Magyar Nemzet, 1987. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

Szombat, 1987. február 7. Verebes újoncokat avat Cipruson Mediterrán tájakon, a földközi­­tengeri Cipruson kezdi 1987-es hivatalos szereplését a magyar labdarúgó-válogatott. Az Európa­­bajnokság 5. selejtezőcsoportjá­ban érdekelt felnőtt együttes egy budapesti és egy athéni vereség­gel a nyakában vág bele az idei sorozatba — vendéglátója, a cip­rusi együttes eddig három veresé­get gyűjtött be a csoportmérkőzé­sek során. A hét végi kétfrontos magyar—ciprusi párviadal érde­kessége, hogy a 21 éven aluli vá­logatottak EB-selejtezője során is két pont nélküli gárda viaskodik — a magyarok egy, a szigetorszá­giak két vereséggel a tarsolyuk­ban lépnek pályára. Az utánpót­lás EB-selejtezőre szombaton 14 órától, a felnőttek mérkőzésére egy nappal később, ugyanebben az időpontban kerül sor. A Ma­gyar Televízió kedden egyórás összefoglalóban számol be a va­sárnap történtekről. Az előkészü­letekről az MTI munkatársa, Sza­bó Sándor segítségével számolunk be. Ha nem is az eredeti menetrend szerint, de pénteken késő délután mindkét magyar labdarúgó-válo­gatott megérkezett Ciprusra, EB- selejtezős színhelyére.­­ Verebes József, a „nagyok”, valamint Bicskei Bertalan, a 21 évesek szö­vetségi kapitánya is azonnal ed­zésre vezette jelöltjeit. Pénteki információk szerint Ciprus felállása ez lesz: Haritu — Lemesziosz, Pittasz, Szokratusz, Misszosz — Jangudakisz, Szavva, Marangosz, Hrisztofi — Szavvi­­disz, Mavrodisz, Verebes József is döntött már, bár ezt játékosaival még nem kö­zölte. Eszerint Híres Gábor és Varga István, az MTK-VM védő­je, illetve középpályása először lesz válogatott. A vasárnapi vár­ható csapat tehát: Szertáréi — Sallai, Hires, Róth, Preszeller — Varga, Kardos, Han­­nich, Bognár — Boda, Kovács K. Nincs gond az utánpótláscsapat körül sem. A 21 évesek szomba­ton, magyar idő szerint 14 órától Aradippou városkában játszanak. A kezdőcsapat: Petry — Gubucz, Márton, Szélpál, Szalma — Katzenbach, Kovács E., Kecskés — Zsinka, Fischer, Zsivótzky. Kamion verseny a Hungaroringen A tény talán már sokaknak ismert: május 16-án és 17-én a Hungaroringen rendezik meg a gyorsasági kamion Európa-baj­nokság magyarországi futamát. Ez így első hallásra teljesen ár­tatlan dolognak tetszik, mi több, örülhetünk, hogy a mindössze három éve — ez idáig csak Nyu­­gat-Európában — honos verseny­zési forma most nálunk is be­mutatkozik. Az esemény pénteki sajtótájékoztatóján levetítettek egy videofelvételt, amely a Brands Hatch-i pályán lezajlott versenyt örökítette meg, s rög­tön aggódni kezdtem. Mi lesz, ha ezek a többtonnás monstru­mok a mi féltve őrzött, nagy gonddal épített büszkeségünkön, a mogyoródi pályán is az Ang­liában látott módon „viselked­nek", azaz sokszor nem is a be­tonon száguldoznak, hanem az átmenti gyepet választják küz­delmük színteréül? S mi lesz az épületekkel? Aztán a rendezők­ a Hungaroring képviselői — in­nen a verseny elnevezése — gyorsan megnyugtatták a jelen­lévőket, hogy hosszasan és tudo­mányosan vizsgálták­ az esetle­­ges károkat, ám kiderült, nem kell komoly­­ következményekkel számolni. Szóval a pálya nem károso­dik, s ami biztos: a kamionosok vetélkedése hallatlanul jó szóra­kozást nyújt majd az autósport kedvelőinek. Mit kell tudni er­ről a szokatlan sportágról? A ka­mionsport európai irányítója, a European Truck Racing Organi­zation 1985-ben írta ki az első EB-t, amely két esztendőn át hat-hat futamból állt Idén az eddigi vendéglátókhoz — Anglia, az NSZK, Svédország, Dánia, Belgium és Franciaország — csat­lakozott Magyarország és Auszt­ria. Szinte valamennyi futamot Forma 1-es viadalokra is hasz­nált pályán tartják, olyan ismert helyszíneken,­­ mint például Brands Hatch, Zeltweg, Nür­­burgring, Zolder vagy Silvers­­tone. A versenyeken azok a pi­lóták indulnak, akik hétköznapo­kon különféle szállítási vállala­toknál dolgoznak, azaz ilyenkor áru a rakományuk. Az Európa­­bajnokság szabályai szerint az egyes futamokon a pótkocsikat lecsatolják, csak a nyergesvon­tató fut, ám a nyeregszerkezet­nek mindvégig a helyén kell ma­radnia, a küzdelem végeztével a kamionnak ismét áruszállításra alkalmasnak kell lennie. Három kategóriában hirdetnek bajnoko­kat — 300 lóerőig, 301—360 ló­erő és 361—500 lóerő —, s az év végén az abszolút elsőnek 3600, a kategóriák legjobbjainak pedig 2200 svájci frank üti a markát. A Hungaroringen csatlakoznak az EB-hez a szovjet, a lengyel és a jugoszláv pilóták, s itt lesznek a Párizs—Dakar-ralin 2.—3. he­lyet elért csehszlovák LIAZ-ok és Tátrák is. Miután a verseny házigazdája a Hungarocamion, magától érte­tődően a vállalat pilótái is sze­rencsét próbálnak, Mercedes, Renault, Volvo és Rába gyárt­mányú autóikon. Hogy ki lesz a hat kiválasztott a Hungaroca­­mion mintegy háromezer­ pilótá­jából, az március közepén, egy válogató versenyen dől el , no persze itt sem mindaznnyiait árt­­nak rajthoz. Egy autóval egyéb­ként a magyar cég minden idei Európa-bajnoki futamon képvi­selteti magát A rendezők úgy számolnak, hogy a mintegy húszmillió forin­tos költségvetés megtérül. Íga nem lesz veszteség, már elége­dettek lesznek. A rendezéshez szükség volt 21 ezer svájci frankra is, ezt már a szponzorok révén sikerült előteremteni. Rész­ben a mindkétnapi tévéközvetí­tésnek is köszönhetően a támo­gatók közé sorakozott fel a Re­nault cég, s a magyar vállalatok közül a HungarHotels, a Taurus, a Shell Interag, a Malév és az Autóker. Természetesen a jegyek árából is bevételre számítanak, a belépők ára naponként a cél­egyenesben 250, a többi helyre pedig 160 forint lesz. (­ n. I.) ISZAP ÉS Az újságíróiskolára — sporttal foglalkozó fiatal kollégák infor­málása érdekében — meghívtam Halasi Mártont; jelenleg az ő kezében összpontosulnak a diák­sport fejlesztésének ügyei. Két és fél órán át beszélgettünk, s mivel a hallgatók csak nemrég hagyták el az egyetem padjait, a közelmúlt emlékeiből tudtak mondani példákat , inkább rosszakat, mint jókat. Lapjaiknál mindannyian újságíróként is fog­lalkoztak a diáksporttal, így Ha­lasi Mártonnak nemcsak értő hallgatósága volt, hanem vita­partnerei is támadtak. Egyértelműen kiderült a beszél­getésiből, hogy a törekvések, a szándékok jó irányba mutatnak. Már maga az a tény is sokat mond, hogy végre behatóan kí­vánnak foglalkozni a diáksport fejlesztésével. Mert ami eddig folyt az­ iskolákban, az sok min­dennek nevelhető, csak a test­kultúra következetes ápolásának nem. A heti két-három testneve­lési éra aligha viszi közel a sportoláshoz a tanulókat. Még szerencse, ha nem utáltatja meg velük a testedzést. Jó, ha a diá­kok fele bejut tornaterembe, százezernyi gyerek képzeletében a testnevelés a tanteremben, a tornaszobában végzett unalmas gimnasztikával azonosul. Főként az általános iskolákban az lenne az órák elsőrendű célja, hogy megszerettessék a gyerekekkel a sportot, de ezt a célt nem sok helyen érik el. Ha már az órák többnyire nem ARANY szórakoztatók, pótolhatná és el­lensúlyozhatná a szürkeségüket a szabadidős iskolai sportfoglal­kozás. Ott aztán jöhetne az ön­feledt játék, a sport igazi örö­me. Csakhogy nem jön. Évtize­dek gondos igyekezetével sikerült kiűzni a sportot az iskolából. A diákok jó négyötödének nem jut sportolási lehetőség. Persze, hogy aztán megjelennek a szomorú statisztikák a fiatalok egészségi állapotáról, tekintélyes százalé­kuk sokfajta bajáról, betegségé­ről. Most végre határozottan és szisztematikusan hozzáfogtak ennek a kriminális helyzetnek a megváltoztatásához. Három éve már, hogy az­­MSZMP Poli­tikai Bizottsága a sportélet szer­vezésében előtérbe állította a fiatalok testkultúrájának ügyét, de lassan mennek át az elvek a gyakorlatba. Először is meg kel­lett alakulnia az ÁISH-nak, mert teljesen új szervezeti rendszer­re van szükség ahhoz, hogy meg­teremtsék az egészséges sporto­lás feltételeit az iskolában. Ugyanis ez nem csupán elhatá­rozás, hanem pénz és eszköz­­rendszer kérdése is. Iskolák egész sorában nemhogy a spor­tolási lehetőség hiányzik, hanem­­ még a legegyszerűbb felszerelés — mondjuk a labda — is. Az általános és középiskolák­ban ezentúl tanulónként 60 fo­rint jut sportcélokra az eddigi 30, illetve 50 forint helyett. Ami ugyanennyire lényeges, lesz pénz arra is, hogy méltóbban honorálják a diákokkal foglalko­zó testnevelő tanárokat, szülő­ket, szakembereket. Ez azért fontos, mert a tanárok — első­sorban a városban dolgozók — fizetésük kiegészítésére sport­klubokkal kötöttek szerződést, szállítandó bizonyos sportágak­ban az utánpótlást. Az iskolákban a testnevelő ta­nárok — tisztelet a kivételnek — csakis a tehetséges gyerekek­kel foglalkoznak. Már azért is, mert a munkáját aszerint mé­rik, hogy hány tanítványa szere­pel a különféle versenyek — úttörő-olimpia, középiskolás baj­nokság — legjobbjai között. Az egyesületekkel kötött szerződé­sek is arra ösztönzik a testneve­lőket, hogy csakis az ígéretes fiatalokat tartsák szem előtt, a többiek keressék a pártbeli boldo­gulásukat, ahol akarják. Nyilvá­nos értekezleten fejtegette egy testnevelő tanár: több tonna iszapot kell átrostálni ahhoz, hogy aranyat leljünk. De kö­nyörgöm: nekünk ez az „iszap” legalább olyan fontos, netán fon­tosabb, mint az arany. Csakis az iskola tud teret, le­hetőséget nyújtani a diákság testkultúrájának fejlesztésére. A sportklub erre alkalmatlan. Ne­ki egyetlen célja lehet: nagy győzteseket nevelni. De az or­szágnak, a társadalomnak az az érdeke, hogy egészségesen ne­velkedjenek a jövő generációi, s ezt a feladatot csakis az iskola töltheti be. A testnevelési órák nem elegendők, tehát azon áll vagy bukik a siker, hogy sike­rül-e a diákság egészét átfogó sportéletet teremteni. Tavasszal megalakul végre a Magyar Diáksport Szövetség. A megalakulást előkészítő szervező bizottság azonban már becsület­tel dolgozik, munkája nyomán szerte az országban egymás után jönnek létre az új típusú diáksportkörök és a teljesen új­szerű sportegyesületek. Pár sor­ban nehéz megmagyarázni a kettő közötti különbséget. A lé­nyeg, hogy a sportkör szorosan kötődik az iskolához, az oktatá­si intézmény dönt minden lénye­ges kérdésben, adja a pályát, a termet (ha tudja), szerződik az oktatókkal. A diáksport-egyesü­let viszont önálló jogi személy, rendelkezhet saját vagyonnal, tehet szert bevételre, szervezhet tanfolyamokat, szedhet tagdíja­kat, sőt úgynevezett jogi tagokat (szponzoráló vállalatokat) léptet­het be az egyesületbe. Szóval teljes önállósággal gazdálkodhat Ilyen szervezetei még sosem vol­tak a diáksportnak, így érthető, hogy kevés helyen vállalják az egyesület létrehozásának kocká­zatát. Eddig mindössze 94 ilyen klub alakult Pedig van benne fantázia. A beszélgetésen Halasi Márton el­mondta, hogy három kisközség­ben — Felgyón, Tömörkényben, Csengélén — ráébredtek arra, nem érdemes a falusi sportkör­be invesztálni, mert ily módon mindössze egy futballcsapatnyi embernek jut a támogatás. Meg­szüntették a sportkört és a diák­sport-egyesületet kívánják a fa­lu sportéletének bázisává tenni. Segít anyagilag a tanács, az Áfész, sőt az egyik községben a téesz elnöke vállalta a DSE elnöki tisztét Az addig sporto­ló felnőttek is átléptek a diá­kokhoz, ők is beférnek oda, csak az a lényeg, hogy a sportolók 80 százaléka iskolai tanuló legyen. Bár a diáksport-egyesületet kapnak némi induló támogatást, százezer forintos felső határig, aligha lehet várni, hogy rövide­sen megsokszorozódik a számlát. Talán majd pár esztendő múl­tán. Egyelőre egyszerűbb a diák­sport megalakítása. Sebaj, csak legyen belőlük minél több. Visel­je a teljes felelősséget az iskola. Nagy eredmény, hogy az általá­nos iskolák egy­harmadában már alakult DSK. Ebben az iskolatí­pusban eddig egyáltalán nem működött sportkör, holott éppen a 6—14 évesek között lenne a legfontosabb megszerettetni a sportolást Az iskolai életben jártas fiatal újságíró kollégáim azonban tartanak attól, hogy egyes iskolákban csak formális a megalakulás, mert nincsenek meg a sportolás feltételei. Nincs pálya, nincs terem, viszont az is­kola érdemeket szerez, javul az országos statisztika. Sok a buktatója a jelenleg fo­lyó szervezési munkának, de mégis az a fontos, hogy végre valahára megkezdődött valami. Várhatóan azonban jókora idő­nek kell eltelnie, amíg általános­sá váik a sportolás az iskolák­ban. Egyelőre az is eredmény lenne, ha a diákság harmadának, felének teremtenék meg a spor­tolás feltételeit. Ők aztán maguk­kal ragadnák a többieket is. Zsolt Róbert SPORT Magyar Nemzet A BEK kérdőjelei Válogatott klubcsapatok Évek óta beszélik, hogy valami nem stimmel. Az idén viszont már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőben ilyen formában nem érdemes megrendezni a ver­senyt. Mert komolytalan. Ponto­sabban: a nem egyenlő feltétel­­rendszer — a sportszerűség hiá­nya­­ irreálissá teszi a küzdel­met. S nem azért került mind­ez elég gyakran szóba a Nemze­ti Sportcsarnokban pénteken a kard Bajnokcsapatok Európa Ku­pája viadalon, mert a döntőbe végül egy magyar együttes sem jutott... Ott volt viszont a szov­jet és az olasz gárda, mindkettő azonos országa válogatottjával. Így — mondhatni — érvényesült a papírforma: a két legjobb vív­hatott egymással. — Ez a verseny Bajnokcsapa­tok Európa Kupája, avagy nem­zetek közötti találkozó? Kovács Tamás, aki évekig fő­titkár volt, most pedig szövetségi kapitány, nem lepődik meg a kérdésen. — Éreztem a hangsúlyozás­ban az iróniát. Valóban, furcsa, hogy a rangosabb együttesek kö­zül — gondolok az olaszokra, a szovjetekre, a lengyelekre, a ro­mánokra, a bolgárokra — csak a franciák és mi tartjuk be a já­tékszabályokat, vagyis az irat­­­lan szabályokat. — Azt tehát, hogy a BEK-ben a bajnokcsapatoknak illene in­dulniuk? — Ezzel nincs is semmi problé­ma. Azok jönnek el Budapestre. Csakhogy ... Kik szerepelnek ezekben az együttesekben ... ? Több, mint valószínű, hogy olya­nok is szóhoz jutnak ... — Kimondjam? Akik nem is tagjai a klubnak... — Nem én mondtam... Szó­val, akad egy-két furcsaság. Pél­dául az olasz Della Barba­pado­­vai, erre melyik együttes képvi­seli Itáliát? A Fiamme Oro Roma. Vagy..., tavaly a kupát a CSZKA Moszkva szerezte meg, idén a Dinamo Moszkva jött el, de a­ két csapat összeállítása szin­te megegyező... A lengyelek, a románok, a bolgárok névsora is jóformán azonos a válogatotté­val. — S mindezt nem lehet ellen­őrizni? — Majdhogynem tehetetlenek vagyunk. A BEK nem kiemelt­­ FIE-ren­dezvény. Semmiféle iga­zolás nem szükséges, még papié sem. A nemzeti szövetségek kül­dik el nekünk a nevezést, azt kell elfogadnunk. Mert a világ legjobbjai most is, itt voltak, de a magyar bajnok­csapat, a Bp. Honvéd nem azo­nos a nemzeti együttessel. Felve­tődhet a kérdés, a kispestiek ne­ve alatt miért nem indítják a leg­erősebb hazai gárdát. Mert a ma­gyarok ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a viadal Bajnokcsapatok Eu­rópa Kupája. Kár, hogy ezt sok helyen nem tartják annyira fon­tosnak. Valószínű, ha a szövet­ség vezetői nagyon akarnák, azért csak ki lehetne nyomozni, ki, me­lyik klub tagja, s a jogosulatlanul szereplőket kizárni a küzdelem­ből. De erre a lépésre nyilván nem akarják rászánni magukat, mert elképzelhető, hogy legkö­zelebb a külföldiek nem jönné­nek el. Mi lehet a megoldás? Ha már a sportszerűség — itt se — ennyire nem számít, alkalmaz­kodni kellene a körülményekhez és nem erőltetni tovább a BEK megrendezését. Az Elektromodul­ Hungária Kupa egyéni viadal előtt rangos nemzetközi válogatott viadalt kellene tartani... Mindezek ellenére a nézők jól szórakoztak, színvonalas versen­gést láthattak. A két magyar együttes, már a négy közé ju­tásért összekerült, s a Bp. Hon­véd 8:6-ra nyert az V. Dózsa el­len. Az elődöntőben a szovjet gárda — amelyik azonos a szov­jet válogatottal — tagjai reme­kül forgatták pengéjüket, s vé­gül 9:6-ra győztek a piros-fehérek ellen. A fináléban valóban a két legerősebb együttes találkozott Érdekesség, hogy a BEK­ történe­­tében először a végső mérkőzést találatjelző gép — Kiss József konstrukciója — segítségével rendezték. Őri B. Péter A 77. BEK végeredménye: 1. Fiamme Oro Roma (Scalzo, Masin, Cavalliere, Dalia Barba), 2. Dinamo Moszkva (Alsan, Pogoszov, Mindirgaszov, Kor­­jaskin) — a döntőben 9:5 (nagy meg­lepetés, a BEK-ben az első olasz győ­zelem). — 1. Bp. Honvéd (Abay, Né­­bald Gy., Nébald K. Varga, Gár­dád), 4. Legia Varsó (Wadsee, d­ech. Kisel Koscielniakowski) — 9:8. Téglássy a tizedik A műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokságon a férfiak versenye szovjet házidöntőt ho­zott (Alekszander Fagyejev mö­gött Vlagyimir Kotin és Viktor Petrenko végzett a második, il­letve a harmadik helyen). Köny­­nyen lehet, hogy a nőknél megis­métlődik a szovjet siker, hiszen a szombati finálé előtt Ivanova és Kondrasova vezeti e mezőnyt, a nagy esélyes, címvédő NDK-beli Witt csak a harmadik helyen áll. A magyar színeket képviselő Téglássy Tamara a tizedik helyen várja a folytatást. Öttusa tető alatt két versenyszámot bonyolítot­tak le a pénteki nyitónapon a HungarHotels Kupa nemzetközi fedettpályás öttusa csapatverse­nyen. A viadalra húsz együttes nevezett (tíz-tíz külföldi és ma­gyar gárda). A Budapest Sport­­csarnokban rendezett vívás al­kalmával a magyar A- és B-vá­­logatott csaknem azonos találat­­aránnyal végzett az élen, az első­séget Martinék és Pajor szétví­­vással döntötte el. A verseny dél­után az úszással folytatódott. Úszásban a csapatok 3X200 méteres váltóversenyben küzdöt­tek. E számban a francia váloga­tott szerepelt a legjobban. Két szám után: 1. Magyaror­szág B. (Molnár, Pajor, Dobi) 2169, 2. -V. Dózsa 2167, 3. Magyar­­ország A. 2165 pont. Temesvári Andrea győzelemmel kezdte szereplését a 21 éven aluli te­niszezők 130 ezer dollárral díjazott Mesterek Tornáján. A Bp. Spartacus versenyzője 4:6, 6:0, 6:1 arányban nyert a kanadai Grant ellen. Követke­ző ellenf­ele a negyedik helyen ki­emelt, szintén kanadai Carling Bas­sett lesz. I Varázsemét­ia Invitálja kis én nagy közönségét, Tóni bohóc, vasár­nap délutánonként, a budapesti Gu­tenberg Művelőd­ém­i otthon színpa­dán. Igazi varietét kínál Andrejacki Tamás éa társulata, egy olyan mű­faj látványosságait, amely munapság inkább csak a tévé képernyőjén, vagy különféle mutatókban dívik. Lala bo­hóc elcseni Tomi varázspálcáját és ezzel töméntelen galibát okos, rókák­ká változtatja a tánckart például, hogy csak egyet említsünk. Ezer móka, ka­cagás — szokták az ilyesmiről mon­dani, a valóban megkapó, ahogy a gye­rekek lelkesednek a mulatságot mé­rnök alatt Az Állami Artiataképnő növendékei ígéretes mutatványokat adnak elő, nem v­ágszámokat persze (egyelőre), annál szívderítőbb meg­könnyebbült mosolyukat tárni egy-egy attrakció után. A tánikar átlagos életkora hi­ti­enkét év, esek a kislá­nyok is rokonszenves éi skamus kafét toanak vagy mókásnak. Bűvészek, bohócok egészítik ki a műsort, a el le­mez délutánt ammvo mindenkinek. DJJ KIÁLLÍTÁSOK ADY IMLÉKHÍZIUM (V- Veret Pil­ot u. 4—4.): Zárva! ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (L. Tárnok u. 19.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeich A. u. II.): (Ny. K, Cs: 15—19-ig, SSO, V: 11—18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csa­lán út 29.): Bartók emlékkiály — Bartók-ábrázolások magyar bélye­geken (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM CL. Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szob­rai (áll. kiáll.) Fiatal Képzőművé­szek Stúdiójának éves klán. (zár. 8- án) — Műemléki fürdőépületek (idősz. kién.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V. Deák tér ): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Kalebbrenner Károly emlékkiáll. HADTÖRTÉN­ETI MÚZEUM (L. Tóth A. sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának Hadtörténeti emlékei — Az 1848 4- es forradalom és szabadságban. — Az Osztrák- Magyar Monarchia és az elad világ­háború — A Magyar Tanácsköztársa­ság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború kö­zött és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphad­sereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1945—1998 — Magyar kép­zőművészek rajzai az első világhá­borúról (Idősz. IdáM.) (Ny. 9—17-ig, V. IV—16-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI. Népköztár­saság útja 101.): India és Hátsó-In­dia művészete (áll. kiáll.) Távol-ke­leti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—37.): Művészet és mester­ség (áll. kiáll.) A magyar Art Deco ki­adóm­ű­vészet — Régi bécsi porce­lán — Tátral-d­eleti kalligráfiák és festmények (a prágai Nemzeti Mú­zeum gyűjteményéből) (zár: 18-én) (Idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XC., Költő u. 21.). (Ny. H. kiv. 19—14-ig). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX. Gát u. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (HL, Fő tér 1.): „Hommage a Kassák". Kas­sák Lajos Irodalmi és képzőművé­szet munkássága — Kassák kollá­zsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (Xm. Visegrádi u. 15.): (Ny. V. kiv. 19—17-ig). KISCELLI MÚZEUM (ul.: KisCelli út 199.): Az­­Arany Oroszlán” patika — Pent-budai nyomdáik a X Vili— XIX. sz.-ban (áll. KUO.) — Tastro Rissone­tt­MB bábszínház a XII. az. elejétől (Ny: 18—IMg­) LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett klán. (Ny: K. klv. 14—ti­lg, Szó, V. 19—18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 38.). (Ny: H— P-ig 11—17-ig. Ssa: I—13-ig. V. zár­va!) MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. 1­—17- ig). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­DÉGLÁTÓ IP­ARI MÚZEUM (I., For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrász­ipar­ története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (Il. kiáll.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Bu­davári Palota B. C. D ép.): Magyar­­országi művészet a XI—XX. sz-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1958-től 1800-ig — Későgótikus szár­nyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV— XV. sz.-ban — Munkácsy Mi­hály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — A madridi Ame­rikai Múzeum kincsei (nyit. 19-én) (Idősz. Idám.) — A hónap műtár­gya : Róna József: Savoyai Jenő her­ceg lovas szobra. MAGYAR NEMZETI MisesUM (TOI., Múzeum krt. 11—18.): Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig — Magyarország törté­nete a honfoglalástól 1849-ig — Ma­gyar koronázási jelvények (ál. kiáll.) — A török elleni hadjáratok és Buda visszafoglalásának érmei, (idősz. műk.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szenthárom­ság tér). Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9—19-ig). mezőgazdaraox múzeum (xrv. Vajdahunyad-vár). A háziállatok tri­ali hullái — A honfoglaló magyaros, és a km Árpid-kor hírillkk­ai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A ma­gyar baromfi tenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erő­gép története — Vadászat és vad­­gazdálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története lás( kiáll) — 90 éves a Mer­­gilitásig! Múzeum (Idősz. kiáll.) (Ny. H. klv. 10—17-ig, V. 19—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyar­­országon (áll. kiál.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik (zár. 15- én) (Idősz. kiáll.) (Ny.: K. kV. 10—18-ig, H. 19—21-ig). NAGYTÉTÉNYI kastélymúzeum (XXII., Csókás­ P. u. 9—EL): Euró­pai bútorok a XV—XVI. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIIL sz.­­ban — Bútorművészet a XIX. sz.-ban — Kályha és kályhacsempe — Ró­mai lapidárium fid. Ifiig.) — Kau­kázusi és türkmén szőnyegek (Idősz. trión.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.). Az oat­rsoffil­máktól a civi­­lizáci­ókig (ál­­laálL) — Restauráto­raink munkái­ból — Népművészet, hagyományok, újítások. — Gőzener­gia az an­sz szolgán illávi James Watt emlényére — Polgár Endre fény­képeiből. — Könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai — Remekművek Pakay­­rából — szíriai veni­égktán. — (kiesz. vám.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.): Nyugat em­lékmű. (IU. ktálL) — Tóth Árpád­­emlékdinál. (Idősz. ktálL) (Ny. M— 18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (HL, Fő tér L): Egy születő vá­rosrész múltjából — Békásmegyer. Tóbiás Simon kádám­ester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny. H. táv. 14—18-ig, Szó, V: 16—18-ig). ÖNTÖDEI MÚZEUM (IL. Bem J. u. 20.) ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota ,F. ép.): Művé­szen könyvkötések régen is ma (Ny. 18—18-ig, V: zárva!), (zár. 14-én). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Ká­rolyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgozó­­szobája — Móricz Zsigmond dolgozó­­szobája — József A téka-méri. — Radnóti Márica-endéak­kiák. — Gá­bor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Ká­rolyi-emlékszobák (a Károlyi-emlék­szobák nyitva tartása: K—P-ig: 18 -14-ig. Szó, V: 14—19-ig) (áll. Id­án.) — A múzeum kiadványaiból HL kiáll. — A reneszánsz és barokk kora — Nagy Imre és az Erdélyi He­likon Írói (klősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VL. Népköztársaság u. al. Posta- és távközléstörténeti áll. klán. SEMMELWEIS ORVOS TÖRTÉNET­I MÚZEUM (L. Apród u. 1—1.). Ké­pek a gyógyítás múltjából (AII. Idály) — Magyar orvosok régi fényképeken — Éremművészet és medicina, a 80 éves Borsos Miklós életművében. (Idősz. kiáll.) (Ny: 1930—18-ig). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősük tere). Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi klán. — Antik kiáll. — XX. SZ.-i művészet (IVI. ki­áll.) — Az európai grafika hatszáz éve (idősz. kiáll.). A hónap mű­tárgya: Francesco Rustic­: Salome új restaurálás. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében : VHL. Múzeum krt. 14—181. Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (án. kiállj — A Halsey-üstö­kös nyomában (Idősz. kiáll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (EinGogol u. 9—HJ: 19 éves a hazai kötő-hu­zh­alóipar. tŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll kiáll) (Ny: 9—19-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (HL. Laktanya u. 11 BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (IH., Lajos u. 158.): Pátzay Pál álL tilg — ganzes István és Tóth Erna Idáig (zár: 8-án) Kiabonffy Jenő és tanítványai (nyit: 12 én) — 9 új lakótelep köztéri Dinán­s II- nak pályázata. BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM (V. Szabadsajtó út 5.): Gyermszky Tiha­mér .Fekete-fehér" c. kiáll. (nyit: 3-án). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTOTE­­REM: Pi­szer Mária kiáll (zár: 7-én) DUNA GALÉRIA: Rác József kiáll ERNST MÚZEUM: Bódy Gábor-emlék- Istán. — Kucsb Márra (Svájc) kiáll. IíSNYES ADOLF TEREM (VH- Rákó­czi út 30.): Budai Tibor grafikus m­án GULÁCSY GALÉRIA EXIL, Fali u. la.): Kántor Andor festménykiáll JÓZSEFVÁROSI KIALLÍTOtTEREM: Csiky Tábor szobrász kiáll. LIGET GALÉRIA: Önarckép — Fakó Árpád kiáll MŰCSARNOK: Gerald Titus — Carmel és Plan­rtr ViaSat — Kortárs francia festők kiáll. —­­Építjük a Kommu­nizmust” Össz-szövetségi kiáll MOLNÁR C. PÁL-GYŰJTEMÉNY (XL. Ménesi út 85.). (Ny. K. Sze, Cs: 19— 18-ig, V: 10—13-ig). ÓBUDA GALÉRIA (HL. Fő tér 11. Szlovén fotótörténeti kiáll. STÚDIÓ GALÉRIA (V. Bajcsy-Zs. út 52.): Lévai Jenő kiálL VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIA: Bolgár Jó­­zsef-endékktál. VIGADÓ GALÉRIA: Együtt a békéért. A múzeumok la MáRRátermek általá­ban 18—18 óráig látogathatók, hétig a zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásakat külön jelentik! 13

Next