Magyar Nemzet, 1986. április (49. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 98. szám
14 Az Állami Népi Együttes jubileumához Április legelején megemlékeztek a lapok, így a Magyar Nemzet is, a Magyar Állami Népi Együttes három és fél évtizeddel ezelőtti megalakulásáról és bemutatkozásáról. Mivel az ÁNE első három és fél éve folyamán napi érintkezésben voltam velük, egy házban dolgozván, több vezetővel és taggal személyes kapcsolatban is álltam, első, arculatukat formáló hónapokról, évekről néhány, művészetpolitikailag is érdekes emléket szeretnék feleleveníteni. Hogyan kerültem velük kapcsolatba? 1950. november 14-én közölték velem a Népművelési Minisztériumban, hogy féléves munkanélküliség után a „Népi Művészetek Házához” osztottak be előadónak, főnököm Horváth Vera, s az intézmény (decemberben hangzott el Révai József szájából végleges neve: Népművészeti Intézet) előszervezését kell bonyolítanom egy másik munkatárssal egyetemben. November 17-én aztán az ÁNE egyik korifeusával elmentünk a Podmaniczky utca 45. számú házba, mely annak előtte a budapesti szabadkőműves főpáholy székháza volt. E háromemeletes épületnek a helyiségeit kellett számba vennünk, elosztani a már bent dolgozó ÁNE és a leendő intézetközött, és az év végéig beköltöztetni a Bartók Béla Szövetséget, vagyis a kórusok országos szervezetét, a tánc- és bábjátékos Szövetséget. Ezek persze tudták már sorsuk megpecsételődését, az összeköltözés határidejét, így időnk nagy részét, átlagosan kétnaponként értekezleteken töltöttük, emellett buzgólkodnom kellett az első országos művészeti seregszemle technikai előkészítésében. Már szeptemberben tudtam az együttes összeverbuválásáról, a próbák megindulásáról, jóllehet egyetlen sor nem jelent meg az egészről. A Podmaniczky utcai házban azonban kellemes meglepetés ért. A fél együttest ismertem. Csenki Imre, az énekkar vezetője a Debrecenben 1946-ban megjelent Holnap című antológiánk egyik tanulmányírója volt. Gulyás László, a zenekar vezetője, zeneszerzője a debreceni Gulyás Pál költő rokonságából való. Mindkettejükkel mint szabadművelődési felügyelő is együttmunkálkodtam a Hajdúságban. Rábai Miklós, a tánckarvezetője, koreográfusa egyenesen földi volt, békéscsabai, amellett a Szabadművelődési Akadémia utolsó, még általam vezetett néptánc csoportvezetői tanfolyamán előadó is volt, a gyakorlatból ő vizsgáztatott Ebből a tanfolyamból voltak ott jó páran táncosok, aztán kulturális káderkutató vidéki utaimon felfedezettek közül váratlanul olyanok, mint a székesfehérvári Tarczi-fivérek, az ózdi tanfolyamról Varga Erzsébet Léka Géza. Az énekkarból pedig nem egy debreceni Csenki-kórustag üdvözölt ismerősként. Mondanom sem kell: a nem túlságos szellemi erőkifejtést, inkább végtelen ülésezést okozó munka mellett minden időmet az együttes valamelyik részlegénél töltöttem, így láttam a Völgységi táncok, az Első szerelem születését, hallottam a széki muzsikálás hangvételét, stílusát nem könynyen elsajátító cigányzenekar próbáit, olykor az énekkar már akkor is profi szintű egy-egy bemutatkozását, feltéve ha Csenki Imre behívott. Másfél hónap telt így el, amíg az intézet 1951. január 2-án megkezdte hivatali ténykedését. Amiért mindezt érdemes feleleveníteni, az 1950. december 9-én történt, az együttes szombat esti klubestjén. Ezen megjelentek a pártközpont, a minisztérium érdekelt korifeusai is. A zenekar és énekkar kész vagy félig kész számait adta elő, feljegyeztem: Csenki megismételtette a Mátrai képeket. (Már ekkor tudták!) Aztán parázs vita alakult Csenki Imre és Székely Endre között két orosz népdal előadása kapcsán. Ekkor jött az érdekesség. Naplóm szerint Rábai Miklóssal mentem haza a Széll Kálmán (Moszkva!) térig, s ekkor Rábai — idézem — „megkért, írjak az egész együttesnek egy 15—20 perces énekes, verses, zenés, táncos játékhoz forgatókönyvet. Segítséget, mindent adnak. ., Gulyás, Sík Feri segítségemre lesznek..." Rábai Miklós tehát már akkor valami népi zenés, színpadi, drámai játékra gondolt. Egy napi gondolkodás után lemondtam róla. Mindössze két egyfelvonásos kísérlet volt mögöttem, gondolatomban sem fordult elő ilyen játék. Az intézetben 1951 tavaszán a szerkesztőségbe kerülvén, hamar kapcsolatba léptem Muharay Elemérrel, a fóti parasztszínpad legendás megteremtőjével, akit a néprajzi osztály vezetésével bízott meg Széll Jenő igazgató. Elemér bácsi hamarosan körültapogatott, mi van bennem. 1951 nyarán már együtt adtunk ki egy alkotmány ünnepi keretjátékot Mindennapi kenyerünk címmel. (Nem elítélőleg ismertette a Forrás 1985/11. számában Ohati Nagy László a Muharayról közölt szép megemlékezésében.) Életre szóló élményt jelentett, hogy részt vettem az 1951. május elsejei mezőcsáti, majd a nyári porcsalmai úgymond „szocialista népünnepélyek” szervezésében. Nem hallgathatom el: az intézet szerkesztőségében nagyon nem lelkesedtek kollegáim a népéletet ábrázoló, folklórral kapcsolatos jelenetek, egyfelvonásosok kézbevételéért F. Rácz Kálmán, az osztály vezetője ezeket rendre, valósággal automatikusan rám osztotta. Így lettem dramaturgiai gondozója Tamási Áron Bor és víz című szüreti játékának, majd mikor az ÁNE felkérésére Lajtha László népi zenekari toborzója elé Kossuth nevében címmel ízes életképet írt, ennek is. Széll Jenő nem elégedett meg neves írók egyfelvonásosainak kizárólagos megjelentetésével, szorgalmazta a folklórszínezetű jelenetek, játékok közreadását is, így gondoztam a tápéi fiatalok által alkotott Paprikacsípődés című, valóban falun született játékot is. Úgy látszik, kijártam bizonyos iskolát, mert 1952 tavaszán Rábai Mikós egyszer beszélgetésre hívott meg. Ismét azzal írjak egy zenés, táncos, énekes, kevés szövegű vidámacska életképet az akkori paraszti életből. Próbára tevő feladat volt ismertem családom, rokonságom nagy részének tragédiáit, gondjait. Jártam az országot, sokat láttam és hamar átláttam. Mégis találtam olyan életszeletet, amiből a valóság kigúnyolása nélkül lehetett ilyen játékféleséget felépíteni. Megírtam hát a Kézfogó című dalos-táncos egyfelvonásost. 1952 szeptemberében gavallérosan ki is fizették, majd hosszú hónapok múltán, 53 tavaszán közölték: nincsenek az együttesben olyan erők, akik egyszemélyben A Magyar Televízióban hangzott el — magyarul — a következő kedves emlékezés a világhírű orosz művész ajkáról, hogy „mi moszkvaiak, ha a magyarokra gondolunk, ez a dal jut eszünkbe" — és Rajkin elénekelte — magyarul — a Kék nefelejcs kezdetű, immár száz éves nótát: Kék nefelejcs, kék nefelejcs virágzik a, virágzik a tó partján, / Beteg vagyok, fáj a szívem, nem sokáig, nem sokáig élek már... Az ősz művész legalább olyan jóízűen dalol magyarul, mint amilyen boszorkányos ügyességgel táncol a fia. Rajkint is megragadta a dallam szépsége, mint ahogy az ifjú Bartókot is, ugyanis az I. szvitjébe belekomponálta Serly Lajos érdekes életmű dallamát. Népdalnak vélte 1905-ben, a hallgatóságra ráismert és feltűnő meleg sikerrel fogadta Bartók Béla zeneművét. A dallamot 1880-ban komponálta Serly Lajos Szabadkán. Meg is jelent Paraszt-indulói !) címen. Megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtár Kottatárában. Hogyan lett a Paraszt-indulóból magyar nóta? Kazaliczky Antal, a kolozsvári színház nagyszerű Shakespeareművésze ajánlotta Serly Lajosnak, hogy csináljanak nótát az indulódallamból. Pálmay Ilkának szánták, akiről nemrég televíziós játékot láttunk. Sajnos e remekszép dal nélkül! 1882. április elsején volt a Kék nefelejcs kolozsvári bemutatója, olyan sikerrel, hogy ősszel már Pálmay Ilkával együtt Kazaliczky Antal és Serly Lajos is Budapestre kerültek. Serly a Nemzeti Színház karmestereként Blaha Lujzának adta a dalt, innen szállt tovább ajakról ajakra, száz év múltával Rajkin ajkára... Kínos nótaper kerekedett a Kék nefelejcs körül 1930 táján, Budapesten, hogy az báró Bánffy György kizárólagos szerzeménye, szövegét is, zenéjét is ő írta. No nem a báró perelt, Ő sohse mondta magáénak a nótát. Hanem a két idős leánya, gróf Bethlen Ádámné és Kendeffy Gáborné csinált hiúsági kérdést apjuk vélt szerzeményéből. Olyan nyomást gyakoroltak a bíróságra, hogy az évekig késleltette az ítéletet. Pálmay Ilka még primadonnái szépségében tett tanúvallomást Serly szerzősége mellett. Elmondta, hogy az eredeti szöveget: öreg vagyok, beteg vagyok mint húszéves primadonna, nem vállalhatta, tehát Kazaliczky átalakította a szöveget: „Beteg vagyok, fáj a szívem" — ahogy ma éneklik. Ritkán történt olyan sértés, mint amit a bíró tett erre a perdöntő vallomásra. — Ebben a korban az emlékezet már nem biztos! — mondotta, mire a vérig sértett művésznő kirohant a teremből. Vallomására nem tett esküt, mely eldöntötte volna a pert. Az ősz Serly Lajos, aki Gershwinnek is volt színjátszani, énekelni, táncolni tudnak. Tehetek a darabbal, amit tudok. A DISZ jelentette meg 1954 tavaszán a Fiatalok műsorfüzete 2. számában, s tudtommal néhány amatőr együttes előadta. Elkerülve az együttes székházából, továbbra is eljártam az ÁNK minden bemutatójára. Rábai Miklóssal, s ha találkoztam, mindig emlegette a Kézfogót, hogy abból mit lehetett volna csinálni, ha... Soha nem mertem megkérdezni tőle: nem gondolt-e ilyen természetű darab színrevitelénél Muharay Elemérre? Valami nemegyezést éreztem köztük. De erről Muharay sem szólt, még amikor 53 nyarán kettesben hosszú körutat tettünk Dunántúlon népi hírversírók, faragók lakhelyén. Mai gyanításom szerint Rábai szeme előtt talán az a népi daljátékféleség lebeghetett, amiről Muharay még 1953 márciusában is bizakodva írt a Művelt Népben. Ilyesmire azonban az ÁNE nem volt képes. A kevesebbet foglalkoztatott énekkarból ekkorra Csenki Imre az ország egyik legjobb, ám kihasználatlan vegyeskarát fejlesztette ki. Pászti Miklós további ténykedése nyomán eljutottak mostani önállósításukig. Több mint három éve jártam az ÁNE székházában. Az egyik SZOT-folyóirat a pályáról lelépő táncosok sorsáról íratott dolgozatot. Első utam hozzájuk vitt Várady Gyula, az 1950-től az együttesben dolgozó népszerű táncos tájékoztatott az ismerősök elszontyolító mostani helyzetéről. A jól ismert Corvin téri palotában még nem volt bent senki, mikor lépteimtől nem zavartatva magát, az öltözők folyosóján egy fiatal ember, valamit csomagolva, ismerős erdélyi dalt énekelt, hangosan. Azt dalolta, hogy ... nem az a nap, süt az égen, nem az a nap, nem az a hold, nem az a szeretőm, ki volt... Lehet, ő szó szerinti értelemben dalolta. Viszont én önkéntelenül jelképesnek éreztem. Varga Imre zongoratanítója, New Yorkból küldött döbbenetes vallomást.A bíróság ezt nem vonta kétségbe, de kitört 1939-ben a világháború, és a köztiszteletben álló Serly Lajos elhunyt. Az utolsó kívánsága volt, hogy magyar földben nyugodhasson ... Bartók Béláné Pásztory Ditta márványsíremléket állíttatott Losoncot a Serly család sírkápolnája falára, rákottázva a Kék nefelejcs dallamát, ahogy azt Bartók Béla idézi I. szvitjében. Bartók Béla legjobb barátja, posthumusz műveinek befejezője volt Serly Tibor, a Kék nefelejcs szerzőjének a fia. Vajon a tiszteletre méltó Serly család és Bartókné Pásztory Ditta tévedtek, vagy éppen hazudtak, hogy Serly szerzőségét hirdették? Ugyanis a magyar rádió még ma is báró Bánffy György szerzeményeként hirdeti heti műsorában a százéves Kék nefelejcset... A tényeket közölte a Muzsika folyóirat, a bizonyítékok olvashatók a Bazilika pincéjében a bírósági aktagyűjteményben. Illenék tudomásul venni! Volly István Rajkin, mondja... Félreérthető mondat Paisiádák címmel a Magyar Nemzet 1986. április 14-i számában megjelent írásomba értelemzavaró sajtóhiba csúszott; a félreérthető mondat helyesen így hangzik: „— Nézze, az sohasem árt, ha valaki mind a két stúdiumban otthonos — mondta, mikor védekeztem, hogy én a határterületen szeretnék mozogni, s nem szeretném feláldozni irodalmi vonzalmamat végleg a nyelvészetnek.” Szilágyi Ferenc Magar Nemzet Nincs új rend a reumatológián Lapjuk március 11-i számában Új rend a reumatológián címmel közölték Veress Andor olvasójuk kritikai észrevételét a Fővárosi Tanács Tétényi úti Kórház n. sz. Szakorvosi Rendelőintézet (Fehérvári u. 12.) reuma szakrendelésének betegfogadási rendjéről. Az influenzajárvány alatt csak néhány napra bevezetett „új rendet" — miszerint a betegek ellátásában jól bevált előjegyzési rendszer helyett napi sorszám alapján történő betegellátást vezettünk be — kifogásolja a bejelentő. Az intézkedésre azért volt szükség mert az influenza az egészségügyi dolgozókat sem kímélte. Több reumatológus szakorvos egyidejű betegsége miatt a betegek előjegyzés szerinti ellátását nem tudtuk biztosítani. A helyzet néhány nap után normalizálódott, azóta ismét a régi jól bevált előjegyzési rendszer szerint dolgozik a szakrendelés. Sajnáljuk, hogy a bejelentő intézetünkben nem a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapott — vagy esetleg valamit félreértett — és így leírhatta, hogy a betegellátási rend megváltozása a betegek kérésére történt. A bejelentőt, ha az intézmény vezetőségéhez fordul, természetesen készséggel tájékoztatjuk a fentiekről. Dr. Lépes Péter főigazgató főorvos Szombat, 1986. április 26. Kevesebb kalóriát, szebb terítéket az asztalra Kevesebb kalóriát és szebb terítéket az asztalra — ez a lényege az egészséges és kulturált táplálkozás népszerűsítésére törekvő próbálkozásoknak. A kalóriákkal való takarékoskodás nem túlzottan népszerű a hazai családok körében, erről az egészségügy szakemberei sokat szóltak már. Akik viszont szeretnék átrendezni ét- és életrendjüket, azok gyakrabban hiába keresik a boltokban az ezekhez szükséges alkotóelemeket , s most nem csak a változatos, kalóriaszegény, ám vitaminokban gazdag ételekre, italokra gondolunk. Az ötletes, hangulatos lakásbelsők kialakítására ugyan mostanában egyre több törekvés tapasztalható nagy- és kisüzemeink részéről, akiket gazdasági kényszer is sarkall erre a lépésre: egyre többen keresik ugyanis az esztétikus, a mai életvitelnek megfelelő bútorokat, kiegészítőket, s a silányabb minőségű, divatjamúlt, a lakás méreteihez nem illő darabok nem kelendőek. A családok egyre szigorúbb költségvetése miatt logikusnak tűnik, hogy utoljára marad a szép konyha kialakítása, s a lakás hangulatához is illő étkészletek, abroszok beszerzése — holott nem ez emészti fel a legnagyobb pénzt, s olykor csak elhatározás kérdése, hogy ebben is változtassunk a megszokotton. Ahol már sikerült meghonosítani a szokást: legalább naponta egyszer, a vacsoránál találkozzék az egész család, azokban a háztartásokban nem idegen a stílusban, formában, anyagban egymáshoz illő edények, terítékek, abroszok sőt étkezőgarnitúrák, bútorok beszerzése. Az Amfora Vállalat próbálkozott már a korszerű terítéskultúra akcióval, de be kellett látnia, az ő egyedi pironírkodásuk nem járhat sikerrel. A technikai feltételeit kell megkeresni e téma valamennyi résztvevőjének ahhoz, hogy a boltjainkban kínált porcelánok, abroszok, papírneműk, egyéb garnitúrák, kisbútorok színben, sazonban stimmeljenek egymáshoz — tulajdonképpen egységes, tervezésükre lenne szükség. S ha mégis sikerül roppant nagy lelemény és utánajárás árán megalkotni egy-egy egymáshoz illő és egymást kiegészítő „étkezősort”, akkor sem találja meg a vevő — az üzletek ugyanis külön-külön árusítják ezeket. Sőt még egy adott áruházon belül is több osztály funkciója az étkezést szolgáló, elősegítő tárgyak árusítása. A vállalat , amelynek Kossuth Lajos utcai stúdiójában világmárkás termékeket, Rosenthal és Hutschenreuter porcelánokat is árusítanak, igyekszik még több újdonsággal szolgálni a szép terítéket kedvelőknek. A napokban járt a vállalatnál Lavinia Rosenthal, aki nem csupán a nagynevű cég itt árusított termékeit szemlélte meg, de újabb üzletkötésekről is beszélgetett az Amfora vezetőivel. Kecskeméten és Szegeden is megismerik lassan e világhírű termékeket, sőt Egerben és Pécsett újabb stúdióüzletekben is megjelennek e márkás étkészletek. Legszebb és nálunk leginkább kedvelt darabjai a fehér porcelánok, de kaphatóak az egészen más stílust képviselő szuomi formák is. Az Amfora terveiben szerepel jövő év végére kisáruház nyitása a Tanács körúton, itt remélhetően megvalósul a terítési kultúra program. — rácz — m KERESZTREJTVÉNY JÁNOS VITÉZ I (7). Jancsinak most is Iluska volt az eszében, ezért a királykisasszony ajánlatát nem fogadta el. A király győzelmi lakomát rendezett a huszárok kedvére, ahol Jancsit átkeresztelte: „Mától fog-Iva neved János vitéz legyen”. Jancsi most sem fogadta el a királylány kezét, se a trónt. Sietve indult volna haza Iluskához. A király végül gazdagon megajándékozta, csak azt kérte, hogy a huszárok maradjanak meg: „Éljenek itt néhány mulatságos napnak”. Jancsi elköszönt a királytól és vitézeitől, majd ... (folytatás a rejtvény vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sorában). VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: Tó, Tó). 18. Az olasz távirati iroda rövidített neve. 19. Év, németül. 20. A Volga mellékfolyója (520 km). 21. Becézett női név. 22. Lóbaj. 23. Létezés. 24. Becézett Terézia. 25. Bolgár hegység. 26. Női név. 27. Valamiből levesz egy kis darabot. 28. ... tüze, fényjelenség. A hajóárbocok hegyén a légköri villamosság kisülése. 29. Olvasztókemence. 30. Ruhatartozék. 31. Női név (Luxemburg). 32. Gyomai nyomdász család. 33. Figyelmeztető. 34. Bőven ömlő. 36. Kétkerekű angol kocsi. 38. Fáradt, kimerült. 39. Jeladásul fél szemmel hunyorít. 41. ... me tangere (ne nyúlj hozzám!). 42. Együttérző, érdeklődő szavak. 44. Skandináv férfinév. 45. Idősebb férfi. 46. R. R. 47. Német havas (Aim). 48. Másolatot készít. 50. Bányatelepülés az Erdélyi Érchegységben. 51. Erőltetett testtartás. 52. Fegyvertár. 53. Nátrium és nitrogén. 55. Munkakerülés. 56. Mohamedán templom. 57. A száj, szem sarka. 58. Volt portugál államfő. 60. Veszteség. 61. Osztrák író (Ottó). Kossuthról írt regényt. 62. Kerek időegység. 64. A stratégiai fegyverek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalások angol nevének rövidítése. 65. Amely dolgoz. 66. Francia viszonyszó alatt, alá. 68. Harpete. 69. P. E. 70. Búzadara. 71. Tűzfegyvernek a célra való beállításához szükséges adatok egyike. 73. Nobel-díjas dán fizikus (Niels, 1885—1962). A modern atomelmélet egyik megalapozója. 74. Település a Hortobágy peremén. 75. A fiú párja. 76. Egyesült Arab Köztársaság. 77. Tengeri hal. 78. Ötven százalék. 79. A kövéredés jele és következménye. 80. Névelős tejtermék. 81. Hajkorona. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: IA, YH). 2. Szövetség. 3. Háromszor: társastánc a hatvanas évek elején. 4. Heves megye egyik községéből való. 5. A munka eredményességét növelő új módszerek népszerűsítésének szervezett formája. 6. Dunántúli megye. 7. Végtelenül rohan. 8. Idegen hármas. 9. Amit a függőleges 65. számú sor meghatároz. 10. Ibsen: Peer Gynt című drámájának női alakja. 11. Vállalati takarék rövidített elnevezése. 12. Város az NDK-ban, az Elba mellett. 13. Lárva, ritkábban álarc. 14. Spanyol nevelő. 15. Szovjet balerina, a moszkvai Nagy Színház szólótáncosnője (Olga Vasziljevna). 16. Stopl 17. Európai nép. 22. Az állam vagyona és pénzkészlete. 27. Spanyol férfinév. 28. Örökzöld törpecserje és női név. 29. Egynemű dolgoknak egy rakásban lévő kisebb-nagyobb tömege. 30. ...nőir, kémkedés, titkos szolgálat (fekete, szoba). 31. Csökkent munkaképességű. 32. Szívből jövő nevetés. 35. Redőny. 36. Topánkák. 37. Szerzetes. 39. Természetes veszteségek a kereskedelmi árukészletben. 40. Időmérő. 43. Helyesen. 45. Az egyik oldal. 46. Idegen női név. 48. A közúti közlekedés rendjének szabályzata. 49. Város Csehszlovákiában az osztrák határ közelében. 54. Csak rövid ideig! 56. Szolnok megyei község. 57. Idegen női név. 58. Magasabbra helyezé. 59. Semmikor. 63. Becézett vadnyugati férfinév. 65. Lásd a függőleges 9. számú sort, névelővel. 67. Neves színészünk (1895—1962). 68. Egyik fafajta népies neve. 69. A vívók arénája. 72. Fen betűi. 73. Fonalon kötött csomó. 74. Védelmező. 75. Lehel vezér nevének más alakja. 77. T. Z. 79. T. S. Valló Emil* Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sor megfejtése. Határidő: május 4. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392. Budapest, Pf. 276. * Április 12-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: De nem volt gyerekség ez a megrohanás, / Lett is nemsokára szörnyű rendzavarás. Tíz-tíz lottószelvényt és egy „Rejtvénylejtő Mini SZÓ START” nyertek. Budapestiek: Götz Lucia, 1082; Kovács Zoltánná, 1114; Krevenka Katalin, 1119; Magyar Miklós, 1121; Papp Zsigmond, 1143; Rubl Béla, 1033; Stejskai Béláné, 1132; özv. Szalántzy Ernőné, 1056; Szenter Géza, 1155; Vinczés Antal, 1098. Vidékiek: Boros Krisztina, Vásárosnamény; Fehér György, Pécs; Géricz Tiborné, Berekfürdő; Király László, Piliscsév; Kővári Gábor, Márkáz; Laczkó Ernőné, Pálháza; Legeza Miklósné, Szőny; Németh János, Kőszeg; Polgár Krisztina, Csehimindszent; Szvétek Lajos, Kéleshalom. A nyereményeket postán küldjük el. 1 2 3 4 5 6 7 19 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 211 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 411 43 44 45 46 471 48 491 50 51 52 53 54 55 56 571 56 5960 61 62 63 64 65 66 671 68 69 70 11 72 Jr, 1"1 75 NY 761 77 78 791 80 81 H E