Magyar Nemzet, 1986. november (49. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

Szombat, 1986. november 15. SPORT Súlyemelő-vb Szanyi Andor bronzérmes Pénteken rendezték a szófiai súlyemelő-világbajnokságon a magyar szempontból talán legér­dekesebb súlycsoport, a 100 kg küzdelmet! A világbajnoki cím­védő Szanyi Andor ugyan nem őrizte meg elsőségét, de így is kitűnően versenyzett: a szakítás­ban országos csúcsot javított, az összetettben bronzérmet szerzett. Bökfi János az ötödik helyen végzett. Az aranyérem az olim­piai bajnok, román Vladé lett. A szakítás döntötte el­ a ver­senyt. Ebben a fogásnemben ugyanis Vlad 7,5 kilót vert a második helyezett szovjet Szere­­gyinre és 12,5 kilót — az egyéb­ként 187,5 kg-os országos csúcsot felállító — Szanyira. Sőt! Vlad nem elégedett meg a 200 kg-os versenyeredménnyel, hanem újabb fél kilót tetetett az addigi súlyhoz, hogy elvegye a szovjet Zaharevicstől a világcsúcsot is, harmadik helyet lökésben és az összetettben is. Böksi egyéni csúcsát 7,5 kiló­val megjavította, 182,5 kg-mal a negyedik helyen végzett ebben a fogásnemben. A lökésben Vlad és Szeregyin külön versenyt vívott, döntetlen eredménnyel. Ez azt jelentette, hogy a könnyebb testsúlyú ro­mán versenyző nyerte ebben a fogásnemben is az aranyérmet. Eredménye 237,5 kg. Megpróbál­kozott a 242,5 kg-mal is, hogy a lökés és az összetett világcsú­csát is megjavítsa, ez azonban ezúttal nem sikerült neki. Vlad 437,5 kg-os összetett eredmény­nyel nyerte a versenyt, 7,5 kg­mal megelőzve a szovjet Szere­­gyint.. Sokáig veszélyben forgott Sza­­nyinak a szakítás során­ meg­szerzett harmadik helye, sőt, egyáltalán a helyezettség ténye is. Első két lökésgyakorlata ugyanis nem sikerült. Harmadik­ra azonban szépen megállt a 225 kg-os súllyal, s így végered­ményben biztosan, a negyedik helyezett szovjet Balajevet öt ki­lóval megelőzve szerezte meg a harmadik helyet.­­ Böksi 217,5 kg-ot lökött. Ed­digi legjobb összetett eredmé­nyét 20 kilóval megjavítva, 400 kg-os összteljesítménnyel az öt.­ Ez is sikerült neki! Szanyi pedig 3. lett. Ma, a zárónapon a 110 kg­­osok, köztük Jacsó József és Sándor István, valamint az ólom­­súlyúak versenyeznek. Détárit megműtötték Pénteken a Sportkórházban megműtötték Détári Lajost, a Bp. Honvéd labdarúgóját. A negyvenperces­ sebészi beavatko­zásra azért került sor, mert szer­dán, a görögök elleni athéni EB- selejtezőn Détári súlyos sérülést, jobb külső bokaszalag-szakadást szenvedett a 88. percben. A műtétet dr. Mecseky Sándor, a magyar labdarúgó-válogatott orvosa végezte el. Détári szer­dáig marad a kórház lakója, majd hat hétig gipszet hord. Ja­nuár első napjaiban kezdődik a gyógytorna időszaka SPORTNAPLÓ Komora Imre, a magyar labdarúgó­válogatott szövetségi kapitánya kije­lölte a november 18-án kezdődő, a Bu­dapest Sportcsarnokban megrendezés­re kerülő, FIFA teremlabdarúgó-tor­nára a magyar keretet: Gáspár, And­­rusch (kapusok), Garaba, Csuhay, Herédi, Görög, Pecsics, Péter, Bog­nár, Katona, Kovács K., Katzenbach, Csongrádi, Galántai, Kincses S., Ta­kács (FTC), Vadász, Nagy J., Mészá­ros, Szeiberts, Somogyi. Peru váloga­tottja az utolsó­ pillanatban nevezett, így a tervezett kettő helyett csak egy magyar csapat indulhat. A keret ehhez képest túl bő — bár például Szabó O. és Hajszán beválogatásáról a Rába ja­vaslatára­ eltekintett a kapitány, Dé­­tárinak pedig bokaszalag-szakadása van — ezért a későbbiekben 11 fősre szűkül. Megérkezett az olaszok és a brazilok név szerinti nevezése is, mely nem tartalmaz RmePf® vjátékot,akat, vagy bevett klubokat. Feltehetően te­remcsapatok legjobbjaiból állnak ösz­­sze a vendég válogatottak. Magyarország női kézilabda-váloga­tottja — gyakorlatilag ezúttal a „B” csapat — 30—27-es vereséget szenve­dett Románia együttesétől a Konstan­­tában zajló Kárpát Kupa nemzetközi tornán. További eredmények: Romá­nia „B”—Franciaország 22—20.­ Jugo­szlávia—Bulgária 31—23. — Közép-európai Kupa labdarúgó-mér­kőzésen az olaszországi Porto sant, El­­pddióban a Vasas 3—1 (3—0) arányú vereséget szenvedett a csehszlovák Bo­hemians­tól. A magyar férfi csapat után a női is kiesett a Szovjetszkaja Kultúra című lap díjáért kiírt, Moszkvában folyó nemzetközi asztalitenisz-versenyen. A női együttes a negyeddöntőben Fran­ciaország együttesétől szenvedett 3- 0-s vereséget. A Veszprémi Építők és a Rába Első férfi kézisapja csapata — egyaránt ide­genben — nemzetközi kupamérkőzést játszik vasárnap. A veszprémiek a triük-ben az NDK-bajnok Emper Ros­tockkal mérkőznek, s tartalékos ös­­­­­szenilitásban szerencsésnek tartaná­nak még egy 4-5 gólos vereséget is. Az IHF Kupát védő, de a KEK-ben­ induló Rába ETO-nak feltehetően könnyebb dolga lesz, ellenfele ugyan­is a kevéssé ismert izraeli Hapoel Rá­mát Gan együttese. Mindkét mérkő­zést az adott kupa második forduló­jában rendezik. Vitás biliárdkupa nemzetközi ver­senyre kerül sor november 24. és 30. között a Kertész u. 31. szám alatti bi­­liárdiklubban. Az 1992-es, Olaszországban megren­dezésre kerülő labdarúgó-világbajnok­ság lebonyolításának néhány kérdésé­ről nyilatkozott Joseph Blatter, a FIFA főtitkára. Kijelentette, hogy a világszövetség álláspontja továbbra is az, hogy az egyenes kiesés szakaszá­ban, ha hosszabbítás után is döntet­len az eredmény, tizenegyesrúgások döntsenek a továbbjutásról. Blatter ezt szerencsésebbnek tartja, mintha pénzfeldobással határoznának ugyan­erről a kérdésről. Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK államtanácsának el­nöke pénteken Berlinben, fogadta Juan Antonio Samaranch-t, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét. Andreasz Papandreu miniszterelnök vezetésével kormánybizottság alakult Görögországban, hogy megtegye a szükséges lépéseket az 1996. évi nyári olimpia rendezésének elnyerésére. A jubileumi (az első olimpia 1696-ban Athénban volt) ötkarikás játékok helyszínének kijelöléséről 1990-ben döntenek. FEKETÉK, FEHÉREK, SZÜRKÉK Fellépőruhájuk hol fekete, hol hófehér (esetleg sötét csokor­nyakkendővel), hol pedig szürke. Lényegileg tehát egyforma. Min­dig az úgynevezett nem színes színek világából való. Feketéből, fehérből, s e kettő keverékéből, a szürkéből. Bizonyára jelképesen. Az igyekezetét szimbolizálva, mellyel a ruha viselője láthatat­lanná, észrevétlenné kíván lenni, mintegy alárendelné magát a környezet élénk színes színeinek. Az igyekezet azonban mostanság mind kevésbé vezet eredményre. Egyre több szó esik a visszafo­gott öltözetű emberekről, egyre több a vihar a sportesemények bírái körül. Csak néhány példa az utóbbi hetek történéseinek sorából: So­­modit, a hazai boksz egyetlen „aktív” Európa-bajnokát a szö­vetség a következő év végéig el­tiltotta. Az ok: Somodi a bajnok­ság döntője után az ítélet szerint nyakon ütötte, a versenyző kife­jezésével pedig meglegyintette az egyik pontozóbírót, méghozzá azt, aki nemcsak a döntőben, de már az előtte lévő mérkőzésen is vesztesnek látta őt. Szinte ugyanakkor­ háborog a hazai sportközvélemény, mert a budapesti birkózó-világbajnoksá­gon a 82 kg-os súlycsoport dön­tőjében leléptetik Komáromit és ellenfelét, a lengyel Darast is. A nemzetközi szövetség elnöke egy gesztussal a bírákkal szem­be, a háborgók mellé áll: arany­érmessé — később világbajnokká — nyilvánítja Komáromit és Da­­rast, jóllehet, a­­bírói ítélet sze­rint mindketten másodikak, ezüstérmesek. A bírák főnöke vá­laszul az ezen a találkozón köz­reműködött embereit, a kettős le­léptetés végrehajtóit Aranysíppal tüntetik ki. Megint néhány nappal később az Ausztria—NSZK barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés után Beckenbauer, a vesztes nyu­gatnémet együttes dirigense a legválogatottabb, egytől egyig be­csületsértő kijelentések sorával minősíti az olasz játékvezető mű­ködését és személyiségét. Alig­­telik el­ újabb pár nap: a Nemzetközi Torna Szövetség ró­mai kongresszusán megfogalmaz­zák, hogy kiemelkedően fontos feladat a bírói morál javítása, az elfogulatlan pontozás biztosítása. (Mindez tehát nyílt bevallása annak, hogy az eddigiekben a bí­ráskodás nem volt mentő az el­fogultságtól.) Ismét csak keveset kell várni a következő hírre: az újjáalaku­­lóban lévő MLSZ első, gyakorla­tilag is jelentős döntése: a jövő­ben sorsolják az elsőosztályú mérkőzésekre a játékvezetőket. Talán az­ eddigiek is elegendő bizonyságul szolgálnak ahhoz a megállapításhoz, hogy színes szí­nek elvetése ide vagy oda, a já­tékvezetők, pontozók, bírák egy­re kevésbé képesek arra, hogy elvesszenek a pályák tartozékai között, hogy észrevétlenül őrköd­jenek a szabályok betartása fe­lett. Jó lenne tudni, mi lehet e jelenség oka! Annál is inkább, mert úgy érzem, hogy a sport leglényegéhez tartozik a bírák tisztelete. Ha e téren hibádzik va­lami, akkor a lényeg körül kell lennie a zavar okának. De mi le­het az? (A sport leglényegének mondom a bírák tiszteletét, mert a ver­senyszerű vetélkedést éppen az különbözteti meg az élet más ténykedéseitől, hogy igen-igen szorosan felállított és nyilváno­san ellenőrzött szabályok szerint folyik a küzdelem. E végsőkig és részletekig menő szabályozottsá­got, a harc tisztaságát biztosítja és szimbolizálja a bíró. Ha e po­zíció, és képviselői ismételten a támadások kereszttüzébe kerül­nek, akkor ez közvetetten azt je­lenti, hogy a sporttal lényegileg nincsen rendben valami.) Első megközelítésre adódik egy kézenfekvő és részben bizonnyal helytálló megoldás. Könnyen le­het ugyanis, hogy a visszatérő botrányok, viták egyszerűen csak annak tudhatók be, hogy felké­születlenek, netán elfogultak a bírák. Ha elfogultak, arról egyéb­ként nincs mit mondani. Az a vég, az a katasztrófa, ahol nincs mit tenni. Feltesszük kezünket s tud­juk, itt már másról van szó, nem sportról. Izgalmasabb és, úgy gondolom, tipikusabb az az eset, amikor a bíró legjobb szándéka szerint sem képes úrrá lenni a helyzeten, a­melybe keveredett. Akár futball-,­­ akár kézilabda-, vagy éppen ko­sárlabda-mérkőzésen itthon is számtalanszor látni ilyesmit. A közönség és a játékosok egy da­­­­rabig tombolnak, csalónak neve­zik az ítést, a végén viszont gyakran belátják, szó sincs erről. A bíró ítél össze-vissza, mert — s ez főként a mérkőzések hajrá­jában van így — szellemi és (gyakran) fizikai ereje nem ele­gendő a mérkőzés követésére, ar­ra,­hogy gyorsan, és ha nem is feltétlenül hibátlanul, de leg­alább logikusan döntsön. S, érde­kes ipódon" egyre többször tapasz­talni ilyenkor — nem futballpá­­lyán —, hogy a játékosok elné­­zőkké lesznek. Nem hisztiznek tovább, sőt az ellenfelek össze­­összemosolyognak egy-egy ítélet felett. S igazuk van. Mert az egy­re magasabb színvonalúvá váló sportéletben, ahol a cipők gyár­tásától a vitaminok összeállítá­sán át az edzőképzésig vagy a mind felkészültebb játékosokig. mindenütt specialistáka! szak­embereke! tudományos bázis! és odaszánt egzisztenciát látni, a bírák a kivételek."Ők ennek a vi­lágnagyságú, multinacionális nagyüzemnek, a sportnak az egyedüli kézművesei. Másként: egy professzionális világban a legfontosabb szereplők amatő­rök. Megint másként: a hazai ké­zilabda-mérkőzéseken például — bocsánatot kérek azoktól, akiket nem illet a megállapítás — vi­lágklasszisok megmozdulásait bírálják el apró, testes, vagy ép­pen rendkívül gyenge emberek, akik a tizedik perc tájától nyil­vánvaló légszomjjal küzdenek. S nem azért, mintha lelkiismeretle­nek lennének. Azért, mert amíg a sportolót több tízezer gyerek közül választják ki, évekig tanít­ják, képezik, majd pályafutásá­nak csúcsán is naponta kétszer edz, addig a bíró bevallottan gyenge konkurenciával meg­­küzdve emelkedik fel, s napi munkája, családi élete mellett másod-, adott esetben — igaz, nem szerződéses —, harmadállás­ban látja el feladatát. Amely nélkül nincs sport, így viszont ennyi telik. Nemigen látható be, hogyha lehet főfoglalkozásban sportolni, miért nem lehet hivatásszerűen bíráskodni? Ha egy-egy futball­meccsen kétszázezer forintnyi összeget osztanak ki a győztes játékosok között miért nem le­het mondjuk négyezer forintot fizetni a játékvezetőnek is, hogy ezáltal anyagilag is vonzó, főál­lásnak is megfelelő kereseti lehe­tőségeket adó pályává váljon a bíráskodás. Hogy esetleg a fut­­ballszakma visszavonuló legjobb­jai is hajlandóak, legyenek a bí­ráskodásra. (Palotai, Németh, Karsai —­­ kivételek az elmúlt évekből, a jelenből!) A hivatásos bíró, aki mögött netán egy telje­sen független testület állna, úgy gondolom, sokkal felkészültebb lehetne, mint mai, amatőr — já­tékvezetéssel maszekoló — társa, s talán magabiztosabb, megvesz­­tegethetetlenebb, autonómabb is. Vegyük olybá, hogy léteznének ilyen bírák. Ezzel azonban való­színűleg nem szűnnének meg automatikusan még a nagyobb botrányok sem. Megmaradnának azok, amelyeknél a játékvezetők, pontozók körüli vihar, a sportág vagy a sportélet erkölcsi megha­­sonlottságának megnyilvánulási formája. Azok az ügyek, melyek­ben a bírák alkalmasak lennének a jó döntés meghozatalára, csak éppen nem kívánnának így ten­ni — ez esetről megintcsak nincs mit mondani —, vagy egyszerűen nem is­ volnának képesek erre. Ilyen eset például, amikor tud­ják, hogy az egyik ország sporto­lói doppingolnak, de képtelenség rájuk bizonyítani. A bíró ilyen­­kor, ha teheti, az ilyen verseny­ző ellen ítél. Ugyanez a helyzet, ha például tudja, hogy az egyik oldalon profi áll, a másikon ama­tőr. De bár már ezeknél az ügyeknél tartanánk! Mert ma­napság sokkal egyszerűbb, nyil­vánvalóbb alkalmatlanságok és részrehajlások, klikkharcok szít­ják az indulatokat. Nem utolsó­sorban ezért is szorítok a pro­fesszionális bíráskodásért, hogy kiderülhessen, mely esetben van szó felkészületlenségről, bírói súlytalanságról, s melyben mé­lyebb, fontosabb konfliktus bírói úton való, s alkalmi rendezésé­ről. Ma azonban még e téren is tel­jes a keveredés. Átfedik, hatá­saikban felerősítik egymást a kü­lönböző természetű bírói ügyek, melyeknek ritkulására, az adott feltételek között, aligha számít­hatunk. Még hosszú ideig tartoz­nak tehát a feketék, fehérek és szürkék a pályák „legszínesebb" alakjai közé. Nagy N. Péter Magar Nemzet Megnyitották a sakkolimpiát Tegnap Dubaiban ünnepélye­sen megnyitották az 1986. évi sakkolimpiát. Az első lépéseket magyar idő szerint ma délelőtt 10 órakor, a rajt előtt megejtett sorsolás által kijelölt ellenféllel szemben teszik meg a játékosok. A versenyen 106 férfi és 44 női együttes indul. Svájci rendszer­ben bonyolítják le a tornát. Eszerint az első fordulóban pél­dául a versenyzők értékszámai alapján kettéosztott mezőny jobbik felének erősebb csapatai a gyengébb fél erősebb együt­teseivel játszanak. Később már azonos, vagy egymáshoz közeli pontszámú csapatok játszanak egymással.. A szövetségi kapitányok kije­lölték a ma asztalhoz ülő magyar csapatokat: Sax, Pintér, Adorján és Csém, valamint a nők közül Verőci, Mádl és Ivánka játszik magyar részről a sakkolimpia első fordulójában. Helyesbítés helyett a köszönet Lapunk keddi számában az „Egyirányú utca" című cikkben a magyar sportolók külföldre szerződéséről írt Nagy N. Péter. A megjelenést követően Déri Ró­bert, a BSE ügyvezető elnöke le­velet írt szerkesztőségünknek. Németh Ágnes külföldi kiszer­ződését kétszer utasítottam el, amelyért súlyosan megsértődött rám. Majd „engesztelésként” edzője, dr. Bácsalmási László a mátraházi válogatott edzőtábor­ban kereste fel. A harmadik személyes beszél­getésünkkor megállapodtam ve­le, hogy a szöuli olimpia után hozzájárulok a kiszerződéséhez. Jelenleg fiatal kora és a klub ér­dekéből, nem. A másik két egye­sület sportolóiról nagybetűs Népsport-cikk jelent meg, hogy Boksay és Cellérné megkapta a kiszerződési engedélyt. Az MKSZ főtitkáránál, az OTSH főosztályvezetőjénél és a menedzseriroda vezetőjénél in­terveniáltam Németh kiszerződé­se ellen. Szabadságomról visszatérve ér­tesültem, hogy az MKSZ, és kényszerhelyzetben, az AISH a kiszerződést engedélyezte. A pontosítás kedvéért: 8 hónapra kapott játékengedélyt Németh, így 1987 áprilisában Budapes­ten, a BSE színeiben fog játsza­ni. Erre az időre a versenyző és az egyesület is elfogadható pénz­hez jutott, de mindez az egyesü­let akarata ellenére történt dön­tés. Indokolt lett volna a három lány nevét együttesen említeni, mivel az engedélyt egy okból, egy időben kapták, különbség csu­pán az, hogy a legtöbb pénzt a versenyzőért a BSE, a kinnmara­­dásért Németh Ágnes kapta. Az egyesület érdekében kérem, adjon helyesbítést. De ami a számomra a legfon­tosabb: kívánatosnak tartanám, ha a külföldre szerződések által — természetesen a játékosokon kívül — leginkább érintett fe­let, az egyesületét, semmilyen körülmények között sem lehetne megkerülni. Ezt kiváltképp in­­dokoltá tenné, hogy a vonatkozó szabályozás feketén-fehéren így is rendelkezik. Németh Ágnes szerződése azonban, sajnos, még­sem eszerint köttetett. * Készséggel adnánk helyesbítést, ha lenne rá ok. Déri Róbert le­vele azonban, úgy gondolom, megerősíti a cikkben mondotta­kat. Ha ugyanis egyértelmű és koncepciózus a szabályozás, mi­ként kerülhet olyan helyzetbe a klubelnök, hogy játékosa meg­sértődik rá, jóllehet, szabály sze­rint nem szerződhetne külföldre. Ha nem ez a helyzet, és oka van a sértődésre... hát éppen ez a baj! Továbbá: mi történik, ha Németh jövő áprilisban is meg­sértődik kétszer? Ha akkor még több pénzt kap a klubja s ő ma­ga is? Akkor miért nem mehet majd el, ha most mehetett? Nyilván mehet majd. Én éppen ez ellen a, megérzésem szerint, ki­alakulófélben lévő gyakorlat el­len érveltem. Hogy helyesen, vagy nem helyesen, az vita tár­gyát képezheti. Déri Róbert vi­szont nem a gondolatmenettel száll szembe, hanem leírja, hogy milyen történések mozgatják az általam kifogásolt mechanizmust. Ezért köszönet. A jelek szerint a lényeget illetően nincs közöttünk ellentét, ő sem örül, hogy egy játékos 25 éves korában külföld­re megy. Ami pedig a kért helyesbítést illeti, Cellérné és Boksay volt csapata nem játszott kupamecs­­cset, ekként egyszerűen nevük, esetük említése a cikk gondolat­menete szempontjából indokolat­lan lett volna. (n. n. p.) Hétvégi sportműsor SZOMBAT Labdarúgás: NB I-es mérkőzések: MTK-VM—Siófok, Hungária krt., 11 ó. Dunaújváros—Bp. Honvéd, Dunaújvá­ros 13 ó. O. Dózsa—Békéscsaba, Me­gyeri út 13 ó. Eger—Rába ETO, Eger 13 ó. Haladás—FTC, Szombathely 13 ó. Tatabánya—ZTE, Tatabánya 13 ó. Pécs—Videoton,­ Pécs 13 ó. Sportakrobatika országos bajnokság, Tornacsarnok-Kf 6. Torna? Mesterfokú­ bajnokság az Autóker Kupáért, Győr 16 ó. Vívás: Válogató versenyek: kard (Majakovszkij u. 9 ó.) és férfi tőr (Nemzeti Sportcsarnok 9 ó.). VASÁRNAP Labdarúgás: NB I-es mérkőzések (valamennyi 13 ó.): Metripond—Szek­­szárd, Hódmezővásárhely. Baja—Szol­nok, Baja. Bp. Volán—Szarvas, Cza­­bán -Samu tér. DVTK—Szeol—DÉLÉP, Diósgyőr. Keszthely—Ganz-Mávag, Keszthely. NyVSSC—Salgótarján, Nyíregyháza. Csepel—Nagykanizsa, Csepel. Komló—Ózd, Komló. Kapos­vár—Budafok, Kaposvár, Veszprém— Vác, Veszprém. Sportakrobatika országos bajnokság, Tornacsarnok 10 ó. Torna: Mesterfokú bajnokság az Autóker Kupáért, Győr 10 ó. Vívás: Válogató verseny: férfi tőr (Pasaréti u. 9 ó.). KIÁLLÍTÁSOK ADY? EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pál­­né u. *—0.). ARANY SAS PATIKAM­ÚZEUM (1., Tárnok u. 10.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.). (Ny. K. Cs. 13-19-ig. Szó, V.11-18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csa­lán út 29.): Bartók emlékkiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélye­geken (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szem György tér 2.). Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szob­rai (áll. kiáll.). Fejezetek a képes levelezőlap történetéből HI. 1914— 1919. (zár. 16-án) — Holland építészet és várostervezés 1940—1980 (zár. 23- án) (idősz. kiáll.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V. Deák tér 4.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- ,és Kossuth-relikviák — Kalchbrenner Károly emlékkiáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1648—i11-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák- Magyar Monarchia és az első világ­háború — A Magyar Tanácsköztársa­ság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború kö­zött és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphad­sereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) Budavár, 1686 — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1945—1935 — Magyar képzőművészek rajzai az első világháborúról — Magyar ön­kéntesek a spanyol polgárháború­ban (idősz. kiáll.) (Ny. 9—17-ig, V: 19—18-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztár­saság útja 108.). India és Hátsó-In­dia művészete (áll. kiáll.) Távol-ke­leti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—87.). Művészet és mester­ség (áll. kiáll.) A magyar Art Deco lakásművészet — 500 év oszmán—tö­rök szőnyeg művészete — Régi bécsi porcelán (idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XH., Költő u. 21.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX. Gát U. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (m.. Fő tér 1.): „Hommage a Kassák". Kas­sák Lajos irodalmi és képzőművé­szeti munkássága — Kassák kollá­zsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (xm.. Visegrádi u. 15.): (Ny. V. kir. 10—17-ig). KISCELLI MÚZEUM (Hr.. Kiscelli út 108.): Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. sz.-ban — Az „Arany Oroszlán*" patika — Pest-budai nyomdák a xvi—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) Társasági élvezetek Pest- Budár (idősz. kiáll.). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Vá­ros­­geti krt. 11.): A vasút története a lóvasúttól 1945-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés tör­ténete a római kortól napjainkig (áll. kiáll.). LAKÁSMÚZEUM (HI., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. H. kiv. 14—18- ig. Szó, V: 10— 18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 35.): (Ny: H— p-ig 12—17-ig, Szó: 9—IS-ig, V: zár­va!) * MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny: V, H. kiv. 1l—17-• ig) • MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­DÉGLÁTÓIP­ARI múzeum (I., For­tuna u. 4.): ‘A magyar kereskedelen­ •­sfeázádurlik első felében — A cukrász­ipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) Egy meg­szűnt gyár... az óbudai gázgyár — Féner Tamás fotó kiáll. — Bíró Mi­hály emlékkiáll. (idősz. kiáll.). ) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Bu­davári Palota B. C, D ép.): Magyar­­országi művészet a XI—XX. sz-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1500-től 1800-ig — Későgótikus szár­nyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mi­hály és­ Paér László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) A hónap műtár­gya: Huszár Vilmos: Asszony baba­kocsival, 1906. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VIII-­­Múzeum krt. 14—16.): Magyarország népeinek története, az Őskori­ortól a honfoglalásig — Magyarország törté­nete a honfoglalástól 1849-ig Ma­gyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) Az avarok kincsei — A török elleni hadjáratok és Buda visszafog­lalásának érmei — A Halley-üstökös nyomában (idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I.. Szenthárom­ság tér). Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9—19-ig). MEZŐGAZDASÁGI M­ÚZEUM (XIVI. Vajdahunyad-vár). A háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A ma­gyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erő­gép története — Vadászat és Vad­gazdálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (áll. káén.) — 90 éves a Mezőgazdasági Múzeum (idősz. kiáll.) (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V. 10—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyar­­országon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt­­hangversenyek Pest-Budán (idősz. kiáll.) (Ny. K. kiv. 10—18-ig, H. 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókáés P. u. 9—11.). Euró­pai bútorok a XV-XVI. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XViI. sz.­­ban — Bútorművészet a XIX. sz.-ban — Kályha és kályhacsempe — Ró­mai la­pid áriam (áll. kiáll.) — Augs­burg­ barokk ötvösmunkák — Kau­kázusi és türkmén szőnyegek (idősz.­­kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a civi­lizációkig (áll. kiáll.) — Restauráto­raink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások — Gyerekek a múzeumban — Gőzenergia az em­ber szolgálatában: James Watt em­lékére (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII. Városmajor u. 48 b.): Nyugat em­­lék­kiáll. (áll. kiáll.) — Tóth Árpád­­emlékkiáll (idősz. kiáll.) (Ny. 14— 18-1g). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.): Egy születő vá­rosrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1850—1950. (Ny: H. kiv. 14—­18-ig. Szó. V: 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): Borsos Miklós könyvillusztrációi (zár. 16- án) (Ny: 10—18-ig. V. zárva!).­­ ÖNTÖDEI MÚZEUM (H.. Bem J. u. 26.) PETŐFI CSARNOK (XIV.. Zichy M. u. — Városliget): Repüléstörténeti és űrhajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V.. Ká­rolyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgozó­­szobája — Móricz Zsigmond dolgozó­­szobája — József Attila-emlékkiá 11. — Radnóti Mi­klós-emlékkiáll. — Gá­bor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Ká­rolyi-emlékszobák (a Károlyi-emlék­szobák nyitva tartása: K—P-ig: 10 -14-ig. Szó, V: 14—­18-ig) (áll. ki­áll.) — A múzeum kiadványaiból Ill. kiáll. — Szép francia könyv — A reneszánsz és barokk kora — Zs. Nagy Imre és az Erdélyi Helikon (nyit. 20-án) (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközlés­történeti áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Ké­pek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Magyar orvosok régi fényképeken (idősz. kiáll.) (Ny. 16.30—18-ig). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere). Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — XX. sz.-i művészet (áll. ki­­ál­l.) — Az európai grafika hatszáz éve (idősz. kiáll.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében, vm., Múzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország­ állat­világa (áll. kiáll.). TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll.­­kiáll.) (Ny. 9—16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (HI., Laktanya u. 7.) BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (IH., Lajos u. 158.): Pátzay Pál áll. kiáll. — Kelényi Béla Fénymás c. kiáll. (zár: 17-én) — Adrian, Marc, Kempinger, Herwig és Maurer Dóra Képvetületek c. kiáll. BUDAPEST KIÁLL­ÍTÓTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Marton László szobrász kiáll. (zár: 23-án) : Jose Kolosa-Kolos fotóm, kiáll. (zár: 23- án). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTE­­REM: Kóka Ferenc festő kiáll. DUNA GALÉRIA: Károlyi András festő kiáll. ERNST MÚZEUM (VI., Nagymező u. 8.): Fiatal Fotóművészek Stúdiója — Pinczehelyi Sándor grafikus kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákó­czi út 30.): Kovács Péter Balázs ki­áll. (nyit. 20-án). GULÁCSY GALÉRIA (XII., Fürj u.­­40.): Csoportos festménykiáll. KÉPZŐMŰVÉSZE­K­ FŐISKOLA (VI., Népköztársaság­­útja 69.). Bor Pál­­empicki kiál­l. (nyit: 20-án) (Ny: 9—18- ig. Szó: 9—19-ig, V: zárva!). LIGET GALÉRIA: El Kazovszkij­ kiáll. (Ny: K. kiv. 15—19-ig.). MOLNÁR C. PÁL-GYÜJTEMÉNY (XI., Ménesi út 65.). (Ny: K. Sze. Cs: 15— 18-ig, V: 10—13-ig). ÓBUDAI PINCEGALÉRIA (HI., Fő tér 1.): Kováts Albert rajzai. PATAK­Y GALÉRIA: Gruber Béla-ki­áli. VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIÁJA: Varjas­ Tamás iparművész Bőrplasztikák c­ . kiáll. VIGADÓ GALÉRIA: Tóth József ki­áll. (zár: 16-án) — Kotsis Nagy Mar­git szobrász kiáll. (zár: 16-án) — Kádár György festő kiáll. (nyit: 20- án) — Kallus László portré-karika­túra kiáll. (nyit: 21-én). A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! 13 — HÚSZ SZÁZALÉKKAL olcsóbban kirándulhatnak a Magyar Nemzet ol­vasói a Budapest Touristtal 1986. no­vember 23-án Sümegre. Utazás autó­busszal. Útvonal: Budapest—Veszprém —Tapolca—Sümeg—De­vecser­-­Veszp­­rém—Budapest. Program: utazás Veszprémbe, itt rövid pihenő, majd továbbutazás Tapolcán át Sümegre. Séta a várba. Városnézés: lovasiskola. Lószerszám Múzeum, Kisfaludy Sán­dor Emlékmúzeum, Ferences Temp­lom, Plébániatemplom, Maulbertschi freskók, egykori kékfestőházak, volt püspöki palota, Kisfaludy Sándor és Szegedi Róza síremléke. Ebéd: Süme­gen. Kedvezményes részvételi díj: 420,— Ft. Indulás reggel 7.00 órakor a Roosevelt térről — visszaérkezés Bu­dapestre kb. 20.00 órára. A Magyar Nemzet „Honunk a hazában*» rovata november 20-án ad körképet Sümeg­ről. Jelentkezni lehet a Budapest Tou­rist bármelyik irodájában.

Next