Magyar Nemzet, 1986. október (49. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

Szombat, 1986. október 18. ". Az 1992-es olimpiák színhelye: Albertville és Barcelona Szalay Péter, az MTI tudósítója jelenti Lausanne-ból. A papírformának megfelelő eredménnyel zárult pénteken Lau­sanne-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szavazása. Az 1992. évi nyári olimpia megrendezésének jogát Barcelona nyerte el, a téli versenyek lebonyolítására a fran­ciaországi Albertville kapott meg­bízatást . Mint minden verseny­nek, a hat év múlva esedékes öt­karikás játékokért folyó versen­gésnek is volta­k vesztesei, mégpe­dig 11 olyan város, amelynek kép­viselői szinte a voksolás utolsó pillanatáig bizakodtak... A hetek, sőt hónapok óta nagy érdeklődéssel várt szavazáshoz péntek kora reggel kezdtek a NOB tagjai, szám szerint 85-en. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke pozíciójából fakadóan nem voksolhatott. Először a téli játé­kok gazdájára szavaztak, még­hozzá olyan módon, hogy minden fordulóban a legkevesebb vokshoz jutó város kényszerült búcsúra. A cél — a „nyári" szavazásnál is — az abszolút többség kiharcolása volt, s ez a téli városok versengé­sében a hatodik fordulóban sike­rült az eleve esélyesnek tartott Albertville-nek. Íme a szavazás eredménye, for­dulóról fordulóra: 1. forduló: Szófia 25, Albert­ville 19, Falun 10, Lillehammer 10, Cortina d’Ampezzo 7, Ancho­rage 7, Berchtesgaden 6 (kiesett). 2. forduló: Albertville 26, Szófia 25, Falun 11, Lillehammer 11, Cortina 6, Anchorage 5 (kiesett). 3. forduló: Albertville 29, Szófia 28, Falun 11, Lillehammer 9, Cortina d’Ampezzo 7 (kiesett). 4. forduló: Albertville 42, Szófia 24, Falun 9, Lillehammer 9. 5. forduló, amelynek feladata a Falun és Lilehammer közötti holtverseny eldöntése volt. Falun 41, Lillehammer 40. (Három NOB- tag feltehetően nem értette meg a feladatot, szavazatuk érvényte­len volt.)' ‘ '^„noisaH« M 6., utolsó fordulói JvfbeCtvUle 51, Szófia 25, Falun.,9- t Albertville ezzel elérte az ab­szolút többséget, a vártnál na­gyobb különbséggel Szófia és az ismét hiába pályázó Falun előtt. Az előzetes forgatókönyvet pontról pontra követve a titkos szavazás második szakaszában (még a NOB-tagok sem tudhatták meg ekkor, hogy kinek jutott a téli olimpia) újabb három forduló következett — a nyári játékok házigazdáját kijelölendő —, s itt is távolit siker született. A követ­kezőképpen:­­.­ 1. forduló: Barcelona 29, Párizs 19, Belgrád 13, Brisbane 11, Bir­mingham 8, Amszterdam 5 (ki­esett). 2. forduló: Barcelona 37, Párizs 20, Belgrád 11, Brisbane 9, Bir­mingham 8 (kiesett). 3., egyben utolsó forduló: Bar­celona 47, Párizs 23, Brisbane 10,­ Belgrád 5. A mindent eldöntő fordulóban tehát Barcelona több mint két­szer annyi voksot érdemelt ki, mint legnagyobb vetélytársa, Pá­rizs, a franciák azonban mégis ünnepelhették, hiszen két pályá­zatuk közül az egyik sikeres volt. A NOB 91. ülésén született dön­tést a Beaulieu csarnok színház­termében — számos európai és tengerentúli televíziós állomás egyenesben közvetített, becslések szerint 2 milliárdan láthatták, hallhatták az eredményt — a NOB-tagok, a kandidáló városok küldöttségei és számos díszven­dég jelenlétében J. A. Samaranch, a NOB elnöke hirdette ki, a sza­vazatszedő bizottság által lezárt borítékokat itt nyitotta fel, ami azt jelenti, hogy az olimpiai moz­galom első embere is ekkor tudta meg, hogy szülővárosa, Barcelona láthatja vendégül hat év múlva a nyári játékok résztvevőit. Sa­maranch valamennyi pályázó vá­rosnak köszönetét fejezte ki fára­dozásaiért, a két nyertesnek pedig sok sikert kívánt. A végeredmény bejelentése után a barcelonaiak és az albertville­­iek önfeledten ünnepelték sikerü­ket, fogadták a gratulációkat, majd a NOB és az 1992-es ren­dező városok, illetve illetékes olimpiai bizottságok között a szo­kásos szerződés aláírására került sor. Francois Mitterrand, francia köztársasági elnök szinte percek­kel az eredmény kihirdetése után, táviratban gratulált "Albertville városának. Ugyancsak pénteken jelentették be: a NOB új alelnöke­ a belga Alexandre de Merode herceg (52 éves, 1964 óta NOB-tag, a NOB­ orvosi bizottságának elnöke), aki a román Alexandru Siperco he­lyét vette át, akinek mandátuma most járt le. Sor került a végre­hajtó bizottság két új tagjának megválasztására, akik a követke-zők: Richard Kevan Gosper (ausztrál, 56 éves, 1977 óta NOB- tag, olimpiai ezüstérmes volt at­léta), valamint Vitalij Szmirnov (szovjet, 51 éves, 1971 óta NOB- tag, a NOB programbizottságának elnöke). Pénteken délután — a hagyo­mányoknak megfelelően — Sa­maranch elnök sajtókonferen­ciájával fejeződött be a NOB 91. ülésszaka. Ezt megelőzően azon­ban még négy új tagot vettek fel a NOB soraiba: Kim Un Jong (Dél-Korea), Anita de Frantz (Egyesült Államok), Ha­­ra­lám­bosz Niscolau (Görögor­szág), Jean-Claude Ganga (Kon­gó). A NOB elnökének sajtóérte­kezletén egyebek között a követ­kezőről esett szó: " Az 1988-as olimpia prog­ramján szereplő új sportágak közül egyedül a tenisz okoz gon­dot. A Nemzetközi Tenisz Szövet­séggel (ITF) még nem sikerült megállapodni arról, hogy egészen pontosan kik is indulhatnak az ötkarikás játékok tenisztornáján. Samaranch szerint igen rövid időn belül meg kell oldani ezt a kérdést Csiburdan­idze megvédte világbajnoki címét Borzsomiban pénteken játék nélkül döntetlenre adta a csütör­tökön függőben maradt 13. játsz­mát a női sakkvilágbajnoki döntő két szovjet részvevője, Maja Csi­burdan­idze és Jelena Ahmi­­lovszkaja. Az állás így 8:5 Csi­­burdanidze javára, amely ered­ménnyel a világbajnok megvédte címét A páros mérkőzést 16 játsz­mára tervezték, ezért a 8 pont elérése már elég a 25 éves világ­bajnoknak. Vasárnapi galoppversenyek Jelöltjeink : 1. Nadap — Álmodozó ’— Wald —­­Akácméz. 2. Aktiív — Girej — Raj-* tos — Claudia. — 3. Karakán — Wind — Garas — Idill.­­ 4. Patty — Szeren-* cse — Gótika — Korfu. ■*- 5. Abelard — Ármádia — Garus — Piroska. — 6. Drusza — Romulus — Mementó — Ma­rengo. — 7. Midway — Witz — Tobruk — Kedvenc. — 8. Takanini — Acheron — Vitéz — Torockó. — 9. Aster — Roc­­co — Mustár — Céda. — 10. Tábla — Wood­house — Mezővirá­g — Bahia. A versenyeket 11.00 órakor kezdik. KRESZ Szidjuk,­ néni éppen indokolat­lanul, a hazai közlekedést. Va­lóban elképesztő, mi mindent megengednek maguiknak egyes autósok. A tévé épületének háta mögött, a Münnich Ferenc utcá­ban, a Barcsay utcában s még hol mindenütt a legnagyobb lel-­lkis nyugalommal beállnak a már parkoló autók elé, oda csukják őket. Akarhat rohanni orvos a súlyos betegéhez, siethet bárki fontos ügyben, nem mozdulhat, mert elzárták az útját. Vajon mi­csoda lelkületű emberek teszik ezt,? Miiként lehet ennyire sem­mibe venni másokat? Folytathat­nám. Leáll rakodni a teherautó a Körút külső sávjában, valahol a Wesselényi utcánál és a Szent István körútig eldugul az úttest. Hiába építenek kétpályás utakat a városban, egyetlen autó egy­pályássá szűkíti. Nincs gyalogos és autós, akit nap mint nap ne érne inzultus az utakon. Alig le­het elugrani a zebrán a felsőbb­rendűséggel teli vezető kocsija elől, piroson vágtat át az autó, szétspricceli a lakótelepi gyere­keket, úgy vág be a főútvonalra, hogy mindenkinek az égnek áll a hajaszála. De az autók nagy sokasága mégis teljes rendben közlekedik. Jó másfél millió kocsi járja út­jainkat, s biztos, hogy elenyésző részük tartozik csa­k a rendszeres szabálytalankodók közé. A KRESZ-t ugyan meg-megsérti egy-egy autós, de a forgalom egé­sze mégis a közlekedési szabá­lyok szerint zajlik. Inkább az a jellemző, hogy a kocsik megáll­nak a lámpa előtt, nem hajta­nak az ellenkező irányú sávba, figyelembe veszik a közúti jel­zéseket. Ha kimondanák, hogy egyik pillanatról a másikra ér­vénytelenítik a KRESZ-t, valami egészen ijesztő jelenetek zajla­­nának le. Jobbik esetben megbé­nulna a forgalom, rosszabbik esetben tömeghalál pusztítana az utakon. Vajha a sportéletünkben is ér­vényesülne valamifajta KRESZ s arányaiban csak annyian és annyiszor szegnék meg az írott és íratlan szabályait, miint ahány­szor megteszik ezt az autósok. H­a csa­k olyan lenne a’­­közle­kedési morál” a sportban, mint a közutakon, akkor már megtisz­tult szellemről lehetne beszélni. A KRESZ előírásai világosak, egyértelműek, ,és ami nem éppen másodlagos: a rendőrség ellenőr­zi a betartásukat. A sportban csakis a versenyeken, a mérkő­zéseken létezik „KRESZ”, szabá­lyai félreérthetetlenek s a bíró fellép a szabálytalanság ellen. A sportélet egész folyamatából azonban már hiányzik a KRESZ- hez hasonló egységes szabály­­rendszer. Ha körvonalaiban hal­ványan létezik is ilyesmi, jófor­mán senki nem tartja kötelező­nek magára nézve. Nincs klub például Magyaror­szágon, amelyik ne vezetne va­lami sajátos ,kettős könyvelést”. Az egyik adattömeg szól az ellen­őröknek, a másik szigorúan tit­kos. Ennek a legrafináltabb, a legalaposabb vizsgálat sem jut a nyomára, mert legálisnak és tel­jesen ártatlannak látszó tételeik­ből áll össze. S ki tudja, akarja-e igazán a revizor, hogy fény de­rüljön a különféle pénzügyi ma­nőverekre. Mert ha a feketepénz megszűnik feketének lenni, ak­kor egyúttal a feketeforrás is be­dugul, s mit csinál a szegény egyesület? Honnan szerez fut­ballistát, atlétát, pólóst, kosarast? Mert mindegyikükért és mind­egyiküknek fizetni kell. A labda­rúgóért hivatalosan meg kell ad­ni az eszmei értékét, és ebből bizonyos százalék jut a játékos­nak is. Csakhogy nincs futbal­lista, aki ezért a százalékért el­szerződne. Kell legalább kétmil­lió ahhoz, hogy valamirevaló labdarúgót kapjon az egyesület. A „futball-KRESZ” szerint eny­­nyi­t nem fizethet, de hol a tekin­télye ennek a szabályzatnak? Be­vezették s már másnap megszeg­ték. Aki pedig ma erre a sza­bályzatra hivatkozik, annak bele­nevetnek a szemébe. Sőt belerö­högnek. A közúton jókora csinibumm lenne belőle, ha az autós jobbra jelez és balra fordul. A sport­életben akkor lenne cirkusz, ha azt tenné a sportvezető,­ amit előre jelzett Mert ha kiszima­tolják a szándékát, összeomla­nak a tervei. Nálunk nem szokás megmondani az igazat. Még csak Vojtina Ars poeticájához sem tartják magukat a sportfunkcio­­náriusok — „hazudj, csak rajt' ne fogjanak”. Nem baj, ha rajtakapják. Úgyis megmagya­rázzák. Ment magyarázni, azt tu­dunk. Ha az úton behajtok a tilosba, magyarázhatok a rendőrnek. Ha a sport tilosába hajt valaki, meg­győzően magyarázza, hogy az adott körülmények között ezt kel­lett tennie, nem volt más vá­lasztása. Ha minden jól megy, végül még a dicséretet is be­kasszírozza. Nincs újonnan hivatalba lépő sportvezető, aki beköszöntésül ne az őszinte, nyílt légkör szüksé­gességét emlegetné, aztán ahogy telik az idő, úgy felejti el, mit is tűzött a zászlajára. Nem is első­sorban ő a hibás, mert egy olyan világba kerül, ahol az igazmon­dásba bele kell bukni. Álljon ki a sportvezető és mondja el, miként jutott ellen­őrizhetetlen összegekhez? Hogy a kiadott munkákat a szurkoló­kisiparos kétszeres áron szám­lázta és a többletet visszaadta a klubnak?! Hogy a sportolónak adott lakást az igazgató a vál­lalati (üzemi, szövetkezeti) ke­retből a rászorultaik elől csak­­lizta el. Hogy nem a jól dolgo­zóknak, hanem a klub szurkoló­jának jutott a prémium, mert ő a pénzt egyenesen az egyesület­hez viszi. Vagy vallja be a sport­vezető, hogy bundázott a csapa­ta? Hogy pénzért pontokat vásá­roltak? Hogy különféle előnyö­kért leadták a mérkőzést? Úgy megszokta a sportvezető, hogy hazudjon, hogy már akkor sem mond igazat, ha ebből sem­miféle kára nem származik. Va­lótlanságokat mond a sportoló is. Olyan szövevényesek a hazugsá­gok, hogy egyszerűen képtelen­ség belátni a falak mögé. A mi pletykáiét hemzsegő, titkot tar­tani nem tudó ki életünkben jó­formán minden idő előtt kiszivá­rog. Régebben abból lehetett va­lamiféle áremelésre következtet­ni, hogy az adott, árucikkeket hirtelen óriási mennyiségben­­kezdték felvásárolni. Ha szemé­lyi változások vannak előkészü­letben, a közönség előre tudja, ki lesz az utód. Ám a sportban nemcsak a jövő, hanem a múlt is titokzatos. A hazu­gsá­gkulisszák minden ost­romot kiállnak, a vezető, a játé­kos nem mondja ki a válót. Ná­lunk elképesztő ritkaság, hogy valaki például úgy megbokrosod­jék, mint Glatz Árpád, ő — ahogy mondani szokták — kibo­rította a bilit. Egyáltalán nem biztos, hogy mindenben igaza volt, de miután hangos szóval csépelte a sportvezetői balfogá­sokat, a megvádoltak is megszó­lalni kényszerültek, és így leg­alább a kosárlabdában, ponto­sabban legalább a MAFC-ot és a válogatottat illető ügyeikben tisz­tább képet kapott a közvéle­mény. De Glaitzhoz hasonló fékezhe­­tetlen emberek kevesen vannak. A többiek ismerik a rítust, hall­gatnak, mint a sír. Még a legpa­­rányibb információ sem szivá­rog ki, viszont ömlenek a ma­­gyarázgatások, a valótlanságok. Évek múltán, amikor már az ér­dekeltségi viszonyok megengedik, amikor már nem kell tartani az őszinte szó következményeitől, sok minden kiderül. Elmondta például egy volt válogatott lab­darúgó, hogy az argentínai vi­lágbajnokságot megelőző selejte­zők során­­kaptak valamik­ébe gyógyszert, a 10-es döntő mécs­esein viszont semmit. S feltehe­tően ennek a gyógyszernek a hiá­nya bénította őket. Nem állítom, hogy akkor a selejtezők során doppingolták a játékosokat és a döntőn a kontroll miatt ez elma­radt, de tényként kel­l elkönyvel­nem, hogy annak idején erről sem játékos, sem vezető nem mondott egy szót sem. Ha tűzzel­­vassal vallatják, akkor, se ismert volna be semmit.­ Most már be­szélhet, nem köti a hallgatás tör­vénye. , A közönség azt hiszi, hogy az újságírók hallgatják el a valót. Dehogyis, őket szintén az or­ruknál fogva vezetik. Ha netán például a mexikói vb-t megelőző selejtezők során kapta­k is vala­miféle tablettát a játékosok, s a döntőn nem (vagy mást), bizto­síthatom a Kedves Olvasót, hogy ilyesmiről egy hangot sem hal­­lott­am. Lehetséges, hogy pár év múllva sokkal tisztábban látjuk majd, miért szerepelt le oly csúful a magyar Labdarúgó-válogatott, hogy miiért volt oly szánalmas at­létáink EB-produkció­ja, s azt is csak jó idő múltán tudjuk majd meg, hogy idén—tavaly, melyik mérkőzés eredményét bundázták meg.­­ Utólag, pár év elteltével már föllebben a fátyol. Meséli de­rűsen a kapus, hogy kapott szép kis pénzt az ellenféltől, s az a félidőben szemrehányást tett ne­ki, hogy még mindig 0—0 az eredmény. „Mondom, hogy leg­alább rúgjatok kapura...” — „Mi az, hogy rúgj­aunk? Mi fize­tünk és még mi dolgozzunk is...?!! !** Persze, a kapus és a klub nevét ma sem írom le, mert az elmondottak a „ha meg­írod, letagadom­’ kategóriába tar­toznak, és jobbik esetban hazug­ságban maradok, rosszabbik eset­ben a nyakamba varrnak egy pert. Rettenetesen nehéz sáros ügyekben igaz szót kicsikarni. S még csak nem is marasztalhatom el, a valótlanságot harsogó ve­zetőt, sportolót. Mert ha igazat mondana, bárd alá hajtaná a fe­jét. Nincs klub, amelyik csak tisz­ta, legális, megengedett eszközö­ket venne igénybe, de hát elvár­ható, hogy ezt be is vallja? Ha nyilatkozik a klub funkcionáriu­sa, az­t mondja, hogy igen, saj­nos, t­elé vám a sportéletünk tör­vénytelen manipulációikkal, de ő és ők nem. Nem és nem. Mások igen s éppen ezért klubja kép­telen állni a versenyt. Csakhogy ezt mondja mindegyik klubkép­viselő. Akkor vajon kik és hol működnek a suba alatt? Nem az egyes emberben a hi­ba, hanem abban a gépezetben, amelyben nincs irányadó és fő­ként érvényesíthető KRESZ, nincs büntetőcédula már a leg­kisebb szabálytalanság után, és nem veszik el a jogosítványát an­nak a vezetőnek, aki durván megsérti a­ szabályokat. Aztán nem csoda, hogy jobbra jelez a vezető és balra kanyarodik. Mert tudja, hogy a sportéletben egyet­len sarkon sem áll ott a rendőr. Zsolt Róbert SPORT Magyar Nemzet NSZK-túra helyett a Sturm Graz ellen A jövő héten három mérkő­zésből álló nyugat-berlini, illet­ve NSZK-beli túra szerepelt a magyar labdarúgó-válogatott programjában. Október 21-én a Blau-Weiss 90, 23-a1 a Kaisers­lautern, 25-én pedig a VfB Stuttgart lett volna Komora Im­re együttesének az ellenfele. Pénteken azonban az MLSZ ve­zetősége lemondta a tervezett túrát . Labdarúgásunk jelenlegi helyzetében nem lett volna ér­telme ennek a mérkőzéssorozat­nak — mondta dr. Páncsics Mik­lós, az MLSZ főtitkára. Fölösle­ges lenne tagadni: válogatottunk nincs olyan felkészültségi álla­potban, hogy három erős Bun­­desliga-csapattal megmérkőzhes­sen. Ezért határoztunk úgy, hogy inkább meghívjuk az osztrák Sturm Graz együttesét. Hétvégi sportműsor Asztalitenisz­ Tizek Bajnoksága, Cegléd, 13.30 ó. Birkózás: A kötött- és szabadfogású vb megnyitója, 15 10 ó. Labdarúgás: NB I-es mérkőzések: Bp. Honvéd—10. Dózsa, Népstadion, 15.16 ó; Vasas—Ferencváros, Népsta­dion, 17 ó; Dunaújváros—DMVSC, Du­naújváros, 13.30 ó; Eiger—Békéscsaba, Eger, 13.30 ó; Pécs—ZTE, Pécs, 13.30 ó; Rába ETO—Siófok, Győr, 17 ó. VASÁRNAP: Asztalitenisz: Tizek Bajnoksága, Ceg­léd, 14 ó. Birkózás: A szabadfogású vb selejte­zői, BL, 10 és 1­7 ó. Labdarúgás: NB I-es mérkőzések: Tatabánya—Haladás, Tatabánya, 13.30 ó; MTK-VM—Videoton, Hungária krt., 41 ó. NB II-es forduló (valamennyi 13.30 ó): Metripond—Bp. Volán, Hód­mezővásárhely ; Diósgyőr—Baja, Diós­győr; Keszthely—Szeleszárd, Keszthely; Nyíregyháza—Szolnok, Nyíregyháza; Csepel—Szarvas, Csepel; Komló— SZOLOL-Délép, Komló, Kaposvár— Ganz-MA­VAG, Kaposvár; Veszprém— Salgótarján, Veszprém; Vác—Nagyka­nizsa, Vác; Budafok—Ózd, Budafok. A magyar női kézilabda-válogatott 22—17-re győzött Hollandia ellen az AHomaarban zajló nemzetközi torna második fordul­ój­á­ban. A decemberi világbajnokság országában tehát leen­dő csoportellenfelét, a házigazda hol­landokat győzte le a magyar együttes, melynek góljai közül György hatot, Szilágyi négyet, Barna és Kovács Éva hármat-hármat, Gódorné és Elekes kettőt-kettőt, Tóth és Lőrinczyné egyet-egyet szerzett. A­ tornán a ma­gyar­ és az NSZK-beli Válogatott­ pont­­veszteség nélkül áll. . Csehszlovákiá­nak­­, Norvégiának és az NSZK-nak 1—4* pontja van.­ Hollandiának egy sincs. Zsiborás Gáborné, a Ferencváros és a magyar olimpiai válogatott­­labda­rúgócsapat kapusának a felesége hár­mas ikreknek adott életet pénteken a P­éterfy Sándor utcai kórház szü­lészetén. Miként dr. Mensah Henrik szülészorvos — aki a szülést levezette — elmondta, a 26 éves fiatalasszony gyermekei: Zsófia, Gergő és Balázs fejlett, egészséges újszülöttek, és az édesanyjuk is jól érzi magát. KIÁLLÍTÁSOK ADY HOLLKmVUUM (V., Veres Pál­­né u. 1­6.): AQUINCUMI MÚZEUM (HI., Szent­endrei u. 139.) * ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 16.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII. Stromfeld Aurél u. 16.). (Ny. K, Cs. 15—69-ig, Szó, V. 11—18-ig.) . BARTÓK B£LA-EML£kháZ (II., Csa­lán út 39.): Bartók-emlékkiáll. — Bartók-ábrázolássok magyar bélyege­ken (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda ki­rályi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Fejezetek a képes le­velezőlap történetéből in. 1814—1319. Holland építészet és várostervezés 1946—1980. (nyit. 24-én). (idősz. klán.) EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák tér 4.). Evangélikussá­g a magyar kultúrában — Petőfi- és Kos­­suth-relikviák — Raichbrenner Ká­­roly-emlékedáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (1., Tóth Árpád sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc. — Az Osztrák— Magyar Monarchia és az első vi­lágháború. — A Magyar Tanácsköz­társaság forradalmi honvédő hábo­rúja. — Magyarország a­­két világ­háború között és a második világhá­borúban. — Hazánk felszabadítása. — A Néphadsereg megalakulása és fejlődése. — A kézifegyverek törté­nete. (III kiáll.) Budavár, 1686. — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1945—85. — Magyar Képzőművészek rajzai az első világháborúról. — Ma­gyar önkéntesek a spanyol polgár­­háborúban (nyit: 22-én) (Idősz. kiáll.) (Ny.: 9—17-ig. V: 10—18-ig.) HOPP FERENC KE­LET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköz­társaság u. 103.). India és Hátsó-In­­dia művészete (áll. kiáll.) — Távol­­keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX.S Ül­lői út 33—37.). Művészet és mester­ség (áll. kián.) — A magyar Art Deco Lakásművészet — 500 év osz­mán—török szőnyeg művészete — Ré­gi bécsi porcelán (idősz. kiáll.), kiáll.). JÓKAI-EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.): (Ny. H. kiv. 10-nM-ig). JÓZSEF ATTILA-EMLÉKSZOBA (IX., Gát U. 3.) . KASSÁK-EMLÉKMÚZEUM (HI., Fő tér 14. ..Hom­mage a Kassák” Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága — Kassák Szollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (XIIl., Visegrádi u. 15.): (Ny. V. kiv. 10—17-ig). KISCELLI MÚZEUM (HL, Kiscelli út 186.): Pest-Buda művészeti emlékei • XVI.—XIX. sz.-ban — Az „Arany Oroszlán” patika — Pest-budai nyom­dák a xvm—XIX. sz.-ban (áll. (kiáll.) — Társasági élvezetek Pest-Budán, (nyit. 21-én) (Idősz. kiáll) KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Vá­rosligeti krt. H.): A vasút története a kovosúttól 1845-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés tör­ténete a római kortól napjainkig (am. kiáll.) LAKÁSMÚZEUM (HI., Fő tér 4.): Kun Zsdgmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny: H. kiv. 14—18- ig, Szó: V: 10—18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 36.). (Ny: H—P-ig 12 —­17-ig, Szó: 9—68-ig, V: zárva 1). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM CVH., Kazinczy zs. M.): Az erősáramú elektrotechnika történeté­ből (áll. kiáll.) (Ny: V, H. kiv. 11—­­ • 17-ig). • MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­DÉ­G­LÁ­TÓ IP­AR­I MÚZEUM a.. For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrász­ipar története Magyarországon (ún. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom tör­ténete — Szakoktatás, szakképzés a fővárosiban (állfl. totált) — Bíró Mi­­hály-emlék kiáll. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota B. C. D. ép.): Későrene­­azánat és barátok művészet 1550-től 1800-ig — Későgótikus szárnyasoltá­­rok — Középkori kőtár — Gótikus faszobraik és táblaképek a XIV—XV. sz.~ban — Munkácsy Mihály és Pa­ál László művészete — A XX. sz.-i fes­tészet és szobrászat — Magyarorszá­gi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — Avantgarde művészet Hol- Landaátaan. — a hónap műtárgya: — A jánosréti Szent Mi­kkó-főoltár, 1480 K. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VII., Múzeum krt. 14—16.): Magyarország népeinek története az Őskőkortól­­a honfoglalásig — Magyarország törté­nete a honfoglalástól 1849-ig — Ma­gyar koronázási jelvények (áll. ki­áll.) — Az avarok kincsei — A török elleni hadjáratok és Buda visszafog­lalásának érmei, (idősz. kiáll.).­­IATYAS-TEMPLOM (I., Szenthárom­ság tér). Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9—19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár): A háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló­­magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juh­tenyésztés története — Az erőgép tör­ténete — Vadászat és vadgazdál­kodás — Természetvédelem — A magyar halászat története, (áll. kiáll.) — 90 éves a Mezőgazdasági Múzeum (Idősz. kiáll.) (Ny* H kiv­in—’17-ig, V: 10—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Ma­gyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt-hangversenyek Pest-Budán idősz. kiáll.) (Ny. K. kir. 10—18-ig, H. 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXXI., Csókás­ Pál u. 9—H.). Euró­pai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — Magyar bútorművészet a xvm. sz.­­­ban — Bútorművészet a XIX. sz.­­ban — Ká­lyha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiál.) — Augsburg­ barátok ötvösmunkák — Kaukázusi és tü­rkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth tér 12.): Az őstársad­a­lmaktól a civilizá­ciókig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyo­mányok, újítások — Gyerekek a mú­zeumban — Gőzenergia az ember szolgálatában; James Watt emléké­re (idősz. kiáll.) NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.): Nyugat emlék­­kiáll. (áll. kiáll.) — Tóth Árpád-em­lék Ioán. (idősz. kiáll.) (Ny. 14—18- ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (HL, Tő tér I.): Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer, Tó­biás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1650—1950. (Ny: H. kiv. 14—08-ig, Szó, V: 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): Borsos Miklós könyvillusztrációi (Ny: 10— 18-ig, V. zárva!). ÖNTÖDEI MÚZEUM (H., Bem József u. 20.): Földünk rejtett kincsei — Rozsnyó és környéke bányászata és kohászata — A rozsnyói Banicke Múzeum vendégkiáll. PESTERZSÉBETI MÚZEUM (XX., Ba­ross u. 53.): A zenélő doboztól a sztereó magnóig. PETŐFI CSARNOK (XIV., Zichy M. U. Városliget): Repüléstörténeti és űr­hajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Ká­rolyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgo­zószobája — Móricz Zsigmond dol­gozószobája — József Attia-emlék­­kiáll.­­ — Radnóti Miklós-emlék­kiáll. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák. (A Károlyi­­emlékszobák nyitva tartása: K—P-ig: 10—14-ig, Szó, V: 14—18-ig) (áll. ki­áll.) — A múzeum kiadványaiból kiáll. in. — Tengerentúli élmények a holland irodalomban — Szép fran­cia könyv (nyit: 21-én) (idősz. kiáll.) (Ny: 10—18-ig). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.). Posta- és távközléstörténeti Ml. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Magyar orvosok régi fényképeken (Idősz. kiáll.) (Ny. 1010—18-ig). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hő­sök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — XX. sz.-i művészet (áll. kiáll.) — Európai szobrászat-szerze­mények Del­már Emil gyűjteményé­ből. — Az európai grafika hatszáz éve. (nyit. 24-én) (idősz. kiáll.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében : VIII., Múzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (áll. kiáll.) TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 13.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiáll.) (Ny. 6—16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). ZSIDÓ MÚZEUM (VII., Dohány u. 3.). (Ny. 10—10-ig, H. és Cs. 14—18-ig). * BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (Hl., Laktanya u. 7. ). BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (Hl., Lajos u. 158.). Pátzay Pál áll. kiáll. — Gadányi Jenő­ emlékkiáll. — Kelényi Béla „Fénymás” c. kiáll. BUDAPEST KIÁLLÍTOTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Marton László szobrász kiáll. (nyit: 21-én) — Jose Kolosa-Kolos fotóm, kiáll. (nyit: 24-én). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTOTEREM: Nagy Judit gobelin-kiáll. DUNA GALÉRIA: G. Heller Zsuzsa keramikus kiáll. HRNST MÚZEUM (VI., Nagymező u. 8. ): Fiatal holland művészek kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM: Sárkány Győző grafikus kiáll. GULÁCSY GALÉRIA (XII., Fürj U. 4/a.): Vén Emil festőm, emlékkiáll. (zár. 24-én) — Szántó Piroska kiáll. (nyit: 25-én) JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM: Anyag és forma — 10 éves az Encsi alkotótábor. MOLNÁR C. PÁL-GYÜJTEMÉNY (XI., Ménesi út 66.): (Ny. K, Sze, Cs. 16— 18-ig.) MŰCSARNOK (Hősök tere): Éva Bes­­nyő fotóm. (Amszterdam) kiáll. — Max Bill Budapesten — Gyar­­mathy Tihamér festő kiáll. ÓBUDA GALÉRIA (HI., Fő tér 1.): A Napút festője. ÓBUDAI PINCEGALÉRIA (IV., Fő tér 1.)*: Márton A. András festményei PATAKY GALÉRIA: Barta Márta és Berta István kiáll. STUDIO GALÉRIA: Pavlikovics Iván szobrász kiáll. 5-én). VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIÁJA (I., Szín­ház u. 1—­1.): Szabó Vladimir festő kiáll, (zár: 26-án). VIGADÓ GALÉRIA (V., Vigadó tér 1.) : Tóth József kiáll. (nyit: 21-én) — Kotsis Nagy Margit szobrász kiáll, (nyit: 21-én). A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 18—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyilva tartásokat külön jelentik! 13

Next