Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
Péntek, 1986. augusztus 1. A munkafegyelem erősítése a kormány napirendjén A Pénzügyminisztérium illetékese lapunknak nyilatkozott az új vámrendelkezésről KÖZÉLETI HÍREK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Alphons Epitnek, a Svájci Államszövetség elnökének hazája nemzeti ünnepe, az államszövetség megalakulásának évfordulója alkalmából. Nyikolaj Klikov, a Lenini Komszomol Központi Revíziós Bizottságának elnöke, aki — küldöttség élén — július 27. óta tartózkodott hazánkban, csütörtökön elutazott Budapestről. A delegáció a KISZ Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának vezetőivel az ifjúsági szervezetekben folyó társadalmi ellenőrzés feladatairól, valamint a kétoldalú kapcsolatokról folytatott tárgyalásokat. A szovjet vendégeket itt-tartózkodásuk során fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Emőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára. (MTI) Az ügyrendet a hivatalos lapban közzé kell tenni — ezzel a zárórendelkezéssel fogadta el legutóbbi ülésén az Országgyűlés működésének módosított ügyrendi szabályait; azóta a paragrafusok napvilágot láttak a Magyar Közlönyben. Új pontként került a szabályok közé a képviselők eskütétele. Az eskü szövegének aláírásával minden képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekeinek képviseletére, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titkok megőrzésére tesz fogalmat. Több kérdéskörben az elfogadott ügyrend az egyébként már korábban kialakult parlamenti gyakorlatot emelte szabállyá. Ilyen az az új rendelkezése, amely előírja, hogy a parlamenti állandó bizottságok javaslataival az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, és vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Új rendelkezés az is, hogy a képviselő önálló indítványáról, törvénymódosító javaslatáról, annak az ülésszakon történő tárgyalása előtt az illetékes bizottság állást foglal. Bevezette az ügyrend — a megalapozottabb véleményalkotás elősegítése érdekében — egyegy jelentősebb döntés meghozatala során a kétlépcsős tárgyalás lehetőségét. Így például célszerű két fordulóban megtárgyalni a kiemelten fontos gazdasági terveket és koncepciókat. Az újjáformált ügyrend az interpelláció rangját növeli azzal, hogy különbséget tesz a képviselők interpellációként benyújtható, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései között. Interpellációval akkor éljen a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásoknak, vagy törvényes ugyan, de hatása nem kielégítő, esetleg hatástalan. Ilyenkor az Országgyűlés dönt arról, hogy elfogadja-e a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetőjének a válaszát, hiszen az általa hozott törvények, határozatok megvalósítását is ellenőrzi e módon. Az eddig mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellett az új „házszabály" két esetre bevezette a titkos, szavazólapos választást: az Országgyűlés tisztségviselőire, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére történő szavazásnál. A központi intézkedések hazai szülésének keretében újólag ötvedik szakaszában, az 1988-tól tekintik az egész építőipar célérvénybelépő szabályozás előké- és eszközrendszerét. Közzétették az Országgyűlés új ügyrendjét Lázár György találkozója Wladyslaw Gwiazdával és Wolfgang Rauchfussal (MTI) Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására csütörtökön Budapesten megbeszéléseket folytatott Wladyslaw Gwiazda, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Lengyelország állandó KGST-képviselője. Marjai József és Wladyslaw Gwiazda áttekintették a magyar —lengyel gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit. A lengyel miniszterelnök-helyettest fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Wladyslaw Gwiazda találkozott Veress Péterkülkereskedelmi miniszterrel is. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar S NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökét, aki hazánkbantöltötte szabadságát. A szívélyes légkörű, baráti eszmecserén részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke. Marjai József és Wolfgang Rauch fuss találkozójukon áttekintették a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés időszerű kérdéseit. Sarlós István fogadta Mieczyslaw Rakowskit (MTI) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke csütörtökön az Országházban fogadta az átutazóban Budapesten tartózkodó Mieczyslaw Rakowskit, a lengyel SZEJM alelnökét. A szívélyes baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország törvényhozó testületei közötti együttműködés helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit, s kölcsönösen tájékoztatták egymást az Országgyűlés, illetve a lengyel parlament előtt álló időszerű feladatokról. Ülést tartott a Minisztertanács (MTI) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — figyelemmel az Országgyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigazgatási szerveknek milyen módon kell segítséget nyújtaniuk a képviselői feladatok ellátásához. Ennek keretében részletesen szabályozta az államigazgatási szervek tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, a képviselők által tett javaslatok, bejelentések elintézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidőalap védelmére és a munkafegyelem javítására az utóbbi években tett intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az előrehaladás nem kielégítő. Ezért további, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az építőipar eredményesebb működése érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát. Ennek értelmében rendezni kell a veszteséges és alaphiányos vállalatok helyzetét, az alacsony hatékonysággal működő vállalatoknak pedig programot kell kidolgozniuk gazdálkodásuk megjavítására.1 Hitelnyújtás a magasépítő-ipar helyzetének javítására (MTI) Az Miami Tervbizottság a közelmúltban áttekintette az építőipari helyzetét, s aközéptávú építési feladatok műszakigazdasági feltételeinek komplex vizsgálata alapján intézkedéseket hozott a magasépítőipar működő- és jövedelemtermelő képességének javítására. Az ÁTB határozatát csütörtöki ülésén megerősítette a Minisztertanács. A háromlépcsős intézkedéssorozatból az első szakaszban oldják meg a legsürgősebb gondokat: a tavaly veszteségessé és alaphiányossá vált négy nagyvállalat, a 43. sz. Állami Építőipari, Vállalat, a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, az Építőgépgyártó Vállalat és a Duna— Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat pénzügyi helyzetének rendezését. Központi Intézkedésre a Magyar Nemzeti Bank hitelnyújtással segíti a feleslegessé vált állóeszközök megvásárlását. A rendezés egyik feltételeként azonban rögzíteni kell, hogy a hitellel fedezett állóeszköz-értékesítésből származó bevételt az érintett vállalatok csak a költségvetési tartozásaik kiegyenlítésére, valamint a bankkal szembeni kötelezettségeik teljesítésére használhatják fel. Fontos központi intézkedés az is, hogy az érintett három nagy lakásépítő vállalat idén és jövőre a kész lakások átadása után elszámolható nyereségadó-kedvezményt egyéb adókbólis visszatarthatja. Így a mostani döntés tovább javítja a vállalatok érdekeltségét a lakásépítési feladatok elvállalásában és jó minőségű teljesítésében. Az adókedvezmény átvállalásának lehetőségét kiterjesztették a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalatra és a Budapesti Lakásépítő Vállalatra is. A központi intézkedések második szakaszában — ez év szeptemberéig — az alágazat termelésének csaknem a felét adó, mintegy harminc alacsony haték téknyságú magasépítőipari vállalatnak kell legalább kétéves racionalizálási programot kidolgoznia működése és jövedelmezősége javítására. A programok elkészítését irányelvek kiadásával segíti a minisztérium. Fontos cél a kereslethez igazodó vállalkozókészség fokozása, hogy a magasépítőipar jobban bekapcsolódjon a magánépítkezésekbe, növelje a közvetlen piaci értékesítésű lakások mennyiségét. A vállalatok szervezeteinek korszerűsítésekor számításba kell venni céltársulások, közös vállalkozások létrehozását is. Támogatásban azok a vállalatok részesülhetnek, amelyek reális racionalizálási programjuk szerint számottevően javítják gazdálkodásuk hatékonyságát. Magyar Nemzet A Ganz-MÁVAG tervei a versenyképesség megőrzésére (MTI) Az Állami Tervbizottság a közelmúltban áttekintette a Ganz-MÁVAG helyzetét, a gazdálkodás színvonalának javítására tett eddigi erőfeszítések eredményeit és a kibontakozás hoszszabb távú programjára vonatkozó vállalati elképzeléseket. Megállapították, hogy a vállalat gazdasági-pénzügyi helyzetének tartós rendezése érdekében a Ganz- MÁVAG számos szerkezetét alakító, a műszaki fejlesztést, a létszám és az állóeszközállomány összhangját erősítő intézkedést tett már eddig is. A nagy múltú iparvállalat továbbfejlődése érdekében bizonyos állami kedvezményekkel is segítik a program eredményes megvalósítását. A Ganz-MÁVAG olyan tervet dolgozott ki — mindenekelőtt a VII. ötéves tervidőszakra összpontosítva — amelynek teljesítésével tartósan kiegyensúlyozottá válhat a gazdálkodás. Abból indultak ki, hogy a gyár az ország legnagyobb egyedi és kissorozatú berendezéseit előállító vállalata, legfontosabbtermékei ma is nélkülözhetetlenek a hazai infrastruktúra és energetika számára. E gyártmányok iránt jelentős és tartós a kereslet. A piacok felmérése után a tervekben a belföldi szállítások 15— 17 százalékos bővítésével számolnak az 1986. és 1990. közötti időszakban. A metró az új fejlesztésű hat részű szerelvényekből tizet vesz ebben a tervidőszakban. A szocialista export továbbra is meghatározó marad a vállalat piacpolitikájában. Például szovjet megrendelésre 100 négy részű motorvonatot állítanak elő a következő négy-öt évben, s atonerőművi berendezésekből több mint 100 millió rubelért szállítanak partnerüknek. A konvertibilis piacokra — köztük Kínába, Auszráliába és Új-Zélandba — 1990-ig mintegy 40 százalékkal növelik kivitelüket. A versenyképesség fokozása érdekében több fejlesztési elképzelést valósítanak meg. Egyebek között növelni kívánják a vonatok vontatási teljesítményét és üzembiztonságát, mérséklik az energiafelhasználását, az új kocsiszekrények kialakítását pedig formatervezőkre bízzák. Néhány külföldi szervezési Intézet közreműködésével üzemen belüli átcsoportosításokat hajtanak végre, és új ösztönzési és bérezési formákra térnek át. Diplomaátadás a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (MTI) A Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Zrínyi Miklós Katonai Akadémián ez évben végzett magyar és külfölditisztek számára diplomakiosztó ünnepséget rendeztek csütörtökön, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepségen részt vett Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályúvezetője, valamint az állami és a társadalmi szervek több vezető képviselője, a Néphadsereg tábornoki és tisztikarának több tagja. Jelen voltak az ünnepségen a társ fegyveres testületek képviselői. Ott volt Jurij Konsztantinovics Szivaljov vezérőrnagy, az Egyesített Fegyveres Erők parancsnoka magyarországi képviselőjének helyettese, s megjelentek a hazánkban akkreditált katonai és légügyi attasék is. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter köszöntötte a friss diplomás tiszteket. Simon Sándor vezérőrnagy, az Akadémia parancsnoka ünnepi beszédében kiemelte, hogy az Akadémia a politikai, a szakmai és a vezetői felkészítésen túl a tudományos képzés és továbbképzés központjává vált. A jogszabály hátteréről Művészek és kiskereskedők — egy kalap alatt? Mint korábban hírül adtuk, a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter szeptember elsejei hatállyal módosította a vámszabályok és a vámeljárások egyes intézkedéseit. A változások néhány részletéről a Pénzügyminisztériumban Borbély László főosztályvezetőtől érdeklődtünk. Számos olyan árut hoznak be az állampolgárok, amelyre nem fizetik meg a vámot, vagy, mert magasnak találják, vagy egyéb okból, például mert a Magyar Nemzeti Bank nem adja ki az elszámoláshoz szükséges devizahatósági engedélyt. Ezek a cikkek a vámraktárba kerülnek, majd értékesítés után a tulajdonos megkapja az ár felét. Az új rendelkezések szerint viszont csupán a húsz százalékát. Miért? — A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy ily módon nem igazolt eredetű devizából is lehetett behozni különféle termékeket, ráadásul ez a tevékenység a belföldi árakat figyelembe véve féláron is nagyon „kifizetődő" volt. Az új szabályozás szándéka szerint, az ilyen tisztázatlan eredetű külföldi áruk „magánimportját" vissza kívánjuk szorítani. — Korlátozva lett a külföldön dolgozó egyéni munkavállalók vámkedvezménye. Eddig utassor galomban bármikor behozhattak hatezer forint érékben árut vámmentesen, ezerént ezt naptári évenként csak az első három beutazáskor vehetik igénybe. Miért volt erre szükség? — A korábbi rendelet megalkotása óta nagymértékben megváltoztak a körülmények. Sokkal több lett az egyéni munkavállaló, például a közeli nyugati országokba szerződött sportoló és gyakorlatilag akár hetenként is hazajárhatnak. Indokolatlanná vált a minden belépéskor járó kedvezmény. Az új szabályozás egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó része a kisiparosok, magánkereskedők, képző-, és ipar- és fotóművészek részére vásárolt, ajándékba kapott vagy az általuk behozott alapanyag, félkész-, illetve késztermék mennyiségi korlátozása. Indokolt, hogy közös elbírálás alá essék a művész és a kiskereskedő, a fröccsöntő kisiparos és a zenész, a műanyaggranulátum és a hárfa? — A közös elbírálás nem most jött létre, már a korábbi rendeletben, amely 1986. január elsejétől további jelentős kedvezményeket adott, így szerepelt. Éppen a művészek érdekeinek védelmében, mivel addig hátrányos helyzetben voltak munkaeszközeik külföldi beszerzésekor. A foglalkozás gyakorlásához szükséges gépek és berendezések vásárlására ötévenként 200 ezer forint értékhatárig nem kell vámot fizetni továbbra sem. A mostani szabályozás véleményem szerint nem tartalmaz a művészek érdekeire nézve hátrányos előírást, hiszen kifejezetten a saját szükségleten felüli, a kereskedelmi célú, eladásra szánt magánimportot akarja meggátolni. A további eladásra szánt áruk beszerzése ugyanis a kisiparosok és főként a kiskereskedők részéről olyan méreteket öltött, hogy az illegális devizaügyletek nyomán a közvéleményt is irritáló munka nélkül szerzett jövedelmek jöttek létre. Saját célra tehát a rendeletben felsoroltak változatlan feltételek mellett hozhatják be az országba a munkájuk, illetve hivatásuk gyakorlásához szükséges eszközöket. Szigorítás csupán a kereskedelmi mennyiségben behozott cikkekre vonatkozik. Az új szabályozás célja egyértelmű: ezekkel az intézkedésekkel is visszafogni, lehetőség szerint megszüntetni az illegális devizaügyleteket (bognár) Kétszázötvenen külföldről Magyar műszaki szakemberek világtalálkozója Nem tudjuk pontosan, hogy szerte a világban hány magyar természettudományos és műszaki szakember van. Egyszerűen nem volt semmiféle lista, egy londoni kiadású kézikönyvből indultak ki. Pungor Ernő akadémikus, műegyetemi professzor, a Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában című találkozó szervező bizottságának elnöke számolt be minderről a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. A konferencia augusztus 4. és 9. között lesz Budapesten, a Magyarok Világszövetsége, a Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem közös rendezésében. Az első meghívásra mintegy kétszázötven jelentkező közölte részvételi szándékát, a magyar résztvevőkkel várhatóan hatszázra egészül ki a létszám. Olyan neves tudósokra számítanak külföldről, mint például a washingtoni Bay Zoltán, Horváth Csaba, a Yale egyetemről, Kováts Ervin, a laussanne-i egyetem profeszszora vagy Merszei Zoltán, az Occidental Petroleum Corp. elnökhelyettese. A találkozó tudományos bizottsága Konkoly Tibor tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével mintegy kétszáz beküldött hazai és külföldi előadásból válogatta össze a rendezvény tudományos és műszaki programját. A konferencián elhangzó előadások, hozzászólások rövid kivonatait kötetbe szerkesztve már a tanácskozás első napján a résztvevők rendelkezésére bocsátják. Emellett a találkozó alkalmából az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár — az OMIKK — kiadja az első hazai természettudományos és műszaki „Ki kicsoda?” kötetet, melyben a külföldön élő magyar származású tudósok és mérnökök is szerepelnek — legalábbis, akik válaszoltak a felkérésre, és megküldték tudományosszemélyi adataikat. Ugyancsak az OMIKK, egy további, sorozatnak induló kiadványában „Mérnök vagyok” címmel néhány kiemelkedő hazai szakember pályaképét jelenteti meg. (b. n.) Kitüntetések (MTI) Az Elnöki Tanács dr. Pogány G. Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatójának tudományos és közéleti munkássága elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Vajda György művelődési miniszterhelyettes csütörtökön adta át. Az Elnöki Tanács dr. Lukács Lászlónak, a Vigília című katolikus folyóirat főszerkesztőjének eredményes tevékenysége elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke nyújtotta át csütörtökön. Az Elnöki Tanács dr. Hajdú Károly rendőr-alezredesnek és Palotai Márton rendőr-alezredesnek a Belügyminisztériumiban végzett eredményes munkájuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából az Április Negyedike Érdemrendet adományozta. Az Elnöki Tanács dr. Balogh Sándornak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárának eredményes oktatónevelő munkája elismeréseként, 60 .születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend; dr. Cholnoky Tibornak, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, a műszaki tudomány kandidátusának kimagasló pedagógiai és tudományos munkássága elismeréseként, 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Csillagrendje; Bernáth Tivadarnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának eredményes munkája elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából és dr. Simon Tibornak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának több évtizedes pedagógiai és tudományos munkája elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes csütörtökön adta át. A NAP Lóvasút, Pest, 1866 Türelem prózát terem, de néha csak efféle jegyzetet. Pedig illőbb lenne most romantikus beszélyt szőni- a százhúsz éves lóvasút köré. Én legalábbis a tegnapi Menetlevél mellékletünk Deák téri képével álmodtam. Felálmodtam magam a lóvasúti kocsi tetejére. Tehát álmomban is tudtam, hol a helyem: a kocsitető volt a harmadik, a legolcsóbb osztály. Megbámultam a BKV-ösök kék meg szürke mentését, jókat derültem, hogy holmi taxinál mennyivel gyorsabban baktatunk lóvontatottan a Váci úttól a Kálvin térig, meg azon, hogy végre bejárhatom eredetiben Búza Péter meg Sajdik Ferenc pompás új könyvét (Kószálunk a régi Pesten), hallgattam a sípjeleket, az ostorpattogást, és gyöngéden szemeztem egy nagykalapos hölggyel — és sikerem volt! Hiába, mindig tudtam, hogy 1866-ban több esélyem lett volna még a hölgyeknél is, mint akár egy esztendő múlva, 67-ben. A nagykalapos szép hölgy, ne tessék, visszamosolyog rám, aztán lassan elavul, elviszi a lóvasút örökre, abba a városba, amelynek a levegőjére sem ismerek rá. Nyilván azért, mert hiányzott belőle a benzingőz. Ha majd csupa sétálóutcaleszünk, tán a lóvasútnak is van esélye a redivivusra. A ló ugyebár környezetkímélő jármű. Lényegében. És egészen jól elhozott bennünket ezer éveken és kilométereken át, idáig. Lovas és lovasutas nemzet voltunk, nem illik hát lóházról beszélni a múltról. Tegyünk meg hát álmunkban egy tiszteletkört lóvasúton, kedves olvasóim, és legalább az álombéli kocsin mosolyogjunk egymásra barátságosan. DIURNUS 3