Magyar Nemzet, 1986. november (49. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
14 r74*j£f Adalékok a millenniumi emlékmű történetéhez Prohászka Lászlónak a Magyar Nemzet november 4-i száma Tisztelt Szerkesztőség című rovatában megjelent írásához szeretnék hozzászólni. Nem könyvekből gyűjtött adatokkal, hanem hajdani munkaköröm emlékeiből, tapasztalásaiból. A cikkíró szerint az emlékművön „külön érdekesség, hogy a Károly Róbert szobra alatti dombormű az egyetlen, amely kronologikusan nincs összhangban a felette álló művel. Első Anjoukirályunk ugyanis — ellentétben a szobor talapzatára vésett 1307- tel — 1308—1342-ig uralkodott A morvamezei csata viszont jóval korábban, még 1278-ban történt. (Sajnos, az erre utaló felirat jelenleg hiányzik a relief alól.)” Ehhez ennyit: 1. A királyok országlásának az évszámait is (az is-re még rátérünk!) a Magyar Tudományos Académia Történettudományi Intézete adta meg. (Arról meg nyugodtan lehet vitázni, hogy első Anjou-királyunk uralkodását honnan számítsuk? Az 1307. október 10-i rákosi döntéstől-e, esetleg az 1308. november 27-i rákosi döntéstől? Talán onnan, hogy 1309. június 15-én Károly Róbertet — ugyanakkor az esztergomi érsek közreműködésével — a budai Nagyboldogasszony templomban a Gentile bíboros pápai követ megszentelte alkalmi koronával (immáron másodszor, esetleg harmadszor) megkoronázták? Vagy esetleg csak onnan, hogy végre törvényesen, Székesfehérvárott az esztergomi érsek Szent István koronájával illette Károly Róbert homlokát 1310. augusztus 27-én?) 2. Ma tényleg „külön érdekesség, hogy a Károly Róbert szobra alatti dombormű az egyetlen, amely kronologikusan nincs összhangban a felette álló művel", de De II. Lipót 1790. február 21- től uralkodott (bár csak november 15-én koronázták meg Pozsonyban), a Szent Korona hazatérését viszont II. József rendelte el — halála előtt két nappal — 1790. február 18-án, és mégis II. Lipót szobra alatt ezt ábrázolta Zala György domborműve. 3. A morvamezei csata Károly Róbert szobra alatt? Sajnos, ez az 1278-as esemény, ez a szerencsétlen győzelem télepozta meg a Habsburgok hatalmát, majd a Habsburg-, illetvea Trabsburg— Lotharingiai-ház magyarországi uralmának a lehetőségét Ezt valahol ábrázolni kellett Így kerülhetett az új országépítő, IV. Béla szerencsétlen utóda és unokája, a Habsburgok korai elődjének a szobra alá. 4. „... az erre utaló felirat jelenleg hiányzik a relief alól.” (Na, itt következik az 1. pontban jelzett is!) Amikor az 1960-as évek elején sor került az emlékmű újabb (de nem végső) helyreállítására. Seenger Ervin kollégánk, a kiváló Budapest-történész javasolta, hogy végre kerüljenek feliratok a szobrokra és alattuk a domborművekre. A Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztálya — ahova akkor a budapesti szobrok gondja, gondozása tartozott — a fővárosi tanácson keresztül a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéhez fordult. (Akkorra már megtörtént a szobrok cseréje és az új domborművek is elkészültek.) Megkaptuk a szövegeket A legrövidebb is majd akkora kőtáblára fért volna föl, mint maguk a bronz domborművek! A mi véleményünk szerint egy, legföljebb kétsornyi szöveg férhetett a domborművek alá az — amúgy is porló, betűvetésre alig alkalmas — öreg kőfelületekre. Hosszúhosszú levelezés következtében alakultak ki a ma olvasható szövegeik. A Kálmán király szobra alatti Zala-domborművet (Könyves Kálmán Magyarországhoz csatolja Dalmáciát), hogy ne sértse Jugoszláviát a főváros már korábban kicseréltette. A történettudományi intézet a morvamezei csata ábrázolását nem tartotta időszerűnek (teljes joggal), és azt javasolta, hogy helyébe az 1335-ös visegrádi kongresszus, az első európai békekongresszus domborműve kerüljön. Hát ezért cipcs, a mai dombormű alatt felirat. (Az más lapra tartozik, hogy a javaslat máig javaslat maradt.) Egyébként a szövegek klasszikus szép betűit a Kőfaragó Vállalat idős betűvésnöke rajzolta- Véste nagy gonddal a rekkenő nyári napsütésben a forró, kiszáradt kövekre. (Sajnos a nevét már elfeledtem a szemüveges köpcös kisemberkének, pedig a híres Kisrókus utcai kőfaragó üzemben együtt dolgozott Szakasits Árpáddal, sőt még Bokányi Dezsővel is.) Prohászka László cikkében megemlíti, hogy a hét vezér lovas csoportját, Árpád alakja 1912-ben készült el, az utolsók pedig 1929- ben. Érdekesen mutatja a hét lovas Zala György stílusának fejlődését, kiteljesedését Míg Árpád lovas alakját még a bécsi Zumbusch-iskola klasszikus statikussága jellemzi, addig az utolsó két lovas szinte fékezhetetlen mének nyergében ül. Ami az 1919-ben ledöntött öszszetört Habsburgokat illeti, máig előttem van Mária Terézia fejen álló krinolinos figurája és Ferenc József huszártábornoki egyenruhát viselt alakjából a talapzaton maradt zsinóros csizmapár. A helyébe mintázott új Ferenc Józsefet Zala nem Szent István palástjával a vállán ábrázolta, hanem — mint Hans Halbig József nádort a pesti szobrán — a Szent István-rend díszköntösébe öltözttetve. Az emlékmű és az első Hősök Emlékkövének a felavatása után a tér nemcsak nevet kapott, hanem új köntöst is. Eltávolítvott az angyalos oszlop és a Műcsarnok, illetve a Szépművészeti Múzeum között, a mai Dózsa György út közelében álló két alacsony talapzatot (ahova — Ferenc József „örömére” — a Rákóczi-szabadságharc, illetve 1848—49 emlékművét szánták) alakították ki a tér első díszburkolatát A cikkíró téved, mert Zala György bronz Ferenc Józsefe — kopasz fejét ugyan mélyen meghajtva — igen tisztelt elődeivel, I. Ferdinánddal és III. Károllyal, valamint a koronázási domborművel egyetemben a Kiscelli Múzeum raktárába került Ami a Habsburgok helyébe került Bocskai-, illetve Bethlen Gábor-szobrot illeti, az a történelem humora. A Ferenc József adományozta tíz úgynevezett „király- szobor” között — kényszerűségből — a két „rebellis” is helyet kapott és ezek kerültek a Köröndről I. Ferdinánd és II. Károly helyébe. És még valamit az új domborművekről. Míg Antal Károly, Marton László, Szabó István és Grantner Jenő domborművével igyekezett belesimulni Zala György formavilágába, addig Kisfaludi Stróbl Zsigmond két utolsó domborműve — ellentétben a fölöttük álló barokkos lendületű Szobraival — szinte plakettszerűre sikerült Prohászka László cikke elején említi az 1896. évi VHI. törvénycikket, ami az Ezredévi Emléken Rttl emtézkedik — tSBbHPhlíSBÍr' — a pusztaszeri emlékmű felállításáról is. A mai Ópusztaszer ezen emlékmű közelében várja a háborús sérüléseiből újjászülető Feszty-körképet. Íme, az út apróságai, míg a téren a festett Annádból bronzalak lett és végre azt az igaz magyar história alakjai övezik, István királytól Kossuth Lajosig. Móra Gábor A kettős Liszt-évforduló idei ünnepi esztendejében sokszor esett szó a művész magyarságáról, saját későbbi vallomásai s a magyar zenei életben játszott tevékenysége, magyar tárgya, motívumai, művei mellett egyik érv volt az is, hogy a történelmi Magyarország területén, a Sopron megyei Doborjánban (ma: Raiding, Ausztriában) született, bár onnan igen korán elkerült A születés helye különben is esetleges, s az alkotó akaratától független, ha a „patriotizmus” kialakulásában kétségkívül fontos szerep juthat is a szülőhelynek a „pátrié”-nak. Döntőbb a felnőtt ember döntése, amikor hazát választ magának, s szabad lelkiismerettel választja ki azt a helyet, ahol szeretné, ha hamvat megpihennének. Liszt Ferenc végakarata egyértelműen Magyarországot, közelebbről a budapesti belvárosi Ferences-templomot jelölte meg végső nyugvóhelyéül (minthogy Rómában 1865-ben harmadrendű tagja lett a ferenceseknek). Végakaratától eltérően végül is halála helyén, Bayreuthban temették el, a köztemetőben, ahol a város később román stílusú sírkápolnát emeltetett hamvai fölé. Száz éve a Vasárnapi Újság ’ 1886. évikarácsonyi száma hoszszabb hírben számolt be a művész végakaratáról s hagyatékának folyamatban levő rendezéséről. (Megjegyzendő, hogy Liszt Ferenc — s ez sem mellékes hovatartozását illetőn — 1873-ban, művészi pályájának félszázados jubileumán, amikor Budapesten háromnapos ünnepséget rendeztek tiszteletére, s a főváros tízezer forintos alapítványt tett nevére, a művész a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta összes emléktárgyát, s a Múzeumban külön ereklyeszobát rendeztek be elhelyezésükre.) A Vasárnapi Újság említett híre a következőkről tudósított: „Liszt hagyatéka. Dr. Brichta bécsi ügyvéd a közelebbi napokban Móra Gábor észrevételeire röviden, csak néhány tényt kívánok rögzíteni. „A rendek a királyválasztás tétnyit tekintették Károly Róbert trónbetöltése jogszerű módjának, így lett uralmának kezdete a hagyományos évrendben 1308" — irta Molnár Erik, Magyarország történetét feldolgozó művében. Ezen kívül, mindössze a következő, mérvadónak tekinthető forrásokra utalnék. A Corpus Iuris Hungarici (Magyar Törvénytár) mellett. Katona István: História critica regum Hungáriáé című, XVIII. század végén megjelent munkája és Budai Ézsaiás istiben kiadott Magyar históriája csakúgy ezt az évet jelöli meg, mint a XIX. század két kiemelkedő történésze, Szalay László és Horváth Mihály. További, hoszszúra nyúló felsorolás helyett csupán arra utalnék, hogy az általános iskolaitól az egyetemi tankönyvig, kötelező tananyagként, 1308—1342 szerepel Károly Róbert uralkodása idejeként... II. Lipót szobra és az alatta elhelyezett dombormű nemcsak tematikailag, de kronológikusan is összhangban volt egymással. A magyar korona 1790. február 21-én érkezett Budára. II. József 1790. február 20-án halt meg és 11. Lipót még ezen a napon trónra lépett. (Akadémiai Kiadó, Magyarország története 5/2. kötet, 1229. old.). 11. Lipót koronázása időpontjához nem lehet igazítani uralkodása kezdetét. (I. Józsefet soha nem koronázták királlyá, mégis a magyar uralkodók sorában tartja számon a történelem.) A relief persze nem alkotmányjogi megfontolások miatt, hanem az uralkodó és a magyar nemesség között létrejött kiegyezés szimbólumaként került az emlékműre. Az a körülmény, hogy másik domborművet terveztek feltenni a morvamezei csatát ábrázoló helyére, nem változtat a tényen: a jelenleg is fent levő, eredeti relief alól hiányzik a felirat. Az ütközet kimenetele egyébként nem a Habsburgok magyarországi uralmának a lehetőségét alapozta meg, hanem az úgynevezett Babenberg-örökség, azaz egyes osztrák tartományok sorsát döntötte el. Ferenc József szobráról így ír Liber Endre Budapest szobrai és .. emléktáblái című, 1934-ben ki-, . adott, máig forrásértékű könyveteljesen újra mintázta a régi tábornoki egyenruha helyett, koronázási díszöltönyben.” A félreértés — ha fennáll — innen ered. A háborúban megsérült királyszobor jelenleg nem a Kiscelli Múzeum raktárában, hanem — több társával együtt — a Budapest Galéria sülysápi telepén található. Prohászka László Budapesten időzött, hogy Liszt végrendelete végrehajtójának, Wittgenstein herczegnőnek meghagyásából átvegye a mester lakásán volt tárgyakat. Ez meg is történt a zeneakadémia épületében, hol Liszt lakott Újabb végrendeletre nem akadtak. Wittgenstein herczegnő egyszersmind nyilvánosságra hozta Lisztnek az eltemetésére vonatkozó nyilatkozatait A herczegnő szigorúan ragaszkodik ama szóbeli végkívánságának teljesítéséhez, hogy a ferencziek budapesti templomában helyezzék örök nyugalomra. Wagner Kosima asszony sem ellenzi a hamvak elszállítását Bayreuthból, csak a magyar parlament vagy kormány kezdeményezését várja. A herczegnő ama körülmény biztosítására, hogy "Liszt mint ferenczesrendi szerzetes kívánt eltermettetni, három bizonyítékra hivatkozik. Az első a végrendelet melyben Liszt általános örököséül a herczegnőt nevezi ki; a herczegnő pedig ismerte Liszt óhajtásait eltemetésére nézve. Hivatkozik továbbá a herczegnő arra, hogy Liszt harmadrendű tagja volt a ferenczieknek, mit egy 1873-ban írt levelében a mester is felemlített. A szerzet két tagja is írásbeli nyilatkozatot adott, hogy Liszt a ferencziek budapesti templomában kívánt pihenni. Brichta ügyvéd a herczegnő nevében ezer forintot tett le a ferenczieknél mise-alapítványul.” A szétszóródott magyarságnak sokat jelentenek az ilyen határainkon túli emlékhelyek, mint amilyen Petőfi jeltelen segesvári sírja, Körösi Csoma Sándor dardzsilingi síremléke, vagy a 48-as honvédtábornok Czetz Jánosé Buenos Airesben. Megindító élményt kavar azonban még a külföldiekben is Liszt meghitt barátjának, a párizsi Pére Lachaise-temetőben nyugvó Chopinnek szíve Varsó egyik teplomának falában. Talán egy domborművet s egy emléktáblát Liszt Ferenc végakarata is megérdemelne a budapesti Ferencestemplom falában. Sz. F. Liszt Ferenc végakarata Mapsrttai BW Szombat, 1986. november 29. Zakó minden mennyiségben A férfiak öltözködésének alapja és legtöbb jellegzetessége a divatszakemberek szerint idén és jövőre a szolid elegancia és a jólápoltság. Ez persze tág fogalom. Azt máris tapasztalták a világ különböző országaiban a férfiaknak divatcikkeket, öltönyt, zakót, inget s egyéb kiegészítőket forgalmazó üzletekben — talán már nájünk is —, hogy jelentősen átalakulóban vannak a hagyományos értelemben vett „viselési” szokások. Vagyis: nőkre, férfiakra éstizenévesekre egyformán jellemző, hogy tulajdonképpen nem olyat vásárol, amit a kereskedők feltételeznének. Szaknyelven ezt a jelenséget úgy mondják: az öltözködés ," la carte" formája érvényesül, azaz a kapható cikkekből mindenki maga dönti el, hogy mit vesz meg és hogyan viseld. Így azután nem csoda, hogyfeltűnnek az utcákon olyan ifjak, akikről az első pillanatban nem lehetne százszázalékosan megmondani, melyik nemhez tartoznak., A lányok előszeretettel hordják az óriás, lelógó, széles válltömős zakókat, a férfi kalapokat, a szűk szárú nadrágot — amit, ha hideg van, a rövid bőrcsizma szárába tűznek. De ha ugyanilyen „szerelésben" egy fiatalembert látunk, az is természetesnek tűnik. Egyformák az óriási pulóverek, a kívül hordott ingek, legfeljebb az tűnik fel, ha valaki nyakkendőt visel , s arról okkal feltételezhetjük, hogy az illető nőnemű. A Magyar Divatintézet prognózisában az idei télre hangsúlyozta: a férfidivat nálunk is átalakul. A sportos öltözködés finomodik, elegánsabbá válik, az elegáns holmik viszont nem a hagyományos angol divatot követik, hanem lezserebbek, színesebbek — vagyis sportosabbak. A klasszikus öltözékek, az öltönyök, felöltek puhábbak, kényelmesebbek, mint néhány évvel ezelőtti elődjeik. Az egyszínű, szürke férfiholmik most szinte letűntek a porondról, sokkal színesebb, változatos anyagok hódítanak, s az érdekes szövések adják a leendő férfi ruha karakterét. Egyre több a kártort szövet, a középvastagtól az egészen vastag, puha kelmékig. Az öltönyön kívül hódít a zakó-nadrág összeállítás, gyakran mellénnyel, s érdekesség, hogy mindhárom darab különböző mintázattal készül. Az esti öltözékek természetesen most is finomabbak, de korántsem egyhangúak. A klasszikus öltöny ma úgy készül, hogy lágyan követi a test vonalát, szabása kényelmes. Zakójának válla enyhén hangsúlyozott, ejtett gombolása egy- vagy kétsoros változatban készül. A nadrág cigarettavonalú, kényelmes comb résszel, derékban két ránccal vagy ék formájú, combban mérsékelt bőséggel. Alapanyagként nagyon kedveltek a finom, elegáns hatású sörzsek, a flanell, a cheviot, a saxoni. Alkalmi viselethez divatos színek az ónszürke, a füstkék, a sötét lób, az indigólila. . A pálmát az idei szezonban mindenképpen a zakók viszik. Nagyon praktikusak, hiszen sokféle nadrághoz viselhetők, variálhatók. A kedvenc anyagok a csíkos, a hatszétkás minta és a csíkos kombinációi,, illetve a fonalakkal mintázott szöveteik. —rács— KERESZTREJTVÉNY „KEDVES KÖZÖNSÉG” Rejtvényünk vízszintes 1. és a függőleges 23., valamint a 18. számú sorában a nemrég elhunyt nagy művészre, Kellér Dezsőre emlékezünk egyik szellemes aforizmájával. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: ÉL, DIÉR, ANZE). 16. Ostobán vagy gúnyosan hangtalanul nevet. 17. Az egyik óceánunk. 19. Riz, egykori híres cigarettapapír-márka. 20. Enyhén haragszik. 21. A magyar tornászsport első olimpiai és világbajnoka (István, 1907—1986). 29. Szülésznő, a Nemzeti Színház’örökös tagja (Ilona, 1888—1939). 24. Latin ügy. 25. A gyorsulás mértékegysége. 27. Az osztrák atléták olimpiai mezének betűi. 28. Maga előtt hajt. 29. Sirályféle karcsú víziaadár, névelővel. 30. Azonos hivatású értelmiségi dolgozóik testülete. 31. N. E. 32. Enni szeretne. 34. Az értelemzavaró fordítási hibák Jakabja. 35. Főpap. 36. Becézett angol férfinév. 36. Dög, németül (Aas). 39. A világ egyik jelzője. 41. Kifelé! 42. Háború, németül. 43. Betesz valahova valamit. 45. Katonai. 46. Diákbörtön. 47. A szóló gyökerén élősködő rovar. 48. Szépen hangzó női név. 49. Baranya megyei község. 50. Joe bácsi földbirtoka. 51. Iráni város az iszfaháni karavánúton Háfiz költő szülőhelye. 52. Gázlómadár. 54. Guinea egyik fele balról. 55. Francia csa-torna. 56. Elvont fogalom megszemélyesítésére hagyományosan használt dolog. 58. A háza irányában. 59. A számítógépipar amerikai óriásvállalatának névbetűi (Nemzetközi irodagép-társaság). 61. Mátyás király kancellárja volt (László). 62. Becézett női név. 63. Talán. 85. Kiesel egynemű betűi. 66... .foglalkozás. 67. Az Atlantióceán melléktengere Skandinávia és Jütland között. 68. Victoria __, dél-amerikai vizirózsa. 69. Itt-ott. 71. Működő vulkán az Antarktiszon. 72. Ma már elavult eszköz az elektromos hullámok kimutatására. 73. Több-kevésbé olyan, mint egy másik valaki. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: AG, LD, LA, ST, HJ). 2. Kellemes hangú operettszínésznő (Csiri, Nótás kapitány stb.). Budapest első bombázásaikor vesztette életét. 3. A büszke római én-re. 4. Becézett idegen női név. 5. Az ég , bolt homályossá kezd válni. 6. A kérdezés művészete, helyes módszere, idegen szóval. 7. Rag, ről párja. 8. Csokoládémázzal bevont korongalakú sütemény 1 9. A szegediegyetem tudós (anatómus) professzora, az orvostudományok kandidátusa (1894—1967). Itt. Legbenső valója. 11. Fölöslegesen és sokat beszél. 12. A XIX. század második felének egyik legnagyobb magyar építésze. 13. Az áru burkolata, göngyölege. 14. Közép-Európa egyik fontos Vízi útja. 15. Jugoszláviai város, Nagy Konstantin császár szülőhelye. 17. A gabonatermés római istennője. 18. Luca nehezen elkészülő bútordarabja. 21. Neves portré-szobrász (Lajos). 22. A tölggyel rokon erdei fa, névelővel. 23. Lásd a bevezető szöveget. 26. Női név az Ezeregyéjszaka meséből. 28. Hármaskorona. 29. Shakespearealak (A vihar). 30. Öregecske. 31. Bőrög, amit meghúzunk, ha,szűkösen kezdünk élni. 33. Citromlével és erősen lehűtött ivóvizzel készített tömény szeszesitalt tartalmazó hűsítő ital, angol neve. 37. Budapesti éjszakai mulatóhely. 40. Nyugalom, tétlenség, henyélés, latinul. 42. Zeneszerző és zenetörténész, főiskolai tanár (Rezső, 1906—1962). 43. A bárgyúságig türelmes vagy ostoba, ember. 44. Régen a lányosházakkedvelt vendégei voltak. 46. Ázsiai birodalom. 47. Spanyol zeneszerző, az újabb spanyol zene vezéralakja (Manuel de, 1876—1946). 49. Itt pedig a magyar zene egyik legnagyobb alakja. 50. A rendőr csinálja, ha noteszához nyúl. 53. Bolgár forradalmi költő (Geo, 1895— 1925). Verseiből Nagy László fordított, magyarra. 55. Átrajzol, másol, angolul (calk). 56. Nagyon hideg. 57. Náspangol. 60. Becézett női név. 64. De még mennyire! 66. Kos, aminek nem lehetnek utódai. 67. A nadrág éle, vasalása. 68. Turf-műszó. 69. Francia filmcsillag. (Marie José). 70. Egyforma betűk. 73. H. M. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1., és a függőleges 23, valamint a 16. számú sor megfejtése. Határidő: december 6. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392. Budapest, Pf. 276. November 15.-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Ha újabb kint koccintasz véle vígan / s ha a halál belép, hát megkínálod. Tíz-tíz lottószelvényt és egy „Rejtvényt ejtő Mini SZŐRTART” nyertek. Budapestiek: Budavári Károly, 1102; Finnek Imre, 1024; Győre Kálmán, 1042; Helle Ivánná, 1146; Kékesi Istvánná, 1075; Pádi Szilvia, 1016; Rósa Tibor, 12114; Seres Rozália, 1037; Virág Dezsőivé, 1026; Zámkay Dénes, 1201. Vidékiek: Berta Péter, Pomáz; Koroknay Csabáné, Kalocsa; Posta Lajos, Hódmezővásárhely; Sárvári Ferencné, Oroszlány; Steib József, Decs; Stégelmayer Zsuzsa, Tát-Kertváros; Tátrai Jánosivá, Egyek; Törökné; Kaszás Rozália, Keszthely; Velladics István, Sárvár; Végvári István, Piliscsaba. A nyereményeket postán kölljük el. 1 2 3 4 5 6 7 M 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 119 20 21 22 23 24 26 27 26 29 30 „1ft P 33 341 35n 36 37 36 I 39 40 41 1S 1 42 43 44 451 47 48|* 1 50 .12S 52 53 54 55 56 57 56 1 59 60 61 71 62| 63 W| 65 SZ 66 671 68 69 70 1 711 72 73 —*-Cs* ' E