Magyar Nemzet, 1987. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

9a Talám'táak felüldintése A Regan—Baker személycsere jó hatást keltett Washington, március 1. Az elnöksége megmentéséért küzdő Ronald Reagan két sikert is elkönyvelhetett a hét végén. Donald Regan menesztése és Howard Baker megbízása a ka­binetfőnöki teendőkkel meglepte, de örömmel töltötte el a sajtót és a kongresszust is. A szovjet vélemény megváltozása a közép­hatótávolságú rakétákkal kapcso­latban — a szombat esti tévé­híradók szerint — szintén kedvez a megújulni vágyó Fehér Háznak, hiszen az Egyesült Államok Reyk­javik előtt és után is egyetértett a közbülső megállapodás gondo­latával, ám most belekapaszkod­hat ebbe az ajánlatba, mint a nagyhatalmi viszony javításának a lehetőségébe, anélkül, hogy föl­adná, korlátozná űrvédelmi el­képzeléseit. Tanulságok Fölforrósodott szinte a hét vé­gén Washington. A Tower-bizott­­ság jelentését elemezte minden megfigyelő. S bár ki-ki a maga szája íze szerint magyarázta a vaskos­­ kötet tartalmát és tanul­ságait, abban azért egyeznek a vélemények, hogy a háromtagú testület kitűnő munkát végzett; keményen, tisztességesen jelle­mezte az elnök vezetési stílusát, tanácsadóinak a hibáit A doku­mentum azonban nem utal arra, hogy Reagan törvénytelenségeket követett volna el, a menedzselési módszerek pedig megváltoztat­hatók, igaz, csak rendkívül hatá­rozott, fáradságos tevékenység­gel. A szombat esti televíziós mű­sorok részvevői — Strobe Talbott­­tól James Kilpatrickig — a kü­lönbségeket és nem a hasonlósá­gokat hangsúlyozták, amidőn óhatatlanul visszaemlékeztek­­ a Watergate-ügyre. Az iráni—kont­ra „eltévelyedésében” az elnök azonban nem bűnös, legfeljebb hibákat követett el, s maga kérte föl a Tower-bizottságot a vizsgá­latra. A tanulmányt pedig megkö­szönte, forgatja, s az ajánlásokat megfontolja. A hét közepén tele­víziós beszédben válaszol. Ennek hangnemét már az az új kabinet­főnök befolyásolhatja, aki hétfő­től minden idejét Ronald Rea­­gannek szenteli. Reagan elnök szombati rádió­beszédében megemlékezett Do­nald Reganról, de inkább Bakert dicsérte. S­okkal. Tennessee ál­lam volt szenátora háromszor hat esztendőt, 1966-tól 1984-ig szol­gált a felsőházban. Volt kisebb­ségi, és — Reagan első négy éve alatt — többségi vezér. Népszerű figura volt, szót értett a demok­ratákkal, együttműködött a Fe­hér Házzal, s megtalálta a poli­tikai egyezkedés megfelelő for­máját akkor is, amidőn — liberá­lis létére — nem fogadta el a rea­gani programot, a kínálati iskola elveire alapozott gazdaságpolitikát és az űrvédelem szorgalmazását. Bakert egyébként 1973 nyarán hívta föl magára a közfigyelmet, amikor azt firtatta állhatatosan, „mit és mikor tudott az elnök”. Igaz, mint utóbb kiderült, a Water­­gate-ügyet vizsgáló kongresszusi bizottság taktikájáról tájékoztat­ta Nixont. De a nyilvános meg­hallgatásokon mindig keményen kérdezett. Az áldozat Törvényhozási visszavonulása után Washingtonban telepedett le Howard Baker. Két esztendeje azzal húzódott a háttérbe kissé, hogy 1988-as elnöki esélyeit latol­gatja. S most föláldozta magát; be is jelentette, hogy nem tekinti magát jelöltnek. Az őt megrohanó újságíróknak azt fejtegette, hogy „Ronald Reagan történelmi el­nök, még mindig ugyanaz az erős, dinamikus személyiség, mint meg­választásakor, és újraválasztása­kor volt Ha magához ragadja a kezdeményezést és előrehalad, a bizalmat is visszaszerezheti.” A politikai elemzőknek a nagy része egyetért ezzel, megjegyezvén azonban, hogy csak akkor, ha az elnök mindent megtesz önnön érdekében. Beleveti magát a mun­kába, s törődik a részletekkel is. A feladat azonban óriási. Az amerikaiak többségének ugyan — villantotta föl az illinoisi Peoriá­­ból sugárzott riportjában a CBS — nem az elnökség helyzete a legfőbb gondja, hanem a gazda­ság állapota, a foglalkoztatottság szintje. Szeretnének bízni Rea­­ganben, de jelenleg — legalábbis a Newsweek legújabb adatai sze­rint — egyharmaduk azt sem bánná, ha lemondana. A szemé­lyi változások segíthetik az elnö­köt, hogy e mélypontról fölemel­kedjék, hogy milyen magaslatok­ba. A szombati rendkívüli fehér házi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Reagan elszánt, derűlátó. Baker megbízása kedvezően for­dította meg a washingtoni han­gulatot, még akkor is, ha senki sem feledkezett meg a folytatódó kongresszusi meghallgatásokról és a független vizsgálóbíróról. A kabinetfőnöki személycsere azonban természetesen nem old meg minden problémát A szom­bati lapok és tévéhíradók úgy értesültek, hogy Robert Gates jelölését a CIA élére valószínű­leg visszavonják, mert Casey he­lyettese nem keltett igazán jó benyomást a kongresszusban. S meg kell tisztítani a Fehér Ház alsóbb szintjeit is. A Tower­­bizottság nem adott jó osztályza­tot Schultznak és Weinbergernek sem, ám az ő lemondásuk — szö­gezte le Cheney republikánus sze­nátor — nemcsak káoszt idézne elő, akkor, amikor folytonosságra is szükség van, hanem érinthetné a fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sokat." Sőt, az ABC azt jelentette, hogy diplomáciai csatornákon át egyeztetik Schultz moszkvai útját, s két hónapon belül a szovjet fő­városba látogathat, ha a Genfben maradó eurorakéta-szakértők ér­demi haladást érnek el. Meglepő ford­u­lat A külpolitikai sikernek az eshe­tősége a legjobbkor villant föl a Reagan-kormányzat előtt — je­gyezte meg az ABC külügyminisz­­tériumi tudósítója. Ugyanerre cél­zott vasárnap a The Washington Post és a The New York Times is; igaz, az utóbbi hivatalos for­rásokra hivatkozva azt írta, hogy az adminisztráció „nem lát sem­milyen kapcsolatot az iráni­ kontra fejlemények és a Gorba­­csov-javaslat közzététele között”. Washingtont azonban meglepte ez a fordulat. A Fehér Ház „pozi­tív fejleményről” beszél, de vá­lasz alighanem Genfben várha­tó, ha a szovjet küldöttség elő­terjeszti az indítványt. Az elnöki szóvivő úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok most készítette el az egyezménytervezetét, s ezt hamarosan ismerteti a svájci kon­ferenciavárosban. A reykjavíki megállapodás, amely mind ez ideig a stratégiai és űrvédelmi egyezségtől függött, száz-száz közepes hatótávolságú robbanófejet hagyott volna meg a Szovjetunió ázsiai területén és az Egyesült Államokban, miköz­ben Európából eltűnnének ezek a fegyverek. Ugyanakkor megoldat­lan maradt a kis hatótávolságú rakétáknak a sorsa, az ellenőrzés kérdése, s az esetleges szerződés­nek az időtartama. A lapok által idézett kormányhivatalnokok és a fegyverkorlátozási szakértők szerint ezek az akadályok nem tartóztathatják föl a megegye­zést, bár még nyilván hónapokat emészthet föl az egyeztető mun­ka. Amerikai részről azonban meg kell győződni a kongresszus ratifikálási hajlandóságáról. Mind demokrata, mind republikánus körökben bírálják az eurorakéták teljes kivonását, ám ez az ellen­kezés egyelőre nem hangadó. Paul Warnke a NATO-vita fellángolá­sától tart, hiszen a szövetségesek álláspontja nem egyértelműen kedvező a „hulla megoldással” kapcsolatban. Tény azonban, s ez volt a helyzet az izlandi csúcs előtt is, hogy a közepes hatótávol­ságú rakéták kínálják az egyet­len megegyezési felületet a nagy­hatalmaknak. Reagannek azon­ban meg kell erősödnie belpoli­­tikailag, hogy az esetleges egyez­ményt elfogadtassa a törvényho­zással. S ezt az esélyt aligha kí­vánja elszalasztani, különösen, hogy nem kell döntenie az űrvé­delmi program korlátozásáról. Blahó Miklós Georgij Dimitrov-Goskin, a Bolgár Országos Békebizottság elnöke a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az Európában telepített kö­zepes hatótávolságú rakétákról szóló külön megállapodásra vo­natkozó javaslat a szovjet külpo­­litika rugalmasságáról és realiz­musáról tanúskodik. Az RKP központi lapja, a Scin­­teia vasárnap a Szovjetunió fon­­­­tos békekezdeményezésének ne­vezte Mihail Gorbacsov javasla­tát a közepes hatótávolságú ra­kétákról szóló megállapodás megkötésére. Hat hónapnyi munka A Genf­ben folyó szovjet—ame­rikai leszerelési tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetője „pozitív lépésnek” ne­vezte Mihail Gorbacsov leszere­lési javaslatát. Max Kampelman az ABC amerikai tévétársaság­nak adott nyilatkozatában ugyan­akkor megjegyezte, hogy komoly, problémákat vethet fel az ellen­őrzés kérdése. Szerinte a megál­lapodás kidolgozása hat hónapig is eltarthat. Lord Carrington NATO-főtit­­kár pozitívnak minősíti Mihail Gorbacsov főtitkár bejelentését — közölte vasárnap az északat­­lanti szövetség brüsszeli központ-­­jáinak szóvivője, aki hozzáfűzte: Lord Carrington főtitkár koráb­ban mesterségesnek és illogikus­nak minősítette a középhatótávú rakétákról (INF) és az űrfegy­verkezésről (SDI) való tárgyalás összekapcsolását. Ezért a Szov­jetunió mostani állásfoglalását jelentős előrelépésnek tekinti. Leo Tindemans belga belügy­miniszter a közös piaci tagorszá­gok külügyminiszteri tanácsa so­ros elnöki minőségeiben kijelen­tette: nem kételkedik abban, hogy a tagországok mindegyikét meg lehet győzni az eurorakéták­­ról való tárgyalás elfogadásáról. Kifejezte azt a reményét, hogy hasonló tárgyalásokra nyílik le­hetőség a rövid­ hatótávolságú rakétákat, a vegyi- és a hagyo­mányos fegyvereket illetően is. London hivatalosan még nem nyilatkozott, de a brit kormány­hoz közelálló The Sunday Te­legraph vasárnapi jelentése sze­rint kormánykörökben általános az a nézet, hogy „az új szovjet békekezdeményezés a lehető legkedvezőbb előjel Margaret Thatcher e hónap végén esedé­kes moszkvai látogatása szem­pontjából”. Londonban úgy vélik, hogy Gorbacsov új javaslatának időzí­tése mind a választások elé te­kintő brit kormányfő, mind pe­dig az ostrom alatt álló ameri­kai elnök számára a lehető leg­kedvezőbb — állapította meg az ITN televízió kommentátora. Ez­zel összefüggésben az idézett The Sunday telegraph annak bizo­nyítékát látja a szovjet javas­latban, hogy Mihail Gorbacsov „nem akar a fegyverkor­lá­torzási megállapodással két évet várni, amíg a Fehér Házba új elnök kerül, hanem esélyt ad Reagan­nak, hogy új fényt adjon kifa­kult elnökségének... A Sunday Times ehhez hozzá­fűzi, „a kezdeményezés megnyit­hatja az utat az előtt, hogy Nagy-Britannia és egész Nyugat- Európa területéről eltűnjenek mind a szárnyasrakéták, mind a Pershingek... Az NSZK kormánya külön üd­vözölte Mihail Gorbacsov főtitkár javaslatát Friedhelm Ost, a ka­binet szóvivője nem sokkal a szovjet indítvány ismeretessé vá­lása után reményét fejezte ki, hogy a felek erről a kérdésről most már lendületes, eredményes tárgyalásokat folytatnak. Mind a közép-hatótávolságú eszközöknek az SDI-től való elválasztása, mind pedig a rövid hatótávolságú ra­kétákkal kapcsolatos szovjet készség kinyilvánítása megfelel az NSZK elképzeléseinek — mon­dotta. A szóvivő —­ nyilvánvalóan a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet egyensúlyára célozva — egyidejűleg újra szükségesnek tartotta kifejteni, hogy a fenti pozitívumok ellenére „döntő je­lentősége (Nyugat-) Európai biz­tonsági érdekeinek teljes mérté­kű figyelembevétele”. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) állásfoglalása szerint Gorbacsov mostani javaslata azonnali előremutató választ ér­demel. Mint Hermann Scheer, az SPD parlamenti csoportjának le­szerelési szakértője kijelentette, Gorbacsov bejelentésével a mind ez ideig legnagyobb leszerelési esély tárult fel Európa számára. Az NSZK kormányára most nagy felelősség hárul — mondotta. „Szenzációs** minősítés — Új, fontos, bizonyos vonat­kozásaiban kifejezetten „szenzá­ciós” Mihail Gorbacsov legújabb leszerelési javaslata — írta va­sárnapi számában a La Repubbli­­ca című olasz napilap. A szovjet lépést minősítő jelzők a többi olasz újságban is hasonlóak: az­­I Tempo a szovjet álláspontban bekövetkezett „látványos fordu­latról” ír, s ugyanígy fogalmaz az olasz kommunisták lapja, a Lenita is. Az új javaslat a Kremlnek azt a szándékát tükrözi, hogy újból megnyissa a párbeszédet az Egyesült Államokkal, s mielőbb megegyezésre jusson leszerelési kérdésekben, nehogy az amerikai elnökválasztási kampány eltorla­­szolja az utat mindenfajta pers­pektíva előtt — fejti ki hasábja­in az Il Messaggero. Minden olasz lap azt hangsú­lyozta ezen a napon, hogy az Egyesült Államok most már nem válaszolhat puszta „nemmel”. A Corriere della Sera azt hangsú­lyozta: az amerikai kormányzat­nak ezután már nehezebb lesz a kongresszus és a nyugat-európai szövetségesek előtt fenntartani az ABM-szerződés önkényes értel­mezéséről szóló álláspontját, és­­ az egész űrprogram útja is gö­röngyösebb lehet a jövőben. Az­ Il Giornalé is úgy vélekedik, hogy a szovjet lépés olyan kér­dést érint, amelyben Washington és Nyugat-Európa megosztott. Ebből következően szerinte Gor­bacsov e javaslataival próba elé akarta állítani az Egyesült Álla­mokat és szövetségeseit. Nakaszone japán miniszterel­nök kijelentette: elvben támo­gatja a szovjet kezdeményezést, amennyiben az nem mond ellent az ő, januári belgrádi látogatá­sán előterjesztett javaslatainak, miszerint síkraszállt a nagyha­talmak „globális erőegyensúlyá­ért”, s elutasítja Európa és Ázsia biztonságának különválasztását A nagy feltűnést kiváltó kezdeményezés visszhangja A Mihail Gorbacsov által ismertetett új kezdeményezés meglendítette a nemzetközi po­litika kerekét, s az egyes fő­városokban máris a folytatás lehetőségeit kutatják. A Szovjetunió legutóbbi javas­latai történelmi lehetőséget nyúj­tanak az a­tomfegyvermen­tes vi­lág megteremtéséhez. Erre hívta fel Helmut Kohl nyugatnémet kancellár figyelmét Erich Ho­­necker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke. Szóbeli üzenetét vasárnap Ewald Moldt, az NDK állandó bonni képvise­letének vezetője tolmácsolta a nyugatnémet vezetőnek. Az NDK párt- és állami vezetője emlékez­tette Helmut Kohlt arra az 1986. október 6-i állásfoglalására, amely szerint az NSZK kormánya s­ákra­­száll a közepes hatótávolságú ra­kétáktól mentes Európáért A lengyel rádió és televízió kommentárban méltatta a Szov­jetunió kezdeményezését, és ki­emelte, hogy a közép-hatótávol­ságú rakéták felszámolásáról szó­ló megállapodás teljes mértékben egyezik a lengyel nép törekvései­vel. A Csehszlovák rádió kommen­tátora hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió ismételten bebizonyítot­ta: kitart elvi irányvonala mel­lett, amely a kölcsönösen elfo­gadható megállapodások kidolgo­zására, az egyenlő biztonság és a nukleáris leszerelés kérdései­nek megoldására irányul. Három fő téma Damaszkuszban tanácskozik a teljes libanoni muzulmán vezetés Nyugat-Bejrútból jelenti az MTI. A figyelem iránya ma Damaszkusz ahol szombat óta szinte a teljes libanoni muzulmán vezetés Ab­del Halim Haddam szíriai alel­­nökkel tanácskozik a „hogyan to­­váibbról”. Három kényes téma szerepel a napirenden. Az egyik Szíria és Irán viszonya — hiszen a Heztaillah, „Teherán kiterjesz­tett libanoni karja” nincs jelen a tárgyalásokon. A szíriai erők pedig könyörtelenül lecsaptak nyugat-bejrúti állásaikra. Gazi Kanaan, a szíriai erők libanoni biztonsági főnöke, a valódi fő­parancsnok azt is kilátásba he­lyezte, hogy csapatai megszáll­ják a déli külvárosokat is, a­­ Hezbollah támaszpontját. Ali­­ Akbar Velajati iráni külügymi­niszter damaszkuszi villámláto­gatása után ezt elhalasztották. A másik fő kérdés Szíria liba­noni szövetségeseinek viszonya. Valid Dzsumblatt, a HSZP főnö­ke, — aki a libanoni kommunis­tákkal együtt harcolt az elmúlt héten a síita Amáliái, — már kö­zölte, hogy nem óhajt Nabhi Ben­nnel személyes tárgyalásokba bocsátkozni, csak pártközi vi­szonyról lehet szó. Dzsumblatt kijelentette: a libanoni paleszti­noknak meg kell tartaniuk a fegyvereiket — ez az, amit Na­­bih Berri a végsőkig ellenez. Dzsumblatt azt is a szíria­iak ér­tésére adta, hogy nem tűri, ha egyik-másik milíciát a szíriaiak előnyben részesítenek. A harmadik nagy kérdés, ami Damaszkuszban szóba kerül: Amin Gemajel libanoni elnök és Hafez Asszad szíriai államfő vi­szonya. Sajátos módon e viszony rendezése most Szíria számára sürgető. Gemajel nyugat-európai körútja, a szíriai „visszatérés” Nyugat-Bejrútba nemzetközi kö­vetkezményekkel is jár, ame­lyekkel Szíriának számolni kell. Nem érdektelen az sem, hogy Iz­rael és Kairó most a nemzetközi értekezlet mellett foglalt állást a Közel-Kelet tárgyában, s ezt sürgeti a Szovjetunió is. Magyar Nemzet „Ali iszlám bomba atyja** cáfol: Pakisztán nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére A londoni lap munkatársa isz­­lamabadi otthonában kereste fel Khant, az „iszlám bomba atyját”. Az exkluzív interjúban Khan el­mondta, hogy az atombombához szükséges uránt az Iszlámábád melletti Kahuta laboratóriumban dúsítják. Az Egyesült Államok tud erről — fűzte hozzá. Koráb­ban kétségbe vonták, hogy Pa­kisztán képes lenne atombomba kifejlesztésére, most mindenki tudhatja, hogy mégis sikerült ne­künk — hangsúlyozta Khan. Utalt arra, hogy országának csak hét évre volt szüksége a bomba elő­állításához, míg Indiának ugyan­ez tizenkét év alatt sikerült. Khan ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy India és Pakisztán kölcsö­nösen tartózkodik az atombomba bevetésétől. Az egyetlen járható út a megállapodás — mondta. Hétfő, 1987. március 2. ■■■——■a— mA megúlu­lás kongresszusán** ismét Sztyepan Sarajevet választották a szovjet szakszervezetek elnökévé Gáspár Sándor nyilatkozott Moszkvából jelenti az MTI: befejeződött a szovjet szakszer­vezeti kongresszus. A záró ple­náris ülésen a kongresszus kül­döttei jóváhagyták a szakszerve­zetek szervezeti szabályzatának módosításait, amelyek tükrözik a szovjet szakszervezetek­ egyre nö­vekvő társadalmi szerepét, segí­tik fokozni működésének demok­ratizmusát és hatékonyabbá ten­ni a szakszervezeti munkát. A küldöttek megválasztották a szovjet szakszervezetek új köz­ponti tanácsát és központi reví­ziós bizottságát. Mint a záróülé­sen bejelentették, a központi ta­nács elnöke ismét Sztyepan Sara­­jev lett. Az újra megválasztott elnök 57 éves, tagja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének. A tanácskozás berekesztése után a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa fogadást adott a kongresszus külföldi vendégei­nek tiszteletére. Ezen részt vett a Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezette magyar küldöttség is. A záró sajtóértekezleten Vla­gyimir Lomonoszov, a szovjet szaktanács elnökhelyettese meg­állapította, hogy a most véget ért XVIII. szakszervezeti kongresszus a megújulás kongresszusa volt, amelyen az építő szellemű bírálat és az alapos önbírálat jegyében tárgyalták meg, milyen feladatok hárulnak a szovjet szakszerveze­tekre az átalakítási és gyorsítási folyamat során. A kongresszuson a 140 milliós tagság képviseleté­ben 5000 küldött vett részt, kö­zöttük a pártonkívüliek aránya mintegy 40­ százalékot ért el. A szovjet szakszervezeti mozgalom növekvő nemzetközi tekintélyét igazolja, hogy a kongresszusra 135 ország szakszervezetei küld­ték el képviselőiket, s a külföldi vendégek közül 36-an szólaltak fel — mutatott rá Vlagyimir Lo­monoszov. Gáspár Sándor Moszkvában adott nyilatkozatában elmondta: — A kongresszus szelleme és mondanivalója, egész munkája világosan igazolta az SZKP tö­rekvéseit Nevezetesen azt hogy a szovjet vezetés akarja a válto­zást, a tömegek pedig igénylik a változást. Ez a kongresszuson na­gyon sokféleképpen kifejezésre jutott s ami még fontosabb, meg­fogalmazódott hogy a szakszer­vezeti mozgalom­ hogyan tudja segíteni azokat a társadalmi fo­lyamatokat amelyeket az SZKP egy évvel ezelőtt elindított és milyen módon kell ehhez a szak­­szervezeteknek is változniuk.­­ A szovjet szakszervezeti mozgalom korábban nem mindig és nem mindenben tudta betöl­teni hivatását de már napjaink­ban is képes hatékonyan és erő­teljesen támogatni az SZKP tö­rekvéseit és mint a kongresszus mutatta, további távlatok nyíl­nak a szakszervezeti munka fej­lesztésében, tehát a szakszerveze­tek a szovjet belpolitikai életnek méginkább meghatározó ténye­zőivé válhatnak.­­ A kongresszus nemcsak fon­tos szovjet belpolitikai esemény volt hanem nagy eseménye a nemzetközi szakszervezeti moz­galomnak is. — A széles körű külföldi rész­vételnek két oka van. Az egyik ok kétségkívül a Szovjetunióban megindult változások iránti nagy érdeklődés. A másik ok abban rejlik, hogy Nyugaton a baloldal ellen a jobboldal mostanában koncentrált jól előkészített táma­dást hajt végre, és ennek fő cél­pontjai a szakszervezetek, ame­lyek mindenütt a baloldal legna­gyobb erőit jelentik. A nyugat­európai szakszervezeti mozgalom­ban korábban sokat vitatták a szocialista országok szakszerve­zeteinek jellegét szerepét meg­kérdőjelezték még létezésük szük­ségességét is, mondván, hogy a munkáshatalmon alapuló ország­ban milyen „Játéktér” jut egyál­talán nekik. — Ebben mi is hibásak vol­tunk, egy időben valóban olyanok voltunk, amilyennek a nyugati szakszervezetek láttak minket. Nem optikai csalódás volt, ami­kor nem látták sajátos, önálló arculatunkat mert feloldódtunk a társadalmat irányító politikai mechanizmusban.­­ A szovjet átalakítási folya­mat kibontakozása és a szakszer­vezetek ebben való részvétele, amelyhez a mostani kongresszusi vita nagyon sok ösztönzést adott bizonyosan nem­csak a szovjet társadalom fejlődését fogja elő­mozdítani, hanem termékenyítő hatással lesz a világ egész bal­oldali szakszervezeti mozgalmára,­ s így természetesen a Szakszerve­zeti Világszövetségre is, amely a szakszervezeti mozgalom legfor­radalmibb osztagait tömöríti. A külpolitika hírei­ ­ (Moszkva, MTI) Moszkvában közzétették annak az írásos nyi­latkozatnak a szövegét, amelyet Mishail Gorbacsov adott az Af­­tonbladet című stockholmi lap Olaf Palme meggyilkolásának el­ső évfordulója alkalmából kiadott különszámána­k. Radzsiv Gandhi indiai m­inniszterelnök, Edward Kennedy amerikai szenátor és Mi­­kisz Theodorakisz görög zeneszer­ző is méltatta a néhai svéd szo­ciáldemokrata politikust és mi­niszterelnököt.­­ (Peking, MTI) A vargabetűk ellen­ére jelentős heladás követ­kezett be a srinád—amerikai kap­csolatiakban azóta, hogy 1972. feb­ruár 28-án aláírták Sanghajban a kínai—amerikai közleményt — mondta Vu Hszüe-csien kínai ál­lam­tanácsos és külügyminiszter tiszteletére adott vacsorán. Ő vá­laszul kijelentette, az Egyesült Ál­lamok arra az „elvi álláspontra” helyezkedik, hogy csak egy Kína létezik. 0 (Manila, AFP) Conazán Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke amnesztiát hirdetett mindazoknak a kormányellenes felkelőknek, akik hat hónapon belül leteszik a fegyvert. 0 (Bahrein, Reuter) Vasárnap­ra virradóra kiújultak a harcok az iraki Bászra városa körül. Az irániak indítottak támadást, jólle­het három nappal korábban otta­ni nagy Defenzívájuk befejezését közölték. 0 (Bécs, TASZSZ) Véget ért Bécsben a Földet körülvevő ózon­réteg megóvásának lehetőségeiről folytatott nemzetközi tárgyalások második szakasza. 0 (Párizs, MTI) A párizsi kü­lönleges bíróság életfogytiglani elzárásra ítélte Georges Ibrahim Abdallahot. A hét bíróból álló testület 70 perces vita után azt ál­lap­­ította meg, hogy a vádlott közvetlenül bűnrészes egy ameri­kai és egy izraeli diplomata öt évvel ezelőtti meggyilkolásában és a strasbourgi amerikai főkonzul elleni merényletben. Előző este a főügyész arra kérte a bíróságot, ne szabjon ki tíz évnél súlyosabb büntetést, nehogy „Franciaország tússzá váljék".­­ (Washington, UP­­) Újabb kísérletet hajtott végre vasárnap nukleáris robbanóanyag hordozá­sára alkalmas robotrepülőgéppel az Egyesült Államok. A Kanada északi területe feletti kísérlet so­rán egy B 57-es bombázóról in­dították 2400 kilométeres útjára a robotrepülőgépet. Az amerikai lé­gierő legutóbbi hasonló kísérleté­re február 24-én került sor ugyan­itt.­­ (Moszkva, TASZSZ) Eduard Sevardnadze, az SZKIP KB PB tagja, a Szovjetunió küllügym­­­mnisztere vasárnap ázsiai—csen­des-óceáni körútra indult. Látoga­tást tesz Ausztráliá­ban,­ Indoné­ziában, a Kambodzsai Népköz­­társaságban, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságban és a Vietnami Szocialista Köztársaság­ban. 0­fWashington, TASZSZ) Charles Hyder amerikai tudós, aki 159. napja tart éhségsztrájkot a washingtoni Lafayette parkban, választ kapott Gorbacsovtól, aki­nek az ötvenhat éves amerikai asztrof­izikus csütörtökön küldött levelet a washingtoni szovjet nagykövetség révén. Az SZKP főtitkára­­kérte Hydert, hagyja abba az éhségsztrájkot, és utaz­zék a Szovjetunióba gyógykezelés és pihenés céljából.­­ (Moszkva, MTI) Steingrtanur Hermannsson izlandi miniszterel­­nök vasárnap hivatalos látogatás­ra Moszkvá­ba érkezett a szovjet kormány meghívására. A vendé­get érkezésekor Nyikolaj Rizskov, a Minisztertanács elnöke és más szovjet hivatalos személyiségek fogadták.­­ (Moszkva, TASZSZ) Hivata­los baráti látogatásra Nicaraguá­ba utazott a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának küldöttsége, Bo­risz Jelcinnek, az SZKP KB PB póttagjának, az SZKP moszkvai városi bizottsága első titkárának a vezetésével.-0 (Moszkva, TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Szergej Manyakint ne­vezte ki a népi ellenőrzési bizott­ság elnökévé. A bizottság eddigi elnökét, Alekszej Skolnyikovot nyugdíjba vonulása alkalmából mentették fel tisztségéből. Manya­­kin 1923-ban­ született, szakkép­zettsége agronómus.­­ (Addisz-Abeba, TASZSZ) A dél-afrikai fajüldöző rendszer el­leni hatékony gazdasági szank­ciókra szólítottak fel az AESZ- tagországaiinek külügyminiszterei addisz-abebali értekezletükön. _­0 (Gdynia, PAP) Felrobbant pénteken egy hulladékgyűjtő Gdyniá­ban a LEMP városi bizott­ságának székháza előtt. Sérülés nem történt, a robbanás követ­keztében azonban betörtek az épület ablakai. Az ügyben vizs­gálatot indítottak.­­ (Tokió, MTI) A japán egész­ségügyi minisztérium elrendelte, hogy az AIDS-ellenes országos kampány részeként kezdjék meg a betegségeik okainak és terjedési módjainak oktatását , kezdve az általános­skola első osztályától.

Next