Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

Ára: 1,80 forins Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA BÉKÉS MEGYEI KÖNYV * 5601 BÉKÉSCSABA H: 39* Péntek 1986. augusztus 1. XIX. évfolyam 180. szám . f­ forint arcai­ ra fizetés lesz. A felisme­réshez rá sem kell pillantani a naptárira, elég, ha mindig reménykedő, ám ilyenkor hó végén megszokottan kudarcos mozdulattal a zsebem felé nyú­lok. De hát végtére is pénz áll a házhoz, mindenképpen szép nap a mai. No, persze holnap az OTP következik la­kástörlesztéssel, aztán szerdára becsenget a díjbeszedő, nem beszélve­ a gyerek üdüléséről, a nyári hőségről ami megol­vasztja időnként még a csa­ládi költségvetés vastartalé­kait is. Ám, miközben efféle, az ország életében ugyancsak apró-cseprő ügyek felett elmél­kedik az ember, lehet, hogy a Nemzeti Bankban már meg is gyújtották a születésnapi gyer­tyákat. Ha így tettek — stílu­sosan —, akkor az ünnepi tor­tán most negyven lány pislá­kol.. A felköszöntött anyaköny­vében 1946. augusztus elseje áll a világrajövetel dátumául. Neve: FORINT... Igen, így, csupa nagybetű­vel, amit jeles napokra már­­csak történelmi tetteivel is ki­érdemelt. Aligha vonható ugyanis kétségbe, hogy négy évtizedes országlása alatt az új pénzünk sok nagy csata ré­szese volt. Csak címszavakban felidézve, győztes ütközetet vívott a­­ feketézőkkel, sikeres hadtáposa volt az újjáépítés­nek, s az államosítást sem na­gyon lehetett nélküle elképzel­ni. Akadtak persze szeplősebb korszakai is. Iparfejlesztési túl­burjánzásért "senki sem fogja aranybetűkkel megörökíteni az utókornak, mint ahogy nem büszkélkedünk inflációs botla­­dozásaival sem. De hát a fo­rintjával valóban úgy van az ember, mint a saját gyereké­vel. Nem a világ legszebb cse­metéje? Nem. Mégcsak nem is a legokosabb? Hát... az sem. Mégis szeretjük, mert legalább időnként a mienk, s hiánya véghetetlen fájdalmat okoz... A forint elődjének, a pengő­nek az emléke lassan teljes­séggel a múltba vész. Ha idő­sebbektől hallani róla, a tör­ténetek többnyire csak gyá­szos haláltusájának időszakát elevenítik fel. Pedig a törté­nelmi hűséghez hozzátartozik, hogy az 1929—1933-as világ­­gazdasági válságot kevés va­luta vészelte át a pengő érték­­állóságához hasonlóan. Kora­beli dokumentumok szerint 1937-ben harminc fillérért egy liter tejet, negyvennégyért egy kiló babot lehetett vásárolni. Egy férfiing sem kóstált töb­bet öt-negyvennél akkor, ami­kor a középiskolai tanár havi bére 400 pengő volt. (A nap­szám :2 pengő.) Néhány­­évre rá viszont a hadikészülődés, a kincstárje­gyek kibocsátása, a kormány­zat tudatos pénzhígítása már előre vetítette a későbbi vég­zet árnyait. A világháborús veszteségek, a háborús évek végére már csaknem ötmilliárd pengőre rúgó német tartozás az új demokratikus magyar kormányt valósággal megbéní­totta. A prések hiába ontották a mind nagyobb címletű ban­kókat, árufedezet híján a pénz 1946 nyarán már óráról-órára értéktelenedett. Az asszonyok kosárban, hordták a pénzt a piacra, s a gyerek kezében hazavihette az árut, amit a bilipengőkért kaptak. Egy ko­rabeli fénykép tanúsága sze­rint például negyed kiló krumpliért a következő össze­get kérték: 780.000.000.000. S utána még három kisebb nulla, amit az árus érzékelhetően helyhiány miatt, kisebb zéró­val krétázott oda a táblára ... A krónikák szerint ebben az átláthatatlan, sehová sem ve­zető gazdasági-pénzügyi hely­zetben a Magyar Kommunista Párt szorgalmazta a leghatáro­zottabban a koalíciós partne­rek támogatásával a stabilizá­ciót, s annak elengedhetetlen feltételeként az új pénz mi­előbbi megteremtését. Csikós- Nagy Béla, aki maga is bábás­kodott a forint világrajötténél, egyik írásában az indulásról közöl akár jelképesnek titu­lálható részleteket. Ezek sze­rint, az 1 és 2 forintos érmék esetében az volt a legfogósabb kérdés, hogy honnan kerítsék elő a vezőtékéhez, s magához a pénzhez szükséges szerszám­­acélt, fémet. Végül­ is lelőtt repülőgépek lemezeiből, a há­borúban leszakadt távvezeté­kek alumínium védőborításai­ból, valamint ágyúlövedék­­hüvelyekből ötvözték a meg­felelő anyagokat. A forint megjelenését, s a hozzá kapcsolódó stabilizációt a polgári szakértők a pénzügyi história egyik legbravúrosabb tetteként tartják számon. Ah­hoz pedig végképp semmi kétség sem fér, hogy az új magyar pénz megjelenése a világtörténelem legnagyobb inflációjának vetett véget. A pengő elértéktelenedéséhez hasonló pénzromlást ugyanis sem előtte, sem azóta nem je­gyeztek fel egyetlen államban sem... Nagyjából már első lépései­vel így vonult be a mi forin­tunk az analesekbe. Aztán kö­vetkeztek az „ötvenes évek”. A lakossági­ forint korszaká­ban az emberek munkájuk fejében annyi pénzt kaptak, hogy ne maradhasson több bankó a tárcájukban, mint amennyinek a fedezete az üz­letek polcain megtalálható volt. Márpedig azok a polcok amúgy sem roskadoztak a kínálat alatt. De hát a forintnak eb­ben az időszakban ennyi volt a szerepe, hiszen „az ország félkarú óriás ipar nélkül” jel­szó divatjának tájékán a gi­gantikus tervek költségeit nem értékben mérték. A gyárak termelési utasításaikat darab­ban, tonnában,­­ kilométerben kapták, s annál nagyobb hurrá kísérte az új beruházás ava­tását,­­ minél több anyagot, munkát öltek bele! A vállala­tok számára a pénz egyszerűen fikció volt, s — némi túlzás­sal — elhomályosította volna a vezetés „tisztánlátását”, ha a forint a tényleges helyzetről számukra információt közölt volna... Nem a pénzünkkel volt per­sze baj, hanem — mint ahogy azt hivatalosan többször is deklarálták — a nép érdekeit háttérbe szorító, voluntarista gazdaságpolitika vitt tévútra. A felismerést követően a fo­rint lassanként kiszabadult mesterséges béklyóiból. Az 1968-ban indult gazdasági re­form aztán végképp az őt meg­illető rangjára emelte azzal, hogy elismerte teljeskörű sza­bályozó szerepét. S a gazdaság, a társadalom újfent tanulni, értékelni kezdte, hogy mi fán terem az érdekeltség, vagy mondjuk, hol lehet tere és korlátja a vállalati önállóság­nak? Az irányítás ekkor már alkudott a vállalattal, a vál­lalat a szállítójával, a kereske­delem az iparral, a munkás a művezetőjével. Mintegy hozzátartozóan per­sze kényszerűen megismerked­tünk az inflációval, majd jó esztendővel ezelőtt a rugtató árak és bérek megfékezésére hozott intézkedésekkel. Sőt, egyre határozottabban kiraj­zolódnak a tőke—forint szere­pének vonásai, az állami vál­lalatok felszámolásáról nem­régiben megjelent jogszabály már ebbe az irányba mutat. Mindez summázható azzal, hogy pénzünk változásainál mindig a komplex gazdaság­politika munkál. A forint azt az arcát mutatta, mutatja nekünk, amilyet életünk szín­darabjához újra és újra rá­ma­szkíroznak. Mélykúti Attila A I¥ATOö fotitkár értékelése A Gorbacsov—Reagan levélváltás közelebb vihet a megállapodáshoz Meghasonlás a brit kabinetben a dél-afrikai szankciók miatt A külpolitikai helyzet KEDVEZŐEN ÉRTÉKELTE a State Department több magas rangú illetékese, visszatérve Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédére, hogy az SZKP főtitkára — szavaik szerint „nyitott” Kína irányába. A The Washington Post idézte az egyik külügyminisztériumi tisztség­­viselőt, miszerint az új szovjet állásfoglalás az eddiigi legjelentősebb, amely a nyolcvanas évek eleje óta, az Agu­an­ térséggel foglalkozni. A­­pekingi vélemények egyébként úgy­­tartják, hogy a beszéd első­sorban Kínához szólt. Fejtegetéseik szerint Moszkva lényegében most először mutatott készséget ama, hogy hajlandó lépéseket tenni az úgy­nevezett „három akadály” elhárítására, amit Kína a kapcsolatok tel­jes normalizálása feltétételként jelöl meg. E követelések egyike ugyan­is a szovjet csapa­tok kivonása Afganisztánból. A pekingi sajtó ki­emeli, hogy módosult Moszkva álláspontja e kérdésben, a megfigyelők ennek alapján, ha nem is gyors, de mérsékelt, vagy éppen pozitív kínai válaszadásra számítanak a Vlagyivosztokban elhangzott javas­latokra. A KREML ÉS A FEHÉR HÁZ levélváltását, s ennek kapcsán a lehetséges fejleményeket elemezte a NATO brüsszeli központja Lord Carrington főtitkára szóvivőjének megítélése szerint az üzenet­­váltások Moszkva és Washington között azza­l biztatnak, hogy kimoz­dulnak a holtpontról a genfi tárgyalások az atomfegyverekről. Az észak-atlanti szövetség székhelyén hangoztatják, az a hajlékonyság, amelyet mindkét nagyhatalom az űrfegyverkezés­­kérdésében mutat, végső soron elvezethet a megállapodáshoz. A rugalmasság lehet a biz­tosítéka annak, hogy a tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozón kompromisszum jöjjön létre a hadászati és a középhatótávú atom­fegyverek csökkentéséről — szögezi le a NATO-körökhöz közelálló Nouvelle Atlantique. A "hadászati védelmi kezdeményezésre" adandó szovjet katonai válaszlépések lehetőségeit vázolta fel az NDK egyik katonai folyóirata. Szovjet tudósokra hivatkozva ,többféle elképzelést vett számba: egy­részt romboló, harci eszközök felbocsátását az ellenséges űreszközök pályáira, másrészt a hadászati atomrakéták számának a növelését. Az esetleges válaszlépések műszakilag egyszerűek és viszonylag olcsók lennének. A Szovjetuniónak azonban nem ez a szándéka, az egyenlő biztonságot kívánja a fegyverzet minél alacsonyabb szintjén, szögezi le az írás. RENDKÍVÜLI ÜLÉST TARTOTT a brit kabinet, amelyen meg­vitatták Sir Geoffrey Howe külügyminiszter jelentését a kudarcnak minősített dél-afrikai közvetítő útjáról. Előzetesen a brit fővárosban arról beszéltek, hogy London feladja eddiigi merev elzárkózását a Pretoriával szembeni gazdasági tilalmaik bevezetésétől, s legalább korlátozott rendszabályokat hoz. A kabinet azonban, a kudarc ellenére is úgy döntött, hogy változatlanul támogatja Margaret Thatcher kor­mányfőnek a gazdasági megszorításokat elvető álláspontját Csupán Howe hangoztatott ellentétes véleményt. Kijelentette: küldetése során arra a meggyőződésre jutott, hogy bizonyos szankciók immár elkerül­hetetlenek. A Londonban tartózkodó Chester Crocker, az afrikai ügyekkel meg­bízott amerikai külügyi államtitkár jelezte, a Pretoria-ügyben Wa­shington kész átengedni a kezdeményezést a „leginkább érintett” fél­nek, Nagy-Britanniiának. Mindazon­által Washington is megtette a maga kezdeményezéseit, felvette ugyanis a kapcsolatot az apartheid­rendszer megdöntéséért küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus képvise­lőivel. A fehér házi szóvivő szavai szerint ennek célja a tárgyalások előmozdítása a dél-afrikai­­válság békés rendezéséért. (Sz. H. L.) Csak az első lépéseket tettük meg Mihail Gorbacsov habarovszki beszéde Moszkvából jelenti az MTI: Mihail Gorbacsov, az SZKP fő­titkára csütörtökön befejezte a szovjet Távol-Keleten tett látoga­tását és visszaérkezett Moszkvá­ba. Mihail Gorbacsov, Moszkvába való visszatérése előtt a haba­rovszki határterület pártaktivája előtt beszédet mondott. Kijelentette, hogy a párt a fő figyelmet a gazdasági és társa­dalmi problémák újszerű megol­dásának szenteli. Csak az első lépéseket tettük meg, a java hát­ra van — jegyezte meg. Rámuta­tott, hogy az átalakítás nem kor­látozódik a gazdaságra, felöleli a politikai, szociális területet és egyéb szférákat is. Az átalakí­tást nagy jelentőségűnek mon­dotta, kijelentve, hogy akár egyenlőségjelet is lehet tenni az átalakítás és a forradalom szó kö­zé. A Szovjetunióban végbemenő változtatásokkal kapcsolatos nyu­gati reagálásokat érintve megje­gyezte, hogy a tőkés világban egyesek a Szovjetuniónak a szo­cializmustól való eltávolodását várják. Ezek hiú remények — szö­gezte le. Az SZKP-ban, az egész országban szilárdan megértették, hogy az élet által feltett kérdések­re nem a szocializmus világának határain túl, hanem rendszerünk keretein belül kell keresni a vá­laszt. A szovjet hírügynökség ma is­merteti részletesen Mihail Gor­bacsov habarovszki beszédét. Tudósí­lónk telepe Moszkva nagy jelentőséget tulajdonít­ az össz-európai folyamatnak A helsinki záródokumentum aláírásának tizenegyedik évfor­dulójáról emlékeztek meg ma Moszkvában. Sajtóértekezleten méltatta a zá­ródokumentum jelentőségét Jev­­genyij Szilin, a szovjet európai biztonsági és együttműködési bi­zottság elnökhelyettese. Szerveze­te tevékenységéne­k a lényegét is abban látja, hogy az itt lefekte­tett elveket a gyakorlatban is megvalósítsa. Ennek szellemében hozták létre azt az új bizottságot is, amely a társadalom különböző köreivel konzultál arról, hogy a szocialista rendszert a Szovjetunió törvényei által biztosított kerete­ken belül miként lehetne kiszéle­síteni és gyakorolni a humanitá­rius és az emberi jogokat Úgy értékelte, hogy az elmúlt hónapok­­ eseményei is tükrözik azt az euró­pai erőfeszítést, hogy földrészünk államközi kapcsolatai a kedvező irányban fejlődjenek. A korábbi időszakhoz képest e felé halad a stockholmi konferen­cia is, fejtette ki Oleg Grinyevsz­­kij. Az értekezlet munkájában részt vevő szovjet küldöttség ve­zetője felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva az összeurópai fo­lyamat részeként nagy jelentősé­get tulajdonít a stockholmi talál­kozó sikeres befejezésének is. A svéd fővárosban az elmúlt hóna­pok nem könnyű egyeztető mun­kája eredményeképpen lehetőség nyílt az eredményes befejezésre Jelentős sikerként emelte ki a katonai légi tevékenységről kötött megállapodást, amely sokáig gá­tolta az előrelépést Nagyra ér­tékelte a semleges és el nem kö­telezett országok erőfeszítéseit, de szólt arról is, hogy nem kevés probléma gátolja meg a végső, egységes állásfoglalás kialakítását Ezek közé sorolta a más föld­részeket is érintő hadgyakorlatok kérdéseit. Viktor Tatarnyikov vezérőrnagy azt emelte ki, hogy a bizalom lég­körének az erősödését szolgálja a helyszíni ellenőrzés kérdése, és e határoknak a kiterjesztése. Míg ez korábban Európa és a Szovjet­unió nyugati határaitól számított kétszázötven kilométer széles öve­zetre vonatkozott, ma az Urálig terjed. A kedvező légkör megszi­lárdulását szolgálják azok a stock­holmi egyeztetések is, a­melyek a kétéltű, a deszant egységek ellen­­őrzési körbe való bevonásáról, és legalább huszonötezer fős hadgya­korlatokra vonatkozó bejelentési kötelezettség alacsonyabb, akár tizennyolcezer fős szintre szállí­tására vonatkoznak. (—i —r) A török kormányfő szovjetunióbeli vidéki körutazásának első napja Moszkvából jelenti a TASZSZ. Tur­gut Özal török miniszterel­nök — aki hivatalos tárgyalásai befejeztével elutazott­­Moszkvá­ból — vidéki körútjának első napján, csütörtökön az Üzbég SZSZK nevezetességeivel ismer­kedett. Taskent­ben megkoszorúz­ta az ismeretlen katona sírját. Szamaralandban megtekintette az ősi város történelmi és építészeti emlékeit A nap második felében a török kormányfő és felesége Lenin­­grádba Utazott Megcáfolták Howe lemondást Sir Geoffrey Howe külügymi­niszter lemondásáról terjedtek el hírek az angol fővárosban csütörtökön, a brit kabinet dél­afrikai válságtanácskozását kö­vetően. A miniszterelnökség és a kül­ügyminisztérium azonnal cáfolt, később, a BBC híradójában, Howe személyesen is „képzelődésnek” minősítette a lemondásáról szóló híreszteléseket. A brit külügymi­­­­niszter hangoztatta, hogy Mar­garet Thatcher miniszterelnök és közte „teljes az egyetértés” abban, hogy „tárgyalások útján és békés eszközökkel kell elérni az apar­theid megszüntetését Dél-Afriká­­ban”. Lady Young külügyi állammi­niszter a nyári szünet előtt utol­jára ülésező lordok házában kü­ szándékát­ lenös nyomaitokkal hangsúlyozta a kormány egységét a „változatlan” politika támogatásában, anélkül azonban, hogy tisztázta volna, mi­lyen álláspontot fog képviselni a szankciók ügyében Thatcher asz­­szony a nemzetközösségi vezetők vasárnap kezdődő londoni mini­­csúcsértekezletén. Megkülönböz­tette az „átfogó gazdasági szank­ciókat" (amelyeket a kormány to­vábbra is ellenez) „további rend­szabályoktól”, amelyeket a kor­mány hajlandó „megfontolni”. Ezek azonban „nem léphetnek automatikusan életbe”, hanem csak az EGK tagállamaival és más nyugati szövetségesekkel való konzultáció és egyetértés eredmé­nyeként. A BBC szerint a kormány szo­katlan egységtüntetése egy mélyen meghasonlott kabinetet takar­ . Madrid és Párizs közös fellépése a baszk terroristákkal szemben A francia és spanyol kor­mány közös elhatározásával a határ mindkét oldalán folyik a körözött és menekülő spanyol baszk nacionalisták kutatása. A francia rendőrség letartóz­tatta a szakad­ár ETA két feltéte­lezett tagját Juan de Gam­át Bayonne-ban vették őrizetbe és nyomban átadták a spanyol ha­tóságoknak. Röviddel később el­fogták José Bereziatua-Etxarrit is Hendaye kikötőben. Ellene két nemzetközi letartóztatási paran­csot adtak már ki, és a spanyol hatóságok kérték kiadatását. Felipe González spanyol kor­mányfő ősszel Madridban­ talál­kozni fog Mitterrand franciai ál­lamfővel és Chirac miniszterel­­nökivel. Erről és a terrorizmus elleni közös fellépésről állapodott meg a­­két ország külügyminisz­tere madridi megbeszélésén. Rai­­mond­ francia külügyminiszter a munkamegbeszélés után vissza­utazott Párizsiba. Ezen a szinten először Az Egyesült Államok lusakai nagykövete találkozott az ANI három tagjával Washington felvette a kap­csolatot a dél-afrikai fehérek ellen harcoló Afrikai Nemzeti Kongresszussal — adták tudtul a hírügynökségek, megjegyezve, hogy a felek először tanácskoz­tak ezen a szinten.­ A nyugati hírügynökségeik je­lentését megerősítő amerikai kül­ügyminisztériumi fogalmazás sze­rint a­­kapcsolatok magasabb szintre emelése azt a törekvést szolgálja, hogy a felek között elő­mozdítsák a tárgyalások megkez­dését. Paul Hare, az Egyesült Ál­lamok lasukai nagykövete ennek szellemében tájékoztatta a zam­biai emigrációba kényszerült,, s

Next