Magyar Nemzet, 1987. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
Péntek, 1987. május 1. Kádár János látogatása Angyalföldön Fordítani kell a gondolkozásunkon, a gyakorlatunkon A családvédelemről tárgyalt a népfront országos elnöksége. KÖZÉLETI HÍREK Kamara Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, belügyminisztert, 60. születésnapja alkalmából csütörtökön az MSZMP Központi Bizotttsága nevében Horváth István, a KB titkára köszöntötte. Jelen volt Varga Péter, a KB osztályvezetője. Janine Catharina Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott csütörtökön a rezidenciáján. A fogadáson részt vett Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, Ritkát Ferenc művelődési miniszterhelyettes, valamint a politikai és társadalmi élet számos vezetője. Megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Olaszországi békestaféta érkezett csütörtökön délelőtt Budapestre. Tagjai az itáliai Alfonsine városból Olaszországon, Jugoszlávián, Ausztrián át, mintegy ezer kilométert tettek meg Magyarországig. Útjuk állásfoglalás a béke, a népek közötti barátság, abizalomépítés ügye mellett figyelmeztetés a fegyverkezési verseny megszüntetésének fontosságára. Cserve Tiled Ferencné, az Országgyűlés alelnöke a Parlamentben fogadta csütörtökön a delegáció vezetőit, a találkozón jelen volt Bárdék a nagykátaiakkal, hazainduelnökhelyettese és a Pest megyei Nagykáta több vezetője. Fernandez I. Souto, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) vezérigazgatója, az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottságának meghívására április 28. és 30. között látogatást tett Budapesten. " Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitkára —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azokban a fejlett tőkés országokban, amelyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelem, rend, no meg az utcára kerüléstől való félelem áll a valóban impozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásának élményeit említette az egyik példaként; mint mondotta, a korszerű termelőberendezések, a modern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő munkatempó a szerelőszalagok mellett. Előremutató programot _ Mi szocialista kibontakozást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra visszatérve Kádár János. Határozott lépésekre van szükség ennek érdekében — folytatta —, s ezek között van sok kényszerű intézkedés is. Olyan munkaprogramot hirdetünk, amely eddigi tapasztalatainkra építve nem rövid időre, hanem hosszabb távra megalapozza fejlődésünket. Szocialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyarország iránt érzett felelősségünk. Programunk, előrehaladásunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az eddig elért életszínvonal biztos alapokon álljon. Céljaink eléréséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szocialista elveinkben rejlő erőre, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a termelési viszonyok változása mögött járva formálódik — jobban kell alapozni a kollektívák, az emberek érdekeltségére. Ezért válik egyre fontosabbá a differenciálás. Nem lehet a vállalatokkal örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól elvonják a nyereséget és azzal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciálás érvényesüljön a munkásközösségeken belül is. Minden termelő egységre és mindenkire igaz a követelmény: aki becsülettel, eredményesen dolgozik, kapjon megfelelő lehetőséget a fejlődésre. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengők-lengők, a dologtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy napjainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyorsan változó igények szerint kell a termelési szerkezetet átalakítani, termékváltást végrehajtani, és jóval nagyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelők, szocialista partnereink is joggal várnak el tőlünk jó, korszerű árukat. Mindebben számítunk az angyalföldiek és az országban másutt dolgozók jó irányú törekvéseire, akaratára, s ez erőt ad számunkra. Tudjuk, előrehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapadoknál dőlnek el — hangsúlyozta Kádár János.Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára kiemelte, hogy melegen üdvözöljük a Szovjetunióban kibontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az átalakítás folyamata a szocialista országok közötti együttműködésre, így a magyar—szovjet kapcsolatokra is hatással van. Mint mondotta, most jobban értjük egymást, közös munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködésünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjetunióban lejátszódó folyamatok hatása a világpolitika nagy kérdéseiben is érzékelhető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegyverzetkorlátozási, leszerelési javaslatok olyan fontos megegyezések lehetőségét vázolják fel, amelyekre a másik fél sem tud egyszerűen nemet mondani. A béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításához a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk hozzájárulni, keresve az együttműködés lehetőségét más társadalmi rendszerű államokkal — ahogyan ez most, a svédországi látogatás alkalmával is történt. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy készülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, törekvéseinket, az elszántságunkat céljaink megvalósítására, és szolidaritásunkat mindazokkal, akik a szocializmusért, a békéért és a haladásért küzdenek a világban — mondotta befejezésül Kádár János, átadva jókívánságait a jelenlevőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozóinak. Az MSZMP főtitkára a XIII. kerületben Beszéd a szerszámipari tröszt dolgozói előtt (MTI) Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzetközi munkásmozgalom jeles ünnepe, május 1-e előtt — Angyalföldre látogatott. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájékozódott a munkáskerület elmúlt egy esztendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, munkáskollektívák sikereiről, gondjairól, terveiről. Kérte a városrész vezetőit, hogy az ünnep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jókívánságait Angyalföld lakóinak, dolgozóinak. Felkereste a főtitkár a FORCON SzerszámipariTröszt budapesti vállalatát, ahol az üzemlátogatást követően röpgyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerületi pártbizottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Iványi Pál, a fővárosi tanács elnöke. Bornemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára és Kiss Zoltán, Angyalföld tanácselnöke köszöntötte a vendéget. Ezt követően Bornemissza Sándor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életéről, politikai helyzetéről, a városrész gyarapodásáról, a gazdálkodás eredményeiről és soron levő feladatairól. Elmondta: az elmúlt évben tovább formálódott Angyalföld gazdasági arculata, a nagy- és középüzemek mellett — amelyek meghatározóak a kerületben — egész sor új kis- és leányvállalat, a hagyományos szövetkezetek mellett pedig számos kisszövetkezet is működik már. Bár a kerület gazdálkodóegységei 1986-ban nem értek el kiugró eredményeket, de tevékenységük kiegyensúlyozott. A Központi Bizottság novemberi határozata nyomán vezetők és dolgozók egyaránt megértették, hogy a döntések végrehajtása érdekében a gazdálkodásban is a korábbinál kritikusabb önvizsgálatra, konkrétabb elhatározásokra, fegyelmezettebb, jobb munkára van szükség. Az eddigieknél is jobban felértékelődik az emberi tényező szerepe, s ilyenkor nagyobb a politikai munka felelőssége is: olyan helyzetben kell tájékoztatni, meggyőzni, tettekre mozgósítani, amikor a mindennapi gondok erőteljesebben befolyásolják az emberek hangulatát. Más hozzáállást Szó esett arról is, hogy Angyalföldön, mint szerte az országban a gondok ellenére az emberek tudják, érzik: létbiztonságban élhetnek, mindenkinek van munkahelye, s mindenütt szükség van az értelmes, tartalmas munkára, hiszen csakis ez lehet boldogulásunk alapja. Kádár János válaszolt az elhangzottakra, emlékeztetve arra, hogy továbbhaladásunk érdekében úgy tudjuk jobbá, eredményesebbé tenni az országépítő munkát, ha mindenki a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfajta gondolkodást, más hozzáállást igényelnek. A FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében levő budapesti és kerületi vezetőket Gulyás Imre vezérigazgató és Kovács István, a budapesti gyár pártvezetőségének titkára fogadta. Beszámoltak a Forgácsolószerszámipari Vállalatból 1986. július 1-jén alakult tröszt, illetve az angyalföldi vállalat munkájáról, a pártszervezet tevékenységéről. A vállalat széles körű nemzetközi és hazai kapcsolatokat alakított ki. Az NSZK- beli Krupp Vidia céggel kooperációs szerződés keretében, licenc alapján állítják elő a marósműhelyben a modern szerszámok, NC vezérlésű gépek marófejeit. Sokéves múltja van a moszkvai Frézer-gyárral folytatott eredményes szerszámgyártási együttműködésnek. A tájékoztatót üzemlátogatás követte. Kádár János — Lévárdy Iván, a budapesti vállalat igazgatójának szakmai kalauzolásával — megtekintette a menetköszörűs és marós műhelyt, s elbeszélgetett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat kezelő szakmunkásokkal. A munka társadalma. Ezután az MSZMP főtitkára részt vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűlésén. Kiss Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte a gyári dolgozókat és a vendégeket, majd Kádár János lépett a mikrofonhoz. Megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szívesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottakhallottak, hanem az itt tapasztalt bensőséges légkör, jó munkaszellem hatására is. A tavalyi termelési sikerek különösen értékesek — tette hozzá —, mert azokat a mindig sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az eredményekhez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s mindenki számára érzékelhetően, de gyarapodott a lakosság, a vállalatok legtöbbje is működőképesnek bizonyult. Ennek örülhetünk, mert azért dolgozunk, hogy az emberek boldoguljanak. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapítás, hogy nehéz az ország helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelassult, munkánk sok tekintetben bonyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy összességében nem termelünk annyit, amenynyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolkodásunkon, a gyakorlatunkon: akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a javaink elfogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. Szükséges, de érthetően népszerűtlen intézkedések jelezték már ezt a felismerést; ilyen volt például a béremelések áprilisig történő elhalasztása, ami többéves gyakorlatot próbált megváltoztatni. Azt tudniillik, hogy a vállalatok, úgymond megelőlegezték az egész évre tervezett teljesítménynövekedést, s már az esztendő elején kifizették a megnövelt béreket. Igen ám, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a teljesítmények gyakran a bérek mögött kullogtak... Erősíteni kell a családokért tevékenykedő társadalmi szervek együttműködését A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége április 30-án, Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Pozsgay Imre,, a népfront főtitkára tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságánakáprilis 28-i üléséről. A tájékoztatást az elnökség tudomásul vette. Ugyancsak a főtitkár előterjesztésében vitatták meg a Hazafias Népfront családvédelmi munkájáról szóló előterjesztést. Az 1980-as évek magyar valósága a család szerepének, helyzetének megerősítésére irányította a figyelmet. A társadalmi, mozgalmi szervek szinte mindegyike létrehozta a nő, az ifjúság, az időskorúak sajátos bizottságai mellett a családokkal foglalkozó szerveit. Ezekben mindenütt a létfenntartás nehézségei, a gyermekvédelmi kérdések, az alkoholizmus, a veszélyeztetettség, a halmozott hátrányok kerültek a figyelem előterébe. A tömegtájékoztatásban is többnyire a kátyúba került egyéni, emberi életek gondjaival, általánosan pedig ugyanezen kérdések társadalmi szintű problémakörével lehetett találkozni. Ebben a helyzetben kezdte meg a Hazafias Népfront egy sajátos családvédelmi program kialakítását. A munkának a népfront legutóbbi kongresszusalendületet adott egyebek közt az Országos Családvédelmi Tanács létrehozásával, majd ezt követően a megyei családvédelmi tanácsok megalakításával. A kezdeti tapasztalatokat mérlegelő élénk vitában az elnökség arra a következetetésre jutott, hogy anépfrontmozgalom családvédelmi tevékenységét mindenekelőtt a nyilvánosság, a hatáskörök és feltételek tisztázása, valamint a kezdeményezések támogatásához szükséges eszközök biztosítása segítené elő. Ezek birtokában az állam más által át nem vállalható felelősségét hatékonyan egészíthetné ki a társadalom „alulról való építkezése”, a családokért érzett felelősségből fakadó erőfeszítés. Felvetődött az a gondolat is: nem lenne-e célszerű a családvédelem rendelkezésére álló különböző források egy alapbatörténő összevonása és a jelenleginél hatékonyabb kezelése. Ezzel összefüggésben azonban többen hangsúlyozták, hogy nem szabad elmosni a határokat a szociálpolitika és a családvédelmi politika között, mert ez utóbbi más és több az előzőnél. A vitában azt is hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a Hazafias Népfront és a családok érdekében tevékenykedő más társadalmi szervek együttműködését, valamint a mozgalmon belül az Országos Családvédelmi Tanács és a családokkal más vonatkozásban foglalkozó bizottságok kapcsolatait. Az előterjesztést kiegészítésekkel és módosításokkal elfogadó vitában véleményt nyilvánított: Asbót Jánosné, Bognár József, Duschek Lajosné, Fekete Gyula, Kanyar József, Papp Gyula, Rónai Rudolf és S. Hegedűs László. Végül az elnökség személyi kérdésekben döntött. Beválasztotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsába és annak Elnökségébe Sztanyik B. Lászlót, az Országos Béketanács elnökét. Ifjúsági műszaki központ alapítását kezdeményezte a KISZ (MTI) A műszaki fejlesztés meggyorsításához kapcsolódó ifjúsági cselekvési programról, a fiatalok politikai képzési rendszerének továbbfejlesztéséről, valamint a Jövőnk a tét! mozgalom eddigi eredményeiről tanácskozott csütörtökön a Magyar Kom EGIS Gyógyszergyár: Kiváló Vállalat (MTI) Az EGIS Gyógyszergyár dolgozói csütörtökön ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a gyár kollektívája elnyerte a Kiváló Vállalat címet. A kitüntető oklevelet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át Orbán Istvánnak, a vállalat vezérigazgatójának. A gyár a Nemzetközi munkaverseny élenjáró vállalata kitüntetést is elnyerte, amit Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes adott át a vállalat vezérigazgatójának. A több mint 4000 dolgozót foglalkoztató gyár 1982 óta 60 százalékkal növelte termelését, miközben az új készítmények arányának bővítésével, s a tervszerű költséggazdálkodással nyereségét csaknem háromszorosára emelte. 1986-ban konvertibilis exportjuk 18, nyereségük 14 százalékkal nőtt. Átadták a SZOT-díjakat (MTI) Csütörtökön a SZOT Szállóban kiosztották az idei SZOT-díjakat. A szakszervezeti mozgalom e kitüntetéssel azoknak az íróknak, művészeknek, tudósoknak, a művelődésben tevékenykedőknek az alkotó munkáját ismeri el, akik a dolgozók művelődésének szolgálatában kiemelődő sikereket értek el. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese is. SZOT-díjat kapott Deme László nyelvész, Gregor József operaénekes, Juhász Judit rovatvezető-helyettes, Koltai Róbert színművész, dr. Lehoczky György orvos, Rossa László zeneszerző, Szabó Bálint társadalomtudós, idős Szabó István szobrászművész, Szőnyi G. Sándor vezető rendező, Tatay Sándor író, Tóth István nyugalmazott főiskolai tanár, Tóth Valéria szobrászművész és Vitézy László filmrendező. A kitüntetetteket Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára köszöntötte. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeti mozgalom e magas elismerését immár 30. alkalommal nyújtják át a dolgozók közművelődését kiemelkedően szolgáló tudósoknak, alkotó értelmiségieknek. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT elnöke adta át. A díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Ghánai politikus Budapesten Vikinapana Országos Tanácsának meghívására április 23. és 30. között látogatást tett Magyarországon Dániel F. Annan, államfőhelyettes, Ghána Ideiglenes Nemzetvédelmi Tanácsának tagja, a ghánai Demokratizálási Bizottság elnöke. A ghánai vendég megbeszéléseket folytatott Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával és Ribánszki Róbert országos titkárral. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az aktuális nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, a népfrontmozgalom helyzetéről és tapasztalatairól. Az államfőhelyettest fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá társadalmi, politikai és gazdasági életünk több vezető tisztségviselője. Kitüntetések Az Elnöki Tanács Kiss Lajosnak, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság főosztályvezető-helyettesének több évtizeden keresztül végzett kiemelkedő munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap adták át Az Elnöki Tanács nyugállományba vonulásuk alkalmából, eredményes munkásságuk elismeréséül az Április Negyedike Érdemrend kitüntetést adományozta Lévai Tamásnak, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettesének és a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Várnai Györgynének, az Ipari Minisztérium osztályvezetőjének. Az Elnöki Tanács kiemelkedően eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta: dr. Alaksza Zsigmondnak, a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat nyugdíjas szaktanácsadójának, Hetesi Vendelnének, a Glovida Győri Kötöttkesztyűgyár üzemvezetőjének és Marton Pálnak, a Tungsram Rt. függetlenített párttitkárának. ------ A NAP -----------------------------------Tavaszmenetrend Valamikor azt hittem, talán, létezik, titokban, valamiféle tavaszszérum, láthatatlan oltás; ha nem volna, akkor ugyan vajon honnan tudná a mandulafa meg a cseresnye, hogy neki mikor illik nyiladoznia, virágoznia, hiszen lám, menetrend szerint futnak be a virágok az illatozásba, a gyümölcsök az édesülésbe, óvatos-pontosam követik egymást, tudja bölcsen az orgona, hol ahelye az idő rendjében, kit mit kell bevárnia vagy megelőznie. Miképp volna ez lehetséges, ha nem a tavasz oltása, árama lüktet át rajta, éppen a kellő pillanatban? Valamikor azt hittem, a politikai eseményeknek is megrendíthetetlen szabályossági menetrendjük van — azaz az egymás utánban föltétlenül emelkedés van, a bére nem következhet, rosszra csak jó, s jóra csak jobb jöhet, fizetésemelésre fizetésemelés — és az infláció meg sem járta az eszemet. Azt hittem, az emberek egyre jobbak lesznek, az igazságok egyre igazabbak, az időjárás is vigyáz magára és reánk fejlődik szüntelenül — azt hittem, a gyerekekkel és a családokkal együtt majd szabályszerűen, mintegy maguktól nőnek, tágulnak a szobák, a lakások ... Ilyesmit képzeltem azon a legelső, negyvenkét esztendővel ezelőtti, első májusi napon is. Politkai babonáim jó részéből kigyógyultam, de azért még mindig azt hiszem,hogy — végső soron, nagy távlatokra számítva át mindent — előbb-utóbb mindig jobb következik. Van mégis valami szabályszerűség abban, hogy például valahol egyszer kimondják: glasznoszty. Ha nem ezt hinném, sem írni, sem élni nemigen tudnék. Valamitől törvényszerűen mindig kitavaszodik, és olyankor egy kicsit elfelejtem a teleket is. DIURNUS m munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülésen felszólalt Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, ott volt Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke. Az ifjúsági szövetség vezető testületét Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB április 28-i üléséről. Ezt követően Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára terjesztett elő javaslatot a műszaki fejlesztésben a KISZ által vállalt feladatokra. A KISZ KB kezdeményezi egy ifjúsági műszaki központ létrehozását, amely különböző kiállítások, rendezvények szervezésével, információk gyűjtésével segítheti a szakmai tájékozódást. A testület döntött arról is, hogy Széchenyi Kör elnevezéssel létrehoz egy alapítványt. Pályázatait olyan fiatalok nyerhetik el, akik itthon alkalmazható és bevezethető megoldásokat szeretnének tanulmányozni meghatározott ideig külföldön. A gazdálkodó szervek KISZ-bizottságai a vállalati műszaki fejlesztésben való részvételük és a szellemi termékek hasznosításának elősegítésére alakítsanak innovációs köröket — határozta el a testület. Gönci János, a KISZ KB titkára terjesztette elő a KISZ politikai képzési rendszerének továbbfejlesztésére irányuló javaslatot. A testület Nagy Imre KB-titkár előterjesztésében megtárgyalta a Jövőnk a tét! akció tapasztalatait és eddigi eredményeit. A Központi Bizottság végezetül tájékoztatást kapott a Komszomol XX. kongresszusáról.