Magyar Nemzet, 1987. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

Szombat, 1987. január 31. M­ PM­­ : S­P­ORT A mozgáshiány járványa (3.) A fizikai aktivitásnak tehát nemcsak a betegségek megelőzé­sében és az egészség megtartásá­ban, hanem a betegségek gyógyí­tásában, illetve az idült betegek testi, lelki és közösségi jó közér­zetének biztosításában és rehabi­litációjában is szerepe van. Van­nak betegségek (például szív- és érrendszeri bánta­lmak), amelyek gyógykezelésében a testedzés szerves részt képez, más bajoknál (például elhízás, cukorbaj) vi­szont már a gyógykezelésnek el­engedhetetlen feltétele, alapja, sine qua non-ja. Az életet rövidítő elhízás A mindennapos mozgástevé­kenységet a mai leggyakoribb népbetegség, az elhízás elkerülé­sében kell a legkomolyabban ven­ni. Az elhízás számos kórkép alapjaként nemcsak a mennyisé­gi, hanem a minőségi életkilátá­sokat is rontja. A testsúlyreduk­ció pedig a szövődmények meg­előzésén kívül az életkilátásokat is normalizálja. Az elhízás egész­ségkárosító hatásáról már nagyon sokat írtank, most csak az Egye­sült Államok legújabban kiadott társadalombiztosítási irányelvei­re hivatkozom; ezek szerint az el­hízottak között a hipertónia és cukorbaj megközelítőleg három­szor, a hiperkoleszterinómia több mint kétszer gyakrabban fordul elő, a kövér 20—40 évesek között pedig a magas vérnyomás 5—6- szor gyakoribb, mint a normál­­súlyúak között Az epidemiológiai vizsgálatok szerint az elhízott férfiakon a vastagbél-, végbél­és prosztatarák, elhízott nőkön az epehólyag-, epeút-, emlő-, méh- és petefészekrák fejlődik ki gyak­rabban. Az egészségmegtartó és gyógyí­tó fogyókúrák eredménytelensé­gének általában a kampányjel­leg az oka; az, hogy a megemelt fizikai aktivitás és az ehhez iga­zított kalóriaszegény étrend elő­írásait nem tartósan és rendszere­sen alkalmazzák. A kampánysze­rű fogyókúrák eredményességét dicsőítők megfeledkeznek arról, hogy az első hónapban leadott ki­lók általában folyadékveszteség­­ből, „vízfogyásból” adódnak, és a tulajdonképpeni „sírfogyás” a második hónaptól kezdődik. A már elért kívánatos testsúly fo­lyamatos megtartásában kizáróla­gosan a mindennapos mozgáste­vékenység adhat kellő alapokat. Mivel azonban a mozgásszegény életmód a hiperinzulinémiával és a jóllakottság érzésének kitolódá­sával egy ördögi körben az elhí­zásnak nemcsak oka, hanem fenn­tartója és növelője is, a folyama­tos mozgástevékenység, egy ked­vezőbb körben, már nemcsak a nagyobb inzulinszintet és követ­kezményeit, hanem annak okát, alapját és lehetőségeit is kiküszö­böli. Vérnyomás és sport A fizikai aktivitásnak a szívko­szorúér-betegségekre kifejtett el­sődleges megelőző hatásáról az előzőkben volt szó. A már kiala­kult betegségekkel kapcsolato­san annyi bizonyosodott be, hogy a jobb fizikai kondícióban levők könnyebben és kevesebb szövőd­ménnyel viselik el a szívrohamo­kat, és könnyebben rehabilitálha­tók. Egyes kutatók azt tapasztal­ták, hogy a fizikai aktivitás ha­tására a koronária-halálozás 19 százalékkal csökkent, de az edzés okozta működészavarokat nagyon komolyan kell venni. A rendszeres testgyakorlás hosszú távú kockázatcsökkentő hatása mindig ellensúlyozza a rövid idő­tartamú megterhelés kockázatnö­velő hatását. Ami a hipertóniát illeti, az izommunka mind a szisztelés, mind a diasztólés vérnyomást megemeli. A nagyobb fizikai megterhelés a súlyosabb II. és III. stádiumú hipertónia vérnyomás­­értékeit abnormális szintre emel­heti, és ezért az ilyen fokú magas vérnyomással ksüszködő emberek erőteljesebb­­sporttevékenysége (például futása) végzetes követ­kezményekkel, szívinfarktussal és agyi érkatasztrófával járhat. A mérsékelt hipertóniák (140 90 — 160 95 Hgmm) eseteiben azonban a mozgástevékenység fokozása sokszor a vérnyomás csökkenését és normalizálódását hozza magá­val. Angolszász szerzők viszont 165 105 Hgmm feletti vérnyomás­értékek esetén is, rövid járásgya­korlatok hatására, a mozgást kö­vető pihenő időszakban a vérnyo­más csökkenését tapasztalták, és 25 százalékkal­­kisebb szisztelés értékeket mértek. Ezért a jól ada­golt és nem megterhelő mozgást jó hatásúnak tartják a hipertónia kezelésében: naponta kétszer egy-egy órás sétát javasolnak. A perifériás érelmeszesedésben, labérszűk­ü­letben a mozgás javít­hatja a végtagok vérellátását, és ezáltal az oxigén ellátását. A já­rással járó panaszokat és fájdal­makat — ha nem áll fenn sebé­szeti kezelés javallata — éppen jól adagolt mozgásgyakorlatokkal áthidalni, kezelni, és ezzel az élet minőségét megjavítani vagyunk képesek. Könnyí­thető cukorbetegség A cukorbetegség kezelésének az alapját, az inzulin mellett, vagy nélkül is, a diéta és izommunka, a mozgástevékenység képezi. Ez a cukorbetegek fizikai rehabilitá­ciójának biztosításával azok fel­tételes egészségét is megteremti. Ennek alapján pedig mind az egyéni, mind a munkahelyi és tár­sadalmi döntésekben elsősorban azt kell tudomásul venni, hogy a cukorbeteg nem csökkent munka­­képességű, hanem megváltozott munkaképességű. A fizikai aktivitás előnye cu­korbajban: 1. Egymagában is vércukorcsökkentő. 2. Áttöri az inzulinrezisztenciát és növeli az inzulinérzékenységet, mely mind az inzulin-, mind az­­inzulinelvá­lasztást növelő tablettás kezelés­ben — az inzulinigényt csökkent­ve — kedvező, sőt, az inzulinér­zékenységet még az endogén tri­­glicerid-szintézis csökkentésével is javítja. 3. Vércukorcsökkentő hatását még az is fokozza, hogy növeli és sietteti a beadott inzu­lin felszívódását. 4. Mivel a fizi­kai aktivitás és mozgás csökkenti az érkárosító LDL-béta-koleszte­­rinszintet és növeli a vér érvédő HDL-alfa-koleszterin-koncentrá­cióját, mérsékli annak véralvadá­sos és trombóziskészségét, ez az érszövődmények megelőzésében és kezelésében lehet előnyös. Mit kell tenni? Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a cukorbeteget nem munka­­képtelennek nyilvánítani és rok­kanttá minősíteni, hanem éppen a fizikai aktivitás biztosításával rehabilitálni kell. Ezért a cukor­betegek munkába állításában és munkájában elengedhetetlen a rendszeres és folyamatos, egyen­letesen elosztott izommegterhelés biztosítása. Amennyiben pedig ez munkakörükben nem érhető el, akkor ezt egyéb szabadidő-moz­gástevékenységgel, rendszeres könnyebb sportolással kell meg­teremteni. Ma már a cukorbete­gek sporttevékenysége is megen­gedett, ha az folyamatos, sőt már élsportolók is kerültek ki közülük, így az inzulindependens cukorbe­teg Talbert Davis Kupa-győztes teniszcsapat tagja volt, síző és korcsolyázó olimpikonok, jég­­hoki- és labdarúgó-válogatottak is vannak a betegek között. Per­sze ezek az inzulindependens ver­senysportolók már tudják, hogy ilyenkor kevesebb inzulinra és nagyobb táplálék-, szénhidrátfel­vételre szorulnak. A gyermekkor fizikai, aktivitá­sa a felnőttkor egészséges moz­gásigényét és mozgástevékenysé­gét is meghatározza. Ebben pedig — éppen gyermeke későbbi egészségének megteremtésével — az édesanya felelőssége igen nagy. Mindezek miatt az édesanya már egészen­­korán szoktassa gyerme­két rendszeres mozgásra, játékos sportra és mozgásbő életmód ki­alakítására. Az iskolai sportban a nevelőik, szülők és orvosok felelősségét kell kidomborítani. A testnevelés le­gyen főtantárg­y, és szűnjenek meg a tornaórák alóli nevelői, szülői és orvosi felmentések. A beteg, rokkant és sérült gyerme­keknek is van mozgásigénye, és ennek kielégítéséről a nevelők, szülők és orvosok ak­kor döntenek helyesen, ha az eddig szokásos felmentés helyett az éppen szük­séges tornagyakorlatok beiktatá­sát szorgalmazzák. A szabadidő-sportból a közép­korúak és idősek mindig a fog­lalkozásuknak megfelelő, és a mindennapos elfoglaltságukat­­ki­egészítő m­ozgástevékenységet vá­lasszanak, az ülő életmódot foly­tatók­­többet, a fizikailag jobban igénybevettek kevesebbet. Az izom- és sporttevékenység megválasztása nemcsak az élet­kor és erőállapot függvénye, ha­nem a szervezet egészségügyi ál­lapotától, az esetleges betegségek és fogyatékosságok fennállásától, fokától, szövődményeitől is­­függ. A futás (kocogás), úszás, kerék­pározás és a mindennapos séta ér­demel külön említést. A kocogást annak „királya”, James Fixx, a létező legjobb, leg­egészségesebb és legegyszerűbb testmozgásnak tartja,, és Nancy Gersteint idézve azt írta, hogy egy jó futás az embert szinte a mennybe viszi. A kocogás mai vi­lágszenvedélyét még az ő futáson alapuló — igaz rejtett szívhiba miatti — hirtelen szívhalála sem tudta csökkenteni. Az úszás minősíthető a legjobb, és minden életkorban végezhető mozgástevékenységnek. Jobbítja a vérkeringést, csökkenti a test­súlyt, és még a cukorbetegek glukóztoleranciáját­­is a legjobban javítja. Nagyobb beteganyag ilyen irányú vizsgálatából kiderült, hogy az úszás átlagosan 16 m­g­­százalékkal, a futás 14 mg­ száza­­lékkal, a kerékpár-ergométer pe­dig 7 mg­ százalákkal csökkentette az éhgyomri vércukorértékeket.­­A mindennapos séták kedvező hatására már a magas vérnyo­más kezelésekor utaltam, sőt egyes panaszok és tünetek, mint a fejfájások és álmatlanságok ki­küszöbölésében gyógyszert he­lyettesíthet a jó levegőn végzett nappali vagy esti séta. Az emberek mozgásigényének és­­szükségletének kielégítésére az utóbbi időben már számos kez­deményezés történt, a sportpályák és sportolási lehetőségek nyitott­sága azonban még várat magáb­a. A dicsérendő tömegsportmozgal­mak — mint például a Fu­tapes­t — előnyét­­beárnyékolja, hogy ezeket többnyire ipari füsttől és kipufogógázoktól szennyezett, mérgező ólmot és szén-monoxidot tartalmazó levegőben végzik. A levegőszennyezés járványa azon­ban már egy másik téma. (Vége) / Dr. Angelt István Pofonok után Hokisok emlékeztek Ökölvívó-mérkőzésen is ritkán látható, súlyos pofonok csattan­tak a képernyőn a szovjet tele­vízió közkedvelt „Világ és ifjú­ság” című műsorában. Az utóbbi időben mind érdekesebbé váló adás — amelyet már régóta az oly sokszor hangoztatott „glasz­­noszty­,­ a nyíltság szellemében szerkesztenek — ezúttal sportté­mát is elemzett. A január elején Csehszlovákiában megrendezett junior jégkorong-világbajnokság egyik emlékezetes — no nem ép­pen sporttörténeti szempontból — csatáját,, a kanadai—szovjet meccset. Illetve annak méltatlan végét elevenítették fel a kép­kockák. Azok a szerencsések, akik ha­zánkban tudják fogni a moszkvai 1 -es csatornát, vagy a szlovák te­levízió műsorát, január negyedi­kén este már láthatták az ököl­párbajt. Emlékezetes, hogy a má­sodik harmadban 4— 2-es tenge­rentúli vezetésnél, két kanadai játékos kiállítása miatt a csa­patok összeverekedtek, sőt még a kispadon ülök is a jégre lép­teik, segítvén a „küzdőket”. Az e heti szovjet ifjúsági adás csak ezeket a pillanatokat játszotta be. A két csapatot egyébként kizár­ták a tornáról, s amint azt a nemzetközi szövetségben jelezték, folytatása is lesz a dolognak, per­sze remélhetőleg csak a fegyelmi bizottságnál. A szovjet sportban is megnyil­vánuló szókimondást mutatja — elég, ha a közelmúltban megkez­dett vitára utalunk, amelyet a — fogak nélkül profizmusról folytatnak a saj­tóban , hogy a „Világ és ifjúság" szerkesztői meghívtak a kamerák elé néhány, Prágában­­ szerepelt, avagy inkább leszerepelt junior jégkorongozót, akik kifejthették véleményüket a történtekről. A fiatalok hibásnak érzik magukat — derült ki —, sajnálják már, hogy felvették a kanadaiak által odadobott kesztyűt, s az is el­hangzott, milyen erkölcsi kárt okoztak ezzel a világban méltán tisztelt szovjet jégsportnak. Vár­ják a megérdemelt büntetést — mondták — s fogadkoztak, többet nem keverednek „ilyen balhéba”. Bizonyos fokú megbocsátás ér­ződött a riporter hangjából, lát­ván az ifjak őszinteségét, s befe­jezésül megkérdezte az egyiküket, hogy érzi, az ökölvívásban mikép­pen szerepeltek? Ön személy sze­rint nem valami jól — felelte az egyik hokis —, majd elmosolyo­dott, s felvillantotta hiányos fel­ső fogsorát a nézők felé. (rirecz) Magyar Nemzet Elhunyt dr. Kertai Tamás A Vasas Sport Club, a vasasszak­szervezet, az Ipari Minisztérium és a Magyar Olimpiai Bizottság mély meg­rendüléssel tudatja, hogy dr. Kertai Tamás,­­a Vasas Sport Club ügyveze­tő elnöke 58 éves korában autóbaleset következtében elhunyt. Dr. Kertai Tamás különböző állami beosztásokban dolgozott, mielőtt 1981. április 15-én a Vasas SC ügyvezető elnökévé nevezték ki. A magyar spor­tért, a piros-kék színekért rajongása közismert volt. Fiatal korában spor­tolt a Vasasban. Temetéséről később intézkednek. Tenisz,Opel Kupa Sikeres rajt A tenisz Opel Európa Kupa D- csoportjának harmadik napján a magyar válogatott is bemutatko­zott. A Vasas Folyondár utcai csarnokában a tavalyi magyar bajnok Markovits László mind­össze 55 perc alatt 6:2, 6:1 arány­ban győzött a ciprusi Papami­­hhael ellen. A Bp. Spartacus 17 éves versenyzője sok ászt ütött, megoldásai után gyakran csat­tant fel a taps. A következő találkozón sem forgott veszélyben a magyar ver­senyző győzelme, a 18 esztendős Lányi András 6:3, 6:4-re nyert Hadzsigeorgiu ellen. A Markovits­­László, Köves Gá­bor kettős alig háromnegyed óra alatt 6:4, 6:3-ra verte a Papa­­mihael, Zahariadesz duót A 3:0-ás magyar győzelem azt jelenti, hogy a ma délután 16 óra­kor sorra kerülő Magyarország— Bulgária találkozó győztese a D- csoport döntőjébe került, az ottani nyertes magasabb osztályba jut. A nap másik mérkőzésén: Por­tugália—Lengyelország 2:1. Köszöntötték 1986 legjobbjait A hagyományok­n­ak megfele­lően a Magyar Televízióban tar­tották az Év legjobb sportolói díj­átadási ünnepséget. Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke és Novotny Zoltán, a MUOSZ sportújságíró­­szakosztály elnöke és Tibor Ta­m­ás az AISH elnökhelyettese köszöntötte a versenyzőket, az edzőket A sportújságírók 29. al­kalommal választották meg a ta­valyi esztendő legjobbjait. Min­den kategóriában új győztest avattak. Nők: 1. Bátorfi Csilla (asztalitenisz), 2. Mészáros Erika (ka­jak-kenu), 3. ■ Fórián Éva (sportlövészet). Férfiak: 1 Darnyi Tamás (úszás), 2. Csípes Ferenc (kajak-kenu), 3. Csányi Béla (te­ke). Csapat: 1. Férfikézilabda­­válogatott 2. Női asztalitenisz-vá­logatott 3. Férfi teke-válogatott. Edzők: 1. Széchy Tamás (úszás), 2. Parti János (kajak-kenu), 3. Verebes József (labdarúgás). SPORTNAPLÓ A Magyar Olimpiai Bizottság elnök­sége pénteken délelőtt ülést tartott. Értékelt­ék az 1986. évi sportszakmai, gazdasági és sportdiplomáciai mun­kát, val­a­mint elfogadták a MOB és elnöksége 1887 88. évi üléstervét. Tibor Tamás, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese megbe­szélést folytatott Kéri György vezér­őrnaggyal, az MHSZ főtitkárával. A találkozón egyebek között szó esett vezetési­­kérdésekről, a diáksport hely­zetéről, a szakemberképzésről és az anyagi támogatásról. A Népstadion tanácstermében meg­alakult a Népstadion Szabadidő Egye­sület. A közgyűlésen megjelent Va­rga- Sabján László, az AISH elnökhelyet­tese, és dr. Meiliner Jenő, a Népsta­dion és Intézményei főigazgatója. Az egyesület­­kondicionálótorna, aerobic, korcsolya és renisz csoportokat indít. A klubnak­­havi 30 forint befizetése után bárki tagja tehet. A közgyűlés az egyesület elnökének dr. Molter Jenőt, ügyvezető elnöknek Poilipné Csatádi Katalint, a Budapesti Ifjúsági és Sport­hivatal­­korábbi munkatársát választot­ta meg. A Veszprémi Városi Bíróság dr. Kor­bél­y Zoltán tanácsvezető bíró elnökle­tével pénteken hirdetett ítéletet Győri Kis István, a Veszprémi Sport Egye­sület labdarúgó-szakosztálya technikai vezetőjének vesztegetési ügyében. Győri Kis István 1886. augusztus 17-én a VSE—Komló NB II-es labdarúgó­­mérkőzés után azzal a magyarázattal, hogy elkészültek egy korábbi mérkő­zés fényképei, átadott egy­­leragasztott borítékot Komáromi Lajos játékveze­tőnek. Komáromi Lajos csak tatai la­kásán vette ellő a borítékot, s miután tapintással érzékelhető vo­lt, hogy ab­ban nem fényképek, hanem bankje­gyek vannak, értesítette az MLSZ já­tékvezetői bizottságát. A boríték, mint bizonyíték, ezután az MLSZ fegyelmi bizottságához, majd a Veszprém Me­gyei Rendőr-főkapitányságra került. A mérkőzés egyébként szabályos kö­rülmények között zajlott, a VSE 2-0- ra győzött. A találkozó után átadott összeggel a játékvezető jóindulatát próbálták megnyerni a­­későbbi mér­kőzésekre. A Veszprémi Városi Bíró­ság Győri Kis István vesztegetés vét­ségéért 16 000 forint pénzbüntetésre ítélte, egyben elrendelte a játékveze­tőnek átadott 8000 forint elkobzását. A vádlott és védője felmentésért fel­lebbezett. A svájci Erika Hess a Grans Mon­tana-i a­lpesi sívil­ágbajnoksá­g első aranyérmese. A nők kombinációs viada­lán a műlesiklásban és a lesik­lásban is 3. lett, de összesítve az élen végzett. Második az osztrák Sylvia Eder, harmadik az egyesült államok­beli Tamara McKinney. A február 8-i, Ciprus—Magyarország labdarúgó EB-selejtező mérkőzésről a ciprusi televízió nem ad helyszíni köz­vetítést. A Magyar Televízió forgató­csoportja azonban ott lesz az esemé­nyen, s február 18-én,­­kedden, 21.25 perces kezdettel a második műsorban egyórás összefoglalót sugároz a talál­kozóról. Megváltozik a Magyar Televízió va­sárnapi élő­­közvetítésének kezdési időpontja a Gravis Montana-i alpesi sí­­világ­bajnokságról. A vb szervezői fél­órával előrehozták a női lesiklás rajt­ját, így az egyes csatornán a közvetí­tés 11.50 óra helyett 11.20 óraikor kez­dődik. A televízió szombati adása vál­tozatlan marad. Előkészítő tanfolyamot szervez a ta­nári szak nappali tagozatára jelent­kezni szándékozó diákok részére a Testnevelési Főiskola. Az alkalmassági vizsgára előkészítő tanfolyam február 28-án, a felvételi vizsgára felkészítő oktatás pedig március 31-én kezdődik. 13 Javítani a szlovák nemzetiségi oktatás körülményeit Tegnap Budapesten az MSZMP Politikai Főiskoláján ülésezett a Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének Országos Választmánya, a magyarországi szlovákság „parlamentje". Napi­rendjén a múlt évi munka, vala­mint az ez évi munkaterv szere­pelt. A választmány megállapí­totta, hogy a szövetség azon mun­kálkodik, hogy szlovákságunk ak­tívan vegyen részt a szocialista építőmunkában, erősödjék nem­zetiségi tudata, ápolja és fejlesz­­sze anyanyelvét, kultúráját, ha­gyományait. Nemzetiségeink az elmúlt évben is példamutatóan vették ki részüket az építőmunká­ból. Az elmúlt év fontos eseménye volt a VII. kongresszus óta eltelt félidő munkájának az értékelése. Érdemi módon, elemző, kritikus szemlélettel tekintette át Békés, Nógrád, Borsod, Komárom és He­ves megye a szlovák nemzetiségi területen végzett tevékenységet, számot adva az MSZOSZ „félidős" kibővített elnökségi ülésén a kongresszusi határozatok végre­hajtásáról. Arról is szó esett, hogy hazánk nemzetiségpolitikai gya­korlatának talán egyetlen „neu­ralgikus" pontja, területe az anya­nyelvi oktatás. Ugyanakkor tény, hogy a kétnyelvű oktatás elindí­tása terén szerény, konkrét ered­ményeket értek el 1986-ban. Az elmúlt év őszén kísérleti jelleg­gel Pilisszentkereszten már a két­nyelvű oktatás elvein alapuló ke­retek között indult meg a tanítás. Ugyanez várható Békéscsabán, Bükkszentkeresz­­en, később Pi­­liscsévén és Kétsopronyban. Az ez évi feladatok megállapí­tásánál első helyen szerepelt a szlovák nemzetiségi oktatásügy személyi és tárgyi feltételei javí­tásának szorgalmazása, az orszá­gos szaktanácsadó hálózat kiala­kítása és a pedagógusellátottság javítása. Ennek érdekében segí­tik a pedagógusok rendszeres módszertani és nyelvi továbbkép­zését. Az MSZOSZ a többi nemzetisé­gi szövetséggel és a KISZ KB- val közösen júniusban megrendezi az Országos Nemzetiségi Ifjúsági Találkozót. (kondacs) KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pál­­né u. 4—6.): Zárva! ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (1., Tárnok u. 10.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZINÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.): (Ny. K, Cs: 15— 18-ig, Szó, V: 11—18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csa­lán út 29.): Bartók emlékklád. — Bartók-ábrázolások magyar bélye­geken (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szob­rai (áll. kiáll.) Fiatal Képzőművé­szek Stúdiójának éves kiáll. (zár. 8- án) — Műemléki fürdőépületek (idősz. kiáll.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák tér 4.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Kalchbrenner Károly emlékkiál. HADTÖRTÉNETI MUZZEUM (I., Tóth A. sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1848—40-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák- Magyar Monarchia és az első világ­háború — A Magyar Tanácsköztársa­ság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború kö­zött és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphad­sereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1949—1985 — Magyar kép­zőművészek­­rajzai az első Világhá­borúb­ól (idősz. klán.) (Ny. 9—17-ig, V. 16—16-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköz­tár­saság útja 103.): India és Hátsó-In­­dia művészete (áll. kiáll.) Távol-ke­leti kerámia (Idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX.S Ül­lői út 33—37.): Művészet és mester­ség (áll. kiáll.) A magyar Art Deco lakásművészet — Régi bécsi porce­lán — Távol-­keleti kalligráfiák és festmények (a prágai Nemzeti Mú­zeum gyűjteményéből) (idősz. kiéül.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (I!C. Gát U. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.). „Hommage a Kassák". Kas­sák Lajos irodalmi és képzőművé­szeti munkássága — Kassák kollá­zsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. II.). (Ny. V. kir. 10—17-ig). KISCELLI MÚZEUM (HI., Kiscelli út 108.): Az „Arany Oroszlán" patika — Pest-budai nyomdák a XVIII— XIX. sz.-bam (áll. kiáll.) — Teáéra Rissone olasz bábszínház a XIX. sz. elejétől (Ny. 10—.lé-ig.). LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. K. kir. 14—18- ig, Szó. V. 10—18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. SI.). (Ny: H— P-ig 12—17-ig, Szó: 9—13-ig, V. zár­va I) MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (III. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. 11—17 ig). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­­DÉGLÁTÓIPARI múzeum (I., For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrász­ipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története. — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Bu­davári Palota B, C, D ép.): Magyar­­országi művészet a XI—XX. sz-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1850-től 1800-ig — Későgótikus szár­nyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mi­hály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — A hónap műtár­gya: Róna József: Savoyai Jenő her­ceg lovas szobra. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VII­.. Múzeum krt. 14—18.): Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig­­* Magyarország törté­nete a honfoglalástól 1849-ig — Ma­gyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) — A török elleni hadjáratok és Buda visszafoglalásának érmei, (idősz. kiáll.). mátyás-templom (És Szenthárom­ság tér). Egyházművészet­ gyűjte­mény (Ny. mindennap 19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár): A háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvas­marha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A ma­gyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története,— Az erő­gép története — Vadarat és vad­gazdálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (áll. kiáll.) — 90 éves a Mezőgazdasági Múzeum (időse, kiáll.) (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V. 10—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I.: Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a­ hangszeres kultúra emlékei Magyar­­országon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik (Idősz. kiáll.) (Ny. K. kir. 10—18-ig, H. 18—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókás­ P. u. 9—11.). Euró­pai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIII. sz.­­ban — Bútorművészet a XIX. sz.-ban — Kályha és kályhacsempe — Ró­mai lapidárium (áll. kiáll.) — Kau­kázusi és türkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a civi­lizációkig (áll. kiáll.) — Restauráto­raink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások. — Gőzener­gia az ember szolgálataiban. James Watt emlékére — Polgár Endre fény­képeiből. — Könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai. — Remekművek Palmy­­rából — szíriai vendég­kiáll. — (idősz. koásd­.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.): Nyugat em­lékkel. (áll. kiáll.) — Tóth Árpád­­emlékklál. (idősz. kiáll.) (Ny. 14— 18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.)­. Egy születő vá­rosrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyiknak. (Ny. H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 16—18-ig). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem J. u. 20.) ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota „F" ép.): Művé­szeti könyvkötések régen és ma (Ny. 10—16-ig, V. zárva­). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Ká­rolyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgozó­­szobája — Móricz Zsigmond dolgozó­szobája — József Attila-kiáll. — Radnóti Madós-emlékkiáll. — Gá­bor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Ká­rolyi-emlékszobák (a Károlyi-emlék­szobák nyitva tartása: K—P-ig, 16 -14-ig, Szó, V: 14—18-ig) (áll. ki­áll.) — A múzeum kiadványaiból III. kiáll. — A reneszánsz és barokk kora — Nagy Imre és az Erdélyi He­likon írói (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközléstörténeti áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.). Ké­pek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Magyar orvosok régi fényképeken — Éremművészet és medicina, a 80 éves Borsos Miklós életművében, (idősz. kiáll.) (Ny. 1­0.30—18-ig). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — XX. sz.-i művészet (áll. ki­áll.) — Az európai grafika hatszáz éve (idősz. kiáll.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében: VIII., Múzeum krt. 14—16.). Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (áll. kiáll.) — A Halley-üstö­­kös nyomában (idősz. kiáll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (XIII., Gogol u. 9—11.): 100 éves a hazai kötő­hurkolóipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiáll.) (Ny. 9—11-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (III., Laktanya u. 7.) BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (in., Lajos u. 158.): Pátzay Pál áII. Idám­. — Marosits István és Tóth Erna kiáll. (zár. 8-án) — 6 új lakó­telep köztéri plasztikáinak pályázata. BUDAPEST KIÁLLÍT­ÓTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Gya­rmathy Tiha­mér „Fekete-fehér" c. kiáll. (nyit. 3-án). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTE­­REM: Piszer Mária kiáll. ERNST MÚZEUM: Bódy Gábor-emlék­­klál. — Kuchta Márta (Svájc) kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákó­czi út 30.): Kiss Mihály kiáll. (zár. II. 1-jén). GULÁCSY GALÉRIA (XII., Fürj u. 4­0 a.): Kántor Andor festménykiáll. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓT­EREM: Csiky Tibor szobrász kiáll. MŰCSARNOK: Gerald Titus — Carmel és Claude Viollat — Kortárs francia festők Odális. MOLNÁR C. PÁL-GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi út 68.). (Ny. K. Sze. Cs: 15— 18-ig, V: 10—13-ig). ÓBUDA GALÉRIA (III., Fő tér 1.): Szlovén fotótörténeti kiáll. STÚDIÓ GALÉRIA (V., Bajcsy-Zs. út 92.): Sebők Éva idáll. (zár: 1-jén) — Lévai Jenő kiáll. friyit: 4-én). VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIA: Bolgár Jó­­zsef-enotó tokiért. VIGADÓ GALÉRIA: Együtt a békéért. A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 19—15 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelessük!

Next