Magyar Nemzet, 1987. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

4 jelentkező. Éjszakára nem viszszük be a metrószerelvényeket a kocsiszínbe, az alagútban végezzük el a karbantartást, hogy a szerelvények reggeli indításakor ne legyen gondunk. Ezért a holnap reggel munkába álló dolgozóinknak éjszakára szállást teremtünk, hogy zavartalanul indulhasson a metró forgalma. Köszönettel vettük a metróépítő vállalatok felajánlását, akik segítenek a váltók tisztításában, ahhoz azonban, hogy a közúti forgalom a jelenlegi körülmények között viszonylag zavartalan lehessen, szükséges lenne a főváros útjainak mielőbbi tisztítására is. Felborult a menetrend. A rendkívüli időjárás miatt a felelősségbiztosítás és Casco-biztosítás tulajdonosainak, ha kár éri őket, nem kell 48 órán belül bejelenteni, hanem ráérnek ezt akkor megtenni, amikor már biztonságosan eljuthatnak a kárfelvevő irodákba — tudtuk meg Szilágyi Jánostól, a Hungária Biztosító Gépjármű-kárrendezési Igazgatóság igazgatóhelyettesétől. Telefonon is elfogadunk bejelentést — helyszíni kárrendezésre —, de az így jelentkező ügyfeleknek időpontot még nem tudunk megjelölni. A vonatok tegnap este órákat késtek, volt olyan, amelyik este hét helyett csak hajnali 4-kor érkezett meg. Mi a helyzet hétfő délután? — kérdeztük Kavalecz Imrétől, a MÁV -inform ügyeletesétől. — A fővonalaikat már járhatóvá tettük. Jelenleg csak Hajmáskéz—Lepsény közt nem járnak a vonatok. Viszont a menetrend teljesen felborult, képtelenség tartani. A járatok akkor indulnak, amikor sikerül mozdonyt, szerelvényt szerezni. A Dunántúlra csak este megy először vonat. A nemzetközi vonatok is hatalmas késéssel érkeznek meg. A pályaudvarokon információt kapni gyakorlatilag lehetetlen, vagy mással beszél, vagy senki nem veszi fel a kagylót, ön mit javasol, hol érdeklődhetünk? A MÁV-cinform ügyeletén, a 420-700 és a 335-344-es számokon, de türelmet kérünk utasainktól, rengetegen hívnak minket Az Útinform ügyeletese, Boros Zoltán elmondta, a figyelmeztetés ellenére mégis sokan útnak indultak, jó méhanyán kisgyerekekkel is. Délután a 8-as úton körülbelül száz autó volt a hó fogságában, a 71-esen pedig Zánkánál egy, Szigligetnél két busz várta, hogy a Közúti Igazgatóság munkagépei kiszabadítsák őket. Igazolt távolmaradón A rendkívüli körülmények miatti munkakiesések esetén követendő eljárást a Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályai részletesen előírják, ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a hófúvásos rendkívüli időjárás miatti munkakiesésekre is. Ennek megfelelően a rendkívüli időjárás miatt a munkából távolmaradt dolgozó távolléte igazolt. Erre az időre egyéb intézkedés hiányában munkabér nem jár. (17/1979. (XII. 1.) MVM szr. 60. paragrafus, 3. bekezdés). A munkáltató azonban a dolgozóval való megállapodás alapján utólag ledolgoztathatja a kiesett munkaidőt, vagy erre rendes szabadságot engedélyezhet, illetve a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben ezt a napot egy későbbi szabadnappal felcserélheti, és ezzel hozzájuttathatja a dolgozót elmaradt munkabéréhez. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat tegnap délután már tudta, hogy komoly segítséget kap, méghozzá a honvédség hátországvédelmi parancsnokságától. Szegedi Pétertől, a vállalat közönségszolgálata vezetőjétől megtudtuk, a székesfőváros operatív bizottsága döntött az alkalmi hómunkások fizetéséről. A nappalos műszak hatvan forinttal kap többet, s vehetnek kézhez 270—270 forintot. Az éjszakai pénz tisztességesebben emelkedett, a 290 forintról 380-ra. Magyar és szovjet katonák segítsége A hócsatából a katonák is kiveszik részüket. Mint a Honvédelmi Minisztériumban Bíró József ezredestől megtudtuk, legfontosabb feladatuk a bajba jutott, az utakon elakadt emberek kimentése. Segítenek az élelmiszer-szállításokban, a legfontosabb iparienergia-termelő üzemek alkatrész-utánpótlásában Feladatuk közreműködni a kórházak, egészségügyi intézmények élelmiszer-ellátásában. A katonai nehézgépjárművek, helikopterek több orvosi segítségre szoruló embert, szülő asszonyt időben eljuttattak a kórházba. A katonák működnek közre a budapesti pályaudvarok váltóinak megtisztításában is. A közlekedési ellátást megbénító hóviharok elleni küzdelemben sok helyütt bekapcsolódtak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatokkatonái is. Komárom megyében, a Komárom és a Kisbér térségében hófogságba került települések kapták meg az ő segítségükkel a napi cikkeket , a tejet a kenyeret és egyebeket. Somogyban a Tab környéki falvak útjait tették járhatóvá. Vissy Károly meteorológus kérdésünkre elmondotta: január első felében ilyen méretű havazásnak a valószínűsége egy százalék. Ez azt jelenti, hogy például a fővárosi 40 centiméteres hóvastagság rekordnak számít és januári rekord az 50—55 centiméteres alföldi „hószint” is. 1983-ban volthasonló, de februárban, és elsősorban Békés megye területén. Azt megelőzően 1968-ban a Dunántúlon mértek két-három méteres hótorlaszokat. Arra azonban, hogy az egész országban egyöntetően ilyen kiterjedésű havazás legyen, még nem volt példa. 1942 óta nem volt ilyen hideg, mint amilyen most van, januárban. S a vetésnek az egyetlen igazi védelmet ez a tekintélyes méretű, hótakaró jelenti. A hét közepére mérséklődik a hideg, és a déli, délkeleti országrészben havasesőre, ónos esőre is számítani lehet. Hét végén újabb lehűléssel, és persze havazással kell számolni. Biztosított az energia Hétfőn az Ipari Minisztériumban Kapolyi László ipari miniszter elmondotta: a nagy hideg ellenére jelenleg biztosított az energiaellátás. Hétfőn a napi földgázfogyasztás meghaladta az 50 millió köbmétert, ami duplája a szokásosnak. A mennyiség felét a hazai kitermelésből biztosították, 12 millió köbmétert gáztárolókból használtak fel és 13 millió köbméter érkezett tervszerűen a Szovjetunióból. Jelenleg a villamosenergia-ellátásban sincsenek komoly zavarok, bár az időjárás egyes területekenmegrongálta a vezetékeket Aszilárd tüzelőanyagokból is megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, az erőművek széntartaléka meghaladja az 1 millió tonnát s ■lakossági készletek nagyságakétszerese a múlt évinek. A szocialista országokból importált Villamos energia tervszerűen érkezik. A budapesti és a vidéki iparvállalatok többségénél hétfőn a termelés késve indult mivel adolgozók nagy része a hóakadályok miatt nem tudott eljutni munkahelyére. A legnagyobb gondot továbbra is a nyersanyag-, a félkész- és késztermékek szállítása okozza. Ennek megoldására egyes területeken a honvédség segítségét is igénybe veszik. Tragikusbaleset a fogaskerekűn A fogaskerekű vasút vonalán vasárnap történt baleset sérültjeinek egészségi állapota kielégíthető. Három utas sérüléseit a Péterfy Sándor Utcai Kórházban gyógykezelik, egyet pedig a Központi Baleseti Ambulancián részesítettek orvosi ellátásban, majd hazaengedték. Három sérültet még a baleset színhelyén látták el a mentők. Az ütközés következtében Czipót Istvánné 42 éves és Nők Péter 53 éves villamosvezetők, budapesti lakosok a helyszínen meghaltak. A rendőr■ ség a szakértők bevonásával tovább vizsgálja a balesetkörülményeit. Lapzártakor érkezett. Hétfőn este, pontosan 8 órakor kezdte meg Budapesten ülését a rendkívüli helyzetben alakult Országos Tárcaközi Koordináló Bizottság, Urbán Lajos vezetésével. A bizottság déli tanácskozása után részletes jelentést nyújtott be a kormánynak. Az esti ülésen a miniszter először Stadinger Istvánt, a fővárosi tanács elnökhelyettesét kérte fel, hogy számoljon be a budapesti közlekedés, elsősorban a villamosközlekedés helyzetéről. Stadinger István elmondta, hogy a kórházak, az egészségügyi létesítmények, a dolgozók szállítását a munkaevelyekre, továbbá az alapvető élelmiszerek fuvarozását tartották elsősorban szem előtt. Napközben a villamosközlekedés több alkalommal hosszú idegi szünetelt, elsősorban a Nagykörúton a 6-os vonalán. Az autóbuszvezetők nagy többsége megfogadta a figyelmeztetést és nem ült kocsiba. A fogaskerekű balesetének vizsgálata elhúzódott. Ennek ellenére még az éjjel utas nélküli próba üzemeltetésére kerül sor, reggel szuperrevíziót tartanak és ha mindent rendben találnak, délelőtt várhatóan újra megindulhat a forgalom a fogaskerekűn. A MÁV illetékesei elmondták, hogy az elővárosi munkásvonatok lényegében nagy késésekkel, de ellátták feladatukat. Mivel az előrejelzés szerint további havazások éjszaka nem várhatók, reggelre lényeges javulásra lehet számítani minden területen. A hóhelyzetről Baróti András, Császár Nagy László, Dési János, Gergely László, és az MTI tudósított. Magyar Nemzet Veszélyben a Kossuth-ház Mezőtúron! Mezőtúr városa az átlagosnál is szegényebb műemlékekben. A Református Nagytemplom, a volt Református Gimnázium (1980- ban ünnepeltük fennállásának 450. évfordulóját), a volt zsinagóga épülete, a Bolvári-féle oszlopos, tornácos ház mellett már csak a volt Református Gimnázium internátusának udvarán levő úgynevezett „Kossuth-ház” műemlék jellegű épületével „dicsekedhetünk”. Az épület korát biztosan nem tudjuk, de a Czebe család már 1797-ben ennek a háznak tulajdonosa volt. Más kutatások kiderítették, hogy a Czebe család több tagja a XVIII. század közepétől tisztséget töltött be a túri tanácsban. Szószólói voltak minden igaz ügynek. A Czebe családba nősült Teleki Lajos ügyvéd, aki az 1848—49-es szabadságharc idején a város főbírája, később polgármestere volt. A Czebe-Teleki ház két ízben látta vendégül Kossuth Lajost. E vonatkozásai miatt hívjuk „Kossuth-ház”-nak. Először 1848 szeptemberében, alföldi toborzó útja során szállt meg itt, a szabadságharc vezére, amikor a jelenlegi tanácsháza előtti, volt Piac téren tartott beszédében a haza védelmére szólította fel a túri népet, majd 1849. július 9-én Budapestről Szegedre utaztában Teleki Lajos volt a házigazdája. (E napra emlékeztet a ház falán levő bronz domborműves emléktábla, melyet a túri öregdiákok készíttettek el. A Kossuth Lajost ábrázoló dombormű Várady Lajos volt mezőtúri gimnáziumi tanár, festő-szobrászművész munkája.) Mezőtúri kórháztörténeti szempontból érdemes megemlíteni, hogy Teleki Lajos, a város polgármestere hozta létre az első kórházat, 1851-ben. Ennek az épületnek egyik részében kaptak helyet és otthont a város akkori nincstelen szegényei. Az épületben sebészet is működött. Az ott dolgozó dr. Pap Ferenc és később dr. Soós József komoly műtéteket végeztek (csontszú, vesekő-eltávolítás, epekő operálása stb.). (E két tudós orvos is megérdemelne egy emléktáblát.) Dr. Soós József volt, aki Mezőtúr város, s az egész környék első artézikútját fúratta. Őt a „szegények orvosának” nevezték városszerte. Teleki Lajos mint jogász rengeteget dolgozott az ún. örökváltság ügyében. A város földesuraival szemben védte a lakosság érdekeit. A századforduló táján a ház dr. Ádám Sándor ügyvéd tulajdona lett. Dr. Ádám Sándor szintén polgármestere, majd országgyűlési képviselője volt a városnak. Az egykori laptulajdonos és kiadó fennmaradt sajtótermékei igazítanak el bennünket a város akkori történelmében. Egyik legfelívelőbb fejlődési szakaszában Mezőtúr nagyon sokat köszönhetett fáradhatatlan buzgalmának. Ő készítette el 1904-ben azt a nevezetes fényképet, amely a Kossuth-házat ábrázolja, előtte tizenhét öreg 1848—49-es honvéddal. Az épület délnyugati sarkánál levő famatuzsálem külön védelmet érdemelne! A város legöregebb fája, közel százötven éves lehet. Külön említést érdemel, hogy 1914-ben a Református Diákotthon (jelenleg kórház) építését ez a fa túlélte. Most veszélyben van! Tudomásunk szerint több éve szó van arról, hogy a mezőtúri kórházat ötvenágyas belgyógyászati (elfekvő) részleggel bővítik, valamint a jelenlegi kórház épületének teljes felújítását is tervezik. Az előkészületi munka során két programterv javaslata készült el, amelyek makettjét bárki megtekinthette a Véradó Állomás előcsarnokában. Az egyik változat szerint az új szárny a kórház épületével párhuzamosan, a másik szerint a Kossuth-ház helyén, a kórházépületre merőlegesen készülne. Tudomásunkkal a város és a megye vezetőinek hozzájárulásával az Egészségügyi Minisztérium a Kossuth-ház lebontása mellett foglalt állást. A megbeszélések folyamán a város képviselői mintha nem mérték volna föl kellőképpen, hogy a kórház bővítése akkor jelent az egészségügy számára nyereséget, ha bontás nélkül építenek, s mellette a városnak megmarad egy egészségügyi és kulturális célt szolgáló patinás épülete. A Kossuth-ház állaga felújításra alkalmas, hiszen elmondások szerint az 1970-es évek végén teljesen és tökéletesen alászigetelték. Avult külseje abból adódik, hogy korábbi, hat hengeroszlopos, nyitott folyosóját feknyőgerenda alapzatra építették és üvegverandává alakították át. A fenyőgerenda elkorhadt, s ez a rész kissé megroskadt. A tetőszerkezet teljesen ép. A főépület folyosói részén sincs semmi komolyabb károsodása. Boltíves pincéje is tökéletes, és teljesen száraz. A Kossuth-ház eddigi funkciói : gyógyszerraktár, szennyesés csereruharaktár, lakás, orvosszállás, ügyeleti szobák, festők műhelye és festékraktár. Számítások szerint kb. 1200/m2 Ft öszszegből, társadalmi összefogással az épület (fénykép alapján) eredeti formájába visszaállítható. A fentiek mellett az a legszomorúbb tény, hogy a kórház a bontáshoz előkészítette az épületet, az ott elhelyezett munkahelyeket felszámolta, annak ellenére, hogy az 1987. évi ütemtervre a pénzeszköz nem áll rendelkezésre; némely tájékoztatás szerint az 1988. évi fedezet sincs biztosítva. Egyesek a Kossuth-ház lebontását szorgalmazzák, s olyan hatalmi szóval, hogy csak magasabb helyekről lehetne leállítani. Sajnos, annak van reális valószínűsége, hogy a VII. ötéves tervben Mezőtúron nem lesz kórházrekonstrukció, de szegényebb, lesz a város egy műemlék jellegű, történelmi vonatkozású emlékházzal. Így igazi vesztes az egészségügy lesz, hiszen már most fokozottabb lett a zsúfoltság. Ezzel a bontással elképzelt rekonstrukcióval soha nem érhető el, hogy az egészségügy megfelelő orvosi és betegkönyvtárral, tanácskozó szobával, sportteremmel, KISZ- helyiséggel, kórháztörténeti emlékszobával rendelkezzék. A Kossuth-ház mindezek megvalósítására alkalmas lenne. Meg lehetne menteni például egy széntároló pincébe bezúdított több százezer forint értékű orvosi könyvtárat, ha a kórház engedélyt kapna — még akár ideiglenesen is —, a Kossuth-ház hasznosítására. A műemlékvédő, a honismereti és városszépítő szervek és az illetékes felügyeleti hatóságok sürgős közbelépése még elháríthatja a gazdaságilag is végzetes döntést. A város múltját és jövőjét egyaránt féltő mezőtúri öregdiákok nevében: Kun Zsigmond Azok számára küldöm tudósításomat ebből az „elátkozott” városrészből, mely hiába vár újjáépítésre (még háborús sebek is éktelenkednek a házfalakon) , akik csak a fényesebbik felét ismerik a Váci utcának. És azoknak a tanácsiaknak, akik ismeérdeklődéssel olvastam a Magyar Nemzetben Szilágyi Ferenc írását Kossuth Lajos és Petőfi Sándor clevelandi szobrairól (1986. december 31.). A tengerentúlra vándorolt magyarok „Debrecenjéről” szólva érdemes emlékeztetni arra, hogy a clevelandi Kultúrkertben Madách Imrének és Ady Endrének is van szobra. A Clevelandben élő mintegy húsz nagyobb lélekszámú nemzetiség a közösségi összetartozás szép példájaként hozta létre a Rockefeller parkban levő Kultúrkertet. Angolok, csehek, magyarok, lengyelek, németek állítottak itt szobrot történelmi és kulturális nagyjainknak. Az idelátogató európaiak Byron, Lessing, Goethe, Heine, Chopin vagy Smetana szobrához igyekeznek, honfittársaink Kossuth, Madách és Ady emlékművét keresik. Szabó József, a közelmúltban elhunyt Madách-kutató hazai küldöttséggel járt az Egyesült Államokban. Az Erie-parti városiban látottakra így emlékezett vissza rik bajainkat és akik talán tudnák is orvosolni azokat. Vagy legalább egy részüket. (Miként az utóbbi időben „hangfogót tettek” az ifjúsági ház zenekaraira.) A. B. a környék lakói nevében Hazafelé néznek című írásában: „A gondozott magyar kultúrkert legszebb helyén két magyar költőóriás szobra található. Madách Imréét 1934-ben, a Nemzeti Kultúrkertek létesítésének 25., Ady Endréét 1954-ben, halála 35. évfordulóján emelték. Madách szobrán Az ember tragédiája utolsó sora, Adyén Mikor elhagytak kezdetű verse. (...) Mindig Á tkod látogató, a virág sem fogy fel a szobrok tövéről. Jelesebb évfordulón koszorúzás is van.” A magyar egyesületek hagyományosan a Kultúrkertbentartják szabadtéri megemlékezéseiket, és itt rendezik meg nyaranta az Oszthatatlan világ napját is, amelyen a megismerés és a megértés gondolatával adnak műsort különböző nemzetiségű kórusok, zenekarok és táncegyüttesek. Kányádi Sándor erdélyi költőt egyik előadókörútja vezette a városba ,ahol Kossuth egykor négy napot töltött A hely szelleme ihlette A clevelandi Kossuth-szobor című vers írására. A költeményben ezeket a sorokat olvashatjuk: „Mintha most érkezne ő is , és jönne szembe, vagy csak / mi megyünk? Lélegzését is / hallani vélem, s csak áll, / mosolyogni-valóan / divatjamúlt öltözékében, / soványan s boldogtalanul ] lendíti fel karját ...” A Kossuth-szobor állaga az utóbbi években megromlott: talapzata beszakadt a szobor behorpadt; felújítására gyűjtés indult. (Erről: Szabó M. László: Clevelandi bronzszobor. Magyarország, 1984.52—53. 39. 1.) Reméljük, hogy Kossuth Lajos születésének 185. évében már a felújított szobor előtt tiszteleghetnek honfitársaink, akik közül bizonyára sokan a Városi Könyvtár Petőfi-szobrára is kíváncsiak lesznek. T. Varga Lajos Győr Clevelandi mozaik Váci utcán, Váci utcán. Ellentétben azzal, amit a népszerű sláger mond: a Váci utcán nem szokás végigmenni. Külföldi és hazai turisták, sőt, budapesti őslakók is rendszerint csak a Vörösmarty tértől az Erzsébet hídig „közlekednek” — ami ezután következik, azt az idegenek számára többnyire sűrű homály fedi. Mi több, a városrendezés számára is. Pedig nem kell ahhoz a főváros múltja búvárlójának lenni, hogy tudja az ember: az V. kerületnek ez a déli része az igazi városmaghoz tartozik, amit nemcsak a szép régi házak, kis magánpaloták és az e század húszas—harmincas éveiben épült kényelmes magánházak, bérházak jeleznek, hanem a Magyar utca tájékán a városfal maradványok is. De térjünk vissza a Váci Utcának a korábban halálra ítélt, de végül is, a MOGÜRT által szépen rendbe hozott székházával (a volt Tisztiházzal) kezdődő déli szakaszához. Itt van a többi épület között az Új Városháza is, de mintha a városatyák csukott szemmel járnának ülésezni azegyébként is már évek óta tatarozás alatt álló épületbe. Néhány esztendeje mintha megpezsdült volna valami ezen a tájon. Étterem nyílott (a Pepita Oroszlán), híradástechnikai szaküzlet, tágas kölcsönző, modern papírüzlet és egy-két szép kivitelű magánkereskedés. Aztán miként ez lenni szokott: több kocsma is. Mert ez elmaradhatatlan, ha egy környék fejlődni kezd. Drink bár nyílott a MOGÜRT-tel szemben, sörbár a Sorház Utca sarkán, a párhuzamos Molnár utcában pedig pincesöröző. És bár teljesen más lapra tartozik (látszólag) itt a közelben, a Molnár utcában egy célját tekintve nemesebb intézmény: az Ifjúsági Ház. Mindez mintegy 200 méteres körzetben. Hogy melyek ennek a sűrű „beépítésnek” a következményei, nem nehéz kitalálni. Különösen a hét végén valóságos western hangulat honol a környéken. Ahogy sorra zárnak az említett intézmények, melyek közül az ifjúság háza (kivált nyáron — nyitott ablaknál) kéretlenül zenét is szolgáltat a pihenni vágyó lakóknak — megkezdődik a hajnali háromig tartó randalírozás. Részegen danásznak a felhevült ifjak, kocsikat és kirakatokat törnek be. Korábban kedvencük a híradástechnikai bolt volt, ennek kirakata azonban egy-két éve sűrű rácsot kapott. Most a Nyáry Pál utca sarkán levő horgászbolt a „listavezető”. Vagy féltucatszor törték fel a kirakatát. Legutóbb január 9-ről 10-re virradó éjszaka. A környék felriadt, ordítozás, suhancok rohangálása azutcán. Hamarosan kijött az URH, de már csak az okozott kárt tudták megállapítani. Kedd, 1987. január 13. Bezárnak még egy óvodát? December 10-én a tévé 2. műsorában Felnőttek óvodája címmel láttam egy műsort. Azon vitáztak az illetékesek és a szülők, hogy a főváros XVI. kerületében bezárjanak-e egy óvodát. Hasonló a mi esetünk is. A X. kerületi Ihász utcád óvodával is ezt tervezik. A mi kétórás szülői értekezletünk a tévében látotthoz hasonló, indulatos, kétségbeesett volt. A megszűnő óvoda helyén oktatáspolitikai központot kívánnak létrehozni. Az épület fenntartására jelenleg évente 200 ezer forintot ad a kerületi tanács. Az új tervhez a Fővárosi Tanács rögtön biztosítanak 20—22 millió forintot. Az elképzelés ellen semmi kifogásuk nincs a szülőknek. Az ellen viszont igen, hogy a mi gyerekeink kárára valósítják majd meg. Így a Szlávy utca— Petrőczy—Cserkesz utca—Kápolna tér—Ihász—Harmat utca által határolt 2—3 kilométeres sugarú területnek nem lesz óvodája. Az új óvoda busszal gyakorlatilag megközelíthetetlen. 55 gyereknek nem mindegy, hogy 20—30 perc gyaloglással éri el az óvodát, vagy 5—10perc alatt A jelenlegi óvoda csöndes helyen, nagy kertben van. A tanács legfőbb érve, hogy a gyerekek száma csökken. Most időlegesen ez igaz is. De 2—5—10 év múlva is így lesz? Erről a tanács nem végzett semmiféle felmérést. Ha most megszűnik ez az óvoda, nemcsak a mostani gyerekek kerültek hátrányos helyzetbe, hanem az ő testvéreik, a most még kisebbek is. A Duna Csokoládégyárban dolgozók közül is szívesen hozták ide a szülők a gyerekeiket. (Az óvoda közvetlenül a gyár mellett van.) Az új oktatási törvény értelmében csak az év május 31-ig született ovisok kerülnek, szeptember 1-től iskolába, tehát több lesz a nagycsoportot ismétlők száma. Nagyon fáj a szülőknek az is, hogy csak akkor tájékoztatták őket a döntésről, amikor az már majdnem végleges. Lehetett volna másképp is. A halálra ítélt óvodástól 2000 méterre volt egy régi iskola. Nem használták évekig, nagyon leromlott. Két-három éve eladták az ÉGSZÖV-nek. Ez az épület éppen úgy megfelelt volna a mostani tervben szereplő központnak. Ha ezt felhasználták volna, most nem kellene elvenni a gyerekektől az »‘•’ódát. Az ötlet az oktatáspolitikai központ létrehozására biztos, hogy nem új keletű. Esetleg egy iskolában is elhelyezhetnék ezt az objektumot. Azt is hiányoltuk, hogy a tanács vezetői közül senki nem volt jelen a szülői értekezletünkön. Pedig érdemben ők döntenek majd. Nagyon kérjük a X. Kerületi Tanácsot, fontolja meg jobbára döntését. Egy anyuka (Zubor Ferencné) Beszélgető partnert keres?n Társra szeretne találni? A beszélgetés közelebb hozza egymáshoz I az embereket. Az őszinte, megértő szó a reménytelennek hitt eseiekben is reményt életkedvet adhat ! Segítségünkkel - kárra és nemre való tekintet nélkül - beszélgető* | társakra lelhet Este 6 és reggel 7 óra között 6 percig telefonálhat 2 Ft-ért tehát ! 20 Ft-ért egy teljes órán át beszélgetheti Kérjük, szíveskedjék az alábbi szelvényt kivágni, kitölteni és leve- lezőlapra ragasztva címünkre megküldeni, hogy részletesen tájé- lkoztathassuk Önt szolgáltatásunkról. Név:.................................................... Cím: ................................................ . BESZÉLGESSÜNK!