Magyar Nemzet, 1986. november (49. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
14 Miklós Jutka afrikai levele A Magyar Irodalmi Lexikon szerint Miklós Jutka, a holnaposok Miklós Jutkája 1886. október 29-én, azaz kereken száz esztendeje született Berettyóújfaluban. Ebből az alkalomból (apró, lényegtelen rövidítésekkel) közöljük az 1960. április elsején * kolozsvári barátnőjéhez, Németi Bertához Rabatból írott beszámolóját a marokkói — agadiri — földrengésről, amely akkoriban olyan mélységes megdöbbenést keltett a világon mindenütt, mint napjainkban a Salvador. katasztrófa: Morocco, Rabat ápril 1. Drága Bettusom, nyugtalankodó soraidra sietek közölni, hogy nekünk semmi bajunk nem történt, de a közelünkben lezajlott szörnyű agadiri tragédia annyira megrendített, hogy egy hétig szakadatlanul sírtam és epét hánytam, de körülöttünk az emberek mind belebetegedtek ebbe az irtózatos katasztrófába — az orvosok rendelője zsúfolva a megtámadott idegzetű emberekkel. Pár perc alatt 20 000 ember pusztult el itt, egy gyönyörű város percek alatt eltűnt a föld színéről, minden képzeletet felülmúló iszonyatban (...) A föld megnyílt és 4 emeletes hotelokat magába nyelt, telis tele a föld minden tájékáról odasereglett dúsgazdag turistákkal. A francia matrózok csodálatraméltó önfeláldozással igyekeztek megmenteni a még életben maradottakat, akik elevenen eltemetve segítségért sikoltoztak a romok alatt. Képzeld, hogy még 10 nap múlva is sikerült napfényre hozni embereket,, akik a tíz nap alatt nem ettek, nem ittak, vaksötétségben, feloszló hullák közé temetve sikoltozva könyörögtek megmentésért. Az emberi szervezet ellenállóképessége igazán minden határt felülmúl. Hogy a tömegtragédia még szörnyűbb legyen, a Cherquis* (a forró szél a Szahara felől) feltámadt és olyan kánikulai hőséget idézett elő, hogy már másnap alig lehetett lélegezni a hullaszag miatt. A mentők csak gázálarccal tudták megközelíteni a romokat. ■ ■•r" A lángomnak egyjóbaráti fője Agadirban lakott, de ők megmenekültek, a férjével és 15 éves fiával. Itt ebédeltek nálunk a napokban, velük volt egy 4 éves bájos kislány. E kislány anyja gouvernante volt a francia consul 16 hónapos kisfia mellett. A consul a „Laada“ hotelben lakott, ez volt Agadir legelőkelőbb hotelje. A gouvernante — csak nappalra szerződtetve — minden este hazatért férje és kislánya mellé. A tragédia napján a consul és neje meg voltak híva egy estélyre, Agadirtól elég messze, és kérték a gouvernante-ot, hogy maradjon a bébivel, majd éjfélre ők hazajönnek és hazaviszik őt. Meg is jöttek éjfélkor — de hol volt már, sehol se volt, se „Landa" hotel, se bébi, se gouvernante. A szerencsétlen nő 22 éves volt, és szép, és anya, és feleség. Egy fiatal tanár ismerősünk fekszik törött lábszárral a kórházban, 28 óráig volt eltemetve a romok alatt. Közel hozzá egy másik fiatal férfi, aki megőrült és folyton hangosan énekelt. Ez az ének mentette meg a tanár életét, mert odavezette a mentő matrózokat. De képzeld, hogy egy alagutat kellett ásniok és azon keresztül húzták ki őket a romok alól. A szegény őrült meghalt, amikor felszínre hozták. Az emberi szolidaritás meghatóan nyilvánult meg. Az ifjúság gyönyörűen viselkedett. Segítettek mindenütt, szeretetadományokat gyűjtő irodákat létesítettek , mert az összes megmentettek úgyszólván meztelenek voltak. Ki hálóingben, ki pizsamában ugrott ki az ablakon. A rádió éjjel-nappal szünet nélkül adta le a reclamációkat: „ki tud valamit X. Y.-ról, a férjemről, a gyermekeimről, etc., etc." Ez valami szivet tépő volt. És a diákok állandó készenlétben, segítettek. Ivette (Miklós Jutka lánya — B. P. megj.) is minden éjjel 2 órakor került, haza, mindenütt segített, ahol tudott. Sok embert az mentett meg Agadirban, hogy a kutyák a földrengést megelőző félórában szakadatlanulugattak. A tulajdonosok otthagyták lakásukat, hogy lecsillapítsák a kutyákat. Mikor ezt hallottam, mondom Ivettnek: „jó hogy nálunk a Ilik emeleten van egy kutya — ha készülne itt is egy földrengés, ugatni fog ez is, jelt ad majd." És mit tesz isten? Egy héttel ezelőtt éjszaka a Frisette (így ) Lexikonokban és szótárakban csak urnszin-t, illetve chamsin-t találtam, főként április-májusban támadó író, déli, szaharai szél arab neve": R. megj.) hívják a kutyust) elkezd ugatni mint egy őrült. Én felriadok: 4 óra van, vihar, eső, hideg, mit tegyek? A kutya rendületlenül ugat két óra hosszat, én a szívdobogástól alig bírtam lélegezni, de nem bírtam elhatározni, hogy kimerült gyermekemet ebben a cudar időben felkeltsem. Végül a kutya elhallgatott, én elaludtam, és — a föld nem rengett. Másnap tudtam meg, hogy kis kutyák születtek — Frizette anya lett...”* A filoszi rend kedvéért azonban valljuk be: lehet, hogy Miklós Jutka századik születésnapjáról nem is most, hanem tavalyelőtt kellett volna megemlékeznünk. Amikor ugyanis Rabatban, váradi rokonaitól, kézhez kapja a Visszaölel a föld című, Pesten megjelent kötetéről Köteles Pál méltatását (Fáklya, Nagyvárad), válaszlevelében többek között ezeket írja: „Köteles Pál színvonalas cikkében három évvel megfiatalít. 85 évesnek nyilvánít — és én 88 éves vagyok." Szinte látjuk a kedves, kaján mosolyt — hiszen a Robotos Imre közreadta levelet (A hét, Bukarest, 1976. március 12.) így folytatja: „No de nem panaszkodhatok, mert korom ellenére nagyon jól érzem magam, sokat dolgozom: főzök, takarítok, varrogatok olyan tevékenyen, mintha még ma is fiatal volnék.. Persze nemcsak takarítgatott Babitsot, Adyt, s a holnapos társakat fordította franciára (1. Bartók Imre dr. közlését. Magyar Nemzet, 1976. március 11). Tíz évvel ezelőtt, február 18- án hunyt el franciaországi otthonában; kívánsága szerint a párizsi Père La chaise temetőben helyezték örök nyugalomra (Magyar Nemzet, 1976. február 27., R. P. írása). Születésének pontos dátuma talán ellenőrizhető lenne Berettyóújfaluban. R. P. Gáspár Zoltán elvhűsége Örömmel olvastam a lap október 17-i számában első szerkesztőmnek, Gáspár Zoltánnak szentelt megemlékezésüket, A közíró címűt. Döbbenten jutott eszembe, hogy tulajdonképpen még élhetne, hiszen csak 85 éves lenne, és megélhette volna fél évszázados jubileumát a Szép Szónak, amelynek ő volt utolsó szerkesztője. És ugyancsak ő jegyezte pótszámát (már a megszüntetése után) a Delta Almanach-ot, amelyben életem első cikkét közölte. Ahogy a cikküket olvastam, magam előtt láttam magas alakját, kicsit örökké diákos, vidám mosolyú arcát, hallottam ismét vékony hangját, amint a Parlament Kávéházban (a Pantheonkiadónál lévő szerkesztőség mellett, ahol a Szép Szó megszűnése után még mindig összejöttünk, mintha a lap élne) pontosan és szabatosan fogalmazott, beszélt kapásból. Óriási tudása jóvoltából a kisujjában volt mindaz, amiről véleményt mondott. Ugyanígy hallottam beszélni a Japán-, ban és a Bucsinszky-kávéházban is, amikor a háború alatt már nem volt tanácsos mindig egy kávéházbantalálkozni. És együtt voltam vele sokat a Zsolt Béla vezette csendes ellenálló társaságban, amely előbb a Fészekben, majd az Otthonban jött össze Kassákékkal meg a szociáldemokratákkal. Gáspár Zoltán intellektuális nagyságánál semmivel sem voltkisebb az elvhűsége, amellyel kitartott a radikális-szociáldemokrata együttműködés mellett, az 1918-as polgári forradalom hagyományánál, azokban az 1940-es években is, amikor ez már nem volt „korszerű". És ő „őskeresztény" származása jóvoltából igazán kereshetett volna „korszerűbb" magatartást. Örömmel olvastam, hogy válogatott írásai megjelennek rövidesen, hiszen— valljuk meg — nem is kissé felejtettük el. Ha jól emlékszem, csupán én írtam róla a Szocializmus 1915-ös egyik szélémában. Faragó László a Haladásban 1946-ban és aztán csak 1985- ben olvastam róla Keresztényi Nándor tollából az Új Tükörben. Máté Iván Szőnyi István évfordulójához A mester születésének kilencvenedik évfordulójára szép, megható filmet készített a Televízió stábja. Bemutattak régi felvételeket és interjút adtak a Rómában élő Triznyáné Szőnyi Zsuzsával. Kimaradt azonban a filmből a mester Budapesten élő lányával, (dr. Komáromy Istvánné dr. Szőnyi Jolán) készítendő felvétel. A stáb megígérte ugyan, hogy vele is fognak interjút készíteni, de az elmaradt Lehet, hogy Róma közelebb van, mint a Városliget? Művészettörténészek és kiállításrendezők jól ismerik Szőnyi Jolánt, mindig segítőkész, ha festményeit kiállításra kérik, vagy bármilyen — Szőnyi Istvánnal kapcsolatos — kérdésben hozzá fordulnak. Dr. Szőnyi Jolán preparálta — vegyészként — a filmben bemutatott, és az ő pesti lakásában fotózott iratokat, eltávolította a régi kézírást és újra „kiállította” azokat. Közel száz ember életét mentette öreggy és bújtatással az embertelenség idején. Itthon — családja és barátai döbbenetére — nem került a TV- filmbe. A jeruzsálemi Yad Vashem Múzeum azonban megítélte az Igaz Emberek emlékplakettet, melyet tudomásom szerint összesen hetvenkét személy kapott meg Magyarországon. Köszönöm mindazok nevében, akik Szőnyi Jolánt szeretik, hogy soraimmal nyilvánosságra hozzák azt, aminek a megemlékezésben lett volna a helye. Glaser Gizella Budapest Adatokat kérünk dr. Janusz Korczakról A két világháború között nemzetközileg i ismert gyermekorvos, pedagógus, árvaházi igazgató volt dr. Janusz Korczak. Sok országban jelentek meg gyermekegészségüggyel, nevelőotthoni kérdésekkel foglalkozó tudományos, egészségügyi felvilágosító cikkei, könyvei. Ezeket szakembereknek, pedagógusoknak, illetve a gyermekeknek írta. Napjainkban 17 országban működnek Korczak- Társaságok, Bizottságok, Munkacsoportok, közöttük hazánkban is. Sajnos, az említett időszak magyarországi Korczak vonatkozásairól semmilyen adatunk nincs. Kérjük, hogy amennyiben valaki korabeli dokumentumokról tud, legyen szíves dr. Janusz Korczak Munkacsoportunkat értesíteni. (Budapest VIII., Kállai Éva utca 6—8. 1081) Előre is köszönjük! Dr. Vértes László Budapest Nem adtunk doppingot A Magyar Nemzet 1996. október 18-i számában Kresz címmel Zsolt Róbert cikket írt, amelyben a következő részlet helyreigazítását kérjük: „... Évek múltán, amikor már az érdekeltségi viszonyok, megengedik, amikor már nem kell tartani az őszinte szó következményeitől, sok minden kiderül. Elmondta például egy volt válogatott labdarúgó, hogy az argentínai világbajnokságot megelőző selejtezők során kaptak valamiféle gyógyszert, a 16- os döntő meccsein viszont semmit. S feltehetően ennek a gyógyszernek a hiánya bénította meg őket..." A fenti állítás nem felel meg a valóságnak, és vezetői tevékenységünkben, mint a sport elemi etikája ellen súlyosan vétőket állít be. Felelősséggel kijelentjük, hogy vezetésünk ideje alatt egyetlen mérkőzés előtt vagy azt követően a válogatott labdarúgók tőlünk sem ajzószert, sem „valamiféle gyógyszert" nem kaptak. Az argentínai világbajnokság után szereplésünkminden részletét tisztességgel tártuk a nyilvánosság elé, még a világbajnokság színhelyén, ahol Zsolt Róbertnek lehetősége volt azt elfogadni vagy megkérdőjelezni. Állítjuk, hogy soha játékosnak vagy vezetőtársnak nem kellett semmilyen következkezményektől tartania az „őszinte szó" kimondásáért Készséggel állunk Zsolt Róbert és a részére tájékoztatást adott volt válogatott rendelkezésére egy nyilvánosság előtti szembesítésre. Dr. Botár Zoltán, a válogatott labdarúgócsapat korábbi orvosa. Baráti Lajos, a válogatott csapat korábbi szövetségi kapitánya. Krizsán József, az MLSZ korábbi főtitkára. Kutas István, az MLSZ korábbi elnöke * Mint újságírói gyakorlatomban oly sokszor megtörtént, informátorom, ezúttal sem vállalta a nyilvánosságot. Ő tudja miért. Sajnálom. Zsolt Róbert Magyar Nemzet Vannak alkalmak, amikor szeretnénk a szokásosnál elegánsabban megjelenni, szebbnek lenni, mint ismerőseink megszoktak. S ezek az alkalmak az év vége közeledtével egyre gyarapodnak. Vállalati ünnepségre — netán egy kitüntetés átvételére — készülődve óhatatlanul fejtörést okoz, mit vegyen fel az ember, amiben még nem látták, s illik az alkalomhoz, a környezethez. De jönnek egymás után a naptárban a „nagy" névnapok: Erzsébet, Katalin, majd András is nagyon sok háznál vendégeket Ünnepi alkalom várnak vagy összejövetelre indulnak. A téli hónapokban több az esti program is, bármennyire, is elfoglalt vagy fáradt az emberek többsége, egy-egy színház, vacsora bekerül a programba — s jön a szokásos „mit vegyek fel?” sóhaj. A délutáni, esti, program, az ünnepi megjelenés valóban kötelez. Már a munkahelyeken sem divat a ’ „hétköznap elhordom” öltözködés, s legyünk őszinték, a munka utáni, vagy hét végi összejövetelen nem is éreznénk jól magunkat ugyanabban a holmiban, amiben minden nap vagyunk. Mit ajánlhatunk? A rajzon látható két modell amolyan alapöltözék, kis variációkkal sokszor és sok helyre viselhető. A selyemblúz —legyen az egyszínű, például fehér vagy bézs — mint a modellen — vagy mintás, az idei szezon mindent elsöprő divatja. A blúz szabása: denevérfazon, az ujja nagyon bő, kicsi válltömővel magasított, a bőséget a csuklón széles mandzsetta fogja össze. Kívül és belül is hordható, tehát a csípő alatt érő hosszúságú, a háta általában hosszabb az elejénél. Ha a szoknyán vagy nadrágon kívül viseljük, széles övvel lehet hordani, vagy csomóra kötni az elejét, a háta pedig lelóg. Délutánra puha, finom félhosszú szövetszoknya, estére francia bársonyból földig érő szoknya illik hozzá. A szoknya lehet egészen szűk, hátul vagy oldalt nagyon magasan felhasított lépés, bőséggel, vagy harangszabású — a csípőig szűk, onnan bővülő. Selyemből, organzából, muszlinból készülhet a plisszírozott délutáni ruha, amely most szintén roppant divatos. Egyetlen hátránya, hogy bizonyos súlycsoportokon felül nem ajánlható. Aki viszont megengedheti magának ezt a fazont, érdemes megvennie, vagy megcsináltatnia, mert egyik legkedvesebb és legjobban kihasználható ruhája lesz. (Ha könnyű, finom, de sima anyagunk van, érdemes pliszsíroztatni, s utána kiszabni.) Nagyon szép ez a modell a lilák különböző árnyalataiból, kékekből, halványzöldből, vagy mohazöldből, türkizből, s természetesen feketéből. A rajzon látható ruha vonala: egybeszabott, az ujja buggyos, karöltője mély, kis válltömő magasítja. A nyakán csónakkivágású, s kétoldalt , három-három ékszergomb díszíti. Saját anyagából készült, vagy finom, vékony bőrövvel fogjuk össze a derekát. A délutáni, estélyi ruhákhoz mindig magassarkfai cipőthordjunk, csak így érvényesül a szabása, s szebben is mutat. — rácz —. Péntek, 1986. november 7. KERESZTREJTVÉNY A NOVEMBERI ÜNNEPRE Rejtvényünkben a nemrégiben elhunyt kitűnő költőnket, Benjámin Lászlót idézzük: — Hajóra szállt a holland, s kincset talált, s az angol, a gall, a római — harcolt s kereskedett... A vers folytatása a vízszintes 1. és a 41., valamint a függőleges 17. számú sorokban található. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: EP, RA, ES, HO). 17. A mai Svájc és Dél-Németország területén élt ókori nép. 18. Közös tárgy egyesítette tételekből álló hangszeres zenemű. 19. Neves színészünk (Ferenc, 1884—1961). 20. Női énekhang. 21. Ókori germán zsoldosvezér. 22. Ugye, megmondtam. 23. Baranya megyei község. 24. Pettyes testű növényevő hal. 25. Német halál. 26. Izgat, méregre serkent. 27. Két kitűnő színészünk. (Gyula és László). 28. Bitang ember. 29. ... gromoboj: száz évig, nagyon sokáig, a végtelenségig. 30. Magyar Nemzeti Bank. 32. Mókus. 33. Századunk egyik legnagyobb magyar színésznője (1893—1951). 34. Becézett női név. 35. Rövid távbeszélő. 36. Vajból, lisztből, tejből készített mártás. 38. A cserebogár lárvája. 39. Buddhista pap, névelővel. 46. Magyar Ázsia-kutató, nyelvész és régész (Aurél, 1862—1943). 47. Hosszmértékben mért térbeli nagyság. 48. Szavahihető. 49. Korai napszak. 51. Heves megyei község. 52. Honvéd tábornok, aradi vértanú (Ignác). 53. Becézett férfinév. 55. A férfiak udvarias megszólítása az angol nyelvterületen. 56. Ízletes húsú tengeri hal. 57. Volt világelső amerikai teniszezőnő (Christine Marie). Férje John Lloyd angol Davis Kupa-játékos volt. 58. Idegen férfinév. 59. Hivatali előmenetel valamely szakasza. 61. Bátorkodik. 62. ...előadás. 63. Eddig tart az igazi hűség. 64. Jut mindenre. 65. Galilei olasz csillagász (1564— 1642) utóneve. 68. Történelmi időszak. 69. Úgy látszik, rémlik. 70. Lengyel iparváros. 71. Élelmiszerek színezésére használt, barna színű termék. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: EK, OT, YY.). 2. Osztrák, spanyol és NSZK-gépkocsik nemzetközi jelzése. 3. Holland költő, neves esszéíró (Willem, 1859—1938). 4. Idény. 5. A derült ég színe. 6. Orosz származású amerikai színésznő (Anna). 7. Magas kősziklák lakója. 8. Adásvétel lebonyolítása. 9. Tojásdad. 10. A verssor dísze. 11. ...vajda: Zsigmond király korában élt főnemes, Beckó várának ura. 12. Kossuth-díjas festő és grafikus (István 1882— 1963). 13. Urak külsőségeire emlékeztető. 14. Gáz Bécsben. 15. Babonás tisztelet övezte német kuruzsló, aki köré hatalmas irodalom szövődött (Doctor Johannes). 16. Az Ír-sziget kettéosztott északi vidéke. Főhelye Belfast. 18. Francia színész (Jean). 22. Budapest, Bécs, Párizs stb. 23. Gör, bűjt, ferde testtartást vesz fel, s úgy is marad. 24. Régi hivatalnok, tisztviselő. 25. Verseny jóslat. 26. Televíziós műsorban közvetített, azt tartalmilag kiegészítő állókép vagy felirat. 27. Hajókabin. 28. Hívatlanul betoppan. 30. Valami remek. 31. Ázsiai eredetű kelmefestési eljárás színes minták készítésére. 33. Könnyen becsapható ember. 34. Amerikai néger eredetű, melankolikus hangulatú, lassú tánc. 36. Szomorú. 37. Már, némi falusi ízzel. 38. Veszekszik. 39. Német hivatal. 40. AAS. 42. Nyit. 43. A japáni szigetek őslakó népe volt. 44. A germán mitológia mennydörgés istene. 45. Kártolt gyapjúszövet, főleg öltönyanyag. 47. Német költő és író, az idillirodalom mestere (Eduard, 1804— 75). 48. Arab orvos, bíró, tudós. 50. Művészi életkép. Tárgyát a mindennapi életből merítő elbeszélés, festmény. 52. Kínai folyó. 53. Elvégzendő munka, feladat. 54. Indulatokat ébreszt. 56. Átvészeli a hideg évszakot. 58. Távoli birodalom. 59. Konyhai eszköz. ’ 60. Holland férfinevek gyakori alakja. 61. A Bohémélet női főszereplője. 63. Mosolyog a nap. 64. Kopasz. 66. A lantén és a vanádium vegyjele. 67. Végtelenül mélák. 69. T. T. 70. R. G. 71. K. D. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a 41., valamint a függőleges 17. számú sorok megfejtése. Határidő: november 15. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392. Budapest, Pf. 276. Október 25-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: „ ... Egy emberé. Az OTP kegyelméből ez ma már — családonként két szoba-összkomfort.” Tíz-öt lottószelvényt és egy. „Rejt- ■ vény fejtő Mini SZÓ—TART" nyertek. Budapestiek: Balassa László, 1015; Gődey Rozália, 1075; Lelesz József, 1193 ; Madarász János, 1221; Marosi Istvánné, 1035; Papp Gyöngyi, 1182; Székely Miklós, 1138; Szentner Györgyné, 1155; TankóIstván, 1113; Vékásy Lajosné, 1148. Vidékiek: özv. Almás Lajosné, Szolnok; Barkó János, Baj; Benedek Zalán, Sopron; Czibik Tivadar, Cegléd; ifj. Kálnai Péter, Mezőtúr; Király Józsefné, Tatabánya; Kiss Izabella, Szerencs; Lányi Ildikó, Hódmezővásárhely; Szabó Jenőné, Siklós; Végh József, Nyergesújfalu. A nyereményeket postán küldjük el. 1s 2 3 4 5 6 7 M 8 9 10 11 12 13 14 15 16 }___ 17 18 19 20. 21. . 22 23 * 1 24 GY 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 10 48 2 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 67 63 64 65 66 67 68 69 70 71 -----1-6G