Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

Szombat, 1986. augusztus 30. Atlétikai EB Bakosi és Bakos a döntőbe jutott Végre jó hírrel lehet kezdeni a stuttgarti atlétikai EB-ről szóló tudósítást. A hármasugrás pén­tek délelőtti selejtezőiben Bakosi Béla egyike lett annak az öt ver­senyzőnek, aki teljesítette a 16,80 méteres selejtezőszintet. E tény nemcsak azért örömteli, mert döntőbe került, hanem azért is, mert Bakosi nem annyira idei, mint inkább korábbi eredményei­nek köszönhette a csapattagságot s­ — legalábbis a selejtezőkben, a 16,83 méteres ugrással — iga­zolta a vezetőket. A 110 méteres gátfutás elődön­tőjében Bakos Györgynek futa­mában az első négy között kel­lett végeznie. Negyedik lett, dön­tőbe jutott. Eredménye: 13.60 mp. Az első esti döntőt, a 200 mé­teres férfi síkfutást a szovjet Krilov meggyőző fölénnyel, 20.53 mp-es eredménnyel nyerte. A női 200 méter, mint a höl­gyek összes sprintszáma NDK- győzelmet hozott, a célba érkezve Drechsler mégis a fejéhez kapott egy pillanatra. Fölényesen győzött ugyanis, de 21.72 mp-et mutatott az óra, vagyis egy századdal gyen­gébbet, mint saját világcsúcsered­ménye. Később a hivatalos mérés ezt az egy századot is odaadta Drechslernek, aki így 21.71 mp-es világcsúcsbeállítással lett első. Második helyen, némi meglepe­tésre a francia Cazier, harmadi­kon az NDK-beli Gladisch végzett. (Hasonlóképpen csúcsbeállítás­sal győzött a 110 méteres gátfutás előfutamai során — ott, ahol Ba­kos is indult — a francia Caris­­tan, aki honfitársa, Drut „ősrégi”, 13.28 mp-es Európa-csúcsát ismé­telte meg.) A 100 méteres női gátfutás döntőjének mezőnye — sajnos a tizedik legjobb idővel korábban kiesett Siska nélkül — szinte a rajttól a nagy esélyes Donkova nyomában futhatott csak. A bol­gár világcsúcstartó miként eb­ben az idényben általában „meg­közelíthetetlen” volt, 12.37 mp-el fölényesen nyert az NDK-beli Oschkenat előtt. A női gerelyhajításban szép versenyt vívott az újdonsült, il­letve a volt világcsúcstartó, vagyis az angol Whitbread, vala­mint az NDK-beli Felke. A brit­­atlétanő a világrekord elhódítása után az Európa-bajnoki címet is megszerezte, bár Felke az utolsó sorozatban mindössze tizenhat centiméterrel dobott kisebbet, mint a nagy ellenfél addigi leg­jobbja (72,68), de a végén Whit­bread egyértelművé tett mindent: 76,32 métert hajított. A versenynap mindkét ugró­számban szovjet sikerrel végző­dött. A rúdugrásban Szergej Bub­­kának az 585 cm teljesítése után már nem volt ellenfele, próbál­kozhatott 605 cm-rel, tehát az új világcsúccsal. Nem járt siker­rel, meg kellett elégednie az „egyszerű” Európa-bajnoki cím­mel. A 2. helyen is Bubka végzett, Vaszilij, 575 cm-rel. A férfi tá­volugrásban Emmijannak sem volt komoly ellenfele, 841 cm-es ugrása után akár döntő fölényt is hirdethettek volna, hiszen a me­zőny többi tagja sikerültebb ug­rásaival is csak a nyolc méteres tél környékéig jutott A 400 méteres férfi síkfutásban nagy meglepetésre újabb angol győzelem született A 20 éves Ro­ger Black a sokkal esélyesebb Schönlebe előtt 44.61 mp-es idő­vel ért elsőként a célba. A 3000 méteres síkfutásé volt az est egyetlen döntője, melyben szurkolhattunk is. Sajnos hiába, Markó Gábor a mezőny utolsó harmadában végzett Győzött az NDK-beli Melzer 8:16.65 perccel. Both: Egy ideig nem kívánok a labdarúgásban dolgozni A héten megtörtént az első ed­zőváltozás a labdarúgó NB I új idényében. Both József, aki 1985 július 1-től volt az MTK-VM ve­zető­edzője, megvált a klubtól, jóllehet 1987. július 31-ig szólt a szerződése. Időközben Verebes József lett a kék-fehérek mestere. És mi lesz Both Józseffel? — Egy ideig nem kívánok a labdarúgásban dolgozni — mon­dotta az MTI-nek. — Változatla­nul csak azt ismételhetem, hogy elképzeléseimet nem tudtam meg­valósítani, ezért ajánlottam az MTK-VM-nek, hogy bontsuk fel a szerződést. Mélyebben nem kí­vánok az elvárással foglalkozni. A klub azt tette közzé, hogy to­vábbra is ott dolgozom, de erről szó sincs. Nem sportvonalon, a hivatásomnak megfelelő munka­körben helyezkedem el. Fizetésem az MTK-VM-től jövő július 30-ig járna, de erre nem tartok igényt. Hétvégi sportműsor SZOMBAT Vízilabda: A Vasas jubileumi tor­nája, Hajós Alfréd uszoda, nők: De Robben—BVSC 16 óra, Sun—Vasas 16 óra, férfiak: Bratislava—Split 17, MQU Moszkva—Vasas 18.15 óra. Labdarúgás: NB I-es találkozók: Siófok—Pécs, Siófok 16.15 óra, Debre­cen—Zalaegerszeg, Debrecen 16.15 óra, Dunaújváros—Tatabánya, Dunaújvá­ros 16.15 óra, D. Dózsa—Vasas, Nép­stadion 18 óra, Rába ETO—Békéscsa­ba, Győr 18 óra, Videoton—Haladás, Székesfehérvár 18 óra. VASÁRNAP Vízilabda: A Vasas jubileumi torná­ja, Hajós Alfréd uszoda nők: BVSC— Sun 15 óra, Vasas—De Robben 16 óra, férfiak: MGU Moszkva-Bratislava 17 óra, Vasas—Split 18.15 óra. Labdarúgás: NB I-es mérkőzés: MTK-VM—Eger, Hungária krt. 10.30 óra. NB II-es mérkőzések (valameny­­nyi 17 órakor): Szedl-DÉLÉP—Metri­­pond, Szeged; Szarvas—Ganz Mávag, Szarvas; Szolnok—Salgótarján, Szol­nok; Szek­s­zárd—Nagykanizsa, Szek­szárdi Baja—Ózd, Baja; Volán—Bu­dafok, Csabán S. tér; Diósgyőr—Vác, Diósgyőr; Keszthely—Veszprém, Keszthely; Nyíregyháza—Kaposvár, Nyíregyháza; Csepel—Komló, Csepel. SPORT ŐSZINTESÉG? Csütörtökön öten ültek szem­ben az újságírókkal: az Állami Ifjúsági és Sporthivatal három magas beosztású képviselője és az MLSZ két vezetője. Ez az össze­tétel azt kívánta jelképezni, hogy az AISH nem afféle bíróságként hirdetett ítéletet az MLSZ világ­­bajnoksággal kapcsolatos munká­ja felett, hanem a labdarúgó szö­vetséggel együtt dolgozva alakí­totta ki a tegnapi újságokban megjelent állásfoglalását. Mint Tábor Tamás, az AISH elnökhe­lyettese kijelentette, nem perújra­felvétel történt, hanem éppen el­lenkezőleg: le akarják zárni a világbajnoki szereplés perét, hogy napirendre tűzhessék a soron kö­vetkező feladatokat. Annál inkább is könnyebb volt az együttműködés az AISH és az MLSZ között, mert furcsa módon maga a szövetség elnöksége sem azonosult teljesen azzal a meg­lehetősen szegényes tartalmú vé­leménnyel, amit július folyamán nyilvánosságra hozott. Szepesi Györgytől tudtuk meg, hogy az SZLSZ akkori állásfoglalása két jelentés alapján alakult ki. Az el­nökség elé odakerült Buda Ist­vánnak, mint a labdarúgást fel­ügyelő OTSH elnöknek a vélemé­nye és vele együtt Páncsics Mik­lós dr. főtitkári összesítése. Az elnökség hosszú órákon át vitat­kozott a témáról és végül — bár nem alakult ki összhang — mégis megfogalmazott egy állásfoglalást, mert nem akarta újabb hetekkel elodázni a vélemény­nyilvánítást Rosszul tette. A semmitmondás nemcsak jogos ellenérzéseket vál­tott ki, hanem teret adott min­denfajta pletykának és belema­­gyarázásnak. Józan ésszel nehe­zen lehetett megérteni, miért kellett jó egy hónap a közhely­­szerű megállapítások összegyűjté­séhez. Mint oly sokszor, most is őszin­teség hiánya ütött vissza. Ha az MLSZ elnöksége a tartalmatlan jelentés elkészítése helyett nyíl­tan föltárja a történteket, ha el­mondja, hogy a tárgyalóasztalra került anyag nem volt megfele­lő, akkor a közvélemény ezt bi­zonyára megértéssel fogadja és várja a későbbi alapos elemzést. Az MLSZ azonban világbajnoki értékelésként hozta nyilvánosság­ra a dokumentumát, csupán any­­nyit tett, hogy nem az elnökség, hanem az MLSZ vezetősége nevé­ben fogalmazott. De ki vehette észre ebből a túlzottan finom ár­nyalatból, hogy valójában nem is az elnökség véleményét vette kéz­be. Azt sem zárta a nyilvánosság elé az MLSZ, ami elsősorban okozta a jelentésének súlytalan­ságát Azon a bizonyos elnökségi ülésen nem állt rendelkezésre Mezey György szövetségi kapi­tány részletes elemzése, ő — a legilletékesebb — ugyanis ilyet nem készített, sőt mint megtud­tam, még az elnökségi tagok kér­déseire sem volt hajlandó vála­szolni. Mindössze valami olyasfé­lét mondott, hogy a különféle szakmai vélemények afféle sarla­tán­ság szüleményei. Vagyis teljes hozzánemértésről tanúskodnak mindazok a bírálatok, amelyek a felkészülésre, az edzőtáborozásra, a szakmai koncepcióra vonatkoz­nak. De hát akkor mi okozta a mell­bevágó vereségeket a világbajnok­ságon? Erről a kapitány nem be­szélt és nem beszél azóta sem, hi­szen ő már nem Magyarországon, hanem Kuvaitban tölti be a ka­pitányi tisztet. Amint Tibor Ta­más, az ÁISH elnökhelyettese a csütörtöki sajtóértekezleten meg­fogalmazta, nem fejezte be a munkáját, nem bocsátotta ren­delkezésre azokat a szakmai ta­pasztalatokat, amelyeket a ma­gyar válogatott világbajnoki sze­replésével kapcsolatosan szerzett. Adódik persze a kérdés: vajon miért kapta meg Mezey György az utazási engedélyt, ha itthon nem zárta le az ügyeit? Sajnos, a világbajnoksággal kapcsolatosan nem ez volt az első eset, amikor a vezetők lényeges tényeket hallgattak el a közvéle­mény előtt A júliusi jelentés el­készítésének körülményei, az el­nökségi ülésen történtek „titkos” kezelése végső soron csak az MLSZ-nek ártott, rá­vetett rossz fényt, a közvélemény számára ez az információ már, nem volt lé­nyeges. Viszont annak idején lé­nyeges lett volna tudni arról, mi történik a világbajnoki felké­szülés idején. Mert ha akkor nincs tapintatos hallgatás, ha a vezetőség megosztja gondjait a közönséggel, nem lett volna felfo­kozott a várakozás, nem érte vol­na arculcsapásként a szurkolót a mexikói eredmény. A válogatott május 1-től kezd­ve valósággal eltűnt a szem elől. A kapitány nyomatékosan kérte az újságírókat, hogy az ausztriai edzőtáborozás idején ne zavarják a felkészülést, majd a rövid itt­honi tartózkodás idején is lezárat­ta a kapukat a közönség előtt. Az egyik képes hetilap fotóripor­tere nyaktörő mutatványok után, titokban készített felvételeket az edzésről. Arról, hogy Nagy Antal fejel, hogy Esterházy kapura rúg... Nem egyszerűen a szakmai fel­készülés folyt messze távol a kö­zönségtől (és annak ellenőrzésé­től), hanem — a ez megint csak utólag derült ki — tavasszal már erősen dülöngélt az a morális tar­tás, ami a selejtezők idején jel­lemezte a válogatott csapatot. Mint a sír, úgy hallgatott ezek­ről a bajokról mindenki. Sokszor mosolygunk önmagunkban, hogy minálunk nem lehet titkot meg­őrizni, a legbizalmasabb értesü­lések is kiszivárognak. A felké­szülés idején azonban még mi, a viszonylag ,,beavatottabb” újság­írók sem tudtunk semmit Détári, Péter Zoltán, Nagy Antal és a többiek zűrzavaros ügyeiről, fo­galmunk sem volt arról, mi zaj­lik Nyilási körül (ez esetben leg­alább voltak vélemények és el­lentmondások, ha őszinteség nem is), nem kaptunk hírt arról, hogy a játékosok többsége lerobbant edzettségi állapotban jelent meg Ausztriában. Nem tudtunk sem­mit, abban a hitben éltünk és élt a közvélemény, hogy rózsák­kal van telihintve a Mexikóba ve­zető út Ez a titkolódzás hagyomány a magyar futballban. Az argentínai világbajnokság előtt például egyetlen illetékes nem volt haj­landó megindokolni, miért ment haza Póczik a tatai edzőtáborból. A közönség persze azonnal hitt a „jólértesülteknek”. Nyilasi (vagy valaki más) megpofozta a győri játékost és az sértődöttségében hagyta el a tábort De ki hitte volna akkor, hogy szó sem volt pofozkodásról, amikor más elfo­gadható magyarázatot nem ka­pott odakinn Argentínában, vagy előtte az Adidas edzőtáborban egyáltalán nem kaptunk betekin­tést a magyar válogatott életébe, ugyanúgy, mint ahogyan most sem szűrődtek ki őszinte hangok a történtekről. Persze, hogy a köz­vélemény ezúttal sem fogadta el a világbajnokságot követő érve­ket hanem jogos csalódottságá­ban azt kutatta, valójában miféle különleges dolgok történhettek ott Mexikóban, amik az addig ra­gyogó csapatot egyszeriben belök­ték a sárba. Holott Mexikóban már nem volt ragyogó csapatunk. Ott nem történt semmi szenzáció, egy fo­lyamatnak volt a következménye a kudarc. Hibásak, súlyosan hi­básak voltak ebben a játékosok, a szakvezetők, a szövetségi és a sporthivatali vezetők. De ők mindannyian nem elsősorban Mexikóban követték el a hibá­kat, hanem a melléfogásaik kö­vetkezményeként már nem ugyanaz a csapat érkezett Mexi­kóba, mint amelyik sikereket ért el a selejtezőkben. Csakhogy er­ről szurkoló és újságíró semmit sem tudott. Továbbra se nagyon kerül tisz­ta víz a pohárba. Az egy Szepesi Györgyöt kivéve senki nem mond­ta azt, hogy igenis, hibáztam. A játékosok a kudarcot a tésztafo­gyasztásra fogják, a hazaérkezé­sük óráiban már széltében-hosz­­szában mesélték, hogy a sok főtt tészta vette el az erejüket De hogy­­ők valamit elrontottak vol­na, arról nem olvastam, nem hal­lottam. Mezey György kijelentet­te ugyan, hogy neki, mint kapi­tánynak viselnie kell a kudarc ódiumát de egyetlen konkrét kérdésben sem ismerte el, hogy tévedett volna. Mindazok a veze­tők, akiknek figyelniük, ellen­őrizniük kellett volna a felkészü­lést és akik lehetővé tették, hogy egyes válogatott játékosok szinte „társadalmon felülinek” higgyék magukat szintén óvakodtak a hi­bák beismerésétől. Ez a dolgok rendje a magyar futballban. A csütörtöki sajtóér­tekezleten többen kérdezték Ti­bor Tamást vajon miért nem lép fel az ÁISH a ködösítések ellen. Miért veszi szó nélkül tudomá­sul, hogy klubja sérültnek minő­síti Détárit holott mindenki ar­ról beszél, hogy a játékos ismét napokra eltűnt és gyomormosás lett az ünneplés vége. A vezetés is felelős lesz, ha Détári olyan pályát fut be, mint amilyent be­futott Törőcsire, vagy pedig előtte Kocsis Lajos. És vajon miért nem firtatják, hogy mi áll igazából az MTK-VM-ben bekövetkezett ed­zőcsere hátterében... A bundákkal, vesztegetésekkel, fekete pénzek fizetésével, tör­vénytelenségekkel fertőzött lab­darúgó világunkban nehéz meg­találni az őszinte hangot Az újonnan alakult ÁISH — ezt tük­rözik az első vezetői megnyilvá­nulások — törekszik a nyíltságra. De ezt a nyíltságot igényelni, sőt követelni kell a sportélet egész területén, elsősorban a labdarú­gásban, amelyre az őszinte szó immár évtizedek óta felette ke­véssé jellemző. Zsolt Róbert Magyar Nemzet Az ÁISH elnöke a Hírháttérben Határozott valamerre! Frappánsan mutatkozott be a közvéleménynek Deák Gábor, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal nemrégiben kinevezett elnöke, aki csütörtök este a Hírháttér című tévéműsor vendége volt Az ilyen beszélgetések szabályainak meg­felelően vázolta elképzeléseit, me­lyek mind az ifjúságpolitika, mind a sport területén a lépéskényszer alapállásából fogalmazódtak meg. Önmagában e tény elismerése is figyelemre méltó volt, de még­­inkább azzá lett a beszélgetés, amikor konkrét kérdésre, a ma­gyar labdarúgó válogatott világ­­bajnoki szereplésére került a sor. A műsorvezető, Vitray Tamás fel­hívta a figyelmünket, hogy az adás időpontjában már a pénte­ken utcára kerülő napilapokban kiszedve, megjelenésre vár az ÁISH értékelése a mexikói ku­darcról. Az új sportirányító szerv ugyanis nem fogadta el az­ MLSZ vezetőségének jelentését, és szá­mos kérdésben egyértelműbben fogalmazott. Az AISH elnöke azonban még ennél is tovább ment: ő egyértel­műen megfogalmazta, hogy a volt szövetségi kapitányt, Mezey Györgyöt tartja felelősnek a bu­kásért A kapitány ugyanis rosz­­szul reagált arra a helyzetre, hogy játékosai nem a megfelelő edzett­ségi állapotban érkeztek az ausztriai edzőtáborba és ott túl­terhelte őket Ennek, valamint a fölöslegesnek minősített külföldi és magaslati edzőtáborozásnak következményeként vált enervált, túledzett, erőtlen csapattá a ma­gyar válogatott az államtitkár meglátása szerint. Félreértés el­kerülése végett, nem azért mond­tam a bevezetőben frappánsnak a bemutatkozást mert végre rá­mutatott arra, mi volt a hiba, ki volt a ludas. Nem, hiszen éppígy tárgyalási alapnak lehetne tekin­teni Mezey György véleményét is, aki viszont állítja, hogy nem volt a csapat túledzett. Ami döntően eltért az addigiaktól, a világbaj­noksággal kapcsolatos korábbi ál­lásfoglalásoktól, az államtitkár világosan és egyértelműen meg­fogalmazta, vállalta a véleményét. Ez a tény rögtön izgalmassá és valóságközelivé tette vázolt ter­veit is, melyek az ifjúság lakás­hoz jutásának megkönnyítésétől a sportágaknak a korábbinál ár­nyaltabb támogatásáig rendkívül sok kérdéssel foglalkoznak. Talán ezek alapján okkal lehet bízni benne, hogy a sportélet, mely már régen kiáll a változás után, vég­re elmozdul a holtpontról. Olyan helyzetben van ugyanis, s ezt, ha nem is ily éles megfogalmazással, de az államtitkár is elismerte, melyről valahogy úgy lehetne fo­galmazni: el kellene indulni vég­re határozott valamerre. Nagy N. Péter SPORTNAPLÓ Temesvári Andrea az amerikai nyílt nemzetközi teniszbajnokság női egyes versenyének harmadik fordulójában 6—1. 6—0-ás vereséget szenvedett a nyugatnémet Grafftól s kiesett Ha­sonló sorsra jutott Bartos Csilla is, aki Shrivertől kapott ki 7—6. 6—0-ra. A Vasas nemzetközi vízlabdatorná­­jának pénteki eredményei: férfiak — MGU Moszkva (szovjet — 1. Split (ju­goszláv) 14—5. Vasas—UK, Bratislava 18—10. Nők — Vasas—BVSC 9—7. Az NDK-beli Malchow nyerte az egyesült államokbeli Colorado Springsben a pályakerékpáros világ­bajnokság első számát, az 1000 méteres időfutamot. Eredménye: 1:02.09 — vi­lágcsúcs. Pais Péter a 18. helyen vég­zett. Portugáliát minden bizonnyal nem a legjobb labdarúgói képviselik a kö­zelgő EB-selejtezőkön. A Portugál Labdarúgó­ Szövetség ugyanis mint ismeretes eltiltotta azokat a játéko­sokat, akik , a mexikói vb előtti sztrájkot szervezték. Néhány nappal ezelőtt viszont a keret többi tagja szolidaritást vállalt az eltiltottakkal s kijelentették: Ilyen körülmények kö­zött ők sem lépnek pályára a nem­zeti tizenegyben. A szövetség, a hí­rek szerint a további tiltakozások megfékezésére öt bajnoki mérkőzésen való részvételtől eltiltja azokat, akik megtagadják a válogatottban való szereplést. Mivel ez a lépés a klu­bokat is érzékenyen érintené, felté­telezhető a konfliktus kiéleződése. A lisszaboni törvényhozásban egyébként képviselői bizottság alakult a mexi­kói sztrájkügy és az azok miatt ho­zott szankciók hátterének kiderítésé­re. Kézilabda: Női Duna Kupa, ma­gyar-csehszlovák forduló, Néplget: Dunaújváros—Gottwaldov 15.30 óra. Építők—Topolnzky 17 óra. Mégsem zárják ki az olasz labda­rúgó első ligából az Udinese csapatát. Mint ismeretes az udineseket egy kö­zelm­últban kirobbant totóbotrányban, bundázás vétkében marasztalta el szö­vetségük, s büntetésként egy osztály­­lyal lejjebb, a második ligába sorolta őket. Hasonló indoklással került a Lazio a második vonalból a harma­dikba. Az Olasz Labdarúgó Szövet­ség Fegyelmi Bizottsága fellebbezések nyomán ismét foglalkozott az üggyel. A kizárásokat elrendelő határozatot érvénytelenítette. Az új büntetés: az Udinese, és a Lazio 9—9, a Cagliari és a Palermo 5—5, a Triesztina négy pontelvonással kezdi az új idényt. A Nemzetközi Bratton Szövetség doppinghasználat miatt megsemmisí­tette két NSZK-beli sportoló világbaj­noki eredményét, visszavonta érmei­ket. Az év elején Oslóban rendezett vb-n az olimpiai bajnok Angerer a 10 kilométeres egyéni versenyben ezüst, a váltóban bronzérmet szerzett, csapattársa Wady, pedig ugyancsak a váltóban végzett a harmadik helyen. Mindketten olyan szereket szedtek — állítólag megfázásuk kezelésére — melyek a doppinglistán szerepelnek. Az NSZK Biatlon Szövetsége a két versenyzőt mindössze öt-öt hónapra, a csapat orvosát viszont örökre el­tiltotta V­asárnapi galoppversenyek : Anasztázia — Dorka — Cenzor — Henna. 2. Muszlin — Medál — Viganó — Gavallér. 3. Gombos — Karakán — Körhinta — West. 4. Arany — Anyám­asszony — Bolondos — Szulamit. 5. Dudaszó — Myself — Maskara — Cin­zano. C. Wurf — Mara — Szerencse — Balett. 7. Sámán — Tygana — Bubi — Tiborc. 8. Látó — Idill — Roger — Wald. 9. Valér — Mammon — Remek­mű — Csapszék. 10. Timur — Mező­­virág - Rojtos — Mandula. KIÁLLÍTÁSOK ADY QUCXUOZEUM (V., Veres Pál- Dé U. 4—6.): ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (L. Tárnok u. II.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (III., Szent­­epfb­él u. 10.). BAJOR GIZI SZÍNÉS­ZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. V.). (Ny. K. Cs, IL—M-ig, Szó, y. ll—IS-ig.) . BARTÓK BÉLA-EMLÉKHÁZ (II., Csa­lán út 29.): Bartók-emlék kién. — Bartók-ábrázolások magyar bélyege­iben (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (1., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda ki­rályi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Buda visszavivása 1686 — Fejezetek a képes levelezőlap tör­ténetéből in. 1614—MIS. (Idősz. kiáll.). evangélikus országos múzeum (V., Deák tér 4.). Evangélikusig a magyar kultúrában — Petőfi- és Kos­suth-relikviák — Kai­eh brenn­er Ká­­roly-emlékkiáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (1., Tóth Árpád sétány 44.): Az IMS—44-es for­radalom és szabadságharc — Az Oszt­rák-Magyar Monarchia és az első világháború — A kézifegyverek törté­nete, vadász- és célövő-fegyverek — A Magyar Tanácsköztársaság for­radalmi honvédő háborúja — Ma­gyarország a két világháború között és a második világháborúban — Ha­zánk felszabadítása — A néphad­sereg fejlődése — A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei és képzőművészeti alkotásai (áll. kiáll.) (Ny. 8—14-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköz­társaság u. 403.). India és Hátsó-In­­dia művészete (áll. kiáll.) — Távol­keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—37.): Művészet és mester­ség (áll. kián.) — A magyar Art Deco lakásművészet (MOsz. kiáll.). JÓKAI-EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u­. 21.): (Ny. H. kiv. 14—14-ig). JÓZSEF ATTILA-EMLÉKSZOBA (IX., Gát u­. 14 . KASSÁK-EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.): ,,Hommage a Kassák" Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkásságé — Kassák kollázsai. A KMF MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. II.). (Ny. V. Mv. 10—17-ig). / KISCELLI MÚZEUM (VL. Kispest út 148.). Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. sz.-ban — Az ,,Arany Oroszlán" patika — Pest-budai nyom­dák a XVIII—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Orbán Dezső festő (Ausztrália) ki­áll. — Új szerzemények 1880—85. — Kortárs bolgár iparművészet (nyit. szept. 5-én) (idősz. kiáll.). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Vá­rosligeti krt. HL). A vasút története a lóvasúttól 1045-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés tör­ténete a rövid körtől napjainkig (áll. kiáll.) — A közlekedés fejlő­dése Romániában — a prof. ing. Leoni­da Műszaki Múzeum kiáll. (idősz. kiáll.). LAK­ÁSM­ÚZE­UM (III., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett klán. (Ny. H. kiv. 14—18- ig. Szó. V. 10—18-ig). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektrotechnika történeté­ből (áll, kiáll.) (Ny. V. H. kiv. 11— 17-ig). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­­déglátóipari múzeum (I., For­tune u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrász­ipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.). A magyarországi munkásmozgalom tör­ténete — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. Idán.) — 48 éves ez úttörőmozgalom — pengőtől a forin­tig ... (idősz. kiáll.) (Ny. H. kiv. 10 —18-ig, Cs. 12—20-ig. aug. 31-ig. szept. 1-től H. kiv. 10—18-ig). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota B. C. D. ép.): Későrene­szánsz és barokk művészet 1550-től 1800-ig — Későgótikus szárnyasoltá­rok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek e XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz.-i fes­tészet és szobrászat — Magyarorszá­gi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áH. kiáll) — Lélek és forma — magyar művészet 1886—1814. (zár: szept. 1- jén) (idősz. kiáll.) (Ny: K: 12— 16­48, sze: 12—20-ig, Cs—V-ig: 16— —18-ig. B. zárvai) MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VIL. Múzeum krt. 14—16.): Magyarország népeinek története az ős­kőkortól a honfoglalásig — Magyarország törté­nete a honfoglalástól 1048-ig — Ma­gyar­­koronázási jelvények (áll. ki­áll.) — Az avarok kincsei (idősz. ki­áll). MÁTYÁS -TEMPLOM (I., szenthárom­ság tér). Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9—18-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár). A háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juh­tenyésztés története — Az erőgép tör­ténete — Vadászat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) — „Hazánk mezőgazda­sága diákszemmel '86” (idősz. kiáll.)­­(Ny. H. kiv. 10—17-ig, VI 10—14-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Ma­gyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt-hangversenyek Pest-Budán (Idősz. kiáll.) (Ny. K. kiv. 10—18-ig, ■H: 16—21- ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., csókász Pál u. 8—11.). Euró­pai bútorok a XV—xvii. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIli. sz.­­ban — Bútorművészet a XIX. sz.­­ban — Kályha és kályha csempe — Római lapidárium (áll. kiáll) — Augsburgi barokk ötvösmunkák (idősz. kiáll.), néprajzi múzeum (V., Kossuth tér 12.). Az őstársadalmaktól a civilizá­ciókig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyo­mányok, újítások — Gyerekek a mú­zeumban — Fogadalmi ajándékok (idösz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.). Nyugat emlék­­kiátó (áll. kiáll.) — Tóth Árpád-em­­lékkiáll. .(idösz. tdátl.) (Ny. 14-18- ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM­­(Hr., Fő tér 1.): Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer, Tó­biás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1850—1950. (Ny. H. kiv. 14—aa-ig, szó, V. Io—is-ig). ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): Tisztelet a magyar tipográfiának — 600 év szép könyvei az Országos Széchényi Könyvtárban (zár: 11-én) (Ny. 10— 18-ig, V. zárva I). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem József u. 20.): Földünk rejtett kincsei — Rozsnyó és környéke bányászata és kohászata — A rozsnyói Bank­kó Múzeum vendégkiáll. PETŐFI CSARNOK (XIV., Zichy M. U. városliget): Repüléstörténeti és űr­hajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Ká­rolyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgo­zószobája — Móricz Zsigmond dol­gozószobája — József Attila-emlék­­kiáll. — Radnóti Madós-emlékkiáll. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák. (A Károlyi­­emlékszobák nyitva tartása: K—P-ig: 10—14-ig, szó: V: 14—18-ig) (áll. Id­­áll.). — Hommage á Huszárik Zol­tán — A múzeum kiadványaiból Id­án. HL (idősz. Idán.) (Ny: 10—18-ig). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.). Posta- és távközléstörténeti áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM a., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. U.I.) — Magyar orvosok régi fényképeken (Idősz. klán.) (Ny. lOtt—l(­ág). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XTV., Hő­sök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — XX. s7.-1 művészet (áll. kiáll.) — Európai szobrászat-szerze­mények Detmár Emil gyűjteményé­ből — Rajzaik XIX—XX. sz. — Gyer­mekalkotások galériájának kiáll. (idősz. leáll.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében: VHI­, Múzeum krt. 14—18.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (áll. kiáll.) — Ásvány­ritkasá­gok és drágakövek a Szovjetunió­ból (idősz. leáll.). Tűzöltőmúzeum (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. ldáll.) (Ny: 8—18-ig, ünnepnap: 9— 16ig). ZSIDÓ múzeum (VB., Dohány u. 2.). (Ny: 10—13-ig, H. és CB: 14—18-ig). ♦ BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (Hl., Laktanya u. 74. BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (HL. Lajos u. 158.): Pátzay Pál áll. kiáll. — Buták András, Elekes Károly és Molnár László grafikusok (kiáll. — Kígyós Sándor szobrász-em- Iékldáll. — Erika Kiffl fotóm, ldáll. (nyit. szept. 3-án). BUDAPEST KIÁLLÍT­ÓTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Régi keleti sző­nyegek budapesti magángyűjtemé­nyekben (nyit: szept. 2-án). DOROTTYA UTCAI KIÁLÍTÓTEREM: Engel Tevan István grafikus kiáll. (zár: 20-án). DUNA GALÉRIA (XIII., Rajk L. u. 06.): Tavaszy Noémi grafikus kiáll. (zár. 21-én). DÜRER-TEREM (V., Váci u. 18/b.)Ré­vész Napsugár grafikus kiáll. ERNST múzeum (VI., Nagymező u. 8.): ,,Parasztok" A lengyel népi fo­tográfia 1944-ig — czínke Ferenc gra­fikus retrospektiv kiáll. JÓZSEF VÁR­OSI KIÁLL­ÍTÓTEREM (VLII., József krt. 78.). Dargay Lajos festő kiáll. (zár: szept. 2-án). — Anyag és forma. 10 éves az Bécsi al­kotótábor (nyit: szept. 4-én). liget galéria (XIV., Ajtósi Dürer sor 5.): Pácser Attila kiáll (nyit: szept. 5-én) MOLNÁR C. PAl-GYŰJTEMÉNY pn., Ménesi út 65.). (Ny: K, Sze, Cs: 15— 18-ig.) MŰCSARNOK (Hősök tere): 100 + 1 éves a magyar plakát (Ny: H. Uv. 18 —18-ig, V: 10—20-ig). ÓBUDAI PINCEGALÉRIA (HL, Fő tér 1.): Mata Attila szobra­ (zár: szept. 8-én). (Ny: H. kiv. 14—18-ig, szó: V: 16—1a-ig). STUDIO GALÉRIA (V., Bajcsy-Zs. U. 62.): Fusz György szobrász U.II. (zár: 31-én) — Nagy Gábor Mihály ki­áll. (nyit. szept. 3-án). vigadó galéria (V., vigadó tér 14. Szentgyörgyi Kornél festő lzáll. — Kecskés Ágnes iparműv. kiáll. A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 16—11 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük ! — Hangversenyt ad a Vám- és Pénzügyőrség Központi Zenekara augusztus 11-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor a Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvár udvarán. — A várnegyed irodalmi emlékeihez szervezett sétát augusztus 30-án dél­után 5 órára a ITT. Találkozás a Bécsi kapu téren a Levéltár előtt. — Josef Bucher svájci orgonamű­vész ad hangversenyt szeptember 3-án, szerdán este 8 órakor Tihany­ban, az Apátsági templomban. Köz­reműködik a Tomkins Énekegyüttes. — Elekes Zsuzsa orgonaestje szep­tember 3-án, szerdán este fél 1-kor kezdődik Szegeden a Dómban. Köz­reműködik Gregor József. 13

Next