Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
Szombat, 1986. augiusztus 23. Magyar Nemzet SPORT Úszó- és vízilabda-vb Öröm és elégedetlenség a magyar csapatban Kozák Mihály, az MTI kiküldött munkatársa jelenti Madridból: Madrid minden olyan szállodájában, ahol a világbajnokság résztvevői laknak, éjjel-nappal rendőrök „felügyelnek”. Így van a Hotel Versailles-ban, a magyarok főhadiszállásán is. Csütörtököneste, amikor az úszók visszatértek a versenyekről, a rend egyik fegyveres őre meleg kézszorítással köszöntötte Szabó Józsefet, a 200 méteres mellúszás újdonsült világbajnokát. Mindennek a magyar tudósítók többsége is szemtanúja lehetett, ugyanis ekkor érkeztek a Magyar Úszó Szövetség vacsorájára, amelyet sok esztendő óta minden világversenyen megtartanak a sajtó képviselőinek és az érintett sportágak vezetőinek a részvételével. Sajnos, ez a mostani összejövetel nem lehetett teljes. Éppen az egyik legérintettebb. Gyarmati Dezső, a vízilabdázók szövetségi kapitánya nem jött el. A későbbiekben a férfipólósok szerepléséről nem is eshetett sok szó, hiszen sportszerűtlen lett volna a háta mögött beszélgetni a szereplésről. Ezek után nyitva maradt az a kérdés, hogy Markovits Kálmán valóban befejezi-e szaktanácsadói működését; szerepel-e a távlati tervben dr. Csapó Gábor menedzseri foglalkoztatása, amiért maradt távol a férfipólósok legtöbbje azoktól az úszóversenyektől, amelyekben Darnyinak és Szabó Józsefnek éremesélyei voltak, s bizonyára jólesett volna nekik a tribünről felhangzó harsány biztatás ... Dr. Bodnár András, a szövetség elnökhelyettese, az egykori sokszoros válogatott vízilabdázó úgy vélekedett: Gyarmati nélkül nem lehet szakmai elemzésekbe bocsátkozni. Dicséretet kaptak viszont a női pólósok, akik helyezésükkel bebizonyították: érdemes otthon foglalkozni ezzel a sportággal még akkor is, ha csak hat klub működtet szakosztályt, összesen 120 játékossal. Dr. Konrád János, a női pólósok kapitánya szinte fenntartás nélkül dicsérte a játékosok lelkesedését, s úgy ítélte meg: néhány év múlva még előbbre juthat a csapat. Széchy Tamás, a két világbajnok, Szabó és Darnyi mestere viszont ott volt a megbeszélésen: „Az az igazság, hogy a mi reménységeink általában ritkábban érnek el feltűnő eredményeket, mert otthon nincsenek vetélytársaik. Nem úgy, mint sok külföldinek, akik gyakran kerülnek reflektorfénybe — mondta. — Ezért aztán nem is nagyon gondolnak ránk a világhírű edzőkollégák közül, s nem számítottak arra, hogy Darnyi és Szabó ilyen szenzációs időkre, sikerekre lesz képes. De én tudtam: remekül úsznak a gyerekek, kimagaslóak voltak az edzéseredmények. És még nincs vége a világbajnokságnak!" Széchy dicsérte egykori kedvenc úszóját, Hargitay Andrást, aki szövetségi kapitányként is „bajnok”. Mindenki szereti, tiszteli. Megtalálta azt a hangot, kapcsolatot, amely a legideálisabb kapitány és sportoló között. Sok jókívánságot kapott Gerlach István, a műugrók edzője, hiszen Kovácsné Kelemen Ildikó és Gerlach Ágnes is döntős volt. Előbbi pályafutása legnagyobb sikerét érte el a toronyugrásban kivívott hetedik hellyel. A világbajnokság vízilabdatornáján a magyar férfi- és női válogatott egyaránt győzelemmel zárta szereplését. A férfiak az utolsó találkozón Görögország ellen a legutóbbi napokhoz hasonló játékot mutattak, mindössze egy góllal nyertek, noha már 7:1-re és 8:2-re is vezettek. Az utolsó játékrészben teljesen átengedték a kezdeményezést, felzárkóztak a görögök, s 19 másodperccel a befejezés előtt alakították ki 11:9-es magyar vezetés után a 11:10-es végeredményt. A magyar együttes hat mérkőzést játszott a világbajnokságon, négy győzelmet (Izrael, Ausztrália, Brazília, Görögország) aratott, s két vereséget (Olaszország, Spanyolország) szenvedett. A válogatott végeredményben a 9. helyen zárta a vb-t, ami még akkor is nagyon mérsékeltnek mondható, ha köztudott: új öszszetételű csapat indult, s hiányoztak az egykori, meghatározó klasszisok. A női válogatott számára az NSZK ellen az 5. hely volt a tét. Győztek, 15:8-ra az utolsó mérkőzésen. A női vízilabda-világbajnoki címet Ausztrália csapata szerezte, meg, amely az utolsó fordulóban az Egyesült Államok ellen győzött 8:7-re. Hollandia lett a második, az amerikai csapat a harmadik. A férfi vízilabdatornán a harmadik helyért: Szovjetunió—Egyesült Államok 8—6 (0—0, 2—2, 0—1, 3—2). Hat úúzószámban rendezték a délelőtt időfutamokat. Az ISCOm gyorson indult a mindössze 15 éves, kétszeres Ifjúsági Európabajnok Kalaus Valter is. A fiatal sportoló 16:09.14 perccel ért falat, ez csak a 22. helyhez volt elég, s így nem jutott tovább. A legjobb időt Dassler (NDK) érte el, 15:19.31 perccel. Lapzártakor tartottak még a középfutamok. Az esti első úszódöntőt, a női 200 méteres vegyes úszásban az NDK-beli Otto nyerte. Ideje 2:15.56 p. Második a szovjet Gyengyeberova, 28 századmásodperces hátránnyal, harmadik az NDK- beli Nord. A férfi 200 méteres pillangóúszásban a nyugatnémet Gross nyert (1.56.53 p), második Mosse (új-Zéland, 1.58.36), harmadik a dán Nielsen. Az 50 méteres férfi gyorsúszást az amerikai Jager nyerte 22,49 mp-cel, a 100 méteren győztes Biondi ezen a távon csak harmadik lett. A 800 méteres női gyorsúszás következett, az NDK-J Jefi Strauss (8:28,24 p.) sikerével. A férfi 100 méteres hátúszásban: 1. Poljanszkij (szovjet) 55,58 mp, 2. Richter (NDK-beli) 66,49 mp, 3. Zabolotnov (szovjet) 56,57 mp. A 4X100 méteres női vegyes váltót az NDK csapata nagy fölénnyel nyerte az amerikai és a holland válogatott előtt. Labdarúgás Nehéz helyzetben az újoncok Ezúttal is 7—1-es „megoszlásban" bonyolítják le a labdarúgó NB I. hétvégi fordulóját, a másodikat. Hét összecsapás ma, egy pedig vasárnap kerül sorra. A nyitófordulóban összesen három ponthoz jutott két újonc a lehető legnehezebb erőpróbák elé néz. A Videotont vert Dunaújváros Győrött lép fel. Nem sok jót ígér számára ez a 90 perc. Ugyanígy az Ú. Dózsától az első bajnokin otthonában pontot szerzett Eger is szinte megoldhatatlan feladat elé néz: a Bp. Honvéd csepeli ideiglenes „fogadójában" egyértelműen a bajnokcsapat az esélyes. Sok ferencvárosi szurkoló várja izgalommal Dalnoki Jenő csapatának debreceni vendégjátékát. Az Üllői útiak 3–0-ás győzelemmel mutatkoztak be a ZTE ellen. Ezúttal is a két pont megszerzését tűzték ki célul. Siófokon a jól kezdett Békéscsaba vendégszerepel, és egy pontnál többet tervez. Igaz, a hazaiak bravúros pontot raboltak első 90 percük során Tatabányán. Azóta viszont búcsúztak az MNK-tól... A fehérvári Videoton—Tatabánya találkozó két résztvevőjére egyaránt ráfér az alapos javítás. Különösen a hazaiakra igaz ez a megállapítás, hiszen vereséggel kezdték a 85. magyar bajnokságot. Újpesten sok izgalmat ígér a Pécsi MSC vendégjátéka. Zalaegerszegen bizonyosan javítani akar a hazai legénység, mely kemény leckét kapott a Ferencvárostól. Ezúttal a Vasast fogadja a zalai együttes , két pont megszerzése reményében indul csatába. VESZTESEK Évtizedeken át nagyon sokat tanulhattunk a magyar sportolóktól arról, milyen varázslatos árnyalatai vannak az örömnek. Láthattuk Balczót a futás után összeroskadva és mégis boldogan, majd az emelvény tetején, átszellemülve. Magyar Zoltánt, amint a szerről leugorva felszabadultan nevet, majd a Himnusz hangjai alatt könnyezik. Növényit láthattuk olimpiai bajnokként szaltózni. Érdekes volt megfigyelni mennyire másként örül egy gólnak Albert és például Farkas. Egyikőjük a hódolatot fogadván tárta szét a kezét, másikuk, hogy magához szorítsa az egész világot. Aztán a felmelő győzelmek, nagy balesetek, betegségek után: Zsivótzky, Hegedűs Csaba, Kozma ... Vagy a csapatok! Nemrég a vbdöntőbe jutás tényétől megmámorosodott kézilabdázók kiabáltak egymás fülébe el-elcsukló hangon: megvan, sikerült! Szép emlékek. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, sportolóink legtöbbször nagyon szépen győztek. Varázsos, vonzó volt az örömük. Azonosulásra késztető. Most azonban, s ez talán már nem is szorul bizonyításra, nehezebb idők járnak. Magyar sportolók továbbra is indulnak a nagy versenyeken. Magatartásukkal továbbra is taníthatnak. De most már egyre inkább arra, miként veszít méltósággal a sportember. Pontosabban: erre is kellene tanítaniuk. De talán a hazai sportélet korábbi nagy sikerei miatt, a vesztes szerepében a magyar sportolók egyelőre korántsem oly kulturáltak, mint voltak győztesekként. Persze, nehezebb is a dolguk. De nem lehetetlen. Egész társadalmi, osztályok, rétegek alakították ki a történelem során a örökké vesztes, de méltóságteli viselkedés szabályait, tudták a kudarc pillanataiban is Megőrizhető tartás titkát. Most ért véget Spanyolországban a vízilabda-világbajnokság, amely akár egyetlen példaként is illusztrálhatná a fentieket. A sportág történetének három aranycsapata, szemben a ténnyel, hogy 1986-ban a magyar válogatott nem jutott be a világbajnokság nyolcas döntőjébe. S, hogy miként viselte az együttes a kudarcot? Láthattuk sajnos televízióban. A spanyolok elleni utolsó és elvesztett csoportmérkőzés hajrájában Kuna könyökkel, szándékosan megütötte Estiartét, majd a lefújás után Dóczit kellett lefogni, mert ő is neki akart menni a spanyol játékosnak. E jelenetek önmagukban is visszásak lennének. Figyelembe véve azonban, hogy a házigazda válogatott legszeretettebb játékosát szemlélték ki maguknak a magyarok, buta-nagy vétségnek minősíthetők. Estiarte ráadásul egy újjal sem nyúlt víszlabdázóinkhoz, csak beszélt. Ez a történet önmagában talán nem is volna olyan súlyos, ha nem lennének előzményei. Úgy fest azonban, hogy a magyar sportolók valamiféle visszatérő környezetérzéketlenségben szenvednek- Talán elég, ha arra emlékeztetek, hogy 1978- ban az argentínai labdarúgó-világbajnokságon az iméntihez hasonló történet zajlott a világ szeme láttára. A vesztes helyzetben levő magyar válogatott két játékosát le is küldte a bíró. Akkor is a világbajnokság házigazdái voltak az ellenfelek. Akkor is maga ellen hangolta a magyar csapat a fogadó ország közönségét. Mert csúnyán vesztett. S az ilyen esetek még magukban hordozzák az ellenőrizhetetlen következmények veszélyét is. Mint például a francia labdarúgó-válogatottal kapcsolatos viszonyunk is. Talán még akadnak, akik emlékeznek az argentínai vb már tétnélküli magyar—francia mécsese előtt történtekre. Az ellenfél nem a FIFA által előírt mezben jelent meg a találkozón.A magyar válogatott segíthetett volna a franciákon, mert a mieinknél mindkétféle szerelés — a tévében világos, illetve sötét — is ott volt. Ok azonban, nyilván az volt a csapatvezetés döntése, ragaszkodtak a kiíráshoz, nem cseréltek mezt. A franciák végül egy helyi csapattól szerzett foszlott csíkos trikóban jól megverték a magyar válogatottat. Platini azon a vb-n mutatkozott be a nemzetközi közvéleménynek. Nem lehet tudni, milyen mértékben befolyásolták az argentínai történések, mennyire alakítottak ki benne előítéleteket a magyarokkal kapcsolatban. Mindenesetre a Paris Match című igencsak olvasott és rangos magazinban, az idei, 1986-os, mexikói világbajnokságról küldött exkluzív tudósításainak egyikében, a francia—magyar meccs után ezt írta: „Kiváltképpen örülök ennek a sikernek, mert számomra presztízskérédéssé vált ez a mérkőzés. A magyarok szövetségi kapitánya ugyanis azt mondta a meccs előtt, hogy nem készít semmiféle taktikát Platini semlegesítésére, lévén, hogy tapasztalatai szerint a mi csapatunk nélkülem jobban játszik, mint velem. Hát most képzeljék el, hogy megvertük volna a magyarokat, ha nem játszom ... Ettől eltekintve, pályán voltam, valamivel, ha mással nem, egy gólpasszal hozzájárultam a sikerhez, s ezzel úgy gondolom felettem az ellenfél edzőjének. A magyaroknak pedig azt tanácsolom, gondolják meg, nem lenne-e jobb a csapatuk a kapitányuk nélkül?" Egyáltalán nem állítom, hogy Platininek igaza van. De az is tény, el lehetett volna kerülni ezt az ügyet is. Tapintattal.Amiként figyelemre méltó, hogy a magyar —francia mezügy hasonmását magam is közelről figyelhettem. Két éve Moszkvában, a Barátságversenyen a kubai férfi kosárlabdacsapat érkezett rossz trikóban. A ellenfél, a magyar együttes megintcsak nem segített, bár módjában volt, így a közönség hosszasan várakozhatott, míg megérkezett az egyébként feldühödött ellenfél új, előírásszerű trikója.) A rossz, csúnya vesztesek sorát a végtelenségig nyújthatnám, ha felsorolnám mindazokat a versenyeket, melyek után a vezetők a bíráskodásban, a véletlenben, a durva ellenfelekben találták a bukás okát s nem akadt szavuk arra, hogy elismerjék, most nem sikerült, de legközelebb megpróbálják másként... Oly sok példát lehet találni a minden eleganciát nélkülöző magyar vesztes sportoló magatartásra, hogy kikerülhetetlenné válik az okkeresés. Egy tanulmány egyetlen mondatában látom a jelenség kulcsát: „Sportéletünk súlyosan neurotizált." A megállapítás hátországának ismertetésére nincs hely. Minthogy azonban a következmények a megfogalmazás igaza mellett szólnak, fogadjuk el. A bizonytalan beágyazottságú, értékeiben összezavarodott, de azért jelentős erőkkel — alkalmazkodásra ideig-óráig mégiscsak képes idegrendszerrel — rendelkező sportéletünk egyes reprezentánsai nehéz helyzetekben neurotikusként viselkednek. Amíg kedvük szerint alakulnak a történések, jól teljesítenek, rokonszenvesek. Amint azonban egy kicsit is megmozdul a talaj a lábuk alatt, elveszítik önuralmukat. Képtelenek arra az eredményre, amely egyébként bennük lenne. Emberileg pedig saját, kiegyensúlyozott állapotukban vallott normáikat is felrúgják. Ez lenne hát a helyzet. Minthogy azonban ez felismerhető, kinek-kinek kötelessége, hogy felkészüljön rá. Ezt persze könnyű mondani, de — s főként neurotikus alaphelyzetben — igen-igen nehéz megvalósítani. De mégis, úgy gondolom, hogy abban a nehéz szituációban, amelybe a hazai sport került, az egyetlen dolog, amit bárki megtehet, hogyvégiggondolja lehetőségeit, s megpróbál számot vetni a vereségek lehetőségével is. Megpróbál felkészülni arra, hogy legyőzöttként is, amennyire sportpályán a vesztesnek erre egyáltalán módja van, vonzó és erős maradjon. Hogy erre kevés a remény a neurotizáló alaphelyzet megváltoztatása nélkül? Kétségtelen. De mégis: ebben az állapotban a sportoló ennyit tehet. Megpróbál győzni, de mindinkább felkészül lélekben a vereségre is. S ha szépen tud veszteni, a maga részéről ,óriási lépést tett a következő győzelem felé. Nagy N. Péter Kajak-kenu középfutamok egy hibával A világbajnokság legmegerőltetőbb napját teljesítették Montrealban a kajakosok és a kenuzók. A nemzetközi szövetség döntése alapján ugyanis ezúttal egyetlen napon rendezték az öszszes középfutamot. Ennek következtében akadt olyan versenyző , például a magyar Gyulay Zsolt — aki pénteken három számban is rajthoz állt. A délelőtti futamok egyébként magyar szempontból csak egyetlen kellemetlen hírrel szolgáltak: kiesett a kajak kettesek ezerméteres versenyében a Hódosi, Horváth duó. A szovjet, a norvég és az ausztrál kettős előzte meg őket futamukban. (A norvégok edzője, Bakó Pál meg is jegyezte, hiába nyerték a magyarok meg az idei jelentős ezerméteres versenyeket, a világbajnokság egészen más.) Nem volt más szerencséje a címvédő Csipes Ferencnek, aki a kajak egyes ezer méteren a második legjobb idővelkerült a döntőbe. Ugyancsak bejutott a fináléba a kenusok hasonló távján Szabó Lajos. . A női kajaknégyes a mezőny legjobb idejével került döntőbe. Sarusi és Vaskuti nagy harc után, a kajaknégyes könnyedén jutott a legjobbak közé. Hétvégi sportműsor SZOMBAT Labdarúgás: NB I-es mérkőzések: Debrecen—Ferencváros, Debrecen, 17 óra. Siófok—Békéscsaba, Siófok, 17 óra. Videoton—Tatabánya, Székesfehérvár, 19 óra. Bp. Honvéd—Eger, Csepel, 19 óra. V. Dózsa—Pécsi MSC, Megyeri út, 19 óra. Zalaegerszeg—Vasas, Zalaegerszeg, 19 óra. Rába ETO—Dunaújváros, Győr, 19 óra. NB 11-es találkozó: Csepel—Veszprém, Csepel, 17 óra. ökölvívás: A felnőtt egyéni OB selejtezői. Nemzeti Sportcsarnok, 15 óra. VASÁRNAP Autócípas: BEK-futam. Túrkeve, 10 óra. Labdarúgás: MTK-VM—Haladás NB I-es mérkőzés. Hungária krt. 10.30 óra. NB 11-es mérkőzések (valamenynyi 17 órától): Metripond SE—Szarvas, Hódmezővásárhely, Szolnok—SZEOLDELEP, Szolnok; Szekszárdi Dózsa— Ganz-MÁVAG, Szekszárdi Baja—Salgótarján, Baja; Bp. Volán—Nagykanizsa. Czabán Samu tér; DVTK—Ózdi Kohász, Diósgyőr, Keszthely—Budafoki; MTE, Keszthely; NYVSSC—Váci Izzó, Nyíregyháza; Komlói Bányász—Kaposvár, Komló. ökölvívás: A felnőtt egyéni OB selejtezői, Nemzeti Sportcsarnok, 9.30 óra. Irány Horány! — adta ki a jelszót a Budapesti Természetbarát Szövetség. Az augusztus 24-i vízitúra-találkozó és táborozás eseményeihez kötődően az Ipari Minisztérium sportköre az 1859-es folyamkilométerkő (Totyi) és Horánysziget között teljesítményhez kötött túraevezést is hirdet, indítás 9—10 óra között. Vasárnapi galoppversenyek 1. Tandem — Girl — Claudia — Malvin. — 2. Garabonciás — Aktiv — Nótás — Gyöngyharmat. — 3. Mamba — Akácméz — Tegez — Blondie. — 1. Mandula — Kozmetika — Johannita — Barát. — 5. Try Star — Diadalív — Dalia — Márki. — 6. Karakán — Borúlátó — Hargita — Sonja. —, 7. Agens — Látó — Nikkel — Rénszarvas. — 8. Jutocsa — Torockó — Déda — Trend. — 9. Cenzor — Dzsinn — Bagatell — Dorka. — 10. Tábla — Merry — Bolondos — Gótika. A versenyeket 11.00-kor kezdik. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pálné u. 4—6.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 16.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (III., szentendrei u. 139.) * BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. 16.). (Ny: K. * Cs. 15—19-ig, Szó, V. 11—16-ig.) . BARTÓK BÉLA-EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók-emlékkiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeiben (idósz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (1., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Buda ,visszavivása 1686 — Fejezetek a képes levelezőlap történeteiből 111. 1914—1919. (idősz. kiáll.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák tér 4.). Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Kalchbrenner Károly-emlékrsel áll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I. Tóth Árpád sétány 40.): Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború — A kézifegyverek története, vadász- és céllövő-fegyverek — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A néphadsereg fejlődése — A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei és képzőművészeti alkotásai (áll. i kiáll.) (Ny. 9—17-ig). HOPPFERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 103.). India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) — Távolkeleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői út 33—37.). Művészet és mesterség (áll. kiál.) — A magyar Art Deco laikusművészet (idősz. kiáll.). JÓKAI-EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.): (Ny. H. kir. 10—14-ig). JÓZSEF ATTILA-EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.). KASSÁK-EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.). „Hommage a Kassák" Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága — Kassák kollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. 15.): (Ny. V. ktv. 10—13-ig). KISCELLI MÚZEUM (III., Kiscell Út 100.): Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. sz.-ban — Az „Arany Oroszlán" patika — Pest-budai nyomdák a XVIII—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Orbán Dezső festő (Ausztrália) kiáll. — Új szerzemények 1960—85. (idősz. (kiáll.). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Városligeti krt. 11.). A vasút története a lóvasúttól 1045-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés története arómai kortól napjainkig (átl. ,kiáll.) — A közlekedés fejlődése Romániában — a prof. ing. Leonida Műszaki Múzeum kiáll. (ádósz. ,ldáll.). LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kién. (Ny. H. kiv. 14—18- ig, Szó, V. 10—18-ig). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektrotechnika történetéből (áll. kiáll.) (Ny. V. H. kiv. 11— 17-ig). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM (I. Fortuna u. 4.). A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés d . fővárosban (áll. ,kiáll.) — 40 éves az úttörőmozgalom — Pengőtől a forintig ... (idősz. kiáll.) (Ny. H. kiv. 10 -18-ig, Cs. 12—20-ig). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B. C. D. ép.). Későreneszánsz és barokk művészet 1550-től 1600-ig — Későgótikus szárnyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus fiaszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll) — Lélek és forma — magyar művészet 1896—1914. (zár: szept. 1- jén) — Fekete Nagy Béla festő emlétoktár. (Zár: 24-én) — Ladányi Imre festő kiáll. (zár: 24-én) — Stein Anna festő és szobrász kiáll. (zár: 24-én)(idősz. kiáll.) (Ny. K: 12—18-ig, Sze: 121—20-ig, Cs—v-ig: 10— 116-ig, H. zárva!). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VII., Múzeum krt. 14—16.): Magyarország népeinek története az őskőriortől a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig — Ma *gyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) — Az avarok kincsei (idősz. kiáll). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szentháromság tér): Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 9—19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár): A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története —* Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) — „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel ’86” (idősz. kiáll.)(Ny. H. kiv. 10—17-ig, V. 16-46-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics M. u. 7.): A zenei élet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt-hangversenyek Pest-Budán (idősz.kiáll.) (Ny. K. kiv. 16—18-ig, H. 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., csókási Pál u. 9—11.). Európai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIII. sz.ban — Bútorművészet a XIX. sz.ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll) — Augsburg barokk ötvösmunkák (idősz. kiálll. NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth tér 12.) : Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások — Gyerekek a múzeumban — Fogadalmi ajándékok (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.). Nyugat emlékkiáll. (áll. kiáll.) — Tóth Árpád-emlékkiáll. (idősz. kiáll.) (Ny. 14—18- ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.): Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1850—1950. (Ny. H. kiv. 14—16-ig, Szó, V. 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): Tisztelet a magyar tipográfiának — 500 év szép könyvei az Országos Széchényi Könyvtárban «(zár: 31-én) (Ny: 10— 18-ig, V. zárva!). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem József u. 20.): Földünk rejtett kincsei — Rozsnyó és környéke bányászata és kohászata — A rozsnyói Bánioké Múzeum vendégkiáll. PETŐFI CSARNOK (XIV., Zichy M. U. Városliget): Repüléstörténeti és űrhajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — József Attila-emlékkiáll. — Radnóti Miiklós-emlékkiáll. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák. (A Károlyiemlékszobák nyitva tartása: K—P-ig: 10—14-ig, Szó, V: 14—18-ig) (áll. kiáll.). — Hommage á Huszárik Zoltán — A múzeum kiadványaiból kiáll. ii. (idősz. kiáll.) (Ny. 10—18-ig). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközléstörténeti áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Magyar orvosok régi fényképeken (idősz. kiáll.) (Ny. 1010—18-ig). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere). Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik «kiáll. — XX. sz.-i művészet (áll. kiáll.) — Európai szobrászat-szerzemények Dettmár Emil gyűjteményéből (zár: 31-én) — Rajzok XIX—XX. sz.— Gyermekalkotások galériájának kiáll. (idősz. kiáll.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (•kiállításai a Nemzeti Múzeum épületében : VIII., Múzeum krt. 14—16.). Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (áll. kiáll.) — Ásványritkaságok és drágakövek a Szovjetunióból (idősz. kiáll.). TŰZOLTÓMÚZEUM (X. Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiáll.) (Ny: 9—16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). ZSIDÓ MÚZEUM (VII., Dohány u. 2.): (Ny: 10—13-ig, H. és Cs: 14—18-ig). * BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA(HI., Lajos u. 158.): Pátzay Pál III. kiáll. — Buták András, Elekes Károly és Molnár László grafikusok (kiáll. — Kígyós Sándor szobrász-emlék kiáll. (nyit: 26-én). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTEREM: Engel Tevan István grafikus kiáll. (zár: 30-án). DUNA GALÉRIA (XIII., Rajk L. U. 05.): Tavaszy Noémi grafikus kiáll, (zár: 31-én). DORRER-TEREM (V., Váci u. 16/b.): Révész Napsugár grafikus kiáll, (nyit: 28-án). JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM(Vin., József krt. 70.): Dargay Lajos festő kiáll, (zár: szept. 2-án). MOLNÁR C. PÁL-GYÜJTEMÉNY (XI., Ménesi út 65.). (Ny: K. Sze, Cs: 15— 16-ig.). MŰCSARNOK (Hősök tere): 100 + 1 éves a magyar plakát (Ny: H. kiv. 10 -18-ig, V: 10—20-ig). ÓBUDAI PINCEGALÉRIA (HI., Fű tér 1.): Mata Attila szobrai (Ny: H. kiv. 14—18-ig, Szó, V: 10—18-ig). STÚDIÓ GALÉRIA (V., Bajcsy-ZS. U. 62.): Fusz György szobrász kiáll, (zár: 31-én). VIGADÓ GALÉRIA (V., Vigadó tér 1.): Mattolni Eszter festő kiáll, (zár: 24- én) — Kocsis Imre festő kiáll, (zár: 24-én). A múzeumok és kiállítótermek általában 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! 13 A 15. tokaji írótábort augusztus 24 —28. között rendezik meg. A nyitóünnepséget 84-én, vasárnap tartják a város művelődési házában, ezt megelőzően a tábor résztvevői Tiszaladányban megkoszorúzzák Darvas József emléktábláját. Megemlékeznek Paulay Ede születésének 150. évfordulójáról is. Az idei találkozó témaköre: valóság, elkötelezettség, közéletiség. Az írók a táborozás napjaiban látogatást tesznek Sárospatakon, Széphalmon, ahol megkoszorúzzák Kazinczy Ferenc sírját. Ellátogatnak Sátoraljaújhelyre, Miskolcra, továbbá Lillafüredre, ahol József Attila emléktáblájánál tisztelegnek. Árpád-kori település maradványaira bukkantak Kajárpéc határában levő Prokoliadombon a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum szakemberei. Rátaláltak egy tatárjárás előtti időből való 16 négyzetméteres alapterületű, négyszög alakú ház döngölt padozatára. Megtalálták az agyaggal tapasztott, kiégett tűzhelyet, körülötte ülőalkalmatosságként használt homokköveket. Előkerültek különféle használati tárgyak. A feltárás a korábbi időkből való leleteket is a felszínre hozott: kőbaltákat, kerámiákat, edényeket a kőkorszak végéről, 4500 évvel ezelőttiül és az időszámításunk előtti 1100-as évekből tőröket, ékszereket, tálakat.