Magyar Nemzet, 1987. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

4 jelentkező. Éjszakára nem visz­­szük be a metrószerelvényeket a kocsiszínbe, az alagútban végez­zük el a karbantartást, hogy a szerelvények reggeli indításakor ne legyen gondunk. Ezért a hol­nap reggel munkába álló dolgo­zóinknak éjszakára szállást te­remtünk, hogy zavartalanul in­dulhasson a metró forgalma. Kö­szönettel vettük a metróépítő vál­lalatok felajánlását, akik segíte­nek a váltók tisztításában, ahhoz azonban, hogy a közúti forgalom a jelenlegi körülmények között viszonylag zavartalan lehessen, szükséges lenne a főváros útjai­nak mielőbbi tisztítására is. Felborult a menetrend. A rendkívüli időjárás miatt a felelősségbiztosítás és Casco-biz­tosítás tulajdonosainak, ha kár éri őket, nem kell 48 órán belül bejelenteni, hanem ráérnek ezt akkor megtenni, amikor már biz­tonságosan eljuthatnak a kárfel­vevő irodákba — tudtuk meg Szilágyi Jánostól, a Hungária Biztosító Gépjármű-kárrendezé­si Igazgatóság igazgatóhelyette­sétől. Telefonon is elfogadunk be­jelentést — helyszíni kárrende­zésre —, de az így jelentkező ügy­feleknek időpontot még nem tu­dunk megjelölni. A vonatok tegnap este órákat késtek, volt olyan, amelyik este hét helyett csak hajnali 4-kor ér­kezett meg. Mi a helyzet hétfő délután? — kérdeztük Kavalecz Imrétől, a MÁV -inform ügyele­tesétől. — A fővonalaikat már járható­vá tettük. Jelenleg csak Hajmás­­kéz—Lepsény közt nem járnak a vonatok. Viszont a menetrend tel­jesen felborult, képtelenség tar­tani. A járatok akkor indulnak, amikor sikerül mozdonyt, szerel­vényt szerezni. A Dunántúlra csak este megy először vonat. A nemzetközi vonatok is hatalmas késéssel érkeznek meg.­­ A pályaudvarokon informá­ciót kapni gyakorlatilag lehetet­len, vagy mással beszél, vagy senki nem veszi fel a kagylót, ön mit javasol, hol érdeklődhetünk?­­ A MÁV-cinform ügyeletén, a 420-700 és a 335-344-es számo­kon, de türelmet kérünk uta­sainktól, rengetegen hívnak min­ket Az Útinform ügyeletese, Bo­ros Zoltán elmondta, a­ figyelmez­tetés ellenére mégis sokan útnak indultak, jó méhanyán kisgyere­kekkel is. Délután a 8-as úton körülbelül száz autó volt a hó fogságában, a 71-esen pedig Zán­­kánál egy, Szigligetnél két busz várta, hogy a Közúti Igazgatóság munkagépei kiszabadítsák őket. Igazolt távolmaradón A rendkívüli körülmények miatti munkakiesések esetén kö­vetendő eljárást a Munka Tör­vénykönyve és végrehajtási sza­bályai részletesen előírják, eze­ket a rendelkezéseket kell alkal­mazni a hófúvásos rendkívüli időjárás miatti munkakiesésekre is. Ennek megfelelően a rendkí­vüli időjárás miatt a munkából távolmaradt dolgozó távolléte igazolt. Erre az időre egyéb in­tézkedés hiányában munkabér nem jár. (17/1979. (XII. 1.) MVM szr. 60. paragrafus, 3. bekezdés). A munkáltató azonban a dolgo­zóval való megállapodás alapján utólag ledolgoztathatja a kiesett munkaidőt, vagy erre rendes sza­badságot engedélyezhet, illetve a szakszervezet munkahelyi szervé­vel egyetértésben ezt a napot egy későbbi szabadnappal felcserél­heti, és ezzel hozzájuttathatja a dolgozót elmaradt munkabéréhez. A Fővárosi Közterület-fenntar­tó Vállalat tegnap délután már tudta, hogy komoly segítséget kap, méghozzá a honvédség hát­országvédelmi parancsnokságától. Szegedi Pétertől, a vállalat kö­zönségszolgálata vezetőjétől meg­tudtuk, a székesfőváros operatív bizottsága döntött az alkalmi hó­munkások fizetéséről. A nappalos műszak hatvan forinttal kap töb­bet, s vehetnek kézhez 270—270 forintot. Az éjszakai pénz tisztes­ségesebben emelkedett, a 290 fo­rintról 380-ra. Magyar és szovjet katonák segítsége A hócsatából a katonák is ki­veszik részüket. Mint a Honvé­delmi Minisztériumban Bíró Jó­zsef ezredestől megtudtuk, leg­fontosabb feladatuk a bajba ju­tott, az utakon elakadt emberek kimentése. Segítenek az élelmi­szer-szállításokban, a legfonto­sabb iparienergia-termelő üze­mek alkatrész-utánpótlásában Feladatuk közreműködni a kór­házak, egészségügyi intézmények élelmiszer-ellátásában. A katonai nehézgépjárművek, helikopterek több orvosi segítségre szoruló em­bert, szülő asszonyt időben eljut­tattak a kórházba. A katonák mű­ködnek közre a budapesti pálya­udvarok váltóinak megtisztításá­­ban is. A közlekedési ellátást megbé­nító hóviharok elleni küzdelem­ben sok helyütt bekapcsolódtak az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet alakulatok­­kato­nái is. Komárom megyében, a Komárom és a Kisbér térségében hófogságba került települések kapták meg az ő segítségükkel a napi cikkeket , a tejet a ke­nyeret és egyebeket. Somogyban a Tab környéki falvak útjait tet­ték járhatóvá. Vissy Károly meteorológus kér­désünkre elmondotta: január első felében ilyen mé­retű havazásnak a valószínűsége egy százalék. Ez azt jelenti, hogy például a fővárosi 40 centiméte­res hóvastagság rekordnak szá­mít és januári rekord az 50—55 centiméteres alföldi „hószint” is. 1983-ban volt­­hasonló, de feb­ruárban, és elsősorban Békés me­gye területén. Azt megelőzően 1968-ban a Dunántúlon mértek két-három méteres hótorlaszokat. Arra azonban, hogy az egész or­szágban egyöntetően ilyen kiter­jedésű havazás legyen, még nem volt példa. 1942 óta nem volt ilyen hideg, mint amilyen most van, januárban. S a vetésnek az egyetlen igazi védelmet ez a te­kintélyes méretű, hótakaró jelenti. A hét közepére mérséklődik a hi­deg, és a déli, délkeleti ország­részben havasesőre, ónos esőre is számítani lehet. Hét végén újabb lehűléssel, és persze havazással kell számolni. Biztosított az energia Hétfőn az Ipari Minisztérium­ban Kapolyi László ipari minisz­ter elmondotta: a nagy hideg ellenére jelenleg biztosított az energiaellátás. Hétfőn a napi földgázfogyasztás meghaladta az 50 millió köbmétert, ami duplája a szokásosnak. A mennyiség felét a hazai kitermelésből biztosítot­ták, 12 millió köbmétert gáztá­rolókból használtak fel és 13 millió köbméter érkezett terv­szerűen a Szovjetunióból. Jelen­leg a v­illamosenergia-ellátásban sincsenek komoly zavarok, bár az időjárás egyes területeken­­megrongálta a vezetékeket A­­szilárd tüzelőanyagokból is meg­felelő mennyiség áll rendelkezés­re, az erőművek széntartaléka meghaladja az 1 millió tonnát s ■lakossági készletek nagysága­­kétszerese a múlt évinek. A szo­cialista országokból importált Villamos energia tervszerűen ér­kezik. A budapesti és a vidéki ipar­­vállalatok többségénél hétfőn a termelés késve indult mivel a­­dolgozók nagy része a hóakadá­lyok m­­iatt nem tudott eljutni munkahelyére. A legnagyobb gondot továbbra is a nyers­anyag-, a félkész- és késztermé­kek szállítása ok­ozza. Ennek megoldására egyes területeken a honvédség segítségét is igény­be veszik. Tragikus­­baleset a fogaskerekűn A fogaskerekű vasút vonalán vasárnap történt baleset sérült­jeinek egészségi állapota kielégíth­ető. Három utas sérüléseit a Pé­­terfy Sándor Utcai Kórházban gyógykezelik, egyet pedig a Köz­ponti Baleseti Ambulancián ré­szesítettek orvosi ellátásban, majd hazaengedték. Három sérül­tet még a baleset színhelyén lát­ták el a mentők. Az ütközés kö­vetkeztében Czipót Istvánné 42 éves és Nők Péter 53 éves villa­mosvezetők, budapesti lakosok a helyszínen meghaltak. A rendőr­■ ség a szakértők bevonásával­ to­vább vizsgálja a baleset­­körül­ményeit. Lapzártakor érkezett. Hétfőn este, pontosan 8 óra­kor kezdte meg Budapesten ülé­sét a rendkívüli helyzetben ala­kult Országos Tárcaközi Koordi­náló Bizottság, U­rbán Lajos ve­zetésével. A bizottság déli tanácskozása után részletes jelentést nyújtott be a kormánynak. Az esti ülésen a miniszter először Stadinger Ist­vánt, a fővárosi tanács elnökhe­lyettesét kérte fel, hogy számol­jon be a budapesti közlekedés, elsősorban a villamosközlekedés helyzetéről. Stadinger István el­mondta, hogy a kórházak, az egészségügyi létesítmények, a dolgozók szállítását a munkaeve­lyekre, továbbá az alapvető élel­miszerek fuvarozását tartották el­sősorban szem előtt. Napközben a villamosközlekedés több alka­lommal hosszú idegi szünetelt, el­sősorban a Nagykörúton a 6-os vonalán. Az autóbuszvezetők nagy többsége megfogadta a fi­gyelmeztetést és nem ült kocsiba. A fogaskerekű balesetének vizs­gálata elhúzódott. Ennek ellenére még az éjjel utas nélküli próba üzemeltetésére kerül sor, reggel szuperrevíziót­­ tartanak és ha mindent rendben találnak, dél­előtt várhatóan újra megindulhat a forgalom a fogaskerekűn. A MÁV illetékesei elmondták, hogy az elővárosi munkásvonatok lényegében nagy késésekkel, de ellátták feladatukat. Mivel az elő­rejelzés szerint további havazások éjszaka nem várhatók, reggelre lényeges javulásra lehet számí­tani minden területen. A hóhelyzetről Baróti András, Császár Nagy László, Dési János, Gergely László, és az MTI tudósított. Magyar Nemzet Veszélyben a Kossuth-ház Mezőtúron! Mezőtúr városa az átlagosnál is szegényebb műemlékekben. A Református Nagytemplom, a volt Református Gimnázium (1980- ban ünnepeltük fennállásának 450. évfordulóját), a volt zsinagó­ga épülete, a Bolvári-féle oszlo­pos, tornácos ház mellett már csak a volt Református Gimnázi­um internátusának udvarán le­vő úgynevezett „Kossuth-ház” műemlék jellegű épületével „di­csekedhetünk”. Az épület korát biztosan nem tudjuk, de a Czebe család már 1797-ben ennek a háznak tulaj­donosa volt. Más kutatások ki­derítették, hogy a Czebe család több tagja a XVIII. század köze­pétől tisztséget töltött be a túri tanácsban. Szószólói voltak minden igaz ügynek. A Czebe családba nősült Teleki Lajos ügy­véd, aki az 1848—49-es szabad­ságharc idején a város főbírája, később polgármestere volt. A Czebe-Teleki ház két ízben látta vendégül Kossuth Lajost. E vo­natkozásai miatt hívjuk „Kos­­suth-ház”-nak. Először 1848 szeptemberében, alföldi toborzó útja során szállt meg itt, a sza­badságharc vezére, amikor a je­lenlegi tanácsháza előtti, volt Piac téren tartott beszédében a haza védelmére szólította fel a túri népet, majd 1849. július 9-én Budapestről Szegedre utaztában Teleki Lajos volt a házigazdája. (E napra emlékeztet a ház falán levő bronz domborműves emlék­tábla, melyet a túri öregdiákok készíttettek el. A Kossuth Lajost ábrázoló dombormű Várady La­jos volt mezőtúri gimnáziumi ta­nár, festő-szobrászművész mun­kája.) Mezőtúri kórháztörténeti szem­pontból érdemes megemlíteni, hogy Teleki Lajos,­­ a város pol­gármestere hozta létre az első kórházat, 1851-ben. Ennek az épü­letnek egyik részében kaptak he­lyet és otthont a város akkori nincstelen szegényei. Az épület­ben sebészet is működött. Az ott dolgozó dr. Pap Ferenc és később dr. Soós József komoly műtéte­ket végeztek (csontszú,­ vesekő-el­távolítás, epekő operálása stb.). (E két tudós orvos is megérde­melne egy emléktáblát.) Dr. Soós József volt, aki Mezőtúr város, s az egész környék első artézi­­kútját fúratta. Őt a „szegények orvosának” nevezték városszerte. Teleki Lajos mint jogász renge­teget dolgozott az ún. örökvált­­ság ügyében. A város földesurai­val szemben védte a lakosság ér­dekeit. A századforduló táján a ház dr. Ádám Sándor ügyvéd tulajdona lett. Dr. Ádám Sándor szintén polgármestere, majd országgyű­lési képviselője volt a városnak. Az egykori laptulajdonos és ki­adó fennmaradt sajtótermékei igazítanak el bennünket a város akkori történelmében. Egyik leg­­felívelőbb fejlődési szakaszában Mezőtúr nagyon sokat köszönhe­tett fáradhatatlan buzgalmának. Ő készítette el 1904-ben azt a nevezetes fényképet, amely a Kossuth-házat ábrázolja, előtte tizenhét öreg 1848—49-es hon­véddal. Az épület délnyugati sar­kánál levő fa­matuzsálem külön védelmet érdemelne! A város leg­öregebb­­ fája, közel százötven éves lehet. Külön említést érde­mel, hogy 1914-ben a Reformá­tus Diákotthon (jelenleg kórház) építését ez a fa túlélte. Most ve­szélyben van! Tudomásunk szerint több éve szó van arról, hogy a mezőtúri kórházat ötvenágyas belgyógyá­szati (elfekvő) részleggel bővítik, valamint a jelenlegi kórház épü­letének teljes felújítását is ter­vezik. Az előkészületi munka so­rán két programterv javaslata készült el, amelyek makettjét bárki megtekinthette a Véradó Állomás előcsarnokában. Az egyik változat szerint az új szárny a kórház épületével párhuzamosan, a másik szerint a Kossuth-ház helyén, a kórházépületre merő­legesen készülne. Tudomásunkkal a város és a megye vezetőinek hozzájárulásá­val az Egészségügyi Minisztérium a Kossuth-ház lebontása mellett foglalt állást. A megbeszélések folyamán a város képviselői mintha nem mérték volna föl kel­lőképpen, hogy a kórház bővíté­se akkor jelent az egészségügy számára nyereséget, ha bontás nélkül építenek, s mellette a vá­rosnak megmarad egy egészség­­ügyi és kulturális célt szolgáló patinás épülete. A Kossuth-ház állaga felújítás­ra alkalmas, hiszen elmondások szerint az 1970-es évek végén tel­jesen és tökéletesen alászigetel­ték. Avult külseje abból adódik, hogy korábbi, hat hengeroszlo­pos, nyitott folyosóját feknyőge­­renda alapzatra építették és üvegverandává alakították át. A fenyőgerenda elkorhadt, s ez a rész kissé megroskadt. A tetőszer­kezet teljesen ép. A főépület fo­lyosói részén sincs semmi komo­lyabb károsodása. Boltíves pin­céje is tökéletes, és teljesen szá­raz. A Kossuth-ház eddigi funk­ciói : gyógyszerraktár, szennyes­és csereruharaktár, lakás, orvos­szállás, ügyeleti szobák, festők műhelye és festékraktár. Számí­tások szerint kb. 1200/m2 Ft ösz­­szegből, társadalmi összefogással az épület (fénykép alapján) ere­deti formájába visszaállítható. A fentiek mellett az a legszo­morúbb tény, hogy a kórház a bontáshoz előkészítette az épü­letet, az ott elhelyezett munka­helyeket felszámolta, annak el­lenére, hogy az 1987. évi ütem­tervre a pénzeszköz nem áll ren­delkezésre; némely tájékoztatás szerint az 1988. évi fedezet sincs biztosítva. Egyesek a Kossuth-ház lebontását szorgalmazzák, s olyan hatalmi szóval, hogy csak maga­sabb helyekről lehetne leállítani. Sajnos, annak van reális valószí­nűsége, hogy a VII. ötéves terv­ben Mezőtúron nem lesz kórház­rekonstrukció, de szegényebb, lesz­ a város egy műemlék jellegű, tör­ténelmi vonatkozású emlékház­zal. Így igazi vesztes az egész­ségügy lesz, hiszen már most fo­kozottabb lett a zsúfoltság. Ezzel a bontással elképzelt rekonstruk­cióval soha nem érhető el, hogy az egészségügy megfelelő orvosi és betegkönyvtárral, tanácskozó szobával, sportteremmel, KISZ- helyiséggel, kórháztörténeti em­lékszobával rendelkezzék. A Kossuth-ház mindezek megvaló­sítására alkalmas lenne. Meg le­hetne menteni például egy szén­tároló pincébe bezúdított több százezer forint értékű orvosi könyvtárat, ha a kórház engedélyt kapna — még akár ideiglenesen is —, a Kossuth-ház hasznosításá­ra. A műemlékvédő, a honismere­ti és városszépítő szervek és az illetékes felügyeleti hatóságok sürgős közbelépése még elhárít­hatja a gazdaságilag is végzetes döntést. A város múltját és jövő­jét egyaránt féltő mezőtúri öregdiákok nevében: Kun Zsigmond Azok számára küldöm tudósí­tásomat ebből az „elátkozott” vá­rosrészből, mely hiába vár újjá­építésre (még háborús sebek is éktelenkednek a házfalakon) , akik csak a fényesebbik felét is­merik a Váci utcának. És azok­nak a tanácsiaknak, akik isme­érdeklődéssel olvastam a Ma­gyar Nemzetben Szilágyi Ferenc írását Kossuth Lajos és Petőfi Sándor clevelandi szobrairól (1986. december 31.). A tengeren­túlra vándorolt magyarok „Deb­recenjéről” szólva érdemes em­lékeztetni arra, hogy a clevelan­di Ku­l­túrkertben Madách Imré­nek és Ady Endrének is van szobra. A Clevelandben élő mintegy húsz nagyobb lélekszámú nem­zetiség a közösségi összetartozás szép példájaként hozta létre a Rockefeller parkban levő Kultúr­­kertet. Angolok, csehek, magya­rok, lengyelek, németek állítot­tak i­tt szobrot történelmi és kul­turális nagyjainknak. Az ideláto­gató európaiak Byron, Lessing, Goethe, Heine, Chopin vagy Sme­tana szobrához igyekeznek, hon­fittársaink Kossuth, Madách és Ady emlékművét keresik. Sza­bó József, a közelmúltban el­hunyt Madách-kutató hazai kül­döttséggel járt az Egyesült Álla­mokban. Az Erie-parti városiban látottakra így emlékezett vissza rik bajainkat és akik talán tud­nák is orvosolni azokat. Vagy legalább egy részüket. (Miként az utóbbi időben „hangfogót tettek” az ifjúsági ház zenekaraira.) A. B. a környék lakói nevében Hazafelé néznek című írásában: „A gondozott magyar kultúrkert legszebb helyén két magyar köl­tőóriás szobra található. Madách Imréét 1934-ben, a Nemzeti Kul­­túrkertek létesítésének 25., Ady Endréét 1954-ben, halála 35. év­fordulóján emelték. Madách szobrán Az ember tragédiája utolsó sora, Adyén Mikor el­hagytak kezdetű verse. (...) Min­dig Á tkod látogató, a virág sem fogy fel a szobrok tövéről. Jele­­sebb évfordulón koszorúzás is van.” A magyar egyesületek hagyo­mányosan a Kultúrkertben­­tart­ják szabadtéri megemlékezései­ket, és itt rendezik meg nyaran­ta az Oszthatatlan világ napját is, amelyen a megismerés és a megértés gondolatával adnak műsort különböző nemzetiségű kórusok, zenekarok és táncegyüt­tesek. Kányádi Sándor erdélyi költőt egyik előadókörútja vezette a városba ,ahol Kossuth egykor négy napot töltött A hely szel­leme ihlette A clevelandi Kos­­suth-szobor című vers írására. A költeményben ezeket a sorokat olvashatjuk: „Mintha most ér­kezne ő is , és jönne szembe, vagy csak / mi megyünk? Léleg­zését is / hallani vélem, s csak áll, / mosolyogni-valóan / divat­jamúlt öltözékében, / soványan s boldogtalanul ] lendíti fel kar­ját ...” A Kossuth-szobor álla­ga az utóbbi években megrom­lott: talapzata beszakadt a szo­bor behorpadt; felújítására gyűj­tés indult. (Erről: Szabó M. Lász­ló: Clevelandi bronzszobor. Ma­gyarország, 1984.52—53. 39. 1.) Reméljük, hogy Kossuth Lajos születésének 185. évében már a felújított szobor előtt tiszteleg­hetnek honfitársaink, akik közül bizonyára sokan a Városi Könyv­tár Petőfi-szobrára is kíváncsiak lesznek. T. Varga Lajos Győr Clevelandi mozaik Váci utcán, Váci utcán. Ellentétben azzal, amit a nép­szerű sláger mond: a Váci ut­cán nem szokás végigmenni. Kül­földi és hazai turisták, sőt, bu­dapesti őslakók is rendszerint csak a Vörösmarty tértől az Er­zsébet hídig „közlekednek” —­­ ami ezután következik, azt az idegenek számára többnyire sű­rű homály fedi. Mi több, a vá­rosrendezés számára is. Pedig nem kell ahhoz a főváros múlt­ja búvárlójának lenni, hogy tud­ja az ember: az V. kerületnek ez a déli része az igazi városmag­hoz tartozik, amit nemcsak a szép régi házak, kis magánpaloták és az e század húszas—harmincas éveiben épült kényelmes magán­házak, bérházak jeleznek, hanem a Magyar utca tájékán a város­fal maradványok is. De térjünk vissza a Váci Utcá­nak a korábban halálra ítélt, de végül is, a MOGÜRT által szépen rendbe hozott székházával (a volt Tisztiházzal) kezdődő déli szaka­szához. Itt van a többi épület kö­zött az Új Városháza is, de mint­ha a városatyák csukott szemmel járnának ülésezni az­­egyébként is már évek óta tatarozás alatt álló épületbe. Néhány esztendeje mintha meg­pezsdült volna valami ezen a tá­jon. Étterem nyílott (a Pepita Oroszlán), híradástechnikai szak­üzlet, tágas kölcsönző, modern papírüzlet és egy-két szép kivi­telű magánkereskedés. Aztán mi­ként ez lenni szokott: több kocs­ma is. Mert ez elmaradhatatlan, ha egy környék fejlődni kezd. Drink bár nyílott a MOGÜRT-tel szemben, sörbár a Sorház Utca sarkán, a párhuzamos Molnár ut­cában pedig pincesöröző. És bár teljesen más lapra tartozik (lát­szólag) itt a közelben, a Molnár utcában egy célját tekintve ne­mesebb intézmény: az Ifjúsági Ház. Mindez mintegy 200 méte­res körzetben. Hogy melyek ennek a sűrű „beépítésnek” a következményei, nem nehéz kitalálni. Különösen a hét végén valóságos western hangulat honol a környéken. Ahogy sorra zárnak az említett intézmények, melyek közül az ifjúság háza (kivált nyáron — nyitott ablaknál) kéretlenül ze­nét is szolgálta­t a pihenni vágyó lakóknak — megkezdődik a haj­nali háromig tartó randalírozás. Részegen danásznak a felhevült ifjak, kocsikat és kirakatokat tör­nek be. Korábban kedvencük a híradástechnikai bolt volt, en­nek kirakata azonban egy-két éve sűrű rácsot kapott. Most a Nyá­­ry Pál utca sarkán levő horgász­bolt a „listavezető”. Vagy féltu­­catszor törték fel a kirakatát. Legutóbb január 9-ről 10-re vir­radó éjszaka. A környék felriadt, ordítozás, suhancok rohangálása az­­utcán. Hamarosan kijött az URH, de már csak az okozott kárt tudták megállapítani. Kedd, 1987. január 13. Bezárnak még egy óvodát? December 10-én a tévé 2. mű­sorában Felnőttek óvodája cím­mel láttam egy műsort. Azon vi­táztak az illetékesek és a szülők, hogy a főváros XVI. kerületében bezárjanak-e egy óvodát. Hason­ló a mi esetünk is. A X. kerületi Ihász utcád óvodával­ is ezt ter­vezik. A mi kétórás szülői érte­kezletünk a tévében látotthoz ha­sonló,­­ indulatos, kétségbeesett volt. A megszűnő óvoda helyén oktatáspolitikai központot kíván­nak létrehozni. Az épület fenn­tartására jelenleg évente 200 ezer forintot ad a kerületi tanács. Az új tervhez a Fővárosi Tanács rögtön biztosítana­k 20—22 millió­ forintot. Az elképzelés ellen sem­mi kifogásuk nincs a szülőknek. Az ellen viszont igen, hogy a mi gyerekeink kárára valósítják majd meg. Így a Szlávy utca— Petrőczy—Cserkesz utca—Kápol­na tér—Ihász—Harmat utca ál­tal határolt 2—3 kilométeres su­garú területnek nem lesz óvodá­ja. Az új óvoda busszal gyakor­latilag megközelíthetetlen. 55 gyereknek nem mindegy, hogy 20—30 perc gyaloglással éri el az óvodát, vagy 5—10­­perc alatt A jelenlegi óvoda csöndes helyen, nagy kertben van. A tanács leg­főbb érve, hogy a gyerekek szá­ma csökken. Most időlegesen ez igaz is. De 2—5—10 év múlva is így lesz? Erről a tanács nem végzett semmiféle felmérést. Ha most megszűnik ez az óvoda, nemcsak a mostani gyerekek ke­rültek hátrányos helyzetbe, ha­nem az ő testvéreik, a most még kisebbek is. A Duna Csokoládé­­gyárban dolgozók közül is szíve­sen hozták ide a szülők a gyere­keiket. (Az óvoda közvetlenül a gyár mellett van.) Az új okta­tási törvény értelmében csak az év május 31-ig született ovisok kerülnek, szeptember 1-től isko­lába, tehát több lesz a nagycso­portot ismétlők száma­. Nagyon fáj a szülőknek az is, hogy csak akkor tájékoztatták őket a dön­tésről, amikor az már majdnem végleges. Lehetett volna másképp is. A halálra ítélt óvodástól 2000 méter­re volt egy régi iskola. Nem használták évekig, nagyon le­romlott. Két-három éve eladták az ÉGSZÖV-nek. Ez az épület éppen úgy megfelelt volna a mostani tervben szereplő köz­pontnak. Ha ezt felhasználták volna, most nem kellene elven­ni a gyerekektől az »‘•’ódát. Az ötlet az oktatáspolitikai központ létrehozására biztos, hogy nem új keletű. Esetleg egy iskolában is elhelyezhetnék ezt az objektu­mot. Azt is hiányoltuk, hogy a tanács vezetői közül senki nem volt jelen a szülői értekezletün­kön. Pedig érdemben ők dönte­nek majd. Nagyon kérjük a X. Kerületi Tanácsot, fontolja meg jobbára döntését. Egy anyuka (Zubor Ferencné) Beszélgető partnert keres?n Társra szeretne találni? A beszélgetés közelebb hozza egymáshoz I az embereket. Az őszinte, megértő szó a reménytelennek hitt ese­­i­­ekben is reményt életkedvet adhat ! Segítségünkkel - kárra és nemre való tekintet nélkül - beszélgető* | társakra lelhet Este 6 és reggel 7 óra között 6 percig telefonálhat 2 Ft-ért tehát ! 20 Ft-ért egy teljes órán át beszélgetheti Kérjük, szíveskedjék az alábbi szelvényt kivágni, kitölteni és leve-­­ lezőlapra ragasztva címünkre megküldeni, hogy részletesen tájé- l­koztathassuk Önt szolgáltatásunkról. Név:.................................................... Cím: ................................................ . BESZÉLGESSÜNK!

Next