Magyar Nemzet, 1987. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

­ Todor Zsivkov, a BKP főtitkár­­­ra, a bolgár Államtanács elnöke leszögezte, hogy e békének k­incs­ alternatívája, s miliók tá­moga­t­­ják a Szovjetuniónak, a sajtc­a­­ffista országoknak azokat az erőfe­szítéseit, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban az új hozzáállás kialakítására, a béke erősítésére, a­­leszerelésre és a nukleáris há­ború veszélyének kiküszöbölésére irányulnak. Románia­­határozottan síkra­­szán azért, hogy 1087-ben kezd­jenek tárgyalásokat az európai hagyományos fegyverzet csökken­téséről — mondotta Nicolae Ceau­­sescu köztársasági elnök a diplo­máciai képviseletek vezetőinek tiszteletére adott fogadáson. A világ népei reménnyel tekin­tenek az elkövetkezendő évre, mi­vel a végéhez közeledő esztendő megmutatta: erőit egyesítve az emberiség elérheti a tartós békét — mondta újévi köszöntőjében Kalevi Sorsa. A finn miniszterel­­nök szerint a reykjavikói szovjet —amerikai csúcstalálkozó — bár konkrét megállapodások nélkül ért véget — jól példázza, hogy a leszerelés kérdés­ében meg lehet találni a­­továbbhaladást lehetővé tevő közös nevezőt. Nyugatnémet politikusok újév­ nyila­tkozattaikban kifejezték bé­­keóhajukat, hangoztatva egyben készségüket a kelet-európai szo­cialista ország­okkal, elsősorban az NDK-val való tárgyszerű, gyakor­lati együttműködésre. Philipp Jennag­er, a szövetségi gyűlés (Bundestag) elnöke nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, mind az NSZK- nak, mind pedig az NDK-nak a feszültség csökkentését előmozdí­tó tevékenységet kell kifejtenie saját védelmi szövetségében. Johannes Rau, a Német Szociál­demokrata Párt kancellárfeülöd­t­­je, észak-rajna-vesztfáliai m­­inisz­­­terelnök hitet tett amellett, hogy az NSZK politikájának elsősorban az európai és a nemzetközi béke szavatolására kell irányulnia. Joaquim Chissano mozambiki elnök a Frelimo párt újévi foga­dásán elhangzott beszédében ki­jelentette, hogy a kormány ke­mény, ám szükséges intézkedé­seket tesz a gazdasági visszaesés megállítása érdekében. Sürgette a párt tagjait, hogy egyesítsék, szervezzék és mozgósítsák a né­pet a feladatok megoldására. Rá­mutatott, hogy fokozni kell a lá­zadók elleni harcot. Szpirosz Kiprianu ciprusi el­nök újévi beszédében azt szor­galmazta, hogy a nagyhatalmak gyakoroljanak nyomást Török­országra a szigetország megosz­tottságának megszüntetése érde­kében. Dél-Afrikában az idén előre­hozott általános választásokat tartanak, az urnákhoz azonban kizárólag az ország fehér lakos­sága járulhat majd, s csak a fe­hér tagokból álló törvényhozási kamarát választják újjá — kö­zölte Botha dél-afrikai elnök új­évi beszédében. A törvények ér­telmében a választásokat csak 1989-ben kellett volna megtar­tani. II. János Pál újévi miséje II. János Pál pápa csütörtö­kön Vatikánvárosban a Szent Péter téren egybegyűlt mintegy 10 ezer hívő előtt újévi misét ce­lebrált. A római katolikus egy­ház feje a béke kérdéseivel fog­lalkozó szentbeszédében külön szólt az egyre gyakoribb ember­rablásokról, a túszok és hozzá­tartozóik szenvedéseiről. Sürget­te az emberrablókat, hogy ter­mészetes emberi érzéseikre hall­gatva adják vissza foglyaikat szeretteiknek. II. János Pál pápa szerdán este a jezsuita rend Róma bel­városában levő Jézus templomá­ban celebrálta a hagyományos Te De­um újévi misét. Robbanás zavarta meg Andreotti olasz külügyminiszter üdülését Dél-tiroli szélsőségesekre gyanakodnak Rómából jelenti az MTI. Po­kolgép robbant szerda éjjel az észak-olaszországi Merano egyik szállodájának, a Hotel Palace­­nak a kerítésfalán. Ebben a szál­lóban lakik jelenleg Giulio And­reotti olasz külügyminiszter, aki az év végi szabadságát tölti a dél-tiroli városban. A robbanás következtében megrongálódtak a környező épületeknek és a szál­,­loda első emeletének az ablakai. A külügyminiszternek, aki a hatodik emeleten lakik, nem esett baja. A merényletet eddig egyet­len szervezet sem vállalta még magára. A nyomozók egyelőre annyit tudnak, hogy a pokolgépet a kerítésfal tetején helyezték el. A robbanószerkezet külső burká­nak egyik darabját megtalálták, s azon „Andreas” felirat olvas­ható. A hatóságok szerint Andreas Hoferre, Dél-Tirol egyik volt „nemzeti hősére” utal, aki a múlt század elején a tiroliak harcát vezette a napóleoni csapatok el­len. Ezért az olasz hatóságok gya­nítják, hogy a legutóbbi, robba­náshoz a dél-tiroli szélsőséges elemeknek lehet közük. A pápai látogatás előtt Pinochet elnök az emigránsok hazatérésének lehetőségét ígéri Santiagób­ól jelenti az AP és az AFP. Augusto Pinochet chilei elnök azt ígérte újévi televíziós beszédében, hogy nem hosszab­bítja meg az ostromállapotot, an­nak lejárta (január 6.) után, s ha­marosan lehetővé teszi a politikai emigránsok zömének hazatérését. A katonai diktatúra vezetője szeptemberben vezette be az ostromállapotot, azután, hogy baloldali gerillák merényletet kíséreltek meg ellene. A Reuter jelentése rámutat: a kormánynak az ostromállapot esetleges meg­szűnése után is széles jogköre maradna letartóztatásokhoz és­­ szigorú cenzúra alkalmazásához , a — kisebb megszakítással —­­ 1973 óta érvényben levő szükség­­állapot rendelkezései alapján. Az elnök ígérete szerint 90 na­pon belül hazatérhetnek a kül­földre menekült vagy száműzött ellenzékiek, kivéve azokat, akik­nek jelenléte a kormány megíté­lése szerint „nemzetbiztonsági érdekeket" veszélyeztetne. Meg­figyelők szerint Pinochet a kato­likus egyháznak tett gesztust ez­zel az ígérettel. Az egyház veze­tői nemrégiben felszólították őt, hogy a pápa­ három hónap múlva esedékes látogatása előtt tegyen­­jóakaratról tanúskodó politikai lépéseket”. A rendszer száműzött politikai ellenfelei között jelen­tős számban vannak katolikus papok is. A Vatikán hozzájárulni kíván a palesztin kérdés rendezéséhez Kairóból jelenti az MTI. Csü­törtökön Jordániából a megszállt területeken át Izraelbe érkezett John O'Connor bíboros, New York város római katolikus érseke. O’Connor Jordániában az ural­kodó előtt és sajtóértekezletén is kifejtette a Vatikánnak azt az álláspontját, hogy a palesztin kérdést rendezni kell. Ehhez fel­ajánlotta a Vatikán segédletét is oly módon, hogy az elképzelt nemzetközi értekezlet a katolikus egyház védnöksége alatt üljön össze. Bár a Vatikán és Izrael között nincs diplomáciai viszony, O’Con­nor előtt már járt itt négy ma-­­­gas rangú római katolikus egyhá- s­zi vezető. Valamennyien követték a Szentszéknek azt a politikáját, hogy megtagadta az együttműkö­dést a kormányszervekkel, ha ezek olyan programmal álltak elő, amely burkoltan Jeruzsálem fő­városi státusának kinyilvánításá­ra volt hivatott. A Vatikán nem ismeri el sem Kelet-Jeruzsálem annektálását, sem Jeruzsálem fő­városi státusát. Az AP híre szerint lemondott Jichak Perec izraeli belügymi­niszter. A szélsőségesen ortodox nézeteket valló politikus — egyéb­ként rabbi — ezzel a lépésével egy bírósági döntés ellen kívánt tiltakozni. ­ Folytatódik a kereskedelmi vita Washington tervezett intézkedéseire a Közös Piac erélyesen válaszol Washingtonból jelenti az AP és a UPI. Az Egyesült Államok leg­később január 30-ig 200 százalé­kig terjedő behozatali vámot ró ki az európai gazdasági közösség országaiból érkező mezőgazdasági termékekre és egyes alkoholtar­talmú italokra. Ezt közölte Clay­ton Scutter, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője. Reagan elnök azzal indokolta a döntést, hogy az amerikai farmereket nagy veszteség érte a spanyol és por­tugál gabonabehozatali korláto­zások miatt. A Közös Piac ellen rendszabá­lyokkal válaszol Washington ke­reskedelmi megtorló intézkedései­re. Ezt jelentette be Brüsszelben Willy de Clercq, az EGK bizott­ságának külkapcsolatokért, keres­kedelmi megállapodásokért fele­lős tagja — közölte az MTI. Január 15-én tűzszünet lép életbe Nadzsib javaslatai az afgán nemzeti megbékélésre Az össznemzeti megbékélési politika megvalósításának fel­adatairól beszélt Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára a KB rendkí­vüli, kibővített ülésén. Kiemelte, hogy az általános béke megteremtése életbevágóan fontos feladat Afganisztánban. Javaslatot tett a megbékélés alap­elveinek elfogadására. Valósuljon meg a tűzszünet, az egész nép az egyenlőség alapján képviseltesse magát az ország politikai rendszerében, hirdesse­nek általános amnesztiát, senkiit ne üldözzenek korábbi politikai tevékenységéért, tartsák tiszte­letben az iszlám vallást Kiemel­te, hogy a megbékélési politika célja; az ország független, de­mokratikus fejlődésének biztosí­tása; a népi hatalom és a Szov­jetunióhoz fűződő igaz barátság erősítése. Utalt arra, hogy jelenleg a né­pi hatalom szervei 417 ellenfor­radalmi bandával — ez 37 ezer személyt érint — tárgyalnak a megbékélésről. Nadzsib kiemel­te: különösen fontos, hogy a pas­­tu törzsek vezéreit, valamint a Nurisztán és Hazaradzsár terü­letén élők képviselőit meggyőz­zék a népi hatalommal való együttműködés fontosságáról. Le­hetővé tegyék a semlegességüket megőrző csoportoknak, hogy lét­rehozzák helyi hatalmi szervei­ket Párbeszédet­­kell kezdeni azokkal az ellenzéki politikai csoportokkal, amelyek hajlanak a népi hatalommal a megegyezés­re. Nadzsib szavai szerint a nem­zeti megbékélés és általános tűz­szünettel kezdődik, amely ja­nuár 15-én lép életbe. Kiemelte, hogy a tűzszünetnek kölcsönös­nek kell lennie. Akik a felhívás ellenére folytatják a fegyveres harcot, megfelelő válaszra szá­míthatnak. Fontos feladat a parasztság megnyerése, ennek érdekében­ új megközelítésben foglalkoznak majd a földreformmal. Kiemel­te, hogy a párt és a kormány fokozottabb figyelmet fordít az értelmiség helyzetének javításá­ra. Meg vagyunk győződve arról, hogy az általunk ajánlott lehe­tőség megfelel minden afgán em­ber óhajának, az ellenzéknek, a nem forradalmi erők képviselői­nek, külföldön lévő honfitársaink­nak — mondotta. Kínai bejelentés C­sao Ce-jang kormányfő öt kelet-európai országba látogat Pekingből jelenti az MTI. Vu Hszüe-csien kínai államtanácsos és külügyminiszter újévi nyilat­kozatában bejelentette, hogy Csao Ce-jang kínai miniszterelnök 1987-ben látogatást tesz öt kelet­­európai országban. A jövő évben egyidejűleg több magas rangú kelet-európai vezetőt várnak Kí­nába. Kína és Kelet-, valamint Nyu­­gat-Európa kapcsolatait pozití­van értékelte. Hangsúlyozta, hogy az idén meglehetősen gyorsan fejlődtek a politikai és a gazda­sági kapcsolatok Kína és Kelet- Európa országai között. Kína az új esztendőben is fejleszteni kí­vánja viszonyát a kelet-európai országokkal a békés egymás mel­lett élés elveinek megfelelően és azon az alapon, hogy mindkét fél tiszteletben tartja a másik nem­zeti sajátosságokra épülő politi­káját. Vu Hszüe-csien hangoztat­ta, hogy a kelet- és a nyugat­­európai országok fontos erőt kép­viselnek a világbéke megőrzésé­ben és általában pozitív szerepet játszanak a nemzetközi helyzet alakításában. Kína és az Egyesült Államok, valamint Kína és a Szovjetunió kapcsolatairól szólva rámutatott, hogy a kínai kormány őszintén kívánja a kapcsolatok további javulását mindkét nagyhatalom­mal a békés egymás mellett élés öt elve alapján. Aláhúzta, hogy ezeknek a­­kapcsolatoknak a fej­lesztése alapvető érdeke a kínai, az amerikai és a szovjet népnek és nagy fontosságú a béke és a stabilitás megőrzése szempontjá­ból. Felelősségre vonás a legújabb pekingi diáktüntetést követően Pekingből jelenti az MTI. Csü­törtökön, a kora délutáni órákban több száz diák meglepetésszerű tüntetést tartott a pekingi Tienan­­men téren. A hatalmas teret a kínai rend­őrség egész nap lezárva tartotta. A rendőrkordonon nem engedtek át sem kínaiakat, sem külföldie­ket. A pekingi egyetemeken na­pokon át röplapokon és nagybetűs faliújságokon arra szólították fel a diákokat, hogy január elsején vonuljanak fel és tartsanak nagy­szabású tömegtüntetést a Tienan­­men téren. A történelmi múzeum közelében összegyűlt diákok hir­telen transzparenseket szedtek elő és hangos tüntetésbe kezdtek. Egyebek között követelték, hogy a pekingi városi tanács vonja vissza a tüntetések korlátozására vonatkozó rendelkezéseit. A nagy­részt a Peking egyetemről kike­rülő diákok éltették Teng Hsziao­­pinget, de egyidejűleg több de­mokráciát és szabadságot köve­teltek. A készenlétben álló rend­őrök tíz perc alatt feloszlatták a tüntetést és a diákok közül tizen­ötöt „kihallgatás és nevelés” cél­jából a helyszínen őrizetbe vet­tek. A városi tanács szóvivője kö­zölte, hogy a tüntetés szervezőit és hangadóit felelősségre vonják, mert a tüntetés illegális volt. A szervezők nem tettek eleget a vá­rosi tanács korábbi rendeletének és nem kértek engedélyt a tünte­tés megtartására. A nicaraguai Harcok idei mérlege Managuából jelenti a Prensa Latina. Több mint kétezer ellen­­forradalmár élt az idén a nicara­guai kormány amnesztiarendele­tével, és letette a fegyvert. Ezt közölte a nicaraguai belügymi­nisztérium szóvivője. Idén fegyve­res harcokban mintegy 6 ezer fő­nyi veszteséget szenvedtek az el­­lenforradalmárok, a sandinista hadseregnek ezer katonája halt meg — mondta. Eden Pastora nicaraguai ellen­forradalmár a Costa Rica-i fővá­rosban újságíróknak kijelentette: újjáalakítja Forradalmi Demok­ratikus Szövetség (ARDE) szerve­zetét. Pastora szerint az új szer­vezet nem fegyverrel kívánja majd elérni céljait, hanem a ja­nuár 9-én hatályba lépő új niica­­raguai alkotmány adta politikai lehetőségeket kívánja kihasznál­ni. ­ A Lityeraturnaja Gazeta visszatért a kazah események elemzésére Moszkvából jelenti az MTI. Az alma-atai események eszmeileg és politikailag kijózanítóak voltak, keserű leckét kaptunk a korábbi években elkövetett hibáink miatt. Ezt írta a Lityeraturnaja Gazeta január 1-jei számában. Minden a Kazah KP Központi Bizottságának soros ülése után kezdődött, ahol a döntéseket a kommunisták túlnyomó többsége megszavazta — emlékeztetett a kazah író. — Ennek ellenére valakinek rábeszéléssel, hazug­sággal és fenyegetéssel sikerült politikailag analfabéta fiatalokat az utcákra kivinnie. A történelem legsötétebb korszakaiból eredő, az­ élet által már félredobott, na­cionalista jelszavak hangzottak el A diákok kezébe ellenséges tartalmú transzparenseket adtak. A tömegbe garázda, részeges sze­mélyek, társadalomellenes elemek vegyültek. A vasrudakkal felfegy­­verzettek verték és szidalmazták az embereket, gépkocsikat gyúj­tottak fel. Mostanra világossá vált, hogy provokáció történt, viszályt kí­vántak kelteni az emberek és a népek között — állapította meg a kazah író. — A szocializmus szent vívmánya a Szovjetunió népeinek barátsága és összefor­­rottsága — hangsúlyozta Alim­­zsanov, majd feltette a kérdést: vajon miért támadtak erre a vív­mányra? A választ az utóbbi évek történéseiben és légkörében telte meg.­­ Ndzsamena (AFP) Hisszen Habré csádi államfő kormánya csütörtökön megerősítette, hogy csapatai beérték a Tibeti hegy­séget és állítólag felvették a har­cot a líbiai csapatokkal. A kato­nai közlemény szerint a Zuar körüli harcokban ötven líbiai katona elesett, 14-et foglyul ej­­tettek.­­ Áden (AP) A Jemeni NDK államfője amnesztiát hirdetett a tavaly januári belharcok után külföldre menekült dél-jemeni állampolgárok számára. Az érin­tettek július 31-ig élhetnek a benne felkínált lehetőséggel. A rendelet hatálya nem terjed ki Ali Nasszer Mohammed volt ál­lamfőre? Péntek, 1987. január 2. Két ringben különös jelenségnek vagyunk tanúi az NSZK-bam. Voltaképpen lázban kellene égnie az ország­nak, hiszen január 25-én, „sors­döntő’’ parlamenti választások köszöntenek be A hevületnek azonban kevés jelét látni. Egy­valami mégis megérdemli a „kü­lönös” jelzőt, amit talán egy ka­rikatúra felidézésével lehet leg­jobban jellemezni. Egyetlen ring helyett , amelyben kormány és ellenzék ilyenkor propaganda­­mérkőzését szokta vívni, képzel­jünk el két szorítót: az egyik­ben az első tábor emberei püfö­­lik egymást, a másikban kevés­bé látványos ugyan a jelenet, ám a vezetők külön-külön sarokban állnak. Gúnyrajzról lévén szó, van ebben némi túlzás, de mos­tanában valóban többet olvasni a két tábor­­belső viszályáról, mint a valódi ellenfelek küzdel­méről. Oszkár tudja... A jelenleg kormányzó együt­test — a koalíciót — három párt alkotja: a Strauss vezette és csak Bajorországban működő­­ Keresztény­szociális Unió, iker­testvére az összes többi tarto­mányban található Keresztény­demokrata Unió; őket támogatja, mert különben nem rendelkez­nének megfelelő többséggel, a kis liberális Szabaddemokrata Párt, amelynek legnevesebb embere Hans-Dietrich Genscher. Vala­mennyiük közös kancellárjelölt­je január 25-re Helmut Kohl. Íme a koalíció felállása, amely teljes összhangot kívánna. Franz Josef Strauss viszont ismét elő­vette a régi nótát, mély politikai ellenszenvet érezve a szabadde­mokraták iránt (nemzetközi és polgárjogi felfogásuk eltérése okán) most is mindent megtesz a lejáratásukra. Álma, hogy a kereszténypártok egyedül kapja­nak abszolút többséget, ne szo­ruljanak a koalíciós társ támoga­tására. Ezért azután csak úgy záporoznak a vádak és a táma­dások Münchenből Genscherék fejére, több becsületsértési per teljes anyagát össze lehetne állí­tani belőlük. Hogyne! Abszolút többséget kapni nagyszerű dolog — lenne. Maga Helmut Kohl is ilyesmit szorgalmaz — szavak­ban. Az operavilág szavaival él­ve azonban „Oszkár tudja, de nem mondja”, hogy szíve mé­lyén nem kíván kereszténypárti abszolút többséget, mert akkor maguk között maradnának, és ő lenne kiszolgáltatva a rámenős — a kül- és belpolitikában oly­kor magát szélsőségekre ragadta­tó és külön utakat járó — Strauss­­nak. Maradjanak csak meg el­lensúlyként, így Helmut Kohl, a liberális Genscherék. Este hatkor joggal kérdezi az olvasó: mért engedheti meg magának a kor­mánytábor azt a luxust, hogy mindössze néhány héttel a vá­lasztások előtt ennyire saját ma­gával legyen elfoglalva? Egyes vélemények és minden közvéle­mény-kutatási felmérés szerint, a játszma már eldőlt, a szociálde­mokratáknak nagyon kevés lehe­tőségük van a győzelemre. A Der Spiegelben közzétett decem­beri felmérések azt mutatják, hogy az Uniópártok összesen 47, a szociáldemokraták 37, a sza­baddemokraták 6, és a Zöldek 8 százalékot kapnának, ha most vasárnap lennének a választá­sok. Más szóval a jelenlegi koalí­ció, amely a következő négy esz­tendőben is együtt szándékozik maradni, bőven megkapná a szük­séges többséget, míg a parlamen­ti baloldal — elméleti — együt­tese nem. Tegyük hozzá, hogy Willy Brandt pártja hónapról hónapra csúszik lefelé ezen a grafikonon, s néhány hét alatt aligha tör­ténnek csodák. Mégis, Helmut Kohl és vezérkara óv az elége­dettségtől A szavazók egy része hajlamos arra, hogy ne járuljon az unkákhoz, s ha túlságosan el­terjed a nézet, hogy győzelmük biztos, még kevesebben veszik maguknak ezt a fáradságot, s a koalíció ráfizethet a túlzott ma­gabiztosságra. Ezért hangsúlyoz­ta a kancellár legutóbbi gyűlé­sén, hogy „minden szavazóra szükség van”, a csata csak ja­nuár 25-én, este 6 órakor dől el A jelenlegi koalíció, valamint a szociáldemokrata—zöld együttes tartalékai között még sincsen olyan nagy különbség, hogy vá­ratlan eltolódások ne okozhatná­nak zavart Leg­alábbis ezt a figyelmeztető megfontolást igye­keznek Kohlék beleoltani min­den hívükbe. A szociáldemokrata—zöld vál­tozat egyelőre elméleti jelentő­ségű, csak a koalíció propagan­dájában létezik. Johannes Rau, a szociáldemokraták kancellár­­jelöltje már eleve azzal indult csatába, hogy maga akar győzni, és semmilyen körülmények kö­zött sem köt szövetséget a kör­nyezetvédőkkel — még akkor sem, ha ketten együtt kormány­­képessé válnának január 25-e után. Tiszteletreméltó cél egye­dül befutni és szociáldemokrata kormányt alakítani, menetköz­ben azonban kiderült, hogy erre nincs­­ remény. A pártban ez a felismerés meglehetősen rossz hangulatot teremtett, ki nem robbanó, rejtett ellentéteket éb­resztett, s ez érthető: nem tud­ták feloldani azt az ellentmon­dást, amely a meghirdetett cél és a valóság között keletkezett, nem lehetett egyértelmű és meg­győző választási propagandakam­pányt sem vezetni. A pártprog­ramban még meg tudtak egyezni, de mi legyen az eredeti szándék­kal, amelynek értelmében nem annyira a követendő politika részletezésére teszik a hangsúlyt, hanem egy személyre: Johannes Rauval legyőzni Helmut Kohlt. Unalom A párton belüli fanyalgás az­zal kezdődött, hogy Willy Brandt még a nyáron kijelentette: már 43 százalék is szép eredmény lenne (ami meglehetősen mesz­­sze van az abszolút többségtől és legjobb esetben is feltételezi a Zöldek támogatását egy esetle­ges kormányalakításnál). A ham­burgi tartományi választási ve­reség után tovább romlott a hangulat, Rau kampányvezetői lemondtak, s feszültség alakult ki a kancellárjelölt és a bonni pártvezetőség között. Bizonyos jelek szerint (bár lehet, hogy az erre vonatkozó elemzések téve­sek) Johannes Rau, aki egyben Észak-Rajna—Vesztfália tarto­mány miniszterelnöke, most már csak arra törekednék, hogy „ott­hon” megőrizze népszerűségét és a nagy többség támogatását. De természetesen a kampány,­­azért tart tovább. Január elején­ Kohl, Strauss és a keresztény­demokrata tartományi miniszter­­elnökök nagy csúcsgyűlést tarta­nak Dortmundban, ismét kifejtik politikai, gazdasági programju­kat Rau, Brandt és Vogel együt­tesen megindítja a szociáldemok­rata különvonatot, bejárja az or­szág kulcsfontosságú városait kifejti pártjuk álláspontját a munkanélküliség legyőzésétől egészen az amerikai űrfegyver­kezés elítéléséig. Végül valóban a tényleges ellenfelek kerülnek majd szembe e propaganda­háborúban. Beszédekben, brosú­rákban, röplapokon kínálják majd „választási ajándékaikat”, és azok kerülnek előtérbe — leg­alább egy napra­­-, akikért a küzdelem dúl: a Választók. , A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt a címet adta egyik vezércikkének: „Sorsdöntő vá­lasztási harc, utal máson." A lap unatkozik. A szociáldemokratá­kon múlott, hogy ez a kampány eddig nem keltett izgalmakat Tatár Imre (A Frankfurter Allgemeine Zeitung rajza)

Next