Magyar Nemzet, 1987. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

Péntek, 1987. május 1. Kádár János látogatása Angyalföldön Fordítani kell a gondolkozásunkon, a gyakorlatunkon A családvédelemről tárgyalt a népfront országos elnöksége. KÖZÉLETI HÍREK Kamara Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, belügyminisztert,­­ 60. születésnapja alkalmából csütör­tökön az MSZMP Központi Bi­­zotttsága nevében Horváth Ist­ván, a KB titkára köszöntötte. Jelen volt Varga Péter, a KB osz­tályvezetője. Janine Catharina Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünne­­pe alkalmából fogadást adott csü­törtökön a rezidenciáján. A foga­dáson részt vett Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Ko­vács László külügyminiszter-he­lyettes, Melega Tibor külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Rit­kát Ferenc művelődési minisz­terhelyettes, valamint a politikai és társadalmi élet számos veze­tője. Megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tag­ja is. Olaszországi békestaféta ér­kezett csütörtökön délelőtt Budapestre. Tagjai az itáliai Al­­fonsine városból Olaszországon, Jugoszlávián, Ausztrián át, mintegy ezer kilométert tettek meg Magyarországig. Útjuk ál­lásfoglalás a béke, a népek kö­zötti barátság,­ a­­bizalomépítés ügye mellett figyelmeztetés a fegyverkezési verseny megszün­tetésének fontosságára. Cserve Ti­led Ferencné, az Országgyűlés al­­elnöke a Parlamentben fogadta csütörtökön a delegáció vezetőit, a találkozón jelen volt Bárd­­ék a nagykátaiakkal, hazaindu­­elnökhelyettese és a Pest megyei Nagykáta több vezetője. Fernandez I. Souto, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) vezérigazgatója, az UNIDO Magyar Nemzeti Bizott­ságának meghívására április 28. és 30. között látogatást tett Buda­pesten. " Azt kell megértenünk — hang­súlyozta a párt főtitkára —, hogy a szocializmus a munka társadal­ma. Persze, minden más társada­lom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azokban a fejlett tőkés országokban, ame­lyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegye­lem, rend, no meg az utcára ke­rüléstől való félelem áll a­ való­ban impozáns eredmények mö­gött. Nemrégiben tett svédorszá­gi látogatásának élményeit emlí­tette az egyik példaként; mint mondotta, a korszerű termelő­berendezések, a modern technoló­gia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő munkatempó a szerelőszalagok mellett. Előremutató programot _ Mi szocialista kibontakozást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra visszatérve Kádár János. Határozott lépésekre van szükség ennek érdekében — foly­tatta —, s ezek között van sok kényszerű intézkedés is. Olyan munkaprogramot hirdetünk, amely eddigi tapasztalatainkra építve nem rövid időre, hanem hosszabb távra megalapozza fej­lődésünket. Szocialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyarország iránt érzett felelősségünk. Programunk, előrehaladásunk követelménye az is: úgy dolgoz­zunk, hogy az eddig elért élet­­színvonal biztos alapokon álljon. Céljaink eléréséhez minden lehet­séges eszközt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szo­cialista elveinkben rejlő erőre, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a termelési viszonyok változása mögött járva formáló­dik — jobban kell alapozni a kollektívák, az emberek érdekelt­ségére. Ezért válik egyre fonto­sabbá a differenciálás. Nem le­het a vállalatokkal örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól elvonják a nyereséget és azzal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciálás ér­vényesüljön a munkásközössége­ken belül is. Minden termelő egy­ségre és mindenkire igaz a kö­vetelmény: aki becsülettel, ered­ményesen dolgozik, kapjon meg­felelő lehetőséget a fejlődésre. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengők-lengők, a dologtalanok. Annak tudatában kell munkál­kodnunk, hogy napjainkban ki­élezett verseny folyik a világpia­con. A gyorsan változó igények szerint kell a termelési szerkeze­tet átalakítani, termékváltást vég­rehajtani, és jóval nagyobb figyel­met fordítani a minőségre. Nem­csak a tőkés megrendelők, szo­cialista partnereink is joggal vár­nak el tőlünk jó, korszerű árukat. Mindebben számítunk az angyal­földiek és az országban másutt dolgozók jó irányú törekvéseire, akaratára, s ez erőt ad számunk­ra. Tudjuk, előrehaladásunk alap­kérdései a termelésben, a munka­­padoknál dőlnek el — hangsú­lyozta Kádár János.­Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára kiemelte, hogy melegen üdvözöljük a Szovjet­unióban kibontakozott változáso­kat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az átalakítás fo­lyamata a szocialista országok közötti együttműködésre, így a magyar—szovjet kapcsolatokra is hatással van. Mint mondotta, most jobban értjük egymást, kö­zös munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködé­sünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjetunióban lejátszódó folya­matok hatása a világpolitika nagy kérdéseiben is érzékelhető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegyverzetkorlátozási, leszerelési javaslatok olyan fontos megegye­zések lehetőségét vázolják fel, amelyekre a másik fél sem tud egyszerűen nemet mondani. A béke, a nemzetközi bizton­ság megszilárdításához a magunk lehetőségei szerint mi is igyek­szünk hozzájárulni, keresve az együttműködés lehetőségét más társadalmi rendszerű államokkal — ahogyan ez most, a svédorszá­gi látogatás alkalmával is történt. A munkásosztály nagy nemzet­közi ünnepét úgy készülünk kö­szönteni, hogy az kifejezze szán­dékainkat, törekvéseinket, az el­szántságunkat céljaink megvaló­sítására, és szolidaritásunkat mindazokkal, akik a szocializmu­sért, a békéért és a haladásért küzdenek a világban — mondotta befejezésül Kádár János, átadva jókívánságait a jelenlevőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozóinak. Az MSZMP főtitkára a XIII. kerületben Beszéd a szerszámipari tröszt dolgozói előtt (MTI) Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzet­közi munkásmozgalom jeles ün­nepe, május 1-e előtt — Angyal­földre látogatott. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára tá­jékozódott a munkáskerület el­múlt egy esztendejének eredmé­nyeiről, az ottani vállalatok, munkáskollektívák sikereiről, gondja­iról, terveiről. Kérte a vá­rosrész vezetőit, hogy az ünnep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jókívánságait Angyal­föld lakóinak, dolgozóinak. Fel­kereste a főtitkár a FORCON Szerszámipari­­Tröszt budapesti vállalatát, ahol az üzemlátogatást követően röpgyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár János programja dél­előtt 11 órakor a kerületi pártbi­zottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az­ MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Iványi Pál, a fővárosi tanács elnöke. Bornemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára és Kiss Zoltán, Angyalföld tanácselnöke köszöntötte a vendéget. Ezt kö­vetően Bornemissza Sándor tájé­koztatta a főtitkárt a kerület éle­téről, politikai helyzetéről, a vá­rosrész gyarapodásáról, a gazdál­kodás eredményeiről és soron levő feladatairól. Elmondta: az elmúlt évben tovább formálódott Angyalföld gazdasági arculata, a nagy- és középüzemek mellett — amelyek meghatározóak a kerü­letben — egész sor új kis- és leányvállalat, a hagyományos szövetkezetek mellett pedig szá­mos kisszövetkezet is működik már. Bár a kerület gazdálkodó­­egységei 1986-ban nem értek el kiugró eredményeket, de tevé­kenységük kiegyensúlyozott. A Központi Bizottság novemberi határozata nyomán vezetők és dolgozók egyaránt megértették, hogy a döntések végrehajtása ér­dekében a gazdálkodásban is a korábbinál kritikusabb önvizsgá­latra, konkrétabb elhatározások­ra, fegyelmezettebb, jobb mun­kára van szükség. Az eddigieknél is jobban felértékelődik az embe­ri tényező szerepe, s ilyenkor na­gyobb a politikai munka felelős­sége is: olyan helyzetben kell tájékoztatni, meggyőzni, tettekre mozgósítani, amikor a minden­napi gondok erőteljesebben befo­lyásolják az emberek hangulatát. Más hozzáállást Szó esett arról is, hogy Angyal­földön, mint szerte az országban a gondok ellenére az emberek tudják, érzik: létbiztonságban él­hetnek, mindenkinek van munka­helye, s mindenütt szükség van az értelmes, tartalmas munkára, hi­szen csakis ez lehet boldogulásunk alapja. Kádár János válaszolt az el­hangzottakra, emlékeztetve arra, hogy továbbhaladásunk érdeké­ben úgy tudjuk jobbá, eredmé­nyesebbé tenni az országépítő munkát, ha mindenki a maga he­lyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfajta gondolko­dást, más hozzáállást igényelnek. A FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál foly­tatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében levő budapesti és kerületi veze­tőket Gulyás Imre vezérigazgató és­ Kovács István, a budapesti gyár pártvezetőségének titkára fogadta. Beszámoltak a Forgá­csolószerszámipari Vállalatból 1986. július 1-jén alakult tröszt, illetve az angyalföldi vállalat munkájáról, a pártszervezet te­vékenységéről. A vállalat széles körű nemzetközi és hazai kapcso­latokat alakított ki. Az NSZK- beli Krupp­ Vidia céggel koope­rációs szerződés keretében, li­­cenc alapján állítják elő a marós­műhelyben a modern szerszámok, NC vezérlésű gépek marófejeit. Sokéves múltja van a moszkvai Frézer-gyárral folytatott eredmé­nyes szerszámgyártási együttmű­ködésnek. A tájékoztatót üzemlátogatás követte. Kádár János — Lévárdy Iván, a budapesti vállalat igaz­gatójának szakmai kalauzolásával — megtekintette a menetköszörűs és marós műhelyt, s elbeszélgetett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat kezelő szak­munkásokkal. A munka társadalma. Ezután az MSZMP főtitkára részt vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűlésén. Kiss Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte a gyári dolgozókat és a vendégeket, majd Kádár János lépett a mikrofon­hoz. Megköszönte a szívélyes fogad­tatást és hangsúlyozta, hogy szí­vesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak­­hallottak, hanem az itt tapasztalt bensőséges légkör, jó munkaszel­lem hatására is. A tavalyi terme­lési sikerek különösen értékesek — tette hozzá —, mert azokat a mindig sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az eredményekhez, és — az egész ország gazdasági hely­zetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s minden­ki számára érzékelhetően, de gya­rapodott a lakosság, a vállalatok legtöbbje is működőképesnek bi­zonyult. Ennek örülhetünk, mert azért dolgozunk, hogy az embe­rek boldoguljanak. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapítás, hogy ne­héz az ország helyzete. A koráb­bi évek lendületes fejlődése le­lassult, munkánk sok tekintetben bonyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Minde­nekelőtt ott, hogy összességében nem termelünk annyit, ameny­­nyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolkodásunkon, a gyakor­latunkon: akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a javaink elfogyasz­tásához, amikor már megtermel­tük azokat. Szükséges, de érthe­tően népszerűtlen intézkedések jelezték már ezt a felismerést; ilyen volt például a béremelések áprilisig történő elhalasztása, ami többéves gyakorlatot próbált meg­változtatni. Azt tudniillik, hogy a vállalatok, úgymond megelőle­gezték az egész évre tervezett teljesítménynövekedést, s már az esztendő elején kifizették a meg­növelt béreket. Igen ám, csakhogy az elképzelések nem mindig vál­tak be, a teljesítmények gyakran a bérek mögött kullogtak... Erősíteni kell a családokért tevékenykedő társadalmi szervek együttműködését A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége április 30-án, Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke. Pozs­­gay Imre,, a népfront főtitkára tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának­­április 28-i üléséről. A tájékoztatást az elnökség tudomásul vette. Ugyancsak a főtitkár előter­jesztésében vitatták meg a Haza­fias Népfront családvédelmi mun­kájáról szóló előterjesztést. Az 1980-as évek magyar való­sága a család szerepének, hely­zetének megerősítésére irányítot­ta a figyelmet. A társadalmi, mozgalmi szervek szinte mind­egyike létrehozta a nő, az ifjúság, az időskorúak sajátos bizottságai mellett a családokkal foglalkozó szerveit. Ezekben mindenütt a létfenntartás nehézségei, a gyer­mekvédelmi kérdések, az alkoho­lizmus, a veszélyeztetettség, a halmozott hátrányok kerültek a figyelem előterébe. A tömegtájé­koztatásban is többnyire a ká­tyúba került egyéni, emberi éle­tek gondjaival, általánosan pedig ugyanezen kérdések társadalmi szintű problémakörével lehetett találkozni. Ebben a helyzetben kezdte meg a Hazafias Népfront egy sajátos családvédelmi prog­ram kialakítását. A munkának a népfront legutóbbi kongresszusa­­lendületet adott egyebek közt az Országos Családvédelmi Tanács létrehozásával, majd ezt követő­en a megyei családvédelmi taná­csok megalakításával. A kezdeti tapasztalatokat mér­­legelő élénk vitában az elnök­ség arra a következetetésre ju­tott, hogy a­­népfrontmozgalom családvédelmi tevékenységét mindenekelőtt a nyilvánosság, a hatáskörök és feltételek tisztázá­sa, valamint a kezdeményezések támogatásához szükséges eszkö­zök biztosítása segítené elő. Ezek birtokában az állam más által át nem vállalható felelősségét hatékonyan egészíthetné ki a tár­sadalom „alulról való építkezé­se”, a családokért érzett felelős­ségből fakadó erőfeszítés. Felvetődött az a gondolat is: nem lenne-e célszerű a család­­védelem rendelkezésére álló kü­lönböző források egy alapba­­tör­ténő összevonása és a jelenlegi­nél hatékonyabb kezelése. Ez­zel összefüggésben azonban töb­ben hangsúlyozták, hogy nem szabad elmosni a határokat a szo­ciálpolitika és a családvédelmi politika között, mert ez utóbbi más és több az előzőnél. A vitá­ban azt is hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a Hazafias Nép­front és a családok­ érdekében te­vékenykedő más társadalmi szer­vek együttműködését, valamint a mozgalmon belül az Országos Családvédelmi Tanács és a csa­ládokkal más vonatkozásban fog­lalkozó bizottságok kapcsolata­it. Az előterjesztést kiegészítések­kel és módosításokkal elfogadó vitában véleményt nyilvánított: Asbót Jánosné, Bognár József, Duschek Lajosné, Fekete Gyu­la, Kanyar József, Papp Gyu­la, Rónai Rudolf és S. Hegedűs László. Végül az elnökség személyi kérdésekben döntött. Beválasztot­ta a Hazafias Népfront Országos Tanácsába és annak Elnöksé­gébe Sztanyik B. Lászlót, az Or­szágos Béketanács elnökét. Ifjúsági műszaki központ alapítását kezdeményezte a KISZ (MTI) A műszaki fejlesztés meggyorsításához kapcsolódó if­júsági cselekvési programról, a fiatalok politikai képzési rendsze­rének továbbfejlesztéséről, vala­mint a Jövőnk a tét! mozgalom eddigi eredményeiről tanácsko­zott csütörtökön a Magyar Kom­ EGIS Gyógyszergyár: Kiváló Vállalat (MTI) Az EGIS Gyógyszergyár dolgozói csütörtökön ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a gyár kollektívája elnyerte a Kiváló Vállalat címet. A kitün­tető oklevelet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára adta át Orbán Istvánnak, a vállalat vezérigazgatójának. A gyár a Nemzetközi munkaverseny élenjáró vállalata kitüntetést is elnyerte, amit Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes adott át a vállalat vezérigazgatójának. A több mint 4000 dolgozót fog­lalkoztató gyár 1982 óta 60 száza­lékkal növelte termelését, miköz­ben az új készítmények arányá­nak bővítésével, s a tervszerű költséggazdálkodással nyereségét csaknem háromszorosára emelte. 1986-ban konvertibilis exportjuk 18, nyereségük 14 százalékkal nőtt. Átadták a SZOT-díjakat (MTI) Csütörtökön a SZOT Szállóban kiosztották az idei SZOT-díjakat. A szakszervezeti mozgalom e kitüntetéssel azok­nak az íróknak, művészeknek, tudósoknak, a művelődésben te­vékenykedőknek az alkotó mun­káját ismeri el, akik a dolgozók művelődésének szolgálatában ki­­emelődő sikereket értek el. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese is. SZOT-díjat kapott Deme Lász­ló nyelvész, Gregor József ope­raénekes, Juhász Judit rovatveze­tő-helyettes, Koltai Róbert szín­művész, dr. Lehoczk­y György orvos, Rossa László zeneszerző, Szabó Bálint társadalomtudós, idős Szabó István szobrászmű­vész, Szőnyi G. Sándor vezető rendező, Tatay Sándor író, Tóth István nyugalmazott főiskolai ta­nár, Tóth Valéria szobrászmű­vész és Vitézy László filmrende­ző. A kitüntetetteket Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára köszöntötte. Beszédében emlé­keztetett arra, hogy a szakszer­vezeti mozgalom e magas elisme­rését immár 30. alkalommal nyújtják át a dolgozók közmű­velődését kiemelkedően szolgáló tudósoknak, alkotó értelmiségi­eknek. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT elnöke adta át. A díjak át­adása után a SZOT elnöksége fo­gadást adott a kitüntetettek tisz­teletére. Ghánai politikus Budapesten V­ik­­­­i­­n­apana­ Országos Tanácsának meghívá­sára április 23. és 30. között lá­togatást tett Magyarországon Dániel F. Annan, államfőhelyet­tes, Ghána Ideiglenes Nemzetvé­delmi Tanácsának tagja, a ghánai Demokratizálási Bizottság elnö­ke. A ghánai vendég megbeszélé­seket folytatott Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront főtitkárával és Ribánszki Róbert országos tit­kárral. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az aktuális nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, a népfrontmozgalom helyzetéről és tapasztalatairól. Az államfőhe­­lyettest fogadta Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá társadalmi, poli­tikai és gazdasági életünk több vezető tisztségviselője. Kitüntetések Az Elnöki Tanács Kiss Lajos­nak, a SZOT Üdülési és Szana­tóriumi Főigazgatóság főosztály­vezető-helyettesének több évtize­den keresztül végzett kiemelkedő munkája elismeréséül, nyugál­lományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokoza­ta kitüntetést adományozta. A ki­tüntetést tegnap adták át Az Elnöki Tanács nyugállo­mányba vonulásuk alkalmából, eredményes munkásságuk elis­meréséül az Április Negyedike Érdemrend kitüntetést adomá­nyozta Lévai Tamásnak, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-he­lyettesének és a Munka Érdem­rend arany fokozata kitüntetést Várnai Györgynének, az Ipari Minisztérium osztályvezetőjének. Az Elnöki Tanács kiemelke­dően eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta: dr. Alaksza Zsigmond­­nak, a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat nyugdíjas szakta­nácsadójának, Hetesi Vendelné­­nek, a Glovida Győri Kötött­kesztyűgyár üzemvezetőjének és Marton Pálnak, a Tungsram Rt. függetlenített párttitkárának. ------ A NAP -------------------­----------------­T­avaszmenetrend Valamikor azt hittem, talán, létezik, titokban­, valamiféle tavaszszérum, láthatatlan oltás; ha nem volna, akkor ugyan vajon honnan tudná a mandulafa meg a cseresnye, hogy ne­ki mikor illik nyiladoznia, virágoznia, hiszen lám, menet­rend szerint futnak be a virágok az illatozásba, a gyümölcsök az édesülésbe, óvatos-pontosam követik egymást, tudja böl­csen az orgona, hol a­­helye az idő rendjében, kit­ mit kell bevárnia vagy megelőznie. Miképp volna ez lehetséges, ha nem a tavasz oltása, árama lüktet át rajta, éppen a kellő pillanatban? Valamikor azt hittem, a politikai eseményeknek is meg­­rendíthetetlen szabályossági menetrendjük van — azaz az egymás utánban föltétlenül emelkedés van, a bére nem kö­vetkezhet­­, rosszra csak jó, s jóra csak jobb jöhet, fizetés­­emelésre fizetésemelés — és az infláció meg sem járta az eszemet. Azt hittem, az emberek egyre jobbak lesznek, az igazságok egyre igazabbak, az időjárás is vigyáz magára és reánk­ fejlődik szüntelenül — azt hittem, a gyerekek­kel és a családokkal együtt majd szabályszerűen, mintegy maguktól nőnek, tágulnak a szobák, a lakások ... Ilyesmit képzeltem azon a legelső, negyvenkét esztendővel ezelőtti, első májusi napon is. Politkai babonáim jó részéből kigyógyultam, de azért még mindig azt hiszem,­­hogy — végső soron, nagy távla­tokra számítva át mindent — előbb-utóbb mindig jobb kö­vetkezik. Van mégis valami szabályszerűség abban, hogy például valahol egyszer kimondják: glasznoszty. Ha nem ezt hinném­, sem írni, sem élni nemigen tudnék. Valamitől törvényszerűen mindig kitavaszodik, és olyankor egy kicsit elfelejtem a teleket is. DIURNUS m­ munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága. Az ülésen fel­szólalt Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, ott volt Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke. Az ifjúsági szövetség vezető testületét Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB április 28-i üléséről. Ezt követően Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára terjesztett elő javaslatot a műszaki fejlesztésben a KISZ által vállalt feladatokra. A KISZ KB kezdeményezi egy ifjúsági műszaki központ létreho­zását, amely különböző kiállítá­sok, rendezvények szervezésével, információk gyűjtésével segítheti a szakmai tájékozódást. A testü­let döntött arról is, hogy Széche­nyi Kör elnevezéssel létrehoz egy alapítványt. Pályázatait olyan fiatalok nyerhetik el, akik itthon alkalmazható és bevezethető meg­oldásokat szeretnének tanulmá­nyozni meghatározott ideig kül­földön. A gazdálkodó szervek KISZ-bi­­zottságai a vállalati műszaki fej­lesztésben való részvételük és a szellemi termékek hasznosításá­nak elősegítésére alakítsanak in­novációs köröket — határozta el a testület. Gönci János, a KISZ KB titkára terjesztette elő a KISZ politikai képzési rendszerének továbbfej­lesztésére irányuló javaslatot. A testület Nagy Imre KB-titkár elő­terjesztésében megtárgyalta a Jö­vőnk a tét! akció tapasztalatait és eddigi eredményeit. A Köz­ponti Bizottság végezetül tájékoz­tatást kapott a Komszomol XX. kongresszusáról.

Next