Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

4 A TV MŰSORÁRÓL • Tizenötezer pengő jutalom Zsolt Bélát, a Nyugat második nemzedékének jeles tagját saját korában jobbanmegbecsülték, mint mostanában. Mert a harmincas években, a táji kérdések előretörése idején is olyan írók méltatták munkásságát, mint például Schöpfin Aladár, Németh László, Török Sophie, Vajthó László, és még korábban Kosztolányi Dezső, Ignotus. Neve az újabb időkben is föltűnt Illés Endre, Kardos László, Bóka László egyik-másik írásában, de munkássága, inkább baloldali, polgári radikális újságíróként vonult be a köztudatba, semmint versek, drámák, regények míves szerzőjeként. Emlékét Kazimir Károly próbálta föléleszteni, amikor jó tíz évvel ezelőtt a Tháliában bemutatta Erzsébetváros című darabját, és most Vinkó Józsefé az érdem, amiért kéziratban maradt vígjátékéból, a Tizenötezer penge jutalomból tévéjátékot készített. A tájékoztatás szerint nem tudni, mi volt a szándéka az örökösöktől most megszerzett művel Zsolt Bélának. Annyi bizonyos, hogy bemutatására a harmincas évek vége felé kevés reménye lehetett. Nemcsak azért, mert az író akkor már persona non grata volt a magyar közéletben, hanem mert mondanivalóján is fennakadt volna az Ítész!7 szem. Amit Molnár Ferenc és kortársai mondtak el, hol enyhe fintorral, hol szatirikus éllel erről a korról, és polgárinak titulált, valójában velejéig korrupt erkölcseiről, azt Zsolt Béla ebben a színdarabjában keserű gúnnyal közli velünk. Ha abban a korban nem adták is elő, örvendjünk azon, hogy legalább most, megkésve megismerkedhetünk az£rodalgazgató és a százados feleségének pikáns, ám súlyos bonyodalmakat okozó kalandjával, amely kiskocsma után garniszállóban folytatódik, és az álszentséget leleplező bírósági tárgyaláson fejeződik be. A szellemesen bonyolított, fordulatos történetben megcsipkedi Zsolt Béla az irodai bürokráciát, a kéjsóvárságot, amelynek ebben az ügyben fölébe kerekedik a pénzéhség. Nem vonja ki magát ez alól a polgári feleség és a tiszti becsületére oly kényes, valójában hitvány férj sem. A kézirat ismerete nélkül nem tudható, mennyi szerepe volt a mű színrevitelében a szerzőnek, és mennyi Vinkó Józsefnek, illetve a dramaturgnak, Lehel Juditnak. Annyi bizonyos, hogy jó iramú, kellemesen mozgalmas munka kerekedett ki az augusztus 20-án este vetített tévéjátékból, ami nem utolsósorban Zsurzs Éva rendezésének, illetve a gondos színészválogatásnak köszönhető. Zsurzs Éva remek szituációkat vázolt föl néhány tömör vonással, és kitűnően rajzolta meg a harmincas évek légkörét. Legföljebb csak a befejezést nem tudta kellőképpen megoldani, és olykor nem eléggé ügyelt arra, hogy a szereplők mindig nagyjából egy stílusban játsszanak. Garai Dezső gyorsan hevülő, majd a megkaparintható tizenötezer pengő jutalom reményében gyorsan lelohadó szerelmű bankigazgatója, Kern Andrásnak a bürokrácia összes csapdáit vehemens hévvel átugró ügyvédje. Kozák Andrásnak kissé karikaturisztikusra formált katonatisztje, Almási Éva hisztérikus, valamint Béres Ilona csábrocsolya, olvadékony felesége az igazgató, illetve a katonatiszt oldalán sokat munkálkodtak azon, hogy Zsolt Béla játéka az elmúlt hetek egyik televíziós sikere legyen. És szomorú eseménnyé tette a vetítést Márkus László— vélhetően utolsó — szerepe bíróként Márkus még azt is el tudta hitetni, hogy a valószínűleg sokat tapasztalt jogász változatlan érdeklődéssel és izgalommal boncolgatja a kényes ügy frivol részleteit. Pillangókisasszony filmváltozatában részletesen elemezte. A világhírű francia rendező, aki az átdolgozásban is részt vett, az operának olyan elemeit is láttatni engedte, ami a színházi közönség előtt a dolog természeténél fogva rejtve marad. Csak egyetlen példát említek erre: amikor Cso-cso-szán Pinkerton megérkezését várja, a Karajan vezényelte bécsi zenekar játéka közben elképzeli magában a viszontlátást. E naiv, gyermekes víziók után még drámaibb a csúcspont: a rövid időre ágyasként bérelt japán asszony harakirije. Nemcsak Bécsről kaptunk képet az elmúlt héten, hanem Budapestről is. Most nem elsősorban a szombat este sugárzott Látta-e már Budapestet...? című műsorra gondolok, amelyben egy korábban kiadott lemeznek nem kevesebb, mint negyvenhat száma elevenedett meg, ugyanazokkal a rangos énekesekkel, mint a felvételen, csupán táncosokkal dúsítva föl a dalokat, hanem Fényes Szabolcsnak ugyancsak az alkotmány napján megkezdett sorozatának első része. Az én mozim címmel a hetvenötödik évében járó kitűnő zeneszerző a filmekhez fűződő emlékeit eleveníti föl három részben. Már az első adásból is kitűnt, hogy a népszerű muzsikus milyen remek előadó, aki élményszerűen mesél csaknem fél évszázados munkásságáról a filmgyártásban. Kapcsolata az operettel még régebbi: érettségiző diák korában mutatták be a Fővárosi Operettszínházban — amelynek a felszabadulás után kétszer is igazgatója lett —, Maya című munkáját. Vallomása szerint Fényes Szabolcs 130 filmhez komponált kísérőzenét. A műsor közben olyan művészekkel találkozhattunk, mint például Honthy Hanna — első filmszerepéből, A régi nyárból énekelt egy dalt —, Bársony Rózsi, Mezei Mária, Tolnay Klári — őt személyesen is láthattuk a komponista vendégeként —, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Ráday Imre, Latabár Kálmán, Kabos Gyula, Sárdy János. Örökzöld dallamok bizonyították a filmekben elhangzott slágerek időtállóságát, az olyanok például mint a Balalajka sír az éjszakában, a Van-e szerelmesebb vallomás, a Van neki, na mije van neki. Az én rózsám vasutas, a Tudja mit, megsúgok valamit. Kíváncsian várjuk a Szemes Katalin rendezte, Szilágyi András szerkesztette műsor folytatását. És talán ezek a slágerek nemcsak egy tehetséges zeneszerzőről, hanem arról a városról, Budapestről is vallanak, ahol kitűntő műveit Fényes Szabolcs* megalkotta. (gábor) Amit Bécsből és Budapestről láthattunk Vidám hétvégét mutatott be péntek este Heltai András, az MTI-nek kilenc éve Ausztriában működő tudósítója és Ferkai Tamás, odakint élő hazánkfia, aki egyebek között Az ember tragédiája klagenfurti rendezésével tette emlékezetessé nevét itthon is. Volt ebben a műsorban minden, aki kacagtató, szájharmonikázó modern festő, énekessé avanzsált válogatott futballista, részlet a Volkstheater Liliom előadásából, Fall Leo operettjének, a Pompadournak egy próbarészlete magyar közreműködőkkel, kedves jelenet a Simpl kabaréból, Farkas és Grünbaum kettőse, amelynek eredete a Hacsek és Sajóig vezethető vissza, kedélyes beszélgetés kedvenc kiskocsmájában Bécs polgármesterével, vidám társalgás írókkal, színházigazgatókkal, rendezőkkel és nem utolsósorban az osztrák belügyminiszterrel, aki „természetesen” csípős rendőrviccet mondott el. Úgy tetszik, a bécsi Liliom — legalábbis a látott részlet alapján — itthon is megállná a helyét, némely komikus bízvást vetélkedőre hívhatná ki magyar társait, és Németh Sándor, valamint a Pompadour koreográfiáját tervező Seregi László nem hoz szégyent hazánkra. Külön öröm volt a már nem egészen ifjú Rökk Marikát egy musicalben látni, és találkozni Bécsnek olyan színfoltjaival, mint például a híres bolhapiac, a Práter, vagy a Café Havelka, Bécs irodalmi kávéháza. Mindez az Ausztriába látogató honfitársaink egy részének ismerősként hatott, másoknak azonban, akire inkább a Kunsthistorisches Museumot, a Burgot, vagy a Staatsopert részesítik előnyben, bizonyára fölfedezés számba ment. Nem tudhatom, mit szólnak a róluk kialakított képről a bécsiek — akiknek televíziója ugyancsak sugározza e műsort —, és nem hibáztatják-e a hétvégét bemutató adásból az operát, a szimfonikus zenét, a komolyabb fajsúlyú drámát. Ha a magyar nézőnek valami hiányérzete támadt, azért néhány órával korábban kárpótolta a világhírű Bécsi Filharmonikus Zenekar részvétele a Staatsoperben sokáig igazgatóként működött Herbert von Karajan vezényletével Puccini Pillangókisasszonyában. Ez az NSZK-produkció, a címszerepben a csodálatos hangú és remek drámai érzékű Mirella Frenivel, Pinkertonként a színészként is kitűnően helytálló világhírű tenoristával, Placido Domingóval, azután a személyiségével Szüzak! operabeli jelentőségét megnövelő Christa Lúdtalppal a hét legnagyobb televíziós zenei élménye volt. Nem e recenzió feladata, hogy Jean- Pierre Ponnelle munkásságát a Fel Budára!. Hadi felvonulás, irodalmi műsor a Várban Buda visszavívásának 300. évfordulója alkalmából Fel Budára címmel augusztus 31-én és szeptember 7-én, vasárnap a Budai Váriban egész napon kulturális rendezvényeket tartanak. Az esemény sajtótájékoztatóján a nemrég alakult Budavári Programiroda és a közreműködő más szervezetek képviselői alapos tájékoztatást adtak mindarról, ami ezen a két napon várja a hazai és feltehetően a külföldi látogatókat. Különösen érdekesnek ígérkezik az augusztus 31-i rendezvény, ez részben történelmi hadi felvonulásból, illetve zenés irodalmi műsorokból áll. A programok a budai Vár egész területét érintik, és így az érdeklődőknek nem árt alaposan áttanulmányozniuk azokat a szórólapokat, amelyeket a Várba érkezéskor kapnak majd meg. A török és a keresztény „csapatok” felvonulásához korhű egyenruhákba öltöztetik a közreműködőket — zömükben a néphadsereg kiskatonáit — s mint elmondták a rendezők, hangsúlyozottan arra törekedtek, hogy a maximális korhűséget elérve, ám túlzásoktól és hamisítástól mentes összképet alakítsanak ki. A látványhoz kapcsolódó zenei és irodalmi anyag ezt a szándékot is tükrözi: korabeli török, magyar és nyugateurópai zenét adnak elő, részletek hangzanak el Evlia Cselebi, illetve Lotharingiai Károly krónikájából. Este a Déli Rondellán a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese ad műsort. A rendezvényeken közreműködik majd a Régi Zenei Stúdió, a Concensus Consort, a Spanyol Haditorna Klub, a Reneszánsz Harsona együttes, a lovasrendőrség és több előadóművész is. Szeptember 7-én tartják meg a kisasszonynapi vásárt a Kapisztrán téren, s a madár-, virág- és régiségvásárhoz kutyavásár is kapcsolódik. Este a Kapisztrán téren zenés irodalmi műsor szórakoztatja majd a vendégeket. A sajtótájékoztatón elmondták azt is, hogy az évforduló alkalmából több budavári műemléket is rendbehoztak. Miután meglehetősen kevés pénz — mindössze 600 ezer forint — állt rendelkezésre, különös méltánylást érdemel, hogy nem lesz belépődíj. Szerencsére akadt egy vállalkozó — a Videoart Kisszövetkezet —, amely lényegében önköltségi áron végezte el a rendezés és a szervezés ügyesbajos dolgait. (d. d. I.) I Árpási ásatások Marsella újabb titkai (MTI) Újabb értékes leletek kerültek napvilágra az idei ásatási szezonban Árpáson, ahol egy kora római település, feltárásán a győri Xantus János Múzeum szakemberei dolgoznak. A Rába és a Marcal folyó által határolt területen ezúttal tizenegyedik alkalommal vallatták a föld mélyét, s szereztek újabb ismereteket az egykor Mursella nevű város mindennapjairól. A nyári hónapokban mintegy 200—250 négyzetmétert fésültek át a település északnyugati részén. Rátaláltak egy III. század közepéről származó kőépület kis helyiségeire, amelyek az épület bal szárnyán, a központi udvar mentén futó folyosó körül helyezkedtek el. A legkorábbi leletek, a vörös festésű kétfülű, továbbá simított díszítésű egyfülű korsók és tálak töredékei, az I. század második feléből származó helybéli fazekasműhely termékei egy kút feltöltéséből kerültek elő. Felszínre hoztak korai pénzeket, csonthajtőket, metszett díszítésű hófehér üvegpoharat, továbbá egy üveglap berakásos bronz fibulát és több bronz dísztűt. A bronzból készült emlékek azt valószínűsítik, hogy a fazekasműhely mellett ötvösműhely is volt. Feltártak vassalak-maradványokat, amelyekből arra következtetnek a szakemberek, hogy talán vasolvasztó műhely is volt a területen. Magyar Nemzet Szigetvári Zrínyi-emléknapok (MTI) Zrínyi-emléknapokat rendeznek a Szigetvár hősi védelmének, Zrínyi Miklós és katonái halálának 420. évfordulója tiszteletére. Az emléknapok kiemelkedő eseménye lesz a katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzási ünnepség a belsővárban, ahol Zrínyi Miklós szobra áll. Megkoszorúzzák a város főterén levő híres Oroszlán-szobrot is Emlékülést tart a várbaráti kör, a városi tanács kitünteti azokat a társadalmi munkásokat, akik az utóbbi időben a legtöbbet tették Szigetvárért. Az évforduló alkalmából meg is nyitják a Szigetváron élő Zágon Gyula festőművész alkotásainak állandó kiállítását a város egyik műemlék épületében. Az Oroszlán Étterem történelmi vacsoraestre invitálja a vendégeket: ezen a költő Zrínyi Miklós kéziratos szakácskönyve alapján készült ételeket szolgálnak fel. A Zrínyi-napokhoz kapcsolódóan sporttörténeti kiállítás nyílik, s ekkor rendezik meg a hagyományos Zrínyi-kupa nemzetközi kézilabdatornát Érdekes eseménye lesz a programnak a népi sportjátékok szemléje is. Új kiállítások A nyár végének egyik csalhatatlan jele, hogy napról napra vastagabb a szerkesztőségi postacsomag. Meghívók, információs anyagok, olvasói levelek egyre bővülő mennyisége mutatja: vége az uborkaszezonnak. Nézzük például a mai kiállításokra invitáló papírhalmazt. Műnyomó papíron tiszta nyomatú meghívók, feladójuk a Műcsarnok. Az egyik az Ernst Múzeumba hív, ahol szeptember 2-án nyílik Czinke Ferenc grafikusművész retrospektív tárlata, a másik szeptember 11-én a Fényes Adolf Terembe, ahol Marsovszky Endre festőművész képeiből nyitnak tárlatot. Úgy látszik, hogy ez a kiállítási évad a festők „rohamával" kezdődik, mert két további meghívón is ők szerepelnek. A Vigadó Galériában augusztus 28-án az idős, Kossuth- és Munkácsy-díjas mester Szentgyörgyi Kornél állít ki, s Budapesttől ugrásnyira Szentendrén, egy nappal később, egy több mint negyedszázada elhunyt művész, Schubert Ernő képeiből nyílik tárlata, Művésztelepi Galériában. Új bemutató lesz a Kiscelli Múzeumban is: szeptember 5-én megnyitják a kortárs bolgár iparművészet reprezentáló kiállítást, s egy további tárlattal jelentkezik az Ernst Múzeum: „Parasztok” címmel a lengyel népi fotográfiát 1944-ig ismertető kiállítást nyitnak. A végére maradt a Budavári Iparművészeti Bolt bemutatója; itt szeptember 5-től 11-ig Lovas Ilona textiltervező és Szekeres Károly keramikus munkáit lehet megnézni. (dl) NAPLÓ Pécs híres múzeumainak, képtárainak kincsei időről időre Mohácsra utaznak, ahol tárlatot rendeznek belőlük. A baranyai kisváros lakói ily módon sorra megismerhetik a kortárs képzőművészet alkotásait. Mint ismeretes, a fővárosután Pécsett található a leggazdagabb nemzetközi viszonylatban is jelentős — modern képzőművészeti gyűjtemény. A kiállítási sorozat öt évvel ezelőtt kezdődött, és a sikere minden várakozást felülmúlt, a Vasarely-grafikákat bemutató tárlaton például a város minden tizedik lakója megfordult. Most új kiállítás látható Mohácson: a pécsi modern magyar képtár új szerzeményeinek válogatott anyaga. A kortárs alkotók közül tizennyolc festőnek és grafikusnak a munkáit mutatták be a Kossuth filmszínház galériájában. Az észak-karolinai Greensboróban 25. éve rendezik meg az Eastern Music Festivalt. A jubileum alkalmából nemzetközi versenyt rendeztek fiatal hegedűsök számára, amelyen Kovács Anikó első díjat nyert. A most érkezett Greensboro News and Record recenzense a gálakoncert alapján melegen méltatja Szenthelyi Miklós 18 éves növendékének „világos, könnyed és kifinomult’ hangzását, „végig szembetűnő és kézzelfogható” virtuozitását Beethoven Hegedűversenyének előadása közben. A régi zene feaziloglra Innsbruckba átázott vazirnap a szombathelyi Cappella s a varia barokk kamaraegyüttes. A szombathelyi szimfonikus zenekar művészeiből öt évvel ezelőtt létrehozott együttes, a fesztiválon augusztus 16-án önálló koncertet ad, 21-én pedig egy tűz opera elfiadásán működik közre. Az együttes korabeli hangszerekkel, elsősorban a xvii—xviii. századi barokk. Illetve rokokó darabokkal lép a közönség elé. .. Szerda, 1986. augusztus 27. Hetvenöt éve született Barabás Tibor Pécelen született. A szegény kereskedősegéd hatodik gyermeke másfél éves korában Pestre került, anyai nagybátyja, a milliomos Bálint Dezső tulajdonában levő Royal Orfeum hátsó, Hársfa utcai részébe. Ebben a sajátos környezetben élte meg a világháborút, s bámulta unokabátyja, Márkus Alfréd — akkor még ismeretlen, fiatal komponista, de már tehetséges karmester lábainál ülve — „azt a különös és változatos világot, amely a valóságtól oly sokáig elfordította képzeletemet”. Aztán jött 1918 októbere, a kisfiú két idősebb, a harctéren levő bátyja hazajött. És a család — amely már a háború alatt kiköltözött a Bálint Dezső nyújtotta menedékből — teljesen elszakadt a gazdag nagybácsitól, különben Molnár Ferenc sógorától. Aki hamarosan öngyilkos lett egy bécsi erdőben, majd „elégettette magát a szolgájával, hogy, nyoma se maradjon gyötrelmes életének”. A néhány esztendeje eltávozott Barabás — aki testvéreivel együtt ama sajátos félproletár életet élt a két világháború között, amely (bátyját útján) korán közel juttatta őt a munkásmozgalomhoz — sem 1945 előtt, sem később nem tagadta el milliomos nagybátyját. Mint ahogy abban is, hogy a szerény kishivatalnok, a „címíró” Nagy Lajos társaságának tagja, majd író, s különböző művészek — elsősorban nagy zenészek — életének ábrázolója lett, feltétlenül szerepe van annak, hogy kisgyermekkora a Royal Varietéhez kapcsolódott. A felszabadulás után, a 40-es évek elejének számos megpróbáltatását átélő Barabás a Magyar Írók Szövetségének első főtitkára lett, 1949-ig. Mozgalmi kötelezettségének érezte, hogy az idők során például Rákócziról írjon kisregényt és filmforgatókönyvet, s drámát a magyar jakobinusokról. Őszinte, szívből jövő alkotások ezek is, ám igazi műfaját Barabás Tibor mégis Beethovenről, Mozartról és más nagy zenészekről meg Rembrandtról és más festőzsenikről szóló, nem vastag könyveiben találta meg. Ezek nem végső summázatai e nagy és nagyszerű életnek,de alkalmasak arra, hogy a zenében és a képzőművészetben nem különösen járatos emberek is megismerjék belőlük nem pusztán a mester életének főbb vonásait, hanem azt is, ami mozgatta őket. Barabás Tibor — tegyük hozzá ezt is — nemcsak művelt, de a közönség különböző ízlésrétegeit ismerő újságíró is volt. Példa erre a Film-Színház-Muzsikában hosszú évek alatt közölt cikkeinek sora filmről, színházról és — nem utolsósorban — muzsikáról. Barabás Tibor ugyanis nemcsak a „nagy zené”-t ismerte, hanem kisgyerekkora óta írta magába a nagyváros — Budapest — különböző „zenei zajai”-t is. És tette azért is, hogy az emberekben felébressze a vágyat, hogy „az érzelgős ábrándoktól eljuthassanak a valódi mesevilágig”. A. Holland muzsikusok, Jean-Pierre Rampai, a bambergi szimfonikusok az őszi hangversenyek műsorán A nyugdíjba vonult Lakatos Éva helyébe július 1-től Rátki András kapott kinevezést az Országos Filharmónia élére. Az új igazató a Zeneművészek Házában kedd délelőtt tájékoztatta a sajtó munkatársait az őszi-téli évad várható zenei eseményeiről és a további tervekről. Bevezetőben meleg szavakkal emlékezett meg elődjének csaknem három évtizedes, áldozatkész munkájáról, amelynek mindenekelőtt a folyamatosságát szeretné biztosítani, az egyre nehezedő gazdasági körülmények közepette is. A korábbi tervekből már az idei nyáron megvalósult a Budapest Kongresszusi Központban a hangversenytermi koncertsorozat, amely sikerrel zárult. Telt ház volt a Zenélő Udvarban, és ismét eredményesnek bizonyultak a vácrátóti és martonvásári hangversenyek is. Elmondta: javítani kívánják az arányokat a nagyzenekari és kamarazenei, valamint a régi és a kortárs muzsika között. A Zeneakadémia környékén az új közlekedési rend miatt az idén nehezebben lehet majd autóval parkolni, ezért a rendezők arra kérik a közönséget, aki teheti, hagyja otthon kocsiját. Ugyancsak szeretnék megkérni a hallgatóságot arra, hogy a művészek zavartalan játéka érdekében tartózkodjanak a magnetofon, a fénykép- és felvevőgépek használatától. Az őszi hangversenyélet az idén is a Budapesti Zenei Hetekkel kezdődik meg, amelynek nyitó koncertjén, szeptember 25-én Liszt és Bartók műveiből tartják a Budapest Kongresszusi Központban, az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Állami Énekkar és Ránki Dezső közreműködésével, Eötvös Péter vezényletével. Másnap ugyanitt a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével Jean-Pierre Rampas, a világhírű francia fuvolaművész játszik. Szeptember 27-én a Zeneakadémián az Amsterdam Baroque Orchestra mutatkozik be, és e hangverseny kapcsolódik az ősszel megrendezésre kerülő holland kulturális napok eseményeihez. Ugyancsak hagyománnyá vált, hogy a zenei heteken belül rendezik meg a Korunk zenéje című sorozatot, amelyre az idén október 3. és 10-e között kerül sor. Az első napon Mauricio Kagel NSZK-beli komponista műveiből tartanak a szerző vezényletével estet, és e ciklusnak is több holland vendége lesz, köztük a Hágai Ütőegyüttes. E sorozat végén, október 10-én hangzik el Kocsis Zoltán új kompozíciója, az AHZ előadásában, Eötvös Péter vezényletével. Kocsis Zoltán természetesen zongoristaként is többször szerepel majd, egyebek között abban a három estéből álló ciklusban, amelynek két másik közreműködője Perényi Miklós és Kovács Dénes lesznek. Az ősszel folytatódó Liszt-ünnepségek keretében október 2-án Kocsis Zoltán Liszt-estet ad, és a zeneköltő születésének 175. évfordulójának előestéjén, október 21-én Doráti Antal vezényletével ünnepi estet tartanak a Zeneakadémián. Itt hangzik majd föl néhány nappal később a Krisztus-oratórium, amelynek dirigense a Magyar Rádió és Televízió együttesei élén Lehel György lesz. Liszt összes rapszódiáját játssza a Zeneakadémián három estén Jandó Jenő, Rán-Aki Dezső és más pianisták közreműködése mellett a jelenleg külföldön élő Schiff András decemberben három estén zongorázik a Zeneművészeti Főiskola nagytermében.' ' Az ősz rangos külföldi együttesei között lesz a Moszkvai Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara, Dmitrij Kitajenko vezényletével, október 25-én és 26- án a Zeneakadémián, illetve az Erkel Színházban. November 10-én és 11-én ugyancsak az Erkel Színházban szerepel a világhírű Bambergi Szimfonikus Zenekar, a nem kevésbé neves dirigens, Eugen Jochuin vezényletével. Több karmestert is várunk külföldről ezekben a hetekben és hónapokban, köztük a vendégnek már aligha nevezhető, népszerű Kobayashi Ken- Ichirót és Lamberto Gardellit. Az idén emlékezik meg a zenei világ Carl Maria Weber születésének 200. évfordulójáról, és ebből az alkalomból az Országos Filharmónia három koncertet rendez a Vigadóban; november 18-án, a születésnapon Horváth László klarinétestjén Körmendi Klára zongoraművész és a Bartók Vonósnégyes működik közre. Ha már kvartettekről szóltunk: az idén ünnepli ,fennállásának negyvenedik évfordulóját a Tátrai Vonósnégyes. Ebből az alkalomból — tisztelettel emlékezve meg arról a művelődéspolitikai misszióról, és már-már zenetörténetévé lett négy évtizedről, amelyet e kitűnő vonóstársaság hazánk zenei életében betölt —, október 19-én a kvartett szerepel a Zeneakadémián. Hazai és külföldi művészek játszanak, sorrendben Sebők György, Tatjana Nyikolajeva, Lazar Berman, Ránki Dezső és Vásári Tamás a Zongorabérlet öt zeneakadémiai estjén, és külön említésre méltó a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hat hangversenye, amelynek színhelye novembertől májusig az Operaház lesz. (g. 1.) Balatonföldvár és Siófok ad otthont az akrobatikus táncosok ötödik világkongresszusának, amelyet — a Rock’n Roll világszövetség és a Magyar Táncművészek Szövetsége támogatásával — szeptember 1. és 2. között rendeznek meg. Az akrobatikus rock and rollnak a nyugat-európai országokban hivatalon sportszövetsége van, a a versenyzők tíz éve amatőr, illetve hivatásos Európa- és világbajnokságokon mérik össze tudásukat. Kongresszusaikon, elméleti és gyakorlati továbbképzésen vesznek részt e táncos szakma képviselői. A táncvilágkongresszusra, amelyet első ízben rendeznek szocialista országban, több mint 30 államból csaknem 300 vendéget várnak. A magyar szakemberek és versenyzők augusztus 31-ig még jelentkezhetnek a rendezvényre. A világkongresszus zárásaként nemzetközi akrobatikus rock and roll táncversenyt rendeznek szeptember 6- án 10 órakorBudapesten a Nemzeti Sportcsarnokban.