Magyar Nemzet, 1986. július (49. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
Szombat, 1986. július 12. SPORT * — ■ ' " ' MI VOLT A BAJ? Egy héttel ezelőtt a „Visszhangtalanul" című írásomban azon meditáltam, vajon miért maradtak el az egyébként sűrűn érkező olvasói levelek a labdarúgóvilágbajnokság idején. Ennek a cikknek azonnal lett visszhangja: az olvasók közül számosan adtak magyarázatot arra, vajon miért hallgattak a világbajnokság után. Szinte kivétel nélkül azt fejtegetik, hogy egyáltalán nem tértek napirendre a magyar csapattal történtek felett. A futball barátait részben sokkolta labdarúgóink szereplése, részben pedig várják az illetékesek véleményét. Többen azonban máris kommentárt fűznek a kudarchoz. László János szegedi zenetanár például többi között azt fejtegeti, hogy a mai garnitúrában nincs egyetlen kiemelkedő játékosegyéniség sem. Aztán rámutat arra, hogy a mi élvonalbeli labdarúgónknak nem érdeke mérkőzésről mérkőzésre jójátékot nyújtani, mert amúgy is biztos a helye a klubcsapatában. Ezért igazi műhelymunka helyett csak mindig a soron következő eseményre készülnek labdarúgóink. „Ez olyasmi, mintha zenetanárként kilenc hónapon át nem kérném számon a növendéktől a feladott anyagot, aztán hirtelen elhatározom, hogy indítom egy országos versenyen, mindössze egyhónapos felkészülési idővel" — írja László János, majd pontokba szedi a leszereplés okait s hozzáteszi ezekhez, hogy mind a játékosok, mind vezetőik híján vannak a legcsekélyebb önkritikának is. Bálint Endre Füzesgyarmatról abban látja a kiutat, hogy a dánok példája nyomán engedjük mi is idegenbe szerződni a játékosainkat, akik tudásban gazdagodva állnának a válogatott rendelkezésére. Az értük kapott összegekből pedig épüljenek iskolák, tornatermek, uszodák. Dr. Kovács Gábor (Rajka) ezt írja: Amikor az ön mexikói cikkeit olvastam, úgy véltem, van végre valaki, aki nemcsak keserűsége okán, de józan szemlélete folytán is föl meri írásaiban tárni a valóság néhány halovány momentumát. És most? Hazajőve? Pálfordulást tapasztaltam. Nem tudom, hogy az ön mexikói állásfoglalását menynyiben tudhatom be annak, hogy függetleníteni tudta magát az akkor még funkcionáló hivatalos fórum, az OTSH állásfoglalásától. És nem tudom, hogy a mostani, radikálisan megváltozott álláspontjában mily szerepet játszik az új sportszerv, az AISH. Mert ha ezt tudnám, megérteném az Ön János-arcúságát. És akkor nem csodálkoznék kitételén, mely szerint a tényeken úgysem lehet változtatni 711. Gyakran tapasztalom, hogy írásaimból szándékaimmal ellentétes mondandót olvasnak ki. Ebben csakis én lehetek a hibás, nem elég pontos és körültekintő a megfogalmazás. Az inkriminált cikkben például a levelek elmaradásának okát vizsgálva jutottam arra a következtetésre, hogy ilyen szereplés után a szurkoló még csak jóízűt sem tud mérgelődni. Általában belenyugvást, mi több, közömbösséget, érdektelenséget véltem felfedezni. Mert Mexikóban nem kudarcot vallott a csapat, hanem valóságos elemi csapás érte, itt már magyarázkodni sem nagyon lehet. A tények mindenképpen tények maradnak. A szurkolói gondolkodást próbáltam illusztrálni ezekkel a szavakkal, nem pedig a magamét. Változatlanul tartom a mexikói tudósításaimban kifejtett véleményemet, s ennek megváltoztatására senki nem késztet. Az új sportszerv, az ÁISH sem, amelynek elnökével egyelőre csak a kölcsönös bemutatkozásig jutottunk el Jómagam változatlanul keresem a történtek magyarázatát és ha bármivel is többet tudok majd, mint amennyit megtudtam Mexikóban, azt feltétlenül az olvasó elé tárom. Egyelőre azonban semmivel sem vagyok okosabb, mint voltam a vb időszakában. Baráti körben gyakran kérdik, valójában mi is történt Leónban. Úgy vélik, nekem — aki ott voltam a tűz közelében — tudnom kell, valójában minek is tulajdonítható a magyar futball legcsúfosabb vesszőfutása. Valami szenzációt várnak tőlem, valami különleges leleplezést. Egy olyan intimitás napvilágra hozását, ami fényt vet arra, hogy a tavalyi világranglistán felette előkelő helyet elfoglalt magyar válogatott mitől csúszott le ennyire. Hogy például összeverekedtek a játékosok az első meccs előtt. Hogy szánt szándékkal nem akartak jól játszani, mert nem kapták meg a várt külföldi szerződési engedélyeket. Hogy a dopping ellentétes hatást váltott ki. Ilyen és hasonló titkokról kellene fellebbentenem a fátylat, mert a mexikói katasztrófát az eddig elhangzott vélemények — úgymond — nem magyarázzák. Ott bizonyára történnie kellett olyasminek, amiről bölcsen hallgatnak a vezetők, a játékosok, az újságírók. De kérem, higgyenek nekem! Nem történt semmi olyasmi, ami megrázóan hatott volna a játékosokra (a vereségeken kívül), nincs olyan titok, amelynek ismerete indokolná a szánalmas futballt. A közvélemény azt várta, hogy Mezey György múlt vasárnap esti tévéinterjúja választ ad a megválaszolatlan kérdésekre. Hírverés előzte meg a nyilatkozatot, a tévé vasárnap este még biztosította is a nézőit, hogy a beszélgetés csakis a film levetítése után kerül sorra, nehogy bárki is elmulassza ezt az eseményt a krimi miatt. Aztán kapcsolták a Telesport stúdióját, a közönség szemrevételezhette, hogy mennyire megtört emberré vált a kapitány, s hallhatta, hogy tulajdonképpen semmi olyasmi nem történt, amitől ennyire csúful kellett volna szerepelni. Méltatlan kritikának minősül a doppingra, az étrendre, az elzártságra vonatkozó utalás, s gyermekded megállapítás túledzettségre hivatkozni. De hát akkor mi volt a baj? Mezey szerint létezhettek már előzőleg is valamifajta jelek, de ezek jobbára csak utólag, az eredmények ismeretében váltak jellé. A kapitány ezek közül mindössze a fásultságot említette, azt is elég bizonytalanul, mert nem tartotta kizártnak, hogy ezt a tényezőt is csak utólag magyarázza bele a történtekbe. Mezey György nem adott semmiféle kézzelfogható támpontot és azt hiszem, azok a sajtóvélemények sem adnak kellő választ, amelyek a magyar futball általános gondjaiból kiindulva indokolják a kudarcot. Ezek a gondok ugyanis a vb-selejtezők idején is megvoltak, s a magyar válogatott mégis végigverte fél Európát és az idén tavasszal legyőzte Brazíliának nem a Z csapatát, hanem az akkor kiállítható legerősebb válogatottját, amelynek tagjai közül jónéhányan játszottak a vb-n is. Jó, nem volt itt például Zico, de ha netán Guadalajarából is hiányzik, Brazília talán nem esik ki. Magam is erősnek, ütőképesnek láttam két esztendőn át a csapatot, de ennek ellenére számos írásomban leszögeztem, hogy a vb-n nem számolnak vele komolyabban, ugyan lehet belőle akár csoportelső, de kikaphat még Kanadától is. Azt viszont kétlem, amit irodalmi hetilapunkban olvastam, hogy a selejtezőből történt kijutás „a műkedvelők és a műkedvelés nagy menetelése volt”, hogy „nincs a földtekén még egy szakvezetés, még egy szaksajtó, még egy rádió- és tévékommentátor had, még egy drukkertábor s még egy futballcsapat, amely ennyire és kölcsönösen megérdemelné egymást.” Sokat tanultam ugyan a leleményes mondatokból, de mégis kételkedem megalapozottságukban. Abban is, hogy a békéscsabai Pásztor József az egyetlen nemzetközi klasszisunk, akinek negyvenméteres átadásaival még Maradona is boldog lenne... Nem és nem. Nem itt a magyarázat. Meggyőződésem, hogy a látszólag semmitmondó tények összegzése adja meg a lecsúszás okait. Kapásból sorolni tudnék kéttucat olyan tényezőt, amelyek bármelyike önmagában nevetségesen jelentéktelennek mutatkozna, de összefüggésükben, mozaikszerűen összerakva őket már képet adhatnak egy s másról. (Mindegyikről szóltam már mexikói tudósításaimban is.) Csak címszavakban néhányat. Elfuserált tavaszi évad, kellő világbajnoki felkészülés és ráhangolás nélkül. Körülrajongott, elkényeztetett játékosok, akik az addig szokott kemény rend és fegyelem helyett egyre inkább úgy érezték, nekik mindent szabad, hiszen a remélt világbajnoki siker érdekében úgyis felmentik őket. Sündisznóállásba vonult kapitány, aki azonnal kimutatja tüskéit, ha bárki — vezető, újságíró, szurkoló — bírálni merészel, mert ezek az ellenséges megnyilvánulások zavarják a felkészülést. Májustól teljes elzárkózotttság, befelé fordulás. Az MLSZ vezetői kérik az újságírókat, hogy az alpesi táborban ne zavarják a csapatot, amely friss, éles, hűvös levegőben készül a mexikói forróságra. Hazaérkezéskor zárt kapuk mögötti edzőmérkőzés az MTK-VIM pályáján. A fővárosi képes hetilap fotóriportere egy háztetőről és egy leányszállás ablakából fényképezi a titokzatos edzést. León: ideges hangulat, a pálya menti épület teraszáról vezettetik el a mexikói tévéseket. Nincs vezető, aki beavatkozna, nincs kontroll. A kapitány közvetlen segítőtársaival együtt, végképp magára marad. Játékosai nincsenek kellő edzettségi állapotban — ezt már az ausztriai táborban felmérte — a kulcsszerepet betöltő Nyilasi ügyét nem intézte el az arra illetékes vezető. A csapatban mégis optimista a hangulat. Túlzottan is az. Ennyi, siker után nem történhet baj. A kapitány alábecsüli a szovjet válogatott erejét, egészen más taktikát, öszszeállítást vár, mint ami aztán a pályán jelentkezik. A szovjet— magyar mérkőzésen nincs senki a válogatottban, aki próbálná magával ragadni a többieket, a kapitány 0—2 után föladja ... Folytathatnám tovább az általam vélt okok felsorolását, beszélhetnék tovább a játékos, a szakvezető, az MLSZ tévelygéseiről. De nem folytatom. Ebben a hónapban meg kell jelennie a szövetség állásfoglalásának, s remélhetően ez a hivatalos vélemény hiteles képet ad majd. Ha nem, akkor nyilván a sajtó kényszerül az elemző munka elvégzésére. Zsolt Róbert Magyar Nemzet Telefon jelentés a Jóakarat Játékokról Miről beszélnek a Kazin hajó fedélzetén? Moszkva, július 11. Vannak olyan esetek, amikor a versenyek szervezői is hibáznak. A pénteken történteket azonban mégsem írhatjuk az ő számlájukra. A gondos házigazdák hajókirándulást szerveztek a Moszkva—Volga csatornán, a ■ Sztyepan Razin nevű hajó fedélzetét). Ezzel még nem is lett volna nagyobb baj, csak a korábbi kánikulai napok után beköszöntött az ősz Moszkvába. Nemrégiben még 30 fok felett volt a hőmérő higanyszála, de a hajókázás napjára közelebb került a tízhez, mint a húszhoz, és hogy tovább romoljon a helyzet, egyfolytában zuhogott az eső. Mindegy, a fedélzetre meghívott vendégek kedvéért mégis vállalni kell a megpróbáltatásokat. Az invitálás úgy szólt, hogy sajtótájékoztatót tart a Jóakarat Játékok „szellemi atyja”, első számú mecénása, az amerikai TBS televíziós társaság igazgató tanácsának elnöke, Ted Turner és a házigazdák nevében Marat Gramov, a szovjet állami sporbizottság elnöke. Az illusztris vendégek jelenlétének is köszönhető, hogy jónéhány újságíró dacolt a zord időjárással. Utóbb kiderült, nem hiába, mert a mintegy két és félórás kirándulás messze fölülmúlta az ilyen programok szokásos színvonalát, sőt kifejezetten érdekes volt. A tájékoztató kezdetén bemelegítésként megkérdezték a két vendégét, hogy mi lesz a Jóakarat Játékok további sorsa. Anynyi bizonyos, állították egybehangzóan, hogy a következő hasonló eseményre 1990-ben az Egyesült Államokban, Seattle városában kerül sor Marat Gramovot arról faggatták, hogy ismeri-e ezt a távoli amerikai várost.. Az udvarias és találó válasz így hangzott: „Nem voltam még e helyen, de ha partnereinknek megfelel, nekünk sem lehetnek kifogásaink.” Turner az 1990-es, játékokról elmondta, hogy természetesen szeretnék a négy év múltán a mostaninál is többen versenyeznének, azaz legalább száz ország ötezer sportolója. Persze az ilyen létszám toborzása nem könnyű, hiszen minden esztendőben rendkívül sok nemzetközi versenyt tartanak, s ezek közé nehéz még egy újabbat beszorítani. De azért megpróbálják. Szó esett arról is, hogy más országokat nem vonnak-e be a rendezők közé? Gramov emlékeztetett arra, hogy ezek a versenyek kezdetben csak a szovjet és az amerikai sportolók küzdelmének indultak, így egyelőre maradnak ebben a két országban. Tehát négy év múltán az Egyesült Államok, majd 1994-ben ismét a Szovjetunió következik. A folytatásban már rázósabb kérdések is elhangzottak. A sajtóértekezletet vezető Jacseszlav Cavrilin, a szovjet állami sportbizottság elnökhelyettese felolvasta lengyel és csehszlovák újságírók írásban benyújtott kérését. Így hangzott: „A Washington Post megírta, hogy a rúdugrásban Szergej Bubka doppingolt a világcsúcsjavításnál. Mi erről Gramov véleménye?” Még mielőtt a válasz elhangzott volna, a szóbanforgó amerikai újság képviselője, az említett cikk szerzője, John Feinstein helyesbített: „Ez nem a lap véleménye volt, két amerikai ugró, Tulley és Bell nyilatkozata.” Gramov válasza: „Ha így írta a Washington Post, az a szerkesztők felelőssége. De azért nem árt figyelembe venni, hogy Bubkának már ez volt a hatodik világrekordja, de először ugrott csúcsot hazai földön. Korábban minden ilyen alkalomkor átesett doppingvizsgálaton. Úgy hiszem, az említett amerikai lap nagy mérvű dilettanizmusról tett tanúbizonyságot." Közbeszólt Gavrilin is: „Bubka a cikk miatt hivatalos tiltakozást nyújtott be a nemzetközi sportújságíró szervezetnél. El kell még mondanom, hogy megtekintette laboratóriumunkat Alexander de Merode herceg, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság orvosi szekciójának a vezetője, s a legnagyobb elégedé■ttséggel szólt a látottakról A Jóakarat Játékokon egyébként minden győziesnek doppingvizsgálaton kell résztvennie.” A vendégeket arról is fogatták, miként lehetne különválasztani a politikát és a sportot. Gramov és Turner egyaránt kifejezte reményét, hogy ez minél előbb sikerül, de egyáltalán nem könnyű feladat. A diplomatikus válasz után Gramov visszakérdezett: „Hogyan gondolják, miként különítsük el a politikát és a sportot, amikor az önök kérdéseinek legalább fele nem a sportról, hanem a politikáról szól. Pedig úgy tudom, önök sportversenyre jöttek Moszkvába.” A Jóakarat Játékokra ellátogattak az 1992-es téli és nyári olimpiára jelentkezett városok képviselői is. Többféle plakátok hirdetik, hogy a pályázók közül ki, mit kínál. Természetesen mindegyikük szeretné, ha a NOB október 17-i, lausanne-i kongresszusán az ő városukat választanák a hat év múlva esedékes olimpiai játékok helyszínéül. Ezért korteskednek itt Moszkvában, reklámozzák magukat. A nyári olimpiai játékokra pályázók közül elsőként az angliai, Birmingham ragadta meg az alkalmat, hogy az újságírókon keresztül is híveket toborozzon magának. Denis Howell, a birminghami szervező bizottság elnöke döntő érvnek ezt hozta fel: „Az olimpiát szeretnék visszaadni a sportolóknak, hiszen az senki másé, csak az övék.” Elmondta még, hogy a létesítményeket úgy készítik, hogy a versenyzőknek ne kelljen sokat utazgatni az események helyszínére. A sajtótájékoztató után beszélgettem Denis Howell-el, aki igazán nem vette udvariatlan kérdésnek, hogy mit tennének akkor, ha nem rájuk esne a NOB- tagok választása. — Akár hiszi, akár nem, cseppet sem lennénk bosszúsak. Birminghamben úgy vélekednek, hogy a sport ugyanolyan része a társadalmi életnek, mint mondjuk a kultúra, vagy a gazdaság. E hitvallás jegyében mindenképpen fejlesztjük a sportlétesítményeket, s ha még az olimpiát is megkapjuk, már kész nyereség. A hajókirándulásnál már említett időjárás estére tovább romlott. Az eső és a hideg mellé viharos szél is társult. Nem örültek ennek a vízilabdázók, akiknek a luzsnyiki nyitott uszoda medencéjében az amerikaiak ellen kellett vízbe szállniuk A lényeg továbbra is veretlenek maradtunk. 8 8. (2 0. 2 2, 1 2. 3 4) volt az eredmény. Talán most játszottunk eddig a legjobban, végig vezettünk, de az ellenfél 7 másodperccel a meccs vége előtt egyenlített. A találkozó krónikájához még hozzátartozik, hogy a játékvezetők — finoman fogalmazva —, nem a mi pártunkon álltak . Érthető tehát Gyarmati Dezső mérkőzés utáni kifakadása: „Jól játszottunk, a bírók vették el tőlünk a meccset.” A következő ellenfél szombaton a Szovjetunió, a vasárnapi zárófordulóban pedig a mezőny leggyengébbje, Görögország jön. Iglói Nagy István SPORTNAPLÓ Mádl Ildikó nyerte a Tapolcán rendezett nagyszabású nemzetközi női sakkversenyt. A magyar fiatal és a világbajnok kihívására készülő szovjet Ahmilovsztcaja azonos pontszámmal végzett a Cooptourist Kupán, ám a Berger—Sonneborn számítás a tapolcai sakkozónő javára döntött. Az élcsoport: Mádl (Honvéd Mereszjev SE) 7,5, 2. Ahmitovszkaja (szovjet) 7,5, 3. Fischdick (NSZK) 7 pont. Bartos Csilla az elődöntőbe jutott az olaszországi Perugiában zajló nemzetközi teniszversenyen, miután a pénteki fordulóban az itáliai labia ellen nyert. A férfi kosárlabda-világbajnokságon a csoportküzdelmek után kialakult az elődöntő mezőnye. Vasárnaptól keddig Barcelonában a Szovjetunió, Brazília, Spanyolország, Görögország, Izrael és Kuba, Oviedóban pedig az Egyesült Államok, Jugoszlávia, Olaszország, Kanada, Argentína és Kína folytatja a küzdelmeket, melyre a csoportmérkőzéseken szerzett egymás elleni eredményeket minden együttes magával viszi. A három nagy esélyes, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Jugoszlávia még nem veszített pontot. Bátorfi Csilla és 11 esztendős öccse, Zoltán is ott lesz a belgiumi Leuvenben július utolsó hetében rendezendő ifjúsági és serdülő asztalitenisz Európa-bajnokságon. A magyar keretben az öt ifjúsági fiú (Németh, Vitsek, Turbók, Tihanyi és Pigniczki) közül négyen kapnak helyet, a lányoknál Bátorfi, Nagy, Kahn és Karádi indul, a serdülő fiúk mezőnyében Zsarnóczi, Bátorfi és Holló, a lányok küzdelmein Wirth G., Marosi és Wirth v. vesz részt. Az ifjúsági atléták világbajnokságát szerdától vasárnapig Athénban rendezik. A jövő heti görögországi viadalon 152 ország kétezer fiatal sportolója áll rajthoz. Magyarországot 6 női és 13 férfi atléta képviseli, a lányoknál 18, a fiúknál 19 év a felső korhatár. Dán labdarúgót igazolt az osztrák I. Ligában szereplő Grazer AK együttese, a jövőben Tony Nielsen a stájer klubban szerepel. Hétvégi sportműsor , JÚLIUS 12., SZOMBAT Atlétika: női hétpróba országos bajnokság, felnőtt egyéni és összetett Budapest-bajnokság, Népstadion 10 és 16. Labdarúgás: MTK-VM—Liége, Hungária körút, 17 és Videoton—Gornik Zabrze, Székesfehérvár, 18. Intertotó Kupa-mérkőzések. Sárkányrepülés: Európa-bajnokság. Gyöngyös, Pipis-hegy, 11. JÚLIUS 13., VASÁRNAP Atlétika: női hétpróba országos bajnokság felnőtt egyenes összetett Budapest-bajnokság. Népstadion, 10 és 16 Sárkányrepülés: Európa-bajnokság. Gyöngyös, Pipis-hegy, 11. Vasárnapi ügetőversenyek 1. Kém — Lea — Libuska — Kliens. 2. Hippológus — Hencegő — Duma — Javasasszony. — 3. Jutka — Jobbágy — Energia — Egylaki. — 4. Budapesti Édesipari Kupa: Játszi — Jágó — Fickó — Kirke. — 5. Alfonzo — Kokott — Ideális — Greenwood. — 6. Magyar Ügetőderby.: Lampion — Lázálom — Látszat — Lobogj! — 7. Kövess! — Jákos-hegy — Gabin — Járőr. — 8. Négyévesek nagydíja: Khán — Kézműves — Kapos — Komornyik. — 9. Hibiscus — Időmérő — Iparos ■— Cédrus. — 10. Janicsár — Ivor — Irány — Jersey. — 11. Idióma — Justicia — Lokátor — Ibéria. A versenyeket két órakor kezdik. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pálné u. 4—e.): ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 18.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (vn., Szentendrei u. 138.): BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. 18.). (Ny: K, Cs , 15—1s-ig. Szó, V: ll—18-ig.). BARTÓK BELA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 28.): Bartók-emlékkiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM 0. , Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Buda visszavívása 1888 BUDAVÁRI LABIRINTUS-PANOPTIKUM 0., Őri u. 8.), Ny. H. K. kiv. 10—18-ig.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V. Deák tér 8.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi és Kossuth relikviák — Kalchbrenner Károly-emlékkiáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.): Az 1848—40-es forradalom és szabadságharc. Az Osztrák —Magyar Monarchia és az első világháború. — A kézifegyverek története vadász- és céllövő fegyverek — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A néphadsereg fejlődése — A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei és képzőművészeti alkotásai (áll. kiáll.) (Ny. 1—17-ig). HOPP FERENC KELET-Ázsiai MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztársaság II. 103.): India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői út 33—31.): Művészet és mesterség (áll. kiáll.) A magyar Art Deco lakásművészet (1905—1935). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u.ll.). (Ny. H. klv. 16—14-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.) KASSÁK EMLÉKMÚZEUM 00., Fő tér 1. ). „Hommage a Kassák" — Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága — Kassák kollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. 15.). (Ny: V. klv. naponta 10—18-ig.). KISCELLI MUZEUM (III., Kiscelli út 108.): Pest-Buda művészeti emlékei a XVIi—XIX. sz -ban — AzArany Oroszlán" parka — Pesti-budai nyomdák a XVIII—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.). — Orbán Dezső festő kiáll. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Városligeti krt. ll.): A vasút története a lóvasúttól 1945-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés története a római kortól napjainkig (áll. kiáll.) — Különlegességek a Moszkvai Politechnikai Múzeum gyűjteményéből. (idősz. kiáll.). LAKÁSmÚzeum (in., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiút (Ny . klv naponta 14—18-ig Szó V 10— 18-ig) MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.). Az erősáramú elektrotechnika történetéből (III. kiáll.) (Ny. V, H. klv. 1l—17- ig.). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM (I., Fortuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) 40 éves az úttörőmozgalom. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B, C, O ép.): Későreneszánsz és barokk művészet Issé-től 1800-ig — Későgótikus szárnyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — Lélek és forma — magyarművészet 1896—1914 — (Ny: K: 17— 18-ig, Sze: 12—20-ig, Cs-től V-ig: 10—18-ig. H. zárva)). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VII., Múzeum krt. 14—10.): Magyarország népeinek története az őskőkortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig — Magyar koronázási jelvények (élt. kiéll.) — Magyar történelmi arcképek — parafrázis egy Liszt-műre (idősz. kiáll.). — Az avarok kincsei, (idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM 0., szentháromság tér). Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 9—10—ig.). MEZOGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár): A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés, a szarvasmarha-, a lótenyésztés, a juhtenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) — „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel ’80" (idősz. kiáll.) (Ny. h. klv. 10—17-V. V. 16—18-ig.). MTA ZENETÖRTÉNETI MUZEUM 0., Táncsics M. u. T.): A zenei élet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt-hangversenyek Pest-Budán (idősz. kiáll.) (Ny. K. klv. 10—18-ig, H. 18—21-ig.). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (xxv., Csókász Pál u. vll.): Európai bútorok a xv-xvI. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIII. sz.ban — Bútorművészet a XIX. sz.ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Augsburg barokk ötvösmunkák (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások — Az esztendők néprajza — Aratókoszorú — Magyar népi hangszerek — Jugoszlávia népművészete — Gyerekek a múzeumban (idósz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.). Nyugat-emlékkiáll. (áll. kiáll.) — Tóth Árpád-emlékkiáll. (idősz. kiáll.) (Ny. 14—18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.). Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1850—1838 (Ny. H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.). Tisztelet a magyar tipográfiának — 500 év szép könyvei ez Országos Széchényi Könyvtárban (Ny. naponta 10—18-ig, V. zárva). PETŐFI CSARNOK (XIV., Zichy M. U. Városliget) Repüléstörténeti és űrhajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.). Déry Tibor, Móricz Zsigmond dolgozószobája — József Attila-emlékkiáll. — Radnóti Miklósemlékkiáll. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák (áll. kiád.) — Hommage á Huszarik Zoltán — A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványaiból kiáll. III. (Ny. 10—18- ig.). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközléstörténeti áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM 0., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (ál. kiáll.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere). Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — XX. sz.-i művészet (áll. kiáll.) Európai szobrászat-szerzemények Delmer Emil gyűjteményéből — Gyermekalkotások galériájának kiáll. — Rajzok — XIX—XX. sz. (idősz. kiál.) — A hónap műtárgya: Allegorikus nőalakok (14-től). TESTNEVELÉSI ÉS SPORTMÚZEUM (XIV., Dózsa Gy. út 3.): Sporttörténelmünk emléktárgyai (Ny. 10—flg.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításul a Nemzeti Múzeum épületében: viel. Múzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (III. kiáll.) — Ásványritkaságok és drágakövek a Szovjetunióból (idősz. kiáll.) TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (éli. kiáll.) (Ny. 8—18-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). ZSIDÓ MÚZEUM (VH., Dohány u. 3.): (Ny: 10—13-ig, H. és Cs: 14—18-ig.). * BUDAPEST KIÁLLITÓTEREM (V., Szabadsajtó u. 5.): Marosán Gyula festőm, kiáll. BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (III., Lajos u. 150.) : Pátzay Pál ál. kiáll. — 10 képzőművész Stuttgartból. DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTOTEREM: Eisenmayer Tibor festő kiáll. DUNA GALÉRIA (XIII., Rajk K. U. 95.): Hajnal Erika kiáll. ERNST MUZEUM (VI., Nagymező u. 8.): Koncz Béla festő gyűjteményes kiáll. KÉpzOMŰvÉszETI FŐISKOLA (Népköztársaság u. 69—71.): Argentin grafikai laár. (nyit. 17-én.) MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XI. Ménesi u. 65.): (Ny. K, Sze, Cs. 17— 18-ig.). MŰCSARNOK (Hősök tere): 100 + 1 éves a magyar plakét. STUDIO GALÉRIA (V., Bajcsy Zs. u. 52.): Elekes Károly festő kiáll. VIGADÓ GALÉRIA (V., Vigadó tér 1.): Tornay Endre András szobrász kiáll. — Fett Jolán + 11 iparm. kiáll. A múzeumok és kirutótermek általában 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük ! 13 Átadták a forgalomnak pénteken reggel a VII., Wesselényi utcának a Vörösmarty utca és Lenin körút közötti szakaszát. Ezzel egy időben a Wesselényi utcának a Lenin körút és Kertész utca közé eső szakaszát vízvezeték , és útépítés miatt teljes szélességben lezárták. Az építési területet a Rákóczi út—Akácfa utca, vagy a Majakovszkij utca—Kertész utca útvonalon lehet elkerülni. — Újpesten Július 14-én reggel felbontják a Megyeri utat a Fóti út kereszteződésénél, mert csatornát építenek. Ezért a 30-as és 30-as gyors autóbuszok útvonala megváltozik a Baross tér felé. Útvonal: Megyeri út—Hám Kálmán utca—Fűmér út—Fóti út, tovább az eredeti útvonal. — LÉGI SZERENCSÉTLENSÉG következtében 340 ember halt meg a világon az év első hat hónapjában, s ebből húszan terrorista támadás áldozatai voltak, írja a csütörtökön megjelentFlight című, repüléssel foglalkozó amerikai hetilap. Tavaly az év hasonló időszakában jóval nagyobb volt az áldozatok száma. A terrorakciók elszaporodásával, írja a lap, olyan bizonytalansági tényező lépett fel, amelyet szinte lehetetlen kivédeni. Ha viszont ettől eltekintünk, úgy az idén csak 12 légi baleset történt, ami a korábbi adatokat figyelembe véve azt mutatja, biztonságosabb lett a repülés.