíznak abban, hogy az utóbbi vonatot a vasút barátai igénybe veszik, már csak azért is, mert bő alkalom kínálkozik találkozókra és fényképezésre. V. I. A NAP Szerencsetan A sorselemzéshez hasonló módon érdemes lenne szerencseelemzéssel foglalkozni. Mégpedig komolyan. Mindig boszszant, ha legyintve, lebecsülően nyilatkoznak némelyek a szerencséről. Mintha bizony a szerencse a sorsnak valamiféle bohémja, bohóca, be- és kiszámíthatatlan tréfacsinálója lenne, a szeszély bolond mestere, aki — ahogyéppen kedve szottyan — gáncsot vet avagy fölemel, kórságot hoz az emberre vagy egy marék aranyat hajít be az ablakon. Pedig elemezni kellene, alaposan, a szerencse természetrajzát. Nem állítom, hogy éppenséggel tudományos módon igába fogható, rulettszisztémává rendszerezhető. Kár lenne azonban elhallgatni például a gyermekeink elől, hogy a szerencse elhanyagolhatatlan, számításainkból ki nem hagyható tényező. Ritka-őszinte nyilatkozataikban a sikeres emberek bevallják, hogy szorgalmuk, kitartásuk, eszük, tehetségük érvényesülésében, olykor éppen döntő pillanatokban, minő szerepet játszott a jóindulatú véletlen. A pech és a szerencse ezernyi esetének elemzése biztosan hasznosítható tanulságokat ugrasztana ki. Tantárgy lehetne belőle. Ha nem egyéb: az esélynövelés tananyaga. Hisz az érdemtelen rendszerint eljátssza a szerencséjét, az ostoba pedig észre sem veszi, ha rámosolyog. Elcaplat mellette rosszkedvűen. Nem mondható, hogy az elmúlt századokban a magyarság történelmileg kimondottan szerencsés volt. Ám a balsors sem fogható rá kizárólag a balszerencsére. Talán nem volt igazán tehetségünk a szerencséhez. Hátha beletanulhatnánk. Ha vannak népek, amelyeknek érdemes lenne komolyan tanulmányozni a szerencse és balszerencse természetét, akkor mi azok közé tartozunk. Másoktól is tanulhatnánk. Csak egy baj van. A szerencse nem leshető el, szerencse kell a kitanulásához is. DIURNUS Koszorúzás Latinca Sándor, a Magyar Tanácsköztársaság és a magyar földmunkásmozgalom kiemelkedő harcosa születésének 100. évfordulója alkalmából április 3-án, csütörtökön 13.00 órakor a Munkásmozgalmi Panteonban lévő emléktáblájánál koszorúzási ünnepséget rendeznek. e kében kidolgozott új fejtési technológiához habgenerátort vásárol vállalat. Ezzel a berendezéssel jól szigetelő habot lőnek a tűzelzáró gátakra. Automatikusan működő, vízzel oltó készülékeket is felszerelnek a tűzveszélyes bányatérségekben. Korszerűsítik a hírközlő és a riasztórendszereket. A munkavédelmi helyzet további javítására ösztönző jutalmazási rendszert is kidolgoztak.