Magyar Nemzet, 1987. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
Szombat, 1987. február 7. Verebes újoncokat avat Cipruson Mediterrán tájakon, a földközitengeri Cipruson kezdi 1987-es hivatalos szereplését a magyar labdarúgó-válogatott. Az Európabajnokság 5. selejtezőcsoportjában érdekelt felnőtt együttes egy budapesti és egy athéni vereséggel a nyakában vág bele az idei sorozatba — vendéglátója, a ciprusi együttes eddig három vereséget gyűjtött be a csoportmérkőzések során. A hét végi kétfrontos magyar—ciprusi párviadal érdekessége, hogy a 21 éven aluli válogatottak EB-selejtezője során is két pont nélküli gárda viaskodik — a magyarok egy, a szigetországiak két vereséggel a tarsolyukban lépnek pályára. Az utánpótlás EB-selejtezőre szombaton 14 órától, a felnőttek mérkőzésére egy nappal később, ugyanebben az időpontban kerül sor. A Magyar Televízió kedden egyórás összefoglalóban számol be a vasárnap történtekről. Az előkészületekről az MTI munkatársa, Szabó Sándor segítségével számolunk be. Ha nem is az eredeti menetrend szerint, de pénteken késő délután mindkét magyar labdarúgó-válogatott megérkezett Ciprusra, EB- selejtezős színhelyére. Verebes József, a „nagyok”, valamint Bicskei Bertalan, a 21 évesek szövetségi kapitánya is azonnal edzésre vezette jelöltjeit. Pénteki információk szerint Ciprus felállása ez lesz: Haritu — Lemesziosz, Pittasz, Szokratusz, Misszosz — Jangudakisz, Szavva, Marangosz, Hrisztofi — Szavvidisz, Mavrodisz, Verebes József is döntött már, bár ezt játékosaival még nem közölte. Eszerint Híres Gábor és Varga István, az MTK-VM védője, illetve középpályása először lesz válogatott. A vasárnapi várható csapat tehát: Szertáréi — Sallai, Hires, Róth, Preszeller — Varga, Kardos, Hannich, Bognár — Boda, Kovács K. Nincs gond az utánpótláscsapat körül sem. A 21 évesek szombaton, magyar idő szerint 14 órától Aradippou városkában játszanak. A kezdőcsapat: Petry — Gubucz, Márton, Szélpál, Szalma — Katzenbach, Kovács E., Kecskés — Zsinka, Fischer, Zsivótzky. Kamion verseny a Hungaroringen A tény talán már sokaknak ismert: május 16-án és 17-én a Hungaroringen rendezik meg a gyorsasági kamion Európa-bajnokság magyarországi futamát. Ez így első hallásra teljesen ártatlan dolognak tetszik, mi több, örülhetünk, hogy a mindössze három éve — ez idáig csak Nyugat-Európában — honos versenyzési forma most nálunk is bemutatkozik. Az esemény pénteki sajtótájékoztatóján levetítettek egy videofelvételt, amely a Brands Hatch-i pályán lezajlott versenyt örökítette meg, s rögtön aggódni kezdtem. Mi lesz, ha ezek a többtonnás monstrumok a mi féltve őrzött, nagy gonddal épített büszkeségünkön, a mogyoródi pályán is az Angliában látott módon „viselkednek", azaz sokszor nem is a betonon száguldoznak, hanem az átmenti gyepet választják küzdelmük színteréül? S mi lesz az épületekkel? Aztán a rendezők a Hungaroring képviselői — innen a verseny elnevezése — gyorsan megnyugtatták a jelenlévőket, hogy hosszasan és tudományosan vizsgálták az esetleges károkat, ám kiderült, nem kell komoly következményekkel számolni. Szóval a pálya nem károsodik, s ami biztos: a kamionosok vetélkedése hallatlanul jó szórakozást nyújt majd az autósport kedvelőinek. Mit kell tudni erről a szokatlan sportágról? A kamionsport európai irányítója, a European Truck Racing Organization 1985-ben írta ki az első EB-t, amely két esztendőn át hat-hat futamból állt Idén az eddigi vendéglátókhoz — Anglia, az NSZK, Svédország, Dánia, Belgium és Franciaország — csatlakozott Magyarország és Ausztria. Szinte valamennyi futamot Forma 1-es viadalokra is használt pályán tartják, olyan ismert helyszíneken, mint például Brands Hatch, Zeltweg, Nürburgring, Zolder vagy Silverstone. A versenyeken azok a pilóták indulnak, akik hétköznapokon különféle szállítási vállalatoknál dolgoznak, azaz ilyenkor áru a rakományuk. Az Európabajnokság szabályai szerint az egyes futamokon a pótkocsikat lecsatolják, csak a nyergesvontató fut, ám a nyeregszerkezetnek mindvégig a helyén kell maradnia, a küzdelem végeztével a kamionnak ismét áruszállításra alkalmasnak kell lennie. Három kategóriában hirdetnek bajnokokat — 300 lóerőig, 301—360 lóerő és 361—500 lóerő —, s az év végén az abszolút elsőnek 3600, a kategóriák legjobbjainak pedig 2200 svájci frank üti a markát. A Hungaroringen csatlakoznak az EB-hez a szovjet, a lengyel és a jugoszláv pilóták, s itt lesznek a Párizs—Dakar-ralin 2.—3. helyet elért csehszlovák LIAZ-ok és Tátrák is. Miután a verseny házigazdája a Hungarocamion, magától értetődően a vállalat pilótái is szerencsét próbálnak, Mercedes, Renault, Volvo és Rába gyártmányú autóikon. Hogy ki lesz a hat kiválasztott a Hungarocamion mintegy háromezer pilótájából, az március közepén, egy válogató versenyen dől el , no persze itt sem mindaznnyiait ártnak rajthoz. Egy autóval egyébként a magyar cég minden idei Európa-bajnoki futamon képviselteti magát A rendezők úgy számolnak, hogy a mintegy húszmillió forintos költségvetés megtérül. Íga nem lesz veszteség, már elégedettek lesznek. A rendezéshez szükség volt 21 ezer svájci frankra is, ezt már a szponzorok révén sikerült előteremteni. Részben a mindkétnapi tévéközvetítésnek is köszönhetően a támogatók közé sorakozott fel a Renault cég, s a magyar vállalatok közül a HungarHotels, a Taurus, a Shell Interag, a Malév és az Autóker. Természetesen a jegyek árából is bevételre számítanak, a belépők ára naponként a célegyenesben 250, a többi helyre pedig 160 forint lesz. ( n. I.) ISZAP ÉS Az újságíróiskolára — sporttal foglalkozó fiatal kollégák informálása érdekében — meghívtam Halasi Mártont; jelenleg az ő kezében összpontosulnak a diáksport fejlesztésének ügyei. Két és fél órán át beszélgettünk, s mivel a hallgatók csak nemrég hagyták el az egyetem padjait, a közelmúlt emlékeiből tudtak mondani példákat , inkább rosszakat, mint jókat. Lapjaiknál mindannyian újságíróként is foglalkoztak a diáksporttal, így Halasi Mártonnak nemcsak értő hallgatósága volt, hanem vitapartnerei is támadtak. Egyértelműen kiderült a beszélgetésiből, hogy a törekvések, a szándékok jó irányba mutatnak. Már maga az a tény is sokat mond, hogy végre behatóan kívánnak foglalkozni a diáksport fejlesztésével. Mert ami eddig folyt az iskolákban, az sok mindennek nevelhető, csak a testkultúra következetes ápolásának nem. A heti két-három testnevelési éra aligha viszi közel a sportoláshoz a tanulókat. Még szerencse, ha nem utáltatja meg velük a testedzést. Jó, ha a diákok fele bejut tornaterembe, százezernyi gyerek képzeletében a testnevelés a tanteremben, a tornaszobában végzett unalmas gimnasztikával azonosul. Főként az általános iskolákban az lenne az órák elsőrendű célja, hogy megszerettessék a gyerekekkel a sportot, de ezt a célt nem sok helyen érik el. Ha már az órák többnyire nem ARANY szórakoztatók, pótolhatná és ellensúlyozhatná a szürkeségüket a szabadidős iskolai sportfoglalkozás. Ott aztán jöhetne az önfeledt játék, a sport igazi öröme. Csakhogy nem jön. Évtizedek gondos igyekezetével sikerült kiűzni a sportot az iskolából. A diákok jó négyötödének nem jut sportolási lehetőség. Persze, hogy aztán megjelennek a szomorú statisztikák a fiatalok egészségi állapotáról, tekintélyes százalékuk sokfajta bajáról, betegségéről. Most végre határozottan és szisztematikusan hozzáfogtak ennek a kriminális helyzetnek a megváltoztatásához. Három éve már, hogy azMSZMP Politikai Bizottsága a sportélet szervezésében előtérbe állította a fiatalok testkultúrájának ügyét, de lassan mennek át az elvek a gyakorlatba. Először is meg kellett alakulnia az ÁISH-nak, mert teljesen új szervezeti rendszerre van szükség ahhoz, hogy megteremtsék az egészséges sportolás feltételeit az iskolában. Ugyanis ez nem csupán elhatározás, hanem pénz és eszközrendszer kérdése is. Iskolák egész sorában nemhogy a sportolási lehetőség hiányzik, hanem még a legegyszerűbb felszerelés — mondjuk a labda — is. Az általános és középiskolákban ezentúl tanulónként 60 forint jut sportcélokra az eddigi 30, illetve 50 forint helyett. Ami ugyanennyire lényeges, lesz pénz arra is, hogy méltóbban honorálják a diákokkal foglalkozó testnevelő tanárokat, szülőket, szakembereket. Ez azért fontos, mert a tanárok — elsősorban a városban dolgozók — fizetésük kiegészítésére sportklubokkal kötöttek szerződést, szállítandó bizonyos sportágakban az utánpótlást. Az iskolákban a testnevelő tanárok — tisztelet a kivételnek — csakis a tehetséges gyerekekkel foglalkoznak. Már azért is, mert a munkáját aszerint mérik, hogy hány tanítványa szerepel a különféle versenyek — úttörő-olimpia, középiskolás bajnokság — legjobbjai között. Az egyesületekkel kötött szerződések is arra ösztönzik a testnevelőket, hogy csakis az ígéretes fiatalokat tartsák szem előtt, a többiek keressék a pártbeli boldogulásukat, ahol akarják. Nyilvános értekezleten fejtegette egy testnevelő tanár: több tonna iszapot kell átrostálni ahhoz, hogy aranyat leljünk. De könyörgöm: nekünk ez az „iszap” legalább olyan fontos, netán fontosabb, mint az arany. Csakis az iskola tud teret, lehetőséget nyújtani a diákság testkultúrájának fejlesztésére. A sportklub erre alkalmatlan. Neki egyetlen célja lehet: nagy győzteseket nevelni. De az országnak, a társadalomnak az az érdeke, hogy egészségesen nevelkedjenek a jövő generációi, s ezt a feladatot csakis az iskola töltheti be. A testnevelési órák nem elegendők, tehát azon áll vagy bukik a siker, hogy sikerül-e a diákság egészét átfogó sportéletet teremteni. Tavasszal megalakul végre a Magyar Diáksport Szövetség. A megalakulást előkészítő szervező bizottság azonban már becsülettel dolgozik, munkája nyomán szerte az országban egymás után jönnek létre az új típusú diáksportkörök és a teljesen újszerű sportegyesületek. Pár sorban nehéz megmagyarázni a kettő közötti különbséget. A lényeg, hogy a sportkör szorosan kötődik az iskolához, az oktatási intézmény dönt minden lényeges kérdésben, adja a pályát, a termet (ha tudja), szerződik az oktatókkal. A diáksport-egyesület viszont önálló jogi személy, rendelkezhet saját vagyonnal, tehet szert bevételre, szervezhet tanfolyamokat, szedhet tagdíjakat, sőt úgynevezett jogi tagokat (szponzoráló vállalatokat) léptethet be az egyesületbe. Szóval teljes önállósággal gazdálkodhat Ilyen szervezetei még sosem voltak a diáksportnak, így érthető, hogy kevés helyen vállalják az egyesület létrehozásának kockázatát. Eddig mindössze 94 ilyen klub alakult Pedig van benne fantázia. A beszélgetésen Halasi Márton elmondta, hogy három kisközségben — Felgyón, Tömörkényben, Csengélén — ráébredtek arra, nem érdemes a falusi sportkörbe invesztálni, mert ily módon mindössze egy futballcsapatnyi embernek jut a támogatás. Megszüntették a sportkört és a diáksport-egyesületet kívánják a falu sportéletének bázisává tenni. Segít anyagilag a tanács, az Áfész, sőt az egyik községben a téesz elnöke vállalta a DSE elnöki tisztét Az addig sportoló felnőttek is átléptek a diákokhoz, ők is beférnek oda, csak az a lényeg, hogy a sportolók 80 százaléka iskolai tanuló legyen. Bár a diáksport-egyesületet kapnak némi induló támogatást, százezer forintos felső határig, aligha lehet várni, hogy rövidesen megsokszorozódik a számlát. Talán majd pár esztendő múltán. Egyelőre egyszerűbb a diáksport megalakítása. Sebaj, csak legyen belőlük minél több. Viselje a teljes felelősséget az iskola. Nagy eredmény, hogy az általános iskolák egyharmadában már alakult DSK. Ebben az iskolatípusban eddig egyáltalán nem működött sportkör, holott éppen a 6—14 évesek között lenne a legfontosabb megszerettetni a sportolást Az iskolai életben jártas fiatal újságíró kollégáim azonban tartanak attól, hogy egyes iskolákban csak formális a megalakulás, mert nincsenek meg a sportolás feltételei. Nincs pálya, nincs terem, viszont az iskola érdemeket szerez, javul az országos statisztika. Sok a buktatója a jelenleg folyó szervezési munkának, de mégis az a fontos, hogy végre valahára megkezdődött valami. Várhatóan azonban jókora időnek kell eltelnie, amíg általánossá váik a sportolás az iskolákban. Egyelőre az is eredmény lenne, ha a diákság harmadának, felének teremtenék meg a sportolás feltételeit. Ők aztán magukkal ragadnák a többieket is. Zsolt Róbert SPORT Magyar Nemzet A BEK kérdőjelei Válogatott klubcsapatok Évek óta beszélik, hogy valami nem stimmel. Az idén viszont már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőben ilyen formában nem érdemes megrendezni a versenyt. Mert komolytalan. Pontosabban: a nem egyenlő feltételrendszer — a sportszerűség hiánya irreálissá teszi a küzdelmet. S nem azért került mindez elég gyakran szóba a Nemzeti Sportcsarnokban pénteken a kard Bajnokcsapatok Európa Kupája viadalon, mert a döntőbe végül egy magyar együttes sem jutott... Ott volt viszont a szovjet és az olasz gárda, mindkettő azonos országa válogatottjával. Így — mondhatni — érvényesült a papírforma: a két legjobb vívhatott egymással. — Ez a verseny Bajnokcsapatok Európa Kupája, avagy nemzetek közötti találkozó? Kovács Tamás, aki évekig főtitkár volt, most pedig szövetségi kapitány, nem lepődik meg a kérdésen. — Éreztem a hangsúlyozásban az iróniát. Valóban, furcsa, hogy a rangosabb együttesek közül — gondolok az olaszokra, a szovjetekre, a lengyelekre, a románokra, a bolgárokra — csak a franciák és mi tartjuk be a játékszabályokat, vagyis az iratlan szabályokat. — Azt tehát, hogy a BEK-ben a bajnokcsapatoknak illene indulniuk? — Ezzel nincs is semmi probléma. Azok jönnek el Budapestre. Csakhogy ... Kik szerepelnek ezekben az együttesekben ... ? Több, mint valószínű, hogy olyanok is szóhoz jutnak ... — Kimondjam? Akik nem is tagjai a klubnak... — Nem én mondtam... Szóval, akad egy-két furcsaság. Például az olasz Della Barbapadovai, erre melyik együttes képviseli Itáliát? A Fiamme Oro Roma. Vagy..., tavaly a kupát a CSZKA Moszkva szerezte meg, idén a Dinamo Moszkva jött el, de a két csapat összeállítása szinte megegyező... A lengyelek, a románok, a bolgárok névsora is jóformán azonos a válogatottéval. — S mindezt nem lehet ellenőrizni? — Majdhogynem tehetetlenek vagyunk. A BEK nem kiemelt FIE-rendezvény. Semmiféle igazolás nem szükséges, még papié sem. A nemzeti szövetségek küldik el nekünk a nevezést, azt kell elfogadnunk. Mert a világ legjobbjai most is, itt voltak, de a magyar bajnokcsapat, a Bp. Honvéd nem azonos a nemzeti együttessel. Felvetődhet a kérdés, a kispestiek neve alatt miért nem indítják a legerősebb hazai gárdát. Mert a magyarok ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a viadal Bajnokcsapatok Európa Kupája. Kár, hogy ezt sok helyen nem tartják annyira fontosnak. Valószínű, ha a szövetség vezetői nagyon akarnák, azért csak ki lehetne nyomozni, ki, melyik klub tagja, s a jogosulatlanul szereplőket kizárni a küzdelemből. De erre a lépésre nyilván nem akarják rászánni magukat, mert elképzelhető, hogy legközelebb a külföldiek nem jönnének el. Mi lehet a megoldás? Ha már a sportszerűség — itt se — ennyire nem számít, alkalmazkodni kellene a körülményekhez és nem erőltetni tovább a BEK megrendezését. Az Elektromodul Hungária Kupa egyéni viadal előtt rangos nemzetközi válogatott viadalt kellene tartani... Mindezek ellenére a nézők jól szórakoztak, színvonalas versengést láthattak. A két magyar együttes, már a négy közé jutásért összekerült, s a Bp. Honvéd 8:6-ra nyert az V. Dózsa ellen. Az elődöntőben a szovjet gárda — amelyik azonos a szovjet válogatottal — tagjai remekül forgatták pengéjüket, s végül 9:6-ra győztek a piros-fehérek ellen. A fináléban valóban a két legerősebb együttes találkozott Érdekesség, hogy a BEK történetében először a végső mérkőzést találatjelző gép — Kiss József konstrukciója — segítségével rendezték. Őri B. Péter A 77. BEK végeredménye: 1. Fiamme Oro Roma (Scalzo, Masin, Cavalliere, Dalia Barba), 2. Dinamo Moszkva (Alsan, Pogoszov, Mindirgaszov, Korjaskin) — a döntőben 9:5 (nagy meglepetés, a BEK-ben az első olasz győzelem). — 1. Bp. Honvéd (Abay, Nébald Gy., Nébald K. Varga, Gárdád), 4. Legia Varsó (Wadsee, dech. Kisel Koscielniakowski) — 9:8. Téglássy a tizedik A műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokságon a férfiak versenye szovjet házidöntőt hozott (Alekszander Fagyejev mögött Vlagyimir Kotin és Viktor Petrenko végzett a második, illetve a harmadik helyen). Könynyen lehet, hogy a nőknél megismétlődik a szovjet siker, hiszen a szombati finálé előtt Ivanova és Kondrasova vezeti e mezőnyt, a nagy esélyes, címvédő NDK-beli Witt csak a harmadik helyen áll. A magyar színeket képviselő Téglássy Tamara a tizedik helyen várja a folytatást. Öttusa tető alatt két versenyszámot bonyolítottak le a pénteki nyitónapon a HungarHotels Kupa nemzetközi fedettpályás öttusa csapatversenyen. A viadalra húsz együttes nevezett (tíz-tíz külföldi és magyar gárda). A Budapest Sportcsarnokban rendezett vívás alkalmával a magyar A- és B-válogatott csaknem azonos találataránnyal végzett az élen, az elsőséget Martinék és Pajor szétvívással döntötte el. A verseny délután az úszással folytatódott. Úszásban a csapatok 3X200 méteres váltóversenyben küzdöttek. E számban a francia válogatott szerepelt a legjobban. Két szám után: 1. Magyarország B. (Molnár, Pajor, Dobi) 2169, 2. -V. Dózsa 2167, 3. Magyarország A. 2165 pont. Temesvári Andrea győzelemmel kezdte szereplését a 21 éven aluli teniszezők 130 ezer dollárral díjazott Mesterek Tornáján. A Bp. Spartacus versenyzője 4:6, 6:0, 6:1 arányban nyert a kanadai Grant ellen. Következő ellenfele a negyedik helyen kiemelt, szintén kanadai Carling Bassett lesz. I Varázsemétia Invitálja kis én nagy közönségét, Tóni bohóc, vasárnap délutánonként, a budapesti Gutenberg Művelődémi otthon színpadán. Igazi varietét kínál Andrejacki Tamás éa társulata, egy olyan műfaj látványosságait, amely munapság inkább csak a tévé képernyőjén, vagy különféle mutatókban dívik. Lala bohóc elcseni Tomi varázspálcáját és ezzel töméntelen galibát okos, rókákká változtatja a tánckart például, hogy csak egyet említsünk. Ezer móka, kacagás — szokták az ilyesmiről mondani, a valóban megkapó, ahogy a gyerekek lelkesednek a mulatságot mérnök alatt Az Állami Artiataképnő növendékei ígéretes mutatványokat adnak elő, nem vágszámokat persze (egyelőre), annál szívderítőbb megkönnyebbült mosolyukat tárni egy-egy attrakció után. A tánikar átlagos életkora hitienkét év, esek a kislányok is rokonszenves éi skamus kafét toanak vagy mókásnak. Bűvészek, bohócok egészítik ki a műsort, a el lemez délutánt ammvo mindenkinek. DJJ KIÁLLÍTÁSOK ADY IMLÉKHÍZIUM (V- Veret Pilot u. 4—4.): Zárva! ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (L. Tárnok u. 19.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeich A. u. II.): (Ny. K, Cs: 15—19-ig, SSO, V: 11—18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók emlékkiály — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken (idősz. kiáll.). BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM CL. Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) Fiatal Képzőművészek Stúdiójának éves klán. (zár. 8- án) — Műemléki fürdőépületek (idősz. kién.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V. Deák tér ): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Kalebbrenner Károly emlékkiáll. HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Tóth A. sétány 40.): A magyarországi feudalizmus korának Hadtörténeti emlékei — Az 1848 4- es forradalom és szabadságban. — Az Osztrák- Magyar Monarchia és az elad világháború — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphadsereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1945—1998 — Magyar képzőművészek rajzai az első világháborúról (Idősz. IdáM.) (Ny. 9—17-ig, V. IV—16-ig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI. Népköztársaság útja 101.): India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői út 33—37.): Művészet és mesterség (áll. kiáll.) A magyar Art Deco kiadóművészet — Régi bécsi porcelán — Tátral-deleti kalligráfiák és festmények (a prágai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből) (zár: 18-én) (Idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XC., Költő u. 21.). (Ny. H. kiv. 19—14-ig). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX. Gát u. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (HL, Fő tér 1.): „Hommage a Kassák". Kassák Lajos Irodalmi és képzőművészet munkássága — Kassák kollázsai. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (Xm. Visegrádi u. 15.): (Ny. V. kiv. 19—17-ig). KISCELLI MÚZEUM (ul.: KisCelli út 199.): AzArany Oroszlán” patika — Pent-budai nyomdáik a X Vili— XIX. sz.-ban (áll. KUO.) — Tastro RissonettMB bábszínház a XII. az. elejétől (Ny: 18—IMg) LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett klán. (Ny: K. klv. 14—tilg, Szó, V. 19—18-ig). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 38.). (Ny: H— P-ig 11—17-ig. Ssa: I—13-ig. V. zárva!) MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. 1—17- ig). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ IPARI MÚZEUM (I., Fortuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (Il. kiáll.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B. C. D ép.): Magyarországi művészet a XI—XX. sz-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1958-től 1800-ig — Későgótikus szárnyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV— XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — A madridi Amerikai Múzeum kincsei (nyit. 19-én) (Idősz. Idám.) — A hónap műtárgya : Róna József: Savoyai Jenő herceg lovas szobra. MAGYAR NEMZETI MisesUM (TOI., Múzeum krt. 11—18.): Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig — Magyar koronázási jelvények (ál. kiáll.) — A török elleni hadjáratok és Buda visszafoglalásának érmei, (idősz. műk.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szentháromság tér). Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 9—19-ig). mezőgazdaraox múzeum (xrv. Vajdahunyad-vár). A háziállatok triali hullái — A honfoglaló magyaros, és a km Árpid-kor hírillkkai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfi tenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története lás( kiáll) — 90 éves a Mergilitásig! Múzeum (Idősz. kiáll.) (Ny. H. klv. 10—17-ig, V. 19—18-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiál.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik (zár. 15- én) (Idősz. kiáll.) (Ny.: K. kV. 10—18-ig, H. 19—21-ig). NAGYTÉTÉNYI kastélymúzeum (XXII., Csókás P. u. 9—EL): Európai bútorok a XV—XVI. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIIL sz.ban — Bútorművészet a XIX. sz.-ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium fid. Ifiig.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (Idősz. trión.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.). Az oatrsoffilmáktól a civilizációkig (állaálL) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyományok, újítások. — Gőzenergia az ansz szolgán illávi James Watt emlényére — Polgár Endre fényképeiből. — Könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai — Remekművek Pakayrából — szíriai veniégktán. — (kiesz. vám.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.): Nyugat emlékmű. (IU. ktálL) — Tóth Árpádemlékdinál. (Idősz. ktálL) (Ny. M— 18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (HL, Fő tér L): Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer. Tóbiás Simon kádámester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny. H. táv. 14—18-ig, Szó, V: 16—18-ig). ÖNTÖDEI MÚZEUM (IL. Bem J. u. 20.) ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota ,F. ép.): Művészen könyvkötések régen is ma (Ny. 18—18-ig, V: zárva!), (zár. 14-én). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.): Déry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — József A téka-méri. — Radnóti Márica-endéakkiák. — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Károlyi-emlékszobák (a Károlyi-emlékszobák nyitva tartása: K—P-ig: 18 -14-ig. Szó, V: 14—19-ig) (áll. Idán.) — A múzeum kiadványaiból HL kiáll. — A reneszánsz és barokk kora — Nagy Imre és az Erdélyi Helikon Írói (klősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VL. Népköztársaság u. al. Posta- és távközléstörténeti áll. klán. SEMMELWEIS ORVOS TÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Apród u. 1—1.). Képek a gyógyítás múltjából (AII. Idály) — Magyar orvosok régi fényképeken — Éremművészet és medicina, a 80 éves Borsos Miklós életművében. (Idősz. kiáll.) (Ny: 1930—18-ig). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősük tere). Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi klán. — Antik kiáll. — XX. SZ.-i művészet (IVI. kiáll.) — Az európai grafika hatszáz éve (idősz. kiáll.). A hónap műtárgya: Francesco Rustic: Salome új restaurálás. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épületében : VHL. Múzeum krt. 14—181. Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (án. kiállj — A Halsey-üstökös nyomában (Idősz. kiáll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (EinGogol u. 9—HJ: 19 éves a hazai kötő-huzhalóipar. tŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll kiáll) (Ny: 9—19-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (HL. Laktanya u. 11 BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (IH., Lajos u. 158.): Pátzay Pál álL tilg — ganzes István és Tóth Erna Idáig (zár: 8-án) Kiabonffy Jenő és tanítványai (nyit: 12 én) — 9 új lakótelep köztéri Dináns II- nak pályázata. BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM (V. Szabadsajtó út 5.): Gyermszky Tihamér .Fekete-fehér" c. kiáll. (nyit: 3-án). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTOTEREM: Piszer Mária kiáll (zár: 7-én) DUNA GALÉRIA: Rác József kiáll ERNST MÚZEUM: Bódy Gábor-emlék- Istán. — Kucsb Márra (Svájc) kiáll. IíSNYES ADOLF TEREM (VH- Rákóczi út 30.): Budai Tibor grafikus mán GULÁCSY GALÉRIA EXIL, Fali u. la.): Kántor Andor festménykiáll JÓZSEFVÁROSI KIALLÍTOtTEREM: Csiky Tábor szobrász kiáll. LIGET GALÉRIA: Önarckép — Fakó Árpád kiáll MŰCSARNOK: Gerald Titus — Carmel és Planrtr ViaSat — Kortárs francia festők kiáll. —Építjük a Kommunizmust” Össz-szövetségi kiáll MOLNÁR C. PÁL-GYŰJTEMÉNY (XL. Ménesi út 85.). (Ny. K. Sze, Cs: 19— 18-ig, V: 10—13-ig). ÓBUDA GALÉRIA (HL. Fő tér 11. Szlovén fotótörténeti kiáll. STÚDIÓ GALÉRIA (V. Bajcsy-Zs. út 52.): Lévai Jenő kiálL VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIA: Bolgár József-endékktál. VIGADÓ GALÉRIA: Együtt a békéért. A múzeumok la MáRRátermek általában 18—18 óráig látogathatók, hétig a zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásakat külön jelentik! 13