Magyar Nemzet, 1987. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
Szombat, 1987. január 31. M PM : SPORT A mozgáshiány járványa (3.) A fizikai aktivitásnak tehát nemcsak a betegségek megelőzésében és az egészség megtartásában, hanem a betegségek gyógyításában, illetve az idült betegek testi, lelki és közösségi jó közérzetének biztosításában és rehabilitációjában is szerepe van. Vannak betegségek (például szív- és érrendszeri bántalmak), amelyek gyógykezelésében a testedzés szerves részt képez, más bajoknál (például elhízás, cukorbaj) viszont már a gyógykezelésnek elengedhetetlen feltétele, alapja, sine qua non-ja. Az életet rövidítő elhízás A mindennapos mozgástevékenységet a mai leggyakoribb népbetegség, az elhízás elkerülésében kell a legkomolyabban venni. Az elhízás számos kórkép alapjaként nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi életkilátásokat is rontja. A testsúlyredukció pedig a szövődmények megelőzésén kívül az életkilátásokat is normalizálja. Az elhízás egészségkárosító hatásáról már nagyon sokat írtank, most csak az Egyesült Államok legújabban kiadott társadalombiztosítási irányelveire hivatkozom; ezek szerint az elhízottak között a hipertónia és cukorbaj megközelítőleg háromszor, a hiperkoleszterinómia több mint kétszer gyakrabban fordul elő, a kövér 20—40 évesek között pedig a magas vérnyomás 5—6- szor gyakoribb, mint a normálsúlyúak között Az epidemiológiai vizsgálatok szerint az elhízott férfiakon a vastagbél-, végbélés prosztatarák, elhízott nőkön az epehólyag-, epeút-, emlő-, méh- és petefészekrák fejlődik ki gyakrabban. Az egészségmegtartó és gyógyító fogyókúrák eredménytelenségének általában a kampányjelleg az oka; az, hogy a megemelt fizikai aktivitás és az ehhez igazított kalóriaszegény étrend előírásait nem tartósan és rendszeresen alkalmazzák. A kampányszerű fogyókúrák eredményességét dicsőítők megfeledkeznek arról, hogy az első hónapban leadott kilók általában folyadékveszteségből, „vízfogyásból” adódnak, és a tulajdonképpeni „sírfogyás” a második hónaptól kezdődik. A már elért kívánatos testsúly folyamatos megtartásában kizárólagosan a mindennapos mozgástevékenység adhat kellő alapokat. Mivel azonban a mozgásszegény életmód a hiperinzulinémiával és a jóllakottság érzésének kitolódásával egy ördögi körben az elhízásnak nemcsak oka, hanem fenntartója és növelője is, a folyamatos mozgástevékenység, egy kedvezőbb körben, már nemcsak a nagyobb inzulinszintet és következményeit, hanem annak okát, alapját és lehetőségeit is kiküszöböli. Vérnyomás és sport A fizikai aktivitásnak a szívkoszorúér-betegségekre kifejtett elsődleges megelőző hatásáról az előzőkben volt szó. A már kialakult betegségekkel kapcsolatosan annyi bizonyosodott be, hogy a jobb fizikai kondícióban levők könnyebben és kevesebb szövődménnyel viselik el a szívrohamokat, és könnyebben rehabilitálhatók. Egyes kutatók azt tapasztalták, hogy a fizikai aktivitás hatására a koronária-halálozás 19 százalékkal csökkent, de az edzés okozta működészavarokat nagyon komolyan kell venni. A rendszeres testgyakorlás hosszú távú kockázatcsökkentő hatása mindig ellensúlyozza a rövid időtartamú megterhelés kockázatnövelő hatását. Ami a hipertóniát illeti, az izommunka mind a szisztelés, mind a diasztólés vérnyomást megemeli. A nagyobb fizikai megterhelés a súlyosabb II. és III. stádiumú hipertónia vérnyomásértékeit abnormális szintre emelheti, és ezért az ilyen fokú magas vérnyomással ksüszködő emberek erőteljesebbsporttevékenysége (például futása) végzetes következményekkel, szívinfarktussal és agyi érkatasztrófával járhat. A mérsékelt hipertóniák (140 90 — 160 95 Hgmm) eseteiben azonban a mozgástevékenység fokozása sokszor a vérnyomás csökkenését és normalizálódását hozza magával. Angolszász szerzők viszont 165 105 Hgmm feletti vérnyomásértékek esetén is, rövid járásgyakorlatok hatására, a mozgást követő pihenő időszakban a vérnyomás csökkenését tapasztalták, és 25 százalékkalkisebb szisztelés értékeket mértek. Ezért a jól adagolt és nem megterhelő mozgást jó hatásúnak tartják a hipertónia kezelésében: naponta kétszer egy-egy órás sétát javasolnak. A perifériás érelmeszesedésben, labérszűkületben a mozgás javíthatja a végtagok vérellátását, és ezáltal az oxigén ellátását. A járással járó panaszokat és fájdalmakat — ha nem áll fenn sebészeti kezelés javallata — éppen jól adagolt mozgásgyakorlatokkal áthidalni, kezelni, és ezzel az élet minőségét megjavítani vagyunk képesek. Könnyíthető cukorbetegség A cukorbetegség kezelésének az alapját, az inzulin mellett, vagy nélkül is, a diéta és izommunka, a mozgástevékenység képezi. Ez a cukorbetegek fizikai rehabilitációjának biztosításával azok feltételes egészségét is megteremti. Ennek alapján pedig mind az egyéni, mind a munkahelyi és társadalmi döntésekben elsősorban azt kell tudomásul venni, hogy a cukorbeteg nem csökkent munkaképességű, hanem megváltozott munkaképességű. A fizikai aktivitás előnye cukorbajban: 1. Egymagában is vércukorcsökkentő. 2. Áttöri az inzulinrezisztenciát és növeli az inzulinérzékenységet, mely mind az inzulin-, mind azinzulinelválasztást növelő tablettás kezelésben — az inzulinigényt csökkentve — kedvező, sőt, az inzulinérzékenységet még az endogén triglicerid-szintézis csökkentésével is javítja. 3. Vércukorcsökkentő hatását még az is fokozza, hogy növeli és sietteti a beadott inzulin felszívódását. 4. Mivel a fizikai aktivitás és mozgás csökkenti az érkárosító LDL-béta-koleszterinszintet és növeli a vér érvédő HDL-alfa-koleszterin-koncentrációját, mérsékli annak véralvadásos és trombóziskészségét, ez az érszövődmények megelőzésében és kezelésében lehet előnyös. Mit kell tenni? Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a cukorbeteget nem munkaképtelennek nyilvánítani és rokkanttá minősíteni, hanem éppen a fizikai aktivitás biztosításával rehabilitálni kell. Ezért a cukorbetegek munkába állításában és munkájában elengedhetetlen a rendszeres és folyamatos, egyenletesen elosztott izommegterhelés biztosítása. Amennyiben pedig ez munkakörükben nem érhető el, akkor ezt egyéb szabadidő-mozgástevékenységgel, rendszeres könnyebb sportolással kell megteremteni. Ma már a cukorbetegek sporttevékenysége is megengedett, ha az folyamatos, sőt már élsportolók is kerültek ki közülük, így az inzulindependens cukorbeteg Talbert Davis Kupa-győztes teniszcsapat tagja volt, síző és korcsolyázó olimpikonok, jéghoki- és labdarúgó-válogatottak is vannak a betegek között. Persze ezek az inzulindependens versenysportolók már tudják, hogy ilyenkor kevesebb inzulinra és nagyobb táplálék-, szénhidrátfelvételre szorulnak. A gyermekkor fizikai, aktivitása a felnőttkor egészséges mozgásigényét és mozgástevékenységét is meghatározza. Ebben pedig — éppen gyermeke későbbi egészségének megteremtésével — az édesanya felelőssége igen nagy. Mindezek miatt az édesanya már egészenkorán szoktassa gyermekét rendszeres mozgásra, játékos sportra és mozgásbő életmód kialakítására. Az iskolai sportban a nevelőik, szülők és orvosok felelősségét kell kidomborítani. A testnevelés legyen főtantárgy, és szűnjenek meg a tornaórák alóli nevelői, szülői és orvosi felmentések. A beteg, rokkant és sérült gyermekeknek is van mozgásigénye, és ennek kielégítéséről a nevelők, szülők és orvosok akkor döntenek helyesen, ha az eddig szokásos felmentés helyett az éppen szükséges tornagyakorlatok beiktatását szorgalmazzák. A szabadidő-sportból a középkorúak és idősek mindig a foglalkozásuknak megfelelő, és a mindennapos elfoglaltságukatkiegészítő mozgástevékenységet válasszanak, az ülő életmódot folytatóktöbbet, a fizikailag jobban igénybevettek kevesebbet. Az izom- és sporttevékenység megválasztása nemcsak az életkor és erőállapot függvénye, hanem a szervezet egészségügyi állapotától, az esetleges betegségek és fogyatékosságok fennállásától, fokától, szövődményeitől isfügg. A futás (kocogás), úszás, kerékpározás és a mindennapos séta érdemel külön említést. A kocogást annak „királya”, James Fixx, a létező legjobb, legegészségesebb és legegyszerűbb testmozgásnak tartja,, és Nancy Gersteint idézve azt írta, hogy egy jó futás az embert szinte a mennybe viszi. A kocogás mai világszenvedélyét még az ő futáson alapuló — igaz rejtett szívhiba miatti — hirtelen szívhalála sem tudta csökkenteni. Az úszás minősíthető a legjobb, és minden életkorban végezhető mozgástevékenységnek. Jobbítja a vérkeringést, csökkenti a testsúlyt, és még a cukorbetegek glukóztoleranciájátis a legjobban javítja. Nagyobb beteganyag ilyen irányú vizsgálatából kiderült, hogy az úszás átlagosan 16 mgszázalékkal, a futás 14 mg százalékkal, a kerékpár-ergométer pedig 7 mg százalákkal csökkentette az éhgyomri vércukorértékeket.A mindennapos séták kedvező hatására már a magas vérnyomás kezelésekor utaltam, sőt egyes panaszok és tünetek, mint a fejfájások és álmatlanságok kiküszöbölésében gyógyszert helyettesíthet a jó levegőn végzett nappali vagy esti séta. Az emberek mozgásigényének ésszükségletének kielégítésére az utóbbi időben már számos kezdeményezés történt, a sportpályák és sportolási lehetőségek nyitottsága azonban még várat magába. A dicsérendő tömegsportmozgalmak — mint például a Futapest — előnyétbeárnyékolja, hogy ezeket többnyire ipari füsttől és kipufogógázoktól szennyezett, mérgező ólmot és szén-monoxidot tartalmazó levegőben végzik. A levegőszennyezés járványa azonban már egy másik téma. (Vége) / Dr. Angelt István Pofonok után Hokisok emlékeztek Ökölvívó-mérkőzésen is ritkán látható, súlyos pofonok csattantak a képernyőn a szovjet televízió közkedvelt „Világ és ifjúság” című műsorában. Az utóbbi időben mind érdekesebbé váló adás — amelyet már régóta az oly sokszor hangoztatott „glasznoszty, a nyíltság szellemében szerkesztenek — ezúttal sporttémát is elemzett. A január elején Csehszlovákiában megrendezett junior jégkorong-világbajnokság egyik emlékezetes — no nem éppen sporttörténeti szempontból — csatáját,, a kanadai—szovjet meccset. Illetve annak méltatlan végét elevenítették fel a képkockák. Azok a szerencsések, akik hazánkban tudják fogni a moszkvai 1 -es csatornát, vagy a szlovák televízió műsorát, január negyedikén este már láthatták az ökölpárbajt. Emlékezetes, hogy a második harmadban 4— 2-es tengerentúli vezetésnél, két kanadai játékos kiállítása miatt a csapatok összeverekedtek, sőt még a kispadon ülök is a jégre lépteik, segítvén a „küzdőket”. Az e heti szovjet ifjúsági adás csak ezeket a pillanatokat játszotta be. A két csapatot egyébként kizárták a tornáról, s amint azt a nemzetközi szövetségben jelezték, folytatása is lesz a dolognak, persze remélhetőleg csak a fegyelmi bizottságnál. A szovjet sportban is megnyilvánuló szókimondást mutatja — elég, ha a közelmúltban megkezdett vitára utalunk, amelyet a — fogak nélkül profizmusról folytatnak a sajtóban , hogy a „Világ és ifjúság" szerkesztői meghívtak a kamerák elé néhány, Prágában szerepelt, avagy inkább leszerepelt junior jégkorongozót, akik kifejthették véleményüket a történtekről. A fiatalok hibásnak érzik magukat — derült ki —, sajnálják már, hogy felvették a kanadaiak által odadobott kesztyűt, s az is elhangzott, milyen erkölcsi kárt okoztak ezzel a világban méltán tisztelt szovjet jégsportnak. Várják a megérdemelt büntetést — mondták — s fogadkoztak, többet nem keverednek „ilyen balhéba”. Bizonyos fokú megbocsátás érződött a riporter hangjából, látván az ifjak őszinteségét, s befejezésül megkérdezte az egyiküket, hogy érzi, az ökölvívásban miképpen szerepeltek? Ön személy szerint nem valami jól — felelte az egyik hokis —, majd elmosolyodott, s felvillantotta hiányos felső fogsorát a nézők felé. (rirecz) Magyar Nemzet Elhunyt dr. Kertai Tamás A Vasas Sport Club, a vasasszakszervezet, az Ipari Minisztérium és a Magyar Olimpiai Bizottság mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Kertai Tamás,a Vasas Sport Club ügyvezető elnöke 58 éves korában autóbaleset következtében elhunyt. Dr. Kertai Tamás különböző állami beosztásokban dolgozott, mielőtt 1981. április 15-én a Vasas SC ügyvezető elnökévé nevezték ki. A magyar sportért, a piros-kék színekért rajongása közismert volt. Fiatal korában sportolt a Vasasban. Temetéséről később intézkednek. Tenisz,Opel Kupa Sikeres rajt A tenisz Opel Európa Kupa D- csoportjának harmadik napján a magyar válogatott is bemutatkozott. A Vasas Folyondár utcai csarnokában a tavalyi magyar bajnok Markovits László mindössze 55 perc alatt 6:2, 6:1 arányban győzött a ciprusi Papamihhael ellen. A Bp. Spartacus 17 éves versenyzője sok ászt ütött, megoldásai után gyakran csattant fel a taps. A következő találkozón sem forgott veszélyben a magyar versenyző győzelme, a 18 esztendős Lányi András 6:3, 6:4-re nyert Hadzsigeorgiu ellen. A MarkovitsLászló, Köves Gábor kettős alig háromnegyed óra alatt 6:4, 6:3-ra verte a Papamihael, Zahariadesz duót A 3:0-ás magyar győzelem azt jelenti, hogy a ma délután 16 órakor sorra kerülő Magyarország— Bulgária találkozó győztese a D- csoport döntőjébe került, az ottani nyertes magasabb osztályba jut. A nap másik mérkőzésén: Portugália—Lengyelország 2:1. Köszöntötték 1986 legjobbjait A hagyományoknak megfelelően a Magyar Televízióban tartották az Év legjobb sportolói díjátadási ünnepséget. Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke és Novotny Zoltán, a MUOSZ sportújságírószakosztály elnöke és Tibor Tamás az AISH elnökhelyettese köszöntötte a versenyzőket, az edzőket A sportújságírók 29. alkalommal választották meg a tavalyi esztendő legjobbjait. Minden kategóriában új győztest avattak. Nők: 1. Bátorfi Csilla (asztalitenisz), 2. Mészáros Erika (kajak-kenu), 3. ■ Fórián Éva (sportlövészet). Férfiak: 1 Darnyi Tamás (úszás), 2. Csípes Ferenc (kajak-kenu), 3. Csányi Béla (teke). Csapat: 1. Férfikézilabdaválogatott 2. Női asztalitenisz-válogatott 3. Férfi teke-válogatott. Edzők: 1. Széchy Tamás (úszás), 2. Parti János (kajak-kenu), 3. Verebes József (labdarúgás). SPORTNAPLÓ A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége pénteken délelőtt ülést tartott. Értékelték az 1986. évi sportszakmai, gazdasági és sportdiplomáciai munkát, valamint elfogadták a MOB és elnöksége 1887 88. évi üléstervét. Tibor Tamás, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese megbeszélést folytatott Kéri György vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával. A találkozón egyebek között szó esett vezetésikérdésekről, a diáksport helyzetéről, a szakemberképzésről és az anyagi támogatásról. A Népstadion tanácstermében megalakult a Népstadion Szabadidő Egyesület. A közgyűlésen megjelent Varga- Sabján László, az AISH elnökhelyettese, és dr. Meiliner Jenő, a Népstadion és Intézményei főigazgatója. Az egyesületkondicionálótorna, aerobic, korcsolya és renisz csoportokat indít. A klubnakhavi 30 forint befizetése után bárki tagja tehet. A közgyűlés az egyesület elnökének dr. Molter Jenőt, ügyvezető elnöknek Poilipné Csatádi Katalint, a Budapesti Ifjúsági és Sporthivatalkorábbi munkatársát választotta meg. A Veszprémi Városi Bíróság dr. Korbély Zoltán tanácsvezető bíró elnökletével pénteken hirdetett ítéletet Győri Kis István, a Veszprémi Sport Egyesület labdarúgó-szakosztálya technikai vezetőjének vesztegetési ügyében. Győri Kis István 1886. augusztus 17-én a VSE—Komló NB II-es labdarúgómérkőzés után azzal a magyarázattal, hogy elkészültek egy korábbi mérkőzés fényképei, átadott egyleragasztott borítékot Komáromi Lajos játékvezetőnek. Komáromi Lajos csak tatai lakásán vette ellő a borítékot, s miután tapintással érzékelhető volt, hogy abban nem fényképek, hanem bankjegyek vannak, értesítette az MLSZ játékvezetői bizottságát. A boríték, mint bizonyíték, ezután az MLSZ fegyelmi bizottságához, majd a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságra került. A mérkőzés egyébként szabályos körülmények között zajlott, a VSE 2-0- ra győzött. A találkozó után átadott összeggel a játékvezető jóindulatát próbálták megnyerni akésőbbi mérkőzésekre. A Veszprémi Városi Bíróság Győri Kis István vesztegetés vétségéért 16 000 forint pénzbüntetésre ítélte, egyben elrendelte a játékvezetőnek átadott 8000 forint elkobzását. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A svájci Erika Hess a Grans Montana-i alpesi sívilágbajnokság első aranyérmese. A nők kombinációs viadalán a műlesiklásban és a lesiklásban is 3. lett, de összesítve az élen végzett. Második az osztrák Sylvia Eder, harmadik az egyesült államokbeli Tamara McKinney. A február 8-i, Ciprus—Magyarország labdarúgó EB-selejtező mérkőzésről a ciprusi televízió nem ad helyszíni közvetítést. A Magyar Televízió forgatócsoportja azonban ott lesz az eseményen, s február 18-én,kedden, 21.25 perces kezdettel a második műsorban egyórás összefoglalót sugároz a találkozóról. Megváltozik a Magyar Televízió vasárnapi élőközvetítésének kezdési időpontja a Gravis Montana-i alpesi sívilágbajnokságról. A vb szervezői félórával előrehozták a női lesiklás rajtját, így az egyes csatornán a közvetítés 11.50 óra helyett 11.20 óraikor kezdődik. A televízió szombati adása változatlan marad. Előkészítő tanfolyamot szervez a tanári szak nappali tagozatára jelentkezni szándékozó diákok részére a Testnevelési Főiskola. Az alkalmassági vizsgára előkészítő tanfolyam február 28-án, a felvételi vizsgára felkészítő oktatás pedig március 31-én kezdődik. 13 Javítani a szlovák nemzetiségi oktatás körülményeit Tegnap Budapesten az MSZMP Politikai Főiskoláján ülésezett a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya, a magyarországi szlovákság „parlamentje". Napirendjén a múlt évi munka, valamint az ez évi munkaterv szerepelt. A választmány megállapította, hogy a szövetség azon munkálkodik, hogy szlovákságunk aktívan vegyen részt a szocialista építőmunkában, erősödjék nemzetiségi tudata, ápolja és fejleszsze anyanyelvét, kultúráját, hagyományait. Nemzetiségeink az elmúlt évben is példamutatóan vették ki részüket az építőmunkából. Az elmúlt év fontos eseménye volt a VII. kongresszus óta eltelt félidő munkájának az értékelése. Érdemi módon, elemző, kritikus szemlélettel tekintette át Békés, Nógrád, Borsod, Komárom és Heves megye a szlovák nemzetiségi területen végzett tevékenységet, számot adva az MSZOSZ „félidős" kibővített elnökségi ülésén a kongresszusi határozatok végrehajtásáról. Arról is szó esett, hogy hazánk nemzetiségpolitikai gyakorlatának talán egyetlen „neuralgikus" pontja, területe az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor tény, hogy a kétnyelvű oktatás elindítása terén szerény, konkrét eredményeket értek el 1986-ban. Az elmúlt év őszén kísérleti jelleggel Pilisszentkereszten már a kétnyelvű oktatás elvein alapuló keretek között indult meg a tanítás. Ugyanez várható Békéscsabán, Bükkszentkereszen, később Piliscsévén és Kétsopronyban. Az ez évi feladatok megállapításánál első helyen szerepelt a szlovák nemzetiségi oktatásügy személyi és tárgyi feltételei javításának szorgalmazása, az országos szaktanácsadó hálózat kialakítása és a pedagógusellátottság javítása. Ennek érdekében segítik a pedagógusok rendszeres módszertani és nyelvi továbbképzését. Az MSZOSZ a többi nemzetiségi szövetséggel és a KISZ KB- val közösen júniusban megrendezi az Országos Nemzetiségi Ifjúsági Találkozót. (kondacs) KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pálné u. 4—6.): Zárva! ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (1., Tárnok u. 10.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZINÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.): (Ny. K, Cs: 15— 18-ig, Szó, V: 11—18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók emlékklád. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) Fiatal Képzőművészek Stúdiójának éves kiáll. (zár. 8- án) — Műemléki fürdőépületek (idősz. kiáll.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák tér 4.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Kalchbrenner Károly emlékkiál. HADTÖRTÉNETI MUZZEUM (I., Tóth A. sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1848—40-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák- Magyar Monarchia és az első világháború — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphadsereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1949—1985 — Magyar képzőművészekrajzai az első Világháborúból (idősz. klán.) (Ny. 9—17-ig, V. 16—16-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztársaság útja 103.): India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) Távol-keleti kerámia (Idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX.S Üllői út 33—37.): Művészet és mesterség (áll. kiáll.) A magyar Art Deco lakásművészet — Régi bécsi porcelán — Távol-keleti kalligráfiák és festmények (a prágai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből) (idősz. kiéül.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (I!C. Gát U. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.). „Hommage a Kassák". Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága — Kassák kollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. II.). (Ny. V. kir. 10—17-ig). KISCELLI MÚZEUM (HI., Kiscelli út 108.): Az „Arany Oroszlán" patika — Pest-budai nyomdák a XVIII— XIX. sz.-bam (áll. kiáll.) — Teáéra Rissone olasz bábszínház a XIX. sz. elejétől (Ny. 10—.lé-ig.). LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. K. kir. 14—18- ig, Szó. V. 10—18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. SI.). (Ny: H— P-ig 12—17-ig, Szó: 9—13-ig, V. zárva I) MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (III. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. 11—17 ig). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI múzeum (I., Fortuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története. — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B, C, D ép.): Magyarországi művészet a XI—XX. sz-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1850-től 1800-ig — Későgótikus szárnyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — A hónap műtárgya: Róna József: Savoyai Jenő herceg lovas szobra. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VII.. Múzeum krt. 14—18.): Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig* Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig — Magyar koronázási jelvények (áll. kiáll.) — A török elleni hadjáratok és Buda visszafoglalásának érmei, (idősz. kiáll.). mátyás-templom (És Szentháromság tér). Egyházművészet gyűjtemény (Ny. mindennap 19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár): A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története,— Az erőgép története — Vadarat és vadgazdálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (áll. kiáll.) — 90 éves a Mezőgazdasági Múzeum (időse, kiáll.) (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V. 10—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I.: Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik (Idősz. kiáll.) (Ny. K. kir. 10—18-ig, H. 18—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókás P. u. 9—11.). Európai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIII. sz.ban — Bútorművészet a XIX. sz.-ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások. — Gőzenergia az ember szolgálataiban. James Watt emlékére — Polgár Endre fényképeiből. — Könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai. — Remekművek Palmyrából — szíriai vendégkiáll. — (idősz. koásd.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.): Nyugat emlékkel. (áll. kiáll.) — Tóth Árpádemlékklál. (idősz. kiáll.) (Ny. 14— 18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.). Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyiknak. (Ny. H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 16—18-ig). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem J. u. 20.) ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota „F" ép.): Művészeti könyvkötések régen és ma (Ny. 10—16-ig, V. zárva). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — József Attila-kiáll. — Radnóti Madós-emlékkiáll. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák (a Károlyi-emlékszobák nyitva tartása: K—P-ig, 16 -14-ig, Szó, V: 14—18-ig) (áll. kiáll.) — A múzeum kiadványaiból III. kiáll. — A reneszánsz és barokk kora — Nagy Imre és az Erdélyi Helikon írói (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközléstörténeti áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.). Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Magyar orvosok régi fényképeken — Éremművészet és medicina, a 80 éves Borsos Miklós életművében, (idősz. kiáll.) (Ny. 10.30—18-ig). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — XX. sz.-i művészet (áll. kiáll.) — Az európai grafika hatszáz éve (idősz. kiáll.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épületében: VIII., Múzeum krt. 14—16.). Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (áll. kiáll.) — A Halley-üstökös nyomában (idősz. kiáll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (XIII., Gogol u. 9—11.): 100 éves a hazai kötőhurkolóipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiáll.) (Ny. 9—11-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (III., Laktanya u. 7.) BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (in., Lajos u. 158.): Pátzay Pál áII. Idám. — Marosits István és Tóth Erna kiáll. (zár. 8-án) — 6 új lakótelep köztéri plasztikáinak pályázata. BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Gyarmathy Tihamér „Fekete-fehér" c. kiáll. (nyit. 3-án). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTEREM: Piszer Mária kiáll. ERNST MÚZEUM: Bódy Gábor-emlékklál. — Kuchta Márta (Svájc) kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákóczi út 30.): Kiss Mihály kiáll. (zár. II. 1-jén). GULÁCSY GALÉRIA (XII., Fürj u. 40 a.): Kántor Andor festménykiáll. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM: Csiky Tibor szobrász kiáll. MŰCSARNOK: Gerald Titus — Carmel és Claude Viollat — Kortárs francia festők Odális. MOLNÁR C. PÁL-GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi út 68.). (Ny. K. Sze. Cs: 15— 18-ig, V: 10—13-ig). ÓBUDA GALÉRIA (III., Fő tér 1.): Szlovén fotótörténeti kiáll. STÚDIÓ GALÉRIA (V., Bajcsy-Zs. út 92.): Sebők Éva idáll. (zár: 1-jén) — Lévai Jenő kiáll. friyit: 4-én). VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIA: Bolgár József-enotó tokiért. VIGADÓ GALÉRIA: Együtt a békéért. A múzeumok és kiállítótermek általában 19—15 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelessük!