Magyar Nemzet, 1987. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
Árat 1,80 forintMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Rf.KES MEGY*| KO ív 560] Békéscsaba Pf.: 35-Hétfő 1987. június 1. L. évfolyam 127. szám VVIAK Szintkülönbség Berlin ünnepel. A tavasz zöldjét az idén piros forgóik, utcai teraszok üdítő színfoltjai tarkítják az éjféli óráikban is élénk Alexander téren és környékén. Az emlékezés a háromnegyed évezredes múltra lendületet adott a városvédő újjáépítésnek is, a berliniek kedvtelve mutogatják a Nicolaus-negyed hangulatos utcácskáit, felújított templomát, s várják az őszt, amikorra újjáéled romjaiból a Francia-dóm is — foltonként feslik fel tehát a város múltja. Az emlékezve szépülő Berlin, s a legendás német precizitás méltó kereteket adott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének múlt heti csúcstalálkozójához. A múlt és a jelen megbékélése a városképben, ehelyütt szinte ösztönösen kínálta a történelem tanulságait, a mára vonatkozó érvényességének a megfogalmazását. Lényegében ezt összegzi a tanácskozás eddig nyilvánosságra hozott két dokumentuma a közlemény, valamint a katonai doktrínáról szóló nyilatkozat. Az eddigi elvi harcászati stratégiáknak alighanem a közös jellemzőjük volt, hogy egy elképzelt politikai helyzetre dolgozták ki a katonai válaszlépéseket. A szocialista országok most elfogadott alapelveiben viszont minden korábbinál erőteljesebben tükröződik az a „civil” filozófia, amely katonai téren nem csupán a jelenlegi világpolitikai légkört veszi alapul, hanem a felvázolt és elképzelt jövő alternatívájának a hiányából, illetve elfogadhatatlanságából indul ki. Nyilvánvalóan nem a hagyományos gondolkodásra jellemzőek azok a megállapítások, hogy a háború immár nemcsak elkerülhető, de meg is kell akadályozni mindenféle összecsapást, akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekkel. S a megcsontosodott hadfiak értelmezésében talán defenzívnek számító alapelvet, hogy a szocialista országok védelmi szükségletei a másik fél lépéséhez igazodnak — vagyis a kizárólagos védekező jelleg hangsúlyozását — ismét csak a józan ész egyetlen lehetséges választása diktálja. Nem csupán a szavak és szándékok hitelességéről van szó, hanem objektív alapjai mutathatók ki annak a kinyilvánított meggyőződésnek : következetesen ki kell használni minden lehetőséget, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapelvét követve egy alacsonyabb szintre lehessen csökkenteni a fegyverkészleteket. A berlini tanácskozás megerősítette azt a részleteiben már korábban kialakított konkrét és átfogó programot, amelyet alkalmasnak tart a fenti ideák megvalósítására. Világosan kirajzolódott az is, hogy a szocialista országok az elérhető realitások mielőbbi megragadására törekszenek, s ez csupán kiindulópontul szolgálhatna a további kompromiszszumos megállapodáshoz. így nyomatékkal került előtérbe a közepes hatótávolságú, s egyidejűleg az operatív-taktikai eurorakéták felszámolásának a szükségessége (az úgynevezett „kettős nullamegoldás”), továbbá a kémiai fegyverekbetiltását szorgalmazó nemzetközi konvenció. Ráirányult a figyelem azoknak a tárgyalásoknak a haladéktalan megkezdésére is, amelyek földrészünkön a taktikai atomeszközök, valamint a hagyományos fegyverek és fegyveres erők kérdéskörét átfogóan minden érdekelt fél bevonásával tekintenék át. A berlini tanácskozás több oldalról is közelített ehhez a problémakörhöz. Például a két katonai blokk akár Varsóban, akár Brüsszelben vagy felváltva vitassa meg a doktrínáit, egyeztesse az erőik jelenlegi szintjét, csökkentésük lehetőségeit. Csupán két dolog a fontos: egyrészt annak az alapelvnek a szem előtt tartása ameglévő egyenlőtlenségek felszámolásakor, hogy a fölényben lévő építse le a saját többletét, s ne a lemaradásban levő igyekezzen behozni a hátrányát. Másrészt az időtényezőről sem szabad megfeledkezni. Valamennyi megállapodást haladéktalanul, lehetőleg még az idén, kívánja a Varsói Szerződés rögzíteni, illetve megkezdeni a tárgyalásokat a hagyományos erőkről és a taktikai atomtárakról. Wojciech Jaruzelski a tanácskozás végén, a díszebéden mondott pohárköszöntőjében változatlanul rendkívül bonyolultnak értékelte a nemzetközi helyzetet, úgy jellemezte, hogy a fegyverkezési spirált egy magasabb szintre akarják pörgetni mindazok, akik a félelem egyensúlyának a szószólóiként valójában a paritástól tartanak. Míg „egy emelettel lejjebb” csak a távolba látó államférfiak tudnak tekinteni. Ez a szintkülönbség egyáltalán nem világnézeti kategóriaként merült fel Berlinben, hiszen például a nyugat-európai országok álláspontjainak a jelenlegi árnyaltsága, helyenként a választásokra hangolt képlékenysége a földrészünkön belül is elmossa az éles határvonalakat. Nem titkolták az NDK fővárosában szép számmal összegyűlt nyugati újságírók, hogy azt várták: a Varsói Szerződés újabb javaslatokkal, netán egyoldalú lépésekkel segíti majd a leszerelési megállapodásokat sürgető nyugat-európai hangok erősödését. De hát mint szovjet részről a közelmúltban többször is utaltak rá, még a tavalyi budapesti felhívásra sem érkezett például kielégítő válasz az európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentésének témakörében. Mindezek ismeretében vajon mi adhatott alapot azokra a találgatásokra, hogy a Szovjetunió egyoldalú csapatkivonásokra készül több szövetséges állam területéről? — tették fel a kérdést Berlinben a találkozó megkezdése előtt moszkvai külpolitikai szakértők. Hiszen elegendő a másfél éves nukleáris moratóriumra vagy akár az afganisztáni kontingens mérséklésére emlékeztetni, s nyilvánvalóvá válik, hogy milyen érzéketlenül hagyják a címzetteket a gyakorlati gesztusok. A szalagcímükben gondolkodó tájékoztatást persze az előzetes intések nehezen győzték meg. — Krolikowski úr jól értettem, valóban nincs új javaslat az elfogadott dokumentumokban? — ágált egy tudósító a záró sajtóértekezleten. Az NDK tapasztalt diplomatája nem vesztette el humorát, s miközben még egyszer kiemelte a kizárólagos védelem doktrínájának átfogó jelentőségét, megjegyezte: talán a szinkronfordítás hibája okozhatott félreértésst. A kérdezőnek is és a válaszadónak is a német volt az anyanyelve. S hogy gyakorta valóban nincs meg a szinkron, azt a hétvégi kelet- és nyugat-berlini sajtó összehasonlítása is igazolja: a balszélen csupán az igazán komolynak számító , s ezért kis példányszámban megjelenő lapok címoldalán előzték meg a berlini Palast-hottel eseményei és következményei a moszkvai Vörös téren történtekét. Ami már nemcsak a tolmácskészülékek, hanem az optikák torzulását is feltételezheti. Berlin, május 31. Lambert Gábor Világszerte elemzik a berlini javaslatokat a katonai doktrínák összevetésének lehetőségeiről Dmitrij Jazov a Szovjetunió új honvédelmi minisztere A külpolitikai helyzet VILÁGSZERTE ELEMZIK a Varsói Szerződés minapi berlini ülésének munkáját, az ott elhangzott állásfoglalásokat Nagy és eredményes munkát végzett a kétnapos értekezlet — állapította meg hírmagyarázatában a Pravda. Az SZKP központi lapja az elfogadott két dokumentum — a közlemény és a katonai doktrínáról szóló okmány — jelentőségéről szólva rámutat hogy ezekben a hét európai szocialista ország vezetői összegezték az emberiség fejlődésének meghatározó tényezőit, megerősítvén ugyanakkor az új politikai gondolkodásmód szükségességét. Abból indult ki a közlemény — emlékeztet az újság —, hogy egy atomháborúnak nem lehet győztese, ezért közös cselekvésre szólított fel minden békeszerető erőt, s az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti bizalom megszilárdítására hívott fel. Moszkvában ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy a NATO nemrég megtartott brüsszeli hadügyminiszteri értekezletén a katonai doktrína tekintetében egyetlen friss gondolat sem került felszínre, csupán a már sokszor hangoztatott „rugalmas reagálás” és az „elrettentés” stratégiáját erősítették meg. A berlini ülésről kiadott dokumentumokat olvasván, egyébként felmerül az emberben a gondolat, hogy az atlanti tömb államai — a VSZ-tagállamoktól eltérően — még mindig nem vállaltak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert. Az NDK fővárosában a szocialista országok immár sokadszor fejtették ki e szándékukat. 04 SZAKASZT NYITOTT a tagországok békeoffenzívájában a berlini tanácskozás — hangoztatja elemzéseiben a Varsói Szerződés államainak sajtója. A fővárosokban egyöntetűen üdvözlik az elfogadott dokumentumokat, a kinyilvánított szándékokat. A LEMP központi lapja mindenekelőtt a konkrétságra, és a dokumentumok nyitott jellegére hívja fel a figyelmet. A Trybuna Ludu példátlannak nevezi a történelem folyamán a katonai doktrína kizárólag védelmi jellegűvé nyilvánítását. Első kézből kaphattak értékelést az ülésről a csehszlovák olvasók. A Rudé Právóban Gustáv Hasák, a CSKP főtitkára nyilatkozott, elengedhetetlennek nevezvén a védelem szükséges szintjének biztosítását, ugyanakkor hangoztatván, érvényesíteni kell az észszerűség elvét is. Husák kiemelte: a VSZ-tagországok egységesen foglaltak állást a nemzetközi és együttműködésikérdésekben. Felfigyeltek a nemzetközi sajtóberkekben a berlini ülésszak bukaresti visszhangjára. A Scinteia, a Román Kommunista Párt lapja írásában kifejti, a többi szocialista állammal együtt Románia is méltó módon hozzá kíván járulni a tartós béke biztosításához, a széles körű együttműködés és kölcsönös megértés fejlesztéséhez. Ugyanezt a gondolatot fejtegeti kommentárjában a BTA bolgár hírügynökség, megjegyezvén, a Varsói Szerződés katonai doktrínájának védelmi jellege teljes egészében megfelel az ENSZ alapokmányában és a helsinki záródokumentumban foglalt elveknek. Mint kiküldött tudósítónk jelentette, az NDK sajtója is első helyen foglalkozott a Berlinben zajló üléssel, hangot adván az ott elhangzott gondolatok világbékét szolgáló jellegének. ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJÁK szakértők a Nyugat reagálását is a Varsói Szerződés berlini dokumentumaira. Washingtoni tudósítónk azt jelentette, hogy az amerikai sajtó szerint a Fehér Ház még nem tanulmányozta érdemben a kiadott hivatalos közleményeket, ám a lapok máris megjegyzik: a kezdeményezés a hagyományos fegyverektől felgyorsíthatja a közepes hatótávolságú rakétákról folyó tárgyalásokat is. Londonban arra hívják fel az olvasók figyelmét, hogy a VSZ kész megfelelő csökkentésekkel kiküszöbölni a fegyveres erők egyes elemeiben kialakult egyenlőtlenségeket, amennyiben a Nyugat is hasonló intézkedésekkel válaszol. Ez a lépés újabb ösztönzést adhat az egy helyben topogó bécsi eszmecseréknek — mutatnak rá a londoni újságok. Az APa osztrák hírügynökség értékelésében kiemeli: Berlinben bírálat érte az Atlanti Szövetséget, amiért mindeddig nem válaszolt a Varsói Szerződés tavalyi budapesti javaslatára. Bonnban a nyugatnémet külügyminiszter az indítványok alapos és higgadt tanulmányozását ajánlotta a nyugati szövetségeseknek, mindezt azért, hogy feltárhatók legyenek a pozitív értelmű „kapcsolódási lehetőségek”. ír. M.) Tudósítónk telexe Visszafogott értékelések a Varsói Szerződés indítványairól Washington, május 31. Az Egyesült Államok kormányzatának figyelmét a Perzsaöbölben növekvő feszültség köti le, következésképpen az amerikai tájékoztatási eszközök is ezzel a kérdéssel foglalkoznak, az elnökség, a kongresszus, a pártok szempontjából elemzik a washingtoni elkötelezettséget a nemzetközi vízi utak védelmére. A szombat esti televíziós vitaműsorok elsősorban ezeket a témákat dolgozták föl, vasárnap délelőtt pedig az AIDS terjedésének és a polgári légiközlekedésnek a helyzetét tekintették át. A középkeleti válsággal törődő, s a velencei csúcsra készülő adminisztráció így nem tanulmányozhatta eddig érdemben a Varsói Szerződés berlini tanácskozásán elhangzott javaslatokat. A szombati újságok a belső oldalaikon számoltak be nem túlságosan bő terjedelemben a tárgyalásokról, de az indítványok lényegét ismertették, s elsősorban azt emelték ki: a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos kezdeményezés olyan légkört teremthet a közepes hatótávolságú rakétákról folyó alkudozásokon, hogy a megegyezésnek a folyamata felgyorsulhat. A vasárnapi The Washington Post ilyen értelemben idézett NATO- forrásokat, amelyek üdvözölték azt, mintegy „előzetes reakcióként”, hogy a Varsói Szerződés „elismerte, a két katonai tömb hagyományos erejének az összevetésekor aránytalanság és egyensúlytalanság tapasztalható”. Elvetették ugyanakkor az Atlanti Szövetség nyilatkozói a két szervezet közvetlen tárgyalásait. A hagyományos fegyverzetekkel va lószínűleg a bécsi utótalálkozó keretében foglalkoznak majd. Az amerikai lapok bővebben írtak azonban Mihail Gorbacsov bukaresti látogatásáról, amely megelőzte a berlini értekezletet. Az újságok a beszédek tartalmát és fogadtatását hasonlították öszsze, s így érzékeltették a vezetési módszerek különbségeit. A The New York Times még vasárnap is visszatért a romániai út jellemzésére, s az utóhatásokról számolt be, főként arról, hogy az utcákon ismét olyan jelenségek láthatók, különösen az élelmiszerboltok környékén, mint Gorbacsov érkezése előtt. A tévéhíradók és a keleti part befolyásos lapjai az SZKP főtitkárának a beszédéből a nemzetiségi politikára és a nepotizmus bírálatára utaló részeket emelték ki, míg Ceausescu felszólalását a felharsanó tapsok és éljenzések számával értékelték. A cikkek emlékeztettek arra is, hogy a képviselőház megvonta a legnagyobb kedvezmény elvét Romániától, s hamarosan a szenátus is szavaz. A vasárnapi lapokban azonban — fontos belpolitikai eseményekhez hasonlóan — még a Perzsaöböl fejleményeit is háttérbe szorították azok a moszkvai hírek, hogy a katonai vezetésben személycseréket határoztak el. A Vörös téren leszálló, Helsinkiből induló Cessna egyébként is nagy feltűnést keltett, a következmények elemzései pedig oldalakat tettek ki. A The Washington Post és a The New York Times is közli Jazov életrajzát, valamint a TASZSZ bejelentését és az eset hivatalos értékelését, s a maga részéről a gorbacsovi reformfolyamat felerősödésével hozza összefüggésbe a változásokat. A Post a véleményét alátámasztotta Brzezinskiével is, aki az AP hírügynökségnek azt fejtegette: „A szovjetek azt tették, amire az amerikai politikai vezetésnek nem volt mersze, vagyis kudarcok esetén megválni a katonai irányítás csúcsától. A szovjetek példát adtak nekünk, miként kell a felelősséget és az elszámoltatást érvényesíteni.” BDL Moszkvából jelenti az MTI. Dmitrij Jazov hadseregtábornokot nevezte ki a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé a Legfelső Tanács elnöksége. Elődjét, Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját nyugállományba vonulása miatt felmentették tisztségéből. Dmitrij Jazov 1923-ban született, orosz nemzetiségű, 1944 óta tagja az SZKP-nak, 1941-től szolgál a szovjet hadseregben. 1956- ban végezte el a Frunzéről elnevezett katonai akadémiát, majd 1967-ben a szovjet fegyveres erők vezérkari akadémiáját. A nagy honvédő háború idején különböző parancsnoki beosztásokban harcolt a volhovi és leningrádi frontokon. A háborút követően parancsnoki posztokon és törzsekben szolgált Hadsereg majd hadseregcsoport parancsnoka lett Hét éven át volt a középázsiai katonai körzet majd ezt követően a távol-keleti katonai körzet parancsnoka. Dmitrij Jazov az elmúlt időszakban a honvédelmi miniszter személyzeti ügyekben illetékes helyetteseként dolgozott. Az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Legfelső Tanács küldötte, vonulása miatt Nyugállományba Szergej Szokolovot felmentették tisztségéből A légtérsértés körülményeit vizsgálta az SZKP PH A légvédelmi erők főparancsnokának felmentése A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának beszámolóját vitatta meg szombati ülésén az SZKP Politikai Bizottsága. A beszámoló alapján a testület azt vizsgálta, miként fordulhatott elő, hogy Mathias Rust, az NSZK állampolgára csütörtökön egy repülőgéppel megsértette a Szovjetunió légterét és Finnország felől Moszkvába repült. A vita során megállapították, hogy az egyik hamburgi repülőklub tulajdonát képező repülőgépet a rádiótechnikai eszközökkel már akkor észlelték, amikor a Szovjetunió határa felé repült. Szovjet vadászgépek kétszer is rárepültek a nyugatnémet gépre. Mindazonáltal — mutatott rá a Politikai Bizottság — a honi légvédelem parancsnoksága megengedhetetlen gondosanságról és határozatlanságról tett tanúbizonyságot, amikor sem alkalmazott harci eszközöket a légteret megsértő repülőgép továbbrepülésének meghiúsítása érdekében. Ez a tény azt bizonyítja, hogy súlyos hiányosságok mutatkoznak az ország légterének védelmén őrködő harci ügyelet munkájának szervezésében, nem megfelelő az éberség és a fegyelem, a honvédelmi minisztérium részéről súlyos mulasztások tapasztalhatók a csapatok irányításában. Az említett légtérsértés megakadályozása terén elkövetett hanyagság és szervezetlenség miatt a Politikai Bizottság szükségesnek látta Alekszandr Koldunovnak, a honi légvédelmi erők főparancsnokának tisztéből történő felmentését Az SZKP Politikai Bizottsága ismételten hangsúlyozta: határozottan emelni kell a fegyveres erők harckészültségének és fegyelmének színvonalát, hozzáértően kell irányítani a csapatokat, biztosítani kell azt, hogy azok állandóan készek legyenek a szovjet állam szuverenitása ellen irányuló bármilyen kísérlet meghiúsítására. A testület tudomásul vette, hogy a Szovjetunió ügyészsége vizsgálja a légtérsértés összes körülményeit, felelős beosztású személyeknek az említett esetben tanúsított magatartását, továbbá a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárának felelősségét Moszkvából jelenti az MTI. Ha jobb a tisztek mesterségbeli tudása, többet lehet elvárni az alárendeltektől — írja a Krasznaja Zvezda, a szovjet honvédelmi minisztérium lapja vasárnapi számában Sztarcsenko altábornagy, a leningrádi katonai körzet kiképzési parancsnokhelyettese. A tábornok a parancsnoki kiképzés színvonalának emelését szorgalmazza. Beszámol arról, hogy alaposabb ellenőrzés során gyakran felszínre bukkannak e kiképzés hiányas-