Magyar Nemzet, 1986. november (49. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
Szombat, 1986. november 15. SPORT Súlyemelő-vb Szanyi Andor bronzérmes Pénteken rendezték a szófiai súlyemelő-világbajnokságon a magyar szempontból talán legérdekesebb súlycsoport, a 100 kg küzdelmet! A világbajnoki címvédő Szanyi Andor ugyan nem őrizte meg elsőségét, de így is kitűnően versenyzett: a szakításban országos csúcsot javított, az összetettben bronzérmet szerzett. Bökfi János az ötödik helyen végzett. Az aranyérem az olimpiai bajnok, román Vladé lett. A szakítás döntötte el a versenyt. Ebben a fogásnemben ugyanis Vlad 7,5 kilót vert a második helyezett szovjet Szeregyinre és 12,5 kilót — az egyébként 187,5 kg-os országos csúcsot felállító — Szanyira. Sőt! Vlad nem elégedett meg a 200 kg-os versenyeredménnyel, hanem újabb fél kilót tetetett az addigi súlyhoz, hogy elvegye a szovjet Zaharevicstől a világcsúcsot is, harmadik helyet lökésben és az összetettben is. Böksi egyéni csúcsát 7,5 kilóval megjavította, 182,5 kg-mal a negyedik helyen végzett ebben a fogásnemben. A lökésben Vlad és Szeregyin külön versenyt vívott, döntetlen eredménnyel. Ez azt jelentette, hogy a könnyebb testsúlyú román versenyző nyerte ebben a fogásnemben is az aranyérmet. Eredménye 237,5 kg. Megpróbálkozott a 242,5 kg-mal is, hogy a lökés és az összetett világcsúcsát is megjavítsa, ez azonban ezúttal nem sikerült neki. Vlad 437,5 kg-os összetett eredménynyel nyerte a versenyt, 7,5 kgmal megelőzve a szovjet Szeregyint.. Sokáig veszélyben forgott Szanyinak a szakítás során megszerzett harmadik helye, sőt, egyáltalán a helyezettség ténye is. Első két lökésgyakorlata ugyanis nem sikerült. Harmadikra azonban szépen megállt a 225 kg-os súllyal, s így végeredményben biztosan, a negyedik helyezett szovjet Balajevet öt kilóval megelőzve szerezte meg a harmadik helyet. Böksi 217,5 kg-ot lökött. Eddigi legjobb összetett eredményét 20 kilóval megjavítva, 400 kg-os összteljesítménnyel az öt. Ez is sikerült neki! Szanyi pedig 3. lett. Ma, a zárónapon a 110 kgosok, köztük Jacsó József és Sándor István, valamint az ólomsúlyúak versenyeznek. Détárit megműtötték Pénteken a Sportkórházban megműtötték Détári Lajost, a Bp. Honvéd labdarúgóját. A negyvenperces sebészi beavatkozásra azért került sor, mert szerdán, a görögök elleni athéni EB- selejtezőn Détári súlyos sérülést, jobb külső bokaszalag-szakadást szenvedett a 88. percben. A műtétet dr. Mecseky Sándor, a magyar labdarúgó-válogatott orvosa végezte el. Détári szerdáig marad a kórház lakója, majd hat hétig gipszet hord. Január első napjaiban kezdődik a gyógytorna időszaka SPORTNAPLÓ Komora Imre, a magyar labdarúgóválogatott szövetségi kapitánya kijelölte a november 18-án kezdődő, a Budapest Sportcsarnokban megrendezésre kerülő, FIFA teremlabdarúgó-tornára a magyar keretet: Gáspár, Andrusch (kapusok), Garaba, Csuhay, Herédi, Görög, Pecsics, Péter, Bognár, Katona, Kovács K., Katzenbach, Csongrádi, Galántai, Kincses S., Takács (FTC), Vadász, Nagy J., Mészáros, Szeiberts, Somogyi. Peru válogatottja az utolsó pillanatban nevezett, így a tervezett kettő helyett csak egy magyar csapat indulhat. A keret ehhez képest túl bő — bár például Szabó O. és Hajszán beválogatásáról a Rába javaslatára eltekintett a kapitány, Détárinak pedig bokaszalag-szakadása van — ezért a későbbiekben 11 fősre szűkül. Megérkezett az olaszok és a brazilok név szerinti nevezése is, mely nem tartalmaz RmePf® vjátékot,akat, vagy bevett klubokat. Feltehetően teremcsapatok legjobbjaiból állnak öszsze a vendég válogatottak. Magyarország női kézilabda-válogatottja — gyakorlatilag ezúttal a „B” csapat — 30—27-es vereséget szenvedett Románia együttesétől a Konstantában zajló Kárpát Kupa nemzetközi tornán. További eredmények: Románia „B”—Franciaország 22—20. Jugoszlávia—Bulgária 31—23. — Közép-európai Kupa labdarúgó-mérkőzésen az olaszországi Porto sant, Elpddióban a Vasas 3—1 (3—0) arányú vereséget szenvedett a csehszlovák Bohemianstól. A magyar férfi csapat után a női is kiesett a Szovjetszkaja Kultúra című lap díjáért kiírt, Moszkvában folyó nemzetközi asztalitenisz-versenyen. A női együttes a negyeddöntőben Franciaország együttesétől szenvedett 3- 0-s vereséget. A Veszprémi Építők és a Rába Első férfi kézisapja csapata — egyaránt idegenben — nemzetközi kupamérkőzést játszik vasárnap. A veszprémiek a triük-ben az NDK-bajnok Emper Rostockkal mérkőznek, s tartalékos összenilitásban szerencsésnek tartanának még egy 4-5 gólos vereséget is. Az IHF Kupát védő, de a KEK-ben induló Rába ETO-nak feltehetően könnyebb dolga lesz, ellenfele ugyanis a kevéssé ismert izraeli Hapoel Rámát Gan együttese. Mindkét mérkőzést az adott kupa második fordulójában rendezik. Vitás biliárdkupa nemzetközi versenyre kerül sor november 24. és 30. között a Kertész u. 31. szám alatti biliárdiklubban. Az 1992-es, Olaszországban megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokság lebonyolításának néhány kérdéséről nyilatkozott Joseph Blatter, a FIFA főtitkára. Kijelentette, hogy a világszövetség álláspontja továbbra is az, hogy az egyenes kiesés szakaszában, ha hosszabbítás után is döntetlen az eredmény, tizenegyesrúgások döntsenek a továbbjutásról. Blatter ezt szerencsésebbnek tartja, mintha pénzfeldobással határoznának ugyanerről a kérdésről. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke pénteken Berlinben, fogadta Juan Antonio Samaranch-t, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét. Andreasz Papandreu miniszterelnök vezetésével kormánybizottság alakult Görögországban, hogy megtegye a szükséges lépéseket az 1996. évi nyári olimpia rendezésének elnyerésére. A jubileumi (az első olimpia 1696-ban Athénban volt) ötkarikás játékok helyszínének kijelöléséről 1990-ben döntenek. FEKETÉK, FEHÉREK, SZÜRKÉK Fellépőruhájuk hol fekete, hol hófehér (esetleg sötét csokornyakkendővel), hol pedig szürke. Lényegileg tehát egyforma. Mindig az úgynevezett nem színes színek világából való. Feketéből, fehérből, s e kettő keverékéből, a szürkéből. Bizonyára jelképesen. Az igyekezetét szimbolizálva, mellyel a ruha viselője láthatatlanná, észrevétlenné kíván lenni, mintegy alárendelné magát a környezet élénk színes színeinek. Az igyekezet azonban mostanság mind kevésbé vezet eredményre. Egyre több szó esik a visszafogott öltözetű emberekről, egyre több a vihar a sportesemények bírái körül. Csak néhány példa az utóbbi hetek történéseinek sorából: Somodit, a hazai boksz egyetlen „aktív” Európa-bajnokát a szövetség a következő év végéig eltiltotta. Az ok: Somodi a bajnokság döntője után az ítélet szerint nyakon ütötte, a versenyző kifejezésével pedig meglegyintette az egyik pontozóbírót, méghozzá azt, aki nemcsak a döntőben, de már az előtte lévő mérkőzésen is vesztesnek látta őt. Szinte ugyanakkor háborog a hazai sportközvélemény, mert a budapesti birkózó-világbajnokságon a 82 kg-os súlycsoport döntőjében leléptetik Komáromit és ellenfelét, a lengyel Darast is. A nemzetközi szövetség elnöke egy gesztussal a bírákkal szembe, a háborgók mellé áll: aranyérmessé — később világbajnokká — nyilvánítja Komáromit és Darast, jóllehet, abírói ítélet szerint mindketten másodikak, ezüstérmesek. A bírák főnöke válaszul az ezen a találkozón közreműködött embereit, a kettős leléptetés végrehajtóit Aranysíppal tüntetik ki. Megint néhány nappal később az Ausztria—NSZK barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés után Beckenbauer, a vesztes nyugatnémet együttes dirigense a legválogatottabb, egytől egyig becsületsértő kijelentések sorával minősíti az olasz játékvezető működését és személyiségét. Aligtelik el újabb pár nap: a Nemzetközi Torna Szövetség római kongresszusán megfogalmazzák, hogy kiemelkedően fontos feladat a bírói morál javítása, az elfogulatlan pontozás biztosítása. (Mindez tehát nyílt bevallása annak, hogy az eddigiekben a bíráskodás nem volt mentő az elfogultságtól.) Ismét csak keveset kell várni a következő hírre: az újjáalakulóban lévő MLSZ első, gyakorlatilag is jelentős döntése: a jövőben sorsolják az elsőosztályú mérkőzésekre a játékvezetőket. Talán az eddigiek is elegendő bizonyságul szolgálnak ahhoz a megállapításhoz, hogy színes színek elvetése ide vagy oda, a játékvezetők, pontozók, bírák egyre kevésbé képesek arra, hogy elvesszenek a pályák tartozékai között, hogy észrevétlenül őrködjenek a szabályok betartása felett. Jó lenne tudni, mi lehet e jelenség oka! Annál is inkább, mert úgy érzem, hogy a sport leglényegéhez tartozik a bírák tisztelete. Ha e téren hibádzik valami, akkor a lényeg körül kell lennie a zavar okának. De mi lehet az? (A sport leglényegének mondom a bírák tiszteletét, mert a versenyszerű vetélkedést éppen az különbözteti meg az élet más ténykedéseitől, hogy igen-igen szorosan felállított és nyilvánosan ellenőrzött szabályok szerint folyik a küzdelem. E végsőkig és részletekig menő szabályozottságot, a harc tisztaságát biztosítja és szimbolizálja a bíró. Ha e pozíció, és képviselői ismételten a támadások kereszttüzébe kerülnek, akkor ez közvetetten azt jelenti, hogy a sporttal lényegileg nincsen rendben valami.) Első megközelítésre adódik egy kézenfekvő és részben bizonnyal helytálló megoldás. Könnyen lehet ugyanis, hogy a visszatérő botrányok, viták egyszerűen csak annak tudhatók be, hogy felkészületlenek, netán elfogultak a bírák. Ha elfogultak, arról egyébként nincs mit mondani. Az a vég, az a katasztrófa, ahol nincs mit tenni. Feltesszük kezünket s tudjuk, itt már másról van szó, nem sportról. Izgalmasabb és, úgy gondolom, tipikusabb az az eset, amikor a bíró legjobb szándéka szerint sem képes úrrá lenni a helyzeten, amelybe keveredett. Akár futball-, akár kézilabda-, vagy éppen kosárlabda-mérkőzésen itthon is számtalanszor látni ilyesmit. A közönség és a játékosok egy darabig tombolnak, csalónak nevezik az ítést, a végén viszont gyakran belátják, szó sincs erről. A bíró ítél össze-vissza, mert — s ez főként a mérkőzések hajrájában van így — szellemi és (gyakran) fizikai ereje nem elegendő a mérkőzés követésére, arra,hogy gyorsan, és ha nem is feltétlenül hibátlanul, de legalább logikusan döntsön. S, érdekes ipódon" egyre többször tapasztalni ilyenkor — nem futballpályán —, hogy a játékosok elnézőkké lesznek. Nem hisztiznek tovább, sőt az ellenfelek összeösszemosolyognak egy-egy ítélet felett. S igazuk van. Mert az egyre magasabb színvonalúvá váló sportéletben, ahol a cipők gyártásától a vitaminok összeállításán át az edzőképzésig vagy a mind felkészültebb játékosokig. mindenütt specialistáka! szakembereke! tudományos bázis! és odaszánt egzisztenciát látni, a bírák a kivételek."Ők ennek a világnagyságú, multinacionális nagyüzemnek, a sportnak az egyedüli kézművesei. Másként: egy professzionális világban a legfontosabb szereplők amatőrök. Megint másként: a hazai kézilabda-mérkőzéseken például — bocsánatot kérek azoktól, akiket nem illet a megállapítás — világklasszisok megmozdulásait bírálják el apró, testes, vagy éppen rendkívül gyenge emberek, akik a tizedik perc tájától nyilvánvaló légszomjjal küzdenek. S nem azért, mintha lelkiismeretlenek lennének. Azért, mert amíg a sportolót több tízezer gyerek közül választják ki, évekig tanítják, képezik, majd pályafutásának csúcsán is naponta kétszer edz, addig a bíró bevallottan gyenge konkurenciával megküzdve emelkedik fel, s napi munkája, családi élete mellett másod-, adott esetben — igaz, nem szerződéses —, harmadállásban látja el feladatát. Amely nélkül nincs sport, így viszont ennyi telik. Nemigen látható be, hogyha lehet főfoglalkozásban sportolni, miért nem lehet hivatásszerűen bíráskodni? Ha egy-egy futballmeccsen kétszázezer forintnyi összeget osztanak ki a győztes játékosok között miért nem lehet mondjuk négyezer forintot fizetni a játékvezetőnek is, hogy ezáltal anyagilag is vonzó, főállásnak is megfelelő kereseti lehetőségeket adó pályává váljon a bíráskodás. Hogy esetleg a futballszakma visszavonuló legjobbjai is hajlandóak, legyenek a bíráskodásra. (Palotai, Németh, Karsai — kivételek az elmúlt évekből, a jelenből!) A hivatásos bíró, aki mögött netán egy teljesen független testület állna, úgy gondolom, sokkal felkészültebb lehetne, mint mai, amatőr — játékvezetéssel maszekoló — társa, s talán magabiztosabb, megvesztegethetetlenebb, autonómabb is. Vegyük olybá, hogy léteznének ilyen bírák. Ezzel azonban valószínűleg nem szűnnének meg automatikusan még a nagyobb botrányok sem. Megmaradnának azok, amelyeknél a játékvezetők, pontozók körüli vihar, a sportág vagy a sportélet erkölcsi meghasonlottságának megnyilvánulási formája. Azok az ügyek, melyekben a bírák alkalmasak lennének a jó döntés meghozatalára, csak éppen nem kívánnának így tenni — ez esetről megintcsak nincs mit mondani —, vagy egyszerűen nem is volnának képesek erre. Ilyen eset például, amikor tudják, hogy az egyik ország sportolói doppingolnak, de képtelenség rájuk bizonyítani. A bíró ilyenkor, ha teheti, az ilyen versenyző ellen ítél. Ugyanez a helyzet, ha például tudja, hogy az egyik oldalon profi áll, a másikon amatőr. De bár már ezeknél az ügyeknél tartanánk! Mert manapság sokkal egyszerűbb, nyilvánvalóbb alkalmatlanságok és részrehajlások, klikkharcok szítják az indulatokat. Nem utolsósorban ezért is szorítok a professzionális bíráskodásért, hogy kiderülhessen, mely esetben van szó felkészületlenségről, bírói súlytalanságról, s melyben mélyebb, fontosabb konfliktus bírói úton való, s alkalmi rendezéséről. Ma azonban még e téren is teljes a keveredés. Átfedik, hatásaikban felerősítik egymást a különböző természetű bírói ügyek, melyeknek ritkulására, az adott feltételek között, aligha számíthatunk. Még hosszú ideig tartoznak tehát a feketék, fehérek és szürkék a pályák „legszínesebb" alakjai közé. Nagy N. Péter Magar Nemzet Megnyitották a sakkolimpiát Tegnap Dubaiban ünnepélyesen megnyitották az 1986. évi sakkolimpiát. Az első lépéseket magyar idő szerint ma délelőtt 10 órakor, a rajt előtt megejtett sorsolás által kijelölt ellenféllel szemben teszik meg a játékosok. A versenyen 106 férfi és 44 női együttes indul. Svájci rendszerben bonyolítják le a tornát. Eszerint az első fordulóban például a versenyzők értékszámai alapján kettéosztott mezőny jobbik felének erősebb csapatai a gyengébb fél erősebb együtteseivel játszanak. Később már azonos, vagy egymáshoz közeli pontszámú csapatok játszanak egymással.. A szövetségi kapitányok kijelölték a ma asztalhoz ülő magyar csapatokat: Sax, Pintér, Adorján és Csém, valamint a nők közül Verőci, Mádl és Ivánka játszik magyar részről a sakkolimpia első fordulójában. Helyesbítés helyett a köszönet Lapunk keddi számában az „Egyirányú utca" című cikkben a magyar sportolók külföldre szerződéséről írt Nagy N. Péter. A megjelenést követően Déri Róbert, a BSE ügyvezető elnöke levelet írt szerkesztőségünknek. Németh Ágnes külföldi kiszerződését kétszer utasítottam el, amelyért súlyosan megsértődött rám. Majd „engesztelésként” edzője, dr. Bácsalmási László a mátraházi válogatott edzőtáborban kereste fel. A harmadik személyes beszélgetésünkkor megállapodtam vele, hogy a szöuli olimpia után hozzájárulok a kiszerződéséhez. Jelenleg fiatal kora és a klub érdekéből, nem. A másik két egyesület sportolóiról nagybetűs Népsport-cikk jelent meg, hogy Boksay és Cellérné megkapta a kiszerződési engedélyt. Az MKSZ főtitkáránál, az OTSH főosztályvezetőjénél és a menedzseriroda vezetőjénél interveniáltam Németh kiszerződése ellen. Szabadságomról visszatérve értesültem, hogy az MKSZ, és kényszerhelyzetben, az AISH a kiszerződést engedélyezte. A pontosítás kedvéért: 8 hónapra kapott játékengedélyt Németh, így 1987 áprilisában Budapesten, a BSE színeiben fog játszani. Erre az időre a versenyző és az egyesület is elfogadható pénzhez jutott, de mindez az egyesület akarata ellenére történt döntés. Indokolt lett volna a három lány nevét együttesen említeni, mivel az engedélyt egy okból, egy időben kapták, különbség csupán az, hogy a legtöbb pénzt a versenyzőért a BSE, a kinnmaradásért Németh Ágnes kapta. Az egyesület érdekében kérem, adjon helyesbítést. De ami a számomra a legfontosabb: kívánatosnak tartanám, ha a külföldre szerződések által — természetesen a játékosokon kívül — leginkább érintett felet, az egyesületét, semmilyen körülmények között sem lehetne megkerülni. Ezt kiváltképp indokoltá tenné, hogy a vonatkozó szabályozás feketén-fehéren így is rendelkezik. Németh Ágnes szerződése azonban, sajnos, mégsem eszerint köttetett. * Készséggel adnánk helyesbítést, ha lenne rá ok. Déri Róbert levele azonban, úgy gondolom, megerősíti a cikkben mondottakat. Ha ugyanis egyértelmű és koncepciózus a szabályozás, miként kerülhet olyan helyzetbe a klubelnök, hogy játékosa megsértődik rá, jóllehet, szabály szerint nem szerződhetne külföldre. Ha nem ez a helyzet, és oka van a sértődésre... hát éppen ez a baj! Továbbá: mi történik, ha Németh jövő áprilisban is megsértődik kétszer? Ha akkor még több pénzt kap a klubja s ő maga is? Akkor miért nem mehet majd el, ha most mehetett? Nyilván mehet majd. Én éppen ez ellen a, megérzésem szerint, kialakulófélben lévő gyakorlat ellen érveltem. Hogy helyesen, vagy nem helyesen, az vita tárgyát képezheti. Déri Róbert viszont nem a gondolatmenettel száll szembe, hanem leírja, hogy milyen történések mozgatják az általam kifogásolt mechanizmust. Ezért köszönet. A jelek szerint a lényeget illetően nincs közöttünk ellentét, ő sem örül, hogy egy játékos 25 éves korában külföldre megy. Ami pedig a kért helyesbítést illeti, Cellérné és Boksay volt csapata nem játszott kupamecscset, ekként egyszerűen nevük, esetük említése a cikk gondolatmenete szempontjából indokolatlan lett volna. (n. n. p.) Hétvégi sportműsor SZOMBAT Labdarúgás: NB I-es mérkőzések: MTK-VM—Siófok, Hungária krt., 11 ó. Dunaújváros—Bp. Honvéd, Dunaújváros 13 ó. O. Dózsa—Békéscsaba, Megyeri út 13 ó. Eger—Rába ETO, Eger 13 ó. Haladás—FTC, Szombathely 13 ó. Tatabánya—ZTE, Tatabánya 13 ó. Pécs—Videoton, Pécs 13 ó. Sportakrobatika országos bajnokság, Tornacsarnok-Kf 6. Torna? Mesterfokú bajnokság az Autóker Kupáért, Győr 16 ó. Vívás: Válogató versenyek: kard (Majakovszkij u. 9 ó.) és férfi tőr (Nemzeti Sportcsarnok 9 ó.). VASÁRNAP Labdarúgás: NB I-es mérkőzések (valamennyi 13 ó.): Metripond—Szekszárd, Hódmezővásárhely. Baja—Szolnok, Baja. Bp. Volán—Szarvas, Czabán -Samu tér. DVTK—Szeol—DÉLÉP, Diósgyőr. Keszthely—Ganz-Mávag, Keszthely. NyVSSC—Salgótarján, Nyíregyháza. Csepel—Nagykanizsa, Csepel. Komló—Ózd, Komló. Kaposvár—Budafok, Kaposvár, Veszprém— Vác, Veszprém. Sportakrobatika országos bajnokság, Tornacsarnok 10 ó. Torna: Mesterfokú bajnokság az Autóker Kupáért, Győr 10 ó. Vívás: Válogató verseny: férfi tőr (Pasaréti u. 9 ó.). KIÁLLÍTÁSOK ADY? EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pálné u. *—0.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (1., Tárnok u. 10.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.). (Ny. K. Cs. 13-19-ig. Szó, V.11-18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók emlékkiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szem György tér 2.). Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.). Fejezetek a képes levelezőlap történetéből HI. 1914— 1919. (zár. 16-án) — Holland építészet és várostervezés 1940—1980 (zár. 23- án) (idősz. kiáll.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V. Deák tér 4.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- ,és Kossuth-relikviák — Kalchbrenner Károly emlékkiáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1648—i11-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák- Magyar Monarchia és az első világháború — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphadsereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) Budavár, 1686 — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1945—1935 — Magyar képzőművészek rajzai az első világháborúról — Magyar önkéntesek a spanyol polgárháborúban (idősz. kiáll.) (Ny. 9—17-ig, V: 19—18-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztársaság útja 108.). India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői út 33—87.). Művészet és mesterség (áll. kiáll.) A magyar Art Deco lakásművészet — 500 év oszmán—török szőnyeg művészete — Régi bécsi porcelán (idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XH., Költő u. 21.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX. Gát U. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (m.. Fő tér 1.): „Hommage a Kassák". Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága — Kassák kollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (xm.. Visegrádi u. 15.): (Ny. V. kir. 10—17-ig). KISCELLI MÚZEUM (Hr.. Kiscelli út 108.): Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. sz.-ban — Az „Arany Oroszlán*" patika — Pest-budai nyomdák a xvi—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) Társasági élvezetek Pest- Budár (idősz. kiáll.). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Városgeti krt. 11.): A vasút története a lóvasúttól 1945-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés története a római kortól napjainkig (áll. kiáll.). LAKÁSMÚZEUM (HI., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. H. kiv. 14—18- ig. Szó, V: 10— 18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 35.): (Ny: H— p-ig 12—17-ig, Szó: 9—IS-ig, V: zárva!) * MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny: V, H. kiv. 1l—17-• ig) • MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI múzeum (I., Fortuna u. 4.): ‘A magyar kereskedelen •sfeázádurlik első felében — A cukrászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) Egy megszűnt gyár... az óbudai gázgyár — Féner Tamás fotó kiáll. — Bíró Mihály emlékkiáll. (idősz. kiáll.). ) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B. C, D ép.): Magyarországi művészet a XI—XX. sz-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1500-től 1800-ig — Későgótikus szárnyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paér László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) A hónap műtárgya: Huszár Vilmos: Asszony babakocsival, 1906. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VIII-Múzeum krt. 14—16.): Magyarország népeinek története, az Őskoriortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig Magyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) Az avarok kincsei — A török elleni hadjáratok és Buda visszafoglalásának érmei — A Halley-üstökös nyomában (idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I.. Szentháromság tér). Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 9—19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIVI. Vajdahunyad-vár). A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és Vadgazdálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (áll. káén.) — 90 éves a Mezőgazdasági Múzeum (idősz. kiáll.) (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V. 10—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszthangversenyek Pest-Budán (idősz. kiáll.) (Ny. K. kiv. 10—18-ig, H. 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókáés P. u. 9—11.). Európai bútorok a XV-XVI. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XViI. sz.ban — Bútorművészet a XIX. sz.-ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapid áriam (áll. kiáll.) — Augsburg barokk ötvösmunkák — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (idősz.kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások — Gyerekek a múzeumban — Gőzenergia az ember szolgálatában: James Watt emlékére (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII. Városmajor u. 48 b.): Nyugat emlékkiáll. (áll. kiáll.) — Tóth Árpádemlékkiáll (idősz. kiáll.) (Ny. 14— 18-1g). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.): Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1850—1950. (Ny: H. kiv. 14—18-ig. Szó. V: 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): Borsos Miklós könyvillusztrációi (zár. 16- án) (Ny: 10—18-ig. V. zárva!). ÖNTÖDEI MÚZEUM (H.. Bem J. u. 26.) PETŐFI CSARNOK (XIV.. Zichy M. u. — Városliget): Repüléstörténeti és űrhajózási kiáll. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V.. Károlyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — József Attila-emlékkiá 11. — Radnóti Miklós-emlékkiáll. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák (a Károlyi-emlékszobák nyitva tartása: K—P-ig: 10 -14-ig. Szó, V: 14—18-ig) (áll. kiáll.) — A múzeum kiadványaiból Ill. kiáll. — Szép francia könyv — A reneszánsz és barokk kora — Zs. Nagy Imre és az Erdélyi Helikon (nyit. 20-án) (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközléstörténeti áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Magyar orvosok régi fényképeken (idősz. kiáll.) (Ny. 16.30—18-ig). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere). Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — XX. sz.-i művészet (áll. kiáll.) — Az európai grafika hatszáz éve (idősz. kiáll.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épületében, vm., Múzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (áll. kiáll.). TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll.kiáll.) (Ny. 9—16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (HI., Laktanya u. 7.) BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (IH., Lajos u. 158.): Pátzay Pál áll. kiáll. — Kelényi Béla Fénymás c. kiáll. (zár: 17-én) — Adrian, Marc, Kempinger, Herwig és Maurer Dóra Képvetületek c. kiáll. BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Marton László szobrász kiáll. (zár: 23-án) : Jose Kolosa-Kolos fotóm, kiáll. (zár: 23- án). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTEREM: Kóka Ferenc festő kiáll. DUNA GALÉRIA: Károlyi András festő kiáll. ERNST MÚZEUM (VI., Nagymező u. 8.): Fiatal Fotóművészek Stúdiója — Pinczehelyi Sándor grafikus kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákóczi út 30.): Kovács Péter Balázs kiáll. (nyit. 20-án). GULÁCSY GALÉRIA (XII., Fürj u.40.): Csoportos festménykiáll. KÉPZŐMŰVÉSZEK FŐISKOLA (VI., Népköztársaságútja 69.). Bor Pálempicki kiáll. (nyit: 20-án) (Ny: 9—18- ig. Szó: 9—19-ig, V: zárva!). LIGET GALÉRIA: El Kazovszkij kiáll. (Ny: K. kiv. 15—19-ig.). MOLNÁR C. PÁL-GYÜJTEMÉNY (XI., Ménesi út 65.). (Ny: K. Sze. Cs: 15— 18-ig, V: 10—13-ig). ÓBUDAI PINCEGALÉRIA (HI., Fő tér 1.): Kováts Albert rajzai. PATAKY GALÉRIA: Gruber Béla-kiáli. VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIÁJA: Varjas Tamás iparművész Bőrplasztikák c . kiáll. VIGADÓ GALÉRIA: Tóth József kiáll. (zár: 16-án) — Kotsis Nagy Margit szobrász kiáll. (zár: 16-án) — Kádár György festő kiáll. (nyit: 20- án) — Kallus László portré-karikatúra kiáll. (nyit: 21-én). A múzeumok és kiállítótermek általában 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! 13 — HÚSZ SZÁZALÉKKAL olcsóbban kirándulhatnak a Magyar Nemzet olvasói a Budapest Touristtal 1986. november 23-án Sümegre. Utazás autóbusszal. Útvonal: Budapest—Veszprém —Tapolca—Sümeg—Devecser-Veszprém—Budapest. Program: utazás Veszprémbe, itt rövid pihenő, majd továbbutazás Tapolcán át Sümegre. Séta a várba. Városnézés: lovasiskola. Lószerszám Múzeum, Kisfaludy Sándor Emlékmúzeum, Ferences Templom, Plébániatemplom, Maulbertschi freskók, egykori kékfestőházak, volt püspöki palota, Kisfaludy Sándor és Szegedi Róza síremléke. Ebéd: Sümegen. Kedvezményes részvételi díj: 420,— Ft. Indulás reggel 7.00 órakor a Roosevelt térről — visszaérkezés Budapestre kb. 20.00 órára. A Magyar Nemzet „Honunk a hazában*» rovata november 20-án ad körképet Sümegről. Jelentkezni lehet a Budapest Tourist bármelyik irodájában.