Magyar Nemzet, 1986. december (49. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

z angol hadihajó mellé újabb ket­tőt irányítanak. A döntést a had­ügyminisztérium azzal indokol­ta, hogy szaporodnak a támadá­sok a létfontosságú vízi úton ha­ladó kereskedelmi hajók ellen. Az Egyesült Arab Emirátusok egyik lapjának értesülése szerint a brit flotta egységei — egy fre­gatt és egy romboló — kedden, a Hormuzi-szoros bejáratánál fo­lyó brit—ománi hadgyakorlat be­fejeződése után csatlakoznak a már ott lévő egységekhez. Az ománi szárazföldi, tengerészeti és a légierő katonái mellett mint­egy 5000 angol katona vesz részt az egy hétig tartó hadgyakorla­ton.Hírügynökségi jelentések sze­rint az idén több mint hetven ke­reskedelmi hajót ért rakétatáma­dás a Perzsa (Arab)-öbölben és ötven tengerész vesztette életét. A kormányfő zárszavával­ befejeződött a lengyel szakszervezeti kongresszus A program elfogadásával va­sárnap Varsóban befejeződött a lengyel szakszervezeti kongresz­­szus. A közel hétmillió szerve­zett dolgozó hevében 1180 kül­dött Alfred Miochowiczot, a szervezet eddigi elnökét vá­lasztotta meg újabb négy­­évre az Országos Tanács elnökévé. A négy napig tartó tanácskozá­son a tervezettnél jóval többen, közel 480-an fejtették ki vélemé­nyüket és felszólalt az ország párt- és állami vezetésének nevé­ben Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, majd a vasárnapi záró napon Zbigniew Messner kormányfő is. Az MTI­­jelentése szerint a kor­mányfő beszédének nagy részét gazdasági kérdéseknek szentelte, de foglalkozott a kormány és a szakszervezetek viszonyával is. Leszögezte, hogy a jelenlegi együttműködés további tökélete­sítésre szorul. Jelentős eredmény, hogy a kormány rendszeresen ta­lálkozik a szakszervezetek képvi­selőivel, azok tagjai a kormány mellett működő tanácsadó testü­leteknek, a különböző kormány­­bizottságoknak. Egy-egy problé­ma megoldására közös bizottsá­gok működnek. A kormány — mondotta — minden szakszerve­zeti kezdeményezést érdemben megvizsgál. A kormányfő ugyan­akkor figyelmeztetett arra, hogy az alkotmánynak megfelelően a döntéseket a kormány hozza és azokért a kormánynak is kell vállalnia a felelősséget Az ország vezetése nem számít könnyű pár­beszédre a szakszervezetekkel, de azokat nehéz, ám szükséges part­nereknek tekinti. A kormányfő emlékeztetett ar­ra, hogy Lengyelország mai gond­jai az 1970-es évek hibás gazda­ságpolitikájában és az 1980—81-es évek eseményeiben gyökereznek. A megoldás egyedül a gazdaság hatékonyságának növelése lehet Ehhez elengedhetetlen a reform következetes továbbfejlesztése, az ipari struktúraváltás, a műszaki haladás meggyorsítása, az export növelése, a nagyfokú takarékos­ság az anyagokkal és az energiá­val. A gazdaság hatékonyságát szolgáló intézkedések elkerülhe­tetlenül érzékenyen érintik a dol­gozókat is — mondotta. Az álla­mi dotációk tervezett csökkenté­se az árak emelkedésével jár. Na­gyon nehéz döntés az árak eme­lése — különösen az élelmiszerek esetében —, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez elkerülhe­tetlen, mert a mesterségesen fenntartott árarányok újabb vál­sághoz vezetnek. A kongresszus vasárnap hatá­rozatokat fogadott el, amelyekben megfogalmazta a mozgalom indít­ványait a lakáshelyzet és a kör­nyezetvédelem megjavítására. Az 1986—90 közötti ötéves tervjavas­latról szóló kongresszusi határo­zat megismétli a szakszervezetek által már korábban lefej­tett kri­tikus álláspontot Eszerint a ter­vezet nem felel meg a társadalom igényeinek, fő előirányzatai — a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés várható növekedése­k elégtelenek. A szakszervezetek elutasítják a bé­rek és az árak tervezett növeke­dését mert az végeredményben a reálbérek csökkenését eredmé­nyezi. A szakszervezetek úgy vé­lekednek, hogy az ötéves terv beruházási politikája nem szol­gálja az iparszerkezet moderni­zálását ellentétes a reform szel­lemével. A küldöttek vasárnap éles vita után, korábbi határozatukat meg­változtatva úgy döntöttek, hogy az országos szervezet alapsza­bályzatából törlik azt a pontot, amely az OPZZ-tet valamennyi lengyel szakszervezet képviselő­jének nevezi. Szélsőséges szikhek Pandzsábban lemészárolták egy busz utasait Új-Delhiből jelenti az MTI. Szélsőséges szikh terroristák ször­nyű tömeggyilkosságot követtek el vasárnap Pandzsáb indiai szö­vetségi államban. Négy fegyveres egy autóbusz vezetőjét megállás­ra kényszerítette, majd a félre­eső úton az utasokat kiszállította a járműből és géppisztolyokból tüzet nyitott rájuk. A Kudda falunál történt me­rényletben a PTI hírügynökség szerint tizenöt, az VNI hírügy­nökség nem hivatalos közlésekre hivatkozó jelentése szerint pedig huszonkét embert mészároltak le a támadók. Valamennyi áldozat hindu. A fegyveresek elmenekül­tek a helyszínről. A szövetségi államban ez volt eddig a legtöbb halottat követelő szikh terror­akció. Az indiai fővárosban teljes ké­szültségbe helyezték a rendőrsé­get, tartva attól, hogy a tömeg­merénylet hírére zavargások tör­hetnek ki a hindu és a szikh kö­zösség között 0 (Kuvait, Reuter) Kuvaitban halálra ítéltek egy iraki állam­polgárt, aki részt vett az ural­kodó ellen tavaly elkövetett gyil­kossági kísérletben. Harc az AIDS-szel Két szélsőséges nézet csap ösz­­sze manapság az AIDS-betegség­­gel kapcsolatban. Az egyik úgy tartja, hogy az emberiséget fe­nyegető legsúlyosabb veszély, a másik szerint viszont túlzók a jelentések, s ok nélkül keltenek pánikot Az utóbbi időben a nyu­gati sajtóban mindinkább azok a hangok erősödtek fel, amelyek az orvostudomány legfrissebb kutatási eredményei alapján ar­ra hívják fel a figyelmet: komo­lyan kell venni az AIDS-jelensé­­get, s jóllehet még nem találták, meg a gyógyszeres kezelését, meg­előző intézkedésekkel — közöt­tük a széles körű felvilágosítás­sal — elejét lehet venni a kór terjedésének. Az aggodalom helytálló, bizonyítja ezt, hogy immár az ENSZ egészségügyi vi­lágszervezete, a WHO is felvette programjába az emberi szerve­zet elenállóképességét felemész­tő vírus megfékezését. Az intézmény felméréseiből kitűnik, hogy napjainkra hetven­öt országba jutott el a kórokozó. Jelenleg több mint százezerre becsülik világszerte az AIDS-b­e­­tegek számát, s öt- és tízmillió között az úgynevezett vírusgaz­dákat. A WHO szerint öt év el­teltével e számok három-, il­letve százmillióra módosulnak. Az eddig eltelt időszak esetei­ből ugyanis az a következtetés vonható le, hogy a fertőzöttek száma tizenkét hónap alatt több mint kétszeresére nő. Meglehető­sen hosszú ugyanakkor a lappan­gós­ idő, s ebből adódóan a már feltárt esetek mellett sok várha­tóan még csak ezután jelentke­zik. Ami viszont bizonyos, a pá­ciensek közül — azt követően, hogy a vizsgálatok kimutatták a szervezetüket pusztító részt ,— egy sem élt három esztendőnél tovább. A vírus kiváltképp Afrikában, az Egyesült Államokban és Eu­rópában szedi áldozatait de már az ázsiai kontinensre is eljutott; legutóbb Indiából jelentettek megbetegedéseket A The Econo­mist úgy véli, hogy az eredési zónában, a fekete kontinens leg­inkább érintett területein, így Közép-Afrikában, a lakosságnak csaknem tíz százaléka magában hordozza a vírust ők, ha java­részt immunisak is, terjesztik a betegséget, s ez komoly veszély. Mindeddig meglehetősen egysze­rűnek tűnt a képlet, ugyanis jó­szerével kizárólag homoszexuá­lisok között terjed az AIDS. Ma­napság azonban — mutatnak rá a szakemberek —, mindenkit utolérhet­­Franciaországban pél­dául a legfrissebb megbetegedé­sek több mint egyharmada a he­­teroszex­u­áli­sokat érintette. Egy­általán nem ritkák azok az ese­tek, amikor már csecsemők is fertőződtek, az anya révén. Rendkívül hamar azonosítot­ták ugyan a kutatók az öt évvel ezelőtt felbukkant vírust, de az eltelt idő alatt még nem sikerült hatékony gyógyásza­ti ellenszer­re bukkanni. A mostani széru­mok csupán késleltetik a véget, lelassítva az immunrendszert emésztő folyamatot. A francia Pasteur Intézetben, s a tenge­ren túlon az Egyesült Államok AIDSI Csoportjánál, a kutatás két fellegvárában, egyelőre nem tartják valószínűnek, hogy a kö­zeljövőben hatékony ellenszer­re lehetne számítani. Vizsgálata­ik eredményeként viszont ismét közelebb jutottak a betegség rejtélyeinek a megismeréséhez. Egy újabb, immár a harmadik vírusfajtára bukkantak több nyu­gat-afrikai, de néhány európai páciens vérében is — adta hí­rül az International Herald Tri­bune. A megfogalmazás szerint azonban a további kutatások mutatják majd meg, hogy eset­­­leg nem csupán az eddig ismert két fajta valamelyikének a vál­tozatáról van-e szó. A vírusok összehasonlításából remélnek vá­laszt a szakemberek a ma még tisztázatlan kérdések egy részé­re. A felfedezés kapcsán ugyan­akkor újabb kérdés vetődött fel. A közlés szerint ez a bizonyos harmadik típus az eddigi szűrő­­vizsgálatokkal nem mutatható ki minden esetben, pontosabban, fennáll annak az eshetősége, hogy az ellenőrzések egy­harma­dánál észrevétlen marad. Ez, amennyiben valósnak bizonyul, szükségessé teszi az eddigi ellen­őrző rendszer módosítását. A félreértések, az oktalan fé­lelem elkerülése végzett az írá­sok minden esetben leszögezik: az AIDS úgymond a hagyomá­nyos értelemben, tehát a min­dennapi érintkezés útján, nem fertőz. így, annak, ha a beteg poharából isznak, közös helyi­ségeket használnak, nincs követ­kezménye. A kór csupán véren keresztül terjed nemi érintke­zéssel, vagy a kábítószereseknél a fertőzött injekciós tű révén. Jóllehet az AIDS-nek jelenleg nincs gyógymódja, ez nem jelen­ti azt, hogy ne lenne védelem ellene, hívják fel a figyelmet a specialisták. Van, mégpedig a fel­világosítás. Ennek szükségessége már csak azért is nél­ülödhetet­­len — vélik egyebek között Pá­rizsban —, mert például sok francia csekély, vagy felszínes ismeretekkel rendelkezik a ve­szélyt illetően. S miután a pros­tituáltak, biszexuálisok közvetíté­se révén bárkit sújthat, kivált­képp a szabadossá vált házas­társi viszony megváltoztatásá­ban, illetve a tartós partnerkap­csolat kialakításában látják az orvosok a védekezés kizárólagos zálogát. Ameddig az orvostudomány nem segíthet, addig a morál, az erkölcs nyújthat biztonságot az AIDS-szel szemben, szűrik le a végső következtetést a lapelem­zések. Nyugat-Európában a meg­előzés érdekében mind többet költenek propagandára. Nagy- Britannia huszonnyolcmillió dollárnyit szán jövőre utcai pla­kátokra, televíziós és újsághir­detésekre, rádióban elhangzó or­vosi ajánlásokra, ismeretterjesz­tő filmekre, s röpcédulákra, amelyeket minden háztartásba eljuttatnak. Az NSZK-ban azzal is próbálkoznak — legalábbis kísérletképpen a bajor tarto­mányban —, hogy az úgyneve­zett veszélyeztetetteket, így pél­dául az utcalányokat rendszeres ellenőrzésnek vetik alá.­ A ví­rus kimutatása esetén viszont kizárólag az illetőn múlik, ele­get tesz-e a felszólításnak, s fel­hagy-e tevékenységével A pél­dák tanúsága szerint korántsem ez a jellemző. Márpedig a belá­tás, a megértés nélkülözhetetlen, állapítja meg a Die Zeit, amely rögtön hozzáteszi, nem tartható fenn az a radikális követelés sem, hogy a vírust hordozókat zárják karanténba. Ez már csak emberiességi okok miatt is meg­engedhetetlen. Egyelőre egymil­lió ember közül feltételezhetően csupán tizenegy fertőzött, s ki­zárólag tőlünk függ, miként ala­kul ez a szám — szögezi le a Die Zeit. Szőnyi H. László Ma®ar Nemzet A SZKP KB határozata a szocialista törvényességről Megvesztegetés vádjával letartóztatták a kazah autóközlekedési minisztert A Pravda Vasárnapi száma részletesen ismertette az SZKP KB-nak a szocialista törvényes­ség erősítéséről hozott határo­zatát. Mint az MTI jelenti, a határo­zat megállapítja, hogy az SZKP XXVII. kongresszusára jóváha­gyott irányvonal valóraváltásá­­hoz szükség van a szocialista tör­vényesség és jogrend szilárdítá­sához, a szovjet állampolgá­rok jogainak és törvényes ér­dekeinek védelmére, valamint a társadalmi igazságosság el­veinek szigorú tiszteletben tartására. A kongresszusi határozat alapján intézkedéseket tesznek­­azzal a céllal, hogy erő­sítsék az állami és­­társadalmi élet jogi alapjait, a szocialista fegyel­met, felszámolják a gazdasági adatok hamisítását, leküzdjék az iszákosságot, az alkoholzmust, fokozzák a harcot a munka nél­küli jövedelemszerzés, a különfé­le jogsértések és a bürokratizmus ellen.. Ezek az intézkedések a nép körében egyöntetű támogatásra találnak, és számottevően segítik a társadalmi légkör javítását. Az SZKP Központi Bizottsága szerint a törvények szigorú meg­tartása, az állampolgári jogok biztosítékainak és a törvényes ál­lampolgári érdekek védelmének erősítése elengedhetetlen feltétele a szovjet politikai rendszer nor­mális működésének, az államiság fejlődésének, a nép szocialista ön­igazgatása elmélyítésének. A KB ezért kötelezi az alsóbb pártszer­veket, hogy a szocialista törvé­nyesség, a jog- és érdekvédelem erősítését kezeljék a mostani or­szágos átalakítási folyamat szer­ves részeként. Az MTI másik jelentése szerint megvesztegetés és egyéb vissza­élések vádjával letartóztatták A. R. Karavajev kazah autóközleke­dési minisztert és több beosztott­ját — közölte a Szocialisztyicsesz­­kaja Indusztrija című szovjet lap. A­­ Szovjetunió főügyészsége megállapította, hogy a vádlottak hosszú időn át tucatnyi közleke­dési vállalatra és felelős személy-­­re kiterjedő megvesztegetési rendszert hoztak létre. A Szov­jetunió főügyészségének kollé­giuma leváltott két ukrajnai ügyészt, mert egy újságíróval szemben súlyosan megsértették a törvényességet. A volgográdi területen, ahol a két ügyész működött, a nyomozó szervek bizonyítékok nélkül vá­dat emeltek „megrögzött huliga­nizmus" címén a „Szovjet Bá­nyász” című lap ottani tudósítói irodájának vezetője ellen. A fő­ügyészség lefolytatta saját vizsgá­latát is, s megállapította, hogy azért akartak az újságíró ellen bűnvádi eljárást indítani, mert feltárta a jogvédelmi szervek munkájának fogyatékosságait Ukrajna főügyészsége leleplezte ugyan a durva törvénysértést de nem vonta felelősségre a vétke­seket. Ezért kellett az ügybe be­avatkoznia a Szovjetunió fő­ügyészségének. Teljes erővel dől a táborok háborúja Libanonban nem sikerült életbe léptetni a tűzszünetet Vasárnap hajnal óta Libanon minden frontját­ ismét teljes erővel dúl a síita Amal-mozga­­lom és a palesztinok közötti háború. Az MTI jelentése szerint a Da­maszkusziján folyó politikai egyezkedések zsákutcába jutot­tak, a Szíria által támogatott Pa­lesztinai Nemzeti Megmentési Front — amely eddig Arafat el­lenfeleit tömörítette — most tel­jes egységben cselekszik a PFSZ VB elnökével. Szíriára — az elle­ne Nyugat-Európában folyó kam­pány mellett — mind nagyobb nyomás nehezik az eralb világ ré­széről, hogy tegyen valamit az összecsapások megfékezésére. Li­banonban a palesztinok fokozato­san elveszítik eddigi híveiket. Huszein Huszeini, a parlament (síita) elnöke szerint az ország élethalálharcot vív. Katami kor­mányfő pedig ismételten figyel­meztette a palesztinokat: Palesz­tina felszabadításához nem Dél- Libanonon keresztül vezet az út A „táborok háborújának” újabb fordulója két hónappal ezelőtt kezdődött és hét napja, hogy a palesztin erők nagyerejű ellentá­madást indítottak Dél-Libanon­­ban és a Bejrút melletti palesz­tin táborok környékén. Az Amal azzal vádolja a palesztinokat, hogy el akarják foglalni Nyugat- Bejrútot. A harcokban tüzérségi nehézfegyvereket harckocsikat és kézifegyvereket egyaránt bevetet­tek. Szombaton a hírek szerint a Bejrút környéki hegyekben állo­másozó palesztin tüzérség is lőtte az Amal állásait A Népi Front Palesztina Fel­szabadításáért (PFLP) nevű szer­vezet Damaszkuszban közölte, hogy a Bejrúti Burzs Barazsne táborba vegyi anyagokat tartal­mazó rakéta csapódott be, a ez új fejezete a palesztinok elleni irtóhadjáratnak. Nyugat-Bejrútiban úgy vélik, hogy a Damaszkuszban folyó ta­nácskozások sehová sem vezettek. Miközben Jasszer Arafat a Biz­tonsági Tanács összehívását szor­galmazza és a szíriai béketerve­ket trükknek minősíti, Nyugat- Bej­rútban a PFSZ vezetőjét vá­dolják a legutóbbi tűzszüneti terv meghiúsításával. Bejrúti hírmagyarázók szerint ami Libanonban folyik, az már az­­ egész térség ügye. Erre utal Ali Alkbar Velajati iráni külügy­miniszter damaszkuszi látogatása és Moamer Kadhafi ezredes Há­­fez Asszad szíriai elnökhöz szóló sürgetése, hogy személyesen avatkozzék be a rendcsinálás ér­dekében. Hétfő, 1986. december 1. Moszkvai hírmagyarázatunk Reykjavíktól távol A közvetlen, kétoldalú kapcso­latokról alig hangzott el kérdés azon a sajtóértekezleten, amely az SZKP főtitkárának négynapos indiai látogatását lezárta. Érthető, hs­ mind a beszédek, mind pe­dig az aláírt dokumentumok elé­be mentek az újságírói kíváncsi­ságnak. Kitűnt belőlük, hogy a több évtizedes láncolat folyama­tos; a két ország változatlanul ki­emelten fontos partnernek tekinti egymást, minden téren. Radzsiv Gandhi az eszmecserék eredmé­nyeit összefoglalva kiemelte, hogy együttműködésük történelmének legnagyobb méretű megállapodá­sát írták alá Delhiben. Ennek eredményeként 1992-ig a két és félszeresére növekszik a kétol­dalú kereskedelem, s a Szovjet­unió többek között szén- és kő­olajipari beruházások megvalósí­tásában segíti Indiát. Nyilván­való, hogy ilyen méretű gazdasági távlatokat csak tartósnak bizo­nyuló poltikai palettára lehet felvázolni. Régi barátokról és partnerekről beszélt Mihail Gor­bacsov is. Delhi nyilatkozat A tárgyalások eredményei ugyanakkor túlmutatnak a két­oldalú viszonyon — derül ki a moszkvai visszhangokból. Igaz, ennek már előzetesen is biztosíté­ka volt mind a látogató, mind a vendéglátó személye, mind pedig az út időpontja. Két olyan ország vezetője találkozott, amelyeknek lakosság együttesen a Föld né­pességének egyötödét teszi ki. S ha az államok közötti tartós és közeli kapcsolatok­­több mint há­rom évtizedre nyúlnak is vissza, Gorbacsov és Gandhi is nemrég­­óta tölti be jelenlegi tisztségét. Az indiai kormányfő e­lső külföldi látogatása (tavaly májusban) Moszkvába vezetett, s az SZKP főtitkára először Delhit kereste fel az ázsiai fővárosok sorában. Azt az országot, amely nem csu­pán a kétoldalú kapcsolatok múlt­jából, de a jelenlegi nemzetközi célkitűzéseiből és világpolitikai súlyából adódóan is hatásos tá­mogatást nyújthat a szovjet kül­politikai kezdeményezések meg­valósulásához. Olyan időpontban született meg a Gorbacsov által rendkívül nagy nemzetközi jelentőséggel rendel­kező dokumentumnak­­minősített delhi nyilakozat, amikor világos jelek utalnak arra, hogy az Egye­sült Államok egyre jobban eltá­volodik nem csupán Reykjavik betűjétől, de szellemétől is. Az indiai megbeszélésekkel időben egybe esett 131. B—52-es bom­bázó stratégiai hadrendbe ámítása, s ezzel a Salt—2 szerződés hatá­rainak az átlépése. Nem a szá­mokról van itt szó — mutatnak rá ezzel kapcsolatban a szovjet fővárosban —, hanem az elvről. A meglevő szerződések felrúgása ugyanis kétségessé teszi, hogy Washington akar-e egyáltalán újabbakat, ezért is hozta össze­függésbe a moszkvai briefingen a szovjet szóvivő az egyezmény megsértését a genfi tárgyalások­kal. Delhi után még nyilvánvalóbbá válnak Reykjavik tanulságai, fej­tette ki Mihail Ozerov a Szov­­jeszkaja Rosszijában. Pontosan a nemzetközi kapcsolatok újfajta megközelítésének a jelei hiányoz­nak az amerikai gondolkodásban; azok az ismérvek, amelyeket a nyilatkozat részletez. Szabadulni kellene a megrögzött sztereotí­piáktól, mint például az SDI. A „csillagok békéje”, mint alterna­tíva, az indiai parlamentben is elhangzott, kiegészítve azzal a konkrét javaslattal, hogy a koz­mikus kutatásokban élenjáró ha­talmak hozzanak létre nemzetkö­zi tudományos-technikai közpon­tot az űr felderítésére. A gondol­kodásnak olyan reformja került tehát előtérbe Delhiben, amelyet az események csak még éleseb­ben szembeállítottak a jelenlegi amerikai gyakorlattal. A látoga­tás jelentőségét aláhúzva a Prav­da is arra emlékeztet, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén a delhi nyilatkozat elsőként tartal­mazza az új politikai gondolko­dásmód sok elemét. A gondolkodás reformja Két dolog is feltűnik a doku­mentumot tanulmányozva. A tíz pont mind filozófiai, mind gya­korlati oldalról körülhatárolja békés egymás mellett élés tar­talmát a jelen ■ korban. Vagyis éppúgy tükrözi a nemzetközi együttélésnek, a Pancsasiláig visszanyúló indiai elméleti meg­közelítését, mint a konkrét szovjet leszerelési javaslatok lé­nyegét. Helyi újságot idéz a Pravda, amikor visszautasítja azokat a nyugati elemzéseket, amelyek szerint a nyilatkozat na­gyobbrészt szovjet elképzelése­ket tartalmaz. A delhi felhívás nem csupán az el nem kötelezett indiai politikának felel meg, de általánosabban, a józan értelem erejébe vetett hitnek is. A fen­­­tiek ismeretében, aligha hagyha­tó figyelmen kívül, hogy ez a meggyőződés éppen akkor ka­pott újabb megerősítést, amikor más vonatkozásban alkalom nyíl­na kételyekre. Európáról Ázsia felé fordult a világ figyelme, ab­ban a reményben, hogy ez a földrész adhat újabb lendületet a leszerelésért, s az atommentes világért küzdő erőknek. Sőt, Radzsiv Gandhin keresztül nem­csak egy regionális hatalom vált a nukleáris fegyverektől és az erőszaktól mentes világ alapel­veinek aláírójává, hanem az el nem kötelezettek mozgalmának egyik vezető ereje is. Fontos része a találkozónak, hogy a delhi eszmecseréken az ázsiai biztonság kérdései is fel­vetődtek. A szovjet vezetés át­fogó elképzelését tette közzé erről vlagyivosztoki beszé­dében Mihail Gorbacsov, most a helyi konfliktusok rendezésére és az Indiai-óceán térségére irá­nyult az együttes figyelem. Az Afganisztán körüli helyzet nor­malizálásában új elemeket ál­lapított meg az SZKP főtitkára, s ezekből kiindulva „a nem túl távoli jövőbe” helyezte a megol­dás távlatait. Kambodzsáról szól­ván pedig Radzsiv Gandhi úgy nyilatkozott, hogy tapasztalatai szerint Indonézia és Thaiföld sem­­ zárkózna el a polpotisták nélküli rendezéstől. Figyelem Ázsiára Ugyanakkor a szovjet straté­giai gondolkodásban változatla­nul fontos a kérdések átfogó meg­közelítése. Ennek logikája egyér­telművé vált azokból a válaszok­ból is, amelyek a Kínával való kapcsolatokat érintették. Minél kedvezőbben alakulnak ugyanis az ázsiai államok együttműködé­se, és ezen belül Moszkva és Pe­king viszonya, annál jobb lesz a légkör, nagyobb a bizalom a vi­lágnak e térségében — fejtette ki a főtitkár. Ha pedig ez a „tel­jesen új helyzet” kialakul, úgy feleslegessé válnak azok a talál­gatások is, hogy melyik oldalra állna a Szovjetunió egy kínai­­indiai konfliktus esetén. Hiszen az együttműködésnek úgy kell kiszélesednie, — s ez is az új gondolkodásmód ismérve —, hogy a közeledés az egyik irány­ba ne jelentsen távolodást más­honnan ...” Az, amit teszünk a viszony javításáért Kínával, nem fogja gyengíteni a kapcsolatain­kat Indiával. E lépéseket soha­sem ennek rovására tesszük. To­vább mélyítjü­k a kapcsolatainkat Indiával, s ennek bizonyítéka a mostani látogatás” — mondotta Mihail Gorbacsov. Lambert Gábor A külpolitika hírei 0 (Bukarest, Agerpres) Nico­­lae Ceausescu, Románia köztár­sasági elnöke fogadta Willy de Clercq-et, a közös piaci vegyes bi­zottság külkapcsola­tokért felelős tagját, aki a román­ közös piaci vegyes bizottság hatodik ülése alkalmából tartózkodik Bukarest­ben. 0 (Kabul, TASZSZ) Iszlámá­bádból Afganisztán fővárosába érkezett Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának helyettese, aki a világszervezet vezetőjének megbízásából folytat közvetítő tevékenységet az afganisztáni helyzet politikai rendezése érde­kében. Cordovezt fogadta Sah Muhammed Doszt külügyminisz­ter.­­ (Hamburg, AP) Elképzelhe­tő, hogy a Nyugat-Berlinben el­követett terrorista merénylet mi­att nemrég elítélt két palesztin férfi Izrael javára dolgozó „ket­tős ügynök” volt — ezt az érte­sülést a Der Spiegel című ham­burgi hetilap közölte vasárnapi számában. 0 (Havanna, PL) Havannába érkezett vasárnap Humberto Or­tega. A nicaraguai nemzetvédel­mi minisztert kubai kollégája, Raul Castro fogadta. 0 (Varsó, MTI) A lengyelor­szági Jablonkcában megkezdődik a helsinki záróokmányt aláíró országok vezető publicistáinak hagyományos találkozója. A ha­todszor megrendezendő eszme­cserén a szocialista­­országokat 55, a tőkés országokat 80 újság­író képviseli.­­ (Havanna, MTI) Vasárnap Havannában megkezdődött a Ku­bai KP III. kongresszusának az az ülése, amelyet a februárban tartott legfelsőbb pártfórum ha­tározata értelmében halasztottak el. A keddig tartó tanácskozáson a kongresszusi küldöttek megvi­tatják és végső formájában jóvár hagyják a párt programterveze­tét.­­ (Nicosia, MTI) Ismét Eze­­kiasz Papaioannut választották meg a Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártjának (AKEL) főtitká­rává Nicosiában a párt vasárnap befejeződött XVI. kongresszusán.

Next